MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/529.. számú
T Ö R V É N Y J A V A S L A T
a köztársasági elnök tiszteletdíjáról és juttatásairól
Elõadó: dr. Vastagh Pál
Budapest, 1995. február
1995. évi ...... törvény
a köztársasági elnök tiszteletdíjáról és juttatásairól
Az Országgyülés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többször
módosított 1949. évi XX. törvény 30.§-a (2) bekezdésének végrehajtására a
következõ törvényt alkotja:
1.§
A köztársasági elnök havi tiszteletdíja a köztisztviselõk
jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerint megállapított
illetményalap hétszerese, továbbá ennek az összegnek a 135%-a.
2.§
(1) A köztársasági elnök társadalombiztosítási jogállására a
közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók.
(2) A köztársasági elnök megbízatásának idõtartama - ideértve az 5.§
(1) bekezdésében meghatározott juttatás folyósításának idõtartamát is -
közszolgálati jogviszonyban töltött idõnek, illetõleg nyugdíjra jogosító
szolgálati idõnek számít.
3.§
A köztársasági elnök a köztisztviselõkre vonatkozó szabályok szerint
jogosult jubileumi jutalomra, idegennyelv-tudási pótlékra, és minden naptári
évben külön juttatásként egy havi tiszteletdíjra.
- 2 -
4.§
A köztársasági elnöknek minden naptári évben negyven munkanap
szabadság jár.
5.§
(1) A köztársasági elnök, ha megbízatása az Alkotmány 31.§-a (1)
bekezdésének a)-c) pontja alapján szünik meg, minden - e tisztségben
megkezdett - három hónap után egy havi, de legfeljebb húsz havi
tiszteletdíjának megfelelõ összegü - havonta azonos részletben folyósítandó -
juttatásra jogosult. A köztársasági elnök részére nyugdíjat - amennyiben arra
jogosult - a juttatás folyósításának lejártát követõ naptól kezdõdõen lehet
megállapítani.
(2) A köztársasági elnök halála esetében a juttatás az özvegyét,
annak hiányában az örökösét illeti meg.
(3) Ha a köztársasági elnök megbízatásának megszünését követõen
újabb állami vezetõi megbízatást tölt be, a juttatás csak arra az idõre illeti
meg, amíg állami vezetõi megbízatást nem töltött be.
6.§
(1) Ha a köztársasági elnök megbízatása az Alkotmány 31.§-a (1)
bekezdésének a) vagy c) pontja alapján szünik meg, az öregségi nyugdíjra
jogosító korhatár betöltése elõtt is jogosult öregségi nyugdíjra a (2)
bekezdésben foglalt feltételek szerint. A nyugdíj megállapításánál a
mindenkori társadalombiztosítási jogszabályokat kell alkalmazni.
- 3 -
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során a köztársasági elnök részére
az öregségi nyugdíj minden e tisztségben eltöltött év után egy évvel, de
legfeljebb öt évvel az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése elõtt
állapítható meg.
(3) Az öregségi nyugdíjjogosultság megnyílásáig az (1)-(2) bekezdés
szerinti nyugdíjkifizetéseket a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási
Alap számára megtéríti. A megtérítési kötelezettséget havonta utólag a Köztár-
sasági Elnöki Hivatal teljesíti.
(4) Ha a köztársasági elnök az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár
betöltése elõtt újabb állami vezetõi megbízatást tölt be, e megbízatás ideje
alatt a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Minden ilyen esetben az
Országgyülés Hivatala (a Miniszterelnöki Hivatal) a Nyugdíjfolyósító
Igazgatóságot értesíti. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követõen a
nyugdíjat az idõközi nyugdíjemelések és kiegészítések beszámításával kell
tovább folyósítani.
7.§
A köztársasági elnök elnöki rezidencia használatára jogosult,
amelyet köteles igénybe venni.
8.§
A köztársasági elnök két - személyi, illetõleg hivatali használatra
szolgáló -, a biztonsági és a protokolláris igényeket egyaránt kielégítõ
reprezentatív
- 4 -
személygépkocsi használatára jogosult, amelyeket csak hivatásos gépjármüvezetõ
vezethet.
9.§
A köztársasági elnök jogosult hivatali helyiségében, illetve lakásán
zártláncú, közigazgatási távbeszélõ hálózat használatára.
10.§
(1) A köztársasági elnök hivatalos utazása során - szükség esetén -
különjáratú légi utazásra, kíséretre és kiküldetési devizaellátmányra
jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások biztosításáról a
Külügyminisztérium gondoskodik. A kiküldetési devizaellátmány összege -
elszámolási kötelezettség nélkül - a jogszabályban megállapított napidíj
négyszerese.
11.§
A köztársasági elnök - hivatalos és magánprogramokra is kiterjedõen
- személyi védelemre jogosult.
- 5 -
12.§
A köztársasági elnök jogosult a Kormány Központi Üdülõjének térítés
melletti igénybevételére.
13.§
A köztársasági elnököt megbízatása megszünésétõl számított további
egy évig személyi védelem (õrzés) illeti meg. E védelem a köztársasági elnök
halála esetén az özvegyét is megilleti, amennyiben ezt kéri.
14.§
(1) A köztársasági elnököt megbízatásának megszünését követõen -
kérelmére -, ha tisztségét legalább két éven át betöltötte, megfelelõ
lakóingatlanra használati jog illeti meg. Ez a használati jog a köztársasági
elnök halála esetén az özvegyét is megilleti, amennyiben ezt kéri.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt megfelelõ lakást a Köztársasági
Elnöki Hivatal biztosítja.
15.§
(1) A köztársasági elnök a megbízatása megszünésétõl számított
további egy évig személyes gépkocsihasználatra jogosult.
(2) A köztársasági elnököt az (1) bekezdésben megjelölt idõtartamon
túl évi harmincezer km keretig személyes gépko-
- 6 -
csihasználat illeti meg, ha a megbízatás megszünésének idõpontjában az
ötvenötödik életévét betöltötte.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultság a köztársasági elnök
özvegyét is megilleti, évi tizenötezer km keretig.
16.§
(1) A köztársasági elnököt a megbízatása megszünésétõl számított
további két évig két fõs titkárság alkalmazása illeti meg.
(2) A titkárság alkalmazásának személyi és dologi feltételeit a
Köztársasági Elnöki Hivatal biztosítja.
17.§
A 7-11.§-okban, valamint a 13-16.§-okban foglalt kedvezmények
igénybevételével, valamint a köztásasági elnök és a volt köztársasági elnök
egészségügyi ellátásával kapcsolatban felmerült költségeket a központi
költségvetés fedezi.
18.§
A volt köztársasági elnököt nem illetik meg az e törvény szerinti
kedvezmények, ha megbízatása az Alkotmány 31.§-a (1) bekezdésének d) vagy f)
pontja alapján szünik meg.
- 7 -
19.§
Ez a törvény a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba,
egyidejüleg a köztársasági elnök tiszteletdíjáról szóló 1992. évi XXXVI.
törvény, továbbá a köztársasági elnök és a Kormány tagjai megbízatásának
megszünésével kapcsolatos egyes kérdések átmeneti rendezésérõl szóló
98/1994.(VI.24.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdés elsõ mondatából a
"köztársasági elnököt, a" szövegrész, az 1.§ (1) bekezdés második mondatából
"a köztársasági elnök," szövegrész, 2.§ (1) bekezdés elsõ mondatából a
"köztársasági elnök és a" szövegrész, a 2.§ (1) bekezdés második mondatából "a
köztársasági elnök vagy" szövegrész, a 2.§ (2) bekezdésébõl "a Köztársasági
Elnöki Hivatal, illetõleg" szövegrész, a 3.§ (1) bekezdésébõl a "köztársasági
elnököt, a" szövegrész, a 3.§ (2) bekezdésébõl "a köztársasági elnök,"
szövegrész, az 5.§ (1) bekezdésébõl a "köztársasági elnököt és a" szövegrész,
az 5.§ (2) bekezdésébõl "a Köztársasági Elnöki Hivatal, illetõleg" szövegrész,
a 6.§-ból a "köztársasági elnök," szövegrész hatályát veszti.
- 9 -
I N D O K O L Á S
a köztársasági elnök tiszteletdíjáról és
juttatásairól szóló törvényjavaslathoz
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
Az Alkotmány 30.§-ának (2) bekezdése alapján a köztársasági elnök
tiszteletdíját és juttatásait törvényben kell rendezni, amelynek elfogadásához
a jelenlévõ országgyülési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.
Mindeddig azonban csak a köztársasági elnök tiszteletdíja tekintetében
született meg a törvényi szabályozás, az Alkotmányban említett egyéb
juttatások azonban egyrészt teljesen szabályozatlanok maradtak és szokásjogi
úton érvényesültek (pl. társadalombiztosítási jogállás, szabadság mértéke,
stb.). Másrészt kormányszintü elõírások - sok esetben kormányhatározatok -
rendezik az adott kérdést (pl. gépkocsihasználat, a volt köztársasági elnököt
megilletõ juttatások, stb.), amely megoldás a szabályozás szintje tekintetében
nem kielégítõ.
Mindezekre figyelemmel - a meglévõ hiányt pótolva - a Javaslat
teljeskörüen szabályozza a köztársasági elnök juttatásainak témakörét,
végrehajtva ezzel az Alkotmány elõzõekben hivatkozott elõírását.
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
Az 1.§-hoz
A köztársasági elnök tiszteletdíjáról jelenleg az 1992. évi XXXVI.
törvény (továbbiakban: Tv.) rendelkezik, amely a köztársasági elnök
tiszteletdíját a miniszterelnök részére a köztisztviselõk jogállásáról szóló
törvény alapján járó illetménnyel megegyezõ összegben állapította meg.
A jogrendszer áttekinthetõsége érdekében célszerü, hogy a
köztársasági elnök tiszteletdíja, illetve juttatásai egy törvényben,
együttesen kerüljenek szabályozásra, ezért a Javaslat - a Tv. egyidejü
hatályon kívül helyezése mellett - magában foglalja a köztársasági elnök
tiszteletdíjának szabályozását is.
Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnök Magyarország államfõje,
aki kifejezi a nemzet egységét és õrködik az államszervezet demokratikus
müködése felett. Mindezek alapján megállapítható, hogy a köztársasági elnöki
megbízatás a legfõbb közjogi méltóság. Erre figyelemmel a Javaslat a hatályos
szabályozástól eltérõen a köztársasági elnök tiszteletdíját a miniszterelnök
illetményénél némileg magasabb összegben rögzíti.
A 2-4.§-hoz
Jelentõs szabályozási hiányt pótol a Javaslat, amikor a köztársasági
elnök társadalombiztosítási jogállását rendezi, továbbá rendelkezik pl. a
köztársasági elnök szabadságának mértékérõl is, amely jelenleg szintén
szabályozatlan.
Az 5.§-hoz
A Javaslat - az egzisztenciális nehézségek áthidalása érdekében -
elõírja, hogy a köztársasági elnököt (özvegyét) a köztársasági elnök
megbízatásának megszünése esetén juttatás illeti meg, amennyiben megbízatása a
megbízatás idejének lejártával, az elnök halálával, vagy a feladatkör
ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevõ állapottal szünik meg.
Eszerint a köztársasági elnök minden e tisztségben megkezdett három hónap után
egy havi, de legfeljebb húsz havi tiszteletdíjának megfelelõ összegü
juttatásra jogosult.
A rendelkezés céljával függ össze, hogy e juttatás a köztársasági
elnököt csak addig illeti meg, amíg újabb állami vezetõi megbízást nem tölt
be.
A 6.§-hoz
A tisztség kiemelkedõ jelentõségére tekintettel a Javaslat az
általánostól kedvezõbb szabályt ír elõ a köztársasági elnök öregségi nyugdíjra
való jogosultságára. Eszerint az öregségi nyugdíj minden e tisztségben
eltöltött év után egy évvel, de legfeljebb öt évvel az öregségi nyugdíjra
jogosító korhatár betöltése elõtt állapítható meg. Ez a kedvezmény azonban a
köztársasági elnököt egyrészt csak akkor illeti meg, ha megbízatása a
megbízatás idejének lejártával, vagy a feladatkör ellátását kilencven napon
túl lehetetlenné tevõ állapot miatt szünik meg, másrészt csak a korhatárra
vonatkozik, egyébként az elnökre is az általános társadalombiztosítási
szabályok az irányadóak.
A 7-12.§-hoz
A köztársasági elnököt megilletõ juttatások meghatározásakor a
Javaslat tekintettel van a nemzetközi gyakorlatra és a korábbi
tapasztalatokra. A Javaslat biztosítja a köztársasági elnök számára az elnöki
rezidencia használatát, ezt azonban a biztonsági és a protokolláris igényekre
tekintettel egyúttal kötelezõvé is teszi. A Javaslat rendezi továbbá a
személyi, illetõleg hivatali használatra szolgáló személygépkocsik, a
közigazgatási távbeszélõ hálózat, a különjáratú légiutazás, a kíséret, a
Kormány Központi Üdülõje igénybevételének feltételeit, valamint a köztársasági
elnököt megilletõ devizaellátmány és személyi védelem kérdéskörét.
A 13-16.§-hoz
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelõen bizonyos tisztséget betöltõ
személyek részére indokolt egyes juttatások biztosítása megbízatásuk
megszünését követõen is meghatározott ideig, vagy életük végéig. A tárgykört
jelenleg a köztársasági elnök és a Kormány tagjai megbízatásának megszünésével
kapcsolatos egyes kérdések átmeneti rendezésérõl szóló 98/1994.(VI.24.)Korm.
rendelet szabályozza. A Javaslat a hatályos szabályozásnak nagyrészt megfelelõ
tartalmú rendelkezéseket (pl. az elnököt megbízatása megszünését követõen
megilletõ személyi védelem, a megfelelõ lakás, vagy a személyes
gépkocsihasználat biztosítása) törvényi szintre emeli.
A 17-18.§-hoz
A Javaslat szerint az elnököt megbízatása során, illetve annak
megszünését követõen megilletõ juttatások igénybevételével kapcsolatban
felmerült költségeket - fõszabályként - a központi költségvetés fedezi. Ennek
oka, hogy az érintett juttatások velejárói e magas közjogi méltóságnak. Ez
alól kivétel a Kormány Központi Üdülõjének igénybevétele, amelyért a Javaslat
szerint a köztársasági elnök térítést fizet.
A Javaslat kizárja, hogy a köztársasági elnököt megbízatása
megszünését követõen a fent ismertetett juttatások akkor is megillessék, ha
megbízatása összeférhetetlenségének kimondásával, illetve az elnöki
tisztségtõl való megfosztással szünt meg.
A 19.§-hoz
A hatályba léptetõ rendelkezéshez kapcsolódóan a Javaslat
tartalmazza a tárgykör szabályozása folytán szükséges hatályon kívül helyezõ
rendelkezéseket is.
A Javaslat elfogadása esetén az elõre kiszámítható költségvetési
kihatás nem jelentõs. A köztársasági elnök tiszteletdíja emelésének, valamint
az egyhavi tiszteletdíj összegével megegyezõ külön juttatásnak az összege a
társadalombiztosítási vonzatokkal együtt éves szinten mintegy 792.000 Ft-ot
tesz ki.