Önálló képviselõi indítvány
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnöke
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyûlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) OGY. Határozat 84. §
(1) bekezdés a) pontja alapján a következõ önálló képviselõi indítványt
kívánom benyújtani és kérem napirendi pontként történõ felvételét és
tárgyalását.
Törvényjavaslat
a gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítására
1. §
A törvény 13. § (4) bekezdésének b) alpontja az alábbival egészül ki:
"..., kivéve, ha nemzetközi egyezmény viszonossági alapon kedvezményeket
nyújt,"
2. §
A törvény 13. § (4) bekezdésének c) alpontja az alábbival egészül ki:
"..., kivéve vasúti kombinált fuvarozás esetén a Gyula-Kiskundorozsma
viszonylatot."
3. §
E törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
2
I n d o k o l á s
A kombinált fuvarozás, mint környezetkímélõ áruszállítás elterjesztése, minden
közlekedési alágazat érdeke, hiszen a résztvevõk nem zárják ki egymást a
fuvarpiacból, emellett fontos állami érdek is legyen elterjedése minél
szélesebb körben, mivel e megoldás nem csak olcsó, de a környezeti ártalmakat
1/5-öd, a balesetveszélyt 1/50-ed részére csökkenti le. Ezért a cél kívánta
szolgálni a most kiiktatni kívánt két kormányrendelet - 94/1992. (VII.10.)
Korm. Sz. Rendelet, illetve az ezt módosító 175/1993. (XII.17.) Korm. Sz.
Rendelet -, melyeket az ENSZ EGB alapdokumentumként kezeli, a CEMT 31
tagországa is ajánlásként fogad el.
A törvénytervezet ugyan felöleli a korábban említett két kormányrendelet
legfontosabb elemeit, két területen azonban attól szûkítõ irányban eltér:
- nagyon komoly problémát okozhat a jövõre nézve a tervezet 13. szakasz (3)
bekezdésében a megtehetõ út 70 km-ben történõ korlátozása, hiszen ezen
adómentességet eredményezõ távolságon kívül esik Gyula határállomás. E
megszorítás mesterségesen és adminisztratív úton növelné az amúgy is zsúfolt
Nagylak forgalmát,
- a kombinált fuvarozás területén már kialakult joggyakorlatnak tekinthetõ,
hogy nemzetközi egyezmények viszonossági alapon eddig is további kedvezmények
nyújtását biztosíthatták az ún. kabotázsforgalomban résztvevõk részére. E
megoldási mód biztosította a gyakran változó gazdasági viszonyok alapján a
közlekedéspolitika megfelelõ módosítását és a fuvarigények lehetõség szerinti
teljes kiszolgálását. Akkor tehát, amikor a kombinált fuvarozás alapvetõ
kérdései a jogalkotási szempontból nehézkesebb módosítható törvényi szintre
kerülnek át, indokolt itt a már bevált és kellõ rugalmasságra, gyorsaságra
épített nemzetközi gyakorlat alkalmazási jogának megteremtése.
Budapest, 1995. április 10.
Bajor Tibor
MSZP