- 1 -
ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés Önálló képviselõi indítvány
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyûlés Házszabályáról szóló 46/1994.(IX.30.) OGy. határozat 84.§ (1)
bek. a.) pontja, valamint 85.§ (2) bek. d.) pontja alapján a következõ önálló
törvényjavaslatot nyújtjuk be és kérjük annak önálló napirendi pontként
történõ felvételét és megtárgyalását.
TÖRVÉNYJAVASLAT
szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény
módosításáról
1.§
A szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 79.§-a
(2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az üzletrésztulajdonos legkésõbb az elõkészítõ közgyûlésen köteles
nyilatkozni arról, hogy be kíván-e lépni a gazdasági társaságba. A
gazdasági társaságba be nem lépõ üzletrésztulajdonossal az átalakulás
idõpontjában a szövetkezeti üzletrészre is kiterjedõen el kell számolni.
Az üzletrész névértékét a ráesõ kötelezettségek értékének levonásával
készpénzben vagy más módon kell kiegyenlíteni.
Az elszámolásra egyebekben - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel -
az 51.§ (4) bekezdése az irányadó. Ha a gazdasági társaságba be nem lépõ
tagok új szövetkezetet alapítanak, vagy más szövetkezetbe lépnek, az
alapszabály vagy a külön törvény szerint fel nem osztható vagyon rájuk
esõ része e szövetkezetet illeti."
2.§
A 79.§ a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Általános fogyasztási szövetkezet, ipari szövetkezet, takarékszövetkezet,
hitelszövetkezet, valamint biztosító szövetkezet gazdasági társasággá történõ
átalakulása esetén, a gazdasági társaságba be nem lépõ üzletrésztulajdonossal
történõ elszámolásnál az elõzõ bekezdésben foglalt rendelkezések irányadóak,
azzal az eltéréssel, hogy ezekben az esetekben az 51.§ (4) bekezdés elõírásait
nem lehet alkalmazni. Az elszámolás megállapodás keretében történik.
Amennyiben megállapodás nem jön létre, úgy az új gazdasági társaság a be nem
lépett üzletrésztulajdonos üzletrészének ellenértékét - a gazdálkodás
eredményességének függvényében - de legkésõbb az alapításától 5 éven belül
köteles kifizetni.
3.§
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
(2) Ha e törvény hatályba lépését megelõzõen a szövetkezet az Szvt. 1994. évi
XLIV. törvénnyel módosított szabályai alapján az elõkészítõ közgyûlésen
érvényes határozatot hozott az átalakulási folyamat megindításáról, a
gazdasági társaságba be nem lépõ taggal, illetve kivülálló
üzletrésztulajdonossal az akkor hatályos szabályok szerint kell elszámolni.
I n d o k o l á s
A jelenleg hatályos szabályozás elszámolási szabályai jelentõs mértékben
meghenezítik a szövetkezetek gazdasági társasági formába történõ
átalakulásának lehetõségét, és emiatt gyakran nem a szervezet átalakulásához,
hanem annak jogutód nélküli megszünéséhez vezetnek.
A növekvõ számú, nyugdíjkorhatárt elérõ tagok, valamint a kívülálló
üzletrésztulajdonosok érdekei sajnálatos módon ellentétben állnak az aktív,
munkahelyüket megõrizni szándékozó tagok érdekeivel, tekintettel arra, hogy az
elõbbiek érdekei az üzletrész mögöttes vagyon mielõbbi megszerzésére
irányulnak. Ehhez leginkább a szövetkezet felszámolása, illetve végelszámolása
során juthatnak hozzá. Ugyanakkor ez a folyamat nemzetgazdasági szinten is
súlyos hátrányokat és károkat okoz, a termelõi vagyon csökkenése, valamint
munkanélküliek számának növekedése miatt. A gazdálkodó szervezet
jövedelemszerzõ képessége fenntartásának és az említett érdekellentétek
feloldásának egyik szabadon választható lehetõsége a szövetkezet gazdasági
társasággá történõ átalakulása.
Ez a probléma különösen jelentõs súllyal merül fel az un. termelõtipusú
szövetkezetek, így mindenekelõtt az ipari szövetkezetek esetében, illetve az
általános fogyasztási szövetkezeteknél.
Az átalakulás megkönnyítése érdekében a Törvényjavaslat lehetõséget kíván
biztosítani arra, hogy az új társaságba belépni nem kívánó tulajdonosokkal
megállapodás keretében kíséreljék meg rendezni az elszámolási kötelezettséget.
A szövetkezet átalakulását jelentõs mértékben megnehezíti, vagy esetleg az
átalakulást meghiusíthatja a be nem lépõk vagyonkivitele következtében beálló
vagyoncsökkenés, ezért indokolt az átalakult szervezetnek megadni azt a
lehetõséget, hogy - megállapodás hiányában - az elszámolási kötelezettségének
nem az átalakulással egyidejûleg, hanem ésszerû határidõn belül tehessen
eleget.
A Törvényjavaslat nem terjed ki a mezõgazdasági szövetkezetekre, annak
ellenére, hogy a jelzett probléma ezeket is súlyosan érinti.
Figyelemmel azonban az agrárágazat sajátosságaira, utóbbiak esetében olyan
javaslat kidolgozása indokolt, amely csak az Szvt. átfogó felülvizsgálata
keretében alakítható ki.
A Törvényjavaslat elfogadása jelentõs mértékben segítené a szövetkezetek
gazdasági társasággá történõ átalakulását, ugyanakkor nem hozná méltánytalan
helyzetbe a társaságba belépni nem kívánok személyét sem, sõt - a hatályos
szabályozáshoz képest - garantált lehetõséget nyújtana részére anyagi igényei
érvényesítésére, biztosítva egyben az aktív dolgozók munkahelyének megõrzését
is.
Budapest, 1995. február 20.
dr. Sümeghy Csaba Tokár István
Fidesz MSZP