1
ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Interpelláció:
nem érzékelhetõ a mezõgazdaságban a magánosítási szándék címmel
I/491.. szám
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnöke
H E L Y B E N
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Miniszter Úr!
Az Alkotmány 27. §-a és a Házszabály 90. §-a, valamint a 115.§ (2) bek.
alapján a Földmûvelésügyi Miniszter Úrhoz az alábbi
i n t e r p e l l á c i ó t
intézem:
Tisztelt Miniszter Úr!
Az utóbbi idõben egyre többen és egyre jobban felháborodva keresnek fel
egyszerû emberek akár kis, vagy netán nagyobb településrõl panaszaikkal.
Felháborodásuk oka a közelgõ kárpótlásra kijelölt földek nemcsak minõsége, de
fõleg nagysága. Valóban ebbõl mennyi az igazság január 27.-én érdeklõdtem a
megyei Kárrendezési Hivatalnál ez ügyben. Amit ott hallottam, illetve papíron
kimutattak, az állíthatom nemcsak engem, de a velem egyidõben ottlévõ két
szocialista képviselõtársamat is meglepte.
1995-ben a megyében még 65 településen terveznek árverést. Ez a szám még
elfogadható is lenne. De ami a földek nagyságát, illetve ak. értékét illeti,
az több mint nevetséges. Ezt nyugodtan cirkusznak is lehet nevezni. A kérdés
már csak az - a cirkuszi szónál maradva - lehet- e ennyi embert bohócnak
tekinteni, illetve belõlük bohócot csinálni. Miért - e talán keménynek tûnõ
kritika? Bizonyítom a számokkal. Úgy gondolom, azt többen tudják a jelenlévõk
is, hogy az idei földárverések nagy része két részletben fog megtörténni. A
kijelölt terület, ill. ak. ötven százalékára zárt liciten a helyi lakosokkal
fog lezajlani, míg a másik ötven százalék nyílt licit, tehát országon belül
bárki részt vehet rajta.
Mivel jön a tavasz, a nyár és szinte a legkisebb településen is van
futballpálya, az emberek elférnek valahogy, de mit fognak szólni akkor, ha
közlik velük, ha lesz olyan aki meri majd közölni, hogy az árverésre kerülõ
ak. érték nincs egészen öt. Jól tetszettek érten! Öt arany korona!
Megyénkben ugyanis (de ez sajnos jellemzõ az egész országra ) 20 településen
100 ak. alatt van a kijelölt érték. Ebbõl három helyen pedig 10 ak. alatt van.
Nincs szándékomban bántani sem a szakértõ kormányt, sem azokat a koalícióban
lévõ pártvezetõket, akik kb. 10 hónappal ezelõtt, fõleg a vidéket járva, nagy
hangon ígérték a mezõgazdaság talpraállitását. A mezõgazdaságban is a
magánositás mellett törtek lándzsát szóban!
És mi lett belõle? Tudom! A válasz egyszerû. Az, ami a sok elhangzott akkori
ígéretekbõl: semmi!
Nehéz megérteni, hogy kik az elõrehaladást, és a felfelé emelkedést ígérték,
miért teszik mégis gyakran rükvercbe azt a bizonyos szekeret. Vagy rájöttek,
hogy lefelé haladva kevesebb üzemanyag is elég?
Tudjuk jól, hogy a kárpótlási ügyek intézése lassú folyamat, hiszen a
hivatalok még most sem végeztek a bírálatokkal. A földek eladását viszont
mégis szinte lezárták sok megyében. Fejér megyében pl. mintegy másfél milliárd
forint kárpótlási jegy van kint a kárpótlandóknál. És plusz kb. négyszázmillió
személyi szabadságvesztés címen. Ugyanakkor mintegy százötvenezer ak. földet
kaptak vissza TSZ-ek, Állami Gazdaságok az elszámolás folytán, mint
kárpótlásból megmaradt földet. Hozzá kell tennem ezek állami tartalék és
eredetileg is kárpótlásra kijelölt földek voltak.
Tehát szó sem volt sem részarány, sem tagiföldrõl. Ezt követõen a megyei
Kárrendezési Hivatal nyújtott be pótigényt földre, mert föld még van mintegy
270 ezer ak. értékre, és kapott 28 ezret.
Azzal tisztában vagyunk az elmúlt négy évben valóban nem hozzáértõk
készítették a kárpótlási törvényt, mert akkor nem ilyen lett volna. De hogy ma
még azt is igyekeznek alulmúlni, az elgondolkodtató.
Hadd kérdezzem meg az illetékeseket, van e a jelenlegi poltikai helyzetben
szükség arra, hogy még ilyen rossz döntésekkel is irritáljuk az
állampolgárokat.
Tessék elgondolni csak, meg kell jelentetni az árverés helyét, idejét a Magyar
Közlönyben, vagy egy országos napilapban. Kimegy egy gépkocsi oda-vissza kb.
80 km., viszik a számítógépet, vagy gépeket, kimegy öt fõ jegyzõkönyvek
készülnek, stb. A költség nagy, a jelenlévõk pedig kapnak egy nagy semmit.
Ezért szeretném kérni az illetékeseket, talán még nem késõ, vizsgálják felül
sürgõsen a jelenlegi helyzetet és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a
lehetõ legkisebb feszültséggel letudják vezetni a hátralévõ földárveréseket.
Mikorra várható a földárverések mielõbbi megnyugtató megoldása?
Budapest, 1995. január 31 Tisztelettel:
.
Berregi István
FKGP
országgyûlési képviselõ