ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr.Gál Zoltánnak
az Országgyûlés elnökének
Tisztelt Elnök Úr!
Surányi György elnök úrhoz, a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést kívánok
feltenni a feladatkörébe tartozó ügyben.
A kérdés címe:
"Miért hallgatta el Ön, hogy 1987-tõl 1990 júliusáig a Magyar Hitelbank
igazgatótanácsának tagja volt?"
A választ az Országgyûlés ülésén szóban kérem megadni.
Surányi Györgynek a Jegybank elnöke megbizatását megelõzõen betöltött
munkaköreivel kapcsolatban Surányi Györgyöt összefüggésbe hoztam a Magyar
Hitelbankkal, melyre Surányi György akként reagált a 168 óra címû hetilapban
és egyéb sajtótermékekben és az elektromos médiákban is, hogy neki soha
semmilyen köze sem volt a Magyar Hitelbankhoz.
Én Surányi Györgytõl nyilvánosan bocsánatot kértem, hiszen eel sem tudtam
képzelni, hogy a Jegybank elnöke félrevezesse a Magyar Köztársaság
Országgyûlését, annak bármely tagját, vagy akár a magyar társadalmat.
Ezt követõen tudomást szereztem arról, hogy Surányi György elnök úr 1987-ben a
Magyar Hitelbank igazgatóságának tagja lett.
Márpedig a magyar társasági jog - a nyugat-európai és a nyugati társasági
jogokkal azonos módon - az igazgatóságot rendeli az ilyen testület legfõbb
szervének.
A magyar jog szerint az igazgatóság tagjai felelõssé tehetõk minden döntésért,
amit az igazgatóság hozott, anyagilag is. Ez a vagyoni felelõsség a személyes
vagyonuk erejéig terjed.
A felelõsség alól az igazgatóság tagji csak akkor mentesülhetnek, ha mint az
igazgatósági tanács tagjai a meghatározott döntés ellen tiltakoztak, ezt
jegyzõkönyvben rögzítették.
A Magyar Hitelbank rendkívül sok u.n. rossz hitelt helyezett ki az alatt az
idõ alatt is amíg Surányi György az igazgatótanács tagja volt. Végül is emiatt
hozzávetõlegesen 100 milliárd forinttal kellett a Hitelbank trezorjait
teletölteni a magyar államnak, mert a Hitekbanknak nem plusz, hanem minusz
tõkéje volt.
Ezt a helyzetet a Magyar Hitelbank igazgatótanácsának tagjai is elhallgatták
és ezért hozzávetõlegesen 75 milliárd forinttal kedvezõbbnek állították be a
bank mérlegét, mint aimlyen valóságban volt.
Kérdezem Surányi Györgytõl, elismeri-e a fentieket és felelõsnek érzi-e magát
a leírtakért.
Hajlandó-e levonni emiatt a konzekvenciákat és hogy gondolja, mit kell tennie
egy Jegybank elnöknek ilyen helyzetben jogállami körülmények között?
Budapest, 1995. március 13.
Dr.Torgyán József
országgyûlési képviselõ
FKGP