MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
H/498.. számú
Országgyûlési határozati javaslat
a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a beruházások kölcsönös
ösztönzésérõl és védelmérõl Budapesten, 1994. június 8-án aláírt Egyezmény
megerõsítésérõl
Elõadó: Dr. Békesi László
pénzügyminiszter
Budapest, 1995. február hó " "
Az Országgyûlés....../1995. (....) OGY határozata a Magyar
Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a beruházások
kölcsönös ösztönzésérõl és védelmérõl Budapesten, 1994. június
8-án aláírt Egyezmény megerõsítésérõl
Az Országgyûlés
1.) a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a beruházások
kölcsönös ösztönzésérõl és védelmérõl Budapesten, 1994. június 8-án aláírt
Egyezményt e határozattal megerõsíti;
2.) felkéri a külügyminisztert, hogy a megerõsítésrõl diplomáciai úton
tájékoztassa bolgár felet.
1
MEGÁLLAPODÁS
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG
KÖZÖTT
A BERUHÁZÁSOK KÖLCSÖNÖS ÖSZTÖNZÉSÉRÕL ÉS VÉDELMÉRÕL
A Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság (a továbbiakban "Szerzõdõ
Felek")
attól az óhajtól vezetve, hogy a két Állam gazdasági kapcsolatait fejlesszék,
azzal a szándékkal, hogy ösztönözzék és kedvezõ feltételeket teremtsenek az
egyik Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásaihoz a másik Szerzõdõ Fél területén
a kölcsönös elõnyök alapján,
felismerve, hogy a beruházások kölcsönös elõmozdítása és védelme a
Megállapodással összhangban ösztönzi a kezdeményezéseket ezen a területen,
MEGÁLLAPODTAK A KÖVETKEZÕKBEN:
1.cikk
MEGHATÁROZÁSOK
A Megállapodás alkalmazásában:
1. A "beruházás" kifejezés magában foglal mindenfajta vagyoni értéket,
különösen a következõket:
a) az ingó és ingatlan vagyont, valamint minden egyéb vagyoni értékû jogot,
mint például a jelzálogot, a zálogjogot, a kézizálogjogot és hasonló jogokat;
b) a részvényeket, üzletrészeket és a társasági
érdekeltség egyéb formáit;
c) a kinnlevõségeket és más gazdasági értékkel bíró jogokat;
d) a szerzõi jogokat, az ipari és a szellemi tulajdonhoz fûzõdõ jogokat
(például a szabadalmakat, engedélyeket, ipari terveket, kereskedelmi neveket,
márkaneveket és kereskedelmi elnevezéseket),a mûszaki folyamatokat, a know-
how-t és a good-will-t;
e) minden jogszabály vagy szerzõdés keretében biztosított
jogot és jogszabályon alapuló mindenfajta engedélyt és jóváhagyást, beleértve
a természeti erõforrások kutatására, kitermelésére, mûvelésére vagy
kiaknázására vonatkozó koncessziót.
Ilyen vagyoni értékû jog minden olyan közvetlen beruházás, amelyet a
törvényekkel és a jogszabályokkal összhangban valósítottak meg annak a
Szerzõdõ Félnek a területén, ahol a beruházás megvalósult.
A vagyon értékû jog beruházási formájának késõbbi változásai nem érintik azok
beruházási jellegét, feltéve, hogy az ilyen változás nem ellentétes az adott
Szerzõdõ Fél erre vonatkozó jogszabályaival.
2. A "hozam" kifejezés a beruházásból jogszerûen szerzett nyereséget,
osztalékot, kamatot és egyéb összegeket jelenti.
3. A "beruházó" kifejezés mindkét Szerzõdõ Félre vonatkozóan az alábbiakat
jelenti:
a) az olyan természetes személyt, aki bármelyik Szerzõdõ Fél állampolgára
annak hatályos jogszabályai értelmében.
b) minden olyan jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ
társaságot, céget, társulást, szervezetet vagy egyesületet, amely bármelyik
Szerzõdõ Fél jogszabályaival összhangban jött létre, vagy került bejegyzésre a
területén lévõ székhellyel.
4. A "terület" kifejezés az alábbiakat jelenti:
a) Magyarország tekintetében, földrajzi értelemben a Magyar Köztársaság
területét;
b) Bulgária tekintetében a Bolgár Köztársaság szuverenitása alá tartozó
területet, beleértve a területi vizeket is, valamint a kontinentális
talapzatot és azt a kizárólagos gazdasági övezetet, amely felett a Bolgár
Köztársaság felségjogokat és joghatóságot gyakorol a nemzetközi joggal
összhangban.
2. cikk
A BERUHÁZÁSOK ELÕMOZDÍTÁSA ÉS VÉDELME
1. Mindkét Szerzõdõ Fél elõmozdítja és védi területén a másik Szerzõdõ Fél
beruházóinak a beruházásait, törvényeivel és jogszabályaival összhangban
lehetõvé teszi az ilyen beruházásokat, valamint igazságos és méltányos
bánásmódot és védelmet biztosít számukra.
2. A beruházásból származó hozam újrabefektetése esetén az ilyen
újrabefektetés és hozama is ugyanazt a védelmet élvezi, mint az eredeti
beruházás.
3. Mindkét Szerzõdõ Fél kedvezõen és a törvényeivel és jogszabályaival
összhangban ítéli meg a másik Szerzõdõ Fél azon állampolgárainak, valamint a
háztartásuk részét képezõ családjuknak a Szerzõdõ Állam területére történõ
belépésével, tartózkodásával, munkájával és mozgásával kapcsolatos kérdéseket,
akik a Megállapodás meghatározása szerinti beruházásokkal kapcsolatos
tevékenységeket végzik.
3. cikk
NEMZETI ÉS LEGNAGYOBB KEDVEZMÉNYES BÁNÁSMÓD
1. Mindkét Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásai a másik Szerzõdõ Fél
területén olyan bánásmódban részesülnek, amely nem kedvezõtlenebb annál,
amelyben a saját beruházók vagy bármelyik harmadik állam beruházóinak a
beruházásai részesülnek, bármelyik is a kedvezõbb.
2. Mindkét Szerzõdõ Fél beruházói a másik Szerzõdõ Fél
területén olyan bánásmódban részesülnek a beruházások irányítása,
fenntartása, használata, élvezete vagy a velük való rendelkezés tekintetében,
amely nem kedvezõtlenebb annál, mint amelyben a saját beruházók vagy bármelyik
harmadik állam beruházói részesülnek, bármelyik is a kedvezõbb.
3. E cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezései nem értelmezhetõk úgy, hogy az
egyik Szerzõdõ Felet arra kötelezik, hogy a másik Szerzõdõ Fél beruházóinak
bármilyen olyan kedvezményes bánásmódot, preferenciát vagy kiváltságot
biztosítson, amelyet az elõbbi Szerzõdõ Fél a következõk alapján nyújt:
a) bármely vámunió vagy szabadkereskedelmi övezet vagy pénzügyi unió, vagy
hasonló nemzetközi megállapodások alapján létrejött ilyen uniók, intézmények
és más gazdasági együttmûködési formák, melynek bármelyik Szerzõdõ Állam tagja
vagy tagja lehet;
b) bármely nemzetközi megállapodás vagy megegyezés, amely egészben vagy
nagyrészt az adózással kapcsolatos.
4. Mindkét Szerzõdõ Fél fenntartja a jogot arra, hogy a hatályos
jogszabályaival összhangban kivételeket tegyen vagy tartson fenn az e cikk 1.
és 2. bekezdéseinek megfelelõen biztosított nemzeti elbánásmódból. Ugyanakkor
minden új kivétel csak azokra a beruházásokra vonatkozik, amelyeket az ilyen
kivételek hatálybalépése után valósítanak meg.
4. cikk
KÁRTALANÍTÁS VESZTESÉGEKÉRT
Ha bármelyik Szerzõdõ Fél beruházóinak a beruházásai háború, fegyveres
összeütközés, országos szükségállapot, felkelés, lázadás, zavargás vagy egyéb
hasonló esemény miatt a másik Szerzõdõ Fél területén veszteséget szenvednek,
az utóbbi Szerzõdõ Fél a rendezés tekintetében olyan elbánásban részesíti
azokat, amely nem kedvezõtlenebb annál, amelyet az utóbbi Szerzõdõ Fél saját
beruházóinak vagy bármelyik harmadik állam beruházóinak biztosít. Az ezzel
kapcsolatos kifizetések szabadon átváltható pénznemben szabadon és késedelem
nélkül átutalhatók.
5. cikk
KISAJÁTÍTÁS
1. Egyik Szerzõdõ Fél beruházóinak a beruházásait sem államosíthatják,
sajátíthatják ki vagy vethetik olyan intézkedések alá a másik Szerzõdõ Fél
területén, melyek hatása megegyezik az államosítással vagy a kisajátítással (a
továbbiakban "kisajátítás"), kivéve a közérdeket. A kisajátítást hátrányos
megkülönböztetésektõl mentesen, kellõ jogi eljárások keretében kell
végrehajtani és egyidejûleg rendelkezéseket kell hozni az azonnali, megfelelõ
és tényleges kártalanításról.
2. A kártalanítás összegének meg kell egyeznie a beruházásnak
közvetlenül a kisajátítás idõpontja elõtti piaci értékével, haladéktalanul ki
kell fizetni és a kifizetés idõpontjáig terjedõ idõszakra a beruházás
megvalósításának pénznemében jegyzett 12 havi LIBOR-nak megfelelõ éves kamatot
kell tartalmaznia. Az ilyen kárpótlási kifizetés szabadon átutalható.
3. Az érintett beruházónak joga van arra, hogy e Szerzõdõ Fél bírói vagy
egyéb független hatósága azonnal megvizsgálja az ügyét, és beruházását az e
cikkben rögzített elvekkel összhangban értékelje.
6. cikk
ÁTUTALÁSOK
1. Mindkét Szerzõdõ Fél garantálja a másik Szerzõdõ Fél beruházói számára, a
beruházók minden adókötelezettségének teljesítése után, a beruházásokkal és a
hozamokkal kapcsolatos kifizetések szabad átutalhatóságát. Az ilyen átutalások
különösen a következõket foglalják magukban:
a) a tõkét és a pótlólagos összegeket a beruházás fenntartására vagy
növelésére;
b) a beruházás hozamát;
c) a beruházás eladásából vagy teljes, illetve részleges felszámolásából
befolyó összegeket;
d) a beruházás mûködtetésébõl eredõ költségek kifizetéséhez
szükséges összegeket, például a hitelek visszafizetését, a szabadalmi vagy
licencdíjak kifizetését;
e) a 4. és 5. cikk értelmében fizetendõ kártérítést;
f) a másik Szerzõdõ Fél állampolgárai által a másik Állam területén
végrehajtott beruházásokkal kapcsolatosan elvégzett munkákért és
szolgáltatásokért kapott munkadíjat az illetõ Állam jogszabályainak és
rendelkezéseinek megfelelõen.
2. Az elõzõ bekezdésben említett átutalásokat késedelem nélkül teljesíteni
kell annak a Szerzõdõ Félnek a területén az átutalás idõpontjában érvényes
hivatalos átváltási árfolyamon, amelynek területén a beruházás megvalósult.
7. cikk
JOGUTÓDLÁS
1. Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a másik
Szerzõdõ Fél területén megvalósult beruházásra vonatkozóan biztosított
garancia keretében saját beruházóinak kifizetést teljesít, az utóbbi Szerzõdõ
Fél elismeri:
a) a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének átruházását jogszabály
vagy jogügylet útján ebben az Államban az elõbbi Szerzõdõ Félre vagy annak
kijelölt ügynökségére, valamint
b) hogy az elõbbi Szerzõdõ Fél vagy annak a kijelölt ügynöksége a jogutódlás
címén jogosult a beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek
érvényesítésére, és átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket.
2. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti
jogait és követeléseit.
8. cikk
A SZERZÕDÕ FELEK KÖZÖTTI JOGVITÁK RENDEZÉSE
1. A Szerzõdõ Felek közötti jogvitákat a Megállapodás
értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan lehetõség szerint a Szerzõdõ
Felek közötti tárgyalások útján kell rendezni.
2. Ha a Szerzõdõ Felek közötti vita a tárgyalások
kezdetétõl számított hat hónapon belül nem rendezhetõ, bármelyik Szerzõdõ Fél
kérésére választott bíróság elé kell terjeszteni.
3. Az ilyen választott bíróságot minden egyes esetben a következõ módon kell
megalakítani:
A választott bírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétõl számított három
hónapon belül mindkét Szerzõdõ Fél kijelöli a bíróság egy-egy tagját. Ez a két
tag azután kiválasztja egy harmadik Állam állampolgárát, akit a két Szerzõdõ
Fél jóváhagyása után a bíróság elnökévé kell kinevezni. A bíróság elnökét a
két másik tag kijelölésének idõpontjától számított két hónapon belül ki kell
jelölni.
4. Amennyiben az e cikk harmadik bekezdésében meghatározott határidõkön belül
a szükséges kijelölések nem történnek meg, ellenkezõ megállapodás hiányában
bármelyik Szerzõdõ Fél felkérheti a Nemzetközi Bíróság elnökét a szükséges
kijelölések megtételére. Ha az elnök valamelyik Szerzõdõ Fél állampolgára,
vagy valamilyen más ok akadályozza említett feladatai ellátásában, az
alelnököt kell felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha az alelnök
valamelyik Szerzõdõ Fél állampolgára, vagy õ is akadályoztatva van az említett
feladat ellátásában, a Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidõs tagját kell
felkérni a kijelölések megtételére, aki egyik Szerzõdõ Félnek sem
állampolgára.
5. A választott bíróság a Megállapodás rendelkezései,
valamint a nemzetközi jog általánosan elfogadott elvei és szabályai alapján
hoz döntést. A választott bíróság döntését egyszerû szavazattöbbséggel hozza.
Ez a döntés végleges és mindkét Szerzõdõ Felet köti. Eljárási szabályait a
bíróság maga határozza meg.
6. Mindkét Szerzõdõ Fél maga viseli saját tagjának, valamint a bírósági
eljárásban saját képviseletének a költségeit. Az elnök költségeit és a
fennmaradó költségeket a Szerzõdõ Felek egyenlõ arányban viselik.
9. cikk
AZ EGYIK SZERZÕDÕ FÉL ÉS A MÁSIK SZERZÕDÕ FÉL BERUHÁZÓJA KÖZÖTTI
BERUHÁZÁSI JOGVITÁK RENDEZÉSE
1. Az egyik Szerzõdõ Fél beruházója és a másik Szerzõdõ Fél közötti jogvitákat
az utóbbinak az elõbbi beruházásával kapcsolatos ezen Egyezmény szerinti
kötelezettségére vonatkozóan a vitában álló felek lehetõség szerint baráti
módon rendezik.
2. Ha az ilyen vita attól az idõponttól számítva hat hónapon belül nem
rendezhetõ, hogy valamelyik fél baráti rendezést kért, az érintett beruházó a
jogvitát a Szerzõdõ Fél illetékes bírósága elé terjesztheti.
3. A Megállapodás 4., 5. és 6. cikkével kapcsolatos vita esetén az érintett
beruházó e helyett úgy is dönthet, hogy az ügyet választott bírósági eljárásra
terjeszti be
a) olyan ad hoc választott bírósághoz, amely az Egyesült Nemzetek Nemzetközi
Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) a választott bíróságokra vonatkozó
szabályai szerint jön létre; vagy
b) a beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához, abban az esetben,
ha Bulgária részesévé válik az Államok és más államok természetes és jogi
személyei közötti beruházási vitákról szóló Egyezménynek, amelyet 1965.
március 18-án fogadtak el Washingtonban (ICSID Egyezmény).
4. Az ítélet végleges, a vitában álló mindkét felet köti és az érintett
Szerzõdõ Fél belsõ jogszabályaival összhangban hajtandó végre.
10. cikk
EGYÉB SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA
Ha a Szerzõdõ Felek nemzeti jogszabályai vagy a Szerzõdõ Felek között a
hatályban lévõ jelenlegi vagy jövõbeni nemzetközi megállapodás, vagy
valamilyen más nemzetközi megállapodás, amelynek mindkét Szerzõdõ Fél részese,
olyan akár általános, akár speciális szabályokat tartalmaz, amelyek a másik
Szerzõdõ Fél beruházóinak a beruházásait kedvezõbb bánásmódra jogosítják fel,
mint amit a Megállapodás biztosít, ez a szabályozás olyan mértékben, amilyen
mértékben kedvezõbb, elõnyt élvez a Megállapodással szemben.
11. cikk
TANÁCSKOZÁSOK
A Szerzõdõ Felek képviselõi szükség esetén tanácskozásokat tartanak a
Megállapodás végrehajtását érintõ bármilyen kérdésben. Az ilyen
tanácskozásokat az egyik Szerzõdõ Fél javaslatára tartják, diplomáciai úton
egyeztetett helyen és idõben.
12. cikk
A MEGÁLLAPODÁS HATÁLYA
A Megállapodás kiterjed a két Szerzõdõ Fél beruházóinak azokra a beruházásaira
is, amelyeket a másik Szerzõdõ Fél területén 1965. január 1-e után szereztek
meg.
13. cikk
HATÁLYBALÉPÉS, IDÕBELI HATÁLY
1. A Szerzõdõ Felek tájékoztatják egymást arról, hogy a Megállapodás hatályba
lépéséhez szükséges alkotmányos követelményeiknek eleget tettek. A
Megállapodás a második értesítés idõpontjában lép hatályba.
2. A Megállapodás tizenöt (15) évig marad hatályban, és azt követõen is
mindaddig hatályban marad, amíg az egyik Szerzõdõ Fél az eredeti vagy
bármelyik késõbbi idõszak lejárta elõtt egy évvel írásban nem tájékoztatja a
másikat arról a szándékáról, hogy fel kívánja mondani a Megállapodást.
3. A Megállapodás felmondása elõtti idõszakban
megvalósított beruházások tekintetében a Megállapodás 1-12. cikkének
rendelkezései a felmondást követõ további tíz évig hatályban maradnak.
ENNEK HITELÉÜL a kellõ felhatalmazással rendelkezõ alulírottak a
Megállapodást aláírták.
KÉSZÜLT két eredeti példányban Budapesten,
1994. június hó 8. napján, angol nyelven.
Szabó Iván s.k. Sztojan Alekszandrov s.k.
A Magyar Köztársaság A Bolgár Köztársaság
nevében nevében
I N D O K O L Á S
A Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a beruházások kölcsönös
ösztönzésérõl és védelmérõl Budapesten, 1994. június 8-án aláírt Egyezmény
törvényhozás tárgyát érinti, ezért megerõsítéséhez az Országgyûlés döntése
szükséges, amely Országgyûlés-i határozat formájában történik.