A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

KORMÁNYA

T/673.. számú

t ö r v é n y j a v a s l a t

a büntetõeljárásról szóló 1973. évi I. törvény

módosításáról

Elõadó: Dr. Vastagh Pál

Budapest, 1995. március 7.

1995. évi .... törvény

a büntetõeljárásról szóló 1973. évi I. törvény

módosításáról

1.§

Az 1973. évi I. törvény (Be.) 90.§-ának (2) bekezdése

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A vétségi eljárás szabályait kell alkalmazni

az olyan bûntett [Btk. 11.§ (2) bek.] miatt folytatott

eljárásban, amelyre a törvény három évi szabadságvesz-

tésnél nem súlyosabb büntetést rendel."

2.§

A Be. 176.§-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a követ-

kezõ rendelkezés lép:

"(1) A bíróság a tárgyalás elõkészítése során

vizsgált kérdésekben az ügy érkezésétõl számított

tizenöt napon belül tanácsülésen határoz.

(2) Ha az ügyész vagy a vádlott meghallgatása a

határozat meghozatala elõtt szükségesnek látszik, a

bíróság harminc napon belül elõkészítõ ülést tart."

3.§

A Be. 196.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés esetében a tárgyalás folyta-

tásának napját ki kell tûzni, kivéve, ha - az elnapo-

lás okára tekintettel - kétséges, hogy a tárgyalást

hat hónapon belül folytatni lehet."

4.§

A Be. 197.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"197.§ (1) A tárgyalást hat hónapon belül ismét-

lés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében

nem történt változás; egyébként elölrõl kell kezdeni.

(2) A tárgyalás hat hónapon belül a korábbi tár-

gyalás anyagának ismertetésével is megismételhetõ, ha

a hivatásos bíró személyében nem történt változás.

(3) A tárgyalás anyagának ismertetése után fi-

gyelmeztetni kell a vádlottat arra, hogy az ismerte-

tésre észrevételt tehet. A figyelmeztetést és a vád-

lott nyilatkozatát jegyzõkönyvbe kell foglalni.

(4) Az elnapolt tárgyalást a tárgyalás korábbi

részérõl készült jegyzõkönyv ismertetésével kell foly-

tatni, ha megszakítása óta nyolc napnál hosszabb idõ

telt el."

5.§

A Be. 350.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"350.§ Tárgyalás mellõzésével végrehajtásában

felfüggesztett szabadságvesztés, pénzbüntetés kiszabá-

sa, illetõleg mellékbüntetés önálló büntetésként való

alkalmazása vagy próbára bocsátás esetén a bíróság -az

e fejezetben foglalt eltérésekkel - a vétségi eljárás

szabályai szerint jár el."

6.§

A Be. 351.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"351.§ (1) A bíróság az ügyész indítványára - ma-

gánvádas ügyben hivatalból - a szabadon levõ vádlottal

szemben tárgyalás mellõzésével végzésben végrehajtásá-

ban felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést,

illetõleg önálló büntetésként foglalkozástól eltil-

tást, jármûvezetéstõl eltiltást vagy kiutasítást, to-

vábbá intézkedésként próbára bocsátást alkalmaz a vét-

ségi eljárásra tartozó bûncselekmény esetén, ha a tör-

vény a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggeszté-

sét, a pénzbüntetés kiszabását, az önálló mellékbünte-

tés, illetve a próbára bocsátás alkalmazását lehetõvé

teszi, a tényállás egyszerû, a vádlott a bûncselekmény

elkövetését beismerte, és a büntetés célja tárgyalás

nélkül is elérhetõ.

(2) Tárgyalás mellõzésével egy évet meghaladó

szabadságvesztés kiszabásának nincs helye.

7.§

A Be. a következõ 351/A.§-szal egészül ki:

"351/A.§ (1) A 351.§ (1) bekezdésében meghatáro-

zott végzés meghozatalának az ügy érkezésétõl számí-

tott harminc napon belül van helye.

(2) Magánvádas ügyben, vagy ha a bíróság elõké-

szítõ ülést tart, az (1) bekezdésben meghatározott ha-

táridõt a személyes meghallgatás, illetve az elõké-

szítõ ülés napjától kell számítani."

8.§

A Be. a következõ 351/B.§-szal egészül ki:

"351/B.§ Ha a tárgyalás mellõzésének helye lehet,

de az ügyész a vádindítványban azt nem indítványozta,

a bíróság elõkészítõ ülést tart, amelyen felhívja az

ügyész figyelmét a tárgyalás mellõzésével történõ el-

bírálás lehetõségére."

9.§

(1) A Be. 352.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(1) A bíróság

a) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesz-

tés vagy pénzbüntetés kiszabása esetén mellékbüntetés-

ként foglalkozástól eltiltást, jármûvezetéstõl eltil-

tást vagy kiutasítást, végrehajtásában felfüggesztett

szabadságvesztés kiszabása esetén pénzmellékbüntetést

alkalmazhat,

b) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesz-

tés kiszabása vagy próbára bocsátás esetén pártfogó

felügyeletet is alkalmazhat,

c) a végzésben elkobzást is kimondhat, elkobzás

alá esõ érték megfizetésére kötelezhet, illetõleg a

polgári jogi igénynek helyt adhat, vagy a polgári jogi

igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasíthat-

ja."

(2) A Be. 352.§ (3) bekezdésének b) pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

(A tárgyalás mellõzésével hozott végzés rendelke-

zõ részének tartalmaznia kell:)

"b) a kiszabott szabadságvesztést, pénzbüntetést,

illetõleg az önálló büntetésként alkalmazott mellék-

büntetést vagy próbára bocsátást,"

10.§

(1) E törvény a kihirdetését követõ második hónap

15. napján lép hatályba.

(2) A folyamatban levõ ügyekben a 7.§-ban megál-

lapított határidõket e törvény hatálybalépésétõl kell

számítani.

I N D O K O L Á S

Általános indokolás

Az 1980-as évekig úgy látszott, hogy a ma is ha-

tályos büntetõeljárási törvény lehetõvé teszi az ügyek

viszonylag gyors elbírálását. Kétségtelen, hogy ezek-

ben az években Magyarországon rövidebb idõ alatt befe-

jezõdtek a büntetõeljárások, mint a kontinens nyugati

felében. Mára kiderült, hogy a büntetõeljárási törvé-

nyünk néhány, az egyszerûsítés szándékával bevezetett

rendelkezése ténylegesen nem járul hozzá az eljárások

tartamának csökkentéséhez, ugyanakkor számos olyan ga-

ranciálisnak hitt szabályt ír elõ, amelyeknek ilyen

tartalmi funkciója nincs és értelmetlenül elhúzzák az

eljárást. Mindezek következtében a büntetõeljárások

tartama az elmúlt néhány évben ijesztõen megnõtt, és a

bûnözés struktúrájának változása következtében további

romlás várható, ha a megfelelõ ésszerûsítési intézke-

dések elmaradnak.

A büntetõeljárás egyszerûsítését, gyorsítását

nemcsak jogpolitikai indokok teszik szükségessé, hanem

nemzetközi kötelezettségeink is. A Polgári és Politi-

kai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 14. cikke 3.

pontjának c) alpontja, valamint az Európai Emberi Jogi

Egyezmény 6. cikkének 1. pontja elõírja, hogy e nem-

zetközi jogi instrumentumokat elfogadó államok kötele-

sek az igazságszolgáltatásukat oly módon megszervezni,

hogy a büntetõ ügyek tárgyalása méltánytalan késedelem

nélkül, ésszerû idõn belül megtörténjék.

A új büntetõeljárási kódex szövegtervezetének el-

készítése folyamatban van. A koncepció szerint alapve-

tõen megváltozna a büntetõeljárási törvény, amely szá-

mos, az egyszerûsítést és gyorsítást szolgáló rendel-

kezést is tartalmazna.

Mivel a koncepció egyes tételei egymásra épülnek,

az egyszerûsítésre, gyorsításra irányuló elképzelések

kiemelése és a mai büntetõeljáráson belüli megvalósí-

tása nem lehetséges. A büntetõeljárás folyamatban le-

võ, átfogó kodifikációjára tekintettel a törvényjavas-

lat olyan kisebb terjedelmû módosításokat tartalmaz

csupán, amelyek a büntetõeljárás mai rendszerét, alap-

vetõ rendelkezéseit nem érintik.

Részletes indokolás

Az 1.§-hoz

A Be. 90.§ (2) bekezdése bûntett miatt csak nyo-

mozási szakban ad lehetõséget a vétségi eljárás alkal-

mazására. A Javaslat 1.§-a a három évi szabadságvesz-

tésnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett bûntet-

teknél az eljárás egészére kiterjeszti a vétségi eljá-

rást.

A 2.§-hoz

A tárgyalás megfelelõ elõkészítése segíti az

ügyek gyorsabb befejezését, csökkenti a tárgyalások

elnapolásának számát. A Be. hatályos szabályaiban az

elõkészítésre elõírt nyolc, illetve az elõkészítõ ülés

megtartására megállapított tizenöt napos határidõ -kü-

lönösen a nagyobb terjedelmû, bonyolultabb megítélésû

ügyekben - nem elegendõ az iratok áttanulmányozására

és a szükséges intézkedések megtételére. Ezért a Ja-

vaslat az idõtartamokat tizenöt, illetve harminc nap-

ban határozza meg.

A 3-4.§-hoz

1. A Be.197.§ (1) bekezdése szerint a tárgyalás

ismétlés nélkül három hónapon belül folytatható. A Ja-

vaslat annak érdekében, hogy a tanúk és az eljárás más

szereplõi ne legyenek kénytelenek a bíróság elõtt

többször megjelenni, a tárgyalás megismétlését a tár-

gyalás részei között eltelt hat hónap után írja elõ.

2. A tárgyalás folytathatóságának további felté-

tele, hogy a tanács összetétele ne változzon. A Javas-

lat fenntartja azt a szabályt, amely szerint a tanács

összetételében történt változás esetén a tárgyalást

elölrõl kell kezdeni, a tárgyalás megismétlésének mód-

jában azonban különböztet a szerint, hogy a változás a

népi ülnökök vagy a hivatásos bíró személyében tör-

tént.

Amennyiben a hivatásos bíró személye nem válto-

zik, a tárgyalás az addig keletkezett bírósági anyag

ismertetésével is megismételhetõ.

3. A Be. 44.§ (5) bekezdésébõl következik, hogy a

terhelt az eljárás minden szakaszában indítványokat és

észrevételeket tehet. A tanács összetételében történt

változásra tekintettel különös jelentõsége van annak,

hogy az elõzõ tárgyalás anyagának ismertetésére a vád-

lott észrevételt tehessen. Ezért a Javaslat elõírja,

hogy erre a jogára minden esetben figyelmeztetni kell.

A figyelmeztetés megtörténtét, valamint a vádlott vá-

laszát jegyzõkönyvbe kell foglalni.

Az 5-6.§-hoz

1. A Javaslat bõvíteni kívánja a tárgyalás mel-

lõzésének alkalmazását. Azzal, hogy az 1.§ kiterjeszti

a vétségi eljárásra tartozó ügyek körét, a tárgyalás

mellõzésére sor kerülhet a három évig terjedõ szabad-

ságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett

bûntetteknél is. A Javaslat 5.§-a bõvíti a külön eljá-

rásban alkalmazható szankciók körét is azzal, hogy en-

gedélyezi végrehajtásában felfüggesztett szabadság-

vesztés és próbára bocsátás alkalmazását is.

2. A Javaslat a tárgyalás mellõzésével történõ

elbírálás feltételeként közvádas ügyben továbbra is

megköveteli az ügyészi indítványt. További feltétel,

hogy a vádlott a bûncselekmény elkövetését beismerje,

a tényállás egyszerû, valamint, hogy a büntetés célja

tárgyalás nélkül is elérhetõ legyen. Mellõzi a Javas-

lat a hatályos rendelkezések közül a bûncselekmény

csekély jelentõségére történõ utalást.

3. A Javaslat a tárgyalás mellõzésével kiszabható

szabadságvesztés leghosszabb tartamát egy évben hatá-

rozza meg.

A 7-8.§-hoz

1. A tárgyalás mellõzésének feltételeibõl követ-

kezik, hogy a bíróság rövid idõn belül döntést hozhat.

Ezért a Javaslat a tárgyalás mellõzésének alkalmazá-

sára csak az ügy érkezésétõl számított harminc napon

belül ad lehetõséget.

2. Magánvádas ügyben a tárgyalás mellõzésével

történõ elbírálásnak csak a személyes meghallgatást

követõen van helye, ezért a harminc napos határidõt

ebben az esetben a személyes meghallgatás idõpontjától

kell számítani.

3. Elõfordulhat, hogy a bíróság a tárgyalás mel-

lõzésével hozandó határozata elõtt elõkészítõ ülést

tart. Erre sor kerülhet a Be. 176.§-a alapján, azért,

mert a vádlott vagy az ügyész meghallgatása valamilyen

okból a határozat meghozatala elõtt szükségesnek lát-

szik, valamint a Javaslat 8.§-a alapján is, ha az

ügyész nem indítványozta olyan ügyben a tárgyalás mel-

lõzésével történõ elbírálást, ahol egyébként a bíróság

megítélése szerint ennek feltételei fennállnak. Ezek-

ben az esetekben az elbírálásra nyitva álló harminc

napos határidõt az elõkészítõ ülés napjától kell szá-

mítani.

A 9.§-hoz

A Javaslat a Be.352.§ (1) és (3) bekezdését össz-

hangba hozza az 5.§ rendelkezéseivel, amikor a végre-

hajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása

mellett is lehetõvé teszi a foglalkozástól eltiltás, a

jármûvezetéstõl eltiltás és a kiutasítás alkalmazását.

Rendelkezik továbbá arról, hogy a végrehajtásában fel-

függesztett szabadságvesztés kiszabása esetén pénzmel-

lékbüntetés, próbára bocsátás és végrehajtásában fel-

függesztett szabadságvesztés mellett pedig pártfogó

felügyelet is alkalmazható.

Eleje Honlap