1
ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr. Gál Zoltán úrnak
a Magyar Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Képviselõi önálló indítvány
1995. évi........... törvény
a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló
1991. XC. törvény módosításáról.
1. §
A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény (a
továbbiakban: Tv.) 15/A. §-a után a következõ 15/B. §-sal egészül ki:
"15/B. §
(1) A 15/A. § rendelkezéseinek alkalmazása során az e §-t megállapító törvény
hatálybalépésének napját követõen a 6. számú melléklet 1.1-1.3 pontjának
rendelkezéseitõl eltérõen az átalányadózást az a magánszemély választhatja,
aki a KSH Ipari termékek jegyzékében és a Mezõgazdasági és erdészeti termékek
jegyzékében szereplõ ipari és mezõgazdasági termékelõállítást végez, továbbá,
aki a KSH szolgáltatások jegyzéke szerinti mezõgazdasági, vadgazdálkodási és
erdõgazdálkodási szolgáltatást, halászati szolgáltatást (SZJ 02), bányászati
szolgáltatást (SZJ 03), feldolgozóipari szolgáltatást (SZJ 04), -kivéve a
kiadói szolgáltatást (SZJ 04127), valamint kivéve a hang és képfelvételek és
számítástechnikai információt hordozók sokszorosítását (SZJ 04128) -, közúti
jármû és közszükségleti cikk javítást, karbantartást (SZJ 07) végez, továbbá a
6. sz. melléklet 2.3 és 2.4 pontjában említett kereskedelmi tevékenységet
folytat és egyidejûleg az adózás rendjérõl szóló törvény 6. számú
mellékletének 1. pontjában foglaltak szerint történõ bejelentését megelõzõ
teljes adóévben
a) a tevékenységét vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolta,
b) nem alkalmazta az 1. számú melléklet B. II. 6. pontja szerinti
értékcsökkenési leírást,
c) az egyéni vállalkozói bevétele a 3 millió forintot, a 6. számú melléklet
2.3. és 2.4. pontjában említett tevékenységek kizárólagos folytatása esetén a
15 millió forintot nem haladta meg,
valamint, ha nem áll munkaviszonyban.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint átalányadózást választó
egyéni vállalkozó - ha az átalányadózását megszünteti vagy az arra való
jogosultsága (a 6. számú melléklet 10. pontjában említetteket is beleértve)
bármely ok miatt megszûnik - az átalányadózás utolsó évét követõ három naptári
évben
a) nem alkalmazhatja az 1. számú melléklet B. II. 6. számú pontja szerinti
értékcsökkenési leírást,
b) nem jelentkezhet be a társasági adóról szóló törvény hatálya alá,
c) nem választhatja ismételten az átalányadózást akkor sem, ha tevékenységét
megszüntette és új tevékenységet kezdett.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint átalányadózást választó
egyéni vállalkozó jogosultsága megszûnik, ha az (1) bekezdésben említett
tevékenységeken kívül más tevékenységet is folytat a vállalkozásában,
valamint, ha munkaviszonyt létesít, továbbá esetében is alkalmazni kell a 6.
sz. melléklet 1.4, 1.5 és 10. pontjának rendelkezéseit.
(4) A 15/A. § rendelkezései alapján átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó
jogosultsága az átalányadózásra a 6. számú melléklet 1.4. és 10. pontjában
foglaltaktól függetlenül is megszûnik 1995. december 31-én."
2. §
A Tv. 38/A. §-a (1) bekezdésének k) pontja a következõ rendelkezéssel egészül
ki:
"k) ..... Az e rendelkezést megállapító törvény hatályba lépésének napjától
1. szövetkezeti üzletrész alatt a 3/A. §-ban említett adózott befektetést kell
érteni,
2. a vásárlásra fordított összeg alatt legfeljebb a 3/A. §-ban említett
névértéket kell tekinteni,
3. a (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából az adókedvezmény
alapjául szolgáló szövetkezeti üzletrész alatt a meglévõ és a vásárolt
üzletrészt együttesen kell érteni;"
3. §
E törvény a kihirdetés napján lép hatályba és ezzel egyidejûleg az Adózás
rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény 6. számú mellékletének 2. pontja
hatályát veszti.
I N D O K OL Á S
1. §-hoz
Az 1995-tõl hatályos személyi jövedelemadó törvény átalányadózás alkalmazására
vonatkozó rendelkezése, céljával ellentétben újabb adó- és egyéb közteher-
elkerülési csatornákat nyitott meg.
Az átalányadózás választhatósága következtében azok az egyéni vállalkozók,
akiknek költséghányada kisebb, mint 80 %, ezt az adózási formát választják,
azok pedig, akik ennél több költséget tudnak igazolni, továbbra is a
költségelszámolást alkalmazzák. Ezek a jövedelem-minimalizáló lehetõségek arra
ösztönzik a munkáltatókat, hogy az alkalmazottaikat - rábeszélve az egyéni
vállalkozói igazolvány kiváltására -részben vagy egészben vállalkozói
szerzõdés alapján foglalkoztassák, jelentõs összegû adót,
társadalombiztosítási és munkaadói járulékot megtakarítva ezáltal. Ugyanez a
késztetés jelentkezik a magánszemélyek oldaláról is, mert ajelentõs tb- és
munkaadói járulék megtakarításon, adó-megtakarításon a vállalkozás osztozik a
magánszeméllyel, kikerülve ílymódon a bérfejlesztés formális korlátait.
Az államháztartás várható bevételkiesése - gyors intézkedés hiányában - több
tízmilliárd forintot is elérhet, ami pénzforgalmilag azonnal jelentkezik,
vagyis az 1995. évi költségvetési pozíciót rontja.
2. §-hoz
A szövetkezeti üzletrész megvásárlásáshoz fûzõdõ adókedvezményt a piac egyes
szereplõi adóelkerülési célokra kisérlik meg felhasználni. A szövetkezeti
alapelvekkel ellentétes olyan tevékenységek is megjelentek szövetkezeti
szervezõdés keretében, amelyek látható célja csupán a közterhek elkerülése,
miáltal súlyosan sértik a meglévõ szövetkezetek érdekeit, megítélését, emiatt
indokolt a hatályos rendelkezések pontosítása olymódon, hogy a kedvezmény
kizárólag azokra az üzletrészekre terjedjen ki, amelyeket a szövetkezetek az
1992. évi II. törvény alapján az átalakuláskor vagy korábban juttattak.
Gaál Gyula
SZDSZ