ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
INTERPELLÁCIÓ
Dr. Bokros Lajos pénzügyminiszterhez
Miért maradtak ki Pénzügyminiszter úr 25 pontjából a családokat érintõ súlyos
intézkedések
Tisztelt Pénzügyminiszter Úr!
Hivatalbalépését közvetlenül megelõzõen 25 pontban ismerhettük meg
szakmai cselekvési programjánal alapvonalait. Ezt a vázlatnak szánt írást
természetesen nagy érdeklõdéssel fogadta a közvélemény, hiszen ez szabott
irányt a nagy várakozásnak, hogy milyen lesz a kormány gazdaságpolitikája. Már
akkor köztudott volt, hogy Ön lesz a kormány gazdasági kabinetjének vezetõje
is, tehát mindenkit leginkább foglalkoztató gazdasági kérdésekben a
legszámottevõbb kormányzeti tényezõ. Írására tehát, - akkor is ha csak vázlat
- oda kellett figyelni.
A 25 pont megjelenése urán egy hónap sem telt el, amikor március 12-én a
kormány a pénzügyminiszter elõterjesztésében meghozta döntését, mely a
társadalmat súlyosan érintõ megszorításokat tartalmaz, elsõsorban a gyermeket
nevelõ családokkal szemben.
A 25 pont és a kormánydöntések visszhangját vizsgálva igen jelentõs
eltérés mutatkozik.
A vázlat visszhangja mégc sak kis részében volt kedvezõtlen, megismerése
után még egy tételesen be nem vallott, de rejtetten mégis meginduló pozitív
gazdaságpolitikai fordulatra lehetett számítani elsõsorban az egyensúlyõrzõ
növedekdés ösztönzése és a prviatizációs alapelvek területén.
A miniszeterelnök által egyetlen alternatívának jellemzett intézkedés-
csomag pedig jelentõsen felkavarta a társadalmat, s két miniszter lemondását
is eredményezte.
Az eltérés okát abban látom, hogy a 25 pont szellemébe még egyáltalán nem
fért bele az a családellenesség, amelyet a kormány döntéscsomagja tartalmaz.
Mi valljuk, hogy a kibontakozást nem a nemzet jövõjének aláásásával kell
keresni. Az a szûk ösvény, amirõl Pénzügyminiszter úr is szokott beszélni, így
nem vsiz sehová, magunk torlaszoljuk el. A családi pótlék lényegében szûk körû
segélyezéssé degradálódni, az egykor oly fontos szociálpolitikai vívmányként
bevezetett GYED megszûnik. A GYES a családi pótlékkal egyótt leértékelõdik,
nem részesedhetnek majd belõle a nemzet gerincét alkotó középrétegek.
Pénzügyminiszter úr itt a parlamentben a kormánydöntések szakértõi elõkészítõi
között Ferge Zsuzsát, a neves, köztiszteletben álló szociológust nevezte meg.
Hogy lehet, hogy Ferge Zsuzsa a televízióban hallott kritikájában egyet nem
értését fejezte ki és puccszerûnek nevezte a kormány döntését?
Kérdem Pénzügyminiszer urat, hogyan tudja feloldani ezeket az
ellentmondásokat?
S végül talán a legsúlyosabb: A vázlat 24. pontja szerint a jelzett
teendõk túlzás nélkül nemzeti programot alkotnak. Ezért ezek érdekében állandó
párbeszédet kell folytatni minden érdekcsoportosulással, az ország
lakosságával. A kormány még a választásokon gyõztes legnagoybb politikai párt
parlamenti frakcióját is kizárta ebbõl, amelnyek szavazatára pedig szüksége
van. 24 órával a döntések bejelentése elõtt még frakcióvezetõjük nyilatkozatát
sugározta a rádió, mely szerint nem hoznak a lakosság életkörülményeit érintõ
döntéseket.
Hogyan tudja Pénzügyminiszter úr feloldani ezeket az ellentmondásokat?
Budapest, 1995. március 26.
Csépe Béla