Interpelláció
Gál Zoltán úrnak
Magyar Országgyûlés
elnökének
HELYBEN
Tárgy: Kötelezi-e a kormányt az
Alktománybíróság határozata
Tisztelt Elnök Úr!
Az Alkotmány 29.§ és a Házszabály 90.§ (1) bekezdés alapján az alábbi
interpellációt kívánom intézni Horn Gyula miniszterelnök úrhoz.
Tisztelt Miniszterelnök Úr !
Hazánkban a magyar és cigány lakosság együttélése már több évszázados múltra
tekint vissza.
Ez az együttélés sok probléma okozójává vált, mert az Indiából - saját ország
hiányában - a világba szétszóródott cigányság, más - a környezetétõl elütõ -
kultúrát és mentalitást képviselt, aminek tolerálására az adott környezetük
nem mindig volt képes.
Ezt a problémát bonyolította meg az is, hogy az ellehetetlenült cigányság egy
része sem akart szakítani a régi, megszokott életvitelükkel és letelepedve,
munkát vállalva beleolvadni az össznépességbe.
Ez a folyamat játszódott le Magyarországon is, ahol a magyar lakosság a fennt
leírt másság miatt - mintegy védekezésül - nem fogadta be a cigányokat. Velük
szemben kirekesztõ magatartást tanusított.
A cigány kisebbség azonban - ha lassan is - de fejlõdésen megy keresztûl és
mint etnikai kisebbség az állam részévé, államalkotó tényezõvé kívánnak lenni.
Jó példa erre a Magyar Cigányok Békepártja, amely a maga tízezer fõs
tagságával célúl tûzte ki, hogy szorgalmas munkával beleilleszkednek a magyar
társadalom életébe és államalkotó tényezõkké válnak. Elhatározták, hogy
pozitív példát adnak az etnikum többi tagjainak, hogyan lehet - az identitásuk
feladása nélkül - beleilleszkedni az ország életébe.
A velük szembe alkalmazott kirekesztés nem segíti õket ebben a törekvésükben,
hanem éppen ez ellen hat.
Az Alkotmány 68 § (l) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban élõ
nemzeti és etnikumi kisebbség államalkotó tényezõ és a (3) bekezdés biztosítja
a képviselethez való jogokat.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII törvény 20 §
(l) bekezdése megállapítja, hogy a kisebbségnek - külön törvényben
meghatározott módon - joguk van az országgyûlési képviseletre.
A kisebbségek országgyûlési képviseletére vonatkozó külön törvényi szabályozás
még nem született meg annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság a 35/1992.
(VI.10.) AB határozatában a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyûlési
képviselete tekintetében a fennálló mulasztásos alkotmánysértés már
megállapította.
Kérdem, tehát a Miniszterelnök urat, hogy kötelezi-e a kormányt az alkotmány
és alkotmánybíróság határozata.
Számíthat-e az etnikai kisebbség arra, hogy államalkotó tényezõvé váljon ebben
az országban és saját országgyûlési képviselõjük képviselje õket.
B u d a p e s t, 1995. február 14.
Tisztelettel:
Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária
országgyûlési képviselõ