ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr. Gál Zoltán úr
az Országgyûlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
"Az aktív foglalkoztatáspolitika problémái" címmel interpellációt kívánokj
intézni Kósáné Kovács Magdolna munkaügyi miniszter asszonyhoz.
Tisztelt Miniszter Asszony!
Magyarországon az 1991. évi IV. törvény a Foglalkoztatási Törvény hatályba
lépésétõl mûködik az állami munkaerõpiaci szolgáltató intézményrendszer
dekoncentrált, megyei hivatalokkal.
Ez az intézmény hivatott egyrészt folyósítani a munkanélküliek járadékát
(segély), másrészt feladata elõsegíteni a foglalkoztatást közvetítéssel,
tanácsadással, információszolgáltatással és támogatásokkal. A munkanélküli
ellátáshoz és az intézményrendszer mûködéshez szükséges pénzügyi hátteret a
Munkanélküliek Szolidaritási Alapja teremti meg, amelynek forrása a munkaadói
és munkavállalói befizetésekbõl teremtõdik.
E mellett a foglalkoztatás elõsegítéséhez szükséges támogatások a törvényben
biztosított módon állnak a munkavállalók és munkáltatók rendelkezésére. Ezek a
támogatások egyrsézt elõsegítik a munkanélküliek támogatott foglalkoztatását
közhasznú munkavégzés, foglalkoztatásbõvítõ és munkahelyteremtõ támogatás,
vállalkozóvá válás támogatása, másrészt képzésen keresztül javítja a
munkanélküli munkaerõpiaci pozícióját. Az aktív foglalkoztatáspolitikához -
melyet a kormányprogram is hangsúlyos társadalmi konfliktuskezelõ
eszközrendszernek tart - a költségvetésnek és a privatizációs bevétel
elkülönítésébõl származó forrásnak kell hátteret, fedezetet biztosítani. Ezt a
Foglalkoztatási Alapnak nevezi a törvény.
1995. év elejére drámai helyzet állt elõ a munkaügyi támogatások terén. A
Költségvetési törvény 1995-re mindösszesen 1 milliárd forintot különített el
az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mûködtetésére, azaz a munkanélküliek
foglalkoztatásának és képzésének támogatására.
Míg a Foglalkoztatási Alap 1994. évi nyitó fõösszege 24,5 milliárd forint
volt, addig a privatizációs bevételek elmaradását követõ évközi elvonások
miatt már csak 18 milliárd forint teljesítésére nyílt lehetõség országosan.
Ebbõl a megyéknek 12,6 milliárdot irányoztak elõ.
Az eszközök sajátossága az is, hogy elõzetes kötelezettségvállalások
történnek, így a megyék részére jelenleg rendelkezésre álló 9 milliárd
forintból elõzetesem (megyék között különbözõ nagyságrendben) 20-30 % már
lekötésre került.
A Munkaerõpiaci Bizottság munkavállalói oldala 1995. február 9-i ülésén azzal
a kéréssel fordult a Kormány és a Munkaadók képviselõihez, hogy újabb 3
milliárd forintot csoportosítson át a Szolidaritási Alapból a Foglalkoztatási
Alapba az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök támogatására. A munkavállalói
oldal kezdeményezte, hogy 1 milliárd forint decentralizálására már csak a
pótlólagos forrásokkal együtt nyíljon lehetõség. Ez az összeg - bár
nagységrendekkel kevesebb, mint az 1994. évi induló forrásállomány - elegendõ
lehet az aktív eszközök munkanélküliek elhelyezését célzó mûködtetésére.
Kérdezzük a Miniszer Asszonyt, a Kormány milyen lehetõséget lát a pótlólagos
forrás biztosítására. Ha nincs lehetõség a forrásbõvítésre, akkor a Kormány
által is prognosztizált munkanélküli és jövedelempótló támogatáson lévõ, közel
egymillió aktív lakos számára milyen eszközrendszere lesz a munkaügyi
tárcának?
Budapest, 1995. február 16.
Tisztelettel:
Dr. Trombitás Zoltán
FIDESZ