MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
H/504.. számú
Országgyûlési határozati javaslat
a Magyar Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a
beruházások elõmozdításáról és kölcsönös védelmérõl Budapesten, 1994.
augusztus 26-án aláírt Egyezmény megerõsítésérõl
Elõadó: Dr. Békesi László
pénzügyminiszter
Budapest, 1995. február hó " ".
Az Országgyûlés........../1995. (....) OGY határozata a Magyar
Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a
beruházások elõmozdításáról és kölcsönös védelmérõl Budapesten,
1994. augusztus 26-án aláírt Egyezmény megerõsítésérõl
Az Országgyûlés
1. a Magyar Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a
beruházások elõmozdításáról és kölcsönös védelmérõl Budapesten, 1994.
augusztus 26-án aláírt Egyezményt e határozattal megerõsíti;
2. felkéri a külügyminisztert, hogy a megerõsítésrõl diplomáciai úton
tájékoztassa a vietnami felet.
1
MEGÁLLAPODÁS
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS
A VIETNAMI SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG
KÖZÖTT
A BERUHÁZÁSOK ELÕMOZDÍTÁSÁRÓL ÉS
KÖLCSÖNÖS VÉDELMÉRÕL
A Magyar Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság (a továbbiakban:
Szerzõdõ Felek)
attól az óhajtól vezetve, hogy a két Állam gazdasági kapcsolatait fejlesszék,
azzal a szándékkal, hogy az egyik Állam vállalkozói beruházásai számára a
másik Állam területén kedvezõ feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn,
továbbá
annak tudatában, hogy a beruházások e Megállapodás szerinti elõmozdítása és
kölcsönös védelme ösztönzi e területen az üzleti kezdeményezéseket,
megállapodtak a következõkben:
1. cikk
Meghatározások
E Megállapodás alkalmazásában:
1.) A "beruházás" kifejezés magában foglal minden olyan vagyoni értéket,
amelyet gazdasági tevékenységgel kapcsolatban ruházott be az egyik Szerzõdõ
Fél beruházója a másik Szerzõdõ Fél területén ez utóbbi törvényeinek és
szabályainak megfelelõen. Ezen belül különösen - de nem kizárólag - az
alábbiakat:
a.) ingó és ingatlan tulajdont, továbbá minden egyéb vagyoni értékû jogot,
mint például a jelzálogot, zálogjogot, a kézizálogjogot és hasonló jogokat;
b.) részvényeket, üzletrészeket, kötvényeket, és a társasági érdekeltség egyéb
formáit;
c.) pénzbeni vagy más teljesítésre irányuló olyan követeléseket, amelyeknek
beruházással kapcsolatos gazdasági értéke van;
d.) szellemi tulajdonjogokat, beleértve a szerzõi jogot, a védjegyet,
szabadalmat, ipari tervet, mûszaki eljárást, know-how-t, kereskedelmi titkot,
kereskedelmi elnevezést, valamint a good-will-t valamely beruházással
összefüggésben;
e.) bármely jogszabályon vagy szerzõdésen alapuló jogot, illetve jogszerû
engedélyt és jóváhagyást, beleértve a természeti kincsek kutatására,
kitermelésére, mûvelésére, vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat.
A vagyoni értékû jog beruházási formájának bármely változtatása nem érinti
annak beruházási jellegét.
2.) A "beruházó" kifejezés jelenti mindazokat a természetes és jogi
személyeket, akik a másik Szerzõdõ Fél területén beruháznak.
a.) A "természetes személy" kifejezés jelenti mindazokat a természetes
személyeket, akik valamelyik Szerzõdõ Fél joga szerint annak állampolgárai.
b.) A "jogi személy" kifejezés valamelyik Szerzõdõ Fél tekintetében jelöli
mindazokat a társaságokat, amelyeket annak joga szerint mint jogi személyeket
jegyeztek be vagy hoztak létre. A Magyar Köztársaság esetében a kifejezés
azokat a személyegyesüléseket is magában foglalja, amelyek jogi személyiséggel
nem rendelkeznek, azonban jogilag mégis társaságnak minõsülnek.
3.) A "hozam" kifejezés a beruházásból eredõ összegeket jelenti és különösen -
de nem kizárólag - magában foglalja a profitot, kamatot, tõkenyereséget,
részvényt, osztalékot, jogdíjat és egyéb díjakat.
2.cikk
A beruházások elõmozdítása és védelme
1.) Mindkét Szerzõdõ Fél kedvezõ feltételeket alakít ki, illetõleg ilyenek
létrehozását ösztönzi annak érdekében, hogy a másik Szerzõdõ Fél beruházói a
területén beruházzanak, továbbá törvényeivel és szabályaival összhangban
lehetõvé teszi az ilyen beruházásokat.
2.) Az egyik Szerzõdõ Fél vállalkozóinak beruházásai a másik Szerzõdõ Fél
területén mindenkor igazságos és méltányos elbánásban részesülnek, továbbá
teljes körû védelmet és biztonságot élveznek.
3. cikk
Legnagyobb kedvezményes elbánás
1.) Mindkét Szerzõdõ Fél olyan elbánásban részesíti a másik Szerzõdõ Fél
beruházóinak beruházásait és annak hozamát saját területén, amely igazságos és
méltányos, továbbá amely nem kedvezõtlenebb annál, mint amit bármely harmadik
Állam beruházóinak beruházásai és hozama számára biztosít.
2.) Mindkét Szerzõdõ Fél olyan elbánásban részesíti területén a másik Szerzõdõ
Fél beruházóit a beruházások irányítása, fenntartása, használata, hasznainak
élvezete, illetõleg az azokkal való rendelkezés terén, amely igazságos és
méltányos, továbbá nem kedvezõtlenebb annál, mint amit bármely harmadik Állam
beruházói számára biztosít.
3.) Jelen cikk 1. és 2. pontjai nem értelmezhetõk úgy, mint amelyek arra
köteleznék valamely Szerzõdõ Felet, hogy terjessze ki a másik Fél beruházóira
az olyan elbánásból, preferenciából vagy elõjogból eredõ kedvezményeket,
amelyeket az elõbbi Szerzõdõ Fél
(a) vámunió, szabadkereskedelmi övezet, pénzügyi unió vagy más hasonló, ilyen
unió, intézmények vagy egyéb regionális együttmûködés létrejöttét eredményezõ
nemzetközi megállapodás keretében terjeszthet ki, ha ennek az egyik Szerzõdõ
Fél tagja, vagy az lehet, továbbá
(b) teljesen vagy fõleg adózásra vonatkozó nemzetközi megállapodás vagy
rendezés alapján terjeszthet ki.
4.cikk
Kártalanítás a veszteségekért
1.) Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházását a másik Szerzõdõ
Fél területén veszteségek érik háború, fegyveres konfliktus, országos
szükségállapot, lázadás, felkelés, zavargás vagy más hasonló események
következtében, akkor az utóbbi Szerzõdõ Félnek a visszaadás, kártalanítás vagy
kompenzáció terén olyan elbánást kell biztosítania, amely nem kedvezõtlenebb
annál, mint amit ez utóbbi Szerzõdõ Fél bármely harmadik állam beruházói
számára nyújt.
2.) A jelen cikk 1.pontjában foglaltra való tekintet nélkül, amennyiben
valamely Szerzõdõ Fél beruházóit az ott említett események valamelyike
következtében a másik Szerzõdõ Fél területén
(a) vagyonuknak az utóbbi Szerzõdõ Fél erõi vagy hatóságai általi lefoglalása,
vagy
(b) annak a Szerzõdõ Fél erõi vagy hatóságai által végrehajtott olyan
megsemmisítése miatt éri veszteség, ami nem összecsapás következménye és nem a
helyzet szükségszerûségébõl folyt, akkor igazságos és megfelelõ kompenzációt
kell biztosítani számukra azokért a veszteségekért, amelyeket a lefoglalás
tartama alatt, illetõleg vagyonuk megsemmisítése miatt elszenvedtek. Az ilyen
kifizetéseknek transzferábilisnak kell lenniük és szabadon átváltható
valutában kell késedelem nélkül megtörténniük.
5.cikk
Kisajátítás
1.) Az egyik Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásait a másik Szerzõdõ Fél
területén kizárólag közérdekbõl államosíthatják, sajátíthatják ki vagy
alkalmazhatnak rájuk olyan intézkedéseket, amelyek az államosításnak vagy
kisajátításnak megfelelõ eredménnyel járnak (a továbbiakban: kisajátítás). A
kisajátításnak jogszerû eljárás keretében, diszkriminációtól mentesen kell
megtörténnie és azzal együtt érvényesíteni kell az azonnali, megfelelõ és
tényleges kompenzáció fizetésére vonatkozó elõírásokat. Az ilyen
kompenzációnak a kisajátítást vagy az arról szóló döntés köztudottá válását
közvetlenül megelõzõ idõszak piaci értékéhez kell igazodnia a kisajátított
vagyont illetõen, kamatot is magában kell foglalnia a kisajátítás
idõpontjától, késedelem nélkül meg kell történnie, ténylegesen realizálhatónak
kell lennie, valamint transzferábilisnak, szabadon átváltható valuta
formájában.
2.) Az érintett beruházónak jogában kell állnia, hogy haladéktalanul
felülvizsgáltassa ügyét és beruházásának értékelését az adott Szerzõdõ Fél
igazságszolgáltatási vagy más független hatósága elõtt, az e cikkben rögzített
elvekkel összhangban.
3.) A jelen cikk 1. pontjában foglalt rendelkezéseket akkor is alkalmazni
kell, ha valamelyik Szerzõdõ Fél olyan társaság vagyonát sajátítja ki, amelyet
a saját területének bármely részén hatályos jog szerint jegyeztek be,
illetõleg aszerint alakítottak, ha abban a másik Szerzõdõ Fél beruházóinak
részvényei vannak.
6.cikk
Átutalások
1.) A Szerzõdõ Felek garantálják a beruházásokhoz és megtérüléshez kapcsolódó
fizetések átutalását. Az átutalást szabadon átváltható valutában, korlátozás
és indokolatlan késedelem nélkül kell végrehajtani. Az ilyen átutalás magában
foglalja különösen - de nem kizárólag - az alábbiakat:
(a) a tõkét és pótlólagos összegeket a beruházás fenntartására vagy
növelésére;
(b) profitot, kamatot, osztalékokot és más befolyó jövedelmet;
(c) a hitelek visszafizetését szolgáló pénzösszegeket;
(d) a jogdíjakat és egyéb díjakat;
(e) a beruházás eladásából vagy likvidálásából származó bevételt;
(f) a beruházás helye szerinti Szerzõdõ Fél törvényeivel és szabályaival
összhangban a természetes személyek jövedelmeit.
2.) Ezen Megállapodás alkalmazásában az átváltási árfolyam azonos a folyó
tranzakciókra az átutalás idõpontjában érvényes hivatalos árfolyammal, hacsak
eltérõ megegyezés nem jön létre.
7.cikk
Jogutódlás
1.) Ha az egyik Szerzõdõ Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a másik Szerzõdõ
Fél területén megvalósuló beruházásra vonatkozóan biztosított garancia
keretében saját beruházói számára kifizetést teljesít, akkor ez utóbbi
Szerzõdõ Fél elismeri:
(a) a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének átruházását törvény vagy
jogügylet alapján ebben az Államban az elõbbi Szerzõdõ Félre vagy annak
kijelölt ügynökségére, továbbá
(b) azt, hogy az elõbbi Szerzõdõ Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a
jogutódlás alapján jogosult az adott beruházó jogainak gyakorlására és
követeléseinek érvényesítésére, és átvállalja a beruházással kapcsolatos
kötelezettségeket.
2.) Az átruházott jogok vagy követelések nem haladhatják meg a beruházó
eredeti jogait és követeléseit.
8.cikk
Az egyik Szerzõdõ Fél, másrészrõl a másik Szerzõdõ Fél beruházója közötti
beruházási viták rendezésee
1.) Bármely vitát, amely az egyik Szerzõdõ Fél beruházója és a másik Szerzõdõ
Fél között merül fel az utóbbi Szerzõdõ Fél területén megvalósított
beruházással kapcsolatban, a vitában érintett felek közötti tárgyalások
alapján kell rendezni.
2.) Ha az egyik Szerzõdõ Fél beruházója és a másik Szerzõdõ Fél közötti vita
így nem dönthetõ el 6 hónapon belül, akkor a beruházónak jogában áll az ügyet
az alábbi fórumok bármelyike elé terjeszteni:
(a) a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID),
figyelemmel az Államok és Más Államok Állampolgárai Közötti Beruházási Viták
Elintézése Egyezményének - amelyet 1965 március 18.-án fogadtak el
Washingtonban - alkalmazandó szabályaira, amennyiben mindkét Szerzõdõ Fél
részesévé vált az Egyezménynek;
(b) választott bíróhoz, vagy nemzetközi ad hoc választott bírósághoz, amelyet
az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának Választott bírósági
Szabályai (UNCITRAL) alapján létesítettek. A vitában érintett felek írásban
megegyezhetnek a szabályok módosításában. A választottbíróság határozata
végleges és köti mindkét vitában érintett felet.
9.cikk
A Szerzõdõ Felek közötti viták elintézése
1.) A jelen Megállapodás értelmezésére és alkalmazására vonatkozó vitákat a
Szerzõdõ Felek között lehetõség szerint konzultáció és tárgyalás útján kell
rendezni.
2.) Ha a vita ilyen módon nem intézhetõ el 6 hónapon belül, akkor azt
bármelyik Szerzõdõ Fél kérésére e cikk rendelkezéseivel összhangban választott
bíróság elé kell terjeszteni.
3.) A választottbíróság az egyes esetekre vonatkozóan a következõk szerint
alakul meg. A választottbírósági eljárás kérelmének átvételétõl számított két
hónapon belül mindkét Szerzõdõ Fél kijelöli a bíróság egy-egy tagját. Ez a két
tag azután kiválaszt egy olyan személyt, aki valamely harmadik Állam
állampolgára, és akit a két Szerzõdõ Fél jóváhagyásával a bíróság elnökévé (a
továbbiakban: elnök) neveznek ki. Az elnököt a másik két tag kinevezését
követõ három hónapon belül ki kell nevezni.
4.) Amennyiben a jelen cikk 3. pontjában megjelölt határidõkön belül a
szükséges kinevezések nem történnek meg, kérelem intézhetõ a Nemzetközi
Bíróság elnökéhez, hogy eszközölje a kinevezéseket. Ha õ valamelyik Szerzõdõ
Fél állampolgára vagy egyébként akadályozva van az említett feladat
ellátásában, úgy az alelnököt kell felkérni a kinevezésekre. Ha az alelnök
szintén valamelyik Szerzõdõ Fél állampolgára vagy akadályozva van az említett
feladat ellátásában, akkor a Nemzetközi Bíróság rangidõs tagját kell felkérni
a kinevezések megtételére, aki nem állampolgára egyik Szerzõdõ Félnek sem.
5.) A választottbíróság egyszerû szavazattöbbséggel hozza meg határozatát. Ez
a döntés kötelezõ erejû. Mindegyik Szerzõdõ Fél maga viseli a saját bírájára
esõ költségeket és a választottbíróság elõtti képviselet pénzügyi terheit. Az
elnök költségei és a többi kiadás a két Szerzõdõ Fél között egyenlõ arányban
oszlik meg. A bíróság maga határozza meg eljárási szabályait.
10.cikk
Más szabályok és külön kötelezettségvállalások
érvényesítése
1.) Ha egy ügyben egyidejûleg irányadó mind a jelen Megállapodás, mind pedig
olyan más nemzetközi egyezmény, amelynek mindkét Szerzõdõ Fél részese, akkor e
Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza, hogy bármelyik Szerzõdõ
Fél vagy annak a másik Szerzõdõ Fél területén beruházással rendelkezõ
beruházója azokat a szabályokat részesítse elõnyben, amelyek ügye
szempontjából kedvezõbbek.
2.) Ha az egyik Szerzõdõ Fél által a másik Szerzõdõ fél beruházói számára
nyújtandó elbánás saját törvényei és szabályai, vagy más speciális szerzõdési
rendelkezések alapján kedvezõbb annál, mint ami e Megállapodás alapján járna,
akkor a kedvezõbb elbánást kell biztosítani.
11.cikk
A Megállapodás alkalmazhatósága
E Megállapodás rendelkezéseit azokra a beruházásokra kell alkalmazni,
amelyeket az egyik Szerzõdõ Fél beruházói a másik Szerzõdõ Fél területén 1987.
december 29-e után valósítottak meg.
12.cikk
Hatálybalépés, idõbeli hatály és felmondás
1.) A Szerzõdõ Felek értesítik egymást arról, hogy a Megállapodás
hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeknek eleget tettek. A
Megállapodás a második értesítés idõpontjában lép hatályba.
2.) E Megállapodás tíz évig marad hatályban, majd azt követõen is, hacsak
valamelyik Szerzõdõ Fél egy évvel az eredeti vagy bármelyik további idõszak
lejárta elõtt nem értesíti a másikat írásban a Megállapodás felmondására
irányuló szándékáról.
3.) A Megállapodás felmondása elõtt megvalósított beruházások tekintetében a
Megállapodás rendelkezéseit a felmondás idõpontját követõ tíz évig továbbra is
érvényesíteni kell.
Ennek hiteléül az arra kellõ meghatalmazással rendelkezõ alulírottak a
Megállapodást aláírták.
Készült két eredeti példányban, Budapesten, 1994. augusztus hó 26. napján,
magyar, vietnami és angol nyelven. Mindegyik szöveg egyaránt hiteles.
Bármely értelmezésbeli eltérés esetén az angol nyelvû szöveg irányadó.
A Magyar Köztársaság A Vietnami Szocialista
Köztársaság
Kormánya nevében Kormánya nevében
BÉKESI LÁSZLÓ TRAN DUC LUONG
PÉNZÜGYMINISZTER MINISZTERELNÖK-HELYETTES
I N D O K O L Á S
A Magyar Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a
beruházások elõmozdításáról és kölcsönös védelmérõl Budapesten 1994. augusztus
26-án aláírt Egyezmény törvényhozás tárgyát érinti, ezért megerõsítéséhez az
Országgyûlés döntése szükséges, amely országgyûlési határozat formájában
történik.