MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/638..számú
törvényjavaslat
A Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között a beruházások
ösztönzésérõl és kölcsönös védelmérõl Ottawa-ban, 1991. október 3-án aláírt
Megállapodás kihirdetésérõl
Elõadó: Bokros Lajos
pénzügyminiszter
Budapest, 1995. március
1995. évi ..................törvény a Magyar Köztársaság
Kormánya és Kanada Kormánya között a beruházások ösztönzésérõl
és kölcsönös védelmérõl Ottawa-ban, 1991. október 3-án aláírt
Megállapodás kihirdetésérõl
1. §
Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között a
beruházások ösztönzésérõl és kölcsönös védelmérõl Ottawa-ban, 1991. október 3-
án aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás
megerõsítésérõl szóló jegyzékváltás 1993. október 21-én megtörtént. Ennek
megfelelõen a Megállapodás 1993. november 21-én hatályba lépett.)
2. §
A Megállapodás magyar nyelvû szövege a következõ:
1
MEGÁLLAPODÁS
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ÉS KANADA KORMÁNYA
KÖZÖTT
A BERUHÁZÁSOK ÖSZTÖNZÉSÉRÕL ÉS KÖLCSÖNÖS VÉDELMÉRÕL
A Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya, a továbbiakban a "Szerzõdõ
Felek"
Felismerve, hogy az egyik Szerzõdõ Fél beruházói által a másik Szerzõdõ Fél
területén létesített beruházások ösztönzése és kölcsönös védelme hozzájárul
mindkét országban az üzleti kezdeményezések elõmozdításához és a két ország
között fennálló gazdasági együttmûködés fejlesztéséhez,
A következõkben állapodtak meg:
I. Cikk
Meghatározások
A Megállapodás szempontjából:
(a) a "terület" kifejezés jelenti:
(i) Kanada vonatkozásában, Kanada területét, valamint azokat a tengerparti
területeket, ideértve a bármelyik fenti terület parti tengerének külsõ
határánál levõ tengerfeneket és altalajt, amelyeken az említett Állam a
területek természeti erõforrásainak feltárása és kiaknázása céljából, a
nemzetközi joggal összhangban, felségjogokat gyakorol;
(ii) Magyarország vonatkozásában a Magyar Köztársaság területét.
(b) a "beruházás" kifejezés gazdasági tevékenységgel kapcsolatos mindenfajta
vagyoni értéket jelent, amelyet az egyik Szerzõdõ Fél beruházója a másik
Szerzõdõ Fél területén beruházott, és magában foglalja különösen, de nem
kizárólag:
(i) az ingó és ingatlan tulajdont és bármely egyéb, ezzel kapcsolatos
tulajdonjogot;
(ii) a részvényeket, értékpapírokat, kötvényeket és adósságleveleket vagy
egy társaságban vagy üzleti vállalkozásban való részvétel bármely más
formáját, ideértve a kisebbségi vagy közvetett részvételt;
(iii) a pénzre szóló követelést, és a pénzértékkel bíró, szerzõdés alapján
nyújtott szolgáltatásra vonatkozó igényt;
(iv) a szellemi tulajdonjogokat, ideértve a szerzõi jogokra,
szabadalmakra, védjegyekre, cégnevekre, ipari mintákra, üzleti titokra,
good will-re, valamint know-how-ra vonatkozó jogokat;
(v) a törvény vagy szerzõdés alapján nyújtott üzleti koncessziókat,
ideértve a természeti erõforrások felkutatására, mûvelésére,
kitermelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziós jogokat;
(vi) a gazdasági és kereskedelmi tevékenység folytatására törvény vagy
szerzõdés alapján nyújtott jogokat.
A beruházás formájának módosítása nem érinti annak beruházási jellegét;
(c) A "jövedelem" kifejezés jelent a beruházásból származó minden összeget,
és különösen, de nem kizárólag jelenti a nyereséget, kamatot,
tõkehozadékot, osztalékot, jogdíjat, egyéb díjakat vagy más folyó
jövedelmet;
(d) a "beruházó" kifejezés mindegyik Szerzõdõ Fél tekintetében jelenti:
:
(i) azokat a természetes személyeket, akik az egyik Szerzõdõ Fél
jogszabályai szerint annak állampolgárai; vagy
(ii) azokat a társaságokat, társulásokat, trösztöket,
vegyesvállalatokat, szervezeteket, egyesüléseket, vállalkozásokat vagy
azokat a jogi személyeket, amelyeket ennek a Szerzõdõ Félnek a vonatkozó
jogszabályai szerint jegyeztek be vagy alapítottak és amelyek közvetlenül
vagy közvetve az egyik Szerzõdõ Fél állampolgárainak irányítása alatt
állnak;
(iii) Ha a beruházást a beruházó egy olyan jogalanyon keresztül hozta
létre, amely nem esik e cikk (d) (ii) pontja alá és amelyben a
beruházónak részvényérdekeltsége van, ez a beruházó a Megállapodás
elõnyeit az ilyen közvetett részvényérdekeltség mértékében élvezi, azzal
a feltétellel azonban, hogy nem élvezheti a Megállapodás elõnyeit, ha egy
olyan másik beruházásvédelmi megállapodás alapján kívánja a vitarendezési
eljárást igénybe venni, amelyet az a Szerzõdõ Fél kötött, amelynek a
területén a beruházás létrejött.
Ha egy beruházónak az állampolgársága tekintetében véleménykülönbség merül
fel, a Szerzõdõ Felek tanácskoznak egymással annak érdekében, hogy kölcsönösen
kielégítõ megoldást találjanak.
II. Cikk
A Beruházások ösztönzése
1. Mindkét Szerzõdõ Fél elõsegíti kedvezõ feltételek kialakulását ahhoz, hogy
a másik Szerzõdõ Fél beruházói területén beruházásokat létesítsenek.
2. Mindkét Szerzõdõ Fél, jogszabályainak, rendelkezéseinek és nyilvánosságra
hozott irányelveinek fenntartásával, engedélyezi a másik Szerzõdõ Fél
beruházóinak beruházásait.
3. A Megállapodás nem akadályozza egyik Szerzõdõ Felelet sem abban, hogy
jogszabályokat és rendelkezéseket hozzon a területén létesítendõ új üzleti
vállalkozással vagy egy üzleti vállalkozás megvételével vagy eladásával
kapcsolatban, feltéve, hogy ezeket a jogszabályokat és rendelkezéseket
minden külföldi beruházóra egyformán alkalmazzák. Az ilyen jogszabályokkal
és rendelkezésekkel összhangban hozott határozatok nincsenek alávetve a
Megállapodás IX. vagy XI. cikkeiben foglalt rendelkezéseknek.
III. Cikk
A beruházások védelme
1. Az egyik Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásait vagy jövedelmeit a másik
Szerzõdõ Fél területén mindenkor igazságos és méltányos elbánásban
részesítik, és ezek teljes védelmet és biztonságot élveznek.
2. Egyik Szerzõdõ Fél sem részesíti területén a másik Szerzõdõ Fél
beruházóinak beruházásait vagy jövedelmeit kedvezõtlenebb elbánásban, mint
amiben bármely harmadik állam beruházóinak beruházásait vagy jövedelmeit
részesíti.
3. Egyik Szerzõdõ Fél sem részesíti területén a másik Szerzõdõ Fél beruházóit
beruházásainak vagy jövedelmeinek irányítása, használata, élvezete vagy az
azok fölötti rendelkezés tekintetében kedvezõtlenebb elbánásban, mint
amiben bármely harmadik Állam beruházóit részesíti.
4. Az e cikk (2) és (3) bekezdéseinek rendelkezésein túlmenõen, egyik
Szerzõdõ Fél sem részesíti, lehetõség szerint és jogszabályaival és
rendelkezéseivel összhangban, a másik Szerzõdõ Fél beruházóinak
beruházásait vagy jövedelmeit kedvezõtlenebb elbánásban, mint amiben saját
beruházóinak beruházásait vagy jövedelmeit részesíti.
IV. Cikk
Kivételek
A Megállapodás rendelkezései nem értelmezhetõk oly módon, mint amelyek
kötelezik az egyik Szerzõdõ Felet arra, hogy a másik Szerzõdõ Fél beruházóira
kiterjessze azt a kedvezményes elbánást, elõnyt vagy kiváltságot, amely az
alábbiakban való részvétel alapján áll fenn:
(a) valamely létezõ vagy a jövõben létrejövõ szabadkereskedelmi övezet vagy
vámunió;
(b) olyan kölcsönös gazdasági segítségre, integrációra vagy együttmûködésre
vonatkozó multilaterális egyezmény, amelynek bármelyik Szerzõdõ Fél részese
vagy részesévé válhat;
(c) olyan bilaterális egyezmény, ideértve a vámmegállapodásokat, amely a
Megállapodás hatálybalépésének idõpontjában érvényben van, és amely a fenti
(b) pontban foglaltakhoz hasonló rendelkezéseket tartalmaz; vagy
(d) olyan létezõ vagy a jövõben létrejövõ egyezmény, amely kettõs adóztatásra
vagy más adózási ügyekre vonatkozik.
V. Cikk
Kártalanítás a veszteségekért
Az egyik Szerzõdõ Fél beruházói, akiknek a másik Szerzõdõ Fél területén levõ
beruházásai vagy jövedelmei ez utóbbi területén háború, egyéb fegyveres
összeütközés, nemzeti szükségállapot vagy más hasonló körülmények
következtében kárt szenvednek, a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy
más rendezés tekintetében nem részesülhetnek kedvezõtlenebb elbánásban, mint
amelyet az utóbbi Szerzõdõ Fél bármely harmadik állam beruházóinak nyújt. Az e
cikk alapján teljesített minden fizetést késedelem nélkül azonnal, megfelelõ
módon, ténylegesen és szabadon átutalják.
VI. Cikk
Tulajdonkorlátozás
Az egyik Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásait vagy jövedelmeit nem lehet
államosítani, kisajátítani vagy az államosítással vagy kisajátítással azonos
következményekkel járó intézkedéseknek alávetni ( a továbbiakban
"tulajdonkorlátozás") a másik Szerzõdõ Fél területén, kivéve, ha az
közérdekbõl, megfelelõ törvényes eljárás keretében, megkülönböztetés nélkül és
azonnali, megfelelõ és tényleges kártalanítás ellenében történik. Az ilyen
kártalanítás a tulajdonkorlátozás alá vetett beruházásnak a
tulajdonkorlátozást közvetlenül megelõzõ piaci értékén alapul és a fizetés
napjáig a szokásos kereskedelmi kamatlábbal számított kamatot is tartalmazza,
ténylegesen átváltható és szabadon átutalható. Az érintett beruházónak jogában
áll a tulajdonkorlátozást végrehajtó Szerzõdõ Fél jogszabályai szerint a
Szerzõdõ Fél igazságszolgáltatási vagy más független hatóságától ügyének és
beruházása értékelésének azonnali felülvizsgálatát kérni az e cikkben
kifejtett elvekkel összhangban.
VII. cikk
Pénzösszegek átutalása
1. Mindegyik Szerzõdõ Fél garantálja a másik Szerzõdõ Fél beruházói számára,
hogy késedelem nélkül átutalja különösen
a) a beruházásból keletkezett jövedelmeket;
b) a beruházás teljes vagy részleges felszámolásából származó
bevételeket;
c) a beruházással kapcsolatos kölcsönök visszafizetésére szolgáló
összegeket;
d) a másik Szerzõdõ Fél olyan állampolgárainak járó bérek és egyéb
térítések megfelelõ részét, akik az elõször említett Szerzõdõ Fél
területén levõ beruházással kapcsolatban engedéllyel dolgoznak ennek a
Szerzõdõ Félnek a jogszabályai és rendelkezései szerint; és
e) a beruházónak a Megállapodás V. vagy VI. cikke alapján járó
kártalanítást.
Az átutalást a beruházó és az érintett Szerzõdõ Fél megegyezése szerinti
konvertibilis valutában kell teljesíteni az átutalás napján érvényes
árfolyamon.
E bekezdés szempontjából a késedelem nélkül történõ átutalás hat hónapot meg
nem haladó idõszakon belüli átutalást jelent.
2. Olyan esetekben, amikor kivételes fizetési mérlegnehézségek állnak fenn,
tizennyolc hónapot meg nem haladó idõszakra nézve a Szerzõdõ Fél az e cikk (1)
bekezdésében említett bármely összeg átutalását pro rata alapon garantálja,
azzal, hogy az átutalás teljes idõszaka nem haladja meg az öt évet.
3. A Szerzõdõ Felek kötelezik magukat arra, hogy az e cikk (1) bekezdésében
említett átutalásokat nem részesítik kedvezõtlenebb elbánásban, mint a bármely
harmadik állam beruházói által létesített beruházásokkal kapcsolatos
átutalásokat.
VIII. Cikk
Jogutódlás
1. Ha az egyik Szerzõdõ Fél vagy annak ügynöksége fizetést teljesít saját
beruházójának egy olyan garancia vagy biztosítás alapján, amelyet egy
beruházás tekintetében vállalt, a másik Szerzõdõ Fél elismeri ennek a Szerzõdõ
Félnek vagy ügynökségének jogutódlását a beruházó bármely jogára vagy
jogosultságára vonatkozólag.
2. Ha az egyik Szerzõdõ Fél vagy annak ügynöksége e cikk (1) bekezdése
értelmében jogutódlás következtében megszerezte egy beruházó jogait, úgy
jogosult lesz minden körülmények között a beruházót megilletõ jogok
gyakorlására a kérdéses beruházás és az azzal kapcsolatos jövedelmek
tekintetében. Ezeket a jogokat a Szerzõdõ Fél vagy annak ügynöksége
gyakorolhatja, vagy a beruházó, ha a Szerzõdõ Fél vagy annak ügynöksége erre
felhatalmazást ad.
IX. Cikk
A beruházó és a fogadó Szerzõdõ Fél közötti viták rendezése
1. Az egyik Szerzõdõ Fél és a másik Szerzõdõ Fél beruházója között a
Megállapodás VI. cikkében említett tulajdonkorlátozással kapcsolatban
felmerülõ minden vitát, lehetõség szerint, békés úton kell rendezni. Ha a
vitát annak kezdeményezésétõl számított hat hónapos idõszakon belül nem
sikerült békés úton rendezni, azt választottbíróság elé lehet terjeszteni
az e cikk (3) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása céljából.
2. Minden olyan vitát, amely a Megállapodás keretében az egyik Szerzõdõ Fél
és a másik Szerzõdõ Fél beruházója között felmerül, de más, mint az e cikk
(1) bekezdésében említett vita, lehetõség szerint békés úton kell rendezni.
Ha a vitát annak kezdetétõl számított hat hónapos idõszakon belül nem
sikerült békés úton rendezni, úgy azt az említett Szerzõdõ Fél és a
beruházó között létrejött megegyezés alapján választottbíróság elé kell
terjeszteni az e cikk (3) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása céljából.
3. Ezekben az esetekben a vitát vagy
(a) az Egyesült Nemzetek Közgyûlése által 1976. december 15-én elfogadott
31/98 számú Határozatban foglalt, az Egyesült Nemzetek Nemzetközi
Kereskedelmi Joggal Foglalkozó Bizottságának Választottbírósági Eljárási
Szabályzata szerint;
vagy
(b) ha mindkét Szerzõdõ Fél tagja az Államok és más Államok Természetes és
Jogi Személyei közötti Beruházási Viták Rendezésérõl szóló 1965. március
18-i Egyezménynek, úgy annak a szabályai szerint kell rendezni.
X. Cikk
Tanácskozások és tájékoztatáscsere
Bármelyik Szerzõdõ Fél kérésére a másik Szerzõdõ Fél hozzájárul ahhoz, hogy a
Megállapodás értelmezésérõl vagy alkalmazásáról tanácskozzanak. Bármelyik
Szerzõdõ Fél kérésére tájékoztatáscserét kell tartani arról, hogy a másik
Szerzõdõ Fél jogszabályai, rendelkezései, határozatai, adminisztratív
gyakorlata vagy eljárása, vagy irányelvei milyen hatással lehetnek a
Megállapodás alá tartozó beruházásokra.
XI. Cikk
A Szerzõdõ Felek közötti viták
1. A Megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a Szerzõdõ
Felek között felmerült vitákat, ha lehetséges, diplomáciai úton kell
rendezni.
2. Amennyiben a vitát diplomáciai úton hat hónapos idõszakon belül nem
sikerül rendezni, azt bármelyik Szerzõdõ Fél kérésére döntés céljából
választottbíróság elé terjesztik.
3. A választottbíróságot minden egyes vitás esetre megalakítják. A
választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétõl számított két
hónapon belül mindkét Szerzõdõ Fél kijelöli a választottbíróság egy tagját.
Ez a két tag azután megválasztja egy harmadik Állam állampolgárát, akit
a két Szerzõdõ Fél jóváhagyásával a választott bíróság Elnökének jelölnek
ki. Az Elnököt a választottbíróság két másik tagjának kijelölésétõl
számított két hónapon belül kell kijelölni.
4. Amennyiben az e cikk 3. bekezdésében megjelölt határidõkön belül a
szükséges kijelöléseket nem teszik meg, bármelyik Szerzõdõ Fél, egyéb
megállapodás hiányában, felkérheti a Nemzetközi Bíróság Elnökét a szükséges
kijelölések megtételére. Amennyiben az Elnök a Szerzõdõ Felek egyikének
állampolgára, vagy ha az említett feladat ellátásában egyébként
akadályoztatva van, az Alelnököt kérik fel a szükséges kijelölések
megtételére. Amennyiben az Alelnök a Szerzõdõ Felek egyikének állampolgára,
vagy ha az említett feladat ellátásában akadályoztatva van, a szükséges
kijelölések megtételére a Nemzetközi Bíróságnak azt a tagját kérik fel, aki
a szolgálati rangsorban õt követi, és aki a Szerzõdõ Felek egyikének sem
állampolgára.
5. A választottbíróság szavazattöbbséggel hozza meg döntéseit. Az ilyen
döntés mindkét Szerzõdõ Félre nézve kötelezõ. Ellenkezõ megegyezés
hiányában, a választottbírósági döntést az Elnöknek az e cikk (3) vagy (4)
bekezdésével összhangban történt kijelölésétõl számított hat hónapon belül
meg kell hozni. A választottbiróság maga határozza meg eljárási szabályait.
Mindegyik Szerzõdõ Fél viseli saját választottbírósági tagjának és a vá-
lasztottbírósági eljárásban való képviseltetésének költségeit; az Elnökkel
kapcsolatos költségeket és a fennmaradó költségeket a Szerzõdõ Felek
egyenlõ arányban viselik. Mindazonáltal a választottbíróság rendelkezhet
úgy a határozatában, hogy a Szerzõdõ Felek egyike a költségeket nagyobb
arányban viselje, és ez a döntés mindkét Szerzõdõ Félre nézve kötelezõ.
XII. Cikk
Módosítások
A Megállapodás a Szerzõdõ Felek közös megegyezésével módosítható. Az ilyen
módosítások az e tárgyban történt jegyzékváltás útján közösen megállapított
idõpontban lépnek hatályba.
XIII. Cikk
Más nemzetközi megállapodások
Amennyiben egy ügyre a Megállapodás és egyúttal bármely más olyan nemzetközi
megállapodás rendelkezései vonatkoznak, amelynek mindkét Szerzõdõ Fél részese,
a jelen Megállapodás nem akadályozza meg az egyik Szerzõdõ Félnek a másik
Szerzõdõ Fél területén beruházást létesítõ beruházóját abban, hogy a kedvezõbb
feltételeket vegye igénybe.
XIV. Cikk
Záró rendelkezések
(1) A Megállapodás 30 nappal azután lép hatályba, hogy a két ország írásban
értesítette egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges
alkotmányos követelményeknek eleget tettek.
(2) A Megállapodás azokra a beruházásokra alkalmazandó, amelyeket az egyik
Szerzõdõ Fél beruházója a másik Szerzõdõ Fél területén 1973. január 1-jén vagy
azután létesített.
(3) A Megállapodás 10 éves idõszakra marad hatályban és továbbra is hatályban
marad, feltéve, hogy egyik Szerzõdõ Fél sem értesíti írásban a másik Szerzõdõ
Felet arról a szándékáról, hogy a Megállapodást fel kívánja mondani. A
Megállapodás felmondása az errõl szóló értesítésnek a másik Szerzõdõ Fél által
történt kézhezvételétõl számított egy év elteltével lép hatályba. Azokra a
beruházásokra nézve, amelyeket a Megállapodás felmondása hatálybalépésénak
idõpontja elõtt létesítettek, a Megállapodás I-XIII cikkeiben foglalt
rendelkezések húsz éves idõszakra hatályban maradnak.
ENNEK HITELÉÜL, a kellõen felhatalmazott alulírottak a Megállapodást aláírták.
KÉSZÜLT két eredeti példányban, Ottawa-ban, 1991. október 3. napján-én,
magyar, angol és francia nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KANADA KORMÁNYA
KORMÁNYA NEVÉBEN NEVÉBEN
3. §
Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1993.
november 21-tõl kell alkalmazni.
I N D O K O L Á S
A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerzõdések
megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi
elõírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
A Megállapodás megfelelõen szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú
nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fûzõdõ érdekeket.
A Megállapodást az Országgyûlés 52/1993. (VI.18.) sz. határozatával
megerõsítette.