ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr.Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés Elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Ezúton bejelentem, hogy Dr.Lakos László földmûvelésügyi miniszter úrhoz az
alábbi címmel kérdést kívánok feltenni:
"Kié az élõ víz, avagy kinek a tulajdonába kerülhetnek tavaink?"
Az 1990-ben megalakuló önkormányzatok nagy bizakodással tekintettek az
önkormányzatok nagy bizakodással tekintettek az önkormányzatokról szóló 1990.
évi LXV. Törvényre, annak reményében, hogy olyan piacképes vagyontárgyakhoz is
hozzájutnak, amelyek ésszerû hasznosításból, esetleges értékesítésbõl
többletbevételre tesznek szert, ami alaptevékenységük bõvítéséhez, magasabb
szinvonalú ellátásához használhatnak fel és nem kell arra apellálniuk, hogy
majd önhibályukon kívül hátrányos helyzetû településekké nyilvánítatnak.
Vannak azonban olyan, egy-egy település életében nagy jelentõsséggel bíró
vagyontárgyak, mmelyekhez az elõbb említett kitételek alapján nem juthatnak
hozzá az önkormányzatok, ilyenek például bizonyos tavak. Választókörzeteben
egyik 1800 fõt számláló településén Szücsiben például meghatározó kérdés a
község közigazgatási területén lévõ három halastó sorsa. E tavak bányatavak, a
bányászkodás melléktermékeként keletkeztek. A külszini bányászkodás
befejezésével az 1960-as években a Mátraaljai Szánbányák kezelõi joga
megszûnt és a tavak a Magyar Állam tulajdonjogának fenntartása mellett a
közigazgatási területen mûködõ termelõszövetkezetnek ingyenes és határidõ
nélküli használatába kerültek.
Kezelõ kijelölésérõl azonban nem született döntés, így történhetett meg, hogy
az idõközbeni felszámolás alá kerülõ termelõszövetkezetek - akik hangsúlyozni
kívánom ingyenesen jutottak a tavakhoz - illetve az elmúlt évtizedek alatt a
tavakat ténylegesen nem kezelték, ráfordítást nem eszközöltek, most több
millió forint értékben értékesíthetik azokat magánszemélyek számára.
Az önkormányzat eközben nem kaphatja tulajdonába a tavakat a vagyonátadó
bizottságtól, mivel a törvény értelmében az állam tulajdonában és valamely
vízügyi igazgatóság vagy vízgazdálkodási társulás kezelésében lévõ vizek
adhatók önkormányzati tulajdonba. A törvény, illetve a törvény alapján az
ügyben eljáró bíróság nem mérlegelhetik azt a tényt, hogy e tavakat körbevevõ
gátrendszer komoly árvízvédelmi jelentõsséggel bír, hiszen Szücsiben néhány
évvel ezelõtt egy hónpon belül két árvíz is pusztított, ahol a gátak komoly
szabályozószerepet töltöttek be.
Nem mérlegelheti a bíróság azt sem, hogy két horgászegyesület több száz
horgásza bejegyzett használati jog alapján horgászik immár évtizedek óta az
említett vizeken. Õk azok, akik ténylegesen használják a tavakat, tisztítják a
medret, karbantartják a parti részeket, telepítik a halállományt. Az új
tulajdonos megjelenésével a horgászok beruházásai is az õ tulajdonukat
képeznék. Ezt a települések horgászai felháborodással fogadták és jelezték
felém, hogy amennyiben magántulajdonba kerül a tó, õk deviáns magatartástól
sem riadnak vissza.
A bíróság az önkormányzat tavakra vonatkozó tulajdonosi igényét azzal utasítja
el, hogy hiányzik a tulajdonba adáshoz szükséges egyik törvényi feltétel,
miszerint a tavak nem álltak vízügyi igazgatóság vagy vizgazdálkodási társulat
kezelésében.
Kérdéseim a Földmûvelésügyi miniszter úrhoz:
1. Milyen lehetõséget lát a bányatavak tulajdoni problémájának rendezésére,
önkormányzati tulajdonba adására?
2. A tavak magántulajdonba kerüllése esetén mennyire látja biztosítottnak az
önkormányzatokra törvény álltal testált árvízvédelmi, polgárvédelmi feladatok
ellátását?
3. Hogyan kaphatnak vizet a tóból azok, a kárpótlás és részaránytulajdon
kimérése után földtulajdonnal rendelkezõ magánszemélyek, akik a tó környékén
növénytermesztéssel foglalkoznak?
4. Elfogadható megoldás-e, hogy az egyébként az állam tulajdonát képezõ az
árvízvédelem és közösségi cékokat szolgáló vízlétesítmények, amelyek a
kistelepülések képét, mindennapi életét, életfeltételeit meghatározzák, adás-
vétel következtében nyereséges üzemeltetés céljából magántulajdonba
kerülhetnek?
A Szücsi Önkormányzat, valamint a Horgászegyesület levelezéseit mellékelten
csatolom.
Szücsi, 1995. március 16.
Érsek Zsolt
MSZP