A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

KORMÁNYA

T/645.. számú

TÖRVÉNYJAVASLAT

a közbeszerzésekrõl

Elõadó: dr.Vastagh Pál

Budapest, 1995. március 2.

1995. évi ... törvény

a közbeszerzésekrõl

Az Országgyûlés az államháztartás kiadásainak ésszerû-

sítése, a közpénzek felhasználása átláthatóságának és széleskö-

rû nyilvános ellenõrizhetõségének megteremtése, továbbá a köz-

beszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdeké-

ben, a belföldi áru-elõállítás és munkaerõ-foglalkoztatás elõ-

segítésének szempontjára is tekintettel - nemzetközi szerzõdé-

seinkkel összhangban - a következõ törvényt alkotja:

Elsõ rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

A törvény hatálya

A törvény hatálya alá tartozó szervezetek

1. §

E törvény hatálya alá tartoznak a következõ szerveze-

teknek a 2. § (1) bekezdése szerinti beszerzései:

a) az állam, a helyi önkormányzat, a kisebbségi tele-

pülési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a telepü-

lési önkormányzatok társulása, a központi költségvetési szerv,

a helyi önkormányzati költségvetési szerv, az elkülönített ál-

lami pénzalap, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási

Önkormányzat;

b) a köztestület és a közalapítvány;

c) az a)-b) pontban meghatározott szervezet által vagy

részvételével létrehozott alapítvány, társadalmi szervezet,

illetõleg az a)-b) pontban meghatározott szervezet meghatározó

befolyása alatt álló közhasznú társaság, biztosító egyesület,

vízgazdálkodási társulat, ideértve ezek jogi személyiséggel

rendelkezõ szervezeti egységét is;

d) a támogatásban részesített - az a)-c) pont hatálya

alá nem tartozó - szervezet, illetõleg a kezességvállalás érté-

kétõl függetlenül az a szervezet, melynek fizetési kötelezett-

ségéért a Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.

törvény (a továbbiakban: Áht.) alapján kezességet vállalt, és

az errõl szóló határozatban az így szerzett pénzforrásból tör-

ténõ beszerzésekre e törvény szabályait rendelte alkalmazni;

e) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló

1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának c)

pontja szerinti gazdálkodó szervezet vagy a helyi önkormányza-

tokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. §-ának (4) bekezdése

szerinti önkormányzati intézmény, ha országos, regionális vagy

helyi közszolgáltató tevékenység gyakorlására a beszerzéssel

érintett piac egészén jogszabály alapján kizárólagos jogosít-

vánnyal rendelkezik (az a)-e) pontokban foglalt szervezetek a

továbbiakban együtt: ajánlatkérõk).

A törvény hatálya alá tartozó beszerzések

2. §

(1) Az 1. § szerinti szervezetek az árubeszerzéseik,

valamint építési beruházásaik és a szolgáltatások megrendelése

(a továbbiakban együtt: közbeszerzés) során - ha azok 4. § (1)

bekezdés szerinti értéke a közbeszerzés megkezdésekor külön

meghatározott összeget eléri vagy meghaladja - kötelesek e tör-

vény szabályai szerint eljárni.

(2) Az 1. § e) pontjában szereplõ szervezetek közbe-

szerzésén kizárólag a közszolgáltató tevékenységükkel közvet-

lenül összefüggõ beszerzéseket kell érteni.

(3) A közbeszerzések (1) bekezdés szerinti értékhatá-

rát az 1997. évre és azt követõen az éves költségvetési törvény

állapítja meg.

(4) Az 1. §-ban meghatározott szervezetek a (3) bekez-

dés szerinti értékhatárt el nem érõ értékû beszerzéseik során

jogosultak e törvény szabályai szerint eljárni.

3. §

(1) A Kormány a központi költségvetési szervek vonat-

kozásában a közbeszerzések központosított eljárás keretében

történõ lefolytatását rendelheti el, meghatározva annak szemé-

lyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlatkérésre jogosultat.

(2) A Kormány a központosított közbeszerzési eljárás

lefolytatását elrendelõ határozatát nyilvánosságra hozza, mely

- szükség esetén - tartalmazza az eljáráshoz való csatlakozás

lehetõségére vonatkozó tájékoztatást is.

(3) A központosított közbeszerzési eljárás során az e

törvényben foglalt rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha

a Kormány az ajánlatkérésre az 1. §-ban nem említett szerveze-

tet vagy személyt jogosít fel. A központosított közbeszerzési

eljárásra irányadó részletes szabályokat külön jogszabály álla-

pítja meg.

4. §

(1) A közbeszerzés értékén a beszerzés megkezdésének

idõpontjában annak tárgyáért általában kért, illetve kínált -

általános forgalmi adó nélkül számított - legmagasabb összegû

ellenszolgáltatást kell érteni.

(2) A közbeszerzés megkezdésén az elõminõsítési eljá-

rásban való részvételre történõ felhívást, az ajánlati felhí-

vást vagy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzété-

telének idõpontját kell érteni.

(3) Határozatlan idõre kötött dologbérleti, illetve

haszonbérleti szerzõdés esetén a közbeszerzés értéke a négy év-

re számított szerzõdéses bér összege.

(4) A tizenkét hónapnál hosszabb idõre kötött lí-

zingszerzõdéssel történõ közbeszerzés értéke a szerzõdés idõ-

tartama alatti teljes szerzõdéses díj és a dolog maradványér-

tékének összege.

(5) E törvényt alkalmazni kell az idõszakonként

visszatérõ, határozatlan vagy egy évnél hosszabb idõre kötött

szerzõdés útján megvalósuló közbeszerzés esetén, ha az egy évre

számított ellenszolgáltatás összege eléri az értékhatárt.

5. §

(1) Tilos e törvény megkerülésének céljából a közbe-

szerzést részekre bontani.

(2) Ha azonos tárgyú közbeszerzésre - az (1) bekezdés-

ben foglaltak megsértésével - egyidejûleg vagy egy költségveté-

si éven belül külön részekre bontva kerül sor, és a részek

együttes értéke eléri az értékhatárt, akkor e törvényt az

ilyen, részekre bontott közbeszerzésre is alkalmazni kell.

6. §

E törvény hatálya nem terjed ki

a) az állam- vagy szolgálati titkot érintõ vagy az

Országgyûlés illetékes bizottsága szerint honvédelmi vagy nem-

zetbiztonsági érdekkel összefüggõ beszerzésre;

b) a nemzetközi szerzõdésben meghatározott külön

eljárás keretében történõ beszerzésre;

c) a nemzetközi szervezet által meghatározott kü-

lön eljárás alapján történõ beszerzésre;

d) a Gazdaságbiztonsági Tartalék rendkívüli takti-

kai és ideiglenes készletrevételt biztosító beszerzésére;

e) a Piaci Intervenciós Alapból megvalósított

jogszabály szerinti beszerzésre;

f) az agrárpiaci rendtartás eszközrendszere körébe

tartozó beszerzésre;

g) a víz és az energiahordozó beszerzésére;

h) védekezési készültség idején a vízkár, illetve

vízminõségi kár elhárítása érdekében történõ beszerzésre.

II. fejezet

Értelmezõ rendelkezések

7. §

(1) E törvény alkalmazásában árubeszerzés az a vissz-

terhes szerzõdés útján megvalósuló tevékenység, mely a forga-

lomképes és birtokba vehetõ dolog tulajdonjogának vagy a hasz-

nálatára, hasznosítására vonatkozó jognak határozott vagy ha-

tározatlan idõre történõ megszerzésére irányul.

(2) Árubeszerzésnek minõsül a dologgal együttjáró

szolgáltatás igénybevétele is, ha a szolgáltatás értéke nem ha-

ladja meg a dolog értékét.

8. §

(1) E törvény alkalmazásában építési beruházás:

a) az építmények, továbbá vonalas létesítmények

építése, átépítése, lebontása;

b) a jóváhagyott hatósági engedélyezési terv alap-

ján készített - az a) pontban foglaltak közvetlen megvalósulá-

sát szolgáló - építészeti-mûszaki kiviteli terv készítése.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti építési beruhá-

zásra - ha az építészeti-mûszaki kiviteli terv készítésének

megrendelésére külön eljárás keretében kerül sor - törvény az

építési beruházásra egyébként irányadó értékhatártól eltérõ ér-

tékhatárt állapíthat meg.

9. §

(1) E törvény alkalmazásában szolgáltatás az árube-

szerzésnek és az építési beruházásnak nem minõsülõ, visszterhes

szerzõdés alapján végzett tevékenység.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a következõ szol-

gáltatásokra:

a) ha a szolgáltatás végzésére kizárólag - más

jogszabályban - meghatározott személy vagy szervezet jogosult;

b) ha a szolgáltatás végzésére kizárólag - más

jogszabályban - meghatározott feltételek mellett köthetõ szer-

zõdés;

c) jegybanki és pénzintézeti tevékenység;

d) értékpapír-forgalmazás;

e) mûsorszolgáltatók részérõl programanyag véte-

le, fejlesztése, gyártása, közös gyártása;

f) mûsorsugárzási idõre kötött szerzõdés;

g) kutatási-fejlesztési tevékenység, kivéve ha

azt teljes egészében az ajánlatkérõ finanszírozza, és annak

eredményét kizárólag az ajánlatkérõ hasznosítja;

h) egyedi mûvészeti alkotás készítése;

i) építési hatósági engedélyezési terv, illetve

külön jogszabályban elõírt pályázat alapján készített terület-

rendezési és építési terv.

10. §

E törvény alkalmazásában

a) központi költségvetési szerv: a minisztérium, a

központi költségvetésben fejezettel rendelkezõ államhatalmi és

országos hatáskörû szerv, valamint más, külön jogszabályban

meghatározott, az ott megjelölt jogosítványokkal rendelkezõ

szerv, továbbá a fentiek, valamint a Kormány vagy annak kije-

lölt tagjának felügyelete alatt mûködõ költségvetési szerv;

b) helyi önkormányzati költségvetési szerv: a

(fõ)polgármesteri hivatal, a megyei, fõvárosi önkormányzati,

illetve közigazgatási hivatal, a körjegyzõség, a közös képvise-

lõtestület hivatala és a helyi önkormányzat képviselõtestületé-

nek felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek;

c) meghatározó befolyás alatt áll a szervezet,

ha annak mûködésére valamely természetes vagy jogi személy, il-

letve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a tisztesség-

telen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. tör-

vény 26. §-ának (2) bekezdése szerinti meghatározó befolyást

képes gyakorolni;

d) támogatás: adókedvezmény (ár-, díj-, vám-, il-

letékkedvezmény), illetõleg az 1. § a) pontjában meghatározott

szervezet által pénzforrás juttatása útján biztosított anyagi

elõny, melyet a 2. § (1) bekezdésében meghatározott közbeszer-

zésre kell fordítani, feltéve, hogy annak összege eléri vagy

meghaladja a közbeszerzés értékének ötven százalékát, vagy a 2.

§ (3) bekezdése szerinti értékhatárt;

e) közszolgáltató tevékenység: az olyan tevékeny-

ség, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rende-

let közszolgáltatásnak, közüzemi tevékenységnek, közmû- vagy

kommunális szolgáltatásnak minõsít;

f) kizárólagos jogosítvány: jogszabály alapján

korlátozott számú szervezet jogosultsága meghatározott tevé-

kenység végzésére a közbeszerzéssel érintett piacon;

g) lízing: a dolog átadása olyan szerzõdés alap-

ján, mely a dolog bérletérõl azzal a kikötéssel rendelkezik,

hogy a bérlõ a tulajdonjogot legkésõbb az utolsó lízingdíj ki-

egyenlítésével, illetõleg a szerzõdés lejártával megszerzi,

vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít;

h) nemzetközi szervezet: nemzetközi szerzõdéssel

létrejött olyan nemzetközi jogalany, mely meghatározott cél ér-

dekében állandó szervezettel rendelkezik, és tevékenysége több

állam területére terjed ki;

i) hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában

meghatározott személy.

Második rész

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA

A Tanács jogállása

11. §

(1) Az e törvényben meghatározott célok érvényesülésé-

nek biztosítása érdekében Közbeszerzések Tanácsa (a továbbiak-

ban: Tanács) jön létre, amely csak az Országgyûlésnek van alá-

rendelve.

(2) A Tanács az Országgyûlés felügyelete alatt álló,

önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, mely az e

törvényben meghatározott feladatkörében általános hatáskörrel

rendelkezik. Székhelye Budapest.

(3) A Tanács költségvetését az éves központi költség-

vetésben elkülönítetten kell elõirányozni. Elõirányzatának ter-

hére az Országgyûlés jóváhagyása nélkül év közben nem hajtható

végre átcsoportosítás.

(4) A Tanács huszonegy tagból áll, melyben az egyes

közérdekû célokat, az ajánlatkérõket és az ajánlattevõket azo-

nos számú tag képviseli.

A Tanács tagjai, tisztségviselõi

12. §

(1) A Tanácsban e törvény alapelvei és egyes közérdekû

célok érvényesítése a feladata a következõ szervezetek és sze-

mélyek által kijelölt személynek:

a) a Legfõbb Ügyész;

b) a Gazdasági Versenyhivatal Elnöke;

c) a munkavállalók országos érdekképviseleti szer-

vei;

d) a pénzügyminiszter;

e) az ipari és kereskedelmi miniszter;

f) a környezetvédelmi és területfejlesztési mi-

niszter.

(2) A Tanácsban a közbeszerzési eljárás ajánlatkérõi

általános érdekeit képviselik a következõ szervezetek által ki-

jelölt személyek:

a) a Kormány által - a belügyminiszter, a honvé-

delmi miniszter, a közlekedési, hírközlési és

vízügyi miniszter és a népjóléti miniszter elõ-

terjesztése alapján - kijelölt négy személy;

b) a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási

Önkormányzat által együttesen kijelölt személy;

c) a helyi önkormányzatok országos szövetségei

által együttesen kijelölt személy;

d) az országos gazdasági kamarák, az országos

szakmai kamarák és a Magyar Tudományos Akadémia

által együttesen kijelölt személy.

(3) A Tanácsban a közbeszerzések során ajánlattevõként

fellépõ személyek (szervezetek) képviseletében a munkáltatók

országos érdekképviseletei által kijelölt hét személy rendelke-

zik tagsággal.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szerve-

zetek együttesen két tag jelölésére jogosultak.

13. §

(1) Nem lehet a Tanács tagja, aki

a) országgyûlési képviselõ;

b) olyan szervezet vezetõje, illetve vezetõ tiszt-

ségviselõje, vagy felügyelõ bizottsági tagja (a

továbbiakban együtt: vezetõ tisztségviselõ),

mely szervezet a Közbeszerzési Döntõbizottság,

illetve bíróság öt évnél nem régebben kelt jog-

erõs határozata szerint e törvény szabályait

megszegte;

c) bûntetett elõéletû;

d) tisztségére méltatlanná vagy tartósan alkal-

matlanná vált.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a meg-

bízatás megszûnését a Tanács a jelen levõ tagok kétharmadának

szavazatával - az érintett személyt kijelölõ szervezetek véle-

ményének figyelembevételével - állapítja meg.

(3) A tagok megbízatása legalább két évre szól.

(4) A tagok kijelölésének és visszahívásának az (1)-

(3) bekezdés esetén kívüli szabályait a kijelölõ szervek álla-

pítják meg úgy, hogy a Tanács mûködõképessége állandóan bizto-

sítható legyen.

(5) A tagok megbízatásukat személyesen kötelesek el-

látni.

(6) A tagok megbízatásuk ellátásáért a Tanács költség-

vetésébõl tiszteletdíjban nem részesülnek.

14. §

(1) A Tanács tagjai közül - a jelen levõ tagok két-

harmadának szavazatával - két évre elnököt és alelnököt vá-

laszt.

(2) Az elnököt - kérésére - indokolt távolmaradása

esetén az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.

(3) Az elnök

a) képviseli a Tanácsot;

b) meghívása esetén részt vesz az Országgyûlés

és bizottságainak ülésein, és ismerteti a Ta-

nács éves beszámolóját;

c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közbeszerzé-

sek Tanácsának Titkársága vezetõjének vonatko-

zásában.

(4) A Tanács elnökének, alelnökének és tagjainak meg-

bizatása megszûnik

a) a megbízatás idõtartamának lejártával;

b) visszahívással;

c) lemondással;

d) a 13. § (1) bekezdésében foglalt körülmények

bekövetkezése esetén;

e) a Tanácsban való tagsága megszûnésével;

f) halálával.

A Tanács hatásköre és mûködése

15. §

(1) A Tanács

a) figyelemmel kíséri e törvény szabályainak ér-

vényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál

a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok

megalkotását, módosítását;

b) véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács

mûködésével kapcsolatos jogszabálytervezete-

ket;

c) a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok

keretei között, azok végrehajtását elõsegítõ

ajánlásokat készít;

d) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás

alapján megkötött szerzõdések teljesítését,

meghatározza azokat a minõsítési szempontokat,

mely alapján évente hivatalos lapjában, a Köz-

beszerzési Értesítõben közzéteszi a 65. § (1)

bekezdésének b) pontja szerinti meghívásos el-

járásban való részvételre felkérhetõ gazdálkodó

szervezetek (a továbiakban: minõsített ajánlat-

tevõk) jegyzékét;

e) tagjai útján ellátja az 51. § (2) bekezdésében

meghatározott feladatot;

f) megállapítja a Közbeszerzési Döntõbizottság

létszámát;

g) kinevezi, illetve felmenti a Közbeszerzési Dön-

tõbizottság elnökét és a közbeszerzési biztoso-

kat;

h) elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsola-

tos összeférhetetlenségi ügyeket;

i) gondoskodik a Közbeszerzési Értesítõnek az ál-

tala meghatározott rendszerességgel történõ ki-

adásáról, közzéteszi a közbeszerzési eljárás-

sal kapcsolatban készült hirdetményeket, a Köz-

beszerzési Döntõbizottság határozatait, a c)

pont szerinti ajánlásokat, továbbá egyéb, köz-

beszerzéssel kapcsolatos közleményeket;

j) elõsegíti a közbeszerzési eljárásban résztvevõk

oktatását és továbbképzését;

k) kapcsolatot tart más államok közbeszerzési

szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel;

l) elfogadja saját szervezeti és mûködési, vala-

mint más, mûködését érintõ belsõ szabályzatát

és költségvetési javaslatát, továbbá éves költ-

ségvetési beszámolóját.

(2) A Tanács évente beszámolót készít az Országgyûlés-

nek a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcso-

latos tapasztalatairól, valamint tevékenységérõl.

(3) A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia

arra nézve, hogy e törvény szabályai mennyiben felelnek meg a

gazdasági élet és az államháztartási szabályok követelményei-

nek, illetõleg milyen módon lehet biztosítani az ezekkel való

összhangot.

16. §

(1) A Tanács testületi üléseit szükség szerint, de

évente legalább négy alkalommal tartja.

(2) A Tanács határozatképes, ha a tagok kétharmada je-

len van.

(3) A Tanács határozatait a 13. § (2) bekezdése, a

14. § (1) bekezdése és a 19. § (3) bekezdése szerinti kivétel-

tõl eltekintve egyszerû többséggel hozza.

(4) A Tanácsnak a 15. § (1) bekezdésének g), h) pont-

jai tárgyában hozott határozata elõkészítésében és eldöntésében

nem vehet részt a Tanács azon tagja, aki az üggyel érintett

személy hozzátartozója.

(5) A Tanács tagja az elnöknek köteles bejelenteni, ha

személyére nézve a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi

ok áll fenn, vagy az keletkezett, és köteles a folyamatban levõ

eljárásban való részvételét azonnal megszüntetni.

17. §

A Tanács a Közbeszerzési Értesítõ kiadásán kívül egyéb

üzletszerû gazdasági tevékenységet nem folytathat, támogatást

semmilyen szervezettõl vagy személytõl nem fogadhat el, részük-

re támogatást nem nyújthat.

A Tanács szervezete

18. §

(1) A Tanács tevékenységének koordinálását és az annak

végzéséhez szükséges adminisztratív tevékenységet, továbbá a

Közbeszerzési Döntõbizottság tevékenységéhez szükséges admi-

nisztrációt a Közbeszerzések Tanácsának Titkársága (a további-

akban: Titkárság) végzi.

(2) A Titkárság vezetõje és alkalmazottai a Tanáccsal

állnak közszolgálati jogviszonyban. A Titkárság vezetõje gyako-

rolja a munkáltatói jogokat a Titkárság alkalmazottai és a köz-

beszerzési biztosok vonatkozásában.

19. §

(1) A Tanács mellett Közbeszerzési Döntõbizottság (a

továbbiakban: Bizottság) mûködik, melynek feladata a közbeszer-

zésekkel kapcsolatos jogsértõ vagy vitás ügyek miatti jogorvos-

lat intézése.

(2) A Bizottság hatékony mûködését a Tanács költségve-

tésébõl kell biztosítani.

(3) A Bizottság a 15. § (1) bekezdésének f) pontja

szerint meghatározott számú - a Tanáccsal közszolgálati jogvi-

szonyban álló - közbeszerzési biztosból áll, akiket a Tanács

nevez ki, ezek közül a Bizottság elnökét a Tanács a jelen levõ

tagok kétharmadának szavazatával választja meg öt évre.

20. §

(1) A Tanács elnöke, alelnöke és tagjai, a Titkárság

vezetõje, alkalmazottai és a közbeszerzési biztosok vagy azon

személyek, akik ilyen tevékenységet végeztek, tisztséget visel-

tek, a feladatuk ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott

szolgálati és üzleti titkot kötelesek megõrizni.

(2) A Tanács elnöke, illetve a közbeszerzési biztos

megkeresésére a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyben minden szerv

köteles tizenöt napon belül tájékoztatást adni.

A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonya

21. §

A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonyára a

köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a

továbbiakban: Ktv.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell

alkalmazni.

22. §

(1) Közbeszerzési biztos az lehet, aki legalább három

éves szakmai gyakorlattal és felsõfokú iskolai végzettséggel,

valamint közigazgatási, illetve jogi szakvizsgával rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvizsga elõí-

rásra a Ktv.-ben meghatározott határidõket megfelelõen alkal-

mazni kell.

(3) A közbeszerzési biztos tudományos, oktatói, mûvé-

szeti, lektori, szerkesztõi, valamint jogi oltalom alá esõ

szellemi tevékenység kivételével keresõ foglalkozást nem foly-

tathat, nem lehet gazdasági társaságban személyes közremûkö-

désre kötelezett tag, illetve vezetõ tisztségviselõ.

(4) Nem lehet közbeszerzési biztos, aki

a) gazdasági társaságban 25 %-nál nagyobb tulajdo-

ni részesedéssel rendelkezik;

b) országgyûlési, helyi önkormányzati képviselõ,

polgármester, a Nyugdíjbiztosítási vagy Egész-

ségbiztosítási Önkormányzat képviselõje, illet-

ve kamarai tisztségviselõ.

23. §

(1) A közbeszerzési biztost a Ktv. elõmeneteli szabá-

lyainak megfelelõen kell besorolni azzal az eltéréssel, hogy a

besorolási fokozatánál eggyel magasabb besorolási fokozathoz

tartozó illetményre jogosult.

(2) A fõtanácsosi besorolású közbeszerzési biztos osz-

tályvezetõi illetményre jogosult.

(3) A Bizottság elnöke és a Titkárság vezetõje fõosz-

tályvezetõi illetményre jogosult.

(4) A közbeszerzési biztos közszolgálati jogviszonya

felmentéssel szûnhet meg a Ktv.-ben szabályozottakon túlmenõen

akkor is, ha a Tanács a Bizottság létszámát csökkentette.

(5) Ha a közbeszerzési biztos megbízatása megszûnik,

akkor õt a Ktv. szabályai szerint újra be kell sorolni.

(6) A közbeszerzési biztost a Ktv. 38. §-ának (1) be-

kezdése alapján nem lehet utasítani a közbeszerzésekkel kapcso-

latos jogorvoslati eljárás, illetve határozat vonatkozásában.

Harmadik rész

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

III. fejezet

Az eljárás általános szabályai

Az eljárás alapelvei

24. §

(1) A közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási

cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a

szerzõdés megkötése tekintetében - az ajánlatkérõ köteles biz-

tosítani, az ajánlattevõ pedig tiszteletben tartani a verseny

tisztaságát, illetõleg a nyilvánosságot.

(2) Az ajánlatkérõnek biztosítania kell az esélyegyen-

lõséget az ajánlattevõk számára.

(3) A külföldi székhelyû (lakóhelyû) ajánlattevõk szá-

mára a részvétel, illetve az eljárás során a szerzõdés elnyeré-

sének esélye szempontjából a nemzeti elbánást - a Magyar Köz-

társaságra irányadó nemzetközi szerzõdésekben foglaltakkal

összhangban - kell biztosítani.

A szabályozás jellege

25. §

A közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott

szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e tör-

vény kifejezetten megengedi.

Az eljárás fajtái

26. §

(1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, ille-

tõleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos

eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.

(2) A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérõ

az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határi-

dõt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és idõpontját. Az

ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szer-

zõdési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban:

dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevõ pedig

az ajánlatához kötve van.

(3) Nyílt eljárás során valamennyi érdekelt ajánlatot

tehet, az ajánlatkérõ azonban az ajánlati felhívásban elõírhat-

ja, hogy az eljárásban csak belföldi székhelyû (lakóhelyû)

ajánlattevõk vehetnek részt, feltéve, ha azoknak a szerzõdés

teljesítésére való alkalmassága - az 59. § (2)-(3) bekezdé-

sében foglaltakra is figyelemmel - valószínûsíthetõ. Ebben az

esetben az elõminõsítési eljárás lefolytatása kötelezõ. Az elõ-

minõsítési eljárás eredménytelensége esetén, ha az ajánlatkérõ

új eljárás kiírásáról határoz, köteles a külföldi székhelyû

(lakóhelyû) ajánlattevõk részvételi lehetõségét biztosítani.

(4) A meghívásos eljárásban az ajánlatkérõ által meg-

hívottak tehetnek ajánlatot.

(5) Tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérõ az általa

kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerzõdés feltételeirõl.

Ennek során a felek nincsenek kötve az e törvény 50. §-ában

meghatározott módon a szerzõdés tartalmára vonatkozó ajánlata-

ikhoz.

(6) A meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként

- ha e törvény másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás sza-

bályait kell megfelelõen alkalmazni.

Más eljárási fajtára való áttérés

27. §

(1) A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni

egyik eljárási fajtáról a másikra.

(2) Ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás eredményte-

len, az ajánlatkérõ - az egyes eljárási fajták alkalmazására

vonatkozó szabályok szerint - új eljárás kiírásáról határoz,

kivéve, ha a közbeszerzést nem kívánja megvalósítani.

IV. fejezet

Elõzetes tájékoztatás

28. §

(1) Az ajánlatkérõ a gazdasági forgalomban résztvevõ

szervezetek és személyek tájékoztatása céljából az e törvényben

meghatározott értékhatárt elérõ vagy meghaladó értékû, az adott

évre tervezett közbeszerzéseirõl - minden év március hó 31.-ig

- elõzetes összesített tájékoztatót készíthet.

(2) Az ajánlatkérõnek az éves árubeszerzést, építési

beruházást és a szolgáltatás megrendelését külön-külön kell

meghatároznia.

(3) Az elõzetes összesített tájékoztatót tartalmazó

hirdetmény az 1. mellékletben meghatározott minta szerint te-

hetõ közzé.

(4) Az elõzetes összesített tájékoztató közzététele

nem vonja maga után az abban meghatározott közbeszerzési eljá-

rások lefolytatásának kötelezettségét, az ajánlatkérõ jogosult

továbbá az elõzetes összesített tájékoztatóban közzé nem tett

közbeszerzési eljárások lefolytatására is.

(5) Az ajánlatkérõ az elõzetes összesített tájékoztató

közzététele elõtt is jogosult a közbeszerzési eljárás lefolyta-

tására.

V. fejezet

A hirdetmények közzététele

29. §

(1) E törvény alkalmazásában hirdetmény közzétételén a

Közbeszerzési Értesítõben történõ közzétételt kell érteni.

(2) Hirdetmény lehet elõzetes összesített tájékoztató,

ajánlati felhívás, elõminõsítési eljárásban való részvételre

történõ felhívás, részvételi felhívás, tájékoztató az eljárás

eredményérõl, illetve e törvényben meghatározott egyéb közle-

mény.

(3) A Közbeszerzési Értesítõben kizárólag az e tör-

vényben meghatározott hirdetmények, közlemények, ajánlások,

döntések tehetõk közzé.

(4) A hirdetmény a Közbeszerzési Értesítõ részére le-

vél, távirat, telex, telefax útján juttatható el. Az utóbbi

három esetben a hirdetményt levél formájában is meg kell külde-

ni.

(5) A Tanács a kézhez vett hirdetményt közzéteszi. A

hirdetmény feladásának és kézhezvételének idõpontját a közzété-

telre kerülõ hirdetmény végén fel kell tüntetni.

(6) A hirdetményben megjelölt határidõk a Közbeszerzé-

si Értesítõ megjelenését követõ napon kezdõdnek.

(7) A közzététel költségét az viseli, akit a hirdet-

mény közzétételére e törvény kötelez.

30. §

(1) Ha külföldi székhelyû (lakóhelyû) ajánlattevõ az

eljárásban részt vehet, a hirdetményt külföldi lapokban is köz-

zé lehet tenni. Ebben az esetben a hirdetmény tartalmának ide-

gen nyelvû összegezése is közzétehetõ a Közbeszerzési Értesítõ-

ben.

(2) Ha a hirdetmény külföldi lapban is közzétételre

kerül, a hirdetmény a Közbeszerzési Értesítõben a külföldre

történõ feladás elõtt nem tehetõ közzé. A külföldi megjelenés

helyét és a feladás idõpontját a Közbeszerzési Értesítõ részére

megküldött hirdetményben fel kell tüntetni. Ugyanazon közbe-

szerzés tekintetében a külföldön és a Közbeszerzési Értesítõben

közzétett hirdetmények egymásnak ellentmondó vagy egymástól el-

térõ adatokat, tényeket nem tartalmazhatnak. Eltérés esetén a

magyar nyelvû hirdetmény az irányadó.

VI. fejezet

Az ajánlatkérõ nevében eljáró személyekkel

kapcsolatos szabályok

31. §

(1) A közbeszerzési eljárásban az ajánlati felhívás,

részvételi felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése, vala-

mint az ajánlatok értékelése során az ajánlatkérõ nevében eljá-

ró, illetõleg az eljárásba bevont személyeknek megfelelõ sza-

kértelemmel kell rendelkezniük.

(2) Az ajánlati felhívás, a részvételi felhívás, il-

letve a dokumentáció elkészítése során az ajánlatkérõ nevében

eljáró, illetõleg az eljárásba bevont személyek nem lehetnek a

közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet vég-

zõ gazdálkodó szervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban, mun-

kaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban,

vagy annak vezetõ tisztségviselõi, illetve abban tulajdoni ré-

szesedéssel rendelkezõk, továbbá ezen személyek hozzátartozói.

(3) Az ajánlatkérõ az ajánlatok elbírálására legalább

három tagú bizottságot hoz létre, amely szakvélemény készítésé-

vel segíti az ajánlatkérõ nevében a közbeszerzési eljárást le-

záró határozatot meghozó személy döntését.

(4) Az ajánlatok elbírálására létrehozott bizottság

tagja, az elbírálásba bevont szakértõ, valamint az ajánlatkérõ

nevében a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot hozó sze-

mély nem lehet az, akire a (2) bekezdésben meghatározott ki-

záró okok az ajánlattevõvel, illetve hozzátartozójával kapcso-

latban állnak fenn.

VII. fejezet

A nyílt eljárás

Az eljárás megindítása

32. §

(1) A nyílt eljárás ajánlati felhívással vagy elõminõ-

sítési eljárással indul, melyet az ajánlatkérõ köteles hirdet-

mény útján közzétenni.

(2) Az ajánlatkérõ az ajánlati felhívást, illetõleg az

elõminõsítési eljárással összefüggõ hirdetményt - a szerzõdés

megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén - akkor teheti

közzé, ha rendelkezik a szerzõdés teljesítését biztosító anyagi

fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a telje-

sítés idõpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.

Az ajánlati felhívás

33. §

(1) Az ajánlati felhívás tartalmát - a 2. mellékletben

meghatározott minta szerint - úgy kell meghatározni, hogy annak

alapján az ajánlattevõk egyenlõ eséllyel megfelelõ ajánlatot

tehessenek.

(2) Az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban kizárólag

az e törvényben meghatározott módon írhatja elõ az ajánlattevõ

pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmasságának igazolását.

34. §

(1) Az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban, illetve a

dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelõ ajánlato-

kat

a) a legalacsonyabb összegû ellenszolgáltatás vagy

b) az összességében legelõnyösebb ajánlat

szempontja alapján bírálja el.

(2) Az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban köteles

meghatározni a (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az álta-

la választott elbírálási szempontot.

(3) Ha az ajánlatkérõ az összességében legelõnyösebb

ajánlatot kívánja kiválasztani, az ennek megítélésére szolgáló

- a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellen-

szolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vo-

natkozó - szempontok fontossági sorrendjét is meg kell hatá-

roznia.

35. §

(1) Az ajánlatkérõ a 34. § (3) bekezdésében meghatáro-

zott feltételek mellett a foglalkoztatáspolitikai célkitûzések

érvényesítése - beleértve a munkahelyteremtés ösztönzését -,

az elmaradott térségek fejlesztése, a környezet védelme és a

kis-és középvállalkozások részvételi esélye növelése érdekében

az ajánlati felhívásban az e szempontok érvényesülését elõsegí-

tõ feltételeket határozhat meg akkor is, ha azt e törvény nem

teszi kötelezõvé (59. §). A feltételeket teljesítõ ajánlatokat

az összességében legelõnyösebb ajánlat kiválasztásánál vagy az

egyébként egyenértékû ajánlatok közötti választásnál az aján-

latkérõ az ajánlati felhívásban foglaltak szerint elõnyben ré-

szesíti.

(2) Az 59. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak az ajánla-

ti felhívásnak részét képezik. Erre a körülményre az ajánlati

felhívásban fel kell hívni az ajánlattevõk figyelmét.

36. §

(1) Az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy az

ajánlattevõ tehet-e több változatú ajánlatot.

(2) Több ajánlattevõ közösen is tehet ajánlatot. Az

ajánlatkérõ az ajánlat megtételét nem kötheti gazdasági társa-

ság létrehozásához, a közös ajánlatot tevõ nyertesektõl azonban

ezt megkövetelheti, ha az a szerzõdés teljesítése érdekében in-

dokolt. Erre az ajánlati felhívásban fel kell hívni az aján-

lattevõk figyelmét.

A dokumentáció és tájékoztatás

37. §

(1) Ha az ajánlatkérõ a megfelelõ ajánlattételhez

szükséges dokumentációt készít, a részletes szerzõdési feltéte-

leket a dokumentáció tartalmazza. Az ajánlati felhívásban az

ajánlatkérõ köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsá-

tásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzü-

gyi feltételeit is.

(2) Az ajánlatkérõ köteles gondoskodni arról, hogy az

ajánlati felhívás közzétételének idõpontjától a dokumentáció

rendelkezésre álljon.

38. §

(1) Az ajánlattevõ - a dokumentáción kívül - további

tájékoztatást kérhet az ajánlatkérõtõl ajánlata elkészítéséhez.

(2) A dokumentációval kapcsolatos kiegészítõ tájékoz-

tatást az ajánlatkérõ köteles az ajánlattételi határidõ lejárta

elõtt legkésõbb hat nappal megadni.

(3) Az ajánlatkérõnek a tájékoztatást úgy kell megad-

nia, hogy azzal egyes ajánlattevõket ne kedvezményezzen, illet-

ve ne sértse az ajánlattevõk esélyegyenlõségét.

(4) Ha a dokumentáció nagy terjedelmû, illetve az

ajánlattételre csak a dokumentáció helyszíni ellenõrzését vagy

a teljesítés helyének megtekintését követõen kerülhet sor, az

ajánlatkérõnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi

határidõt meghatároznia, illetve módosítania.

39. §

Az ajánlatkérõ a dokumentációban vagy az ajánlati fel-

hívásban elõírhatja, hogy az ajánlattevõ határozza meg a szer-

zõdés azon részét, mellyel összefüggésben harmadik személlyel

szerzõdést kíván kötni.

A mûszaki leírás

40. §

(1) Az ajánlatkérõ köteles az ajánlati felhívásban

vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó rész-

letes mûszaki leírást (különösen a mûszaki és minõségi követel-

mények, a megfelelõség tanúsítása és ellenõrzése, a minõség-

biztosítási rendszer tanúsítása) adni.

(2) Az ajánlatkérõ a mûszaki leírást csak jogszabály-

ba foglalt vagy jogszabály alapján kiadott mûszaki elõírásra,

illetve nemzeti szabványra hivatkozással határozhatja meg.

(3) Az ajánlatkérõ a (2) bekezdésben foglaltaktól csak

akkor térhet el, ha mûszaki elõírások, nemzeti szabványok

a) nem állnak rendelkezésre;

b) nem tartalmaznak olyan leírást, ami biztosítaná

a közbeszerzés tárgyának megfelelõségét;

c) alkalmazása a korábbi beszerzésekhez nem il-

leszkedõ beszerzést eredményezne, illetve mûszaki nehézségeket

vagy aránytalan többletköltségeket okozna az ajánlatkérõnek;

d) alkalmazása nem teszi lehetõvé a kifejezetten

fejlesztésre irányuló közbeszerzést.

(4) Ha az ajánlatkérõ a mûszaki leírást nem a (2) be-

kezdés szerint adja meg, az ajánlati felhívásban vagy a doku-

mentációban meg kell jelölnie a (3) bekezdés alkalmazásának in-

dokát.

(5) Az ajánlatkérõ a közbeszerzés tárgyát nem határoz-

hatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevõket az ajánlattétel

lehetõségébõl kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos

megkülönböztetésüket okozza. Ha a közbeszerzés tárgyának egyér-

telmû meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetû, tí-

pusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve

szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tar-

talmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének

egyértelmû meghatározása érdekében történt.

Az ajánlati biztosíték

41. §

(1) Az ajánlatkérõ az eljárásban való részvételt aján-

lati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti,

amit az ajánlattevõnek ajánlata benyújtásával egyidejûleg vagy

az ajánlatkérõ által az ajánlati felhívásban meghatározott idõ-

pontig, az ott megjelölt módon és mértékben kell az ajánlatkérõ

rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevõnek igazolnia kell,

hogy a biztosítékot az ajánlatkérõ rendelkezésére bocsátotta.

(2) Az ajánlatkérõ a biztosíték mértékét nem állapít-

hatja meg oly módon, hogy ezáltal egyes ajánlattevõket az aján-

lattétel lehetõségébõl kizár vagy indokolatlan és hátrányos

megkülönböztetésüket okozza.

Az elõminõsítési eljárás

42. §

(1) Az ajánlatkérõ elõminõsítési eljárás lefolytatásá-

ra jogosult annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás to-

vábbi szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzü-

gyi, gazdasági és mûszaki szempontból alkalmas ajánlattevõk

vegyenek részt. Az alkalmasságot a 44. §-ban meghatározott mó-

don lehet igazolni.

(2) Az elõminõsítési eljárásban nem vehet részt, aki a

46. § hatálya alá tartozik.

(3) Az éves költségvetési törvényben meghatározott ér-

tékhatárt elérõ vagy meghaladó értékû építési beruházás esetén

az elõminõsítési eljárás lefolytatása kötelezõ.

(4) Az ajánlatkérõ az elõminõsítési eljárásban való

részvételre történõ felhívását a 3. mellékletben meghatározott

minta szerinti hirdetményben teszi közzé.

(5) Az elõminõsítési eljárásban az ajánlatkérõ a rész-

vételre történõ jelentkezés határidejét nem határozhatja meg a

hirdetmény közzétételétõl számított huszonöt napnál rövidebb

idõtartamban.

(6) Az elõminõsítési eljárás során az ajánlatkérõ nem

kérhet, illetve az ajánlattevõ nem tehet ajánlatot.

(7) Az ajánlatkérõ az elõminõsítési eljárás eredményét

a 4. mellékletben meghatározott minta szerinti hirdetményben

köteles közzétenni.

(8) Az elõminõsítési eljárás lefolytatása során kivá-

lasztott ajánlattevõket az ajánlatkérõ egyidejûleg, közvetle-

nül, írásban hívja fel ajánlattételre. Az ajánlati felhívás

tartalmára a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmaz-

ni.

Az ajánlat

43. §

(1) Az ajánlattevõnek az ajánlati felhívásban, illet-

ve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követel-

ményeknek megfelelõen kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlat-

nak tartalmaznia kell az ajánlattevõ kifejezett nyilatkozatát a

felhívás feltételeire, a szerzõdés teljesítésére és a kért el-

lenszolgáltatás összegére.

(2) Az ajánlattevõ köteles igazolni a szerzõdés telje-

sítésére való pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmasságát. Az

erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell.

44. §

(1) A szerzõdés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és

gazdasági alkalmasság igazolható pénzintézettõl származó nyi-

latkozattal vagy az éves beszámoló (egyszerûsített éves beszá-

moló, egyszerûsített mérleg) hitelesített másolatának benyújtá-

sával, valamint az ajánlattevõ fizetõképességének megállapítá-

sára alkalmas - az ajánlatkérõ által elõírt tartalmú - nyilat-

kozattal.

(2) Az ajánlattevõ szerzõdés teljesítéséhez szükséges

mûszaki alkalmasságának igazolása történhet

a) az elõzõ három év legjelentõsebb szállításai-

nak, építési beruházásainak, szolgáltatásainak ismertetésével;

b) az ajánlattevõ mûszaki-technikai jellemzõinek

leírásával;

c) azoknak a mûszaki szakembereknek vagy mûszaki

egységeknek a megnevezésével, akiket az ajánlattevõ be kíván

vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a mi-

nõségellenõrzésért felelõsek;

d) a termékrõl, a tervezett beruházásról minta-

példány vagy fénykép bemutatásával, melynek eredetiségét az

ajánlatkérõ felhívására igazolni kell;

e) a megkövetelt és egyértelmûen megadott mûszaki

leírások tekintetében az elismert - bármely nemzeti rendszer-

ben akkreditált - minõségtanúsító intézménytõl származó tanú-

sítvánnyal;

f) az ajánlatkérõ vagy más szervezet által végzett

vizsgálattal, ha a termék összetett vagy ha különleges célra

szolgál;

g) a saját és a teljesítésbe bevonandó mûszaki

vagy gazdasági egységek minõségbiztosítási rendszerének - bár-

mely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi tanúsí-

tásával.

(3) Az ajánlatkérõ az (1) és (2) bekezdésben foglaltak

közül egy vagy több igazolási módot is elõírhat.

(4) Az ajánlatkérõnek az (1) és (2) bekezdésben meg-

határozott adatok és tények kérését - tekintettel az ajánlatte-

võ üzleti titokhoz fûzõdõ érdekére - a közbeszerzés tárgyára

kell korlátoznia.

45. §

(1) Az ajánlattevõ az ajánlatában közölt üzleti titok

nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevõ nevének,

székhelyének (lakóhelyének), az általa kért ellenszolgáltatás-

nak és a teljesítési határidõnek a nyilvánosságra hozatalát

azonban nem tilthatja meg.

(2) Az (1) bekezdés értelmében üzleti titok az aján-

lattal összefüggõ gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden

olyan tény, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához

az ajánlattevõnek méltányolható érdeke fûzõdik.

46. §

(1) A közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevõ,

aki

a) végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indí-

tott csõd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban van;

b) egy évnél régebben lejárt adó-, illeték-, vagy

társadalombiztosítási járulék, valamint elkülönített állami

pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem

tett eleget, kivéve, ha az ajánlattevõ hitelezõje az adósság

késõbbi idõpontban történõ megfizetéséhez írásban hozzájárult;

c) üzletvitele körében - öt évnél nem régebben

meghozott - jogerõs bírósági ítéletben, illetõleg jogerõs ver-

senyfelügyeleti határozatban megállapított jogszabálysértést

követett el;

d) korábbi - öt évnél nem régebben lefolytatott

közbeszerzési eljárásban - ajánlattételekor hamis adatokat

szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták;

e) korábbi - öt évnél nem régebben lefolytatott -

közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerzõdéses kötelezettsé-

gének megszegését jogerõs államigazgatási, illetve bírósági ha-

tározat megállapította.

(2) Az ajánlattevõnek az ajánlatához csatolnia kell

írásbeli nyilatkozatát arról, hogy nem esik az (1) bekezdés ha-

tálya alá.

Az ajánlattételi határidõ

47. §

(1) Az ajánlatkérõ az ajánlat benyújtására vonatkozó

határidõt (ajánlattételi határidõ) nem határozhatja meg az

ajánlati felhívás közzétételétõl számított negyven napnál rö-

videbb idõtartamban.

(2) Az ajánlatkérõ az ajánlattételi határidõt - indo-

kolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja. A határidõ

meghosszabbítását az ajánlatkérõ az eredeti határidõ lejárata

elõtt hirdetményben teszi közzé, melyben a határidõ meghosszab-

bításának indokát is meg kell jelölnie.

(3) Az ajánlattételi határidõt nem lehet rövidíteni.

48. §

(1) Az ajánlatkérõ az ajánlattételi határidõ lejártáig

módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban

meghatározott feltételeket. A módosított feltételekrõl új hir-

detményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidõt

kell megállapítani. A határidõ ebben az esetben sem lehet a 47.

§ (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb.

(2) Az ajánlatkérõ a felhívását az ajánlattételi ha-

táridõ lejártáig visszavonhatja, amit hirdetményben kell közzé-

tennie.

(3) Az ajánlati felhívás visszavonása esetén - ha a

dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt

- az ajánlatkérõ köteles az ellenértéket, az ajánlattevõ pedig

a dokumentációt visszaadni.

49. §

(1) Az ajánlattevõ az ajánlattételi határidõ lejártáig

módosíthatja, illetõleg visszavonhatja ajánlatát.

(2) Az ajánlattételi határidõ lejártát követõen a be-

nyújtott ajánlatok az ajánlatkérõ hozzájárulásával sem módosít-

hatók.

Az ajánlati kötöttség

50. §

(1) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidõ

lejártától kezdõdik.

(2) Az ajánlattevõ az ajánlati felhívásban meghatáro-

zott elbírálási idõpontot követõen legalább harminc - építési

beruházás esetén hatvan - napig kötve van ajánlatához, kivéve,

ha az ajánlatkérõ úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevõvel

sem kíván szerzõdést kötni.

(3) Ha az ajánlattevõ az ajánlati kötöttségének ideje

alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerzõdés megkötése érdek-

körében felmerült okból hiúsult meg, a biztosítékot elveszti

és az az ajánlatkérõt illeti meg. Egyébként a biztosíték az

ajánlati felhívás visszavonása, az ajánlattevõ kizárása, az el-

járás eredménytelenségének megállapítása, valamint elbírálása

után visszajár, kivéve ha ez utóbbi esetben az a felhívás sze-

rint a megkötött szerzõdést biztosító mellékkötelezettséggé vá-

lik.

Az ajánlatok felbontása

51. §

(1) Az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az aján-

lattételi határidõ lejárta napján fel kell bontani.

(2) Az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérõ, az

ajánlattevõk és az általuk meghívott személyek, a Tanács tag-

jai vagy az általuk megbízott személyek, továbbá - a közbeszer-

zéshez központi költségvetési támogatásban részesülõ ajánlatké-

rõ esetén - a külön jogszabályban meghatározott szervek, sze-

mélyek lehetnek jelen.

(3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az

ajánlattevõk nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért el-

lenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidõt.

52. §

(1) Az ajánlatkérõ az ajánlatok felbontásakor, illetõ-

leg azt követõen megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytele-

nek.

(2) Érvénytelen az ajánlat, ha

a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott aján-

lattételi határidõ lejárta után nyújtották be;

b) azt olyan ajánlattevõ nyújtotta be, aki nem jo-

gosult az eljárásban részt venni;

c) az ajánlattevõ a biztosítékot nem, vagy nem az

elõírtaknak megfelelõen bocsátotta rendelkezésre;

d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, ille-

tõleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.

53. §

(1) Az ajánlatkérõnek ki kell zárnia az eljárásból azt

az ajánlattevõt, aki

a) a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be

ajánlatát;

b) részérõl a kizáró ok az eljárás alatt követke-

zett be;

c) hamis adatot szolgáltatott.

(2) Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az,

aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból ki-

zártak.

54. §

Az ajánlatok felbontásáról, ismertetésérõl, az érvény-

telen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevõkrõl az ajánlatkérõ-

nek jegyzõkönyvet kell készítenie.

Az ajánlatok elbírálása

55. §

(1) Az ajánlatokat a lehetõ legrövidebb idõn belül,

de legkésõbb a felbontástól számított harminc - építési beru-

házás esetén hatvan - napon belül el kell bírálni.

(2) Az ajánlatkérõ az elbírálási határidõt - indokolt

esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszab-

bíthatja. A határidõ meghosszabbítását az ajánlatkérõ az erede-

ti határidõ lejárta elõtt hirdetményben teszi közzé, melyben a

határidõ meghosszabbításának indokát is meg kell jelölnie.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérõ a

hirdetményben felkérheti az ajánlattevõket ajánlataiknak a meg-

hosszabbított elbírálási határidõig történõ fenntartására. Az

ajánlattevõ ajánlati kötöttsége - eltérõ nyilatkozat hiányában

- a meghosszabbított elbírálási határidõ lejártát követõ har-

minc - építési beruházás esetén hatvan - napig tart.

(4) Az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott

határidõ elmulasztása esetén az eljárás eredménytelen.

56. §

Az ajánlatkérõ az ajánlatokat az ajánlati felhívásban

meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. Az

ajánlatkérõ köteles megvizsgálni az ajánlattevõnek a szerzõdés

teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassá-

gát. Ennek során az igazolások eredetiségét is megvizsgálhatja.

57. §

(1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérõ fel-

világosítást kérhet az ajánlattevõtõl az ajánlattal kapcsolatos

nem egyértelmû kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.

(2) Ha az ajánlat ésszerûtlenül alacsony ellenszolgál-

tatást tartalmaz, az ajánlatkérõnek írásban kell magyarázatot

kérnie.

58. §

Az ajánlatkérõ az ajánlatokat kizárólag azok elbírálá-

sára használhatja fel, az ettõl eltérõ célú felhasználásról az

ajánlattevõvel külön meg kell állapodnia.

59. §

(1) Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérõ részére

az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott

feltételek alapján a 34. § (2) bekezdésében meghatározott elbí-

rálási szempontok egyike szerint a legkedvezõbb ajánlatot tet-

te. Az ajánlatkérõ csak az eljárás nyertesével kötheti meg a

szerzõdést.

(2) Az ajánlatok elbírálása során legfeljebb tíz szá-

zalékos mértékû eltérés esetén azt az árra vonatkozó ajánlatot

is egyenértékûnek kell tekinteni, amely alapján a belföldön

foglalkoztatottak által elõállított érték az árubeszerzés tár-

gya értékének ötven százalékát meghaladja.

(3) Építési beruházásra vonatkozó ajánlatok elbírálása

során legfeljebb tíz százalékos mértékû eltérés esetén egyenér-

tékûnek kell tekinteni azt az árra vonatkozó ajánlatot is,

amelyben az építési beruházás részét képezõ árubeszerzés érté-

kének ötven százalékát meghaladja a belföldön foglalkoztatottak

által elõállított érték, illetve amelyben az alvállalkozói

szerzõdések értékének ötven százalékát meghaladó mértékben ke-

rül sor belföldi székhelyû (lakóhelyû) alvállalkozók igénybevé-

telére.

(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott tartalmú aján-

latok közül azt az ajánlatot kell elõnyben részesíteni, amely

alapján a belföldön foglalkoztatottak által elõállított érték a

legmagasabb.

(5) Abban az esetben, ha a (2)-(4) bekezdésben foglal-

tak alapján a nyertes ajánlat nem állapítható meg, egyenértékû

ajánlatok esetén elõnyben kell részesíteni - ebben a sorrendben

- azt az ajánlatot:

a) mely környezetbarát védjegyhasználattal rendel-

kezõ terméket tartalmaz;

b) amikor az ajánlattevõnek a minõségbiztosítási

rendszerét - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító

tanúsította.

(6) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott - az árura vo-

natkozó - tényt a gazdasági kamarák által kiállított származási

bizonyítvánnyal kell igazolni.

60. §

(1) Eredménytelen az eljárás, ha

a) nem érkezett ajánlat;

b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek;

c) az összes ajánlattevõt ki kellett zárni az el-

járásból;

d) egyik ajánlattevõ sem tett az ajánlati felhí-

vásban foglaltaknak - az ajánlatkérõ részére - megfelelõ aján-

latot;

e) az ajánlatkérõ az 55. § (1)-(2) bekezdésében

elõírt határidõn belül az ajánlatokat nem bírálja el;

f) az ajánlatkérõnek vagy valamelyik ajánlattevõ-

nek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevõ érdekeit

súlyosan sértõ cselekménye miatt az eljárás érvénytelenítésérõl

kellett dönteni.

(2) Ha az ajánlatkérõ egyik ajánlattevõ ajánlatát sem

fogadja el, vagy az ajánlatokat az e törvényben elõírt határi-

dõn belül nem bírálja el, és a dokumentációt ellenérték fejében

bocsátotta rendelkezésre, az ajánlati felhívás visszavonására

vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni.

(3) Ha az ajánlatkérõ az eljárásban való részvételt

biztosíték adásához kötötte és az elõírt határidõre az ajánla-

tokat nem bírálja el, a biztosítékkal azonos összeg megfizeté-

sére köteles.

Az eljárás eredményének kihirdetése és közzététele

61. §

(1) Az ajánlatkérõ az ajánlatok elbírálására vonatkozó

döntést nyilvánosan hirdeti ki.

(2) A kihirdetésre az ajánlattevõket, továbbá - a köz-

beszerzéshez központi költségvetési támogatásban részesülõ

ajánlatkérõ esetén - a külön jogszabályban meghatározott szer-

veket, személyeket meg kell hívni. A kihirdetésen jelen nem lé-

võ ajánlattevõket a döntésrõl haladéktalanul, írásban értesíte-

ni kell.

(3) A döntés kihirdetésekor és azt követõen a 45. §

(2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók azon tény, megol-

dás vagy adat tekintetében, melyet az ajánlat elbírálása során

- döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérõ figye-

lembe vett.

62. §

(1) Ha az ajánlatkérõ valamelyik ajánlattevõ ajánlatát

elfogadja, a szerzõdés létrejöttének idõpontja:

a) jelenlévõ ajánlattevõ esetén az írásba foglalt

döntés kihirdetése és egyidejû átadása;

b) jelen nem lévõ ajánlattevõ esetén az írásba

foglalt döntés igazolt kézhezvételének napja.

(2) Az ajánlatkérõ - az ajánlati felhívásban - a

szerzõdés létrejöttének idõpontját az (1) bekezdésben foglal-

taktól eltérõen is megállapíthatja. Ebben az esetben a szerzõ-

dést a nyertes ajánlattevõvel legkésõbb a döntés kihirdetésétõl

számított harminc napon - építési beruházás vonatkozásában hat-

van napon - belül kell az ajánlati felhívás, a dokumentáció

feltételei és az ajánlat tartalma alapján írásban megkötni.

63. §

(1) Az ajánlatkérõnek az eljárás eredményérõl szóló

tájékoztatót legkésõbb annak kihirdetésétõl számított tizenöt

napon belül a 5. mellékletben meghatározott minta szerint hir-

detményben közzé kell tennie.

(2) Az ajánlattevõt kérelmére, a kérelem kézhezvételé-

tõl számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell kizárásá-

nak, illetve ajánlata elutasításának a 64. § (1) bekezdésében

megállapított írásbeli összegezés szerinti, illetõleg az elõmi-

nõsítési eljárásban alkalmatlanná minõsítésének indokairól és a

nyertes ajánlattevõ személyérõl.

64. §

(1) Az ajánlatkérõnek az eljárás befejezésekor az el-

bírált ajánlatokról írásbeli összegezést kell készíteni az 6.

mellékletben meghatározott minta szerint. Ezt az összegezést az

ajánlatkérõ öt évig köteles megõrizni, és azt - felhívására - a

Tanács rendelkezésére bocsátani.

(2) Az ajánlatkérõ a költségvetési év végén az éves

közbeszerzésekrõl a 7. mellékletben meghatározott minta szerint

éves összegezést készít, amelyet megküld a Tanácsnak.

VIII. fejezet

A meghívásos eljárás

65. §

(1) Az ajánlatkérõ meghívásos eljárást alkalmazhat, ha

a) csak korlátozott számú ajánlattevõ alkalmas a

szerzõdés teljesítésére a közbeszerzés tárgyának sajátos ter-

mészete miatt, vagy

b) a közbeszerzés tárgyára figyelemmel, a minõsí-

tett ajánlattevõk jegyzéke alapján legalább öt, ajánlattételre

alkalmas minõsített ajánlattevõ van.

(2) A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul,

melyet az ajánlatkérõ köteles a 8. mellékletben meghatározott

minta szerinti hirdetmény útján közzétenni.

66. §

(1) A 65. § a) pontja esetén az ajánlatkérõnek a hir-

detményben meg kell jelölnie azokat, akiket az ajánlattételre

fel kíván hívni.

(2) A hirdetményben megjelölteken kívül az eljárásban

való részvételre mindazok jelentkezhetnek a hirdetmény alapján,

akik alkalmasak a szerzõdés teljesítésére.

(3) A részvételre történõ jelentkezés határidejének

(részvételi határidõ) lejártát követõen az ajánlatkérõ az

összes alkalmasnak minõsített részvételre jelentkezõt köteles

egyidejûleg, közvetlenül, írásban az ajánlattételre felhívni.

67. §

(1) A 65. § b) pontja esetén a hirdetmény közzététele

alapján a minõsített ajánlattevõk az eljárásban való részvétel-

re a hirdetményben meghatározott részvételi határidõn belül je-

lentkezhetnek.

(2) Az ajánlatkérõ a hirdetményben meghatározza az

ajánlattevõk keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezõk

között legfeljebb a keretszám felsõ határáig terjedõ számú je-

lentkezõnek küld majd ajánlati felhívást.

(3) A keretszámnak legalább öt ajánlattevõt kell magá-

ban foglalnia. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához kell

igazodnia, és minden körülmények között biztosítania kell a va-

lódi versenyt.

(4) Az ajánlatkérõ a hirdetményben meghatározott aján-

lattevõi keretszámnak megfelelõen - a pénzügyi, gazdasági és

mûszaki alkalmasság alapján - kiválasztott jelentkezõket egyi-

dejûleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre.

68. §

(1) Az ajánlatkérõ a részvételi határidõt nem határoz-

hatja meg a hirdetmény közzétételétõl számított huszonöt napnál

rövidebb idõtartamban.

(2) Az ajánlatkérõ az ajánlattételi határidõt nem ha-

tározhatja meg az ajánlati felhívás feladásától számított negy-

ven napnál rövidebb idõtartamban.

69. §

(1) A részvételi felhívásra a 32. § (2) bekezdésében

és a 40. §-ban foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(2) Az ajánlati felhívásnak legalább a következõ ada-

tokat kell tartalmaznia:

a) az ajánlattételi határidõt, a címet, amelyre az

ajánlatot be kell nyújtani;

b) a hivatkozást a közzétett részvételi felhívás-

ra;

c) szükség esetén a dokumentáció beszerzési he-

lyét, megkérésének határidejét és pénzügyi feltételeit;

d) az ajánlatkérõ pénzügyi ellenszolgáltatásának

feltételeit;

e) az ajánlatok felbontásának idõpontját és he-

lyét, az ajánlatkérõ által a felbontásra meghívottakat;

f) az ajánlati kötöttség idõtartamát;

g) a csatolandó igazolások megjelölését;

h) a szerzõdés elbírálásának részletes szempontja-

it, ha azokat a részvételi felhívás nem tartalmazta.

IX. fejezet

A tárgyalásos eljárás

70. §

Az ajánlatkérõ tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha

a) a nyílt vagy a meghívásos eljárás - a 60. § (1)

bekezdésének e) és f) pontjában foglaltak kivételével - ered-

ménytelen volt, feltéve, hogy az ajánlati felhívás feltételei

idõközben nem változtak meg;

b) a szerzõdést mûszaki-technikai sajátosságok,

mûvészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizá-

rólag egy meghatározott személy képes teljesíteni;

c) az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérle-

ti, tanulmányozási vagy fejlesztési célból állítják elõ; ez az

eset nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, ami megalapozza a

piacképességet, illetve a kutatás-fejlesztés költségeit fedezi;

d) az ajánlatkérõ által elõre nem látható okból

elõállt rendkívüli sürgõsség miatt a nyílt vagy a meghívásos

eljárásra elõírt határidõk nem lennének betarthatóak; a rendkí-

vüli sürgõsséget indokló körülmények nem eredhetnek az ajánlat-

kérõ mulasztásából;

e) a szolgáltatás tárgyának meghatározása nem le-

hetséges olyan pontossággal, illetve egyértelmûséggel, mely le-

hetõvé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezõbb

ajánlat kiválasztását;

f) a korábban beszerzett dolog részbeni kicseré-

lése vagy bõvítése esetén a korábbi nyertes ajánlattevõnek má-

sikkal történõ helyettesítése azzal a következménnyel járna,

hogy eltérõ és nem illeszkedõ technikai jellemzõjû dolgokat

kellene beszerezni, illetve a beszerzés aránytalanul nagy mûkö-

dési vagy karbantartási költséget eredményezne; az ilyen - a

korábbi nyertes ajánlattevõvel kötött - szerzõdés idõtartama

azonban nem haladhatja meg a három évet;

g) elõre nem látható körülmények folytán a szol-

gáltatás vagy az építési beruházás teljesítéséhez az eredeti

szerzõdésben nem szereplõ kiegészítõ szolgáltatás, illetve épí-

tési beruházási munka vált szükségessé, feltéve, hogy a kiegé-

szítõ szolgáltatást, illetve az építési beruházási munkát nem

lehet mûszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kö-

tött szerzõdéstõl; a kiegészítõ szolgáltatás, illetve az épí-

tési beruházási munka értéke azonban egyik esetben sem halad-

hatja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát;

h) a beszerzés kedvezõ feltételei csak rövid ideig

állnak fenn, és a kedvezõ feltételek igénybevétele más típusú

eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;

i) ingatlan tulajdonjogának vagy használatára,

hasznosítására vonatkozó jognak megszerzésére irányul a beszer-

zés.

71. §

(1) Az ajánlatkérõnek a tárgyalásos eljárás megindítá-

sáról csak a 70. § a), e) pontja szerinti esetekben kell - a 9.

mellékletben meghatározott minta szerinti - hirdetményt közzé-

tennie. Ebben az esetben a tárgyalásos eljárás részvételi fel-

hívással indul.

(2) Az ajánlatkérõ már a hirdetményben megjelölheti

azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni.

A hirdetményben megjelölteken kívül az eljárásban való részvé-

telre mindazok jelentkezhetnek a hirdetmény alapján, akik al-

kalmasak a szerzõdés teljesítésére.

(3) Az ajánlatkérõnek a hirdetményben meghatározott

keretszámnak megfelelõen - a pénzügyi, gazdasági és mûszaki al-

kalmasság alapján - kiválasztott, de legalább három jelentkezõt

kell a tárgyalásra közvetlenül meghívni, feltéve, ha az alkal-

masnak minõsített jelentkezõk száma ezt lehetõvé teszi.

(4) A meghirdetett tárgyalásos eljárás esetén a 32. §

(2) bekezdésében, a 40. §-ban és a 68. § (1) bekezdésében fog-

lalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(5) A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljá-

rás során az ajánlatkérõ az általa kiválasztottakat közvetlenül

hívja meg tárgyalásra.

(6) A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljá-

rás eredményének közzétételére a 63. § (1) bekezdésében foglal-

takat megfelelõen alkalmazni kell.

X. fejezet

A gyorsított eljárás

72. §

(1) Az ajánlatkérõ a meghívásos vagy a tárgyalásos el-

járás során gyorsított eljárást alkalmazhat, ha azt rendkívüli

sürgõsség indokolja. A rendkívüli sürgõsséget indokló körülmé-

nyek nem eredhetnek az ajánlatkérõ mulasztásából.

(2) A gyorsított eljárásban a részvételre vonatkozó

kérelem benyújtásának határideje a részvételi felhívás közzé-

tételétõl számított tíz napnál, az ajánlattételi határidõ pedig

az ajánlati felhívástól számított tizenöt napnál rövidebb nem

lehet.

(3) A gyorsított eljárásban a dokumentációra vonatkozó

kiegészítõ információt az ajánlattevõ részére legkésõbb az

ajánlattételi határidõ lejárta elõtt négy nappal meg kell adni.

(4) A gyorsított eljárásban a hirdetményt távirat, te-

lex, telefax útján kell eljuttatni, amit utólag levélben is meg

kell küldeni.

(5) Gyorsított eljárás az építési beruházás során nem

alkalmazható.

Negyedik rész

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ALAPJÁN MEGKÖTÖTT SZERZÕDÉS

TELJESÍTÉSE ÉS MEGSZÛNÉSE

73. §

Az ajánlatkérõként - az 1. § e) pontjában meghatáro-

zott szervezetek kivételével - szerzõdést kötõ fél a szerzõdést

felmondhatja, ha a szerzõdéskötést követõen beállott körülmény

folytán a szerzõdés teljesítésére nem képes. Ebben az esetben

köteles a kár egyidejû megtérítésére.

74. §

(1) Az ajánlatkérõként meghatározott szerzõdést kötõ

fél, ha a nyertes ajánlattevõ részére gazdasági társaság létre-

hozását írja elõ, és az ajánlattevõ a társasági szerzõdés meg-

kötését, illetve az alapszabály elfogadását a szerzõdés aláírá-

sától számított hatvan napon belül a cégbírósághoz nem jelenti

be, a szerzõdést felmondhatja.

(2) Az építési beruházás céljából, e törvényben sza-

bályozott eljárás alapján megkötött szerzõdés teljesítése során

az ajánlatkérõként szerzõdést kötõ fél - külön jogszabályban

meghatározott feltételek szerint - köteles a munkát megbízott

helyszíni képviselõje (mûszaki ellenõr) útján ellenõrizni.

75. §

(1) A 73-74. §-ban meghatározott feltételek a szerzõ-

désnek akkor is részei, ha a felek errõl nem vagy eltérõen ren-

delkeztek.

(2) A közbeszerzési eljárás során megkötött szerzõdé-

sekre egyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ötödik rész

A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLAT

XI. fejezet

A Bizottság eljárása

A Bizottság hatásköre

76. §

(1) A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat köré-

ben a Bizottság hatáskörébe tartozik

a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellõzése

miatt indult eljárás lefolytatása;

b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerési

eljárás alapelvei, illetõleg szabályai meg-

sértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;

c) az ajánlatkérõ döntésével szemben bármely érde-

kelt által benyújtott kérelem elbírálása.

(2) Nem a Bizottság, hanem bíróság hatáskörébe tarto-

zik a közbeszerésekkel kapcsolatos - az (1) bekezdésben nem em-

lített - egyéb jogvita elbírálása.

Az eljáró közbeszerzési biztosokra

vonatkozó szabályok

77. §

(1) A 76. § (1) bekezdésében meghatározott ügyekben (a

továbbiakban: közbeszerzési ügy) három közbeszerzési biztos jár

el, akiket a Bizottság elnöke jelöl ki.

(2) A közbeszerzési ügyben eljáró közbeszerzési bizto-

sokat úgy kell kiválasztani, hogy közülük legalább az egyik jo-

gi szakvizsgával, egy pedig az ügy tárgyával leginkább össze-

függõ egyetemi vagy fõiskolai végzettséggel rendelkezzen.

78. §

(1) A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbe-

szerzési biztos, aki

a) az ajánlatkérõ, a közbeszerzési eljárást jogta-

lanul mellõzve beszerzõ, az ajánlattevõ vagy az eljárást kez-

deményezõ egyéb érdekelt szervezetben (a továbbiakban együtt:

ügyfél-szervezet) tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

b) olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni része-

sedéssel, mely az ügyfél-szervezettel rendszeres üzleti kapcso-

latban áll.

(2) A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbe-

szerzési biztos, akinek hozzátartozója:

a) az ügyfél-szervezettel munkaviszonyban, munka-

végzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban

áll, illetve annak vezetõ tisztségviselõje;

b) az ügyfél-szervezetben tulajdoni részesedéssel

rendelkezik;

c) olyan szervezettel áll munkaviszonyban, munka-

végzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy tagsági viszony-

ban, illetõleg annak vezetõ tisztségviselõje vagy abban tulaj-

doni részesedéssel rendelkezik, mely az ügyfél-szervezettel

rendszeres üzleti kapcsolatban áll;

d) olyan szervezettel áll közszolgálati jogvi-

szonyban, mely az ügyfél-szervezet felügyelõ vagy alárendelt

szervezete, illetve, amely az ügyfél-szervezet részére valamely

támogatást, illetõleg kizárólagos jogosítványt biztosított.

(3) A közbeszerzési biztos a Bizottság elnökének köte-

les bejelenteni, ha a közbeszerzési ügy vonatkozásában szemé-

lyére nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy az keletke-

zett, és köteles a folyamatban levõ ügyben való részvételét

azonnal megszüntetni.

A jogorvoslati eljárás szabályai

79. §

(1) A Bizottság eljárására - ha e törvény másként nem

rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabálya-

iról szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmaz-

ni.

(2) A Bizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból in-

dul.

(3) A kérelmet az ajánlatkérõ, az ajánlattevõ vagy az

olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmezõ) nyújthatja be,

akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütközõ tevékeny-

ség vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.

(4) A hivatalból történõ eljárás megindítását a Tanács

tagja kezdeményezi, ha e törvény szabályait sértõ eseményrõl

szerez tudomást.

(5) Az eljárás megindítása az e törvény szabályait

sértõ esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon be-

lül, de legkésõbb az esemény bekövetkezésétõl számított hatvan

napon belül kérhetõ, illetve kezdeményezhetõ. E határidõk elmu-

lasztása jogvesztéssel jár.

(6) A Bizottság kérelemre indult eljárásáért - az el-

járás megindításakor - harmincezer forint igazgatási szolgálta-

tási díjat kell fizetni.

80. §

(1) A kérelemben meg kell jelölni:

a) a kérelmezõ nevét, székhelyét (lakhelyét);

b) azt, hogy mely ajánlatkérõ milyen tárgyban

folytatott közbeszerzési eljárásával, illetõleg mely beszerzõ-

nek a közbeszerzési eljárás mellõzésével történõ beszerzésével

kapcsolatban kezdeményezik a jogorvoslatot;

c) azt, hogy mikor történt a jogsértõ esemény, il-

letõleg az mikor jutott a kérelmezõ tudomására;

d) hogy a kérelmezõ a Bizottság milyen intézkedé-

sét kéri, ennek indokait;

e) hogy a kérelmezõ kéri-e a Bizottság ideiglenes

intézkedését, ennek indokait;

f) a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek

a kérelmezõ által ismert nevét és székhelyét (lakhelyét).

(2) Ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti adatokat nem

tartalmazza, a Bizottság felhívja a kérelmezõt a hiányok öt

napon belül történõ pótlására.

(3) Ha a Bizottság megállapítja, hogy a kérelmezõ nem

tartozik a 79. § (3) bekezdésének hatálya alá, vagy a 79. § (6)

bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjat nem fizette

meg, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasítja.

81. §

(1) A Bizottság a jogorvoslati eljárást a 80. § (1)

bekezdésében foglaltakat hiánytalanul teljesítõ kérelem alap-

ján, annak érkezése napján indítja meg.

(2) A Bizottság az eljárás indulásáról a feleket és a

közbeszerzési ügyben érdekelteket a kérelem, illetõleg a kez-

deményezõ irat megküldése mellett azonnal értesíti és felhív-

ja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket és jelent-

sék be, hogy igényt tartanak-e tárgyalás tartására, továbbá

felhívja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérõjét, illetõleg a

közbeszerzési eljárást jogtalanul mellõzõ beszerzõt a beszer-

zéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat azonnali

megküldésére.

(3) Ha a kérelmet az ajánlatkérõ nyújtja be, a rendel-

kezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni.

82. §

(1) A Bizottság a 80. § (1) bekezdésének megfelelõ ké-

relem érkezésétõl, illetõleg az eljárás kezdeményezésétõl szá-

mított három napon belül kérelemre vagy hivatalból ideiglenes

intézkedéseket tehet, ha az iratokból megállapítható, hogy e

törvény szabályainak megszegése miatt a közbeszerzések tiszta-

sága sérült, vagy ennek veszélye fennáll.

(2) A Bizottság ideiglenes intézkedésként

a) a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rende-

li el;

b) a még meg nem kötött szerzõdés megkötésének

felfüggesztését rendeli el;

c) ha a közbeszerzés tisztasága így is biztosítha-

tó, felszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérõjét, hogy az

eljárásba a kérelmezõt vonja be.

83. §

(1) Ha bármely érdekelt kéri, a Bizottság tárgyalást

tart, melyen a felek és egyéb érdekeltek személyesen vagy kép-

viselõik útján jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, a tárgya-

lás befejezéséig bizonyítékaikat elõterjeszthetik.

(2) A tárgyalás nem nyilvános.

84. §

A közbeszerzési ügy kérelmezõjén és az ellenérdekû fé-

len, továbbá ezek képviselõjén és a Tanács tagjain kívüli sze-

mélyek csak a Bizottság engedélye alapján tekinthetnek be az

eljárás irataiba, illetve készíthetnek azokról másolatot, fel-

jegyzést. Ilyen engedélyt a Bizottság akkor adhat, ha az iratok

ismeretéhez - az erre irányuló kérelem benyújtójának - jogos

érdeke fûzõdik, és az iratbetekintés nem sérti az üzleti, il-

letve szolgálati titok védelmét.

85. §

A Bizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig

terjedõ pénzbírsággal sújthatja a közbeszerzési ügy részvevõ-

jét, ha

a) téves vagy hamis adatot közöl, illetve az ügy

elbírálása szempontjából lényeges adatot el-

hallgat;

b) felvilágosítást nem, vagy nem határidõn belül

ad meg;

c) a gazdasági, illetve közbeszerzési tevékenysé-

gével kapcsolatos iratokba való betekintést

megakadályozza.

86. §

(1) A Bizottság a 80. § (1) bekezdésének megfelelõ ké-

relem érkezésétõl, illetõleg az eljárás kezdeményezésétõl szá-

mított tizenöt napon belül köteles határozatot hozni, ha az

ügyben tárgyalás tartására nem került sor.

(2) Ha a Bizottság az ügyben tárgyalást tartott, a 80.

§ (1) bekezdésének megfelelõ kérelem érkezésétõl, illetõleg az

eljárás kezdeményezésétõl számított harminc napon belül köte-

les határozatot hozni.

(3) A határidõ indokolt esetben egy alkalommal, leg-

feljebb tíz nappal meghosszabbítható, errõl az eredeti határidõ

lejárta elõtt a feleket értesíteni kell.

(4) A Bizottság a határozatát többségi szavazással, a

beszerzett iratok alapján, illetõleg tárgyalás megtartása ese-

tén arra tekintettel hozza meg a Tanács nevében.

87. §

A határozatot a feleknek és egyéb érdekelteknek kézbe-

síteni kell, és a Közbeszerzési Értesítõben közzé kell tenni.

Jogkövetkezmények

88. §

(1) A Bizottság határozatában

a) az alaptalan kérelmet elutasítja;

b) a közbeszerzési eljárás befejezése elõtt fel-

hívhatja a jogsértés okozóját az e törvény sza-

bályainak megfelelõ eljárásra, illetõleg az

ajánlatkérõ döntésének meghozatalát feltétel-

hez kötheti;

c) megsemmisítheti az ajánlatkérõnek a közbeszer-

zési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró

döntését, kivéve, ha e döntés alapján a szerzõ-

dés már létrejött;

d) e törvény megsértett rendelkezésének megjelölé-

se mellett megállapíthatja a jogsértés megtör-

téntét;

e) az ajánlattevõt legfeljebb öt évre eltilthatja

közbeszerzési eljárásban való részvételtõl;

f) bírságot szabhat ki az e törvény szabályait

megszegõ szervezet vagy a szervezettel jogvi-

szonyban álló, a jogsértésért felelõs sze-

méllyel szemben;

g) a jogsértõt kötelezi az eljárási díj és költsé-

gek viselésére.

(2) Ha a kérelem a 62. § (2) bekezdése szerint létre-

jövõ szerzõdést megelõzõ közbeszerzési eljárás jogszabálysértõ

voltának megállapítására irányult, a Bizottság az alaptalan ké-

relmet elutasító határozatában megállapítja, hogy a közbeszer-

zési eljárás nem volt jogsértõ.

(3) Ha a Bizottság az eljárás során más jogszabály

megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni az

illetékes hatóságnak, így különösen a nyomozóhatóságnak, az Ál-

lami Számvevõszéknek vagy a Kormányzati Ellenõrzési Irodának.

(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti bírság kiszabá-

sára csak abban az esetben kerülhet sor, ha a Bizottság a köz-

beszerzési eljárást lezáró döntés, vagy a közbeszerzési szerzõ-

dés megkötését követõen az eljárás jogellenességét állapította

meg, továbbá, ha az (1) bekezdés e) pontja szerint az ajánlat-

tevõt eltiltotta a közbeszerzési eljárásban való részvételtõl.

A bírság mértéke ötszázezer forinttól tízmillió forintig ter-

jed.

(5) A Bizottság az (1) bekezdésben szereplõ intézkedé-

seket - ha ennek feltételei fennállnak - együttesen is alkal-

mazhatja.

XII. fejezet

A bíróság eljárása

Jogorvoslat a Bizottság határozata ellen

89. §

(1) A Bizottság határozata ellen nincs helye fellebbe-

zésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Bizottságnak az ügy

érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a bíró-

ságtól annak felülvizsgálatát.

(2) A Bizottság az ügy érdemében hozott határozatát

akkor is közzéteheti, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát

kérték, de ezt a körülményt a közleménynek tartalmaznia kell.

(3) A bíróságnak a közbeszerzési ügyben hozott határo-

zat felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a

Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továb-

biakban: Pp.) XX. fejezetét az e törvény 90-93. §-a szerinti

eltérésekkel kell alkalmazni.

90. §

(1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétõl számí-

tott tizenöt napon belül kell benyújtani a Bizottsághoz. A ke-

resetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e

tárgyalás tartását.

(2) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehaj-

tására nincs halasztó hatálya.

(3) A Bizottság a keresetlevelet - az ügy irataival

és a Pp. 331. §-a szerinti nyilatkozatával együtt - a kereset-

levél beérkezésétõl számított öt napon belül továbbítja a bíró-

ságnak. A Bizottságnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e

tárgyalás tartását.

91. §

(1) Az ügy elintézésébõl ki van zárva és abban mint

bíró nem vehet részt az a személy, aki a 78. §-ban meghatáro-

zott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el.

(2) A bíróság a keresetlevelet nyolc napon belül kéz-

besíti és egyidejûleg

a) írásban közli a Bizottság nyilatkozatát a fel-

peressel;

b) határidõ tûzésével felhívja a közbeszerzési

ügyben szerepelt azon érdekelteket, akikre néz-

ve a Bizottság határozata rendelkezést tartal-

maz a nyilatkozattételre és tájékoztatja a be-

avatkozás lehetõségérõl.

(3) Ha a tárgyalás tartását a felek nem kérték, a bí-

róság a pert tárgyaláson kívül bírálja el.

(4) A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.

(5) A bíróság a Bizottság határozatát megváltoztathat-

ja és megteheti a 88. § (1) bekezdésének b)-f) pontja szerinti

intézkedéseket.

92. §

A 89. § (3) bekezdése szerinti ügyben elsõfokon eljáró

bíróság határozata ellen a határozat közlésétõl számított nyolc

napon belül lehet fellebbezni.

93. §

A 89. § (3) bekezdése szerinti ügyben eljáró bíróság

másodfokú határozata ellen nincs helye a Pp. XIV. fejezete sze-

rinti felülvizsgálatnak.

Hatodik rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések

94. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivéte-

lével - 1996. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a

hatálybalépés után megkezdett beszerzésre kell alkalmazni.

(2) A törvény 11-23. §-aiban foglalt rendelkezések - a

11. § (3) bekezdése kivételével - a kihirdetést követõ 15. na-

pon lépnek hatályba.

(3) E törvény 26. §-ának (3) bekezdését, 35. §-át, 59.

§-ának (2)-(4) bekezdését és 73. §-át nem kell alkalmazni abban

az esetben, ha az e törvény hatálybalépése elõtt megkötött kon-

cessziós vagy az állam vállalkozói vagyonának értékesítésérõl,

illetve hasznosításáról szóló szerzõdés az e törvény hatálya

alá tartozó közbeszerzések vonatkozásában eltérõ rendelkezést

állapított meg.

(4) A Kormány a (2) bekezdésben meghatározott rendel-

kezések hatálybalépésétõl számított 30 napon belül kijelöli a

Tanácsnak a 12. § (1) bekezdésének d)-f) pontjában, valamint

(2) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagjait. A Tanács

kijelölt tagjai felkérik a Tanács többi tagjának kijelölésére

jogosult szervezeteket a tagok kijelölésére és segítséget nyúj-

tanak a szervezetek közötti kapcsolatfelvételhez. A (2) bekez-

désben meghatározott rendelkezések hatálybalépésétõl számított

90 napon belüli idõpontra összehívják a Tanács alakuló ülését.

(5) A közbeszerzési biztosok száma 1996. december 31-

ig hat személy.

95. §

(1) A törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekinte-

tében - a (2) bekezdésben szereplõ kivétellel - a közbeszerzés

értékhatára 1996. december 31-ig:

a) árubeszerzés esetén: tízmillió forint;

b) építési beruházás esetén: húszmillió forint;

c) építészeti-mûszaki kiviteli terv készítése

esetén: ötmillió forint;

d) szolgáltatás megrendelése esetén: ötmillió fo-

rint;

e) építési beruházás esetén a 42. § (3) bekezdés sze-

rinti elõminõsítési kötelezettség tekintetében:

kétszáz millió forint.

(2) A helyi önkormányzat, a kisebbségi települési ön-

kormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi ön-

kormányzati költségvetési szerv tekintetében - amennyiben a

közbeszerzéshez címzett vagy céltámogatással központi költség-

vetési támogatásban részesül - a közbeszerzés értékhatára 1996.

december 31-ig:

a) árubeszerzés esetén: kétmillió forint;

b) építési beruházás esetén: ötmillió forint;

c) építészeti-mûszaki kiviteli terv készítése

esetén: kétmillió forint;

d) szolgáltatás megrendelése esetén: kétmillió forint.

Felhatalmazás

96. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabá-

lyozza

a) a központi költségvetési szervek vonatkozásá-

ban a közbeszerzési eljárás kiírásával és elbírálásával kapcso-

latos tevékenység részletes szabályait, az abban eljáró szemé-

lyekre vonatkozó rendelkezéseket;

b) a közbeszerzések központosítására irányadó

részletes szabályokat, a központosított közbeszerzésre jogo-

sult szervezetet, illetve szervezeteket.

Módosuló jogszabályok

97. §

(1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tör-

vény 42. §-a (2) bekezdésének számozása (3) bekezdésre válto-

zik, és a § a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A Kormány a kezességvállalásról szóló határozatá-

ban a kezesség körülményeinek figyelembevételével, beváltásának

valószínûségére tekintettel rendelkezik arról, hogy a kezesség

útján szerzett pénzeszközökbõl végrehajtott beszerzésekre a

közbeszerzésekrõl szóló törvény szabályait kell-e alkalmazni."

(2) A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl

szóló 1994. évi CIV. törvény 12. §-ának (8) bekezdése helyébe

a következõ rendelkezés lép:

"(8) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy 1995.

december 31-ig tartó hatállyal rendeletben szabályozza a köz-

ponti költségvetési szervek beszerzései - áruk, árukhoz kapcso-

lódó szolgáltatások vásárlása - általa meghatározott megrende-

léseinek versenyeztetését, az erre vonatkozó eljárást, állami

beszerzési (technikai, gazdasági) normatíva-alkotást, az együt-

tes lebonyolítást".

(3) A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi

XXIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint mó-

dosul:

"(1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a

minisztériumok és országos hatáskörû szervek, a Közbeszerzések

Tanácsa (a továbbiakban együtt: központi közigazgatási szerv)

és területi, helyi szerve, a fõvárosi, megyei közigazgatási

hivatal, valamint a helyi önkormányzat képviselõ-testületének

hivatala, hatósági igazgatási társulása, a körjegyzõség (a to-

vábbiakban együtt: képviselõ-testület hivatala) köztisztviselõ-

inek, ügykezelõinek és fizikai alkalmazottainak közszolgálati

jogviszonyára terjed ki."

Hatályukat vesztõ rendelkezések

98. §

E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát vesz-

ti

a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.

törvény 95. §-a;

b) a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésé-

rõl szóló 1994. évi CIV. törvény 13. §-ának (3)-(4) bekezdése

és 19. §-ának (7) bekezdése;

c) a versenytárgyalásról szóló 1987. évi 19.

törvényerejû rendelet 21-22. §-a;

d) a kormányzati beruházások költségvetési elõi-

rányzatainak megtervezésérõl és az ezek felhasználásával megva-

lósuló beruházások finanszírozásának rendjérõl szóló 138/1993.

(X.12.) Korm. rendelet 7. §-a, 10. §-ának (3) bekezdése, továb-

bá 8. és 9. számú melléklete;

e) a versenytárgyalás-kiírási kötelezettségrõl

szóló 36/1988. (VIII. 16.) PM rendelet.

1. melléklet

az 1995. évi .... törvényhez

ELÕZETES ÖSSZESÍTETT TÁJÉKOZTATÓ

1. Az ajánlatkérõ és - ha személyük különbözõ - a kiegészítõ

tájékoztatást adó neve, címe, távirati címe, telefon-, te-

lex-és telefonszámai:

2. A beszerzés tárgya, mennyisége vagy értéke (külön részletez-

ve az árubeszerzést, az építési beruházást és a szolgáltatás

megrendelését):

3. * Az eljárások megindításának várható idõpontja:

4. Egyéb információ:

5. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

* A 3. pontban szereplõ adatot csak akkor kell beírni,

ha az ismert.

2. melléklet

az 1995. évi ... törvényhez

NYÍLT ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

(AJÁNLATI FELHÍVÁS)

1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon-, telex-

és telefaxszámai:

2. a) A választott eljárás:

b) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:

b) A teljesítés helye:

c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevõ a beszerzés

tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

4. * A teljesítés határideje:

5. a) A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és

címe:

b) A dokumentáció megkérésének határideje:

c) * A dokumentáció megvásárlásának feltételei:

6. a) Az ajánlattételi határidõ:

b) Az ajánlat benyújtásának címe:

c) * Az ajánlattétel nyelve:

7. a) Annak meghatározása, hogy az ajánlatok felbontására az

ajánlatkérõ kit hív meg:

b) Az ajánlatok felbontásának idõpontja és helye:

8. * A biztosíték nyújtásának feltételei:

9. A pénzügyi ellenszolgáltatás feltételei és/vagy annak meg-

határozása, ahol ezek részletesen megtalálhatók:

10. * A nyertes közös ajánlattevõktõl gazdasági társaság létre-

hozásának megkövetelése:

11. Az ajánlattevõk pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassá-

ga igazolására kért adatok és tények:

12. Az ajánlati kötöttség idõtartama:

13. Az ajánlatok elbírálásának szempontja:

14. Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánlatot

tenni:

15. Egyéb információk:

16. * Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatásra:

17. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

* A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a

beszerzés vonatkozásában szükséges.

3. melléklet

az 1995. évi .... törvényhez

ELÕMINÕSÍTÉSI ELJÁRÁS

(RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS)

1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon-, telex-

és telefaxszámai:

2. a) A választott eljárás:

b) Az eljárás alkalmazása feltételének indokolása:

c) * A gyorsított eljárás alkalmazása feltételének indoklá-

sa:

d) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:

b) A teljesítés helye:

c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevõ a beszerzés

tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

4. * A teljesítés határideje:

5. * A nyertes közös ajánlattevõktõl gazdasági társaság létre-

hozásának megkövetelése:

6. a) A részvételi jelentkezés határideje:

b) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe:

c) * A részvételi jelentkezés nyelve:

7. Az ajánlati felhívás elküldésének határideje:

8. * A biztosíték nyújtásának feltételei:

9. A résztvevõk pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassága

igazolására kért adatok és tények:

10. Az ajánlatok elbírálásának szempontja:

11. Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánlatot

tenni:

12. Egyéb információk:

13. * Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra:

14. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

* A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a

beszerzés vonatkozásában szükséges.

4. melléklet

az 1995. évi ... törvényhez

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELÕMINÕSÍTÉSI ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRÕL

1. Az ajánlatkérõ neve és címe:

2. A választott eljárás:

3. Az elbírálás idõpontja:

4. Az eljárásra jelentkezõk száma:

5. Az alkalmasnak minõsített jelentkezõk nevei és címei:

6. Az alkalmatlannak minõsített jelentkezõk nevei és címei:

7. Egyéb információk:

8. A részvételi felhívás közzétételének napja:

9. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

5. melléklet

az 1995. évi ... törvényhez

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRÕL

1. Az ajánlatkérõ neve és címe:

2. a) A választott eljárás:

b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás ese-

tén az eljárás alkalmazásának indokolása:

3. Az elbírálás idõpontja:

4. Az elbírálás szempontja:

5. A nyertes ajánlattevõ neve és címe:

6. A beérkezett ajánlatok száma:

7. Az ajánlattevõ(k) neve(i) és címe(i):

8. A beszerzés tárgya és mennyisége:

9. Az ellenszolgáltatás összege:

10. * A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve

az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni:

11. Egyéb információ:

12. Az ajánlati felhívás közzétételének napja:

13. * Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra:

14. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

* A 10. és a 13. pontot csak akkor kell kitölteni, ha az abban

foglalt eset fennáll.

6. melléklet

az 1995. évi ... törvényhez

ÖSSZEGEZÉS AZ ELJÁRÁSRÓL

1. Az ajánlatkérõ neve, címe és a beszerzés tárgya, értéke:

2. A kiválasztott ajánlattevõk neve és kiválasztásuk indokai:

3. Az elutasított, illetve kizárt ajánlattevõk neve és eluta-

sításuk, kizárásuk indokai:

4. A nyertes ajánlattevõ neve és ajánlata kiválasztásának in-

dokai:

5. * A beszerzés azon része, melyre a nyertes ajánlattevõ har-

madik személlyel szerzõdést köthet:

6. Tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazása feltéte-

lének indokolása:

7. Az ajánlattevõk árajánlatai:

8. * Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra:

9. A tájékoztató elkészítésének idõpontja:

fcn

* Az 5. és a 8. pontot csak akkor kell kitölteni, ha az ab-

ban foglalt eset fennáll.

7. melléklet

az 1995. évi ... törvényhez

ÉVES ÖSSZEGEZÉS

1. Az ajánlatkérõ éves, értékhatár feletti beszerzéseinek szá-

ma és értéke:

2. Az ajánlatkérõ éves, értékhatár feletti beszerzéseinek

részletezése az alábbiak szerint:

a) a beszerzés tárgyai:

b) az eljárás típusai:

c) a nyertes hazai és külföldi ajánlattevõk száma:

3. Tárgyalásos eljárások részletezése alkalmazásuk esetei sze-

rint, megadva az éves beszerzések számát, értékét:

4. * Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra:

* A 4. pontot csak akkor kell kitölteni, ha az abban foglalt

eset fennáll.

8. melléklet

az 1995. évi .... törvényhez

MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS

(RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS)

1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon-, telex-

és telefaxszámai:

2. a) A választott eljárás:

b) Az eljárás alkalmazása feltételének indokolása:

c) * Az ajánlattételre felhívni kívánt személyek megjelölé-

se:

d) * A gyorsított eljárás alkalmazása feltételének indoko-

lása:

e) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:

b) A teljesítés helye:

c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevõ a beszerzés

tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

4. * A teljesítés határideje:

5. * A nyertes közös ajánlattevõktõl gazdasági társaság létre-

hozásának megkövetelése:

6. a) A részvételi jelentkezés határideje:

b) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe:

c) * A részvételi jelentkezés nyelve:

7. Az ajánlati felhívás elküldésének határideje:

8. * A biztosíték nyújtásának feltételei:

9. A résztvevõk pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassága

igazolására kért adatok és tények:

10. Az ajánlatok elbírálásának szempontja:

11. * Az ajánlatkérõ által meghívni kívánt ajánlattevõk terve-

zett száma, keretszáma:

12. Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánlatot

tenni:

13. Egyéb információk:

14. * Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra:

15. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a

beszerzés vonatkozásában szükséges.

9. melléklet

az 1995. évi .... törvényhez

TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

(RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS)

1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon-, telex-

és telefaxszámai:

2. a) A választott eljárás:

b) Az eljárás alkalmazása feltételének indokolása:

c) * A gyorsított eljárás alkalmazása feltételeinek indok-

lása:

d) * A szerzõdés meghatározása, aminek megkötése érdekében

tárgyalni kívánnak:

3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:

b) A teljesítés helye:

c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevõ a beszerzés

tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

4. * A teljesítés határideje:

5. * A nyertes közös ajánlattevõktõl gazdasági társaság létre-

hozásának megkövetelése:

6. a) A részvételi jelentkezés határideje:

b) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe:

c) * A részvételi jelentkezés nyelve:

7. * A biztosíték nyújtásának feltételei:

8. A résztvevõk pénzügyi és gazdasági alkalmassága, valamint

mûszaki képessége igazolására kért adatok:

9. Az ajánlatkérõ által meghívni kívánt ajánlattevõk tervezett

száma, keretszáma:

10. * Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánla-

tot tenni:

11. * Az ajánlatkérõ által már kiválasztottak nevei és címei:

12. Egyéb információk:

14. * Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra:

15. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

* A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a

beszerzés vonatkozásában szükséges.

I N D O K O L Á S

a közbeszerzésekrõl szóló törvényjavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

1. A közbeszerzésekrõl szóló törvényjavaslat (a továb-

biakban: javaslat) megalkotását mindenekelõtt az indokolja,

hogy biztosítani kell az államháztartás alrendszerei vagyongaz-

dálkodásának hatékonyságát és átláthatóságát, különös tekintet-

tel arra, hogy jelenleg is több tízmilliárd forintra becsülhetõ

a közbeszerzéseknek az államháztartás kiadásain belüli éves

részaránya. A hatályos szabályozás e céloknak nem tesz eleget,

a hiányos és elnagyolt jogszabályok módosítása helyett új tör-

vény megalkotására van szükség. Az új törvény szabályozásának

elveit, koncepcióját az 1100/1994. (XI.2.) Korm. határozat ál-

lapította meg.

2. A szabályozás fõ célja, hogy rögzítse a közbeszer-

zések racionális költségkihatását elõsegítõ eljárás szabályait

és a közpénzbõl beszerzett javak optimális minõségét, biztosít-

sa az államháztartási forrásokból lebonyolított beszerzések át-

láthatóságát, a verseny megvalósulását és - a nemzetközi szer-

zõdésekben vállalt kötelezettségeink teljesítése mellett, il-

letve a fennálló viszonosság keretei között - a magyar gazdaság

érdekeinek érvényesítését.

3. A közbeszerzések piaca megnyitásának, illetve vé-

delmének kérdése, valamint a közbeszerzésekre vonatkozó szabá-

lyok fontos területei a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokat

rendezõ nemzetközi szerzõdéseknek. Magyarország integrációs tö-

rekvései megvalósítását elõsegítõ legátfogóbb nemzetközi szer-

zõdése, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok

tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben,

1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás (a továbbiak-

ban: Európai Megállapodás) is tartalmaz 66. Cikkében szabályo-

kat a közbeszerzésekrõl, "A verseny és más gazdasági rendelke-

zések" fejezet-cím alatt.

A 66. cikk alapján Magyarország közbeszerzési piacá-

nak védelmére mód van, ami a közösségi vállalatok magyarországi

szerzõdés-odaítélési eljárásokban való részvételének nemcsak

korlátozását, hanem teljes kizárását is jelentheti. A közbe-

szerzési piac védelme magában foglalja azt a lehetõséget is,

hogy a belföldi áru-elõállítás és munkaerõ-foglalkoztatás elõ-

segítésének szempontjai nemzetközi szerzõdéseinkkel összhangban

érvényesüljenek. A beszerzéssel összefüggésben az áru hazai

származása, illetve a belföldön foglalkoztatottak által elõál-

lított érték alapján történõ elõnyben részesítés nem ütközik az

Európai Megállapodásban foglaltakkal a 10 éves átmeneti idõszak

alatt. Az áruk szabad mozgásának szabályait nem sérti ez a pre-

ferencia, továbbá az Európai Megállapodás 26. cikkében kimon-

dottan a belsõ pénzügyi természetû intézkedés vagy gyakorlat

tekintetében rendelkezik az egyik fél termékei és a másik fél

területérõl származó hasonló termékek között a közvetlen vagy

közvetett módon történõ megkülönböztetés tilalmáról.

Magyarország az átmeneti idõszak végére a közösségi

vállalatok irányában a nemzeti elbánás biztosítására vállalt

kötelezettséget, s nem - expressis verbis - arra, hogy a köz-

beszerzésekre vonatkozó jogszabályait a közösségi normákhoz

harmonizálja. Sõt a közösségi beszerzési szabályok helyett a

közbeszerzés "GATT összefüggéseit" emeli ki a Megállapodás.

Mindazonáltal a javaslat nagymértékben a vonatkozó európai kö-

zösségi irányelvek szabályaira épül, mivel az Európai Megálla-

podás 67. Cikke alapján fennálló általános jogharmonizációs kö-

telezettségünk e területre is értelmezendõ. Másrészt célszerû

is átvenni a közösségi normákat, hiszen piacgazdasági körülmé-

nyek között már a 70-es évek elejétõl csiszolódó, s mára jól

bevált szabályozási rendszerrõl van szó, melynek kellõen rész-

letezõ versenyeztetési szabályai biztosítják a verseny tiszta-

ságát és a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, ellenõ-

rizhetõségét.

Az EFTA-államokkal és a közép-európai országokkal

kötött szabadkereskedelmi megállapodásaink is rendelkeznek a

közbeszerzésrõl. A megállapodások közbeszerzésrõl szóló cikkei

alapján az összegezhetõ, hogy egyrészt a piacnyitás köre és

mértéke tekintetében biztosított elõnyeink fenntartására lehe-

tõségünk van, illetve a közép-európai államokkal szemben érde-

mes a viszonosság elvén állni. Másrészt a deklarált törekvése-

inkre tekintettel a GATT Kormányzati beszerzésekrõl szóló Kó-

dexéhez való csatlakozás kérdését a késõbbiekben meg kell vizs-

gálni.

A GATT Kormányzati beszerzésekrõl szóló Kódexéhez való

csatlakozás tekintetében Magyarország távlatilag kötelezte el

magát, mikor az említett szabadkereskedelmi megállapodásokban

rögzítette csatlakozásra való törekvését. Közeljövõbeni csatla-

kozásunk annyiban nem javasolható, hogy a Kódexben részes or-

szágok irányába meg kellene nyitnunk kormányzati árubeszerzési

piacunkat - az új GATT-Kódex 1996-ban történõ hatályba lépése

esetén pedig az annak hatálya alá tartozó, szélesebb körû be-

szerzési piacunkat -, s így az Európai és az EFTA-Megállapodá-

son alapuló aszimmetria biztosította elõnyöktõl is eleshetünk.

A jövõbeni csatlakozás kérdésétõl függetlenül célszerû a Kódex

legfontosabb normáit is beépíteni a javaslatba.

4. A javaslat alapvetõen a közbeszerzésekrõl szóló hat

európai közösségi irányelv szabályaira épül, mindazonáltal a

GATT Kormányzati Beszerzésekrõl szóló Kódexe és a közbeszerzé-

sek tárgyában született UNIDROIT-mintatörvény, valamint - a

magyar jogi hagyományoknak megfelelõen - az 1934-es Közszállí-

tási Szabályzat egyes normái is beépültek a javaslatba.

5. Nemzetközi szerzõdéseinkbõl következik, hogy a sza-

bályozást átmeneti idõszakra kell kidolgozni két szempontrend-

szer összeegyeztetésével:

- egyrészt a közbeszerzések általános, normatív sza-

bályozásánál - a jogharmonizáció követelményét érvényesítve -

figyelembe kell venni az EK irányelveit;

- másrészt a külföldi székhelyû vállalkozások számára

a teljes piacnyitást csak 2004 után kell megvalósítanunk. Ez

lehetõséget ad a hazai ipar és foglalkoztatáspolitika elõsegí-

tésére irányuló szabályok kialakítására.

A javaslat kidolgozásánál fontos követelménynek kel-

lett tekinteni e szempontok közötti összhang kialakítását, a

nemzetközi szerzõdéseknek megfelelõ módon a hazai gazdasági ér-

dekek optimális érvényesülését. Az államháztartás kiadásainak

hatékony felhasználása és a hazai termelés, foglalkoztatáspoli-

tika elõsegítésének érdekei ugyanakkor egymással esetenként el-

lentétesek is lehetnek. Ennek megfelelõen - a nemzetközi megál-

lapodásainkkal is összhangban - a helyes arányok kialakítása, a

belsõ szabályozás egyensúlyának, az eltérõ, esetenként egymás-

sal ellentétes érdekeknek az egyeztetése kifinomult, árnyalt

szabályozást és gyakorlatot igényel.

A közbeszerzési gazdaság- és kereskedelempolitikai kon-

cepciónak tehát arra kellett választ adnia, hogy milyen módon

lehetséges átlátható szabályokkal átmenetileg a hazai vállalko-

zásokat kedvezményekben részesíteni úgy, hogy eközben a közbe-

szerzési szabályozás másik fontos gazdaságpolitikai célja, a

közpénzek hatékony felhasználása se sérüljön. A hazai ipar- és

piacvédelem, a foglalkoztatáspolitika érdekeit szolgáló felté-

telek kialakításához, a Magyarországon mûködõ vállalkozásoknak

a gazdasági és termelési szerkezet átalakításához, a stabilizá-

ciójához, a közpénzekbõl történõ vásárláskor a nemzetközi gya-

korlattal összhangban álló kedvezményeket lehet nyújtani.

A javaslat a közbeszerzési gazdaság- és kereskedelem-

politikai koncepció részeként lehetõvé teszi, hogy az ajánlat-

kérõ az ajánlati felhívásban elõírhassa, hogy az eljárásban

csak belföldi székhelyû (lakóhelyû) ajánlattevõk vehetnek

részt, feltéve, hogy az eljárással elérni kívánt cél teljesíté-

se így is valószínûsíthetõ. Erre a lehetõségre akkor kerülhet

sor, ha az ajánlati felhívásnak megfelelõ minõségû hazai áru,

szolgáltatás vagy építõipari kapacitás rendelkezésre áll. Fel-

tehetõ, hogy ezzel a lehetõséggel elsõsorban az építési beruhá-

zás, valamint a szolgáltatási tevékenység esetében élnek majd

az ajánlatkérõk. E szabály egyrészt biztosítja a közpénzek ha-

tékony felhasználását, mivel kizárólag belföldi székhelyû aján-

lattevõk részére csak akkor lehet ajánlati felhívást közzéten-

ni, ha az elõminõsítési eljárás alapján megállapítható, hogy a

közbeszerzési célt kielégítõ, megfelelõ mennyiségû hazai áru

stb. ténylegesen rendelkezésre áll. Ilyen esetben a hazai aján-

lattevõ elõnyben részesítése elõsegítheti a hazai ipar és fog-

lalkoztatáspolitika érdekeit, az elmaradott térségek fejleszté-

sét, és a belföldi székhelyû (lakóhelyû) vállalkozó tevékeny-

sége után a magyar költségvetés részére teljesít különbözõ kö-

telezõ pénzbeli befizetéseket.

Az elõbbiekhez képest sajátos megítélést igényel az

átmeneti piacvédelmi jellegû intézkedések fenntartása. Az épí-

tési beruházási munkáknál, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgál-

tatási tevékenységeknél - az átmeneti idõszakra - célszerû

fenntartani az importengedélyezést és a foglalkoztatáspolitikai

szempontokat érvényesítõ szakmai engedélyezési rendszert. Ennek

a mûködtetése ugyan független a közbeszerzéstõl, viszont a két

egymástól eltérõ elven alapuló rendszer mûködtetése összekap-

csolható, és átmenetileg a hazai érdekek érvényesítése céljá-

ból együtt is fenntartható.

A javaslatban a hazai termelést és foglalkoztatást

elõsegítõ néhány normatív rendelkezést lehet - részben prezen-

tációs szempontból is mérlegelve - megfogalmazni. A hazai ter-

melés- és foglalkoztatáspolitika érvényesítését szolgálja, hogy

az ajánlatkérõ a javaslatban kötelezõen elõírt eseteken túlme-

nõen is meghatározhat olyan szempontokat, amelyeket az ajánlati

felhívásban foglaltak szerint az összességében legelõnyösebb

ajánlat kiválasztásánál, vagy az egyébként egyenértékû ajánla-

tok közötti választásnál kíván érvényesíteni. Ezek a szempontok

a foglalkoztatáspolitikai célkitûzések érvényesítése - beleért-

ve a munkahelyteremtés ösztönzését -, az elmaradott térségek

fejlesztése, a környezetvédelmi érdekek és a kis- és középvál-

lalkozások részvételi esélye növelésének elõnyben részesítését

jelentik.

Az ajánlatok értékelése során alapvetõen a hazai ipar

szempontjából a közbeszerzés tárgyát képezõ termék származása,

illetve a beszerzés teljesítéséhez igénybevett munkaerõ - épí-

tési beruházás esetén a hazai alvállalkozók foglalkoztatása -

képezheti a preferencia alapját. A nemzeti gyakorlatban ismert

a hazai vállalkozások, illetve a hazai eredetû termékek számára

árpreferencia biztosítása is. Ennek mértékét befolyásolja az

adott ország gazdasági helyzete, a nemzetközi megállapodások

keretei, valamint a hazai gazdaság és foglalkoztatás védelméhez

fûzõdõ megkülönböztetett érdek (pl. a Buy American Act meghatá-

rozott körben igen jelentõs hazai árelõnyt ír elõ, a legutóbb

alkotott cseh közbeszerzési törvény tíz százalék árpreferenciát

tesz lehetõvé. Hasonló preferenciális lehetõségek érvényesíthe-

tõek a világbanki hitelek terhére történõ beszerzések esetén).

A fentiekkel összhangban úgy rendelkezik a javaslat,

hogy az ajánlatok elbírálása során legfeljebb tíz százalékos

mértékû eltérés esetén azt az árra vonatkozó ajánlatot is egye-

nértékûnek kell tekinteni, amely alapján a belföldön foglalkoz-

tatottak által elõállított érték az árubeszerzés tárgya értéké-

nek ötven százalékát meghaladja. A preferencia mind az árube-

szerzés területén, mind az építési beruházásra vonatkozó aján-

latok esetében fennáll, ez utóbbiaknál az építési beruházás

részét képezõ árubeszerzés értékét, illetve a hazai alvállalko-

zók közremûködésének arányát kell alapul venni.

A javaslat tehát a termék hazai származásához kapcsol-

ja a preferenciát, mivel az egyébként azonos feltételek esetén

kedvezõ, ha a közbeszerzési célt kielégítõ hazai termék ilyen

mértékû elõnyben részesül. Ugyanakkor a közbeszerzések másik fõ

célja: a közpénzek hatékony felhasználása sem sérül, mivel egy-

részt a preferencia mértéke mérsékelt, másrészt a hazai elõál-

lításhoz kapcsolódó, állam részére történõ befizetések a költ-

ségvetés számára bevételt biztosítanak.

A javaslat hatálya alá csak meghatározott értékhatár

feletti közbeszerzések tartoznak, az ez alatti beszerzésekre

nem célszerû a költséges és bonyolult közbeszerzési eljárás le-

folytatása. A javaslat kidolgozásánál figyelembe kellett ven-

ni, hogy az értékhatár olyan mértékû legyen, amely elõsegíti a

közbeszerzésekrõl szóló szabályozás céljának a megvalósulását,

a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, az államháztartás

kiadásainak hatékony felhasználását.

6. A javaslatban foglaltak végrehajtásának költségki-

hatásairól és várható államháztartási hatásairól a Pénzügymi-

nisztérium vizsgálatot végzett. A hatásvizsgálat összesítése

szerint az államháztartás alrendszerei és a szolgáltató ágaza-

tok ráfordításai tekintetében a javaslat által érintett beszer-

zések összege 273 Mrd forintra tehetõ, amelybõl kb. 110-120 Mrd

Ft összegû lehet a versenyeztetési eljárás alá esõ hányad. A

javaslat kb. 5000 szervezetet fog érinteni. Az eljárás költsé-

geinek feltárása érdekében végzett vizsgálat alapján a verse-

nyeztetési eljárás költsége a teljes beszerzés költségének 0,1-

0,2 %-ára tehetõ. Néhány összehasonlító adat szerint a verse-

nyeztetéssel történõ beszerzés megvalósulása 5-20 % közötti

megtakarítást eredményezhet. Mivel a versenytárgyalás intézmé-

nye hazánkban a törvény hatálybalépése elõtt is létezett, ezért

a megtakarítás összege az új szabályok következtében a megvaló-

suló versenytárgyalások értékének (110-120 Mrd Ft-nak) néhány

%-ára tehetõ.

A javaslat létrehozza a Közbeszerzések Tanácsát, mely-

nek létrehozatala kb. 60 M Ft költséggel fog járni. A vizsgá-

lat szerint évente kb. 600-800 közbeszerzési eljárás indul, és

a Tanács szervezetének lényegében ezzel arányosan kell kiépül-

nie. Nem becsülhetõ a jogsértésbõl következõ eljárások száma,

ezért olyan méretû szervezetet kell figyelembe venni, amely

létrehozásakor már 60-80 eljárás lebonyolítására alkalmas és a

késõbbiek során rugalmasan bõvíthetõ.

7. A javaslat több jogalanyi kör érdekét is érinteni

fogja. Igy az államháztartás alrendszereihez tartozó szerveze-

tekét - ideértve a helyi önkormányzatokat is - és az ezek támo-

gatásában részesülõ szervezetekét, melyek az ajánlatkérõ pozí-

ciójában szerepelhetnek. Emellett a javaslat a magyarországi

székhelyû gazdálkodó szervezetek szempontjából is jelentõs,

melyek mind az ajánlatkérõ, mind az ajánlattevõ pozíciójában

megjelennek. Végül áttételesen a munkavállalók érdekeit is be-

folyásolja a javaslat szabályozása. Mindezekre figyelemmel a

a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 27. §-ának c) pont-

ja szerint az említett jogalanyok, nevezetesen az érintett gaz-

dasági, munkaadói és munkavállalói, valamint a helyi önkormány-

zatok érdekképviseleteinek országos szintû szervezetei, az or-

szágos gazdasági kamarák és a társadalombiztosítási önkormány-

zatok véleményét megismerve - az észrevételek többségét elfo-

gadva - született döntés a javaslatnak az Országgyûlés elé tör-

ténõ beterjesztésérõl.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A javaslat személyi hatálya alá különbözõ szervezetek,

szervezettípusok tartoznak. A személyi hatály meghatározásának

egyik szempontja az, hogy a közpénzekbõl, illetve a közpénzek-

bõl történõ támogatás segítségével gazdálkodók a javaslat tár-

gyi hatálya alá tartozó beszerzéseik során kötelesek legyenek a

javaslat versenyeztetési eljárási szabályai szerint eljárni.

Így a javaslat hatálya kiterjed az államra - ha köz-

vetlenül vesz részt a beszerzésben (a Magyar Köztársaság Pol-

gári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény 28. §-a) -,

továbbá az államháztartás mind a négy alrendszerére (központi

kormányzat, elkülönített állami pénzalapok, helyi önkormányza-

tok, társadalombiztosítás költségvetései).

A javaslat személyi hatálya alá tartozik a köztestület

(a Ptk. 65. §-a) és a közalapítvány (a Ptk. 76/G. §-a). A köz-

testület közfeladatot lát el, a mûködésével járó költségekhez a

köztestület tagjai is hozzájárulnak - a gazdasági kamarák ese-

tében pl. a tagdíj adók módjára hajtható be -, így indokolt,

hogy pénzügyi forrásaik felhasználására ugyanazon szabályok ér-

vényesüljenek, mint az államháztartás alrendszereire. Közala-

pítványt az Országgyûlés, a Kormány, valamint a helyi önkor-

mányzatok képviselõtestülete hozhat létre közfeladat ellátásá-

nak folyamatos biztosítása céljából. A közfeladat ellátása

alapvetõen közpénzekbõl történik.

A javaslat személyi hatályának körébe tartozik az elõ-

zõek által, illetve részvételével létrehozott vagy meghatározó

befolyása alatt álló - elsõdlegesen nem nyereség- és vagyon-

szerzési céllal mûködõ - szervezetek (alapítvány, társadalmi

szervezet, közhasznú társaság, biztosító egyesület, vízgazdál-

kodási társulat).

A javaslat hatálya továbbá kiterjed - a fentieken kí-

vüli - bármilyen típusú szervezetre, mely támogatásban része-

sül, illetve melynek fizetési kötelezettségéért a Kormány ke-

zességet vállalt (az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.

törvény alapján), feltéve, ha az errõl szóló határozatban a

Kormány a javaslat szabályait rendelte alkalmazni. A Kormány

kezességvállalása esetén - függetlenül a kezességvállalás érté-

kétõl - eldöntheti, hogy a kezességvállalással szerzett pénz-

forrásból történõ beszerzésre a javaslat szabályainak alkalma-

zását elrendeli-e. A támogatás meghatározása az értelmezõ ren-

delkezések között szerepel [10. § d) pont].

A személyi hatály megállapításának másik szempontja

az, hogy ha a beszerzéssel érintett piac egészén kizárólagos

jogosítvánnyal gazdálkodó a köz érdekében végzi tevékenységét

(közszolgáltató tevékenységet végzõ gazdálkodó szervezet vagy

önkormányzati intézmény), indokolt a jogszabály alapján - az

állam, illetve az önkormányzat által - biztosított kizárólagos

helyzet közösségi kontrollja annyiban, hogy a javaslat szabá-

lyait - a verseny, a nyilvánosság biztosítása érdekében - al-

kalmazni kell az ilyen szervezetek közszolgáltató tevékenysé-

gükkel közvetlenül összefüggõ beszerzéseire [2. § (2) bek.]. Az

állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás

többségi részesedésével mûködõ gazdálkodó szervezetre, valamint

a magántulajdonban levõ gazdasági társaságra (pl. a koncessziós

társaságra), illetõleg a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

évi LXV. törvény szerinti önkormányzati intézményre tehát ak-

kor terjed ki e szempont alapján a javaslat hatálya, ha a

közszolgáltató tevékenység - jogszabály alapján - kizárólagos

joggal való végzésének hármas konjuktív feltétele fennáll. A

közszolgáltató tevékenység, illetve a kizárólagos jogosítvány

definícióját az értelmezõ rendelkezések tartalmazzák [10. § e),

f) pont].

A javaslat hatálybalépése elõtt megkötött koncessziós

vagy az állam vállalkozói vagyonának értékesítésérõl, illetõleg

hasznosításáról szóló szerzõdésre vonatkozó átmeneti szabályt a

záró rendelkezések tartalmazzák [94. § (3) bek.]. A javaslat

hatálybalépése után - a lex posteriori derogat legi priori és a

lex specialis derogat legi generali elve szerint - a koncesszi-

óról szóló 1991. évi XVI. törvény pályázati kiírásra vonatkozó

szabálya alapján [8. § (3) bek. b) pont] a pályázat kiírója már

nem határozhat meg - ha a tevékenység gyakorlója a javaslat

személyi hatálya alá tartozik, annak beszerzései tekintetében -

a javaslatban foglaltaktól [26. § (3) bek., 35. §, 59. §] elté-

rõ elõnybenrészesítési szempontokat.

A javaslat nem érinti egyebekben a koncesszióról szóló

törvénynek a koncessziós pályázatra, illetve a koncessziós

szerzõdésre vonatkozó hatályos rendelkezéseit. A közbeszerzési

szabályok alkalmazására nem a koncesszió-köteles tevékenység

gyakorlása idõleges jogának elnyerése kapcsán kerül sor, hanem

a kizárólagos jog alapján közszolgáltató tevékenységet végzõ

szervezet meghatározott jellegû beszerzései során.

A 2. §-hoz

A javaslat tárgyi hatálya alá a javaslat személyi ha-

tálya szerinti szervezetek árubeszerzései, építési beruházásai

és részükrõl szolgáltatások megrendelése tartoznak, feltéve,

ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a külön meghatáro-

zott értékhatárt.

A beszerzés tárgya, illetve a beszerzést végzõ szerve-

zetek szerinti eltérõ értékhatárokat 1996. december 31-i ha-

tállyal a javaslat átmeneti rendelkezései tartalmazzák [95. §

(1)-(2) bek.]. Az 1997. évre és azt követõen az éves költségve-

tési törvény állapítja meg a közbeszerzési értékhatárokat. Mi-

vel az értékhatárok az éves költségvetési törvények rendelkezé-

sei szerint változhatnak, mindig a beszerzés megkezdésekor ha-

tályos értékhatárok irányadók a javaslat tárgyi hatálya alá ke-

rülés szempontjából.

A mindenkori értékhatár meghatározásakor kettõs szem-

pontnak kell érvényesülnie: egyfelõl a beszerzések minél na-

gyobb hányadára ki kell terjednie a versenyeztetést, nyilvános-

ságot, preferenciákat biztosító javaslatnak; másfelõl - tekin-

tettel a közbeszerzési eljárás idõigényes, költséges jellegére

- a kevésbé jelentõs, kisebb összegû beszerzésekre nem célszerû

kiterjeszteni a javaslat hatályát, mivel az eljárás költségei

nem lennének arányban a felhasználáshoz fûzõdõ ésszerûsítési

szempontokkal.

A közbeszerzési értékhatárok alatti értékû beszerzések

tekintetében a javaslat személyi hatálya alá tartozó szerveze-

tek versenyeztetés nélkül, "szabadon" köthetnek szerzõdést,

vagy eljárhatnak a javaslat szabályai szerint, ez utóbbi eset-

ben egyben vállalva a javaslatból eredõ kötelezettségeket is.

A 3. §-hoz

A közbeszerzés központosított eljárás keretében törté-

nõ lebonyolítása jelentõs költségmegtakarításokkal járhat. A

javaslat lehetõséget ad a Kormány számára, hogy a központi

költségvetési szervek tekintetében központosított közbeszerzési

eljárást rendeljen el. A Kormánynak a központosított közbeszer-

zést elrendelõ határozatában meg kell határoznia, hogy mely

szervezetek, milyen tárgyú közbeszerzéseit kívánja egy eljárás

keretében lefolytatni, s mely szervezet, személy jogosult -

akár a javaslat személyi hatálya alá tartozókon kívül - aján-

latkérõként eljárni. A Kormánynak a határozatot nyilvánosságra

kell hoznia, melyben a nem központi költségvetési szervek köz-

pontosított közbeszerzési eljáráshoz való csatlakozásának lehe-

tõségérõl is tájékoztatást adhat.

Ha a Kormány ajánlatkérésre nem a javaslat személyi

hatálya alá tartozó szervezetet jogosít fel, a javaslat rendel-

kezéseit akkor is alkalmazni kell. A Kormány külön jogszabály-

ban meghatározhatja a központosított közbeszerzési eljárás

részletes szabályait, összhangban a javaslat közbeszerzési el-

járási szabályrendszerével.

A 4. §-hoz

A javaslat meghatározza a közbeszerzés értékének szá-

mítására vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy a beszer-

zésnek a javaslat tárgyi hatálya alá tartozása kérdését rendez-

ze.

A közbeszerzés értékét a beszerzés tárgyának forgalmi

adó nélkül számított, a beszerzés megkezdésének idõpontjában

legmagasabb összegû ellenszolgáltatásban kell meghatározni. A

javaslat meghatározza a közbeszerzés megkezdésének idõpontját,

mely egybeesik a közbeszerzési eljárást ténylegesen megindító

egyes hirdetmények közzétételének idõpontjával. Ezen idõpont-

nak a 4. § (1) bekezdése szempontjából van jelentõsége.

Tekintettel arra, hogy árubeszerzés alatt nemcsak a

dolog tulajdonjogának, hanem a használatára, hasznosítására

vonatkozó jognak határozott vagy határozatlan idõre történõ

megszerzését is érteni kell, szükséges az ilyen szerzõdések

esetén a közbeszerzés értékének egységes számítására irányadó

szabályok rögzítése.

A határozatlan idõre kötött bérleti, haszonbérleti

szerzõdés esetén a négy évre számított szerzõdéses bér összege

jelenti a közbeszerzés értékét, összhangban a vonatkozó európai

közösségi irányelv rendelkezésével. Lízingszerzõdés esetén - ha

a szerzõdést tizenkét hónapnál hosszabb idõre kötötték - a

szerzõdés idõtartama alatti teljes szerzõdéses díjhoz hozzá

kell számítani a dolog maradványértékét is. A határozott idõre

kötött bérleti, haszonbérleti szerzõdés, illetve a tizenkét hó-

napnál rövidebb idõre kötött lízingszerzõdés tekintetében a

közbeszerzés értéke - értelemszerûen - a szerzõdés idõtartama

alatti teljes szerzõdéses bér, illetve lízingdíj összege.

Ha az idõszakonként visszatérõ, határozatlan vagy egy

évnél hosszabb idõre kötött szerzõdés egy évre számított el-

lenszolgáltatásának összege eléri az értékhatárt, indokolt,

hogy a javaslat tárgyi hatálya az ilyen szerzõdéssel történõ

beszerzésre is kiterjedjen.

Az 5. §-hoz

A javaslat tiltja a közbeszerzések olyan céllal törté-

nõ részekre bontását, ami a javaslat megkerülésére, alkalmazá-

sának mellõzésére irányul.

A javaslat maga is szankcionálja e magatartást, mikor

a javaslat megkerülésének céljával részekre bontott, azonos

tárgyú közbeszerzésre alkalmazni rendeli a javaslatot, ha a

részek együttes értéke eléri az értékhatárt, feltéve, hogy az

eljárás még nem zárult le a szerzõdés megkötésével.

E tilalomba ütközõ magatartás, illetve eljárás esetén

jogorvoslati eljárás kezdeményezhetõ a Bizottságnál [76. § (1)

bek. b) pont].

A jogszabályi tilalomba ütközõ módon - a törvény meg-

kerülésével - kötött szerzõdés a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése

értelmében semmis.

A 6. §-hoz

A javaslat taxatíve felsorolja azon beszerzéseket,

melyek nem tartoznak a javaslat hatálya alá. A javaslat hatálya

alóli kivételek indoka különbözõ.

A közbeszerzési eljárás egyik alapelve a nyilvánosság,

amit a javaslat több rendelkezése tételesen is biztosít, ezen

szabályok révén valósítható meg a közbeszerzések ellenõrzése.

Ha a beszerzés tekintetében a nyilvánosság kizárása indokolt,

nem célszerû a javaslat kivételekkel való alkalmazását elõírni,

minek révén a javaslat egyik meghatározó alapelve sérülne. Így

a titkos jellegû beszerzésre a javaslat nem alkalmazandó. A ja-

vaslat szerint titkos beszerzés egyrészt a jogszabály alapján

állam- vagy szolgálati titkot érintõ beszerzés, másrészt az

Országgyûlés illetékes bizottsága szerint minõsített, honvédel-

mi vagy nemzetbiztonsági érdekkel összefüggõ beszerzés.

A közbeszerzések - tekintettel a közbeszerzési piac

nemzeti piacon belüli meghatározó szerepére, a nemzeti piacok

kizárólag kölcsönösségi alapon való megnyitására, a megnyitás

érzékenységére - egyes kétoldalú vagy többoldalú nemzetközi

szerzõdéseknek is tárgyai. Ha nemzetközi szerzõdés meghatáro-

zott eljárást ír elõ a szerzõdõ felek, illetve a szerzõdés ha-

tálya alá tartozók beszerzéseire, a nemzetközi szerzõdésben

meghatározott külön eljárást kell alkalmazni, figyelemmel az

Alkotmánynak a belsõ jog nemzetközi jogi kötelezettségekkel va-

ló összhangba hozatalának követelményére. Jelenleg ilyen nem-

zetközi szerzõdésnek Magyarország nem részese.

Nemzetközi szervezet az általa meghatározott közbe-

szerzési eljárási szabályokhoz kötheti a részérõl biztosított

pénzforrásokkal megvalósuló beszerzés lebonyolítását (pl. a Vi-

lágbank, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet). A nemzetközi szer-

vezetek meghatározása [10. § h) pont] értelmében csak a nem-

zetközi közjogi jogalanynak minõsülõ szervezetek külön eljárási

szabályai alapján történõ beszerzések kerülnek ki a javaslat

hatálya alól.

A Gazdaságbiztonsági Tartalékról szóló 84/1994.

(V.27.) Korm. rendelet szerint a GT biztosítja a lakosság alap-

vetõ ellátását, bármely okból keletkezõ átmeneti vagy tartós

piaci zavar vagy az Alkotmányban meghatározott minõsített idõ-

szak esetén és a mozgósított fegyveres erõk és rendvédelmi

szervek ellátását a minõsített idõszakban. A GT-nek a fenti za-

varok elhárítása érdekében "elõre történõ" készletezése, kész-

letcseréje lebonyolítható a közbeszerzési eljárás szabályai

szerint. Kivételt képeznek a - csak rendkívüli - taktikai és

az ideiglenes készletrevételt biztosító beszerzései a GT-nek.

Az elõbbi esetében a rendkívüli helyzet még a tárgyalásos eljá-

rás alkalmazását is lehetetlenné teszi, az utóbbi esetben pedig

meghatározott gazdálkodó szervezet támogatására kerül sor saját

termékeinek a GT részérõl történõ ideiglenes megvétele révén.

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992.

évi LXXXIII. törvényben szereplõ Piaci Intervenciós Alap a pia-

ci folyamatok fejlõdését tartósan vagy idõszakosan gátló körül-

mények elhárítását, a piaci folyamatokban jelentkezõ átmeneti

zavarok mérséklését, a lakossági áruelõállítás zavartalanságát

segíti elõ. Az Alapból támogatás nyújtható jogi személyek, jogi

személyiség nélküli gazdasági társaságok részére is átmeneti

vagy tartós készletek, tartalékok képzésére. Az agrárpiaci

rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 23. §-a termékfeles-

leg esetén az állam által történõ taktikai felvásárlás, készle-

tezés lehetõségérõl rendelkezik. A Piaci Intervenciós Alapból

megvalósított beszerzés, illetve az agrárpiaci rendtartás köré-

ben az állam taktikai felvásárlásának, készletezésének célja a

piaci viszonyokba való gyors - támogatással járó - beavatko-

zás, ami alkalmazhatatlanná teszi a javaslatot, hiszen az alap-

vetõen a stabil piaci viszonyokat tételezõ versenyeztetési el-

járásra épülõ beszerzésekre vonatkozik.

Az árubeszerzés fogalomkörébe tartozik minden forga-

lomképes és birtokba vehetõ dolog beszerzése. Kivétel ez alól a

víz és az energiahordozó, mint dolog megvétele, tehát nem a

vízszolgáltatás és az energiahordozókkal biztosított szolgálta-

tás megrendelése jelenti a kivételt. A víz beszerzésének kivé-

telét a vízforrásoknak a helyhez kötöttsége indokolja, ami a

beszerzésben a versenyt kizárttá teszi. Az energiahordozók ter-

mészetben korlátozottan állnak rendelkezésre, termelésüket,

forgalmazásukat nemzetközi szerzõdések is rendezik.

A javaslatot nem kell (nem lehet) alkalmazni szükség-

helyzetben, mikor azonnali beavatkozásra, beszerzésre van szük-

ség. Ilyen esetnek minõsül védekezési készültség idején a víz-

kár, illetve a vízminõségi kár elhárítása érdekében történõ

beszerzés.

A 7. §-hoz

A javaslat az értelmezõ rendelkezések körében meghatá-

rozza a tárgyi hatálya alá tartozó háromféle beszerzési típus

fogalmát. A fogalmak meghatározásakor a javaslat nem egyes

szerzõdéstípusokra utal, így mód van arra, hogy a különbözõ,

nem nevesített szerzõdéstípusokra kiterjedjen a javaslat hatá-

lya. További közös vonása a különbözõ közbeszerzésekre irányu-

ló szerzõdéseknek, hogy azokat visszterhes módon, írásban

[62.§] kell megkötni.

Árubeszerzés alatt minden forgalomképes és birtokba

vehetõ dolog beszerzését kell érteni, kivéve a víz és az ener-

giahordozók beszerzését, mely a javaslat hatálya alól kikerült.

Az árubeszerzés nemcsak a dolog tulajdonjogának, hanem a hasz-

nálatára, hasznai szedésére vonatkozó jognak határozott vagy

határozatlan idõre történõ megszerzésére is irányulhat.

Az árubeszerzéssel gyakran jár együtt szolgáltatás

igénybevétele is, például mikor a dolgot üzembe is kell helyez-

ni. A dologgal együttjáró szolgáltatás akkor minõsül árubeszer-

zésnek, ha a szolgáltatás értéke nem haladja meg a dolog érté-

két.

A 8. §-hoz

Az építési beruházás fogalomkörébe nemcsak az építmé-

nyek és a vonalas létesítmények építése, átépítése, lebontása

tartozik, hanem az építészeti-mûszaki kiviteli terv készítése

is. Az építészeti-mûszaki kiviteli terv készítése és annak

alapján az építmény, vonalas létesítmény építése, átépítése te-

kintetében a megrendelés történhet egy eljárás - azaz egy szer-

zõdés - keretén belül. Ebben az esetben a terv készítése és az

építés, illetve átépítés értékét egybe kell számítani. Ha azon-

ban az építészeti-mûszaki kiviteli terv készítése megrendelésé-

re külön eljárás keretében kerül sor, törvény az építési beru-

házásra egyébként irányadó értékhatártól eltérõ értékhatárt ál-

lapíthat meg [95. § (1) bek. c) pont és (2) bek. c) pont].

Egyebekben az építészeti-mûszaki kiviteli terv készítésének

megrendelésére az építési beruházásra vonatkozó szabályokat

kell alkalmazni [50. § (2) bek., 55. § (1) bek., 62. § (2)

bek.].

Az építmények, vonalas létesítmények építése, átépíté-

se, lebontása körén kívül esõ munkák, így pl. a felújítás szol-

gáltatásnak minõsül.

A 9. §-hoz

A szolgáltatás meghatározása - ellentétben az árube-

szerzés és az építési beruházás definíciójával - negatív meg-

közelítésû, mivel minden tevékenység szolgáltatásnak minõsül,

ami nem tartozik az árubeszerzés és az építési beruházás köré-

be. A javaslat taxatív felsorolásban egyes szolgáltatásokat ki-

vesz a javaslat hatálya alól.

Ha szolgáltatás végzésére kizárólag más jogszabály

alapján meghatározott személy vagy szervezet jogosult, illetve

csak meghatározott feltételek mellett köthetõ szerzõdés, a

javaslat nem alkalmazható. (Példaként: a postáról szóló 1992.

évi XLV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése alapján postabélyeget

és postaértékcikket kibocsátani, azt forgalomból kivonni, vala-

mint az alapszolgáltatás körébe tartozó postai küldeményeket

nemzetközi forgalomba átadni, átvenni és közvetíteni csak a

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által létrehozott

kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet jogosult;

vagy pl. az államháztartásról szóló törvény alapján és a Magyar

Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 18. §-a szerint az

MNB vezeti az állam, a központi költségvetésben önálló fejeze-

tet alkotó központi szervek, valamint az Állami Fejlesztési In-

tézet Részvénytársaság, az Állami Vagyonkezelõ Részvénytársaság

és a Pénzintézeti Központ Részvénytársaság pénzforgalmi számlá-

ját. Más jogszabályban meghatározott feltételekkel pl. a Munka

Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény munkaszerzõdésre

vonatkozó szabályai szerint létesíthetõ munkaviszony.)

A javaslat hatálya nem terjed ki a jegybanki és a

pénzintézetekrõl és a pénzintézeti tevékenységrõl szóló 1991.

évi LXIX. törvény 4. §-ának (1) bekezdése szerinti pénzintézeti

tevékenységre, valamint az értékpapír-forgalmazásra.

A mûsorszolgáltatók megrendelése és az egyedi mûvésze-

ti alkotások elkészítése esetén elsõsorban mûvészeti, kulturá-

lis értékek szerint történik a választás, így nem indokolt al-

kalmazni az alapvetõen pénzügyi, gazdasági, mûszaki szempontok

alapján történõ versenyeztetés szabályait.

A kutatás-fejlesztés mind szélesebb körû elõmozdítása,

támogatása érdekében a K+F tevékenységek versenyeztetés nélkül

is támogathatók, támogatandók. Ha azonban a kutatási-fejleszté-

si tevékenységet teljes egészében az ajánlatkérõ finanszírozza,

és annak eredményét kizárólagosan hasznosítja, az ajánlatkérõ

köteles a javaslat eljárási szabályai szerint kiválasztani az

ilyen tevékenységet végzõt.

Végül a javaslat hatálya nem terjed ki az építési ha-

tósági engedélyezési terv megrendelésére, továbbá a területren-

dezési és az építési tervek elkészítésére sem, mivel arra a

8/1980. (II.1.) ÉVM rendeletben szabályozott tervpályázat útján

kerülhet sor.

A 10. §-hoz

E § olyan fogalmakat szabályoz, melyeket más jogsza-

bály nem, vagy a javaslat szempontjaitól eltérõ módon határoz

meg.

A központi költségvetési szerv, illetve a helyi önkor-

mányzati költségvetési szerv fogalmát a költségvetési szervek

tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszerérõl szó-

ló 137/1993. (X. 12.) Korm. r. tartalmazza. Ezzel a javaslat

szerinti meghatározások tartalmukban megegyeznek, azonban - a

jogbiztonság szempontjára figyelemmel - nem tûnt célszerûnek

olyan helyzet teremtése, hogy a javaslat hatálya alá tartozó

szervezetek köre egy kormányrendelet módosítása útján megvál-

toztatható legyen.

A meghatározó befolyás a személyi hatály, továbbá a

közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban

résztvevõ személyek összeférhetetlensége kapcsán szerepel a ja-

vaslatban. E fogalmat a tisztességtelen piaci magatartás tilal-

máról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 26.

§-ára hivatkozva határozza meg a javaslat, de az ottani foga-

lomnál szûkebben, elhagyva a Vt. 26. §-ának (3) bekezdését,

mely a javaslat szempontjából nem releváns, nehezen megítélhetõ

ismérvet tartalmaz és ezáltal az alanyi hatály bizonytalanná

válásához, az eljárások késedelméhez vezetne.

A támogatás fogalmának meghatározása szerves részét

képezi a javaslat személyi hatályának, mely kiterjed a támoga-

tásban részesített szervezetekre. Támogatásnak minõsül az adó

és egyéb kötelezettségekkel kapcsolatos kedvezmény, továbbá a

pénzforrás juttatása az államháztartás alrendszerei részérõl,

ha az így biztosított anyagi elõnyt közbeszerzésre kell fordí-

tani. A részben vagy egészben támogatásból finanszírozott be-

szerzés akkor tartozik a törvény hatálya alá, ha a beszerzés

értéke eléri a közbeszerzési értékhatárt [2. § (3) bek.] és a

beszerzésen belül a támogatás aránya legalább 50 %, továbbá, ha

ennél alacsonyabb, de a támogatás értéke eléri a közbeszerzési

értékhatárt.

A közszolgáltató tevékenység fogalmát több hatályos

jogszabály eltérõ módon határozza meg, illetõleg arra egyéb

szakkifejezést használ, ezért szükséges e fogalomnak a javaslat

szerinti egyértelmû meghatározása.

A kizárólagos jogosítvány meghatározása a közszolgál-

tató tevékenységgel együtt az 1. § e) pontjával - tehát a sze-

mélyi hatállyal - függ össze. A tervezet a jogszabály által

csak korlátozott számú szervezet részére biztosított lehetõsé-

get minõsíti kizárólagos jogosítványnak, mely a közbeszerzéssel

érintett piacon áll fenn. Az érintett piacot vagy földrajzi is-

mérv alapján lehet meghatározni, vagy a beszerzés tárgyát képe-

zõ áru (szolgáltatás) figyelembevételével.

A lízing fogalmát a javaslat a társasági adóról szóló

1991. évi LXXXVI. törvényben (a továbbiakban: TA.) szereplõ lí-

zing-fogalom alapján határozta meg, az ott használt adójogi

szakkifejezéseket a polgári jogban használatos kifejezésekkel

helyettesítve. Érdemi eltérés azonban, hogy a TA. - adójogi

megfontolásokból - csak a 365 napot meghaladó lejáratú ügyletet

minõsíti lízingnek. Ezen ismérv a közbeszerzések szempontjából

nem releváns, így azt a javaslat nem tartalmazza.

A nemzetközi szervezetet a hatályos jogszabályok nem

határozzák meg. A javaslat szerinti meghatározás az ún. "nem-

zetközi közjogi szervezetekre" terjed ki, melynek tagjai az ál-

lamok (kormányok). E fogalomnak a törvény hatálya alóli kivéte-

lek [6. §] szempontjából van jelentõsége.

A hozzátartozó fogalma a közbeszerzés szervezetrend-

szeréhez tartozó, illetve a közbeszerzési vagy jogorvoslati el-

járásban eljáró személyek összeférhetetlensége kapcsán szerepel

a javaslatban. A meghatározás szerint hozzátartozó a Ptk. 685.

§-ának b) pontjában felsorolt személyek teljes köre, mivel a

közbeszerzések tisztasága érdekében szükséges, hogy a távolabbi

hozzátartozók is összeférhetetlennek minõsüljenek.

A 11. §-hoz

A közbeszerzés jogintézményének megteremtése új fela-

datok ellátását teszi szükségessé, ezek különösen a közbeszer-

zési eljárások lebonyolítása egyes technikai feltételeinek biz-

tosítása, a közbeszerzések szabályozása és felügyelete terén az

abban résztvevõk érdekképviselete és a közbeszerzésekkel kap-

csolatban felmerült vitás ügyek eldöntése. E sokirányú tevé-

kenységet új szervezetnek: a Közbeszerzések Tanácsának (a to-

vábbiakban: Tanács) kell ellátnia, mely feladatkörét az egész

ország vonatkozásában gyakorolja.

Tekintve, hogy a közbeszerzések ajánlattevõinek jelen-

tõs része a Kormány irányítása alatt álló szervezetek közül ke-

rül ki, szükséges, hogy a Tanács a Kormánytól minden tekintet-

ben független lehessen, ezért a Tanács csak az Országgyûlésnek

van alárendelve, továbbá költségvetési szerv ugyan, de költség-

vetését a központi költségvetésben elkülönítetten kell elõirá-

nyozni és elõirányzatának terhére az Országgyûlés jóváhagyása

nélkül év közben nem hajtható végre átcsoportosítás.

A Tanácsban három fõ érdekkör képviseletét kell bizto-

sítani: a közbeszerzési eljárásban ajánlatkérõként, illetve

ajánlattevõként szereplõ személyekét, továbbá a javaslat által

védeni kívánt olyan alapvetõ érdekekét, mint pl. az ország jog-

politikai céljai, vagy a környezet védelme. Ezért a Tanács hu-

szonegy tagból áll, melyben az egyes érdekköröket hét-hét sze-

mély képviseli.

A 12. §-hoz

E §-ban találhatók a Tanács összetételének részletes

szabályai. Az (1) bekezdés a törvény alapelveit és egyes közér-

dekû célokat képviselõ hét személyt sorolja fel. A törvényesség

érdekében a legfõbb ügyész, a verseny tisztaságának ellenõrzé-

sére a Gazdasági Versenyhivatal elnöke delegálhat egy-egy tagot

a Tanácsba. A munkavállalók országos érdekképviseletei a fog-

lalkoztatáspolitikai szempontok érvényesítése érdekében két ta-

got delegálhatnak, a környezetvédelmi és területfejlesztési mi-

niszter képviselõje környezetvédelmi, a pénzügyminiszter képvi-

selõje gazdaságpolitikai, az ipari és kereskedelmi miniszter

képviselõje általános ipar- és kereskedelempolitikai szemponto-

kat érvényesíthet a Tanácsban.

Az ajánlatkérõk érdekképviseletét a személyi hatály

különbözõ alanyi köreibe tartozó szervezetek által kijelölt

személyek látják el. A Kormány négy személyt jelölhet ki azon

miniszterek javaslatára, melyek felügyelete alá tartozó szerve-

zetek a közbeszerzések "piacán" jelentõs szerepet játszanak. A

köztestületek (országos gazdasági kamarák, országos szakmai ka-

marák, Magyar Tudományos Akadémia) és a helyi önkormányzatok,

továbbá a Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási Önkormány-

zat is képviseleti joggal rendelkeznek. Az ajánlattevõk szem-

pontjait a munkáltatók országos érdekképviseletei által kije-

lölt hét személy érvényesíti.

A 13. §-hoz

A Tanácsban való tagságot kizáró szabályok biztosít-

ják egyfelõl a tagok politikai semlegességét, másfelõl azt,

hogy az akár személyükben, akár az általuk vezetett szervezet

eljárása miatt méltatlan vagy alkalmatlan személyek ne vehesse-

nek részt a Tanács munkájában. Az olyan esetben, mikor a taná-

csi tagságra való alkalmatlanságot mérlegelés alapján kell meg-

állapítani, errõl a Tanács a jelen levõ tagok kétharmadának

szavazatával dönt és figyelembe kell venni az érintett személyt

kijelölõ szervezet véleményét is.

A javaslat nem kívánja szabályozni a tagoknak a külön-

bözõ szervezeteknél történõ kijelölése módját és a visszahívás

esetleges egyéb eseteit, erre vonatkozólag szabad kezet ad a

kijelölõ szervezeteknek azzal, hogy a Tanács mûködõképességét

állandóan biztosítani kell. (Erre vonatkozóan esetleg a Tanács

ajánlást adhat ki [15. § (1) c)] vagy szervezeti és mûködési

szabályzatában írhat elõ szabályokat.) A javaslat egyetlen ren-

delkezést tartalmaz a kijelöléssel kapcsolatban: hogy a tagok

megbízatása legalább két évre szól. Ez a mûködõképesség bizto-

sítására szolgál, továbbá szükséges azért is, mert a tagok kö-

zül kerül ki a Tanács elnöke és alelnöke is, akiknek megbízatá-

sa szintén két évre szól.

Az érdekek felelõs és magas szintû képviseletét bizto-

sítja az a szabály, hogy a tagok megbízatásukat személyesen kö-

telesek ellátni. Tekintve, hogy a Tanács nem folyamatosan mûkö-

dõ szervezet, a tagok a Tanács költségvetésébõl tiszteletdíjban

nem részesülnek, de ez nem zárja ki, hogy a delegáló szervezet

díjazásban részesítse õket.

A 14. §-hoz

A Tanács irányítását a jelen levõ tagok kétharmadának

szavazatával két évre választott elnök és alelnök látja el. Az

alelnök az elnököt - kérésére - teljes jogkörrel helyettesíthe-

ti annak indokolt távolmaradása esetén.

Az elnök részben a szokásos vezetõi feladatokat látja

el (pl. a szervezet képviselete), másrészt az Országgyûlés

elõtt ismerteti a Tanács éves beszámolóját és egyéb esetekben

is részt vehet annak ülésein.

A Tanács elnöke, alelnöke és tagjai megbízatása meg-

szûnik a megbízatás idõtartamának lejártával, visszahívással,

lemondással, halálával, továbbá ha utóbb bekövetkeznek azok a

körülmények, melyek a Tanácsban való tagságot kizárják [13. §

(1)], illetve az elnök és alelnök esetében a Tanácsban való

tagság megszûnésével is.

A 15. §-hoz

A Tanács feladatai összetettek. Annak révén, hogy ezen

intézmény számos - a közbeszerzésekkel kapcsolatban álló - egy-

mástól teljesen eltérõ szervezetet tömörít, alkalmas arra, hogy

jelentõs szerepet játsszon a közbeszerzésekkel kapcsolatos

jogalkotásban, ezért a javaslat jogszabálykezdeményezési és vé-

leményezési joggal ruházza fel. A Tanácsnak ez a hatásköre elõ-

segíti majd, hogy - a nemzetközi egyezményekben biztosított

idõszakon belül - az eltérõ érdekek megjelenítésével, ütközte-

tésével, a legoptimálisabb gazdaságpolitikai preferenciák ke-

rüljenek kimunkálásra. A fenti funkció ellátását segíti elõ,

hogy a Tanács figyelemmel kíséri a közbeszerzések gyakorlati

megvalósulását és e törvény szabályainak érvényesülését.

A Tanács a jogszabályok keretei között a közbeszerzé-

sekkel kapcsolatos ajánlásokat készít pl. a javaslat egyes

olyan rendelkezései tekintetében, ahol törvényi szinten nincs

mód a teljeskörû szabályozásra. A Tanács által elfogadott aján-

lások természetesen nem minõsülnek jogszabálynak, érvényesülé-

sük az azt elfogadó tagok elhatározásán alapul.

A Tanács kidolgozza az ajánlattevõk minõsítésének

rendszerét és jegyzéket készít a meghívásos eljárásban [65. §

(1) b)] való részvételre felkérhetõ gazdálkodó szervezetekrõl.

A javaslat felhatalmazza a Tanács tagjait, hogy közbeszerzési

eljárásban az ajánlatok felbontásánál jelen lehessenek [51. §

(2)]. E feladat is a Tanács hatáskörébe tartozik.

A Tanács nem minden - a közbeszerzésekkel összefüggõ -

feladatot lát el saját testülete útján. A közbeszerzésekkel

kapcsolatos vitás ügyekben a jogorvoslatot a Tanácshoz tartozó,

közbeszerzési biztosokból álló Közbeszerzések Döntõbizottsága

(a továbbiakban: Bizottság) látja el. A Tanács - a folyamatban

levõ, illetve várható közbeszerzési ügyek mennyiségét figyelem-

bevéve - megállapítja a Bizottság létszámát, ezt az ügyek

számának jelentõs változása esetén módosíthatja is, kinevezi

továbbá a Bizottság elnökét és a közbeszerzési biztosokat és

elbírálja összeférhetetlenségi ügyeiket.

A közbeszerzési eljárások átláthatóságát biztosítja,

hogy az eljárás fontosabb mozzanatairól hirdetményeket kell

nyilvánosságra hozni [29. §]. Ezeket, továbbá a Bizottság dön-

téseit és a Tanács ajánlásait a Közbeszerzési Értesítõben te-

szik közzé, melyet a Tanács ad ki. A Tanács elõsegíti a közbe-

szerzési eljárásban résztvevõk oktatását és továbbképzését, va-

lamint nemzetközi kapcsolatokat tart fenn.

A fentieken kívül a Tanács saját mûködésével kapcsola-

tos döntéseket is hoz: elfogadja szervezeti és mûködési sza-

bályzatát, más belsõ szabályzatait, továbbá a költségvetési

szervekre vonatkozó szabályoknak megfelelõen éves költségvetési

javaslatát és költségvetési beszámolóját.

Tekintve, hogy egyfelõl a Tanács az Országgyûlésnek

van alárendelve, másfelõl a Tanácsnak a közbeszerzések figye-

lemmel kísérése során szerzett ismeretei közérdekûek, a javas-

lat elõírja, hogy a Tanács évente beszámol az Országgyûlésnek

tevékenységérõl, továbbá a közbeszerzésekkel kapcsolatos ta-

pasztalatairól. E beszámoló intézményével a javaslat elõ kíván-

ja segíteni, hogy a közbeszerzésekrõl szóló szabályozás állan-

dóan kövesse a gazdasági élet és az államháztartás szervezeté-

nek követelményeit, így a beszámolónak e körülményekre is ki

kell térnie.

A 16-17. §-hoz

A Tanács hatáskörébe tartozó feladatok sokasága és je-

lentõsége szükségessé teszi, hogy a Tanács legalább évente négy

alkalommal üljön össze. A Tanács a tagok kétharmadának jelenlé-

te esetén határozatképes. Ez a szabály is azt kívánja elõsegí-

teni, hogy a Tanács döntéseiben minél szélesebb szervezeti kör

érdekei és álláspontja jusson kifejezésre. A Tanács határozata-

it általában egyszerû többséggel hozza, a jelenlevõ tagok két-

harmadának szavazata szükséges a Tanács és a Bizottság tiszt-

ségviselõi megválasztásához, továbbá a tag megbízatásának mél-

tatlanság (alkalmatlanság) miatti megszûnésérõl való döntéshez.

A közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos döntésben nem vehet

részt a Tanács azon tagja, aki az érintett személy hozzátarto-

zója.

A Tanács pártatlan mûködését szolgálja az a rendelke-

zés, hogy a Tanács a Közbeszerzési Értesítõ kiadásán kívül

egyéb üzletszerû gazdasági tevékenységet nem folytathat, támo-

gatást nem fogadhat el, illetve nem nyújthat.

A 18-20. §-hoz

A Tanács tevékenységét adminisztratív szervezet: a

Titkárság segíti elõ, mely egyben a Bizottság tevékenységéhez

szükséges adminisztrációt is ellátja. Vezetõje és alkalmazottai

a Tanáccsal állnak közszolgálati jogviszonyban. A Titkárság ve-

zetõje gyakorolja a munkáltatói jogokat a Titkárság alkalmazot-

tai és a közbeszerzési biztosok vonatkozásában, mivel e folya-

matosan végzendõ feladatot a Tanács elnöke nem tudná ellátni.

A Tanács mellett mûködõ másik szervezet a már említett

Bizottság, melynek mûködését a Tanács költségvetésébõl kell

biztosítani oly módon, hogy az feladatait maradéktalanul és

megfelelõ színvonalon tudja ellátni. A Bizottság ugyanis a köz-

beszerzésekkel kapcsolatos egyik legfontosabb tevékenységet

végzi: a jogorvoslati ügyeket intézi.

A Bizottságot elnök irányítja, akit a közbeszerzési

biztosok közül választ a Tanács a jelen levõ tagok kétharmadá-

nak szavazatával. A közbeszerzési biztosok a Tanáccsal közszol-

gálati jogviszonyban álló köztisztviselõk.

A Tanács tagjai, a Titkárság vezetõje és alkalmazottai

kötelesek a tevékenységük során tudomásukra jutott szolgálati

és üzleti titkot megõrizni. A Tanács elnöke és a közbeszerzési

biztos megkeresésére bármely szerv tizenöt napon belül köteles

tájékoztatást adni a közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyekben. E

rendelkezés elõsegíti a Tanácsnak a közbeszerzések figyelemmel

kísérésére vonatkozó tevékenységét.

A 21-23. §-hoz

A biztosok közszolgálati jogviszonyára a köztisztvise-

lõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiak-

ban: Ktv.) kell alkalmazni a javaslatban foglalt eltérésekkel.

Ezen eltérések szükségszerûen a szakképzettség, az összeférhe-

tetlenség, a közszolgálati jogviszony megszûnése, az illetmény

és az utasítási jog terén állnak fenn.

A javaslat felsõfokú végzettséget, továbbá jogi vagy

közigazgatási szakvizsgát ír elõ a közbeszerzési biztosok ré-

szére és a megbízás feltételévé teszi a három éves szakmai gya-

korlatot. A közbeszerzési biztosok által hozott döntések jelen-

tõsége megköveteli a különleges szakértelmet.

A közbeszerzési biztosok tudományos, mûvészi, oktató

és más ilyen jellegû munka kivételével nem folytathatnak keresõ

foglalkozást és egyéb munkavégzéssel járó tevékenységet. Gazda-

sági társaságban 25 %-nál nagyobb tulajdoni részesedéssel nem

rendelkezhetnek. Nem tölthetnek be országgyûlési képviselõi,

helyi önkormányzati képviselõi, polgármesteri, kamarai tiszt-

ségviselõi tisztséget, továbbá nem lehetnek Nyugdíjbiztosítási

és Egészségbiztosítási Önkormányzati képviselõk. E szabályok

azt kívánják biztosítani, hogy a közbeszerzési biztosok minden

tekintetben függetlenek legyenek bármely szervezettõl, amely

közbeszerzési jogorvoslati eljárás alanya lehet.

A közbeszerzési biztost a Ktv. szabályai szerint kell

besorolni, de besorolási fokozatánál eggyel magasabb fokozathoz

tartozó illetményre jogosult, illetve a legmagasabb - fõtaná-

csosi - besorolású közbeszerzési biztos osztályvezetõi illet-

ményre jogosult. A Bizottság elnöke és a Titkárság vezetõje fõ-

osztályvezetõi illetményre jogosult. Az illetménnyel kapcsola-

tos különleges besorolás megszûnik a közbeszerzési biztos meg-

bízatásának megszûnésével. E szabályok elõsegítik, hogy a köz-

beszerzési biztosok az általuk ellátott feladathoz méltó jöve-

delmet kapjanak és a lehetõségekhez képest ellentételezi a rá-

juk vonatkozó - a köztisztviselõkre általánosan irányadó sza-

bályoknál szigorúbb - összeférhetetlenségi szabályokat.

A javaslat a közszolgálati jogviszony megszûnésének a

Ktv.-ben szereplõ eseteit a közbeszerzési biztosok vonatkozásá-

ban kibõvíti a Bizottság létszámának a Tanács döntése alapján

történõ csökkenésének esetére is.

A Ktv. 38.§-ának (1) bekezdése elõírja, hogy a köz-

tisztviselõ köteles felettese utasítását végrehajtani. A javas-

lat felmenti e kötelezettség alól a közbeszerzési biztost a

közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásra, illetve

határozatra vonatkozó utasítás tekintetében annak érdekében,

hogy döntéshozó tevékenységük teljesen független lehessen.

A 24. §-hoz

A javaslat a közbeszerzési eljárás általános szabályai

között mindenekelõtt az eljárás alapelveit határozza meg. Az

eljárási alapelvek már magukban hordozzák azt az - egész el-

járási szabályrendszeren végigható - megközelítést, miszerint

három érdekcsoport, így az ajánlatkérõk, az ajánlattevõk és a

köz érdekeinek összhangját kell megteremteni. A közbeszerzési

eljárásban a következõ alapelveknek kell érvényesülniük: a ver-

seny tisztasága, a nyilvánosság, az ajánlattevõk esélyegyenlõ-

sége, valamint a külföldi székhelyû (lakóhelyû) ajánlattevõk

számára a nemzeti elbánásnak nemzetközi szerzõdéseinkkel össz-

hangban történõ biztosítása.

Az eljárási alapelvek szerepe kettõs. Egyrészt azok

áthatják a közbeszerzési eljárás egész menetét, és az egyes

részletszabályokban tételesen is megfogalmazódnak, illetve a

konkrét normákat elvi háttérrel övezik. Ennek révén jogalkalma-

zási szerepük is van, segítséget nyújthatnak a jogalkalmazó

számára egyes konkrét normák értelmezésénél. Másrészt generál-

klauzulaként is mûködnek, ezen elvekbe bármilyen formában ütkö-

zõ eljárási cselekmények esetén - külön tiltó rendelkezések hi-

ányában is - jogorvoslati eljárást lehet kezdeményezni a Bi-

zottságnál [76. § (1) bek. b) pont].

A javaslat egyes rendelkezései a Magyar Köztársaságra

irányadó nemzetközi szerzõdésekben foglaltakkal összhangban ha-

tározzák meg a külföldi ajánlattevõk közbeszerzési eljárásban

való részvételi lehetõségét, illetõleg az eljárásban való rész-

vételük során a szerzõdés elnyerésének esélyét. Tekintettel ar-

ra, hogy vonatkozó nemzetközi szerzõdéseink alapján a külföldi

székhelyû (lakóhelyû) ajánlattevõk irányában a nemzeti elbánás

feltétlen biztosítására jelenleg - és egy meghatározott átmene-

ti idõszak alatt - még nem vagyunk kötelezettek, a javaslat

szerzõdéseinknek és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelõen sza-

bályozza a külföldi ajánlattevõk eljárásból való kizárásának

lehetõségét [26. § (3) bek.], illetve az ajánlatok értékelése

során a belföldi ajánlattevõk tekintetében is érvényesülõ köte-

lezõ [59. § (2)-(5) bek.] és lehetséges [35. § (1) bek.] elõny-

benrészesítési szempontokat.

A 25. §-hoz

A közbeszerzési eljárás szabályozásának jellege tekin-

tetében a javaslat kimondja, hogy az eljárási szabályok (is)

kogensek, azaz az eljárásra vonatkozó, a javaslatban meghatáro-

zott szabályoktól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e

javaslat kifejezetten megengedi.

A javaslat eljárási szabályai az ajánlatkérõ szerzõ-

déskötési szabadságát korlátozzák: a szerzõdés megkötésre - né-

hány kivételtõl eltekintve - az ajánlattevõk elõzetes verse-

nyeztetésén, egyes kötelezõ elbírálási szabályok [59. § (2)-(5)

bek.] érvényesítésén keresztül kerülhet sor. A szerzõdés megkö-

tését megelõzõ folyamat szabályainak kogens jellegét - szemben

a Ptk. diszpozitív rendelkezéseivel - az indokolja, hogy az

"állam" közpénzekbõl történõ, illetve az állam piaci beavatko-

zása révén kizárólagos helyzetben gazdálkodók szerzõdéses köte-

lezettségvállalásai - a köz érdekében - elõnyösek, kiszámítha-

tók, átláthatók legyenek. Másrészt a kogens szabályok biztosít-

hatják az ajánlattevõk esélyegyenlõségét a közbeszerzésre irá-

nyuló szerzõdések elnyerése tekintetében.

A 26-27. §-okhoz

A közbeszerzési eljárás három fajtájának, valamint az

eljárások közötti kapcsolat alapvetõ szabályai, jellemzõi a

javaslat általános eljárási normái között szerepelnek. Az egyes

eljárások alkalmazásának részletes szabályait, illetve menetét

a VII-X. fejezet tartalmazza.

A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgya-

lásos eljárás lehet. Az ajánlatkérõnek fõszabályként a nyílt

eljárás szabályai szerint kell eljárnia, kivéve ha a meghívá-

sos, illetve a tárgyalásos eljárás javaslatban meghatározott

alkalmazási feltételei fennállnak, és az ajánlatkérõ is asze-

rint kíván eljárni.

A különbözõ eljárási fajták eltérõ alkalmazási felté-

telei indokolják, hogy az adott eljárás lefolytatása során nem

lehet áttérni egy más fajta eljárásra. Az eljárás eredményte-

lensége esetén - ha az ajánlatkérõ új eljárás indításáról hatá-

roz - ismét az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó

szabályok szerint kell eljárni [27. §].

A nyílt és a meghívásos eljárás közös jellemzõje, hogy

az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentáció-

ban elõre meghatározott szerzõdési feltételekhez, az ajánlatte-

võ pedig az ajánlatához a javaslatban meghatározott módon kötve

van, és az ajánlatkérõ a legkedvezõbb ajánlatot tevõvel kötheti

meg a szerzõdést az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció

feltételei és az ajánlat tartalma alapján.

A nyílt eljárás során valamennyi érdekelt ajánlatot

tehet, a meghívásos eljárásban viszont a verseny korlátozottabb

- de biztosított -, mivel csak az ajánlatkérõ által meghívottak

(illetve a javaslat szerint kötelezõen meghívandók) tehetnek

ajánlatot. A nyílt és a meghívásos eljárás közötti különbség

nem az eljárás nyilvánosságában, illetõleg a nyilvánosság kizá-

rásában (az ún. zártkörû eljárásban) jelentkezik, hanem a ver-

senyben résztvevõk számában. Mindhárom eljárás nyilvános abban

az értelemben, hogy az ajánlati felhívást, a részvételi felhí-

vást (a tárgyalásos eljárás bizonyos kivételeitõl eltekintve),

továbbá az eljárás eredményét hirdetmény útján közzé kell ten-

ni. A nyilvánosság kizárását indokló körülmények fennállása

esetén [6. § a) pont] a beszerzések nem tartoznak a javaslat

hatálya alá.

A nyílt eljárás sajátos esete az, amikor csak belföldi

székhelyû (lakóhelyû) ajánlattevõk vehetnek részt az eljárás-

ban. Az ajánlatkérõ a külföldieket akkor zárhatja ki a nyílt

eljárásból, ha a belföldi ajánlattevõknek a szerzõdés teljesí-

tésére vonatkozó alkalmassága valószínûsíthetõ, figyelembe véve

a kötelezõen érvényesítendõ gazdaság- és kereskedelempolitikai

szempontokat [59. § (2)-(5)]. A belföldi székhelyû (lakóhelyû)

ajánlattevõk kizárása akkor megalapozott és lehetséges, ha - az

ebben az esetben kötelezõ - elõminõsítési eljárás eredményes.

Ha azonban a belföldiek szerzõdés teljesítésére való alkalmas-

ságának felmérésére szolgáló elõminõsítés eredménytelen, és az

ajánlatkérõ új eljárást indít, köteles a külföldiek részvételi

lehetõségét biztosítani. Nemzetközi szerzõdéseink alapján a

külföldi ajánlattevõk közbeszerzési eljárásból való kizárására

- meghatározott átmeneti idõszak alatt - lehetõségünk van. Jól-

lehet az ajánlatkérõnek a javaslat által meghatározottan beha-

tárolt döntésén múlik a versenynek a belföldiekre való korláto-

zása, ugyanakkor a kötelezõ elõminõsítési eljárás lefolytatása

garantálja az ajánlatkérõ döntése megalapozottságának ellenõr-

zését.

A tárgyalásos eljárás jellemzõje, hogy a felek szaba-

don tárgyalnak a szerzõdés feltételeirõl, és ennek során nem

érvényesülnek a javaslat ajánlati kötöttségre vonatkozó szabá-

lyai. A tárgyalás során a Ptk.-nak a szerzõdés létrejötte kö-

rében rendezett ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályai irány-

adók, kivéve ha a felek másként rendelkeznek. A tárgyalásos el-

járásban - bizonyos esetek kivételével - szintén versenyhelyze-

tet kell teremtenie az ajánlatkérõnek.

Tekintettel arra, hogy mindhárom eljárási fajta esetén

vannak azonos szabályok, a nyílt eljárás keretében meghatáro-

zott részletes eljárási normákat a meghívásos és a tárgyalásos

eljárás során is megfelelõen alkalmazni kell, figyelemmel az

egyes eljárási fajták általános [26. §], illetve részletes

(VIII-X. fejezet) szabályainak a nyílt eljárás rendelkezéseitõl

való eltérésére.

A 28. §-hoz

A közbeszerzések fontos piacot jelentenek a gazdálkodó

szervezetek számára. A közbeszerzési nyílt eljárások ajánlati

felhívással is indulhatnak, amikor az érintett ajánlattevõknek

az ajánlati felhívás megjelenésétõl számított meghatározott

idõtartamon belül kell ajánlataikat elkészíteniük. Fontos te-

hát, hogy a közbeszerzési eljárásokban ajánlattevõként érdekel-

tek idejében (minden év március hó végéig) megfelelõ tájékozta-

tást kapjanak az adott évre tervezett közbeszerzésekrõl. Az ér-

tékhatárt elérõ vagy azt meghaladó értékû éves tervezett köz-

beszerzésekrõl az ajánlatkérõ - hirdetmény közzététele útján -

tájékoztathatja az érintetteket. Az elõzetes összesítés elké-

szítése nem kötelezõ, annak csak tájékoztató szerepe van, így a

közzétett tervezett beszerzés nem vonja maga után az eljárások

kötelezõ lefolytatását, továbbá az elõzetesen közzé nem tett

beszerzések is lebonyolíthatók.

A 29-30. §-okhoz

A közbeszerzési eljárás nyilvánossá, ellenõrizhetõvé

tételét segíti elõ az eljárás menetének, elsõsorban megindítá-

sának, eredményének, az egyes eljárási cselekményeknek, illetve

a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a

Közbeszerzési Döntõbizottság döntéseinek közzététele. A köz-

beszerzésekkel kapcsolatos információkat célszerû egy új - kü-

lön erre a célra létrehozott - lapban közzétenni. Az új lap, a

Közbeszerzési Értesítõ kiadása a Közbeszerzések Tanácsának a

feladata [15. § (1) bek. i) pont]. A Közbeszerzési Értesítõben

történõ közzétételhez, illetve az elõírt közzététel elmaradásá-

hoz fûzõdnek egyedül a közzététel jogkövetkezményei.

A javaslat különbözõ tartalmú hirdetményekrõl rendel-

kezik, így a hirdetmény lehet: elõzetes összesített tájékozta-

tó, ajánlati felhívás, részvételi felhívás, tájékoztató az el-

járás eredményérõl, illetve más, a javaslatban elõírt egyéb

közlemény. Kizárólag a javaslatban meghatározott hirdetmények,

valamint a Közbeszerzési Döntõbizottság határozatai és a Tanács

ajánlásai és a minõsített ajánlattevõk jegyzéke tehetõk közzé

az Értesítõben [15. § (1) bek. d), i) pont].

A Tanács az általa meghatározott rendszerességgel adja

ki az Értesítõt [15. § (1) bek. i) pont], a kézhezvett hirdet-

ményeket lehetõleg a legrövidebb idõn belül kell közzétennie,

mivel a hirdetményben megjelölt határidõk az Értesítõ megjele-

nését követõ napon kezdõdnek. A közzététel költségét annak kell

viselnie, akit a hirdetmény közzétételére a javaslat kötelez.

Tekintettel arra, hogy külföldi székhelyû (lakóhelyû)

ajánlattevõk részvételével is folyhat közbeszerzési eljárás, a

javaslat a külföldi lapokban történõ közzététel esetére - az

ajánlattevõk esélyegyenlõségének biztosítása érdekében - két

tiltó rendelkezést is tartalmaz. Egyrészt, ha a hirdetmény kül-

földi lapban is közzétételre kerül, a hirdetmény a Közbeszerzé-

si Értesítõben a külföldre történõ feladás elõtt nem tehetõ

közzé. Másrészt a külföldön és az Értesítõben közzétett hirdet-

mények egymásnak ellentmondó vagy egymástól eltérõ adatokat,

tényeket nem tartalmazhatnak [30. §].

A 31. §-hoz

Az ajánlatkérõ nevében eljáró személyekkel kapcsolato-

san különbözõ természetû szabályokat tartalmaz a javaslat. Egy-

részt a közbeszerzési eljárás megalapozottságát, szakszerûségét

az ajánlatkérõ részérõl úgy kívánja elõmozdítani a javaslat,

hogy a kiírás és az értékelés során nevében eljáró, illetve az

eljárásba bevont személyektõl megfelelõ szakértelmet követel

meg. Ezen követelményekre tekintettel kell az ajánlatkérõnek -

többek között a közbeszerzés tárgyának jellegére, bonyolultsá-

gára is figyelemmel - meghatároznia, hogy az ajánlati felhívás,

a részvételi felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése, va-

lamint az elbírálás során nevében ki járjon el (akár szerveze-

tén belül, akár pl. megbízás alapján "külsõ" szakértõ, szerve-

zet bevonásával).

A javaslat az ajánlatkérõ számára csak az ajánlatok

elbírálása tekintetében írja elõ, hogy legalább három tagú bi-

zottságot kell létrehozni. A bizottság szakvéleménye elkészíté-

sével segíti, de nem kötelezi az ajánlatkérõ nevében a nyertes

ajánlattevõt kiválasztó, illetve az eljárást lezáró határozatot

hozó személyt.

A javaslat nem rendelkezik arról, hogy az ajánlatkérõ

nevében ki jogosult a közbeszerzési eljárást lezáró határoza-

tot meghozni, mivel azt az ajánlatkérõ szervezetekre vonatkozó

jogszabályok, illetve a szervezeti és mûködési szabályzatok

rendezik.

Másrészt - a közbeszerzési eljárás tisztasága, a kor-

rupció kizárásának érdekében - a javaslat meghatározza az aján-

latkérõ nevében eljáró, illetõleg az eljárásba bevont szemé-

lyekkel kapcsolatos szigorú összeférhetetlenségi szabályokat

is. Az összeférhetetlenségi szabályokat a kiírás, az elbírálás

és a döntés során is érvényesíteni kell. Míg azonban az ajánla-

ti felhívás, a részvételi felhívás, illetve a dokumentáció el-

készítése során a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági

tevékenységet végzõ összes gazdálkodó szervezettel jogviszony-

ban, illetõleg a javaslatban meghatározott kapcsolatban állókat

indokolt az eljárásból kizárni, addig az elbíráláskor, valamint

a döntés során elegendõ az ajánlattevõkkel és hozzátartozóikkal

összefüggésben az azonos kizáró okok meghatározása.

A 32. §-hoz

A VII. fejezet a nyílt eljárás menetét szabályozza. A

nyílt eljárás megindítása ajánlati felhívás közzétételével tör-

ténik, vagy elõminõsítési eljárás meghirdetésével. Az ajánlat-

kérõ akkor indíthatja meg a közbeszerzésre irányuló eljárást,

ha rendelkezik a szerzõdés megkötésének feltételeivel, így a

szükséges engedélyekkel és a szerzõdés teljesítését biztosító

anyagi fedezettel. Ha az ajánlatkérõnek az eljárás megindítása-

kor az anyagi fedezet nem áll rendelkezésére, biztosítékkal

kell bírnia arra vonatkozóan, hogy a teljesítés idõpontjában az

anyagi fedezet rendelkezésre áll.

A 33-35. §-okhoz

Az ajánlatkérõnek az ajánlati felhívás tartalmát a ja-

vaslat rendelkezései és a javaslat mellékletét képezõ minta

alapján kell meghatároznia. A felhívás tartalmának kialakítása-

kor kettõs alapkövetelménynek kell eleget tennie az ajánlatké-

rõnek: egyrészt a felhívás alapján az ajánlattevõk megfelelõ

ajánlatot tudjanak tenni, másrészt egyenlõ esélyük legyen az

ajánlattételben. Az esélyegyenlõségi alapelv megsértésének ti-

lalmát további két rendelkezés is tartalmazza az ajánlati fel-

hívással összefüggésben [40. § (5) bek., 41. § (2) bek.].

Az ajánlati felhívás egyes kötelezõ és lehetséges tar-

talmi elemeirõl a javaslat külön is rendelkezik. Az ajánlatké-

rõnek a felhívásban meg kell határoznia az ajánlattevõ pénzü-

gyi, gazdasági és mûszaki alkalmasságának igazolási módját, to-

vábbá az általa választott elbírálási szempontot. Az igazolás

módját az ajánlatkérõ kizárólag a javaslatban felsorolt eszkö-

zök alapján határozhatja meg [44. §].

A javaslat szerint az ajánlati felhívásban, illetve a

dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelõ ajánlatok

elbírálása kétféle szempont szerint történhet: vagy a legala-

csonyabb összegû ellenszolgáltatással járó ajánlat vagy az

összességében legelõnyösebb ajánlat kiválasztása lehet a cél.

Ha az ajánlatkérõ az összességében legelõnyösebb ajánlatot kí-

vánja kiválasztani, az ennek megítélésére szolgáló szempontokat

és azok fontossági sorrendjét is meg kell határoznia az ajánla-

ti felhívásban.

Az összességében legelõnyösebb ajánlat megítélésére

szolgáló szempontok alapvetõen kétfélék lehetnek. Egyfelõl vo-

natkozhatnak a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre,

az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülmé-

nyeire [34. § (3) bek.]. Másrészt az ajánlatkérõ olyan makro-

gazdasági szempontok érvényesülését elõsegítõ feltételeket is

meghatározhat, melyeket teljesítõ ajánlatot - az ajánlati fel-

hívásban meghatározott módon - elõnyben részesít nemcsak az

összességében legelõnyösebb ajánlat kiválasztásánál, hanem az

egyébként egyenértékû ajánlatok közötti választásnál is [35.

§].

A makrogazdasági szempontok tekintetében a javaslat

taxatív felsorolást ad, ezek a szempontok a következõk lehet-

nek: a foglalkoztatáspolitikai célkitûzések érvényesítése (be-

leértve a munkahelyteremtés ösztönzését), az elmaradott térsé-

gek fejlesztése, a környezet védelme és a kis- és középvállal-

kozások részvételi esélyének növelése. Ezen szempontok érvénye-

sítése nemzetközi szerzõdéseinkkel, a nemzetközi gyakorlattal

összhangban van. A javaslat ezen szempontok érvényesítését

azért nem teszi kötelezõvé (s így sorrendiséget sem határoz

meg), mert e szempontok egy része - a közbeszerzési gazdaság-

és kereskedelempolitikai koncepció alapján - a javaslat erejé-

nél fogva kötelezõ elõnybenrészesítési szempontokként - az 59.

§ (2)-(5) bekezdése szerint - az ajánlati felhívás részét képe-

zik [35. § (2) bek.]. Ezen szempontok tehát akkor is érvénye-

síthetõk, ha a javaslat nem teszi alkalmazásukat az 59. § sze-

rint kötelezõvé.

A 36. §-hoz

A javaslat szerint több ajánlattevõ közösen is tehet

ajánlatot. Az ajánlatkérõ - az ajánlati felhívásban meghatároz-

va - a közös ajánlattevõ nyertesektõl megkövetelheti gazdasági

társaság létrehozását, ha az a szerzõdés teljesítése érdekében

indokolt. A közös ajánlat megtételének feltételeként gazdasági

társaság létrehozása azonban nem határozható meg, hiszen a meg-

felelõ teljesítés érdekében csak a nyertes együttes ajánlatte-

võkkel szemben indokolt ezen követelmény érvényesítése. Ez a

szabály ugyanakkor nem zárja ki azt, hogy az ajánlatkérõ az

ajánlati felhívásban elõírja az együttes ajánlattevõknek a

szerzõdés teljesítése érdekében történõ együttmûködésükre, an-

nak formájára vonatkozó megállapodás vagy szándéknyilatkozat

csatolását.

A gazdasági társaság létrehozásával kapcsolatos mu-

lasztás lehetséges jogkövetkezményét, a szerzõdés ajánlatkérõ

részérõl történõ felmondását a 74. § (1) bekezdése tartalmazza.

A 37-38. §-okhoz

Az ajánlati felhívás keretében nem mindig lehetséges a

szükséges részletes szerzõdési feltételeket meghatározni. Ilyen

esetben az ajánlatkérõ részletes szerzõdési feltételeket tar-

talmazó dokumentációt készít, és az ajánlati felhívásban kell

meghatároznia a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját,

határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit.

Az ajánlatkérõ dönthet arról, hogy a dokumentációt ellenérték

fejében vagy ingyenesen adja, illetve, hogy a dokumentációt

csak a megadott helyen lehet átvenni vagy azt postán is megkül-

di az ajánlattevõknek.

Dokumentáció készítése esetén az ajánlati felhívás

akkor tehetõ közzé, ha a közzététel idõpontjában és azután is a

dokumentáció rendelkezésre áll [37. §].

Az ajánlattevõ megfelelõ, megalapozott ajánlata elké-

szítéséhez - elsõsorban az ajánlati felhívás és a dokumentáció

értelmezésére szorítkozó - tájékoztatást kérhet az ajánlatkérõ-

tõl. A kiegészítõ tájékoztatás kérése, illetve megadása során

is az ajánlattevõk esélyegyenlõsége elvével összhangban kell

eljárni. Ennek az elvnek kell érvényesülnie, mikor az ajánlat-

kérõ meghatározza a tájékoztatás nyújtásának módját.

A dokumentáció terjedelmét és a helyszíni ellenõrzés

szükségességét figyelembe kell vennie az ajánlatkérõnek az

ajánlattételi határidõ meghatározásakor, illetve módosításakor.

Ez a szabály elõsegíti az ajánlattételi határidõnek - a javas-

latban elõírt minimum tartamán túli - a közbeszerzés tárgyára,

az ajánlattétel összetettségére figyelemmel, differenciáltan

történõ meghatározását [38. §].

A 39. §-hoz

Az ajánlattevõ szerzõdésszerû teljesítésének gyakori

feltétele a harmadik személyekkel kötött szerzõdéseinek a másik

fél részérõl történõ megfelelõ teljesítése. Ezért az ajánlatké-

rõ a dokumentációban vagy az ajánlati felhívásban elõírhatja,

hogy az ajánlattevõ határozza meg a szerzõdés azon részét,

mellyel összefüggésben harmadik személlyel szerzõdést kíván

kötni.

A 40. §-hoz

Az ajánlatkérõ a megfelelõ ajánlattétel érdekében kö-

teles - a közbeszerzés tárgyának jellegétõl is függõen - az

ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés

tárgyára vonatkozó részletes mûszaki leírást adni. A mûszaki

leírás tartalmazza az ajánlatkérõ elvárásait, pl. a közbeszer-

zés tárgyával kapcsolatos mûszaki és minõségi követelmények, a

megfelelõség tanúsítása és ellenõrzése, a minõségbiztosítási

rendszer tanúsítása tekintetében.

A mûszaki leírás fõszabályként csak jogszabályba fog-

lalt vagy jogszabály alapján kiadott mûszaki elõírásra, illetve

nemzeti szabványra hivatkozással határozható meg. Ettõl a sza-

bálytól az ajánlatkérõ csak a javaslatban taxatíve felsorolt

tények, körülmények fennállása esetén térhet el, aminek az in-

dokát az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell

adnia.

A közbeszerzés tárgyának meghatározásakor is érvénye-

sülnie kell az ajánlattevõk esélyegyenlõségének.

A 41. §-hoz

A javaslat nem teszi kötelezõvé az ajánlati biztosíték

kikötését. Ha az ajánlatkérõ ajánlati biztosítékhoz köti az

ajánlattételt, errõl az ajánlati felhívásban kell rendelkeznie.

Az ajánlati felhívásban emellett meg kell határozni a biztosí-

ték rendelkezésre bocsátásának legkésõbbi idõpontját, módját és

mértékét. Az ajánlattevõnek kell - ajánlata érvényességének

egyik feltételeként [52. § (2) bek. c) pont] - igazolnia, hogy

a biztosítékot az ajánlatkérõ rendelkezésére bocsátotta.

Az ajánlattétel biztosítékhoz való kötése azt a célt

szolgálhatja, hogy csak komoly szándékú ajánlattevõk vegyenek

részt az eljárásban. Az ajánlatkérõ számára szolgáló biztosíté-

kot ugyanis az ajánlattevõ elveszíti, ha ajánlati kötöttségének

ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerzõdés megkötése

érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg [50. § (3) bek.].

Ugyanakkor az ajánlati biztosíték mértéke nem állapítható meg

oly módon, hogy az ajánlattevõk indokolatlan és hátrányos meg-

különböztetését okozza. A Ptk. 320. §-ának (2) bekezdése alap-

ján a túlzott mértékû ajánlati biztosíték (bánatpénz) összegét

a bíróság mérsékelheti.

Az ajánlati biztosítékkal kapcsolatos jogok és kötele-

zettségek további szabályait az 50. § (3) bekezdése és a 60. §

(3) bekezdése tartalmazza.

A 42. §-hoz

Az elõminõsítési eljárás alkalmazásának vannak kötele-

zõ és lehetséges esetei. Az ajánlatkérõ a nyílt eljárást elõmi-

nõsítési eljárással is indíthatja. Két esetben azonban kötelezõ

elõminõsítést tartani: egyrészt, ha az ajánlatkérõ a nyílt el-

járásban való részvételbõl a külföldi ajánlattevõket kizárja,

másrészt a külön meghatározott értékhatárt [95. § (1) bek. e)

pont] elérõ vagy meghaladó értékû építési beruházás esetén.

Az elõminõsítési eljárás célja, hogy a nyílt eljárás

késõbbi szakaszában csak a teljesítésre pénzügyi, gazdasági és

mûszaki szempontból alkalmas jelentkezõk tegyenek ajánlatot. Az

elõminõsítési eljárásban tehát az ajánlatkérõ nem kérhet, az

ajánlattevõ pedig nem tehet ajánlatot.

Meghívásos és tárgyalásos eljárás során külön elõminõ-

sítési eljárás alkalmazási lehetõségérõl azért nem rendelkezik

a javaslat, mert ezen eljárásra jelentkezõk kiválasztásának

alapja ugyanaz, mint az elõminõsítés esetén [67. § (4) bek.,

és 71. § (3) bek.].

Az elõminõsítési eljárás eredményét közzé kell tenni,

a kiválasztott jelentkezõket pedig az ajánlatkérõ egyidejûleg,

közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre.

A 43-44. §-okhoz

Az ajánlattevõ érvényes ajánlatának egyik legfontosabb

feltétele, hogy - az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentá-

cióban meghatározott - tartalmi és formai követelményeknek meg-

feleljen, illetve csatolja a javaslat alapján az ajánlatkérõ

által meghatározott igazolásokat [41. § (1) bek., 43. § (2)

bek., 46. § (2) bek., 52. § (2) bek. d) pont].

Az ajánlat tartalmának lényeges része az ajánlattevõ

kifejezett nyilatkozata az ajánlati felhívás feltételeire, a

szerzõdés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.

Ennek hiányában ugyanis a szerzõdés nem jöhet létre [62. §, il-

letve a Ptk. 205. § (1)-(2) bek.].

A javaslat taxatív módon felsorolja a szerzõdés telje-

sítéséhez az ajánlatkérõ részérõl szükséges pénzügyi és gazda-

sági, valamint a mûszaki alkalmasság igazolásának különbözõ

módjait. Az ajánlatkérõ kizárólag ezek közül írhat elõ egy vagy

több igazolási módot az ajánlati felhívásban [44. §].

A 45. §-hoz

Az ajánlattevõnek joga van az ajánlatában közölt üzle-

ti titok nyilvánosságra hozatalának megtiltására. A javaslat -

tágan, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló tör-

vényben foglaltakkal egyezõen - értelmezi az üzleti titok

fogalmát: üzleti titok az ajánlattal összefüggõ gazdasági tevé-

kenységhez kapcsolódó minden olyan tény, megoldás vagy adat,

amelynek titokban maradásához az ajánlattevõnek méltányolható

érdeke fûzõdik. Tekintettel azonban az eljárás nyilvános jelle-

gére, az ajánlatok felbontásakor azok legfontosabb adatai is-

mertetésének szükségességére [51. § (3) bek.], az ajánlattevõ

nem tilthatja meg nevének, székhelyének (lakóhelyének), az ál-

tala kért ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidõnek a

nyilvánosságra hozatalát. Az ajánlatok ezen adatokon túli, fel-

bontáskori ismertetését ugyanakkor - az üzleti titok tág értel-

mû fogalma alapján - megtilthatja, figyelemmel pl. a felbontás-

kor jelenlévõ személyek (konkurrens ajánlattevõk) lehetséges

körére. Az üzleti titokkör további - az eljárásban született

döntés kihirdetéskori és az utáni - szûkítését a 61. § (3) be-

kezdése tartalmazza.

A 46. §-hoz

A javaslat meghatározza azokat a tényeket, körülménye-

ket, melyek fennállása esetén az ajánlattevõ nem vehet részt az

eljárásban, tehát a javaslatnál fogva ki van zárva az ajánlat-

tételbõl. A kizárás alapja a szerzõdésszegés veszélye - egyfe-

lõl az ajánlattevõ pénzügyi, gazdasági alkalmatlansága, illetõ-

leg a megfelelõ anyagi fedezet hiánya okán [46. § (1) bek. a),

b) pont], másfelõl üzletvitele körében vagy korábbi közbeszer-

zési eljárás során elkövetett és jogerõs határozatban megálla-

pított jogszabálysértõ magatartása, illetve szerzõdésszegése

alapján [46. § (1) bek. c), d), e) pont].

Az ajánlattevõnek kell - az ajánlatához csatoltan -

írásbeli nyilatkozatot tennie arról, hogy nem esik a kizáró

okok hatálya alá.

A 47-49. §-okhoz

Az ajánlattételi határidõ nemcsak az ajánlatok idõben

történõ benyújtása révén meghatározó pontja a közbeszerzési el-

járásnak, hanem e határidõ lejárta elõtti és utáni, mindkét fél

oldalán meglévõ különbözõ jogok és kötelezettségek miatt is.

A javaslat az ajánlattételi határidõ minimum tartamát

határozza meg. Nyílt eljárásban az ajánlattételi határidõ az

ajánlati felhívás közzétételétõl számított 40 napnál rövidebb

idõtartamú nem lehet. E szabály alapján az ajánlatkérõ határoz-

za meg az ajánlati felhívásban az ajánlattételi határidõt. Az

ajánlattételi határidõt meghosszabbítani lehet, de rövidíteni

nem. Az ajánlattételi határidõ meghosszabbításának feltétele,

hogy az indokolt legyen, elsõ alkalommal kerüljön rá sor, és az

eredeti határidõ lejárta elõtt az ajánlatkérõ a meghosszabbí-

tást hirdetményben tegye közzé.

Az ajánlattételi határidõnek alkalmasnak kell lennie

arra, hogy a megadott idõtartam alatt megfelelõ ajánlatokat le-

hessen tenni, másfelõl - meghosszabbítása korlátozásával -"ki-

számíthatónak" kell lennie, mivel ez a kezdõ napja az elbírálá-

si, valamint a szerzõdéskötési határidõ lejárta számításának

[47. §].

Az ajánlattételi határidõ lejárta elõtt az ajánlatkérõ

módosíthatja a szerzõdés feltételeit, illetve visszavonhatja

ajánlati felhívását. Ennek feltétele, hogy szándékát hirdet-

ményben hozza nyilvánosságra. Módosítás esetén - az ajánlatté-

teli határidõ tartamára vonatkozó szabály szerint - új határi-

dõt kell megállapítani. A javaslat arra az esetre, ha a felek

az ajánlattételi határidõ lejárta elõtt vonják vissza ajánlati

felhívásukat, illetve ajánlatukat, egyetlen kötelezettséget ír

elõ: az ajánlatkérõnek a dokumentáció ellenértékét, az ajánlat-

tevõnek pedig a dokumentációt kell visszaadnia, ha a dokumentá-

ció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt [48.§].

Az ajánlattételi határidõ lejárta elõtt az ajánlattevõ

is módosíthatja, illetve visszavonhatja ajánlatát anélkül, hogy

annak bármilyen jogkövetkezménye lenne. Az ajánlati kötöttség

az ajánlattételi határidõ lejártától kezdõdik [49. §].

Az 50. §-hoz

A Ptk. 211. §-ának (2) bekezdése alapján jogszabály az

ajánlati kötöttség idejét a Ptk.-ban foglaltaktól eltérõen is

szabályozhatja. A javaslat szerint az ajánlati kötöttség az

ajánlatkérõ által az ajánlati felhívásban elõre meghatározott

elbírálási idõpontot követõen legalább 30 napig tart, kivéve,

ha az ajánlatkérõ úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevõvel

sem kíván szerzõdést kötni. Építési beruházás esetén az aján-

lattevõ az elbírálási idõpontot követõen legalább 60 napig van

kötve ajánlatához. Az ajánlati kötöttség elbírálás, döntés utá-

ni 30, illetve 60 napig tartó idejének meghatározását az indo-

kolja, hogy a 62. § (2) bekezdés szerint - ha a döntést követõ-

en külön szerzõdés megkötésére kerül sor - a szerzõdést ezen

határidõkön belül kell megkötni. A szerzõdés megkötése határi-

dejének lejártáig - a fent említett kivétellel - az ajánlattevõ

kötve van ajánlatához.

Az ajánlattevõ ajánlati kötöttségének ideje alatt

ajánlatát nem módosíthatja, még az ajánlatkérõ hozzájárulásával

sem [49. § (2) bek.]. Ha az ajánlattevõ ajánlatát kötöttsége

alatt visszavonja, vagy a szerzõdés megkötése az érdekkörében

felmerült okból hiúsult meg, a javaslat szankcióként a biztosí-

ték elvesztését írja elõ, ami az ajánlatkérõt illeti meg. A

szerzõdés megkötésének meghiúsulása esetén az ajánlattevõ nem-

csak felróható magatartása esetén veszíti el a biztosítékot,

hanem ha érdekkörében felmerült bármely okból maradt el részé-

rõl a szerzõdéskötés. A biztosíték egyébként visszajár, kivéve,

ha az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerzõdést biztosí-

tó mellékkötelezettséggé válik.

Az 51-54. §-okhoz

Az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az ajánlatté-

teli határidõ lejárta napján kell felbontani. A felbontás idõ-

pontját és helyét az ajánlatkérõnek az ajánlati felhívásban

pontosan meg kell határoznia. Az ajánlattételi határidõ lejárta

napján történõ felbontás célja, hogy a határidõ eltelte utáni

visszaélések veszélyét kiküszöbölje.

A javaslat - a nyilvánosság elvére figyelemmel - meg-

határozza azon személyek körét, kiknek jelenléte a felbontásnál

megengedett. Nemcsak az ajánlatkérõ, az általa meghívott szemé-

lyek és az ajánlattevõk lehetnek jelen a felbontás aktusánál,

hanem az ajánlattevõk által meghívott személyek, valamint - az

eljárás tisztasága elvének követése érdekében - a Tanács tagjai

vagy az általuk meghívott személyek is. Közbeszerzéshez közpon-

ti költségvetési támogatásban részesülõ ajánlatkérõ esetén

jogszabály kötelezõvé teszi meghatározott személyek jelenlétét

a felbontásnál. A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl

szóló 1994. évi CIV. törvény 19. §-ának (7) bekezdése értelmé-

ben az új címzett és céltámogatással megvalósuló helyi önkor-

mányzati beruházások körében a 2 millió Ft értékhatárt meghala-

dó beszerzések esetén a versenytárgyalási ajánlatok felbontásá-

ra meg kell hívni a beruházás finanszírozását lebonyolító pén-

zintézetet.

Az ajánlatok felbontásakor egyrészt az ajánlattevõ

nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért ellenszolgálta-

tást és az általa vállalt teljesítési határidõt kell ismertet-

ni. A felbontás nyilvános jellege ugyanakkor szükségessé teszi

az ismertetés meghatározott ajánlati részekre történõ korláto-

zását az eljárás ezen szakaszában. Másrészt az ajánlatkérõ -

amennyiben a felbontáskor egyértelmûen megállapítható - megne-

vezi azon ajánlatokat, melyek érvénytelenek. Már felbontáskor

meg lehet állapítani az érvénytelenséget, ha az ajánlattételi

határidõ lejárta után nyújtották be az ajánlatot, vagy ha - pl.

a külföldiek eljárásból való kizárásával meghirdetett eljárás

esetén - ajánlattételre nem jogosult külföldi nyújtott be aján-

latot, továbbá, ha az ajánlattevõ az ajánlati biztosítékot nem

bocsátotta rendelkezésre, vagy az ajánlat - pl. a kért ellen-

szolgáltatás meghatározásának hiányában - nem felel meg az

ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott

feltételeknek [52. §].

Az ajánlatkérõ a felbontás utáni értékelési szakaszban

is észlelheti az ajánlat érvénytelenségét, különösen az aján-

lattevõ személye, illetve az ajánlatkérõ feltételeinek való

megfelelés kérdése tekintetében. Az ajánlatkérõnek az eljárás

bármely szakaszában ki kell zárnia az eljárásból azt az aján-

lattevõt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be aján-

latát, vagy ezen kizáró okok az eljárás alatt következtek be,

vagy ha hamis adatot szolgáltatott [53. §].

Az ajánlatok felbontásáról, ismertetésérõl, az érvény-

telen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevõkrõl az ajánlatkérõ-

nek jegyzõkönyvet kell készítenie. A jegyzõkönyv közjegyzõvel

történõ hitelesítését a javaslat nem teszi kötelezõvé, figye-

lemmel a Tanács tagjai vagy az általuk meghívott személyek

felbontásnál való részvételi lehetõségére is. A jegyzõkönyv az

eljárás eredményérõl való tájékoztató elkészítésének alapját is

képezi [54. §].

Az 55-58. §-okhoz

Az ajánlatok elbírálásának határidejét a javaslat meg-

határozza, tekintettel arra, hogy az ajánlattevõ ajánlati kö-

töttségének idejét az ajánlatkérõ egyoldalúan ne határozhassa

meg. Az ajánlatokat a felbontástól számított legrövidebb idõn

belül, de legkésõbb 30 napon belül kell elbírálnia az ajánlat-

kérõnek. Építési beruházások esetén - tekintettel a beruházás,

az ajánlatok összetettségére - a határidõ 60 nap. Az ajánlat-

kérõ indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbít-

hatja az elbírálási határidõt. Ennek feltétele - a meghosszab-

bítás indokának megjelölésével - hirdetmény közzététele az ere-

deti határidõ lejárta elõtt. Ebben az esetben az ajánlatoknak a

meghosszabbított elbírálási határidõ lejártát követõ 30 (építé-

si beruházás esetén 60) napig tartó kötöttséggel való fenntar-

tására kérheti fel az ajánlattevõket - hirdetményben - az aján-

latkérõ. Ha az ajánlattevõ eltérõ nyilatkozatot nem tesz, aján-

lati kötöttségének ideje a javaslat szerint meghosszabbodik.

Az ajánlatkérõ részérõl az elbírálási határidõ elmu-

lasztása az eljárást eredménytelenné teszi, aminek jogkövetkez-

ményét a javaslat 60. §-ának (2)-(3) bekezdése tartalmazza [55.

§].

Az ajánlatok értékelése, elbírálása a 34. § (1)-(2)

bekezdés szerint meghatározott szempont alapján történhet.

Eközben az ajánlatkérõnek mindig meg kell vizsgálnia az aján-

lattevõk szerzõdés teljesítésére való - 44. § szerint igazolt -

pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmasságát, aminek során az

igazolások eredetiségét is ellenõrizheti [56. §].

Az ajánlat tartalma nem egyértelmû részeinek tisztá-

zása érdekében az ajánlatkérõ felvilágosítást kérhet az aján-

lattevõktõl. Az ajánlatkérõ részérõl - az ajánlati felhívás, a

dokumentáció tartalmáról - történõ kiegészítõ tájékoztatás sza-

bályaihoz hasonlóan (38. §), az ajánlattevõ értelmezõ, pontosí-

tó válasza sem sértheti az ajánlattevõk esélyegyenlõségének el-

vét.

Ha az ajánlat ésszerûtlenül alacsony ellenszolgálta-

tást tartalmaz, az ajánlatkérõ ezen az alapon az ajánlatot nem

vetheti el, hanem írásban kell kérnie az alacsony ár magyará-

zatát [57. §].

Az ajánlatkérõnek kizárólag az ajánlatok elbírálására

és az azok közül kiválasztott ajánlat alapján történõ szerzõ-

déskötésre van joga. Az ajánlatok ettõl eltérõ célú felhaszná-

lásáról az ajánlattevõvel külön meg kell állapodnia [58. §].

Az 59. §-hoz

Az ajánlatkérõ csak azzal az ajánlattevõvel kötheti

meg a szerzõdést, aki az általa - a 34. § (1)-(2) bekezdése

alapján - választott elbírálási szempont szerint legkedvezõbb,

az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott fel-

tételeknek eleget tevõ ajánlatot tette. A szerzõdési szabadság

korlátozását jelenti - a kötelezõ elõzetes versenyeztetéssel

összefüggésben - az a szerzõdés tartalmára kiható szabály, mi-

szerint a köz érdekében csak a legkedvezõbb ajánlatot tevõ-

vel - ajánlata szerint - lehet szerzõdést kötni, illetve, hogy

nemzetgazdasági érdekekre tekintettel az értékelés során az

ajánlatkérõnek kötelezõ elõnybenrészesítési szabályokat kell

érvényesítenie.

A közbeszerzésekkel kapcsolatos gazdaság- és kereske-

delempolitikai koncepció ún. piacvédelmi részét, a nemzetgazda-

sági érdekek mentén meghatározott kötelezõ elõnybenrészesítési

szabályokat a javaslat 59. §-ának (2)-(5) bekezdése - a 26. §

(3) bekezdésében és a 35.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl -

tartalmazza. A koncepció lényege, hogy a hazai ipar erõsítése,

a hazai foglalkoztatáspolitikai célkitûzések érvényesítése ér-

dekében a preferencia alapját a közbeszerzés tárgyát képezõ

termék származása, illetve a közbeszerzés teljesítéséhez igény-

bevett belföldi munkaerõ - építési beruházás esetén - a hazai

alvállalkozók foglalkoztatása képezi. Ennek értelmében a hazai

termékek, illetõleg a hazai munkaerõ számára a versenyben ár-

preferenciát kell biztosítani: ha az ajánlat szerint a belföl-

dön foglalkoztatottak által elõállított érték az árubeszerzés

tárgya értékének 50 %-át meghaladja, az árra vonatkozó ajánla-

tot -legfeljebb 10 %-os mértékû eltérés esetén - egyenértékûnek

kell tekinteni. Ez a preferencia mind az árubeszerzés, mind az

építési beruházás esetén fennáll, ez utóbbiaknál az építési be-

ruházás részét képezõ árubeszerzés, illetve alvállalkozói szer-

zõdések értékét kell az 50 %-os "hazai tartalom" számítása te-

kintetében alapul venni. A belföldön foglalkoztatottak által

elõállított értéket 50 % feletti mértékben tartalmazó ajánlatok

közül pedig elõnyben kell részesíteni azt az ajánlatot, amely

alapján a belföldön foglalkoztatottak által elõállított érték a

legmagasabb.

Az áru származására vonatkozó tényt a gazdasági kama-

rák által kiállított származási bizonyítvánnyal kell az aján-

latkérõnek igazolnia. A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi

XVI. törvény 27. §-ának c) pontja szerint ugyanis a gazdasági

kamarák feladata többek között az, hogy az árukra vonatkozó

származási igazolásokat, bizonyítványokat és a kereskedelmi

forgalomban szükséges más okmányokat állítanak ki, illetve hi-

telesítenek.

A javaslat további - az egyenértékû ajánlatok esetében

- kötelezõ elõnybenrészesítési szabályt határoz meg, ha a

nyertes ajánlat az elõzõ preferenciák alapján nem lenne megál-

lapítható. A környezet védelme érdekében elõ kell mozdítani a

környezetbarát védjegyhasználattal rendelkezõ termékek gyártá-

sát. Ha e szempont alapján sem állapítható meg a nyertes aján-

lat, a javaslatnál fogva azt az ajánlatot kell elõnyben része-

síteni, melynek ajánlattevõje minõségbiztosítási rendszerrel

rendelkezik, és ezt a rendszert bármely nemzeti rendszerben

akkreditált személy tanúsította. A tanúsított minõségbiztosítá-

si rendszer bevezetése az ajánlattevõ részérõl elõsegíti a biz-

tonságos, megfelelõ minõségû termékek elõállítását.

Az 59. § (2)-(5) bekezdésének az elbíráláskor alkalma-

zandó szabályait - tekintettel azok kötelezõ érvényesítésére -

az ajánlati felhívás részévé kell tenni [35. § (2) bek.].

A 60. §-hoz

Ha a közbeszerzési eljárás befejezéseként szerzõdés

megkötésére nem kerül sor, az eljárás eredménytelen. Az eljárás

eredménytelenségének különbözõ okai lehetnek: az eljárás során

nem érkezett ajánlat, kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyúj-

tottak be, az összes ajánlattevõt ki kellett zárni az eljárás-

ból, vagy az eljárás során történt jogsértés miatt az eljárás

érvénytelenítésérõl született döntés.

Eredménytelen az eljárás akkor is, ha egyik ajánlatte-

võ sem tett az ajánlati felhívásban (dokumentációban) foglal-

taknak - az ajánlatkérõ részére - megfelelõ ajánlatot. E sza-

bály értelmében egyfelõl nem megfelelõ az ajánlat, ha az az

ajánlati felhívásban (dokumentációban) meghatározott követelmé-

nyeknek nem tesz eleget. Másfelõl ezen követelményeknek megfe-

lelõ ajánlatok kevésbé elõnyösek is lehetnek az ajánlatkérõ

számára. Ha az ajánlatkérõt szerzõdéskötési kötelezettség nem

terheli, nem köteles a nyertes ajánlattevõvel [59. § (1) bekez-

dése] számára nem kedvezõ szerzõdést kötni.

Eredménytelennek minõsül az eljárás továbbá abban az

esetben is, ha az ajánlatkérõ a meghatározott határidõn belül

(55. § (1)-(2) bek.) az ajánlatokat nem bírálja el. Az ajánlat-

kérõ mulasztásának - felróhatóságától független - jogkövetkez-

ménye, hogy az ajánlati biztosítékkal azonos összeg megfizeté-

sére köteles, ha az ajánlattevõ számára az eljárásban való

részvételt biztosíték adásához kötötte. Továbbá a dokumentáció

ellenérték fejében történõ rendelkezésre bocsátása esetén, az

ajánlatkérõ köteles az ellenértéket az ajánlattevõnek visszaad-

ni. Ez utóbbi szabály akkor is alkalmazandó, ha az ajánlatkérõ

egyik ajánlattevõ ajánlatát sem fogadja el. Ugyanakkor az aján-

latkérõ ajánlata elkészítése költségeinek megtérítését nem kö-

vetelheti.

A 61. §-hoz

A közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálására

vonatkozó döntést, az eljárás eredményét nyilvánosan kell ki-

hirdetnie az ajánlatkérõnek. Míg a javaslat felbontás esetén

azon személyek körét határozza meg, akik a felbontáskor jelen

lehetnek, addig a döntés kihirdetése esetén az arra kötelezõen

meghívandó személyekrõl rendelkezik. A kihirdetésre az ajánlat-

tevõket és a külön jogszabályban meghatározott személyeket kell

az ajánlatkérõnek meghívnia, a kihirdetésen jelen nem lévõ

ajánlattevõket pedig a döntésrõl haladéktalanul írásban kell

értesítenie.

A döntés nyilvános kihirdetése alkalmával és azt köve-

tõen az üzleti titok fogalma szûkül, s így a nyilvánosságra

hozható információk köre bõvül. A közbeszerzési eljárás során

ugyanis az eljárás átláthatósága és az üzleti titok védelme

szabályainak összhangban kell állniuk. Míg felbontáskor az

ajánlattevõk üzleti érdekei védelme érdekében a nyilvánosságra

hozható információk nagymértékben korlátozhatók, addig a nyer-

tes ajánlattevõ kiválasztását indokló, megalapozó tényeket, me-

goldásokat és adatokat már nem lehet titokként kezelni, azokat

meg kell nevezni és nyilvánosságra kell hozni.

A 62. §-hoz

A közbeszerzési eljárás eredményeként a közbeszerzésre

irányuló szerzõdés megkötésére kétféle módon kerülhet sor. A

Ptk. 213. §-ának (1) bekezdésével összhangban - fõszabályként -

a szerzõdés létrejön a jelenlevõk között abban az idõpontban,

amikor az ajánlatkérõ az írásba foglalt döntését kihirdeti és

azt egyidejûleg az ajánlatkérõnek átadja; távollevõk között pe-

dig akkor, mikor az ajánlatkérõ írásba foglalt döntése az aján-

lattevõhöz megérkezik és azt igazoltan kézhez veszi.

A szerzõdés létrejöttének idõpontját azonban az aján-

latkérõ - az ajánlati felhívásban - eltérõen is megállapíthat-

ja. Erre akkor kerülhet sor, ha a döntés alapján külön szerzõ-

dés megkötése szükséges, tekintettel a közbeszerzés tárgyának

összetettségére. Ebben az esetben is a szerzõdés tartalmát az

ajánlati felhívás, illetõleg a dokumentáció és az ajánlat tar-

talmának megfelelõen, írásban kell megállapítani. A szerzõdés-

kötés határideje - az ajánlati kötöttség idejére is tekintettel

- a döntés kihirdetésétõl számított 30, építési beruházás ese-

tén 60 nap. Amennyiben errõl az ajánlatkérõ az ajánlati felhí-

vásban külön nem rendelkezik, a fõszabály érvényesül.

A 63-64. §-okhoz

A közbeszerzési eljárás végén nemcsak az ajánlatok el-

bírálására vonatkozó döntést kell nyilvánosan kihirdetni, hanem

az eljárás eredményérõl részletezõbb, a javaslat mellékletét

képezõ minta szerinti hirdetményt is közzé kell tenni az érde-

keltek és a köz tájékoztatása érdekében. Az eljárás eredményé-

rõl szóló tájékoztatót legkésõbb annak kihirdetésétõl számított

15 napon belül kell az Értesítõben közzétenni.

Az eljárás eredményének nyilvánosságra hozatala mel-

lõzhetõvé teszi az eljárásban résztvevõ ajánlattevõk egyenkénti

írásbeli értesítését. Ugyanakkor az ajánlattevõ kifejezett ké-

relmére, a kérelem kézhezvételétõl számított 15 napon belül az

ajánlatkérõ köteles az ajánlattevõt külön tájékoztatni kizárá-

sának, vagy ajánlata elutasításának, illetve az elõminõsítési

eljárásban alkalmatlanná minõsítésének indokairól és a nyertes

ajánlattevõ személyérõl. Az ajánlatkérõ ezen döntése indokát a

jegyzõkönyv és az eljárás befejezésekor a megadott minta sze-

rint készített írásbeli összegezés adatai, megállapításai alap-

ján adja meg [63. §].

Az egyes eljárások összegezését nem kell közzétenni,

azt az ajánlatkérõ öt évig köteles õrizni, és a Közbeszerzések

Tanácsa felhívására, annak rendelkezésére bocsátani. Az össze-

gezés adatai, megállapításai az érintettek kérelmére történõ

tájékoztatáson túl bizonyítékul szolgálhat a jogorvoslati eljá-

rásban [64. § (1) bek.].

Az ajánlatkérõnek a közbeszerzési értékhatár feletti

éves közbeszerzései tekintetében az elõírt minta szerinti

összegezést kell készítenie, amit a Tanácsnak kell megküldeni.

Az éves összegezések segítséget nyújthatnak a Tanácsnak a ja-

vaslat szabályai érvényesülését figyelõ, illetõleg a közbeszer-

zésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását

kezdeményezõ tevékenységében. Az éves összegezések feldolgozása

továbbá elõsegítheti a mindenkori megfelelõ "éves" közbeszerzé-

si értékhatárok megvonását, azok indokolt módosítását [64. §

(2) bek.].

A 65. §-hoz

A meghívásos közbeszerzési eljárásnak a másik két el-

járási fajtától eltérõ alapvetõ jellemzõit a javaslat általános

eljárási szabályai tartalmazzák [26. § (1), (2), (4), (6)

bek.]. A meghívásos eljárás alkalmazásának feltételeit és a

nyílt eljárástól eltérõ menetét a VIII. fejezet szabályozza.

A meghívásos eljárásban a verseny a nyílt eljárásnál

szûkebb ajánlattevõi körben érvényesül: az ajánlatkérõ által

meghívottak vehetnek csak részt az eljárásban. A verseny szûkí-

tése azonban nem múlhat kizárólag az ajánlatkérõ diszkrecioná-

lis döntésén, ezért a javaslat meghatározza azt a két felté-

telt, amelyek fennállása esetén az ajánlatkérõ meghívásos el-

járást alkalmazhat. A javaslat szerint a korlátozottabb körben

történõ versenyeztetés olyan esetekben indokolt, amikor - ob-

jektív körülmények alapján elõreláthatóan - a valódi verseny és

a szerzõdés teljesítésére alkalmas ajánlattevõk részvétele így

is biztosítható. A meghívásos eljárás bizonyos esetekben költ-

ségkímélõbb megoldást jelenthet.

A javaslat ezen szempontokra tekintettel két esetben

ad lehetõséget a meghívásos eljárás alkalmazására. Egyrészt, ha

- a közbeszerzés tárgyának sajátos természete miatt - eleve

csak korlátozott számú ajánlattevõ alkalmas a szerzõdés telje-

sítésére. Másrészt, ha a minõsített ajánlattevõk jegyzéke alap-

ján - a közbeszerzés tárgyára figyelemmel - legalább öt, aján-

lattételre alkalmas minõsített ajánlattevõ van.

A minõsített ajánlattevõk jegyzékét a Közbeszerzések

Tanácsa évente közzéteszi. A Tanács figyelemmel kíséri a köz-

beszerzési eljárás alapján megkötött szerzõdések teljesítését,

és meghatározza a minõsítési szempontokat [15. § (1) bek. d)

pont].

A meghívásos eljárás mindkét esetben - a meghívás biz-

tosítása miatt - a javaslat mellékletében meghatározott részvé-

teli felhívás közzétételével indul, az eljárás egyes további

szabályai azonban - a két eset különbözõségébõl adódóan - elté-

rõek.

A 66. §-hoz

Abban az esetben, ha a közbeszerzés tárgyának sajátos

természete miatt a szerzõdés teljesítésére csak korlátozott

számú ajánlattevõ alkalmas, az ajánlatkérõnek a részvételi fel-

hívásban meg kell jelölnie azokat, akiket a teljesítésre al-

kalmasnak tart és az ajánlattételre fel kíván hívni. Az aján-

latkérõ által meghívásra kerülõ ajánlattevõk feltüntetését a

hirdetményben az indokolja, hogy az eljárásban való részvételre

mindazok jelentkezhessenek, akik a szerzõdés teljesítésére - az

ajánlatkérõ tudomása ellenére - szintén képesek. A javaslat 65.

§-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak esetén ugyanis az

ajánlatkérõ értékítélete helyességének ellenõrizhetõségét -

az eljárás tisztasága érdekében - garantálni kell.

Az ajánlatkérõ által megjelölteknek és a megjelölte-

ken kívül az eljárásban való részvételre jelentkezõknek a szer-

zõdés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és mûszaki

alkalmasságát egyaránt meg kell vizsgálnia az ajánlatkérõnek,

és az összes alkalmasnak minõsítettet egyidejûleg, közvetlenül,

írásban fel kell hívnia ajánlattételre. E szabály biztosítja

azt, hogy ha a 65. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatáro-

zott feltétel nem áll fenn, mivel a szerzõdés teljesítésére al-

kalmas ajánlattevõk nagy számban jelentkeztek, a meghívásos el-

járás - az ajánlattételre történõ kötelezõ felhívás révén -

kvázi nyílt eljárássá "alakul át".

A 67. §-hoz

Abban az esetben, ha a minõsített ajánlattevõk jegyzéke

alapján legalább öt, ajánlattételre alkalmas minõsített aján-

lattevõ van, a verseny leszûkíthetõ a teljesítésre alkalmas

minõsített ajánlattevõk körére, feltéve, hogy legalább öt aján-

lattevõ részvétele biztosított. A javaslat kimondja, hogy az

eljárásban való részvételre csak minõsített ajánlattevõk je-

lentkezhetnek, valamint, hogy az ajánlatkérõnek a meghívásra

kerülõk ajánlati felhívásban jelzett keretszámát úgy kell meg-

határoznia, hogy az eljárásban legalább öt ajánlattevõ verse-

nyeztetésére kerüljön sor. A javaslat külön kihangsúlyozza,

hogy a keretszámnak a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia és

minden körülmények között biztosítania kell a valódi versenyt.

Az ajánlatkérõnek a minõsített ajánlattevõk esetében

is - a közbeszerzés tárgyára figyelemmel - meg kell vizsgálnia

azok pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmasságát, és e szem-

pont alapján legfeljebb a megadott keretszám felsõ határának

megfelelõen kiválasztott ajánlattevõket hívja fel ajánlattétel-

re az ajánlatkérõ.

A keretszám javaslatnál fogva megállapított alsó hatá-

ra a szükséges versenyt biztosítja, míg a keretszám ajánlatkérõ

által meghatározott felsõ határa a jelentkezõk számára jelzi a

versenyben való részvétel esélyét.

A 68-69. §-okhoz

A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul. En-

nek alapján a részvételre történõ jelentkezést határidõhöz kell

kötni. A részvételi határidõt az ajánlatkérõ határozza meg a

részvételi felhívásban a javaslat azon rendelkezésére tekintet-

tel, hogy az a felhívás közzétételétõl számított 25 napnál rö-

videbb idõtartamú nem lehet. Az ajánlattételi határidõ a meghí-

vásos eljárásban is 40 nap, e határidõt a nyílt eljárás szabá-

lyától eltérõen azonban az ajánlati felhívás feladásától kell

számítani [68. §].

A meghívásos eljárásban már a részvételi felhívásra is

alkalmazni kell a nyílt eljárásban az ajánlati felhívás tekin-

tetében elõírtakat, nevezetesen: az ajánlatkérõ a részvételi

felhívást akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerzõdés megkö-

téséhez szükséges engedélyekkel és a szerzõdés teljesítését

biztosító anyagi fedezettel vagy az arra vonatkozó biztosíték-

kal, hogy a teljesítés idõpontjában az anyagi fedezet rendelke-

zésre áll. Továbbá, mivel a részvételi felhívásnak része a be-

szerzés tárgyának, mennyiségének megjelölése, a mûszaki leírás-

ra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.

A meghívásos eljárásban az ajánlati felhívás egyidejû,

közvetlen, írásban történõ elküldésével meghívott ajánlattevõk

tehetnek ajánlatot. Az ajánlati felhívás minimum tartalmát a

javaslat - a részvételi felhívásban foglaltakat figyelembe véve

-a nyílt eljárás ajánlati felhívásának tartalmával egyezõen ál-

lapítja meg [69. §].

A 70. §-hoz

A tárgyalásos közbeszerzési eljárásnak a másik két el-

járási fajtától eltérõ alapvetõ jellemzõit a javaslat általános

eljárási szabályai tartalmazzák [26. § (1), (5), (6) bek.]. A

meghívásos eljárás alkalmazásának feltételeit és a nyílt eljá-

rástól eltérõ menetét a IX. fejezet szabályozza.

A tárgyalásos eljárás a másik két eljárási fajtától

nagymértékben eltér, mivel a szerzõdés feltételeirõl a felek

szabadon tárgyalnak, minek során nincsenek kötve a javaslat

ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályaihoz.

A javaslat taxatív módon sorolja fel azokat a feltéte-

leket, melyek fennállása esetén tárgyalásos eljárást alkalmaz-

hat az ajánlatkérõ. A tárgyalásos eljárás alkalmazása feltéte-

leinek indoka különbözõ.

A nyílt vagy a meghívásos eljárás eredménytelensége

esetén az ajánlatkérõ tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha az

ajánlati felhívás feltételei változatlanok. Az eredménytelenség

azonban nem eredhet az elbírálás ajánlatkérõ részérõl történõ

elmulasztásából vagy az eljárás alatti jogsértés miatt az eljá-

rás érvénytelenítésébõl [60. § (1) bek. e), f) pont]. Az azonos

feltételekkel meghirdetett újabb nyílt vagy meghívásos eljárás

esetleg ismételt eredménytelenségének elkerülése végett a tár-

gyalásos eljárás alkalmazása megengedett, aminek során az aján-

latkérõnek lehetõsége van szûkebb körben, az ajánlattevõkkel

szabadon tárgyalva, az eredeti feltételeinek megfelelõen megál-

lapodni.

Tárgyalásos eljárást lehet tartani akkor is, ha az

ajánlatkérõ egy elõre meghatározott személlyel köt szerzõdést.

A verseny mellõzésével történõ szerzõdéskötésre három különbözõ

esetben kerülhet sor. Egyrészt, ha a szerzõdés teljesítésére

kizárólag egy meghatározott személy képes, és ennek oka a köz-

beszerzés mûszaki-technikai sajátosságai, mûvészeti szempontjai

vagy a kizárólagos jogok védelme. Másrészt árubeszerzés esetén

a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bõvítése

érdekében a korábbi nyertes ajánlattevõvel köthet az ajánlatké-

rõ szerzõdést. A verseny kizárását a javaslat azonban feltéte-

lekhez köti (más nyertes ajánlattevõ esetén mûszakilag eltérõ

dolgokat kellene beszerezni, illetve a beszerzés aránytalanul

nagy mûködési vagy karbantartási költséget eredményezne), vala-

mint a tárgyalás útján megkötött szerzõdés idõtartama nem ha-

ladhatja meg a három évet. Harmadrészt építési beruházás vagy

szolgáltatás megrendelése esetén, ha a korábbi közbeszerzés ki-

egészítése szükséges, a korábbi nyertes ajánlattevõvel köthet

szerzõdést az ajánlatkérõ. A javaslat ebben az esetben is fel-

tételekhez köti a verseny kizárását: a szükséges kiegészítõ

építési beruházás vagy szolgáltatás elõre nem volt látható, to-

vábbá az mûszakilag és gazdaságilag nem elválasztható a koráb-

ban kötött szerzõdéstõl, végül a kiegészítõ építési beruházás

vagy szolgáltatás értéke nem haladhatja meg a korábbi közbe-

szerzés értékének 50 %-át. A korábbi közbeszerzéshez utólag

szükséges, kapcsolódó beszerzés esetén tehát a verseny bizonyos

ideig, illetõleg értékig - egyéb feltételek megléte esetén -

kizárható.

Tárgyalásos eljárás alkalmazható, ha a beszerzendõ

dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányozási vagy fej-

lesztési célból állítják elõ.

Tárgyalásos eljárás alkalmazását rendkívüli sürgõsség

is indokolhatja. A javaslat negatív megközelítésben határozza

meg a rendkívüli sürgõsség miatt alkalmazott tárgyalásos eljá-

rás feltételeit: az ajánlatkérõ nem láthatja elõre a sürgõs el-

járást indokló helyzet bekövetkeztét, sõt a helyzet nem állhat

elõ az ajánlatkérõ mulasztásából, továbbá a gyors eljárás szük-

ségessége miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásban elõírt ha-

táridõk nem betarthatók. Rendkívüli sürgõsség esetén a közbe-

szerzésre irányuló szerzõdés gyors megkötésének és teljesítésé-

nek elmaradása a közbeszerzéssel érintettek helyzetében nagy-

mértékû, súlyos hátrányt, kárt okozna.

A tárgyalásos eljárás tartásának további esete az, ha

a szolgáltatás tárgyát nem lehet olyan pontosan, egyértelmûen

meghatározni, amely lehetõvé teszi a nyílt vagy a tárgyalásos

eljárás szabályainak megfelelõ ajánlati felhívás (mûszaki leí-

rás, 40. §), illetve ajánlat elkészítését, és ezáltal a legked-

vezõbb ajánlat kiválasztását.

A tárgyalásos eljárás sajátos esete az, mikor a be-

szerzés kedvezõ feltételei csak rövid ideig állnak fenn és más

fajtájú eljárás alkalmazása során a kedvezõ feltételekkel tör-

ténõ közbeszerzés lehetõsége meghiúsulna. Ebben az esetben

elõnyösebb, kedvezõbb feltételekkel lehet szerzõdést kötni,

mint nyílt vagy meghívásos eljárásban történõ versenyeztetés

útján.

Az ajánlatkérõ tárgyalásos eljárás eredményeként sze-

rezheti meg az ingatlan tulajdonjogát vagy használatára, hasz-

nosítására vonatkozó jogot. Ennek indoka, hogy az ajánlatkérõ

sok esetben egy meghatározott ingatlan tulajdonjogát vagy hasz-

nálatára, hasznosítására vonatkozó jogot akarja megszerezni,

másrészt a versenyt eleve korlátozza az a körülmény, hogy meg-

felelõ földingatlanok csak korlátozottan állnak a természetben

rendelkezésre.

A 71. §-hoz

A tárgyalásos eljárás menete különbözõ lehet aszerint,

hogy megindítását hirdetményben közzé kell-e tenni vagy sem.

Az eljárás megindítását akkor nem kell közzétenni, ha az aján-

latkérõ egy meghatározott személy tárgyalásra való közvetlen

meghívására jogosult [70. § b), f), g) pont], illetve, ha az

eljárás alkalmazásának alapja a sürgõs szerzõdéskötés [70. §

d), h) pont]. A 70. § c) és i) pontjában foglaltak alapján

mind több, mind pedig egy személy kiválasztására mód van. A

hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás során az

ajánlatkérõ az általa kiválasztottakat közvetlenül hívja meg

tárgyalásra.

Kötelezõ az eljárás megindításáról a javaslatban meg-

határozott hirdetményt - az eljárásra való jelentkezés, a ver-

seny biztosítása érdekében - közzétenni a nyílt vagy a meghívá-

sos eljárás eredménytelensége esetén, illetve, ha a szolgálta-

tás tárgyát nem lehet pontosan meghatározni. A hirdetmény az

eljárás megindításával kapcsolatban részvételi felhívást tar-

talmaz. Ebben az ajánlatkérõ megjelölheti azokat, akiket a tár-

gyalásos eljárásba való részvételre meg kíván hívni. A megje-

lölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelent-

kezhetnek a hirdetmény alapján, akik alkalmasak a szerzõdés

teljesítésére. Az ajánlatkérõnek a hirdetményben megjelölt ke-

retszámnak megfelelõ számú, de - amennyiben lehetséges - lega-

lább három jelentkezõt kell kiválasztania és tárgyalásra köz-

vetlenül meghívnia. A kiválasztás alapja a jelentkezõknek a

szerzõdés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és mû-

szaki alkalmassága lehet.

A tárgyalásos eljárás eredményérõl - akár hirdetmény

közzétételével, akár anélkül indult - a 63. § (1) bekezdésének

megfelelõen tájékoztatót kell közzétenni.

A 72. §-hoz

A közbeszerzési eljárások sajátos esete a gyorsított

eljárás. Gyorsított eljárás rendkívüli sürgõsség esetén alkal-

mazható. A rendkívüli sürgõsséget indokló körülmények azonban

nem eredhetnek az ajánlatkérõ mulasztásából. Rendkívüli sürgõs-

ség esetén tehát a javaslat szerint tárgyalásos eljárás és/vagy

gyorsított eljárás tartására van lehetõsége az ajánlatkérõnek.

Gyorsított eljárás csak meghívásos vagy tárgyalásos

eljárás esetén alkalmazható. A nyílt eljárásban biztosított

széleskörû verseny szûk idõbeli korlátok közé szorítása a ver-

seny teljességét, biztonságát veszélyeztetheti. Ugyanezen okok-

nál fogva építési beruházás során sem lehet gyorsított eljárást

lefolytatni.

A gyorsított meghívásos és meghirdetett tárgyalásos

eljárásban a részvételre történõ jelentkezés határideje lerövi-

díthetõ a részvételi felhívás közzétételétõl számított 15 nap-

ra. A meghívásos és a tárgyalásos eljárásban az ajánlattételi

határidõ pedig az ajánlati felhívástól számított legfeljebb 15

napra csökkenthetõ.

A gyorsított és a tárgyalásos eljárás alkalmazásának

lehetõsége biztosítja a közbeszerzések során a rugalmas, diffe-

renciált eljárásokat.

A 73-75. §-okhoz

A javaslat negyedik része a közbeszerzési eljárás

alapján megkötött szerzõdés teljesítése és megszûnése tekinte-

tében tartalmaz néhány speciális szabályt. Ezek a 73-74. §-ban

meghatározott feltételek a szerzõdésnek kötelezõ tartalmi ele-

mei, így akkor is részei a szerzõdésnek, ha a felek arról nem

vagy eltérõen rendelkeztek [75. § (1) bek.].

Az ajánlatkérõként szerzõdést kötõ fél a javaslat

alapján felmondásra jogosult, ha a szerzõdéskötést követõen be-

állott körülmény folytán a szerzõdés teljesítésére nem képes. E

szerzõdést megszüntetõ egyoldalú jognyilatkozat megtételét a

szerzõdéskötéskor elõre nem látható körülmény beállta (pl. a

költségvetéshez kötött anyagi források elvonása vagy a nemzet-

gazdasági helyzet) indokolja, minek következtében az ajánlatké-

rõként szerzõdést kötõ fél a szerzõdés teljesítésére nem képes.

Tekintettel ezen körülményekre, a javaslat 1. §-ának e) pontjá-

ban meghatározott szervezetek kivételt képeznek a javaslatnál

fogva felmondásra jogosultak körében. A javaslat szerint a

szerzõdés jogszerû, egyoldalú megszüntetésével egyidejûleg a

fél - a kártérítés szabályai szerint - kártalanításra köteles

[73. §].

Az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban elõírhatja,

hogy a nyertes ajánlattevõ gazdasági társaság létrehozására kö-

teles. A szerzõdésszerû teljesítés érdekében megkövetelt társa-

ságalapítás elmaradása a megfelelõ teljesítést veszélyeztethe-

ti. Így, ha a nyertes a közbeszerzésre irányuló szerzõdés aláí-

rásától számított 60 napon belül a társasági szerzõdés megköté-

sét (illetve az alapszabály elfogadását) a cégbírósághoz nem

jelenti be, az ajánlatkérõ a szerzõdést felmondhatja. A szerzõ-

dés aláírásától számított 60 napos határidõ tehát nem a gazda-

sági társaság cégjegyzékbe való bejegyzésére, hanem a gazdasági

társaságot alapító társasági szerzõdés cégbírósághoz történõ

bejelentésére vonatkozik. Az ajánlatkérõ jogszerû, egyoldalú

szerzõdés megszüntetése nem jár kártalanítási kötelezettséggel

[74. § (1) bek.].

Építési beruházás céljából kötött szerzõdés esetén az

ajánlatkérõként szerzõdést kötõ fél köteles a munkát - a másik

fél szerzõdésszerû teljesítése érdekében, azt elõsegítve - meg-

bízott helyszíni képviselõje (mûszaki ellenõr) útján ellenõriz-

ni. A Ptk. építési szerzõdésre vonatkozó 404. §-ának (2) bekez-

dése szerint "a megrendelõ köteles a munkát idõközönként elle-

nõrizni". A Ptk.-t módosító 1993. évi XCII. törvény helyezte

hatályon kívül ezen jogszabályhely azon szövegrészét, miszerint

"megbízott helyszíni képviselõje (mûszaki ellenõr) útján" köte-

les a megrendelõ a munkát ellenõrizni. A Ptk. hatályon kívül

helyezett, korábbi diszpozitív szabályát teszi kötelezõvé a ja-

vaslat a közpénzekkel megvalósuló építési beruházás esetén,

figyelemmel a külön jogszabályokban meghatározott részletsza-

bályokra is [74. § (2) bek.].

A javaslat szerint a szerzõdéskötésre és a szerzõdés

teljesítésére vonatkozó, a javaslatban nem szabályozott kérdé-

sekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni [75. § (2) bek.].

A 76. §-hoz

E §-szal kezdõdik a közbeszerzésekkel kapcsolatos jo-

gorvoslatról szóló rész. A jogorvoslati eljárást elsõfokon a

15. §-ban és a 19. §-ban már említett Bizottság folytatja le. A

Bizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás jogtalan

mellõzése, valamint a közbeszerzési eljárás alapelveinek és

szabályainak megsértése miatt indított eljárás lefolytatása és

az ajánlatkérõ döntésével szemben benyújtott kérelem elbírálá-

sa. Eljár továbbá a Bizottság abban az esetben is, ha az 5. §-

ban foglalt azon szabályt sértették meg, hogy tilos e törvény

megkerülésének céljából a közbeszerzést részekre bontani.

A közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb jogvita elbírá-

lása bíróság hatáskörébe tartozik, így különösen a közbeszerzé-

si eljárás eredményeként létrejött szerzõdés érvénytelenségével

kapcsolatos eljárás, illetve a "közbeszerzési szerzõdés-

sel" kapcsolatos szerzõdésszegés és az ezzel, valamint a közbe-

szerzési eljárással összefüggésben keletkezett kártérítési

ügyek. E hatáskör megosztás indoka az, hogy a bíróságokról szó-

ló 1972. évi IV. törvény 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja sze-

rint polgári jogi ügyekben a bíróság dönt.

A 77-78. §-hoz

A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás-

ban (a továbbiakban: közbeszerzési ügy) három közbeszerzési

biztos jár el, akiket a Bizottság elnöke jelöl ki. Az adott

ügyben eljáró közbeszerzési biztosok közül legalább egynek jogi

szakvizsgával, egy másiknak pedig az ügy tárgyával leginkább

összefüggõ felsõfokú végzettséggel kell rendelkeznie. Az eljáró

biztosok számának ily módon való meghatározását az indokolja,

hogy a határozatot a közbeszerzési biztosok többségi szavazás-

sal hozzák [86. § (4) bek.].

Az eljáró közbeszerzési biztosokra szigorú kizárási

szabályok vonatkoznak. Nem lehetnek hozzátartozói, anyagi, il-

letve más függõségi viszonyban egyetlen olyan szervezettel

(személlyel) sem, amely a közbeszerzési ügyben ajánlatkérõ,

ajánlattevõ, a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellõzve be-

szerzõ, vagy az eljárást kezdeményezõ egyéb érdekelt (a továb-

biakban együtt: ügyfélszervezet).

A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzé-

si biztos, aki tulajdoni részesedéssel rendelkezik az ügyfél-

szervezetben, vagy olyan szervezetben, mely azzal rendszeres

üzleti kapcsolatban áll. A fentieken kívüli jogviszonyban a

közbeszerzési biztosok ügyfélszervezettel azért nem állhatnak,

mert ezt a rájuk vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok [22.

§ (3)-(4) bek.] kizárják.

A javaslat a fentieken kívül azokat a közbeszerzési

biztosokat is kizárja a közbeszerzési ügy intézésébõl, akiknek

hozzátartozója áll az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, il-

letve egyéb érdekeltségi, alá-fölé rendeltségi viszonyban. (E

szabályok alkalmazása során nem hagyható figyelmen kívül, hogy

a vezetõ tisztségviselõ fogalmába a 13. § (1) bekezdésének b)

pontja alapján a szervezet vezetõje és felügyelõ bizottsági

tagja is beletartozik.)

Ha a közbeszerzési biztos személyére nézve a közbe-

szerzési ügy indulásakor, vagy késõbb összeférhetetlenségi ok

áll fenn, vagy keletkezik, ezt köteles bejelenteni a Bizottság

elnökének és a már folyamatban levõ ügyben való részvételét meg

kell szüntetnie. Amennyiben ilyen ügyben vita merül fel, ennek

elbírálása a 15. § h) pontja szerint a Tanács hatáskörébe tar-

tozik.

A 79. §-hoz

A Bizottság a közbeszerzési ügyek során az államigaz-

gatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tör-

vény szabályai alapján jár el a javaslatban meghatározott elté-

résekkel, melyek elsõsorban a hivatalból történõ eljárásra és

az eljárást gyorsító szabályokra vonatkoznak.

A javaslat a jogalanyok széles köre részére teszi le-

hetõvé az eljárás kérelemmel történõ megindítását: a közbeszer-

zési eljárás felein (ajánlatkérõ, ajánlattevõ) kívül bármely

egyéb érdekelt kérelmet nyújthat be, akinek jogát vagy jogos

érdekét a javaslatba ütközõ tevékenység sérti vagy veszélyezte-

ti. E szabály ad lehetõséget pl. a közbeszerzési eljárás jogta-

lan mellõzésével történõ beszerzésekkel kapcsolatos eljárás

megindítására.

A hivatalból történõ eljárás megindítását a Tanács

tagjai kezdeményezhetik, akik a közbeszerzések figyelemmel kí-

sérése során, illetõleg a Közbeszerzési Értesítõ szerkesztését

ellátó Titkárság útján, vagy más módon szereznek tudomást a ja-

vaslat szabályaiba ütközõ eseményekrõl.

Az eljárás megindításának mindkét módja esetén szigorú

jogvesztõ határidõk állnak fenn: az eljárást a javaslat szabá-

lyait sértõ eseménynek az eljárást indító tudomására jutásától

számított 15 napon belül, de legkésõbb az esemény bekövetkezé-

sétõl számított 60 napon belül lehet megindítani. E határidõk

megállapításánál egyfelõl a jogorvoslat szükségességének, más-

felõl a közbeszerzési szerzõdések zavartalan megvalósulásának

szempontjait kellett összehangolni.

A 15 napos határidõ ezen kívül elõ kívánja segíteni,

hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabálysértések még az

eljárás befejezése elõtt a Bizottság elé kerüljenek és így meg

lehessen elõzni a jogellenes döntéseket.

A közbeszerzésekkel kapcsolatos, kérelemre indult

jogorvoslati eljárásért 30.000,-Ft igazgatási szolgáltatási

díjat kell fizetni az eljárás megindításakor.

A 80. §-hoz

E § részletesen felsorolja az eljárást megindító kére-

lem tartalmi kellékeit. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési

ügy elintézési határideje nagyon rövid, fontos, hogy a kérelem

minden szükséges adatot tartalmazzon. Ezen adatok egy része a

felekre és az ügyben érdekelt más személyekre, továbbá a Bi-

zottságtól kért intézkedésekre vonatkozik. Fel kell tüntetni

továbbá a jogsértõ esemény, vagy annak tudomásra jutásának idõ-

pontját azért, hogy a késve indított eljárásokat könnyen ki le-

hessen szûrni.

A hiányos kérelem kiegészítésére 5 napos határidõ áll

rendelkezésre, ez is az eljárást gyorsító szabályok közé tarto-

zik. A jogosulatlan személy (szervezet) által indított kérelme-

ket, továbbá azokat, melyekkel kapcsolatban az igazgatási szol-

gáltatási díjat nem fizették meg, a Bizottság elutasítja.

A 81-85. §-hoz

Az eljárás megindításának napja a 80. § (1) bekezdésé-

nek megfelelõ, hiánytalan kérelem megérkezésének, illetõleg az

eljárás hivatalból történõ kezdeményezésének a napja. Az eljá-

rással kapcsolatos határidõket e naptól kell számítani.

Az eljárás megindulásáról a Bizottság a kérelem illet-

ve kezdeményezõ irat megküldése útján tájékoztatja a feleket és

a közbeszerzési ügyben érdekelt egyéb személyeket (szervezete-

ket). Egyéb érdekeltnek nemcsak azokat kell tekinteni, akiket a

kérelmezõ a kérelemben a 80. § (1) bekezdésének f) pontja sze-

rint megnevezett, hanem mindazokat, akikrõl a Bizottság a ren-

delkezésére álló iratok alapján megállapítja, hogy érdekeltek

lehetnek. A felek és egyéb érdekeltek 5 napon belül tehetnek

észrevételt és közölniük kell, igényt tartanak-e tárgyalás tar-

tására.

A Bizottság az ajánlatkérõt, illetõleg a közbeszerzési

eljárást jogtalanul mellõzõ beszerzõt felhívja a beszerzéssel

kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat azonnali megküldé-

sére. Az eljárás további gyorsítását szolgálja az a rendelke-

zés, hogy ha a kérelmet az ajánlatkérõ nyújtja be, a rendelke-

zésre álló iratokat már a kérelemmel együtt köteles megküldeni.

A Bizottság az eljárás megindulásától számított 3 na-

pon belül ideiglenes intézkedéseket tehet. E rövid határidõt az

indokolja, hogy az ideiglenes intézkedések általában preventív

jellegûek. Az ideiglenes intézkedéseket a Bizottság kérelemre

(a kérelmezõ indokait is mérlegelve) vagy hivatalból teszi az

iratok alapján, ha megállapítható, hogy a közbeszerzések tisz-

tasága sérült, vagy ennek veszélye fenn áll.

Ideiglenes intézkedés lehet a közbeszerzési eljárás

felfüggesztése és a még meg nem kötött szerzõdés megkötésének

felfüggesztése. Az ideiglenes intézkedés harmadik fajtája: az

ajánlatkérõ felszólítása, hogy a közbeszerzési eljárásba a ké-

relmezõt vonja be, nem jár a közbeszerzési eljárás elhúzódásá-

val. Az ilyen ideiglenes intézkedés akkor biztosítja a közbe-

szerzés tisztaságát, ha az iratok alapján feltehetõ, hogy a ké-

relmezõn kívül nincs egyéb olyan érdekelt, akit a javaslat sza-

bályai szerint be kellett volna vonni a közbeszerzési eljárás-

ba.

A közbeszerzési ügyben a határozatot a Bizottság tár-

gyalás tartása nélkül is meghozhatja, de ha bármely érdekelt

kéri, tárgyalást kell tartani, mely az ügyfél szervezetek [78.

§ (1) bek. a) pont] üzleti titokhoz fûzõdõ érdekeire tekintet-

tel nem nyilvános.

Ugyanezen érdeket szolgálja a javaslat azon rendelke-

zése, mely szerint a kérelmezõn és az ellenérdekû félen, továb-

bá ezek képviselõjén és a Tanács tagjain kívüli személyek csak

indokolt esetben, a Bizottság engedélye alapján tekinthetnek be

az eljárás irataiba. Az eljárás gyorsítását szolgálja, hogy az

azt késleltetõ magatartások miatt pénzbírságot lehet kiszabni.

A 86-87. §-hoz

A közbeszerzési ügyet lezáró határozat meghozatalára

a tervezet rövid, 15 napos határidõt ír elõ, mely a fentiekhez

hasonlóan azt kívánja elõsegíteni, hogy a jogorvoslati tevé-

kenység érdemben tudja befolyásolni a folyamatban levõ közbe-

szerzési eljárások törvényességét. A 15 napos határidõt nem le-

hetne betartani azokban az esetekben, mikor a Bizottság tárgya-

lást tart, ezért ilyen esetekben a határozatot az eljárás

megindításától számított 30 napon belül kell meghozni. A fenti

határidõket indokolt esetben egy alkalommal a Bizottság 10 nap-

pal meghosszabíthatja, errõl a feleket az eredeti határidõ le-

járta elõtt kell értesíteni.

A három tagú Bizottság határozatát többségi szavazás-

sal hozza meg, így annak kialakítása során mind a jogi, mind az

egyéb szakmai szempontok szerepet játszanak. A közbeszerzési

biztosok határozatukat a Tanács nevében hozzák meg, mivel ez a

közbeszerzések törvényességét legmagasabb szinten felügyelõ

szervezet. A határozatot kézbesíteni kell a feleknek és az

egyéb érdekelteknek, továbbá a Közbeszerzési Értesítõben is

közzé kell tenni.

A 88. §-hoz

E § a Bizottság lehetséges döntésérõl és az általa al-

kalmazható jogkövetkezményekrõl rendelkezik. E jogkövetkezmé-

nyek szabályozása során figyelembe kellett venni, hogy a 76. §

alapján meddig terjed a Bizottság hatásköre a közbeszerzések

vonatkozásában, melyek azok a kérdések, amelyekben a döntés a

bíróság hatáskörébe tartozik.

A Bizottság döntései a következõk lehetnek:

a) Az alaptalan kérelmet elutasítja.

b) A közbeszerzési eljárás befejezése elõtt felhívhat-

ja a jogsértés okozóját a javaslat szabályainak megfelelõ eljá-

rásra, illetõleg az ajánlatkérõ döntésének meghozatalát felté-

telhez kötheti. Ezen intézkedések alkalmasak arra, hogy a fo-

lyamatban levõ közbeszerzési eljárások késleltetése nélkül azok

jogszerûségét biztosítsák.

c) Megsemmisítheti az ajánlatkérõnek a közbeszerzési

eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, kivéve, ha e

döntés alapján a szerzõdés már létrejött. E pont alapján tehát

a Bizottság döntési jogköre nem terjed ki a létrejött közbe-

szerzési szerzõdés megsemmisítésére. A javaslat nem adja meg a

jogot a Bizottságnak arra, hogy a döntés megsemmisítésével

egyidejûleg új eljárás lefolytatására kötelezze az ajánlatké-

rõt. Ennek oka az, hogy az ajánlatkérõ nem köteles beszerzési

szándékát fenntartani.

d) A javaslat megsértett rendelkezésének megjelölése

mellett megállapíthatja a jogsértés megtörténtét. Ezen intézke-

désre sor kerülhet a közbeszerzési eljárás folyamán, illetõleg

az azt lezáró döntés meghozatala után is. Az utóbbi esetben, ha

a közbeszerzési szerzõdés már létrejött, e jogsértést megálla-

pító döntés megalapozza a szerzõdés semmiségét, de az ezzel

kapcsolatos jogvita elbírálása már a bíróság hatáskörébe tarto-

zik.

e) Az ajánlattevõt legfeljebb 5 évre eltilthatja a

közbeszerzési eljárásban való részvételtõl. A javaslat nem ne-

vesíti azokat az eseteket, mikor erre a súlyos intézkedésre sor

kerülhet. A Bizottság mérlegelési jogkörébe tartozik annak meg-

ítélése, hogy szükség van-e ennek alkalmazására.

f) Bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megsze-

gõ szervezet, vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsér-

tésért felelõs személlyel szemben. A bírság mértékét és kisza-

básának eseteit a (4) bekezdés szabályozza, mely szerint bírság

kiszabására két esetben kerülhet sor: egyrészt, ha a jogsértés

olyan súlyos volt, hogy az megalapozta az ajánlattevõnek a köz-

beszerzési eljárásból történõ kizárását. A bírság alkalmazásá-

nak másik esete akkor áll fenn, ha a közbeszerzési eljárást le-

záró döntés, vagy a közbeszerzési szerzõdés már létrejött, te-

hát a megállapított jogsértés megtorlására a Bizottságnak más

eszköz már nem áll rendelkezésére.

g) A jogsértõt kötelezi az eljárási díj és a költségek

viselésére.

Az (5) bekezdés szerint ezen intézkedéseket együttesen

is lehet alkalmazni, ha ennek feltételei fennállnak. A javaslat

csak a bírság kiszabásával kapcsolatban jelöli meg, hogy azt

mely intézkedésekkel lehet együttesen alkalmazni (tehát melyek-

kel nem), így a többi intézkedés együttes alkalmazásának nincs

a javaslatból következõ akadálya.

A javaslat elõírja, hogy ha a kérelem olyan közbeszer-

zési eljárás jogszabálysértõ voltának megállapítására irányult,

melynek következtében a közbeszerzési szerzõdés nem az eljárást

lezáró döntéssel, hanem az után jön létre [62. § (2) bek.], a

Bizottságnak az alaptalan kérelmet elutasító határozatában meg

kell állapítania, hogy a közbeszerzési eljárás nem volt jogsér-

tõ, tehát a kérelemhez képest többlet kérdésben is dönt. Ezzel

a javaslat kizárja annak a lehetõségét, hogy jogszerû eljárás

alapján kötendõ közbeszerzési szerzõdés megkötését harmadik

személy rosszhiszemûen késleltesse. Annak következtében, hogy a

Bizottság pozitívan kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás nem

volt jogsértõ, a szerzõdés megköthetõvé válik és a 90. § (2)

bekezdése szerint e határozat még bírósági felülvizsgálat kez-

deményezése esetén is végrehajtható.

A Bizottságnak szignalizációs kötelezettsége van más

hatóságok felé.

A 89-93. §-hoz

E §-ok a Bizottság határozata elleni jogorvoslati el-

járás sajátosságait tartalmazzák.

A Bizottság határozata ellen - az eljárás gyorsítása

érdekében - államigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak,

hanem az, akinek jogát vagy jogos érdekét a Bizottságnak az ügy

érdemében hozott határozata sérti, a bíróságtól keresettel kér-

heti a határozat felülvizsgálatát. A bírósági felülvizsgálat

nem zárja ki, hogy a Bizottság döntését a 87. § szerint közzé-

tegye a Közbeszerzési Értesítõben, de a közleményben a bírósági

eljárás megindításának tényére utalni kell.

A bíróság a közbeszerzési ügy miatti felülvizsgálati

eljárásban a polgári perrendtartásról szóló 1959. III. törvény

(továbbiakban: Pp.) XX. fejezete szerint jár el a következõkben

ismertetett - elsõsorban az eljárás gyorsítását szolgáló - el-

térésekkel.

A keresetlevelet a szokásosnál rövidebb: 15 napos ha-

táridõn belül kell benyújtani. Az eljárást rövidíti az is, hogy

a keresetlevelet csak a Bizottsághoz lehet benyújtani, így mód

van arra, hogy a Bizottság ezzel kapcsolatos észrevételeirõl

azonnal nyilatkozatot készítsen, melynek azt is tartalmaznia

kell, hogy kéri-e tárgyalás tartását. Ugyanerrõl a felperesnek

a keresetlevélben kell nyilatkoznia. A keresetlevélnek a bíró-

sághoz történõ továbbítására a Bizottságnak 5 nap áll rendelke-

zésére. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására

nincs halasztó hatálya.

A Bizottság határozatának bírósági felülvizsgálatából

ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt az a személy,

aki a javaslat 78. §-ában meghatározott okok miatt közbeszerzé-

si biztosként sem járhatna el.

A bíróság a keresetlevéllel kapcsolatos intézkedéseket

rövid, 8 napos határidõn belül teszi meg, ennek keretében kéz-

besíti a keresetlevelet, közli a Bizottság nyilatkozatát a fel-

peressel, a közbeszerzési ügy egyéb érdekeltjeit is nyilatko-

zattételre hívja fel és tájékoztatja a beavatkozás lehetõségé-

rõl.

Ha a felek tárgyalás tartását nem kérték, a bíróság a

pert tárgyaláson kívül bírálja el. Ez az eljárás gyorsítását

szolgálja, melyre a 26/1990. (II.8.) AB határozat lehetõséget

ad. A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.

Szintén az eljárás gyorsítását szolgálja a javaslat

azon intézkedése, hogy jogot ad a bíróságnak a Bizottság hatá-

rozatának megváltoztatására és a 88. § (1) bekezdésének b)-f)

pontja szerinti jogkövetkezmények alkalmazására.

Az elsõfokon eljáró bíróság határozata elleni felleb-

bezési idõ a szokásosnál rövidebb: 8 nap, és a bíróság másodfo-

kú határozata ellen nincs helye a Pp. XIV. fejezete szerinti

felülvizsgálatnak.

A 94-96. §-okhoz

E §-okkal kezdõdnek a javaslat záró rendelkezései.

A javaslat rendelkezéseinek jelentõs része 1996. janu-

ár 1-jén lép hatályba, mivel a javaslat gyakorlati alkalmazásá-

hoz idõigényes elõzetes intézkedésekre van szükség, pl. a köz-

beszerzést végzõ személyek képzése, illetve a közbeszerzési

szervezetrendszer létrehozása. Ez utóbbi körülmény indokolja

azt is, hogy a javaslat 11-23. §-aiban foglalt rendelkezések -

a 11. § (3) bekezdése kivételével - már a kihirdetést követõ

15. napon hatályba lépnek. A szervezetek megalapítását tehát a

javaslat kihirdetését követõ 15. nap után meg kell kezdeni a

késõbbiekben ismertetett módon. A Tanács költségvetési jogállá-

sa azonban csak az általános hatálybalépés idõpontjától rele-

váns, így az arra vonatkozó rendelkezés [11. § (3) bek.] is

csak ekkor lép hatályba.

A javaslat hatálya az 1. § e) pontja szerint kiterjed

egyes koncessziós tevékenységet végzõ gazdálkodó szervezetekre,

illetve más - közszolgáltató tevékenységet kizárólagos joggal

végzõ - gazdálkodó szervezetekre. Felmerül annak a lehetõsége,

hogy e szervezeteknek a javaslat hatálya alá tartozó közbeszer-

zéseire az általuk - a javaslat hatályba lépése elõtt - kötött

koncessziós, vagy az állam vállalkozói vagyonának értékesítésé-

rõl (hasznosításáról) szóló szerzõdés más szabályokat ír elõ. A

javaslat abban az esetben, ha a 26. § (3) bekezdésének, a 35.

§-nak és az 59. § (2)-(4) bekezdésének szabályai eltérnek az

említett szerzõdések szabályaitól, e §-ok alkalmazásának mellõ-

zését írja elõ.

A javaslat rögzíti a Tanács létrehozásának koordinálá-

sával kapcsolatos szabályokat: ezt a tevékenységet a Tanács

azon tagjai végzik, akiket a Kormány jelöl ki [12. § (1) bek.

d)-f), 12. § (2) bek. a) pont]. A Tanács alakuló ülését a 11-

23. §-ok hatályba lépésétõl számított 90 napon belüli idõpontra

kell összehívni.

A javaslat a hatásvizsgálat alapján 6 fõben állapítja

meg a közbeszerzési biztosok számát, melyet a Tanács a gyakor-

lati tapasztalatok figyelembevételével a 15. § f) pontjának

megfelelõen idõvel korrigálhat.

A javaslat 1996. december 31-ig a gazdaság- és keres-

kedelempolitikai koncepció alapján meghatározza az egyes be-

szerzési típusok értékhatárát, külön értékhatárt állapítva meg

a helyi önkormányzatok és a kisebbségi települési önkormányza-

tok részére abban az esetben, ha a beszerzéshez címzett- vagy

céltámogatásban részesülnek.

A közbeszerzések tárgykörében olyan rendelkezések al-

kotására is szükség van, melyek a jogalkotásról szóló 1987. évi

XI. törvény elveinek megfelelõen nem igényelnek törvényi szintû

szabályozást. Ezért a javaslat a Kormány részére ad felhatalma-

zást a központi költségvetési szervek vonatkozásában a közbe-

szerzési eljárás kiírásáról és elbírálásáról, valamint az abban

eljáró személyekrõl szóló, továbbá a központosított közbeszer-

zésrõl szóló rendeletek megalkotására.

A 97-98. §-okhoz

A javaslatban foglaltak szükségessé teszik egyes ha-

tályos jogszabályok módosítását, illetve hatályon kívül helye-

zését.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény-

nek (a továbbiakban: Áht.) a Kormány kezességvállalását szabá-

lyozó §-át a javaslat az 1. § d) pontjára tekintettel új bekez-

déssel egészíti ki, mely elõírja, hogy a Kormány a kezességvál-

lalásról szóló határozatában rendelkezik arról, hogy a kezesség

útján szerzett pénzeszközökbõl végrehajtott beszerzésekre a ja-

vaslat szabályait kell-e alkalmazni. Ennek elbírálása során te-

kintettel kell lenni a kezesség körülményeire és a beváltás va-

lószínûségére.

A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl szóló

1994. évi CIV. törvény (a továbbiakban: KT.) felhatalmazza a

Kormányt, hogy rendeletben szabályozzon egyes - a javaslat

tárgykörébe tartozó - kérdéseket. A javaslat e felhatalmazást

úgy módosítja, hogy a Kormány e rendeletet 1995. december 31-ig

tartó hatállyal alkossa meg.

A javaslat a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992.

évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervezettípusok felso-

rolását kiegészíti a Közbeszerzések Tanácsával, mivel az egyet-

len szervezettípusba sem sorolható be.

A javaslat hatályon kívül helyezi az Áht. 95. §-át, a

KT. 13. §-ának (3)-(4) bekezdését és 19. §-ának (7) bekezdését,

a 138/1993. (X.12.) Korm. r. 7. §-át, 10. §-ának (3) bekezdését

és 8., 9. számú mellékletét, továbbá a 36/1988. (VIII.16.) PM

rendeletet, melyek a költségvetési szervek beruházásainak, fel-

újításainak és beszerzéseinek lebonyolítását a javaslattól el-

térõ módon szabályozzák. Hasonló okból szükséges a versenytár-

gyalásról szóló 1987. évi 19. tvr. (a továbbiakban: Vtvr.) 22.

§-ának hatályon kívül helyezése is. A Vtvr. 21. §-a a verseny-

tárgyalásra vonatkozó rendelkezések megszegésének jogkövetkez-

ményeirõl rendelkezik, azonban ez a szabály a gazdaság libera-

lizálásának következtében valódi joghátrányt már nem tartalmaz,

ezért a javaslat ezt is hatályon kívül helyezi, így erre az

esetre a továbbiakban a tisztességtelen piaci magatartás tilal-

máról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény általános szabályai fog-

nak vonatkozni.

Eleje Honlap