ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány
T/670.. számú
Törvényjavaslat
a Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény hatályon kívül
helyezésérõl, a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek és
Ifjúsági Közalapítványról
Budapest, 1995. március 7.
Kiss Péter Csizmár Gábor
MSZP MSZP
1995. évi ..... törvény
a Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény hatályon kívül
helyezésérõl, a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek és
Ifjúsági Közalapítványról
Az Országgyûlés a gyermek- és ifjúsági korosztályok öntevékenységének
támogatása, valamint az erre a célra rendelkezésre álló állami költségvetési
és egyéb pénzeszközök kiegészítése érdekében az alábbi törvényt alkotja:
I. rész
A Gyermek- és Ifjúsági Alap
1. §
A Gyermek- és Ifjúsági Alap (a továbbiakban: Alap) a gyermekek és a
fiatalok országos jelentõségû programjait, szervezeteit, kezdeményezéseit és
az ezeket segítõ szolgáltatásokat támogató elkülönített állami pénzalap.
2. §
Az Alap bevételi forrásai:
a) az állami költségvetésbõl nyújtott, a fejezet költségvetésében
meghatározott támogatás;
b) a szerencsejáték-szervezõ által teljesített, az 5. §-ban meghatározott
nagyságrendû befizetés;
c) az Alap javára teljesített önkéntes befizetések;
d) az Alap által elszámolt betéti kamat, valamint az idõlegesen szabad
pénzeszközökbõl vásárolt államilag garantált értékpapírok hozadéka;
e) egyéb bevételi források.
3. §
(1) Az Alappal a Kormánynak a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács
elnöki tisztét ellátó tagja rendelkezik.
(2) Az Alapot a Miniszterelnöki Hivatal kezeli.
(3) Az Alap éves felhasználásának irányairól és arányairól, a pályázatok
elbírálásáról, a támogatás odaítélésérõl az Alap Tanácsa (a továbbiakban:
Tanács) dönt. A Tanács tagja a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium,
a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Külügyminisztérium, a
Munkaügyi Minisztérium, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, a Népjóléti
Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal egy-egy képviselõje, valamint az
országos gyermek- és ifjúsági, illetve e korosztályokat segítõ szervezetek
által delegált 8 képviselõ.
(4) A Tanács elnöke a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács által a
Tanács tagjai közül megbízott személy.
(5) A Tanács hatáskörét ülésein gyakorolja. A Tanács tagjai személyesen
vesznek részt az ülésen, amelyet legalább negyedévente össze kell hívni. Az
ülés akkor határozatképes, ha azon legalább öt kormányzati és öt nem-
kormányzati képviselõ jelen van. A Tanács szervezeti és mûködési szabályzatát,
valamint ügyrendjét maga határozza meg.
(6) A Tanács egyszerû szótöbbséggel hozza meg döntéseit.
Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt, kivéve azt az esetet,
amikor azonos számú kormányzati és nem-kormányzati delegált ellenétes
szavazatából alakult ki a szavazategyenlõség. Ekkor a szavazás eredményét
nyilvánosságra kell hozni és a Tanács következõ ülésén az elõterjesztést újra
kell tárgyalni. Ugyanilyen jellegû ismételt szavazategyenlõség esetén az elnök
szavazata véglegesen dönt.
4. §
(1) Az Alap bevételi forrásaiból a következõ célokat lehet támogatni:
a) a gyermekek és a fiatalok egészséges testi, lelki, szellemi fejlõdését
segítõ programok;
b) a demokrácia tanulását és gyakorlását segítõ programok;
c) az országos gyermek és ifjúsági szervezetek, valamint az e korosztályok
érdekében szerepet vállaló szervezetek mûködése és tevékenysége;
d) a települési, megyei és fõvárosi önkormányzatok jogszabályban meghatározott
gyermek és ifjúsági feladatai;
e) a gyermekek és a fiatalok helyzetérõl és jogairól szóló tudományos kutatás
és információ-szolgáltatás, ismeretterjesztés;
f) a gyermek-, diák- és ifjúsági csoportok, szervezetek nemzetközi
cserekapcsolatai és a külföldi tanulmányok;
g) a gyermekek és a fiatalok körében, illetve érdekében tartósan kiemelkedõ
teljesítményt nyújtó természetes és jogi személyek elismerése.
(2) Az Alapból nyújtható támogatások és a kedvezményezettek körét, a
Tanács által meghirdetett pályázatokat, valamint a támogatásban részesültek
névsorát és támogatásuk mértékét két országos napilapban közzé kell tenni.
(3) Az Alap mûködését, így különösen a Tanácsba való delegálás rendjét, a
támogatás módját és az ehhez kapcsolódó pályázati feltételeket a Kormánynak az
Alap felett rendelkezõ tagja a Tanács egyetértésével rendeletben állapítja
meg.
5. §
A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és a totalizatõri
fogadások szervezõi a sorsolást (fogadást) követõ nyolc napon belül, a
folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és a totalizatõri fogadások
szervezõi - kivéve a totó- és lóversenyfogadások szervezõit - a sorsolást
(fogadást) követõ hó 15. napjáig kötelesek befizetni az 1991. évi XXXIV.
törvény 30. § (3) bekezdése alapján megállapított nyereményekre fordítható
összeg 3%-át az Alapba.
II. rész
A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány
6. §
(1) A Magyar Köztársaságban élõ gyermekek és fiatalok egyéni és közösségi
aktivitásának támogatása, az érdekükben és értük cselekvõk együttmûködésének
szolgálata, a cselekvési lehetõségek feltételeinek bõvítése, a felnõtt felelõs
állampolgárokhoz méltó készségek elsajátítása céljából közalapítványt kell
létesíteni.
(2) Az (1) bekezdésnek megfelelõ Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági
Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány) a Magyar Köztársaság Kormánya
létesíti oly módon, hogy módosítja a többször módosított 81/1990. (IV.27) MT
rendelettel alapított Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány alapító
okiratát.
7. §
A Közalapítvány vagyona a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány
jelenlegi vagyonából, a mindenkori éves költségvetési törvényben megállapított
pénzügyi támogatásból és egyéb adományokból áll.
8. §
(1) A közalapítvány legfõbb döntéshozó szerve a Kuratórium, amely 15
fõbõl áll. Tagjai:
a) az országos gyermek és ifjúsági társadalmi szervezetek képviselõi által
választott 5 személy;
b) a gyermek és ifjúsági korosztályokat segítõ társadalmi szervezetek
képviselõi által választott 5 személy;
c) az alapítót képviselõ Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács által
megbízott 5 személy.
(2) A Kuratórium elnökét a kuratórium tagjai közül az alapító nevezi ki.
(3) A közalapítvány ellenõrzésre jogosult szervének (Felügyelõ
Bizottságának) tagjai a következõk:
a) a mûvelõdési és közoktatási miniszter által megbízott személy;
b) a népjóléti miniszter által megbízott személy;
c) a pénzügyminiszter által megbízott személy;
d) az Országos Testnevelési és Sporthivatal vezetõje által megbízott személy.
(4) A Felügyelõ Bizottság elnöke a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs
Tanács elnöke által megbízott személy.
(5) A Kuratóriumot és a Felügyelõ Bizottságot az (1)-(4) bekezdésben
meghatározott személyekbõl az alapító jelöli ki.
(6) A közalapítvány szervezetét és mûködésének szabályait a Kuratórium
állapítja meg.
(7) A közalapítvány köteles évente egyszer jelentésben nyilvánosságra
hozni és bárki számára hozzáférhetõvé tenni tevékenységének, gazdálkodásának
legfontosabb adatait, vagyonának alakulását.
III. rész
Vegyes rendelkezések
9. §
E törvény alkalmazásában:
gyermek: a 0-18 éves korosztályhoz tartozó személy;
fiatal: a 19-26 éves korosztályhoz tartozó személy;
diák: a közoktatási, szakoktatási, felsõoktatási intézménnyel tanulói vagy
hallgatói jogviszonyban álló személy.
10. §
(1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg
hatályát veszti a Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény.
(2) Ahol jogszabályban "Központi Ifjúsági Alap" szerepel, azon a
továbbiakban "Gyermek- és Ifjúsági Alap"-ot kell érteni.
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg a szerencsejáték
szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 30. §-a
(4) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és a totalizatõri
fogadások szervezõi a sorsolást (fogadást) követõ nyolc napon belül, a
folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és a totalizatõri fogadások
szervezõi - kivétel a totó- és lóversenyfogadások szervezõit - havonta
kötelesek befizetni a (3) bekezdés alapján megállapított nyereményekre
fordítható összeg
- 4 %-át a külön törvénnyel létrehozott Országos Játék Alapba,
- 3 %-át a külön törvénnyel létrehozott Nemzeti Sport Alapba.
- 3 %-át a külön törvénnyel létrehozott Gyermek- és Ifjúsági Alapba."
(4) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Sztv. 30.
§ (5) bekezdésének elsõ mondatában a "vagy ifjúsági" szövegrész.
(5) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Országos
Játék Alapról szóló 1993. évi XXVIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében az
"ifjúsági célú", 2. §-ának (2) bekezdésében, továbbá 3. §-ának (5)
bekezdésében a "valamint a Kormány ifjúságpolitikájáért felelõs miniszterrel"
szövegrész.
11. §
A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványra vonatkozó törvényi
rendelkezések végrehajtása érdekében a Kormány a törvény hatálybalépésétõl
számított 30 napon belül:
- intézkedjen annak érdekében, hogy elkészüljön a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági
Alapítvány rendelkezésére bocsájtott vagyonról szóló elszámolás, illetve az
alapítvány vagyoni helyzetérõl szóló jelentés;
- gondoskodjon a közalapítvány alapító okiratának módosításáról, a
közalapítvány Kuratóriuma és Felügyelõ Bizottsága kijelölésérõl.
Indokolás
Általános indoklás
A kormányprogram szerint a Kormány "...szükségesnek tartja ... a Központi
Ifjúsági Alap eddigi felhasználásának áttekintését, a tapasztalatok
nyilvánosságra hozatalát, az alap mûködési rendjének átalakítását", illetve
"... a gyermek és ifjúsági célú vagyonnak és pénzeszközöknek az érintettek
javára történõ felhasználása érdekében javasolja a Nemzeti Gyermek- és
Ifjúsági Alapítvány (NGYIA) vezetõinek beszámoltatását, az alapítvány
közalapítvánnyá történõ átalakítását, ennek megfelelõen új kuratórium
kinevezését."
A Központi Számvevõségi Hivatal egy évvel ezelõtt vizsgálatot végzett a
Központi Ifjúsági Alap 1992-93. évi tevékenységérõl. A vizsgálat rámutatott,
hogy az 1993. évi XXV. törvény szövege ellentétes a hatályos pénzügyi
szabályozásokkal és belsõ ellentmondásokat is tartalmaz (kamatmentes
visszatérítendõ támogatás nyújtásának lehetõsége, a pályázati céloktól és
felhasználási módoktól való eltérés lehetõsége). A vizsgálat megállapította,
hogy a Központi Ifjúsági Alapnak nem volt mûködési szabályzata. Az 1993. évi
XXV. törvény az Alap támogatási elõirányzatának legfeljebb 10 %-áig engedett
meg kivételeket a pályázati célok teljesítése és a testületi döntés alól. Ezt
az elõírást folyamatosan figyelmen kívûl hagyták, amely így az Alap
törvénysértõ mûködéséhez vezetett. Nem született döntés a pályázatok
irányairól és arányairól, ennek következtében 1992-ben 40,2 %, 1993-ban 28,2 %
volt a nyilvános pályázaton kívül elosztott pénzek aránya. 41 millió forint
támogatás elosztásának pályázati dokumentációja hiányzik.
Az eddigi szabályozás szerint két elkülönített állami alap - Központi
Ifjúsági Alap, Országos Játék Alap - egymással párhuzamosan támogathatott
ifjúsági feladatokat. A két Alap egymáshoz viszonyított szerepe az ifjúsági
célok megvalósításában nem meghatározott, munkamegosztás nem alakult ki, a két
Alap egyazon célokat támogat.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról
szóló 1994. évi LXIII. törvény a megyei önkormányzatok feladataként határozza
meg a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos teendõket, a
helyi önkormányzatoknak pedig gondoskodniuk kell a gyermek- és ifjúsági
feladatok ellátásáról. Indokolt az önkormányzatok, valamint az országos és
helyi korosztályi szervezetek, az önkéntes felelõsségvállaláson nyugvó felnõtt
segítõ egyesületek számára olyan forrást teremteni, ami lehetõvé teszi az
intézményrendszeren kívüli eredményes nevelés, az önálló ifjúsági tevékenység
és az európai ifjúsági együttmûködés érdemi támogatását.
A Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény alkalmazása
során szerzett tapasztalatok alapján szükségessé vált az alap által vállalt
célok, az Alapból történõ támogatások és e támogatások kedvezményezetti
körének pontosítása, az Alap bevételi forrásainak növelése, a demokratikus és
nyilvános mûködés garanciáinak megteremtése, a döntéshozatali folyamatban a
korosztályi képviseletek törvényi biztosítása.
A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány lassan öt éves mûködése során
bebizonyosodott, hogy az Alapítvány a jelenlegi szabályok keretei között, a
jelenlegi struktúrával és gazdálkodással vagyonának felélése felé tart, éves
mûködési költségei meghaladják az általa meghirdetett pályázatokra fordított
összegeket. Az alapítvány eddigi mûködését szinte folyamatosan politikai,
szakmai, gazdálkodási viták kísérték. Elmaradt az alapító okirat
közalapítványi követelményeknek megfelelõ átalakítása. Szükségessé vált a
közvagyonnal gazdálkodás átlátható, ellenõrizhetõ törvényi garanciáinak
megtermtése.
Részletes indoklás
Az 1. § - hoz
A javaslat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénnyel
összhangban rögzíti az Alap rendeltetését, meghatározza a kedvezményezettek
körét.
A 2 § - hoz
A Központi Ifjúsági Alap fõ bevételi forrását az állami költségvetésbõl
nyújtott támogatás képezte. A támogatás összege a költségvetésben 1993-ban
100, 1994-ben 36, 1995-ben 36 millió forint, amely az Alap rendeltetésszerû
müködéséhez nem volt elegendõ. Az önkéntes befizetések és egyéb bevételek
jelentéktelen nagyságrendet jelentettek az Alap forrásai között. Jelenleg a
Központi Ifjúsági Alap és az Országos Játék Alap célkitûzései között egyaránt
szerepel az ifjúsági feladatok támogatása. A javaslat a párhuzamosság
megszüntetésére a két elkülönített állami alap közötti munkamegosztás
tisztázására irányul, oly módon, hogy a gyermek és ifjúsági célokhoz
kapcsolódó szerencsejáték-befizetéseket a Gyermek- és Ifjúsági Alap egyik
bevételi forrásaként jelöli meg. E megoldás számos európai ország
gyakorlatában fellelhetõ.
A 3. § - hoz
A javaslat az Alap feletti rendelkezés, a mûködtetés feladatát ahhoz a
kormányzati szervhez telepíti, amely képes megjeleníteni az össszkormányzati
felelõsséget a gyermek- és ifjúsági feladatokban. A korábbi tárcaközi
bizottság helyett az Alap felhasználásáról és a támogatások odaítélésérõl való
döntést olyan Tanács hatáskörébe utalja, amelyben a gyermek és ifjúsági
ügyekben legilletékesebb minisztériumok képviselete mellett azok közvetlen
részvétele is biztosított, akik e korosztályok érdekeit képviselik. A
döntéshozatal testületi jellege miatt indokolt a törvény szövegében rögzíteni
a határozatképességrõl, illetve a döntéshozatal módjáról szóló alapvetõ
elõírásokat is.
A 4. § - hoz
A javaslat a források nagyságrendjének megfelelõen határozza meg a
felhasználást, és nem tartalmaz olyan célokat (mint pl. a szórakozási
feltételek fejlesztése, foglalkoztatási problémák megoldása), amelyek
meghaladják az Alap finanszírozási lehetõségeit vagy más elkülönített állami
alap feladatkörébe tartoznak.
A javaslat figyelembe veszi a társadalmi változásokat, így lehetõséget
biztosít a létrejött országos korosztályi szervezetek mellett a korosztály
érdekében önként szerepet vállaló szervezetek mûködésének és tevékenységének,
a demokrácia tanulásának és gyakorlásának, valamint az önkormányzatok
jogszabályban meghatározott gyermek- és ifjúsági feladatainak támogatására.
A javaslat megteremti a nyilvános mûködés alapvetõ szabályait egyrészt azzal,
hogy felsorolja a nyilvánosság számára hozzáférhetõ, illetve kötelezõen
nyilvánosságra hozandó információk körét, másrészt azzal, hogy az Alap
mûködésének szabályairól az illetékes kormánytag számára rendeletalkotási
kötelezettséget ír elõ.
Az 5. § - hoz
A javaslat figyelembe veszi a megnövekedett gyermek és ifjúsági
feladatokat, illetve az Országos Játék Alapból és a Központi Ifjúsági Alapból
eddig ifjúsági célokra fordított összegek együttes nagyságrendjét és ennek
megfelelõen úgy rendelkezik, hogy a nyereményekre fordítható összeg 3%-a
közvetlenül a Gyermek- és Ifjúsági Alapba kerüljön befizetésre. Ez az arány
megegyezik a hasonló forrásautomatizmussal rendelkezõ Nemzeti Sport Alapba
történõ befizetéssel.
A 6. § - hoz
A Polgári Törvénykönyv 74/G. § (1) bekezdésének utolsó mondata szerint
törvény közalapítvány létrehozását kötelezõvé teheti. Ezért a javaslat a
Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1993. évi
XCII. törvény 40. § (6) bekezdése második mondatának megfelelõen arra kötelezi
a kormányt, hogy mint alapító a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány - mint
a Polgári Törvénykönyv 74/G. §-ában meghatározott kritériumoknak megfelelõ
alapítvány - alapító okiratának megfelelõ módosításával létesítsen
közalapítványt. Ez a megoldás hasonló a nemzeti és etnikai kisebbségi
közalapítvány létrehozásakor alkalmazott országgyûlési gyakorlathoz. A Kormány
törvényi felhatalmazása ugyanakkor lehetõvé teszi, hogy az Országgyûlésnek
megfelelõ rálátása, betekintése lehessen a közalapítvány mûködésérõl,
gazdálkodásáról.
A 7. § - hoz
A javaslat a közalapítvány vagyonát a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági
Alapítvány jelenleg meglévõ vagyonához és a mindenkori éves költségvetési
törvényben meghatározandó állami támogatáshoz, egyéb adományokhoz köti.
A 8 § - hoz
A javaslat meghatározza a közalapítvány kuratóriuma összetételének
törvényi kritériumait, melynek során követi a nemzeti és etnikai kisebbségi
közalapítvány során alkalmazott megoldásokat. A javaslat figyelembe veszi a
korosztályi szervezetek öt éve hangoztatott álláspontját, amely szerint a
kezelõ szerv (Kuratórium) összetételében a gyermek- és ifjúsági korosztályok
képviselõinek többségbe kell kerülniük, oly módon, hogy képviselõiket maguk
választhassák meg. Az állami (alapítói) felelõsség érvényesítése az
ellenõrzésre jogosult szerv (Felügyelõ Bizottság) összetételében egyértelmûen
érvényesíthetõ. A javaslat törvényi garanciát kíván teremteni a közalapítvány
nyilvános, ellenõrizhetõ mûködésére.
A 9. § - hoz
A javaslat a törvény egyértelmû alkalmazhatósága érdekében a hatályos
törvényekkel összhangban értelmezi a legfontosabb általánosan használt
fogalmakat.
A 10. § - hoz
Tekintettel arra, hogy a javaslat érinti a szerencsejáték szervezésérõl
szóló 1991. évi XXXIV. törvényt, valamint az Országos Játék Alapról szóló
1993. évi XXVIII. törvényt, szükség van a megfelelõ módosítások átvezetésére
is e törvények hatályos szövegén.
A 11. § - hoz
A javaslat a törvény végrehajtásához szükséges teendõkrõl szól.
Budapest, 1995. március 7.
Kiss Péter Csizmár Gábor
MSZP MSZP