ORSZ+GGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Tárgy:Kérdés.
Az országrablók cselekménye
valóban csak szabálysértés?
T.
Dr.György Kálmán Úrnak
a Magyar Köztársaság Legfõbb Ügyésze
r é s z é r e
H e l y b e n
Tisztelt Legfõbb Ügyész Úr!
A Magyar Köztársaság Alkotmánya 27.§-a és a Házszabály 91.
§-a, valamint 115.§.-a alapján kérdést kívánok intézni
Legfõbb Ügyész úrhoz "Az országrablók cselekménye valóban
csak szabálysértés" címmel az alábbiak szerint:
Gerõ László és dr.Markovics Béla nevü országrablók által a
magyar néptõl fondorlatos manipulációval elsikkasztott 120
millió dollár,-ami ma már kamataival együtt cca.24 milliárd
forintot tesz ki - ügyében 1994. december 27-én
interpellációt intéztem legfõbb ügyész úrhoz.
Válaszában legfõbb ügyész úr tájékoztatott arról, hogy a
"1993-ban született meg a XVII. törvény, amely 93. május
15-én lépett hatályba. Ez módosította a Btk-t és a
szabálysértési törvényt a devizajogsértések következményei
tekintetében. Míg korábban a külföldinek engedély nélkül
hitel nyújtása az értékhatártól függõen bûncselekménynek
minõsülhetett, az új szabályozás szerint az engedély
nélküli hitelezés értékre tekintet nélkül szabálysértésnek
minõsül, így szól a módosított szabálysértési törvény
116.§./1/.bek.b./ pontja. Ha az elkövetés és az elbírálás
között új törvény lép hatályba, és az új törvény szerint a
cselekmény már nem bûncselekmény akkor az új törvényt kell
alkalmazni a hatálybalépése elõtt elkövetett cselekményre
is. +gy szól a hatályos Btk. 2.§.-a."
Legfõbb ügyész úr jogi okfejtését és felkészültségét
renkívül nagyra értékelve, nagy tisztelettel kérdezném az
alábbiakat:
Az 1972. évi V.Tv. 2.§.-a és 7.§.-a elõírja az ügyésznek,
hogy kellõ idõben köteles minden tudomására jutott
bûncselekményt következetesen üldözni. A Büntetõ Eljárásról
szóló 1973.évi I:Tv.2.§-a, illetve a 122.§./2/.bekezdése
hivatalból üldözendõvé teszi a bûncselekmények többségét,
1gy a devizabûncselekményeket is. Ez esetben nem a
feljelntés minõsítése, hanem a tényállásban megvalósuló
bármilyen cselekmény alapos gyanuja esetén van helye
nyomozás elrendelésének.
- 2 -
Tekintettel arra, hogy a már ismert tényállás alapján a
Magyar +llamot igen súlyos kár érte tisztelettel kérdezem,
hogy nem valósult e meg a Btk.317.§-ába ütközõ sikkasztás,
vagy a 319.§.-ába ütközõ hûtlen kezelés bûntette, mind két
esetben tekintettel a különösen nagy értékre, vagy a
különösen nagy vagyoni hátrányt okozva, minõsített
esetekre. Ezekre az esetekre ugynis nincs sem elévülés, sem
pedig a szabálysértési minõsítés lehetõsége?
Tisztelettel kérdezem, hogy legfõbb ügyész úr válaszában
ezekre a lehetõségekre miért nem tért ki, miért szûkítette
le a cselekmény elbírálását az MNB által 1993. május 14-én
tett feljelentésben írt minõsítésre? Ugyanis nyilvánvaló,
hogy a feljelentést az MNB szándékosan idõzítette az
elkövetõ számára büntetlenséget biztosító törvénymódosítás
hatálybalépését megelõzõ napra, amikoris a feljelentõ
tisztában volt azzal, hogy a feljelentésben írt minõsítés
másnap már nem lesz bûncselekmény?
Tisztelettel kérdezem továbbá, hogy miért nem kérte az
ügyészség a Be.126.§./2/.bek. alapján a tényállás
kiegészítését?
Végül megkérdezném legfõbb ügyész úrtól, hogy nem
valósulhatott e meg a jelenleg hatályos Btk. módosított
309.§./1/.bek.a./ pontja szerinti devizaérték engedély
nélküli kivitelével vagy kijuttatásával elkövethetõ
bûncselekmény?
Sziveskedjék tájékoztatni az ország közvéleménye elõtt,
hogy az MNB részérõl név szerint ki volt a feljelentõ?
Budapest, 1995. február 15.
Tisztelettel:
Dr.Homoki
János
FKGPfdpn