1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
H/500.. számú
Országgyûlési határozati javaslat
a Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között a kettõs adóztatás
elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és
vagyonadók területén Budapesten, 1992. április 15-én aláírt Egyezmény
módosításáról rendelkezõ 1994. május 3. napján Budapesten aláírt jegyzõkönyv
megerõsítésérõl
Elõadó: Dr. Békesi László
pénzügyminiszter
Budapest, 1995. február hó " ".
Az Országgyûlés......../1995. (.....) OGY határozata a Magyar
Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között a kettõs
adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának
megakadályozására a jövedelem- és vagyonadók területén
Budapesten, 1992. április 15-én aláírt Egyezmény módosításáról
rendelkezõ 1994. május 3. napján Budapesten aláírt jegyzõkönyv
megerõsítésérõl
Az Országgyûlés
1.) a Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között a kettõs adóztatás
elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és
vagyonadók területén Budapesten, 1992. április 15-én aláírt Egyezmény
módosításáról rendelkezõ 1994. május 3. napján Budapesten aláírt jegyzõkönyvet
e határozattal megerõsíti;
2.) felkéri a külügyminisztert, hogy a megerõsítésrõl diplomáciai úton
tájékoztassa a kanadai felet.
J E G Y Z Õ K Ö NY V
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS KANADA KORMÁNYA KÖZÖTT 1992. ÁPRILIS
15-ÉN ALÁÍRT ADÓZTATÁSI EGYEZMÉNYHEZ
A Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya, attól az óhajtól vezetve,
hogy módosítsa a kettõs adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának
megakadályozására a jövedelem- és vagyonadók területén Budapesten 1992.
április 15-én aláírt Egyezményt (továbbiakban "az Egyezmény"), a következõkben
állapodtak meg:
1. cikk
1. Az Egyezmény 10. cikkének 2. bekezdése törlendõ, és helyébe az alábbi
szöveg kerül:
"2. Mindazonáltal ez az osztalék abban az Államban is, amelyben az
osztalékot fizetõ társaság illetõséggel bír, ennek az Államnak a jogszabályai
szerint megadóztatható, de ha a kedvezményezett az osztalék haszonhúzója, az
így megállapított adó nem haladhatja meg:
a) az osztalék bruttó összegének 5 százalékát, ha a haszonhúzó olyan
társaság, amely az osztalékot fizetõ társaságban a szavazati jogoknak legalább
25 százalékát közvetlenül vagy közvetve ellenõrzése alatt tartja;
b) tekintet nélkül az a) pont rendelkezéseire, az osztalék bruttó összegének
10 százalékát, ha az osztalékot illetõséggel nem bíró személyek tulajdonában
lévõ, és Kanadában illetõséggel bíró társaság ("a non-resident owned
investment corporation") fizeti a Magyar Köztársaságban illetõséggel bíró
olyan társaságnak, amely az osztalékot fizetõ társaságban a szavazati jogoknak
legalább 25 százalékát közvetlenül vagy közvetve ellenõrzése alatt tartja,
továbbá õ az ilyen osztalék haszonhúzója; illetve
c) az osztalék bruttó összegének 15 százalékát minden más esetben.
E bekezdés rendelkezései nem érintik a társaság adóztatását
azon nyereség után, amelybõl az osztalékot fizetik."
2. Az Egyezmény 10. cikkének 6. bekezdése törlendõ és helyébe az alábbi szöveg
kerül:
"6. Az Egyezményben foglaltak nem értelmezendõk oly módon, mintha
megakadályoznák az egyik Szerzõdõ Államot abban, hogy egy társaság ebben az
Államban lévõ telephelyének betudható nyereségét megadóztassa azon az adón
felül, amely kivethetõ lenne egy olyan társaság nyereségére, amely az adott
Államnak állampolgára, feltéve, hogy az így kivetett többletadó nem haladja
meg az olyan nyereség összegének 5 százalékát, amely az elõzõ adózási években
nem volt alávetve ilyen többletadónak. E rendelkezés szempontjából a
"nyereség" kifejezés az egyik Szerzõdõ Állam által az ilyen nyereségre az itt
hivatkozott többletadó kivételével kivetett valamennyi adó levonása után az
ezen Államban lévõ telephelynek egy évben és a megelõzõ években betudható
nyereséget jelenti, beleértve bármilyen hasznot."
2. cikk
1. A Szerzõdõ Államok értesítik egymást arról, hogy a Jegyzõkönyv
hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeknek eleget tettek.
2. A Jegyzõkönyv az 1. bekezdésben említett értesítések közül a késõbbi
vételének idõpontja után hatvan nappal lép hatályba és rendelkezései
alkalmazandók:
a) a Jegyzõkönyv 1. cikk 1. bekezdésére a forrásnál levont adók
tekintetében a Jegyzõkönyv hatálybalépésének évét követõ naptári év 1-jén vagy
az azután fizetett vagy jóváírt összegekre, azzal az eltéréssel, hogy az "5
százalékra" való hivatkozás az alábbi idõpontok elsõ napja után fizetett vagy
jóváírt összegekre alkalmazva a következõképpen értendõ:
(i) 1992 után és 1994 elõtt, "9 százalék";
(ii) 1993 után és 1995 elõtt, "8 százalék";
(iii) 1994 után és 1996 elõtt, "7 százalék"; és
(iv) 1995 után és 1997 elõtt, "6 százalék"; továbbá
b) a Jegyzõkönyv 1. cikk 2. bekezdésére a Jegyzõkönyv hatálybalépésének
évét követõ naptári év január 1-jén vagy az azután kezdõdõ adózási évekre,
azzal az eltéréssel, hogy az "5 százalékra" való hivatkozás az alábbi
idõpontok elsõ napján vagy azt követõen kezdõdõ adózási évekre alkalmazva a
következõképpen értendõ:
(i) 1992 után és 1994 elõtt, "9 százalék";
(ii) 1993 után és 1995 elõtt, "8 százalék";
(iii) 1994 után és 1996 elõtt, "7 százalék"; és
(iv) 1995 után és 1997 elõtt, "6 százalék".
3. cikk
A Jegyzõkönyv addig marad hatályban, ameddig a Magyar Köztársaság és Kanada
között az Egyezmény hatályban van.
ENNEK HITELÉÜL az arra kellõen felhatalmazott alulírottak a Jegyzõkönyvet
aláírták.
KÉSZÜLT két eredeti példányban, Budapesten, 1994. május hó 3. napján, magyar,
angol és francia nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KANADA
KORMÁNYA NEVÉBEN KORMÁNYA NEVÉBEN
I N D O K O L Á S
A Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között a kettõs adóztatás
elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és
vagyonadók területén Budapesten, 1992. április 15-én aláírt Egyezmény
módosításáról rendelkezõ 1994. május 3. napján Budapesten aláírt jegyzõkönyv a
törvényhozás tárgyát érinti, ezért megerõsítéséhez az Országgyûlés döntése
szükséges, amely Országgyûlés-i határozat formájában történik.
Az alapegyezményt az Országgyûlés 1993. június 18-án már megerõsítette és az
1994. október 1-én hatályba lépett.