1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
H/502.. számú
Országgyûlési határozati javaslat
a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a beruházások kölcsönös
elõsegítésérõl és védelmérõl Budapesten, 1992. szeptember 23-án aláírt
Egyezmény megerõsítésérõl
Elõadó: Dr. Békesi László
pénzügyminiszter
Budapest, 1995. február hó " ".
Az Országgyûlés....../1995. (..........) OGY határozata a
Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a
beruházások kölcsönös elõsegítésérõl és védelmérõl Budapesten,
1992. szeptember 23-án aláírt Egyezmény megerõsítésérõl
Az Országgyûlés
1. a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a beruházások
kölcsönös elõsegítésérõl és védelmérõl Budapesten, 1992. szeptember 23-án
aláírt Egyezményt e határozattal megerõsíti;
2. felkéri a külügyminisztert, hogy a megerõsítésrõl diplomáciai úton
tájékoztassa a lengyel felet.
1
M E G Á L L A P O D Á S
a Magyar Köztársaság
és
a Lengyel Köztársaság
között
a beruházások kölcsönös elõsegítésérõl
és védelmérõl
Preambulum
A Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság (a továbbiakban a "Szerzõdõ
Felek)
Attól az óhajtól vezetve, hogy fokozzák a két Állam számára kölcsönösen
elõnyös gazdasági együttmûködést,
Attól a szándéktól vezetve, hogy kedvezõ feltételeket teremtsenek és tartsanak
fenn az egyik Szerzõdõ Fél beruházói által a másik Szerzõdõ Fél területén
megvalósuló beruházások számára,
Felismerve, hogy szükséges elõsegíteni és védelemben részesíteni a külföldi
beruházásokat a két Állam gazdasági fellendülésének elõmozdítása érdekében,
A következõkben állapodtak meg:
1. cikk
Meghatározások
A Megállapodás szempontjából:
1.) A "beruházó" kifejezés bármelyik Szerzõdõ Fél tekintetében vonatkozik
a) azokra a természetes személyekre, akik az egyik Szerzõdõ Fél törvényei
szerint annak állampolgárai;
b) azokra a jogi személyekre, ideértve a vállalatokat, társaságokat, gaz
dasági társulásokat és más szervezeteket, amelyeket az egyik Szerzõdõ Fél
jogszabályai szerint alapítottak vagy más megfelelõ módon hoztak létre, és
székhelyük ugyanezen Szerzõdõ Fél területén van, valamint tényleges
gazdasági tevékenységüket is itt fejtik ki;
c) azokra a jogi személyekre, amelyeket bármely ország jogszabályai sze
rint alapítottak, és amelyek az egyik Szerzõdõ Fél állampolgárai vagy az
egyik Szerzõdõ Fél területén székhellyel rendelkezõ és ott tényleges gazdaság
i tevékenységet folytató jogi személyek közvetlen vagy közvetett ellenõrz
ése alatt állnak;
d) a beruházót a c) pont alapján felkérhetik az ilyen ellenõrzés biz
onyítására annak érdekében, hogy az a Szerzõdõ Fél, amelynek területén a
beruházás létrejött vagy létre fog jönni, elismerje õt a másik Szerzõdõ Fél
beruházójának;
e) a c) pontban említett beruházók nem támaszthatnak igényt a Megállap
odás 6. cikke alapján, ha a kártalanítást egy másik olyan Beruházásvédelmi
Megállapodás hasonló rendelkezése értelmében fizették, amelyet az a
Szerzõdõ Fél kötött, amelynek a területén a beruházás létrejött.
2.) A "beruházás" kifejezés magában foglal minden vagyoni értéket és
különösen:
a) ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb dologi jogot, úgymint
szolgalmi jog, jelzálogjog, zálogjog, kézizálogjog;
b) részvényt, üzletrészt vagy a társaságokban való érdekeltség bármely
egyéb formáját;
c) pénzre vagy bármely gazdasági értékkel bíró szolgáltatásra szóló
követelést;
d) szerzõi jogokat, ipari tulajdonjogot (úgymint szabadalom, használati
minta, ipari minta vagy modell, védjegy, kereskedelmi név, eredet-
megjelölés), know-how-t és goodwill-t;
e) közjogi koncessziókat, ideértve a természeti erõforrások kutatására,
kitermelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat, továbbá minden
más, törvény által, vagy jogszabályoknak megfelelõ szerzõdés vagy hatósági
határozat által megadott jogokat.
3.) A beruházás formájában bekövetkezett változás nem érinti annak beruházási
jellegét, ha ez a változás annak a Szerzõdõ Félnek a jogszabályaival és
rendelkezéseivel összhangban történt, amelynek a területén a beruházás
létrejött.
4.) A "jövedelem" kifejezés jelent a beruházásból származó minden összeget, és
különösen, de nem kizárólag, jelenti a nyereséget, kamatot, tõkehozadékot,
osztalékot, jogdíjat, díjakat vagy más folyó jövedelmet.
2. cikk
Az alkalmazás területe
1.) A jelen Megállapodás azokra a beruházásokra alkalmazandó, amelyeket az
egyik Szerzõdõ Fél területén, jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelõen,
a másik Szerzõdõ Fél beruházói hoztak létre, amennyiben e beruházások
gazdasági tevékenységgel kapcsolatosak és 1972. december 31. után valósultak
meg.
2.) A jelen Megállapodás nem alkalmazandó az olyan beruházásokra, amelyek
kormányközi megállapodások alapján a korábbi kölcsönös Gazdasági Segítség
Tanácsa keretében jöttek létre, kivéve, ha ezeket a beruházásokat a Szerzõdõ
Felek külföldi beruházásokra vonatkozó jogszabályainak megfelelõen
átalakították.
3.) A jelen Megállapodás nem érinti a Szerzõdõ Felek olyan beruházásokra
vonatkozó jogait és kötelezettségeit, amelyek nem tartoznak a Megállapodás
hatálya alá.
3. cikk
A beruházások elõsegítése és engedélyezése
1.) Mindegyik Szerzõdõ Fél területén lehetõség szerint elõsegíti a másik
Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásait, és jogszabályaival és rendelkezéseivel
összhangban engedélyezi az ilyen beruházásokat.
2.) Miután az egyik Szerzõdõ Fél a beruházást területén engedélyezte, megadja,
jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban, az ezen beruházással,
valamint a licencia-megállapodások és a mûszaki, kereskedelmi vagy igazgatási
közremûködésre vonatkozó szerzõdések teljesítésével kapcsolatosan szükséges
engedélyeket. Szükség esetén mindegyik Szerzõdõ Fél elõsegíti a külföldi
állampolgárságú tanácsadók és más szakemberek tevékenységéhez szükséges
engedélyek kiadását.
4. cikk
A beruházásokkal kapcsolatos védelem és elbánás
1.) Mindegyik Szerzõdõ Fél védelmet nyújt a másik Szerzõdõ Fél beruházói által
a területén jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban létrehozott
beruházások számára és nem akadályozza indokolatlan vagy megkülönböztetõ
intézkedésekkel az ilyen beruházások irányítását, fenntartását, használatát,
élvezetét, bõvítését, eladását és esetleges felszámolását.
2.) Mindegyik Szerzõdõ Fél a másik Szerzõdõ Fél beruházói által a területén
létrehozott beruházásokat igazságos és méltányos elbánásban részesíti. Ez az
elbánás nem lehet kedvezõtlenebb, mint amelyben mindegyik Szerzõdõ Fél a saját
beruházói által a területén létrehozott beruházásokat részesíti vagy mint
amelyben mindegyik Szerzõdõ Fél a területén a legnagyobb kedvezményes elbánást
élvezõ beruházók által megvalósított beruházásokat részesíti, feltéve, hogy ez
az utóbbi elbánás a kedvezõbb.
3.) A legnagyobb kedvezményes elbánás nem alkalmazandó azon kedvezményekre,
amelyeket a Szerzõdõ Felek harmadik állam beruházóinak szabadkereskedelmi
övezetben, vám- vagy gazdasági unióban való részvétele vagy azokhoz való
csatlakozása alapján, vagy egy már létezõ vagy a jövõben létrejövõ, kettõs
adóztatás elkerülésére vagy más adózási ügyekre vonatkozó egyezmény alapján
nyújtanak.
5. cikk
Hazatelepítés és átutalás
1.) Mindegyik Szerzõdõ Fél, amelynek területén a másik Szerzõdõ Fél beruházói
beruházásokat hoznak létre, megadja e beruházók számára az ezen beruházásokkal
kapcsolatos fizetések szabad átutalásának lehetõségét, így különösen az
alábbiak tekintetében:
a) kamatok, osztalékok, nyereség és más folyó jövedelmek;
b) kölcsönök visszafizetése;
c) a beruházás igazgatásával kapcsolatos költségek fedezésére szolgáló
összegek;
d) jogdíjak és más, a jelen Megállapodás 1. cikk (2) bekezdésének c), d) és
e) pontjaiban felsorolt jogokkal kapcsolatos fizetések;
e) a beruházás fenntartásához vagy fejlesztéséhez szükséges pótlólagos
tõkehozzájárulások;
f) a beruházás eladásából vagy részleges vagy teljes felszámolásából
származó bevételek, ideértve a tõke értéknövekedését.
2.) Az átutalásokat késedelem nélkül, szabadon átváltható valutában, az
átutalás napján érvényes szokásos árfolyamon teljesítik, azon Szerzõdõ Fél
által megállapított eljárási szabályok szerint, amelynek a területén a
beruházás létrejött; ezek az eljárási szabályok nem jelenthetik az ilyen
átutalás elutasítását vagy felfüggesztését.
6. cikk
Tulajdonkorlátozás és kártalanítás
1.) Egyik Szerzõdõ Fél sem hoz sem közvetlen, sem közvetett módon a másik
Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásait érintõ kisajátítási, államosítási vagy
bármely más, azonos természetû, illetõleg azonos következményekkel járó
intézkedést, kivéve, ha az intézkedéseket közérdekbõl, megkülönböztetés nélkül
és megfelelõ törvényes eljárás keretében hozzák, és feltéve, hogy a tényleges
és megfelelõ kártalanításról rendelkeznek. A kártalanítás összegének el kell
érnie a tulajdonkorlátozás alá vetett beruházásnak azt a piaci értékét,
amelyet az a tulajdonkorlátozást vagy a küszöbönálló tulajdonkorlátozás
ismertté válását közvetlenül megelõzõen képviselt. A kártalanítás magában
foglalja a tulajdonkorlátozás napjától számított kamatokat és szabadon
átutalható.
A kártalanítási összeget szabadon átváltható valutában kell meghatározni és
indokolatlan késedelem nélkül kifizetni az erre jogosult személynek, tekintet
nélkül annak tartózkodási vagy lakóhelyére. Az átutalás akkor tekinthetõ
"indokolatlan késedelem nélkülinek", ha az az átutalási formaságok
teljesítéséhez szükséges szokásos idõn belül lebonyolódik. Ez az idõszak azon
a napon kezdõdik, amelyen a vonatkozó kérelmet elõterjesztették, és nem
haladhatja meg a három hónapot.
2.) Az egyik Szerzõdõ Fél beruházói, akiknek a beruházásai a másik Szerzõdõ
Fél területén háború vagy egyéb fegyveres összeütközés, forradalom,
szükségállapot vagy lázadás következtében kárt szenvednek, ez utóbbi részérõl
a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy más értékelhetõ
ellenszolgáltatás tekintetében a jelen Megállapodás 4. cikkének (2) bekezdése
szerinti elbánásban részesülnek.
7. cikk
Kedvezõbb rendelkezések
Amennyiben bármelyik Szerzõdõ Fél belsõ jogszabályai vagy a Szerzõdõ Felek
között jelenleg fennálló vagy a jövõben létrehozandó nemzetközi jogi
kötelezettségek a jelen Megállapodáson túlmenõ, a másik Szerzõdõ Fél
beruházóinak beruházásait a jelen Megállapodásnál kedvezõbb elbánásra
jogosító, általános vagy különleges szabályokat tartalmaznak, úgy ezek a
szabályok annyiban irányadók, amennyiben a jelen Megállapodásnál elõnyösebbek.
8. cikk
Jogutódlás
1.) Ha az egyik Szerzõdõ Fél vagy annak ügynöksége fizetést teljesít saját
beruházójának egy olyan garancia vagy biztosítás alapján, amelyet egy
beruházás tekintetében vállalt, a másik Szerezõdõ Fél elismeri az elõbbi
Szerzõdõ Félnek vagy ügynökségének jogutódlását a beruházó bármely jogára vagy
jogosultságára vonatkozólag.
Ha a Szerzõdõ Fél vagy annak ügynöksége jogutódlás következtében megszerezte
egy beruházó jogait, úgy megilletik a beruházó jogai, azzal azonban, hogy
ezeket a jogokat a beruházónak az ilyen biztosított beruházásra vonatkozó
kötelezettségeit figyelembe véve gyakorolhatja.
2.) A fenti (1) bekezdésben meghatározott jogutódlás esetén a beruházó nem
érvényesíthet igényt anélkül, hogy a Szerzõdõ Fél vagy annak ügynöksége erre
fel nem hatalmazná.
9. cikk
A Szerzõdõ Felek közötti viták rendezése
1.) A Szerzõdõ Felek között a jelen Megállapodás rendelkezéseinek
értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban felmerülõ vitákat diplomáciai
úton rendezik.
2.) Amennyiben a két Szerzõdõ Fél a vita felmerülésétõl számított tizenkét
hónapon belül nem tud egymással megállapodásra jutni, a vitát bármelyik
Szerzõdõ Fél kérésére háromtagú választottbíróság elé terjesztik. Mindegyik
Szerzõdõ Fél kijelöl egy választottbírót, és ez a két választottbíró kijelöl
egy olyan elnököt, aki egy harmadik állam állampolgára.
3.) Ha az egyik Szerzõdõ Fél nem jelöli ki választottbíróját és két hónapon
belül nem tesz eleget a másik Szerzõdõ Fél ezirányú felhívásának, a
választottbírót ennek a Szerzõdõ Félnek a kérésére a Nemzetközi Bíróság Elnöke
jelöli ki.
4.) Ha a két választottbíró az elnök személyében a kijelölésüktõl számított
két hónapon belül nem tud megállapodni, az elnököt bármelyik Szerzõdõ Fél
kérésére a Nemzetközi Bíróság Elnöke jelöli ki.
5.) Amennyiben az e cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben a
Nemzetközi Bíróság Elnöke az említett funkció ellátásában akadályoztatva van,
vagy ha bármelyik Szerzõdõ Fél állampolgára, a kijelölést az Alelnök teszi
meg, és amennyiben ez utóbbi akadályoztatva van, vagy bármelyik Szerzõdõ Fél
állampolgára, a kijelölést a Bíróság azon rangidõs bírája teszi meg, aki egyik
Szerzõdõ Félnek sem állampolgára.
6.) Feltéve, hogy a Szerzõdõ Felek más rendelkezésekben nem állapodnak meg, a
választottbíróság maga határozza meg eljárási rendjét. A választottbíróság
szavazattöbbséggel hozza meg határozatait.
7.) Mindegyik Szerzõdõ Fél viseli a választottbírósági eljárás során saját
választottbírójának és képviseletének költségeit; az elnök költségeit és az
egyéb költségeket a Szerzõdõ Felek egyenlõ részben viselik. Mindazonáltal a
választottbíróság határozhat úgy, hogy a Szerzõdõ Felek egyike a költségeket
nagyobb arányban viselje, és ez a döntés minkét Szerzõdõ Félre nézve kötelezõ.
8.) A választottbíróság határozatai véglegesek és mindegyik Szerzõdõ Fél
számára kötelezõk.
10. cikk
Az egyik Szerzõdõ Fél és a másik Szerzõdõ Fél beruházója közötti viták
rendezése
1.) Az egyik Szerzõdõ Fél és a másik Szerzõdõ Fél beruházója közötti
beruházási viták rendezése érdekében, a jelen Megállapodás 9. cikkének
fenntartása mellett az érintett felek tárgyalásokat folytatnak.
2.) Ha ezek a tárgyalások az erre vonatkozó írásbeli kérelemtõl számított hat
hónapon belül nem vezetnek eredményre, a vitában álló felek az alábbiak
szerint járhatnak el:
a) A jelen Megállapodás 5. és 6. cikke szerinti kötelezettségre vonatkozó
vitát a beruházó kérésére választottbíróság elé terjesztik;
b) A jelen cikk (2) bekezdésének a) pontjában nem hivatkozott vita esetén,
ha mindkét fél ilyen alávetésben megállapodott, a vitát választottbíróság
elé terjesztik.
3.) A választottbíróságot minden egyes ügyben külön meg kell alakítani. Ha a
vitában álló felek másképpen nem állapodnak meg, mindegyikük kijelöl egy
választottbírót és ez a két választottbíró kijelöl egy olyan elnököt, aki egy
harmadik állam állampolgára. A választottbírókat a választottbíráskodásra
vonatkozó kérelem vételétõl számított két hónapon belül, az elnököt pedig
további két hónapon belül kell kijelölni.
4.) Amennyiben a jelen cikk (3) bekezdésében meghatározott határidõket nem
tartják be, bármelyik vitában álló fél, egyéb megegyezések hiányában,
felkérheti a Párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Választottbíróságának
Elnökét a szükséges kijelölések megtételére. Ha az Elnök az említett funkció
ellátásában akadályoztatva van, vagy az egyik Szerzõdõ Fél állampolgára, a
jelen Megállapodás 10. cikke (5) bekezdésének rendelkezései mutatis mutandis
alkalmazandók.
5.) Ha a vitában álló felek másképpen nem állapodnak meg, a választottbíróság
maga határozza meg eljárási rendjét. Határozatai véglegesek és kötelezõk. A
Szerzõdõ Felek biztosítják a választottbírósági ítélet elismerését és
végrehajtását.
6.) A vitában álló mindegyik fél viseli a választottbírósági eljárás során
saját választottbírójának és képviseletének költségeit; az elnök költségeit és
az egyéb költségeket a vitában álló két fél egyenlõ részben viseli.
Mindazonáltal a választottbíróság határozhat úgy ítéletében, hogy a felek
különbözõ arányban viseljék a költségeket, és ez a döntés mindkét félre nézve
kötelezõ.
7.) A vitában álló Szerzõdõ Fél a rendezési eljárásnak vagy az ítélet
végrehajtásának semmiféle szakaszában sem hivatkozhat arra, hogy a beruházó
biztosítási szerzõdés alapján olyan kártalanítást kapott, amely a keletkezett
veszteséget teljesen vagy részben fedezi.
8.) Ha mindkét Szerzõdõ Fél tagja az Államok és más Államok természetes és
jogi személyei közötti beruházási viták rendezésérõl szóló, 1965. március 18-i
Egyezménynek, úgy a vitákat a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi
Központja elé terjesztik, mégpedig a jelen cikk (2) bekezdésének a) pontjában
említett vitákat a beruházó kérésére, és a jelen cikk (2) bekezdésének b)
pontjában említett vitákat a két fél megegyezése alapján.
11. cikk
Kötelezettségek betartása
Mindkét Szerzõdõ Fél folyamatosan biztosítja azoknak a kötelezettségeknek a
betartását, amelyeket a másik Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásaival
kapcsolatban elvállalt.
12. cikk
Záró rendelkezések
1.) A jelen Megállapodás azon a napon lép hatályba, amikor mindkét Kormány
értesítette egymást arról, hogy a nemzetközi megállapodások megkötéséhez és
hatályba lépéséhez szükséges belsõ alkotmányos követelményeknek eleget tett; a
Megállapodás tíz évig marad hatályban. A Megállapodás további öt-öt évre
azonos feltételek mellett meghosszabbodik, amennyiben azt ezen idõszak lejárta
elõtt hat hónappal írásban fel nem mondják.
2.) A jelen Megállapodás hivatalos értesítéssel történt felmondása esetén az
1-11. cikkek rendelkezései további tíz évig érvényben maradnak a hivatalos
értesítés elõtt létesített beruházások tekintetében.
ENNEK HITELÉÜL a kellõ felhatalmazással rendelkezõ alulírottak a Megállapodást
aláírták.
KÉSZÜLT két példányban,.Budapesten,1992.szeptember hó 23.napján angol nyelven.
Pongrácz Tibor s.k. Iwo Byczewski s. k.
A Magyar Köztársaság A Lengyel Köztársaság
Kormánya nevében Kormánya nevében
I N D O K O L Á S
A Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a beruházások kölcsönös
elõsegítésérõl és védelmérõl Budapesten 1992. szeptember 23-án aláírt
Egyezmény törvényhozás tárgyát érinti, ezért megerõsítéséhez az Országgyûlés
döntése szükséges, amely országgyûlési határozat formájában történik.