1995. évi .............
törvény
a szabadalmi ügyvivôkrôl
A szabadalmi ügyvivô feladata
1. §
(1) A szabadalmi ügyvivô feladata, hogy ügyfelét iparjogvédelmi ügyben
jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse; ennek
során iparjogvédelmi ügyekben megbízás vagy kirendelés alapján képviseletet
lát el az illetékes bíróságok és más hatóságok elôtt, beadványokat,
szerzôdéseket és egyéb okiratokat szerkeszt, valamint iparjogvédelmi ügyekben
kutatásokat végez, szakvéleményt, tanácsot és tájékoztatást ad.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában iparjogvédelmi ügyek:
a) a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó szabadalmi,
használati mintaoltalmi, ipari mintatoltalmi, topográfia oltalmi, védjegy és
eredetmegjelölési eljárások, és az ezekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárások;
b) a szabadalmi és a használati mintaoltalmi kényszerengedéllyel,
elôhasználati jog fennállásával kapcsolatos, valamint a találmány- és a
szabadalombitorlás, a használati minta és a használati mintaoltalom bitorlása
miatt indított eljárások;
c) az ipari minta jogosulatlan átvételével kapcsolatos és az ipari
mintaoltalom megsértése miatt indított eljárások;
d) a topográfia és a topográfia oltalom bitorlása, valamint a
számítógépi program alkotáson vagy a hozzá tartozó dokumentáción fennálló
szerzôi jog megsértése miatt indított eljárások;
e) a védjegybitorlás és az eredetmegjelölés oltalmának megsértése
miatt indított eljárások;
f) az a)-e) pontok szerinti jogokkal kapcsolatos szerzôségi,
igényjogosultsági és díjazási eljárások;
g) az újításokkal kapcsolatos eljárások;
h) a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: "Ptk.") által védett és
külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó, társadalmilag széles körben
felhasználható és közkinccsé nem vált szellemi alkotásokkal kapcsolatos
eljárások;
i) a személyeket a vagyoni értékû gazdasági, mûszaki és szervezési
ismereteik és tapasztalataik (know-how) tekintetében megilletô védelemmel
kapcsolatos eljárások; valamint
j) az a)-e) és g)-i) pontok szerinti szellemi alkotások, ismeretek és
tapasztalatok tekintetében az üzleti titok megsértése, a szolgai utánzás és a
fogyasztók megtévesztése miatt indított eljárások.
A szabadalmi ügyvivôi mûködés feltételei
2. §
(1) Szabadalmi ügyvivôként az mûködhet, aki a Szabadalmi Ügyvivôi
Kamara (28. §) tagja.
(2) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamarába felvételre jogosult, aki
a) magyar állampolgár,
b) Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik,
c) büntetlen elôéletû,
d) mérnöki vagy azzal egyenértékû természettudományi szakos egyetemi
oklevéllel rendelkezik, és
e) szabadalmi ügyvivôi vizsgát tett.
(3) A Kamarába való felvételhez rendelkezni kell
a) szabadalmi ügyvivôi felelôsségbiztosítással, vagy tagsággal a
Szabadalmi Ügyvivôk Biztosítási és Segélyezô Egyesületében, kivéve ha az
ügyvivô a 6. § (2) bekezdése szerint gazdálkodó szervezetnél mûködik;
b) a szabadalmi ügyvivôi tevékenység folytatásához megfelelô lakással
vagy irodahelyiséggel, kivéve ha az ügyvivô a 6. § (2) bekezdése szerint
gazdálkodó szervezetnél, illetôleg a 7. § (2) bekezdése vagy a 10. § (2)
bekezdése alapján alkalmazott szabadalmi ügyvivôként mûködik.
(4) Nem vehetô fel a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarába
a) aki a szabadalmi ügyvivôi foglalkozástól való eltiltás hatálya
alatt áll,
b) aki a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarából kizárás fegyelmi büntetés
hatálya alatt áll,
c) aki cselekvôképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya
alatt áll,
d) aki iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóságnál vagy bíróságnál
mûködik.
3. §
(1) A szabadalmi ügyvivônek mûködése megkezdése elôtt a Szabadalmi
Ügyvivôi Kamara elnöke elôtt esküt kell tennie.
(2) A szabadalmi ügyvivôi eskü szövege a következô: "Én
....................... esküszöm, hogy a Magyar Köztársasághoz hû leszek;
szabadalmi ügyvivôi hivatá-somat ügyfeleim érdekében az Alkotmány és az
alkotmányos jogszabályok megtar-tásával lelkiismeretesen gyakorlom, az ennek
során tudomásomra jutott titkot megôr-zöm, a rám bízott ügyeket legjobb
tudásom szerint intézem, és semmit el nem mu-lasztok, ami azok sikeres
ellátásához és ügyfeleim jogos érdekeinek megóvásához szükséges."
Szabadalmi ügyvivôi vizsga
4. §
(1) Szabadalmi ügyvivôi vizsgát az tehet, aki megfelel a 2. § (2)
bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt feltételeknek, akinek továbbá külön
jogszabályban meghatározott felsôfokú iparjogvédelmi szakképesítése és
legalább három éves szabadalmi ügyvivô jelölti gyakorlata van.
(2) A vizsgát a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett létrehozott
Szabadalmi Ügyvivôi Vizsgabizottság elôtt kell letenni; a vizsgára
bocsátásról a Vizsgabizottság elnöke dönt.
(3) A vizsgára bocsátás iránti kérelmet elutasító határozat ellen a
kérelmezô a kézbesítéstôl számított harminc napon belül keresettel fordulhat a
bírósághoz.
(4) A szabadalmi ügyvivôi vizsgára vonatkozó részletes rendelkezéseket
külön jogszabály állapítja meg.
A kamarai tagság megszûnése
5. §
A szabadalmi ügyvivô kamarai tagsága megszûnik, ha
a) ezt írásban kéri,
b) a közügyektôl vagy a szabadalmi ügyvivôi foglalkozástól a bíróság
jogerôs ítéletével eltiltja,
c) jogerôs határozattal a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarából való kizárás
fegyelmi büntetéssel sújtják,
d) magyar állampolgárságát elveszti, vagy magyarországi állandó
lakóhelyét megszünteti,
e) cselekvôképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezik,
f) mûködését iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóságnál vagy bíróságnál
folytatja,
g) megszûnik a 2. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti
felelôsségbiztosítása vagy tagsága,
h) megszûnik a 2. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti rendelkezési
joga a megfelelô lakásra vagy irodahelyiségre, vagy
i) meghal.
A szabadalmi ügyvivôi mûködés
szervezeti keretei
6. §
(1) Szabadalmi ügyvivô ügyfelek képviseletével
a) egyéni szabadalmi ügyvivôként,
b) szabadalmi ügyvivôi irodában, vagy
c) korlátolt felelôsségû társaságban (a továbbiakban: "szabadalmi
ügyvivôi társaság") foglalkozhat.
(2) Gazdálkodó szervezet saját iparjogvédelmi feladatainak és
képviseletének ellátására szabadalmi ügyvivôt foglalkoztathat.
A szabadalmi ügyvivôi iroda
7. §
(1) A szabadalmi ügyvivôi iroda szabadalmi ügyvivôk jogi személyiséggel
rendelkezô szervezete, amelynek legalább két szabadalmi ügyvivô tagja van.
(2) A szabadalmi ügyvivôi iroda szabadalmi ügyvivôt alkalmazottként is
foglalkoztathat.
(3) Az ügyfél képviseletében a szabadalmi ügyvivôi irodának adott
megbízás vagy kirendelés alapján mind a szabadalmi ügyvivô tag, mint a
szabadalmi ügyvivô alkalmazott eljárhat.
8. §
(1) A szabadalmi ügyvivôi iroda a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara által
történt nyilvántartásba vételével jön létre és alapszabálya szerint mûködik.
(2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelni kell a
szabadalmi ügyvivôi iroda alapszabályát; amelynek késôbbi módosításait
ugyancsak be kell mutatni a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarának.
(3) Ha az alapszabály jogszabályba ütközik, azt a Szabadalmi Ügyvivôi
Kamara harminc napon belül módosításra visszaadja a szabadalmi ügyvivôi
irodának.
(4) A szabadalmi ügyvivôi iroda legfôbb szerve a tagok összességébôl
álló taggyûlés; a taggyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapszabály
megállapítása és módosítása, a vezetô megválasztása, valamint döntés az iroda
megszûnésérôl.
(5) A szabadalmi ügyvivôi irodát a vezetô képviseli.
(6) A szabalmi ügyvivôi iroda alirodát tarthat fent.
9. §
(1) A szabadalmi ügyvivôi iroda a taggyûlés határozata alapján
egyesüléssel, szétválással vagy jogutód nélkül szûnik meg.
(2) Szétválás és jogutód nélküli megszûnés esetén az iroda vagyonának
megosztásáról a taggyûlés dönt.
(3) A jogutód nélkül megszünt szabadalmi ügyvivôi iroda tartozásaiért a
tag az iroda vagyonából rá esô rész erejéig felelôs.
Szabadalmi ügyvivôi társaság
10. §
(1) A szabadalmi ügyvivôi társaságban akkor végezhetô ügyvivôi
tevékenység, ha
a) a társaság kizárólag szabadalmi ügyvivôi feladatokat lát el,
b) a társaságnak csak természetes személy tagjai vannak, akik közül
legalább két tag szabadalmi ügyvivô,
c) a társaság törzstôkéjének legalább háromnegyed részét a szabadalmi
ügyvivô tagok törzsbetétei teszik ki, akik ilyen arányú szavazati joggal
rendelkeznek,
d) a szabadalmi ügyvivôi társaság vezetô tisztségviselôje és
tisztségviselôinek legalább háromnegyed része a szabadalmi ügyvivô tagok közül
kerül ki.
(2) A szabadalmi ügyvivôi társaság szabadalmi ügyvivôt alkalmazottként
is foglalkoztathat.
11. §
(1) A szabadalmi ügyvivôi társaság alapítását - a cégbírósági
bejegyzést követô harminc napon belül - nyilvántartásba vétel céljából be kell
jelenteni a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarához.
(2) Az ügyfél képviseletében a szabadalmi ügyvivôi társaságnak adott
megbízás vagy kirendelés alapján mind a szabadalmi ügyvivô tag, mind a
szabadalmi ügyvivô alkalmazott eljárhat.
Szabadalmi ügyvivô foglalkoztatása
gazdálkodó szervezetnél
12. §
(1) A gazdálkodó szervezetnek - teljes vagy részmunkaidôs
munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy tagsági jogviszonyban - a 6. § (2)
bekezdése szerint foglalkoztatott szabadalmi ügyvivôje e jogviszonya alapján,
külön meghatalmazás nélkül képviseli a gazdálkodó szervezetet.
(2) A gazdálkodó szervezet szabadalmi ügyvivôje - ha a gazdálkodó
szervezet ebben nem korlátozza - a 6. § (1) bekezdésében meghatározott keretek
között és az azokra meghatározott feltételek szerint ügyfelek képviseletével
is foglalkozhat.
A szabadalmi ügyvivô kötelezettségei
13. §
(1) A szabadalmi ügyvivô köteles az általa ellátott ügyben legjobb
tudása szerint, lelkiismeretesen eljárni, a szabadalmi ügyvivôi etikai
szabályzat elôírásait megtartani, tevékenységében mindenkor a szabadalmi
ügyvivôi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
(2) A szabadalmi ügyvivô bíróság vagy egyéb hatóság elôtti eljárása
során a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara által kiállított fényképes igazolvánnyal
igazolja magát.
14. §
(1) A szabadalmi ügyvivô tudományos, mûvészeti, irodalmi, oktatási és
sport tevékenység kivételével nem állhat más munkaviszonyban és közszolgálati
jogviszonyban, és ezek, valamint a munkaviszonynak és közszolgálati
jogviszonynak nem minôsülô közéleti tevékenység kivételével nem folytathat más
keresô foglalkozást.
(2) Aki korábban iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóság vagy bíróság
alkalmazásában állt, e jogviszonyának megszûnése után egy évig nem járhat el
szabadalmi ügyvivôként annál a hatóságnál, illetôleg bíróságnál, amelynél
mûködött.
15. §
(1) A szabadalmi ügyvivôt titoktartási kötelezettség terheli minden
olyan tény vagy adat tekintetében, amelyrôl szabadalmi ügyvivôi mûködése során
szerzett tudomást; e kötlezettsége szabadalmi ügyvivôi mûködésének megszûnése
után is fennmarad.
(2) A titoktartási kötelezettség kiterjed a szabadalmi ügyvivôi
szervezetek olyan irataira is, amelyek a szabadalmi ügyvivôi titoktartás
körébe esô tényeket vagy adatokat tartalmaznak.
(3) Az ügyfél, illetôleg jogutódja a titoktartási kötelezettség alól
felmentést adhat.
Az ügyfélképviselet szabályai
16. §
(1) Az ügyfelek képviseletével foglalkozó szabadalmi ügyvivô (6. § /1/
bekezdés) ügyfelével szemben mástól nem vállalhat megbízást, volt ügyfelével
szemben pedig csak akkor, ha az nincs kapcsolatban volt ügyfelének általa
korábban ellátott ügyével.
(2) A szabadalmi ügyvivô nem köteles a megbízást elvállalni; ha a
megbízást elhárítja, ezt a megbízóval haladéktalanul közölnie kell.
(3) A szabadalmi ügyvivô a már elfogadott megbízást írásban bármikor
felmondhatja, az ügyfél értesítésének napjától számított tizenötödik napra; a
szabadalmi ügyvivô a felmondási idô alatt is köteles megtenni azokat az
intézkedéseket, amelyek az ügyfél jogainak és jogos érdekeinek megóvásához
szükségesek.
(4) Az ügyfél a megbízást bármikor korlátozhatja vagy azonnali
hatállyal felmondhatja.
(5) Az ügyfél halála, illetôleg a megbízó jogi személy jogutód nélküli
megszûnése esetén a szabadalmi ügyvivô haladéktalanul értesíti azokat az
általa ismert személyeket, akiknek a megbízással kapcsolatban jogaik vagy
kötelezettségeik keletkezhetnek; ezt, valamint a képviseleti megbízás
bármelyik fél részérôl történt felmondását a szabadalmi ügyvivô haladéktalanul
bejelenti annak a bíróságnak vagy egyéb hatóságnak is, amelyik elôtt az
eljárás folyamatban van.
17. §
(1) A szabadalmi ügyvivôi megbízást - a szabadalmi ügyvivôi iroda és a
szabadalmi ügyvivôi társaság nevében is - maga a szabadalmi ügyvivô vállalja
el, és ô köti meg a szabadalmi ügyvivôi díjazásra vonatkozó megállapodást.
(2) A szabadalmi ügyvivôi díjazás összege és megfizetésének módja
szabad megállapodás tárgya.
(3) Az ügyfelek képviseletével foglalkozó szabadalmi ügyvivô köteles a
bíróság vagy egyéb hatóság kirendelése alapján pártfogó szabadalmi
ügyvivôként, ügygondnokként vagy eseti gondnokként az ügyfél képviseletét
ellátni; indokolt esetben a szabadalmi ügyvivô kérheti a kirendelés alóli
felmentését.
(4) A szabadalmi ügyvivô kirendelésére és jogállására a Pp. vonatkozó
rendelkezései irányadók.
18. §
(1) Az ügyfél által adott megbízás elvállalásakor a szabadalmi ügyvivô
- a tanácsadást kivéve - köteles az ügyrôl tényvázlatot felvenni; abban a
fontos körülményeket, így a várható munkadíjat és költségeket is rögzíti, s a
tényvázlatot a megbízóval aláiratja.
(2) A szabadalmi ügyvivô meghatalmazása írásban érvényes, ha azt a
meghatalmazó aláírta; a szabadalmi ügyvivô a meghatalmazást ellenjegyzi.
(3) A szabadalmi ügyvivôi meghatalmazás feljogosítja a szabadalmi
ügyvivôt minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerû
ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is.
(4) A szabadalmi ügyvivôi képviseleti jogosultság korlátozása a bíróság
vagy egyéb hatóság és harmadik személyek irányában csak annyiban hatályos,
amennyiben a korlátozás magából a meghatalmazásból kitûnik.
(5) A szabadalmi ügyvivô a megbízást személyesen látja el; jogosult a
megbízás ellátására helyettes szabadalmi ügyvivôt, ügyvédet vagy szabadalmi
ügyvivô jelöltet igénybe venni, ha ezt a megbízó nem zárja ki.
19. §
(1) A szabadalmi ügyvivô - az ügyfél kívánságára - köteles az ügyféltôl
átvett iratokról elismervényt adni, és az iratokat a megbízás megszûnése után,
ha azokat bírósághoz vagy más hatósághoz benyújtott irathoz nem csatolták,
eredetiben kiadni.
(2) Nem köteles a szabadalmi ügyvivô kiadni megbízólevelét,
fogalmazványait, a tényvázlatot, a meghatalmazást, az ügyfél utasításait
tartalmazó iratokat, az ügyfélnek az ügyben hozzá intézett leveleit, valamint
az ügyfél érdekében teljesített kifizetésekrôl szóló nyugtát vagy
elismervényt, továbbá az eljárásának törvényességét igazoló egyéb iratokat; az
ügyfél kérelmére és költségére azonban köteles ezekrôl másolatot adni.
(3) A szabadalmi ügyvivô köteles az ügyfél részére befolyt pénzrôl és
egyéb értékrôl az ügyfelet haladéktalanul értesíteni.
(4) A szabadalmi ügyvivô a befolyt pénzbôl beszámítással kielégítheti
az ügyfelével szemben a szabadalmi ügyvivôi munkadíj, költségátalány,
illetôleg készkiadás címén fennálló és esedékessé vált követelését; a
beszámítási jog gyakorlásáról köteles az ügyfelet írásban értesíteni.
20. §
(1) A szabadalmi ügyvivô köteles az általa ellátott ügyrôl olyan aktát,
illetôleg nyilvántartást vezetni, amely lehetôvé teszi, hogy helyettese vagy
utódja az ügyet folytatni tudja.
(2) A szabadalmi ügyvivô köteles a megszûnt ügyek iratait a megbízás
megszûnésétôl számított öt évig megôrizni; az iratok selejtezésérôl
jegyzôkönyvet kell felvenni, s azt további öt évig meg kell ôrizni.
(3) A szabadalmi ügyvivô országgyûlési képviselôi vagy polgármesteri
megbízatásának ideje alatt és egyéb indokolt esetben szabadalmi ügyvivôi
mûködését szüneteltetheti; szüneteltetés esetén gondoskodnia kell arról, hogy
folyamatban lévô megbízásai alapján ügyfeleinek jogai és jogos érdekei ne
szenvedjenek sérelmet.
Anyagi felelôsség
21. §
(1) Az egyéni szabadalmi ügyvivô, a szabadalmi ügyvivôi iroda és a
szabadalmi ügyvivôi társaság a szabadalmi ügyvivôi megbízással kapcsolatban az
ügyfélnek okozott kárért a Ptk. szabályai szerint felel.
(2) A szabadalmi ügyvivôi iroda és a szabadalmi ügyvivôi társaság
keretében tagként mûködô szabadalmi ügyvivô anyagi felelôsségére az irodai
alapszabály, illetôleg a társasági szerzôdés elôírásai, a szabadalmi ügyvivôi
iroda és a szabadalmi ügyvivôi társaság alkalmazott szabadalmi ügyvivôjének
anyagi felelôsségére pedig a Munka Törvénykönyve rendelkezései irányadók.
Fegyelmi felelôsség
22. §
(1) Fegyelmi vétséget követ el az a szabadalmi ügyvivô, aki a
szabadalmi ügyvivôi hivatás gyakorlásából eredô kötelezettségét vétkesen
megszegi.
(2) A fegyelmi vétséget elkövetô szabadalmi ügyvivôvel szemben
kiszabható fegyelmi büntetések:
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) pénzbírság,
d) kizárás a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarából.
(3) A kiszabott pénzbírság összege a közalkalmazotti illetményalap
tízszereséig terjedhet. A befizetett pénzbírság a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarát
illeti meg.
23. §
(1) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítô
és a súlyosbító körülményeket, így különösen a kötelességszegés súlyát és
ismételtségét, a vétkesség fokát, valamint az okozott kárt.
(2) Ha a szabadalmi ügyvivô vétkessége enyhébb fokú, és a
kötelességszegés nem vagy csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi
eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellôzhetô, de a
szabadalmi ügyvivô a felmerült eljárási költségek viselésére kötelezhetô.
24. §
(1) Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a szabadalmi ügyvivô ellen a
fegyelmi eljárást a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara elnöke indítja meg.
(2) A fegyelmi ügyekben a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara fegyelmi
bizottsága három tagú tanácsban jár el.
(3) A fegyelmi eljárás részletes szabályait a Szabadalmi Ügyvivôi
Kamara által kiadott fegyelmi szabályzat állapítja meg.
(4) A fegyelmi bizottság határozata ellen a szabadalmi ügyvivô a
kézbesítéstôl számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.
(5) A fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivô képviseletét
szabadalmi ügyvivô is elláthatja.
25. §
(1) Nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha a Szabadalmi Ügyvivôi
Kamara elnöke a cselekmény, illetôleg mulasztás tudomásra jutásától számított
három hónapon belül nem indítja meg az eljárást, vagy a cselekmény, illetôleg
a mulasztás befejezése óta három év eltelt.
(2) Az a fegyelmi vétség, amely bûncselekmény törvényi tényállását
valósítja meg, a bûncselekménnyel együtt évül el.
(3) A fegyelmi büntetés hatálya megrovás és szigorú megrovás esetén a
fegyelmi határozat jogerôre emelkedésétôl számított egy évig, pénzbírságnál
három évig, kizárásnál öt évig tart.
(4) A jogerôs fegyelmi határozatot a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara a
büntetés hatályának idôtartamáig nyilvántartja.
A szabadalmi ügyvivô jelölt
26. §
(1) Az egyéni szabadalmi ügyvivô, a szabadalmi ügyvivôi iroda, a
szabadalmi ügyvivôi társaság és a szabadalmi ügyvivôt foglalkoztató gazdálkodó
szervezet (6. § /2/ bek.) munkaviszonyban szabadalmi ügyvivô jelöltként
alkalmazhatja azt, akit a szabadalmi ügyvivô jelöltek névjegyzékébe
bejegyeztek.
(2) A szabadalmi ügyvivô jelöltek névjegyzékébe - kérelmére - azt kell
bejegyezni a Szabadalmi Ügyvivôi Kamaránál, aki
a) magyar állampolgár,
b) Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik,
c) büntetlen elôéletû,
d) mérnöki vagy azzal egyenértékû természettudományi szakos egyetemi
oklevéllel rendelkezik, és
e) igazolja, hogy szabadalmi ügyvivô jelölti munkaviszony létesítésére
elôzetes megállapodást kötött.
(3) Nem jegyezhetô be a szabadalmi ügyvivô jelöltek névjegyzékébe
a) aki a szabadalmi ügyvivô jelöltek névjegyzékébôl való törlés
fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
b) aki cselekvôképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya
alatt áll.
(4) A szabadalmi ügyvivô jelöltek névjegyzékébôl törölni kell azt,
a) aki ezt írásban kéri;
b) akinek szabadalmi ügyvivô jelölti munkaviszonya megszûnik, és újabb
ilyen munkaviszony létesítését a megszûnéstôl számított három hónapon belül a
Szabadalmi Ügyvivôi Kamaránál nem igazolja;
c) akit a közügyektôl a bíróság jogerôs ítéletével eltilt;
d) akit jogerôs határozattal a szabadalmi ügyvivô jelöltek
névjegyzékébôl való törlés fegyelmi büntetéssel sújtanak;
e) aki magyar állampolgárságát elveszti, vagy magyarországi állandó
lakóhelyét megszünteti;
f) akit cselekvôképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá
helyeznek;
g) aki meghal.
27. §
(1) A szabadalmi ügyvivô jelölt munkáltatójának utasítása szerint
jogosult a bíróság és egyéb hatóság elôtt eljárni; a szabadalmi ügyvivô jelölt
a Legfelsôbb Bíróság elôtt nem járhat el.
(2) A szabadalmi ügyvivô jelölt kötelezettségeire és fegyelmi
felelôsségére a szabadalmi ügyvivôkre vonatkozó elôírásokat kell megfelelôen
alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fegyelmi vétséget elkövetô szabadalmi
ügyvivô jelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következôk:
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) törlés a szabadalmi ügyvivô jelöltek névjegyzékébôl.
A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara
28. §
(1) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara a szabadalmi ügyvivôk köztestülete.
(2) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara mûködési területe országos, székhelye
Budapest.
(3) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara ellátja a törvényben meghatározott
közfeladatokat, valamint képviseli a szabadalmi ügyvivôk érdekeit, védi a
szabadalmi ügyvivôk jogait, ôrködik a szabadalmi ügyvivôi kötelezettségek
teljesítésén és ôrzi a szabadalmi ügyvivôi kar tekintélyét.
(4) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara véleményezési joggal részt vesz a
szabadalmi ügyvivôi tevékenységet érintô jogszabályok elôkészítésében; az
iparjogvédelemmel kapcsolatos általános kérdésekben jogosult véleményt
nyilvánítani és az illetékes állami szervek felé javaslatot tenni.
(5) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara a mûködésével összefüggô kiadásokat a
szabadalmi ügyvivôk kamarai tagdíjából és egyéb bevételeibôl fedezi.
29. §
(1) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara tagja
a) szavazati joggal részt vehet a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara
közgyûlésén;
b) bármely kamarai tisztségre megválasztható, ha nem áll fegyelmi
büntetés hatálya alatt;
c) javaslattal, észérevétellel fordulhat a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara
bármely szervéhez.
(2) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara tagja köteles
a) megtartani a Szabadalmi Ügyvivôi Kamra által kiadott szabályzatok
elôírásait;
b) határidôben megfizetni a kamarai tagdíjat;
c) bejelenteni a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarának szabadalmi ügyvivôi
mûködésének formáját és helyét, valamint az ebben bekövetkezett változásokat.
30. §
A Szabadalmi Ügyvivôi Kamarának a szabadalmi ügyvivô tagfelvételét
megtagadó, a szabadalmi ügyvivô jelöltek névjegyzékébe való bejegyzés iránti
kérelmet elutasító, valamint a szabadalmi ügyvivôi iroda, a szabadalmi
ügyvivôi társaság nyilvántartásba vételét megtagadó határozata ellen a
kérelmezô, a kamarai tagság megszûnését, illetôleg az ügyvivô jelölti
névjegyzékbôl való törlést kimondó határozat ellen pedig az érintett
szabadalmi ügyvivô, illetôleg szabadalmi ügyvivô jelölt a kézbesítéstôl
számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.
31. §
(1) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara szervei:
a) a közgyûlés,
b) az elnökség,
c) a fegyelmi bizottság és
d) a számvizsgáló bizottság.
(2) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara tisztségviselôi: az elnök, a két
alelnök és a pénztáros.
(3) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamarát az elnök, akadályoztatása esetén az
alelnök, illetôleg az elnök által meghatározott körben vagy esetben az alelnök
vagy elnökségi tag képviseli.
32. §
(1) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara közgyûlése a tagok összességébôl áll,
amely kizárólagos hatáskörrel
a) megállapítja és módosítja a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara
alapszabályát, valamint fegyelmi szabályzatát;
b) titkos szavazással megválasztja és visszahívja a tisztségviselôket,
az elnökség további tagjait és póttagjait, valamint a fegyelmi bizottság és a
számvizsgáló bizottság elnökét, tagjait és póttagjait; valamint
c) megállapítja a szabadalmi ügyvivôk kamarai tagdíjának összegét.
(2) A közgyûlés határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele
jelen van. Ha a szabályszerûen összehívott közgyûlés nem határozatképes, akkor
a tizenöt napon belül újból összehívott közgyûlés az eredeti napirendbe
felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
(3) A közgyûlés határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza, kivéve az
alapszabály, a fegyelmi szabályzat, valamint a visszahívás tárgyában hozott
határozatokat, amelyeknél a jelenlévô tagok legalább kétharmadának a szavazata
szükséges.
33. §
(1) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara szervezetének és mûködésének
szabályait az alapszabály állapítja meg.
(2) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara a fegyelmi felelôsségre vonás
részletes szabályait megállapító fegyelmi szabályzatot és a szabadalmi
ügyvivôi hivatás gyakorlására vonatkozó etikai szabályzatot ad ki.
(3) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara szabályzatban állapítja meg a
szabadalmi ügyvivôi felelôsségbiztosítás legkisebb összegét.
(4) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara a szabadalmi ügyvivôi mûködést érintô
egyéb kérdésekben - a jogszabályok kereti között - további szabályzatokat
adhat ki.
Törvényességi felügyelet
34. §
(1) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara mûködése felett a Magyar Szabadalmi
Hivatal elnöke gyakorol törvényességi felügyeletet.
(2) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara alapszabályát, fegyelmi szabályzatát,
valamint egyéb szabályzatait meg kell küldeni a Magyar Szabadalmi Hivatal
elnökének.
(3) A törvényességi felügyelet arra terjed ki, hogy
a) a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara szabályzatai megfelelnek-e a
jogszabályoknak;
b) a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara határozatai megfelelnek-e a
jogszabályoknak, valamint a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara szabályzatainak.
35. §
(1) Ha a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara alapszabálya, fegyelmi szabályzata,
egyéb szabályzata jogszabályba, illetve a Kamara határozata jogszabályba vagy
kamarai szabályzatba ütközik, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke - határidô
kitûzésével - felhívja a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarát a jogszabálysértés
megszüntetésére.
(2) Ha a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara a megadott határidôn belül nem
intézkedik a jogszabálysértés megszüntetésére, a Magyar Szabadalmi Hiviatal
elnöke a határidô lejártától számított harminc napon belül keresettel
fordulhat a bírósághoz. Ezek a perek a Fôvárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak.
(3) A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének keresete alapján
a) megsemmisítheti a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara jogszabálysértô
szabályzatát, illetve jogszabályba vagy saját szabályzatába ütközô
határozatát, és szükség szerint új szabályzat kiadását vagy új határozat
meghozatalát rendelheti el;
b) a mûködés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a
Szabadalmi Ügyvivôi Kamara közgyûlését.
Záró rendelkezések
36. §
(1) Ez a törvény 1996. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a
szabadalmi ügyvivôkrôl szóló 5/1976. (III.30.) MT rendelet és az ezt módosító
3/1986. (II.13.) MT rendelet, a végrehajtására kiadott 4/1976. (III.30.) IM
rendelet és az ezt módosító 2/1986. (II.13.) IM rendelet, valamint a
szabadalmi ügyvivôi díjszabásról szóló 5/1976. (III.30.) IM rendelet.
(3) A személyi jövedelemadóról és a társasági adóról, a
társadalombiztosításról, a számvitelrôl, valamint a beszámoláskészítésrôl és
könyvvezetésrôl szóló jogszabályoknak az egyéni ügyvédekre, illetve az ügyvédi
irodákra vonatkozó rendelkezéseit az egyéni szabadalmi ügyvivôkre, illetve a
szabadalmi ügyvivôi irodákra is alkalmazni kell.
Átmeneti rendelkezések
37. §
(1)Az e törvény szerinti Szabadalmi Ügyvivôi Kamara megalakítása során
a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke - a szabadalmi ügyvivôk társadalmi
szervezetének javaslatára - a törvény hatálybalépésétôl számított egy hónapon
belül a szabadalmi ügyvivôk névjegyzékébe bejegyzett szabadalmi ügyvivôk közül
hét tagú ideiglenes elnökséget nevez ki, amely saját tagjai közül titkos
szavazással ideiglenes elnököt és alelnököt választ.
(2) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara alakuló közgyûlésére az ideiglenes
elnökség összehívja a hatálybalépés napján érvényes szabadalmi ügyvivôi
névjegyzékben szereplô valamennyi szabadalmi ügyvivôt, azokat kivéve, akik a
2. § (4) bekezdése szerint nem vehetôk fel a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarába.
(3) Az alakuló közgyûlésen csak a meghívottak vehetnek részt, azt a
törvényességi felügyeletet gyakorló személy képviselôjének jelenlététben kell
megtartani.
(4) Az alakuló közgyûlés elfogadja az alapszabályt, megválasztja a
Szabadalmi Ügyvivôi Kamara elnökségét, fegyelmi bizottságát és számvizsgáló
bizottságát; az ideiglenes elnökség megbízatása a választási eredmények
kihirdetésével ér véget.
(5) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara megalakulását az elnök bejelenti a
Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének.
38. §
(1) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara alakuló közgyûlésén jogszerûen részt
vett szabadalmi ügyvivôk az alakuló közgyûlés napjával a Szabadalmi Ügyvivôi
Kamara tagjává válnak.
(2) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara megalakulásától számított három
hónapon belül elôterjesztett felvételi kérelme alapján fel kell venni a
Szabadalmi Ügyvivôi Kamarába azt, aki a hatálybalépés napján be volt jegyezve
a szabadalmi ügyvivôk Magyar Szabadalmi Hivatalnál vezetett névjegyzékébe,
kivéve ha a 2. § (4) bekezdése szerint nem vehetô fel a Szabadalmi Ügyvivôi
Kamarába.
39. §
(1) A törvény hatálybalépése napján fennálló szabadalmi ügyvivôi
munkaközösség szabadalmi ügyvivôi irodaként folytatja mûködését; a szabadalmi
ügyvivôi irodának a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara megalakulásától számított három
hónapon belül kell benyújtania új alapszabályát nyilvántartásba vételre.
(2) A szabadalmi ügyvivôi irodából kivált szabadalmi ügyvivôt a részére
kiadott vagyon arányában és erejéig terheli anyagi felelôsség a szabadalmi
ügyvivôi iroda korábbi tevékenységéért.
(3) A törvény hatálybalépése napján szabadalmi ügyvivôi tevékenységet
folytató gazdasági társaságnak a hatályba lépéstôl számított három hónapon
belül a jelen törvénnyel összhangba hozott társasági szerzôdését be kell
nyújtania a cégbírósághoz, s a cégbírósági bejegyzést követô harminc napon
belül kérnie kell nyilvántartásba vételét a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarától.
(4) Ha a szabadalmi ügyvivôk társadalmi szervezete vagyonát ingyen
ruházza át a Szabadalmi Ügyvivôi Kamrára, a vagyont a Kamara adó- és
illetékmentesen szerzi meg.
Felhatalmazások
40. §
(1) Felhatalmazást kap a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet
gyakorló miniszter, hogy az igazságügyi miniszterrel és a Magyar Szabadalmi
Hivatal elnökével egyetértésben rendelettel megállapítsa a szabadalmi ügyvivôi
vizsgára vonatkozó szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet
gyakorló miniszter, hogy a mûvelôdési és közoktatási miniszterrel, a munkaügyi
miniszterrel és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben
rendelettel megállapítsa az iparjogvédelmi szakképesítésre vonatkozó
szabályokat.
I N D O K O L Á S
a szabadalmi ügyvivôkrôl szóló
törvényjavaslathoz
Általános indokolás
1. Az iparjogvédelmi ügyekben a hatóságok és a bíróságok elôtt
hivatásszerûen képviseleti feladatokat ellátó szabadalmi ügyvivôk tevékenysége
egyszerre mérnöki és ügyvédi természetû. Az iparjogvédelmi ügyek jelentôs
részében ugyanis a mûszaki és a jogi elemek nagymértékben összefonódnak.
A mûszaki (természettudományi) egyetemi alapkézettséget és speciális jogi
képesítést feltételezô szabadalmi ügyvivôi tevékenység világszerte az
iparjogvédelemmel, fôként a szabadalmi joggal párhuzamosan alakult ki és
fejlôdött külön, megbecsült hivatássá. A szabadalmi ügyvivôk jelentôs szerepet
töltenek be a találmányok és más mûszaki alkotások, valamint az árujelzôk jogi
védelmének biztosításában, felhasználásuk elômozdításában.
Magyarországon az 1870-es évektôl kezdve jöttek létre irodák, amelyek
szabadalmak "kieszközlésével" foglalkoztak.
Az önálló magyar szabadalmi rendszert megteremtô 1895. évi XXXVII. törvény
az ügyvédeket és a szabadalmi ügyvivôket jogosította fel arra, hogy ügyfeleket
képviseljenek a Szabadalmi Hivatal elôtt.
A szabadalmi ügyvivôk 1949-ig kizárólag magánirodákban mûködtek; 1900-ban
hozták létre szakmai érdekvédelmi szervezetüket, a Magyar Hites Szabadalmi
Ügyvivôk Testületét, amely 1927-ben - a tagjaira kötelezô - etikai
határozatokat hozott.
Az 1949-ben létrehozott állami irodán kivül 1969-ben már csak néhány
szabadalmi ügyvivô folytatta "megtûrt" magánpraxisát, akik 1970-tôl ügyvédi
munkaközösségek alkalmazottaivá váltak. A szabadalmi ügyvivôi magántevékenység
jogi lehetôségét a jelenleg hatályos 5/1976. (III.30.) MT rendelet szüntette
meg, s elvben lehetôvé tette ügyvivôi munkaközösségek szervezését. 1969-tôl
közösségi tevékenységüket a Magyar Iparjogvédelmi Egyesületen belül szervezett
szabadalmi ügyvivôi körben élesztették fel.
1990-es rendszerváltozás körüli idôben a korábbi állami iroda gazdasági
társasággá (kft-vé) alakult át, s az ügyvédi munkaközösségekbôl kivált
szabadalmi ügyvivôk szabadalmi ügyvivôi munkaközösségeket alakítva folytatták
mûködésüket.
Néhány év óta újra önálló társadalmi szervezetként tevékenykedik a Szabadalmi
Ügyvivôi Kamara.
2. A szabadalmi ügyvivôi hivatás szabályainak teljeskörû és törvényi
szintû újjáalkotása az alábbi okok miatt vált szükségessé.
- A technika felgyorsult fejlôdésével párhuzamosan meghatározó
jelentôségûvé válnak a fejlett világhoz felzárkózni törekvô magyar
nemzetgazdaság számára is az ipari tulajdonjogokkal védett szellemi alkotások,
mûszaki eredmények és piaci megjelölések.
Ez együttjár a szabadalmi ügyvivôi munka iránti szakmai, etikai
követelmények és felelôsség, valamint az ügyvivôi presztizs növekedésével is.
- A magyar iparjogvédelem egészét fel kell készíteni az európai
szabadalmak engedélyezésérôl szóló Müncheni Egyezményhez (az Európai
Szabadalmi Egyezményhez) való csatlakozásra, valamint a hazai iparjogvédelmi
szabályozás és az Európai Unió jogszabályai közötti összhang megteremtésére.
Az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodásban Magyarország
vállalta, hogy 1996. végéig kérni fogja csatlakozását az Európai Szabadalmi
Egyezményhez.
Egyben el kell végezni azokat a jogi harmonizációs munkálatokat, amelyek a
Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében készülô szerzôdésekbôl,
továbbá amelyek az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) ún.
Uruguay-i fordulója során készített szellemi tulajdoni egyezmény
szabályaiból, illetve kétoldalú kötelezettségvállalásainkból következnek.
Ezeknek a sorát nyitotta meg az 1994. évi VII. törvény az iparjogvédelmi és a
szerzôi jogi jogszabályok - több tekintetben lényeges - módosításával.
Mindezek nemcsak a jogi szabályozás és az állami-hatósági
feladatok strukturája terén igényelnek korszakváltást. Az iparjogvédelem
fejlett infrastruktúrájához hozzátartozik a speciális, mûszaki szaktudást
igénylô jogi képviseleti tevékenység magas szintû, korszerû szabályozása, a
szabadalmi ügyvivôi munka színvonalának emelése is.
- Legalább ennyire fontos szempont, hogy a szabadalmi ügyvivôkre
vonatkozó, az 5/1976. (III.30.) MT rendelettel megállapított hatályos
szabályozás - különösen az ügyvivôi mûködés szervezeti kereteinek
behatárolását, az ügyvivôi magántevékenység kirekesztését illetôen - a
rendszerváltozás következtében teljességgel túlhaladottá, tovább
tarthatatlanná vált.
Azért is fontos és idôszerû tehát a törvény megalkotása, hogy a
szabadalmi ügyvivôk korszerû, a nemzetközi mércével összhangban álló
szervezeti keretek között - egyéni ügyvivôként is - folytathassák
tevékenységüket, s hogy köztestületként létrehozhassák szakmai, hivatásrendi
kamarájukat.
3. A törvényjavaslat által érvényesített fôbb jogpolitikai és
jogalkotási követelmények, valamint az azok alapján kialakított szabályozás
lényeges jellemzôi a következôk.
- A javaslat a szabadalmi ügyvivôi feladatok körét - szemben az
ügyvéd általános, "korlátlan" képviseleti jogosultságával - az értelemszerû
szakmai keretek közé helyezi, azaz behatárolja az iparjogvédelmi ügyekre.
A javaslat ennek során a hatályos rendelkezésekhez képest kismértékben bôvíti
azoknak az ún. iparjogvédelmi ügyeknek a körét, amelyekben szabadalmi ügyvivô
képviselôként eljárhat. Ez részben az új iparjogvédelmi oltalmi formáknak - az
1991. évi XXXVIII. törvénnyel a használati mintákra és az 1991. évi XXXIX.
törvénnyel az integrált áramköri topográfiákra - történt bevezetésébôl adódik,
részben pedig olyan perekre vonatkozik, amelyek - a ténybeli alapok és a jogi
megítélés szempontjából egyaránt - szorosan kötôdnek a klasszikus ügyvivôi
feladatokhoz (a szerzôségi, az igényjogosultsággal, a szolgálati jelleggel
kapcsolatos, a díjazási, az újítási és egyes versenyjogi, szoftver és know-how
perek).
A szabadalmi ügyvivôi tevékenység nemzetközivé válásával az
ügyvivôk külföldi és nemzetközi hatóságok és bíróságok elôtt is eljárnak;
ennek lehetôségét és feltételeit azonban nem a hazai jog, hanem az irányadó
külföldi jog, illetve nemzetközi szerzôdés szabályozza.
- A törvényjavaslat a szabadalmi ügyvivôi mûködés feltételeinek
kereteként a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarában fennálló tagságot írja elô.
Alapvetô rendelkezés, hogy a törvényi követelményeknek megfelelô személyek
alanyi jogon tarthatnak igényt a kamarai tagságra.
A kamarai felvétel elôfeltétele a magyar állampolgárság, a
belföldi állandó lakóhely és a büntetlen elôélet, valamint az, hogy a
kérelmezô mûszaki vagy azzal egyenértékû természettudományi szakos egyetemi
oklevél birtokában szabadalmi ügyvivôi vizsgát tegyen, s hogy megfelelô
felelôsségbiztosítással és irodával vagy lakással rendelkezzen.
A kamarai tagság, ezzel a szabadalmi ügyvivôi mûködési jogosultság is
megszûnik, ha ezek a feltételek utóbb megszûnnek.
A szabadalmi ügyvivôkkel szemben magasabb szakmai követelményt
támaszt a javaslat azzal, hogy a jövôben az szerezhet jogot az ügyvivôi
mûködésre, aki - a felsôfokú iparjogvédelmi képesítés megszerzésén kivül -
letölti a három éves ügyvivô jelölti gyakorlatot és leteszi a külön szabadalmi
ügyvivôi vizsgát.
- A javaslat szerint a szabadalmi ügyvivôi hivatást - a magántulajdon
és az egyéni kezdeményezés alapján álló - különbözô szervezeti formák
keretében lehet gyakorolni, s a szabályozás esélyegyenlôséget biztosít a
különbözô szervezeti formák keretében dolgozó ügyvivôknek.
A javaslat a megfelelô szervezeti formák kiválasztásánál egyrészt
az ügyvédségre vonatkozó szabályozást követi, amennyiben lehetôvé teszi az
egyéni szabadalmi ügyvivôként és a szabadalmi ügyvivôi irodában való mûködést.
Másrészt szabályozza azt a formát, amely ugyancsak történetileg fejlôdött ki
az egykori állami ügyfélképviseleti iroda korlátolt felelôsségû társasággá
történt átalakításával.
Fentmarad továbbá a "jogtanácsosi tipusú" mûködési lehetôség is, amelynek
alapján a gazdálkodó szervezetnél alkalmazott szabadalmi ügyvivô munkáltatóját
képviseli annak iparjogvédelmi ügyeiben.
A szabadalmi ügyvivôi mûködésnek ezek a szervezeti formái -
általában és kisebb eltérésekkel - megengedettek az Európai Unió
tagországaiban is, amelyekben uralkodó a mûködés szabadságának elve. Az Unió
legtöbb tagországában ma is mûködhetnek a szabadalmi ügyvivôk társasági
formában.
A javaslat az egyes szervezeti formákra korszerû törvényi kereteket
állapít meg. Visszaállítja az ügyvivôi magántevékenységet. Emellett a
szabadalmi ügyvivôi irodát illetôen az ügyvédi irodák szabályozását (a
módosított 1983. évi 4. tvr-t) követi, a szabadalmi ügyvivôi társaság
tekintetében pedig az 1988. évi VI. törvénynek a korlátolt felelôsségû
társaságra vonatkozó elôírásait veszi alapul, a szükséges eltérésekkel.
A szabadalmi ügyvivôk és az ügyvédek - gyakorlatban bevált - együttmûködésének
fentmaradása nem igényel egy erre szabott szervezeti formát és külön törvényi
szabályozást; a partnerségnek ezt a formáját az érintett szabadalmi ügyvivôk
és ügyvédek közötti szerzôdések rendezhetik.
- A szabadalmi ügyvivôi hivatásgyakorlás szabályozása átfogja az
ügyvivô kötelezettségeit, az összeférhetetlenséget, a titoktartást, valamint
az ügyfélképviselet egyéb kérdéseit.
Ezek jogi rendezését illetôen jól figyelembe vehetôk az ügyvédi mûködés
szabályozásából merített analógiák.
Az ügyfelek biztonságát szolgálja, hogy az egyéni szabadalmi
ügyvivô, a szabadalmi ügyvivôi iroda és a szabadalmi ügyvivôi társaság
egyformán teljes kártérítési felelôsséggel tartozik az ügyfélnek okozott
kárért, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint.
A kártérítési fedezetet a javaslat a kötelezô felelôsségbiztosítás elôírásával
garantálja.
A szabadalmi ügyvivô hivatásrendi kamarájának fegyelmi joghatósága
alá tartozik.
A fegyelmi büntetések - a vétség súlyához képest - egészen a kamarai kizárásig
terjedhetnek, ami a hivatásgyakorlásra vonatkozó jogosultság megszûnésével jár
együtt. A kamarai fegyelmi bizottság határozata ellen a szabadalmi ügyvivô
keresettel fordulhat a bírósághoz.
- A törvényjavaslat a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarát közjogi jogi
személyként, a magyar jogrendszerbe az 1993. évi XCII. törvénnyel bevezetett
köztestületként (Ptk. 65. §) szabályozza; a Kamara jogalanyisággal, belsô
önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezik.
Ennek kapcsán a javaslat abból indul ki, hogy a szabadalmi ügyvivôi kar
irányában számos közfeladat, valamint a szabadalmi ügyvivôk jogainak és
érdekeinek védelme az ügyvivôk önigazgatása útján látható el a
leghatékonyabban.
A törvényjavaslat meghatározza azokat a közfeladatokat, amelyeket a Szabadalmi
Ügyvivôi Kamarának kell ellátnia, tartalmazza továbbá a kamarai tagsággal, a
Kamara szerveivel és azok mûködésével összefüggô rendelkezéseket. A
tevékenység részletes szabályainak megállapítása a belsô szabályzatokra
tartozik.
A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara feletti törvényességi felügyeleti
jogkört azért bízza a javaslat a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökére, mert ez
felel meg leginkább a hazai hagyománynak és a nemzetközi gyakorlatnak. Az
általános szokást pedig az motiválja, hogy a szabadalmi ügyvivôk
tevékenységének a szabadalmi hivatalok a legfôbb szinterei.
A felügyelet szorosan korlátozódik arra, hogy a Kamara szabályzatai
megfelelnek-e a jogszabályoknak, s hogy határozataiban betartja-e a
jogszabályokat és saját szabályzatait. A felügyeleti jog gyakorlása felett
bírósági kontroll ôrködik.
A javaslat a köztestületként mûködô Szabadalmi Ügyvivôi Kamara
megalakításához, vezetô tisztségviselôinek elsô ízben történô megválasztásához
külön (átmeneti) rendelkezéseket tartalmaz.
4. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 40. §-ának az 1994. évi
I. törvénnyel beiktatott (3) bekezdésére való figyelemmel megállapítható, hogy
a szabadalmi ügyvivôkrôl szóló törvényjavaslat szabályozása megfelel az
Európai Megállapodásban vállalt magyar kötelezettségeknek az európai
jogközelítés és az Európai Unió jogszabályaival való összeegyeztethetôség
tekintetében.
Az Európai Unió keretében nem alakítottak ki közös jogi
szabályozást a szabadalmi ügyvivôkre nézve; ilyen jogszabályokkal a
tagországok rendelkeznek.
A törvényjavaslat mindazonáltal kellôen figyelembe veszi a nemzetközi
jogfejlôdés eredményeit, fôként az Európai Unió egyes tagországainak érvényes
szabályozását és gyakorlatát.
Az Európai Szabadalmi Egyezmény szerinti eljárásban - a 134.
cikk értelmében - hivatásos képviselôként olyan személyek járhatnak el, akiket
bejegyeztek az Európai Szabadalmi Hivatal e célra vezetett névjegyzékébe.
Amikor Magyarország csatlakozni fog ezen egyezményhez, elôreláthatóan nem lesz
akadálya annak, hogy a névjegyzékbe magyar szabadalmi ügyvivôket is
bejegyezzenek.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A javaslat a szabadalmi ügyvivô feladatának meghatározása során
alapjaiban megôrzi, de több tekintetben továbbfejleszti a hatályos
szabályozást.
Abból indul ki a rendezés, hogy a szabadalmi ügyvivô ügyfélképviseleti
jogosultsága teljeskörû annyiban, hogy átfogja a megbízás vagy kirendelés
alapján ellátott képviselettel összefüggô összes feladattípust, a bíróság és
hatóság elôtti eljárástól a beadvány, szerzôdés és más okirat szerkesztéséig,
s - az iparjogvédelem körében jellemzô - kutatástól a szakvélemény- és
tanácsadásig, tájékoztatásig.
Más vonatkozásban viszont a szabadalmi ügyvivô képviseleti jogosultsága
szükségképpen, e hivatás lényegébôl eredôen korlátozott, csak iparjogvédelmi
ügyekre terjed ki, más jogi ügyekre nem; szemben az ügyvéd általános
képviseleti jogosultságával, amely - természetesen - az iparjogvédelmi ügyek
körében is érvényesül.
Emiatt szükség van a szabadalmi ügyvivô képviseleti tevékenységi körének
egyértelmû és pontos körülhatárolására, azoknak az ún. iparjogvédelmi ügyeknek
a tételes meghatározására, amelyekben szabadalmi ügyvivô tevékenykedhet.
Az ügyvivôi mûködés hagyományos területét képezik az iparjogvédelmi
közigazgatási hatóság, a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe utalt
szabadalmi, védjegy-, eredetmegjelölési és ipari mintaoltalmi ügyek és az ezek
tárgyában hozott államigazgatási határozatok megváltoztatására irányuló
bírósági nemperes eljárások, valamint ezeknek az iparjogvédelmi jogoknak a
bitorlása (megsértése) miatt indított, s a szabadalmi elôhasználattal és
kényszerengedéllyel kapcsolatos perek.
A javaslat az iparjogvédelmi ügyek körét, ezzel a szabadalmi ügyvivôk mûködési
területét kétirányban bôvíti. Ennek megfelelôen egyrészt az ügyvivô
képviselôként eljárhat az 1992-ben hatályba lépett iparjogvédelmi törvények
szerinti - a használati mintákkal és az integrált áramköri topográfiákkal
kapcsolatos - ügyekben és perekben is. Másrészt pedig a szabadalmi ügyvivô
feladatköre a továbbiakban arra is kiterjed, hogy azokban a szerzôségi,
jogosultsággal kapcsolatos, díjazási, újítási, versenyjogi, szoftver és konow-
how perekben is elláthatja a képviseletet, amelyek rendszerint tárgyuknál
fogva is kötôdnek az ügyvivô által ellátott szabadalmi, védjegy stb.
ügyekhez.
A szabadalmi ügyvivô feladatai régóta nemzetközi jellegûek annyiban,
hogy hazai jogosultak külföldi és külföldiek belföldi ügyeiben is eljárnak
képviselôként.
Az Európai Unióhoz és az Európai Szabadalmi Egyezményhez történô magyar
csatlakozás lényegesen új tartalommal fogja megtölteni a szabadalmi ügyvivô
nemzetközi tevékenységét. A szabadalmi ügyvivô külföldön az irányadó
nemzetközi szerzôdés, illetve külföldi jog elôírásai szerint láthat el
képviseleti feladatokat; az a javaslat szabályozási körén kívül esik.
A 2. és 3. §-okhoz
A javaslat szerint szabadalmi ügyvivôi mûködés meghatározott feltételek
megléte esetén és az elôírt szervezeti formák keretében folytatható.
Az ügyvivôi mûködés személyi feltételeinek foglalata a Szabadalmi
Ügyvivôi Kamarában fennálló tagság.
A törvényi elôfeltételeknek megfelelô szabadalmi ügyvivô alanyi jogon tarthat
igényt a kamarai tagfelvételre, az tôle nem tagadható meg és további
feltételekhez sem köthetô.
A Szabadalmi Ügyvivôi Kamarába való felvételre csakis büntetlen
elôéletû magyar állampolgárságú személyek jogosultak, akik belföldön állandó
lakóhellyel rendelkeznek.
A felvételnek két együttes szakmai-képzettségi elôfeltétele van. Az
elsô követelmény, hogy a jelentkezô mérnöki vagy azzal egyenértékû
természettudományi szakos egyetemi oklevéllel rendelkezzen, a másik szerint
szabadalmi ügyvivôi vizsgát kell tenni.
Az egyetemen szerzett - bármilyen szakos - mérnöki oklevél mellett a
természettudományi szakos diplomák közül a vegyészi, a fizikusi, a biológiusi
és az ezekhez hansonló irányultságú egyéb oklevél elégíti ki a törvényi
követelményt. A figyelembe vehetô egyetemi oklevelek köre a technika és a
felsôoktatás fejlôdése következtében bôvülhet.
A szabadalmi ügyvivôi vizsgára bocsátásnak már eleve feltétele a felsôfokú
iparjogvédelmi szakképesítés megszerzése és a szabadalmi ügyvivô jelölti
gyakorlat (4. § /1/ bek.).
A kamarai felvételhez rendelkezni kell szabadalmi ügyvivôi
felelôsségbiztosítással vagy tagsággal a szakmai biztosítási egyesületben. Ez
a garanciája annak, hogy a szabadalmi ügyvivô által az ügyfélnek okozott károk
megtérüljenek.
A felelôsségbiztosítás legkisebb összegét a 33. § (3) bekezdése alapján
kiadásra kerülô kamarai szabályzatban kell meghatározni.
A szabadalmi ügyvivôi hivatás gyakorlása megköveteli, hogy az ügyvivô a
feladataihoz szükséges infrastruktúrával rendelkezzen. Ennek minimumaként a
javaslat a megfelelô irodahelyiséget vagy lakást írja elô.
A gazdálkodó szerveztnél mûködô szabadalmi ügyvivô esetében
értelemszerûen nem állnak fent azok az okok, amelyek a felelôsségbiztosítás és
saját iroda megkövetelése mellett szólnak.
A szabadalmi ügyvivôi irodában vagy szabadalmi ügyvivôi társaságban
alkalmazottként mûködô szabadalmi ügyvivô infrastruktúrájáról pedig a
munkáltató gondoskodik.
A javaslat a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarába való felvételhez ún. negatív
elôfeltételeket is szab. Ezek szerint nem vehetô fel az, aki a szabadalmi
ügyvivôi foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt áll, akkor sem ha
egyébként már büntetlen elôéletûnek számít.
Ugyanígy meggátolja a kamarai felvételt az, ha valaki a Szabadalmi Ügyvivôi
Kamarából kizárás fegyelmi büntetés (22. §), vagy a cselekvôképességet kizáró
vagy korlátozó gondnokság (Ptk. 13. § és 15. § /2/ bek.) hatálya alatt áll.
Mivel a kamarai tagság együtt jár a szabadalmi ügyvivôi mûködési
jogosultsággal, összeférhetetlenség miatt nem lehet a Szabadalmi Ügyvivôi
Kamara tagja az, aki iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóságnál (a Magyar
Szabadalmi Hivatalnál) vagy bíróságnál mûködik.
A szabadalmi ügyvivô mûködésének megkezdése elôtt hivatásrendi
kamarájának elnöke elôtt esküt tesz.
A 4. §-hoz
A hatályos jogi rendezés szerint a szabadalmi ügyvivôi nyilvántartásba
történô bejegyzéshez a felsôfokú iparjogvédelmi szakképesítés megszerzése
szükséges; sem ügyvivôi különvizsga, sem kötelezô ügyvivô jelölti gyakorlat
nincs.
Ehhez képest a javaslat a szabadalmi ügyvivôi vizsga és a jelölti gyakorlat
bevezetésével szakmai többletkövetelményeket támaszt a szabadalmi ügyvivôi kar
új tagjaival szemben. A szabadalmi ügyvivôi vizsgát nem kell azoknak az
ügyvivôknek letenniük, akik a 38. § alapján válnak a Szabadalmi Ügyvivôi
Kamara tagjaivá.
A szabadalmi ügyvivôi vizsgát az e célra - a Magyar Szabadalmi Hivatal
mellett szervezett - vizsgabizottság elôtt kell letenni; a vizsgára bocsátást
megtagadó határozat ellen bírósághoz lehet fordulni.
A szabadalmi ügyvivôi vizsga részletes szabályozást igényel, amelyre
miniszteri rendeletben kerül sor.
Az 5. §-hoz
A szabadalmi ügyvivô mûködési jogosultsága a kamarai tagság
megszûnésével együtt ér véget.
A kamarai tagság megszûnésének a javaslatban szabályozott esetei részben
értelemszerûen összefüggenek a kamarai tagfelvétel egyes feltételeivel,
részben viszont függetlenek azoktól.
A szabadalmi ügyvivônek a kamarai tagság megszûnésére irányuló kérelme
(lemondása) az ügyvivô egyoldalú és önkéntes elhatározásán alapul.
Ennek megfelelôen a tagság megszûnése a kérelem tartalmából megállapítható
idôponthoz igazodik. Addig, amíg a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara nem igazolta
vissza a kérelmet, azt a szabadalmi ügyvivô visszavonhatja; utána újból kell
kérnie a tagfelvételt.
A közügyektôl vagy a szabadalmi ügyvivôi foglalkozástól való
eltiltással nem járó büntetôjogi felelôsségrevonás nem eredményezi az ügyvivô
kamarai tagságának a megszûnését.
A Szabadalmi Ügyvivôi Kamarából fegyelmi határozattal történô kizárás szintén
a kamarai tagság és az ügyvivôi mûködési jogosultság megszûnésével jár.
A magyar állampolgárság és a magyarországi állandó lakóhely fenntartása
az ügyvivôi mûködés egész tartama alatt szükséges.
Ezeken kívül megszünteti a kamarai tagságot a gondnokság alá helyezés, az
iparjogvédelmi hatóságnál vagy bíróságnál folytatott mûködés, továbbá a
felelôsségbiztosítás, illetve a lakással (irodával) való rendelkezés
megszûnése és a szabadalmi ügyvivô halála.
A 6. §-hoz
A javaslat - a szabadalmi ügyvivôi mûködés személyi feltételeinek a
Szabadalmi Ügyvivôi Kamarában fennálló tagsággal összefüggô rendezése mellett
- szabályozza az ügyvivôi hivatás gyakorlásának szervezeti kereteit is.
Ezek szerint az "ügyvédi jellegû" ügyfélképviselettel foglalkozó
szabadalmi ügyvivô egyéni ügyvivôként, szabadalmi irodában, vagy szabadalmi
ügyvivôi társaságban (kft-ben) fejtheti ki tevékenységét.
A javaslat - a többivel egyenrangú formaként - visszaállítja a szabadalmi
ügyvivôi magántevékenységet.
"Jogtanácsosi tipusú" feladatot lát el az a szabadalmi ügyvivô, akit
gazdálkodó szervezet foglalkoztat, saját iparjogvédelmi feladatainak
ellátására.
Az ügyvivôi mûködés egyes szervezeti formáira a javaslat külön-külön
rendelkezéseket tartalmaz. Értelemszerû, hogy az egyéni ügyvivôi tevékenység
nem igényli külön a szervezeti feltételek törvényi részletezését.
A 7-9. §-okhoz
Legalább két szabadalmi ügyvivô jogi személyiséggel rendelkezô
szervezete a szabadalmi ügyvivôi iroda, amely az ugyancsak jogi képviseleti
tevékenységet folytató ügyvédek mûködési formájaként ismert szervezettel, az
ügyvédi irodával mutat közeli hasonlóságot.
Eltérés az ügyvédekre irányadó szabályozástól, hogy a szabadalmi ügyvivôi
iroda nemcsak tagként, hanem alkalmazottként is foglalkoztathat szabadalmi
ügyvivôt; ez a különbségtétel az ügyvivôk irodán belüli jogállásában az egyéni
kezdeményezés, valamint az irodában felhalmozott szellemi, vagyoni értékek és
hírnév megszerzése terén nyújtott eltérô hozzájárulás esetét veszi figyelembe,
s biztosítja a magántulajdonhoz fûzôdô érdekek közvetlen érvényesülését.
Az ügyfélképviseleti jogosultság szempontjából ugyanakkor az iroda tagjaként
és alkalmazottjaként mûködô szabadalmi ügyvivô jogállása egyforma, bármelyikük
eljárhat az irodának adott megbízás vagy kirendelés alapján az ügyfél
képviseletében.
A javaslat a szabadalmi ügyivôi iroda szervezetét és mûködését csak a
legalapvetôbb kérdések tekintetében szabályozza, a továbbiakat az iroda
alapszabályában kell rendezni.
A jogi személyiséggel rendelkezô szabadalmi ügyvivôi iroda az alapszabályának
a Szabadalmi Ügyvivôi Kamra által történt nyilvántartásba vételével jön létre.
A Kamara az alapszabály módosításait is nyilvántartja.
A szabadalmi ügyvivôk hivatásrendi kamarája nem irányítja a szabadalmi
ügyvivôi irodát, jogosítványa kizárólag az alapszabály törvényességének
ellenôrzésére terjed ki.
Ha az észlelt törvényellenességet az iroda kamarai felhívás ellenére nem
szünteti meg, a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara megtagadja az iroda nyilvántartásba
vételét, amely határozat ellen - a 30. § szerint - az iroda keresettel
fordulhat a bírósághoz.
A szabadalmi ügyvivôi iroda legfôbb szerve a taggyûlés, az irodát a
vezetô képviseli. Kizárólag a taggyûlés állapíthatja meg és módosíthatja az
alapszabályt, választhatja meg és mentheti fel a vezetôt, s dönthet az iroda
megszûnésérôl.
A javaslat meghatározza az iroda megszûnési módjait, annak egyes eseteire
pedig a vagyonmegosztás taggyûlési rendezését írja elô. Az iroda jogutódja
annak tartozásaiért is felel; jogutód nélküli megszûnés esetén a tagok a
felosztott vagyonból rájuk esô rész erejéig felelnek az iroda tartozásaiért.
A szabadalmi ügyvivôi iroda az ország bármely helységében tarthat fent
alirodát.
A 10. és 11. §-okhoz
A szabadalmi ügyvivôi ügyfélképviseleti tevékenységnek - a szabadalmi
ügyvivôi iroda mellett - a másik jogi személyiségû szervezeti formája a
szabadalmi ügyvivôi társaság.
A javaslat a szabadalmi ügyvivôi társaságot olyan korlátolt felelôsségû
társaságként szabályozza, amely kizárólag szabadalmi ügyvivôi feladatokat lát
el.
Ezzel kizárja, hogy a társaság tevékenységében az ügyvivôi hivatásból eredô
bizalmi jellegû képviseleti feladatok - nem kívánatos módon - keveredjenek az
egyéb természetû üzleti vállalkozások teendôivel. Ugyanez a rendelkezés
lényegében már "közös nevezôre hozza" a két ügyvivôi ügyfélképviseleti formát,
a szabadalmi ügyvivôi irodát és a szabadalmi ügyvivôi társaságot.
A társaságon belüli viszonyok szabályozása szintén a szabadalmi
ügyvivôi ügyfélképviselet jellegébôl adódó speciális elemeket tartalmaz a
társasági jog általános rendelkezéseihez képest. Így csak természetes
személyek lehetnek a társaság tagjai, akik közül legalább kettô szabadalmi
ügyvivô.
A törzstôke legalább háromnegyede és ilyen arányú szavazati jog kell a
szabadalmi ügyvivô tagokhoz tartozzon, s a vezetô tisztségviselô és a
tisztségviselôk ugyancsak háromnegyed része a szabadalmi ügyvivô tagok közül
kell kikerüljön.
Mindezek révén a javaslat egy, az európai gyakorlattal és irányzattal
összhangban álló szabadalmi ügyvivôi szervezetet intézményesít, amely - a
szabadalmi ügyvivôi irodához hasonlóan - szintén minden tekintetben megfelel
az ügyfélképviseleti jellegbôl eredô speciális követelményeknek.
A szabadalmi ügyvivôi társaság - a gazdasági társaságokra jellemzôen -
a cégjegyzékbe való bejegyzéssel létrejön, de nyilvántartásba vétel céljából
be kell a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarához is jelenteni. A kamarai megtagadás
esetén ugyancsak keresettel lehet fordulni a bírósághoz (30. §).
A szabadalmi ügyvivôi társaság a tagok mellett alkalmazottként is
foglalkoztathat szabadalmi ügyvivôt.
A társaságon belüli viszonyokban a tag és az alkalmazott ügyvivôk jogállása
különbözô, annak megfelelôen, amint ezt a szabadalmi ügyvivôi iroda
tekintetében az indokolásnak a 7-9. §-okhoz fûzött része tárgyalja. Az iroda
ügyfélképviseleti feladatainak ellátásában a tagok és az alkalmazottak
egyaránt résztvesznek.
A szabadalmi ügyvivôi társaságra egyébként a társasági törvénynek a
korlátolt felelôsségû társaságra megállapított rendelkezései az irányadóak. A
javaslatnak - az ügyvivôi feladatok speciális követelményeire tekintettel
meghozott - rendelkezéseitôl nem lehet érvényesen eltérni.
A 12. §-hoz
A "jogtanácsosi jellegû" feladatokat ellátó, a gazdálkodó szervezet
iparjogvédelmi ügyeit intézô szabadalmi ügyvivôt munkaviszony, közalkalmazotti
vagy tagsági viszony keretében lehet foglalkoztatni, teljes vagy részidôben
egyaránt.
Az ilyen keretek között mûködô szabadalmi ügyvivô nem szorul a gazdálkodó
szervezet külön meghatalmazására, képviseleti jogosultságát jogviszonyának
igazolásával együtt igazolja.
A gazdálkodó szervezet szabadalmi ügyvivôje - ha a gazdálkodó szervezet
ezt lehetôvé teszi számára - szabadalmi ügyfélképviseleti tevékenységet is
végezhet, az arra megállapított formák keretében, vagyis egyéni ügyvivôként,
szabadalmi ügyvivôi irodában vagy szabadalmi ügyvivôi társaságban.
Ebben az esetben természetesen meg kell felelnie az adott ügyfélképviseleti
formára elôírt valamennyi követelménynek (pl. egyéni ügyvivôként
felelôsségbiztosítással és megfelelô irodahelyiséggel vagy lakással is kell
rendelkeznie).
A 13-15. §-okhoz
A szabadalmi ügyvivô és az ügyfél között - az ügyfélképviseleti
relációkra általában jellemzô módon - nem egyszerûen korrekt üzleti, hanem
bizalmi viszony van.
Ennek megfelelôen alapvetô fontosságú a szabadalmi ügyvivôk kötelezettségeinek
pontos és szigorú meghatározása, a szabadalmi ügyvivôk jogi és erkölcsi
mértékkel nézve magas színvonalú tevékenysége, ezen keresztül a szabadalmi
ügyvivôi hivatás iránti közmegbecsülés fenntartása.
A javaslat a szabadalmi ügyvivônek általában nem engedi meg, hogy egyéb
munkát végezzen, más keresô foglalkozást folytasson. E tilalom alól a
tudományos, a mûvészeti, az oktatási és a sporttevékenység, valamint a
munkaviszonynak, közszolgálati jogviszonynak nem minôsülô közéleti tevékenység
képez kivételt.
Összeférhetetlenség miatt tiltja a javaslat, hogy az, aki iparjogvédelmi
ügyben eljáró hatóság vagy bíróság alkalmazásában állt, e szerv elôtt
szabadalmi ügyvivôként járhasson el az ottani alkalmazásának megszûnésétôl
számított egy éven belül. Az ilyen hatóságnál, illetve bíróságnál való mûködés
idejére a javaslat eleve kizárja a szabadalmi ügyvivôi tevékenységet (2. § /4/
bek. d) pont).
A szabadalmi ügyvivônek az a lehetôsége, hogy a bíróság vagy más
hatóság elôtt kamarai igazolvánnyal igazolhatja magát, természetesen nem
jelent felmentést az alól, hogy az ügyfélképviseletet ellátó ügyvivô
meghatalmazással igazolja az ügyfél képviseletére vonatkozó jogosultságát.
A javaslat a szabadalmi ügyvivô titoktartási kötelezettségét a
képviselet bizalmi jellegébôl eredô követelményeknek megfelelôen szabályozza.
A titoktartás az ügyvivôt minden, e mûködése során tudomására jutott tény és
adat tekintetében terheli. Ez a kötelezettsége csakis azzal szûnik meg, ha az
alól az ügyfél (vagy jogutódja) felmenti.
A 16-20. §-okhoz
A szabadalmi ügyvivôi ügyfélképviselet részletes törvényi
szabályozására garanciális okokból van szükség; ez mind az ügyfelek jogainak
és érdekeinek kellô védelme miatt, mind pedig a szabadalmi ügyvivôk
biztonságos mûködése és felelôssége szempontjából fontos.
A javaslat az ügyvállalás szabadságának elvébôl indul ki. Ennek
megfelelôen az ügyvivô a megbízást nem köteles elvállalni; ezen kívül
ügyfelével, bizonyos esetekben pedig volt ügyfelével szemben nem vállalhatja
el a megbízást.
Az ügyfél korlátozás nélkül, a szabadalmi ügyvivô 15 napra felmondhatja a
megbízást. Az ügyvivô a megbízás elhárítása és felmondása, továbbá az ügyfél
halála (a jogi személy ügyfél jogudód nélküli megszûnése) esetén is köteles a
halaszthatatlan intézkedéseket megtenni, továbbá azokról az általa ismert
érintett személyeket és az eljáró hatóságokat, bíróságokat értesíteni.
A szabadalmi ügyvivôi megbízás elvállalására és az ügyvivôi díjazásról
az ügyféllel történô megállapodásra maga az ügyvivô jogosult, akkor is, ha
ügyvivôi iroda vagy ügyvivôi társaság keretében mûködik.
A javaslat a szabadalmi ügyvivôi díjazás összegére és megfizetésére
semmilyen szabályokat nem állapít meg, azt teljes mértékben és korlátozás
nélkül az ügyfél és a szabadalmi ügyvivô megállapodására bízza.
A szabadalmi ügyvivô a Pp. szabályai szerint kirendelés alapján -
pártfogó ügyvivôként, ügygondnokként vagy eseti gondokként - is köteles az
ügyfél képviseletét ellátni.
A javaslat tényvázlat felvételét írja elô az ügyvivô számára a megbízás
elvállalásakor. A szabadalmi ügyvivô meghatalmazásának érvényességéhez - az
ügyvédi meghatalmazáséval egyezôen - elegendô, ha írásban készült és azt a
meghatalmazó aláírta.
A javaslat részletezi, hogy mely cselekményekre jogosítja fel az ügyvivôt a
meghatalmazás, továbbá hogy a meghatalmazás esetleges korlátozásának magából a
meghatalmazásból kell kitûnnie. A szabadalmi ügyvivô a fôszabály szerint
személyesen látja el a megbízást, ugyanakkor - ha ezt a megbízó nem zárja ki -
helyettesítésére másik ügyvivôt, ügyvédet vagy ügyvivô jelöltet is igénybe
vehet.
A javaslat meghatározza, hogy a szabadalmi ügyvivô hogyan veszi át a
megbízótól az iratokat és hogyan juttatja vissza hozzá, rögzíti azoknak az
iratoknak a körét, amelyeket az ügyvivô eredetiben nem köteles az ügyfélnek
kiadni, továbbá megszabja az ügyvivô értesítési kötelezettségét az ügyfél
javára hozzá befolyt pénzrôl és értékrôl.
A szabadalmi ügyvivô az ügyfél hozzá befolyt pénzébôl beszámítással csakis
lejárt munkadíj és költségkövetelését érvényesítheti.
A javaslat annak a követelménynek megfelelôen szabályozza a szabadalmi
ügyvivô iratkezelési és iratmegôrzési kötelezettségét, hogy az ügyfél érdekei
- helyettesítés és az ügyvivôi mûködés közéleti tevékenység miatti
szüneteltetése esetén sem - csorbulhatnak.
A 21. §-hoz
Az ügyfélképviseletet ellátó szabadalmi ügyvivôk anyagi felelôsségét
két irányban szabályozza a javaslat.
Egyrészt, az ügyfél felé mind az egyéni szabadalmi ügyvivô, mind a szabadalmi
ügyvivôi iroda, mind pedig a szabadalmi ügyvivôi társaság egyformán a polgári
jog szabályai szerint felel az ügyfélnek okozott kárért.
Másrészt, a szabadalmi ügyivôi iroda, illetve a szabadalmi ügyvivôi társaság
keretében mûködô szabadalmi ügyivô az iroda, illetve a társaság irányában - a
foglalkoztatásának alapját képezô jogviszonytól függôen - eltérô szabályozás
szerint tartozik anyagi felelôsséggel: az alkalmazottak a Munka
Törvénykönyvének, a tagok az irodai alapszabálynak, illetve a társasági
szerzôdésnek megfelelôen.
A szabadalmi ügyvivô az esetleges károk fedezete céljából köteles
felelôsségbiztosítást kötni vagy tagsággal rendelkezni a Szabadalmi Ügyvivôk
Biztosítási és Segélyezô Egyesületében (2. § /3/ bek. a) pont).
A biztosítás legkisebb összegét a 33. § (3) bekezdése szerint a Szabadalmi
Ügyvivôi Kamara szabályzata fogja meghatározni.
A 22-25. §-okhoz
A szabadalmi ügyvivô az e hivatása gyakorlásából eredô
kötelezettségének vétkes megszegése miatt a javaslat által szabályozott
fegyelmi felelôsséggel tartozik.
Ez a hivatással összefüggô fegyelmi felelôsség - mûködésének szervezeti
formájától függetlenül - valamennyi szabadalmi ügyvivôre egységesen kiterjed.
A fegyelmi büntetések: a megrovás, a szigorú megrovás, a pénzbírság és a
kizárás a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarából; ez a skála megfelelô lehetôséget ad a
cselekmény súlyával arányban álló fegyelmi felelôsség érvényesítésére.
A pénzbírság legmagasabb összege a mindenkori közalkalmazotti illetményalap
tízszerese.
A legsúlyosabb fegyelmi büntetés, a kamarai kizárás a szabadalmi ügyvivô
mûködési jogosultságának a megszûnésével jár együtt.
A javaslat szabályozza a fegyelmi büntetéskiszabás szempontjait;
enyhébb esetekben lehetôvé teszi a büntetés kiszabásának mellôzését.
A szabadalmi ügyvivôk fegyelmi felelôsségrevonását a javaslat az
ügyvivôk hivatásrendi kamarája keretében szervezi meg. Fegyelmi vétség alapos
gyanuja esetén a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara elnöke indítja meg a fegyelmi
eljárást, s azt a Kamara fegyelmi bizottsága - három tagból álló tanácsban -
folytatja le. A Kamara maga állapítja meg a fegyelmi eljárás részletes
szabályait tartalmazó fegyelmi szabályzatot. A fegyelmi eljárásban a
felelôsségre vont szabadalmi ügyvivôt ügyvivôtársa is képviselheti.
Garanciális jelentôségû, hogy a fegyelmi határozat ellen a felelôsségre
vont szabadalmi ügyvivô keresettel fordulhat a bírósághoz.
A javaslat határidôket szab a fegyelmi eljárás megindítására; elôírja
továbbá, hogy a szabadalmi ügyvivô megrovás és szigorú megrovás esetén egy év,
pénzbírságnál három év és kizárásnál öt év elteltéig áll a fegyelmi büntetés
hatálya alatt. A javaslat rendelkezik a fegyelmi büntetések kamarai
nyilvántartásáról is.
A 26. és 27. §-okhoz
A szabadalmi ügyvivôi utánpótlás szervezett biztosítása érdekében a
javaslat - az ügyvédjelöltéhez hasonlóan - intézményesíti a szabadalmi ügyvivô
jelölt helyzetét.
Szabadalmi ügyvivô jelöltet bármely szervezeti formában mûködô szabadalmi
ügyvivô mellett lehet foglalkoztatni. A jelölt az egyéni ügyvivôvel, az
ügyvivôi irodával, az ügyvivôi társasággal, illetve az ügyvivôt foglalkoztató
gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban áll.
A szabadalmi ügyvivô jelöltként történô alkalmazás személyi feltétele
az ügyvivô jelöltek kamarai névjegyzékébe való bejegyzés. Ennek elôfeltétele,
hogy a jelentkezô rendelkezzen magyar állampolgársággal, belföldi lakóhellyel,
büntetlenséggel, valamint a mérnöki vagy egyenértékû természettudományi szakos
egyetemi oklevéllel és elôzetes megállapodással az ügyvivô jelölti
foglalkoztatásra nézve.
A szabadalmi ügyvivô jelöltek névjegyzékébe történô bejegyzéssel kapcsolatos
kizárás és törlés eseteit a javaslat a szabadalmi ügyvivôkre megállapított
rendelkezésekhez (2. § /4/ bek., 5. §) hasonlóan szabályozza, értelemszerû
eltérésekkel.
A szabadalmi ügyvivô jelölt munkáltatójának utasításai szerint
tevékenykedik; azok keretei között az ügyvivô jogkörében jár el, azzal a
megszorítással, hogy a Legfelsôbb Bíróság elôtti képviseletre nem jogosult.
Az ügyvivô jelölt kötelezettségei és fegyelmi felelôssége tekintetében a
javaslat a szabadalmi ügyvivôkre megállapított szabályokat rendeli megfelelôen
alkalmazni; a jelölttel szemben pénzbírság fegyelmi büntetés nem szabható ki.
A 28-33. §-okhoz
A javaslat köztestületként (Ptk. 65. §) szabályozza a szabadalmi
ügyvivôk hivatásrendi önkormányzatát, a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarát; amely
országos mûködési területtel és a fôvárosban lévô székhellyel rendelkezik.
A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara az állam által rábízott közfeladatokat és a
szabadalmi ügyvivôi kar érdekvédelmi feladatait látja el, s óvja a hivatás
tekintélyét.
A Kamara - a feladatainak ellátásához szükséges körben - véleményezési,
javaslattételi joggal rendelkezik az illetékes állami szervek felé.
A Kamara mûködését - a szabadalmi ügyvivôk kamarai tagdíjaiból és egyéb
bevételeibôl - maga finanszírozza.
A szabadalmi ügyvivôi mûködés törvényi elôfeltétele a kamarai tagság
(2. § /1/ bek.); a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara tagját e testületen belül - a
javaslat által meghatározott - jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
A Kamarára bízott közfeladatok teljesítése körében - a kamarai felvétellel és
a kamarai tagság megszûnésével, az ügyvivô jelöltek névjegyzékébe való
bejegyzéssel és az abból való törléssel, valamint az ügyvivôi szervezetek
nyilvántartásba vételével kapcsolatban - hozott sérelmes határozatok ellen a
Pp. általános szabályai szerint lehet keresettel fordulni a bírósághoz.
A javaslat szabályozza a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara belsô szervezetét,
meghatározza a kamarai szervek és a tisztségviselôk feladat- és jogkörét.
A Kamara szervei: a közgyûlés, az elnökség, a fegyelmi bizottság és a
számvizsgáló bizottság; a tisztségviselôk: az elnök, a két alelnök és a
pénztáros. A Kamarát
- meghatározott rendben - az elnök, alelnök, illetve elnökségi tag képviseli.
A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara legfôbb szerve a tagok összességébôl álló
közgyûlés; a testületi önkormányzat legfontosabb döntéseinek meghozatala a
közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A javaslat szabályozza a közgyûlés határozatképességét és a határozathozatal
rendjét, ezen belül azt is, hogy mely esetekben van szükség minôsített
szótöbbségre.
A javaslat a szakmai önkormányzat tevékenységét csak a törvényesség
szempontjából legfontosabb kérdésekben szabályozza közvetlenül. E keretek
között maga a Kamara állapítja meg a testületi élet részletes
szabályait.
Ehhez meg kell alkotnia alapszabályát, s fegyelmi szabályzatot és etikai
szabályzatot köteles kiadni; a - jogszabályi keretek között - a Kamara egyéb
szabályzatokat is kiadhat.
A 34. és 35. §-okhoz
A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara nem áll állami irányítás alatt.
Tevékenysége felett az állam törvényességi felügyeletet gyakorol a Magyar
Szabadalmi Hivatal elnöke útján.
A törvényességi felügyeletet a javaslat arra korlátozza, hogy a kamarai
szabályzatok megfelelnek-e a jogszabályoknak, s hogy a Kamara határozatai
megfelelnek-e a jogszabályoknak és saját szabályzatainak.
Ha a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara bármely szabályzata jogszabályba
ütközik, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke felhívja a Kamarát a
jogszabálysértés - adott határidôn belüli - megszûntetésére.
E felhívás eredménytelensége esetén - harminc napos határidôn belül - a
Hivatal elnöke keresettel fordulhat a Fôvárosi Bírósághoz.
Ugyanígy, ha a Kamara határozata ütközik jogszbályba vagy saját szabályzatába,
a törvényességi felügyelet keretében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke
szabályszerû határozat meghozatalára hívja fel a Kamarát; s ennek
sikertelensége esetén fordulhat a bírósághoz.
A Fôvárosi Bíróság a törvényesség helyreállítása érdekében a kamarai
szabályzatot, illetve határozatot megsemmisítheti, s szükség esetén új,
megfelelô szabályzat kiadása, illetve határozat meghozatala iránt intézkedhet,
vagy pedig összehívhatja a Kamara közgyûlését.
A 36- 40. §-okhoz
A javaslat tartalmazza a hatálybalépéshez és a hatályon kívül
helyezéshez szükséges záró rendelkezéseket.
E körben a szabadalmi ügyvivôket érintô adó- társadalombiztosítási, stb.
szabályokat is összhangba kell hozni a javaslattal.
Átmeneti rendelkezésekre a javaslat szerinti, köztestületként mûködô
Szabadalmi Ügyvivôi Kamara megalakítása érdekében van szükség.
A Kamara megalakításának elôkészítése a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke által
a szabadalmi ügyvivôk közül kinevezett ideiglenes elnökség feladata.
Az ideiglenes elnökség által összehívott alakuló közgyûlésen a résztvevô
szabadalmi ügyvivôk megválasztják a Kamara szerveinek tagjait. A résztvevô
szabadalmi ügyvivôk a megalakulástól válnak a Kamara tagjaivá; a
távolmaradókat - három hónapon belül elôterjesztett - kérelem alapján szintén
fel kell venni a Kamarába.
Ezt követôen a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarában a tagságot a 2. § alapján lehet
megszerezni.
Átmeneti rendelkezés szabályozza továbbá a mûködô szabadalmi ügyvivôi
munkaközösségek szabadalmi ügyvivôi irodává, valamint a gazdasági társasági
formában mûködô szabadalmi ügyvivôi ügyfélképviseleti irodák szabadalmi
ügyvivôi társasággá történô átalakítását.
A felhatalmazások szerint a szabadalmi ügyvivôi vizsgáról, valamint az
iparjogvédelmi szakképesítésrôl kell miniszteri rendeleteket kibocsátani.