ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
T.
Kuncze Gábor Belügyminiszter
Ú r n a k
Tárgy: Interpelláció.
"Pecuna non oret", azaz a pénznek nincsen
szaga?
H e l y b e n
Tisztelt Belügyminiszter Úr!
A Magyar Köztársaság Alkotmánya 27. §-a, és a Házszabály 90. §-a, valamint
115. §-a alapján Belügyminiszter Úrhoz az alábbi interpellációt intézem:
A közelmúltban a BM Mûvelõdési Házban az Ön jelenlétéban tartott
sajtótájékoztatón Móczár Péter autóversenyzõ és vállalkozó a "POLICE" Magyar
Közbiztonsági Alapítvány Kuratóriumának Elnöke bejelentette az alapítvány
létrehozását. Meghirdetett célja, segíteni a rendõri személyi állományt és a
szolgálat közben elhunytak hozzátartozóinak támogatása.
Ezek a tények mind a közvéleményt, mind pedig engem, mint a rendõrség
jelenlegi súlyos anyagi helyetéért aggódó országgyûlési képviselõt és magyar
állampolgárt örömmel töltöttek el. Végre akadt egy becsületes vállalkozó, aki
anyagi eszközeit felajánlva segíteni akar a rendõrségen, noha ezt az állami
költségvetésbõl kellene megoldani.
Mindezen jó érzések után elolvastam az újságokban "A száguldó fõkurátor", majd
"Meghallgatuuk a fõkurátort is" címû cikkeket, mely után azonnal elmúlt a
jókedvem, sõt aggodalom kezdett urrá lenni rajtam!
Móczár úr ugyanis, - miként azt miniszter úr azóta már bizonyára tujda - adós
egy közlekedési kihágás következményei teljesítésével.
Az említett újságcikkbõl kitûnõen ugyanis 1994. decdmber 15-én a 2-es fõúton
100-120 km-es sebességgel száguldottt és a feltartóztatni szándékozó
rendõrjárr csak Göd belterületén tudta megállítani.
Ellenõrzéskor kiderült, hogy a gyorshajtást olyan jármúvel követte el,
melynek nem volt érvényes múszaki vizsgája, zöld kártyája, de volt - igaz
jogellenesen - kék lámpája. Amikor a tényállást jegyzõkönyvezték Móczár úr
magasabb kapcsolataira hivatkoozva, hatósági figyelmeztetés ellenére, a
rendszám nélküli gépkocsival elszáguldott.
Másnap visszament a helyszínre és gondolom a helyi rendõrök nagy örömére -
lett rendszám, érvényes mûszaki vizsga, forgalmi engedély!
Közlekedési kihágásért elsõ fokon - nem jogerõsen - elítélték, de az errõl
szóló határozatot nem vette át, az a "címzett ismeretlen helyen tartózkodik"
felirattal érkezett vissza az eljárást lefolytató Budapest V. Kerületi
Rendõrkapitánysághoz.
Mindezen tények azt az érzést keltik a közvéleményben és bennünk
képviselõkben, hogy itt valami baj lehet a jogegyenlõséggel!
Az állampolgári jogegyenlõség alkotmõnyos elvének megsértésénél is nagyobb
aggodalmat kelt bennem, ahogy Móczár Úr reagált az eseményekre. Nem vitatta a
gyorshajtást, nem vitatta az okiratok hiányát sem, azonban felsõbb
kapcsolatait rendszáma visszaszerzésére vette igénybe. Ennél az igénynél
azonban nem állt meg. Kijelentette, hogy az alapítványért cserébe, akik
hajlandók a rendõrségnek segíteni a bajban anyagi eszközökkel is - több
tiszteletet kapjanak!
Ez a kijelentés már maga a kötelességteljesítér elmulasztására való felhívás,
jó esetben út a korrupcióhoz, vagy más célhoz?
Elõadottak alapján kérdezem Belügyminiszter Úrtól, hogy
1./ a belügyminisztérium számára elfogadható e a "POLICE" alapítvány,
illetve kuratóriuma elnökének, tagjának Móczár Péter?
2./ történt-e intézkedés annak megállapítására, hogy kinek az utasítására
kapta vissza Móczár Úr a rendszámát, közben érvényesített forgalmi
engedélyét és zölt kártyáját?
3./ történt-e az ügyben felelõsségrevonás és mi az eljárás ilyen esetben
egy "közönséges" állampolgár esetében?
4./ belügyminiszter úr szerint hogyan járjon el az intézkedõ rendõr a
jövõben az alapítvány kuratóriuma tagjainak esetleges törvénysértõ
magatartása esetén?
B u d a p e s t, 1995. február 5.
Tisztelettel:
Dr. Homoki János
FKGP