Képviselõi önálló indítvány
Dr. G á l Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnöke
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
Az alábbi képviselõi önálló indítványt terjesztem elõ. A Házszabály 92. §. (1)
bekezdés alaján kérem indítványom sürgõs tárgyalását. A Házszabály 92. §. (3)
bekezdése által megkövetelt támogató aláírásokat az 1995. 03. 06-i ülésnap
kezdetéig becsatolom.
Az Országgyûlés
.../1995. (...) OGY határozata
a privatizációs folyamatok és az állami vagyonkezelés jogszerûségét
veszélyeztetõ visszaélések feltárását, a korrupcióellenes fellépést elõsegítõ
országgyûlési eseti bizottság létrehozásáról.
1. §.
Az Országgyûlés az Alkotmány 21. §. (2) bekezdése, valamint a Házszabály 34.
§-a alapján a privatizációs folyamatok és az állami vagyonkezelés
jogszerûségét veszélyeztetõ visszaélések feltárása, valamint az eredményes
korrupcióellenes fellépés érdekében országgyûlési eseti bizottságot - a
továbbiakban: bizottság - hoz létre.
- 2 -
2. §.
A bizottság 21 tagból áll. A bizottság tagjaira a képviselõcsoportok vezetõi
tesznek ajánlást az alábbiak szerint:
MSZP 9 fõ
SZDSZ 4 fõ
MDF 3 fõ
FKGP 2 fõ
KDNP 2 fõ
FIDESZ 1 fõ.
A bizottság elnökének, alelnökeinek és a tagjainak megválasztására a
Házbizottság terjeszt elõ javaslatot az Országgyûlésnek.
3. §.
A bizottság:
a/ az állami-kormányzati szervektõl tájékoztatást, felvilágosítást kér a
privatizációs folyamatokról, ideértve a bevételek alakulását és a
kitûzött célok elérése érdekében követett eljárást is,
b/ megvizsgálja, hogy a privatizácis folyamatok során a gazdaságossági és
célszerûségi szempontok mellett más megfontolások, döntési szempontok
milyen szerepet játszottak,
c/ figyelemmel kíséri az 1086/1994.(IX.15.) Kormányhatározattal (a
továbbiakban: határozat) létrehozott Közpénzek Felhasználását és
Privatizációt Ellenõrzõ Bizottság által, valamint a Kormányzati
Ellenõrzési Iroda által a határozat 3. pontja alapján, valamint a
pénzügyminiszter által a határozat 4. pontja alapján végzett ellenõrzések
lefolytatását,
d/ értékeli az c/ pontban megjelölteknek az általuk lefolytatott
vizsgálatokról készített összefoglaló jelentéseit, és indokolt esetben
javaslatot tesz - szüksége esetén új vizsgálati irány megjelölésével -
további vizsgálat lefolytatására,
e/ az arra hivatott szervek elõtt konkrét ügyekben vizsgálat lefolytatását
kezdeményezheti,
- 3 -
f/ megvizsgálja, hogy az állami vagyon alapítványoknak és a vállalkozásoknak
történõ juttatásánál a jogszabályi elõírások maradéktalan betartásán túl
kellõ gondossággal jártak-e el,
g/ amennyiben költségvetési forrás felhasználásával kapcsolatban korrupcióra
utaló adat merül fel, az erre hivatott szervek elõtt vizsgálatot
kezdeményez,
h/ áttekinti az elõzõ idõszak jogalkotását, és kezdeményezi azon
jogszabályok módosítását, amelyek lehetõvé tették, hogy az egyes
privatizációs döntések során vagyonvesztés következzen be,
i/ a privatizációs törvény elfogadását követõen figyelemmel kíséri a törvény
gyakorlati hatályosulását.
4. §.
A bizottság mûködésének rendjét maga állapítja meg.
5. §.
A bizottság mûködése során szakértõk, vagy szakértõi szervezetek
igénybevételére jogosult. Mûködésének költségeit az Országgyûlés
költségvetésébõl kell fedezni.
6. §.
A bizottság megállapításairól jelentést készít, amelyet az Országgyûlés elé
terjeszt.
7. §.
A bizottság az Országgyûlés jelen határozata alapján 1997. július 1-ig
mûködik. A bizottság ezen idõpontig köteles mûködésének összegzett
tapasztalatait, megállapításait összefoglaló jelentés formájában az
Országgyûlés elé terjeszteni. Az Országgyûlés a bizottság összefoglaló
jelentését megtárgyalja, és e tárgyban hozott határozatában dönt a bizottság
tevékenységének megszûnésérõl, vagy megbizatásának meghosszabbításáról.
- 4 -
I n d o k l á s:
A szociális piacgazdaság megteremtésének elengedhetetlen feltétele a túlsúlyos
állami tulajdon lebontása, a hatékonyságot növelõ tulajdoni szerkezet
kialakítása.
Ez a folyamat az un. spontán privatizációval kezdõdött meg és napjainkban is
tart.
A privatizációt nemkívánatos jelenségek is kísérték. Ezek során a privatizált
állami tulajdon értéke jelentõsen csökkent, más esetekben az új tulajdonos
tulajdonszerzésének körülményei eredményeztek megválaszolatlan kérdéseket.
A társadalom joggal várja el a legfõbb államhatalmi szervtõl, hogy
határozottan lépjen fel a közvéleményt irritáló jelenségek ellen, és a feltárt
visszaélések esetén a megsértett jogrend helyreállítása érdekében a szükséges
intézkedéseket tegye meg.
A javaslat e fellépés intézményi kereteit kívánja megteremteni az eseti
bizottság létrehozásával.
A létrejövõ bizottság és a feladatköre lehetõvé teszi, hogy tevékenysége
épülve a privatizációs visszaélések és a korrupció ellen fellépõ más szervek
tevékenységére, ezek hatását kiegészítve, azt felerõsítve biztosítsa a
kívánatos eredményt.
A sürgõs tárgyalás iránti kérelmemet az önálló indítványban foglalt hatás- és
feladatkörû bizottság felállítása és mûködtetése iránt megnyilvánuló valós
társadalmi igénnyel indokolom.
A bizottság létrehozásának és mûködésének gazdasági hatása elõzetesen nem
becsülhetõ fel.
Budapest, 1995. március 1.
Dr. Kristóf István
MSZP