1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a Hírközlési Alapról
Elõadó: Dr.Lotz Károly
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
Budapest, 1995.március
1995.évi ..... törvény
a Hírközlési Alapról
Az Országgyûlés a közcélú távközlés fejlesztésének elõsegítése érdekében az
államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII. törvény 54.§-a alapján, továbbá a
távközlésrõl szóló 1992.évi LXXII. (a továbbiakban: Tt.), - és a frek-
venciagazdálkodásról szóló 1993.évi LXII. (a továbbiakban: Ft.) törvényre
tekintettel a következõ törvényt alkotja:
A Hírközlési Alap fogalma
1.§
/1/ A Hírközlési Alap (a továbbiakban: HA) elkülönített állami pénzalap, amely
a) a távközlési szolgáltatással való ellátottság elõsegítésére,
b) a koncessziós szerzõdések megszûnése vagy megszegése miatt szükséges
azonnali intézkedések költségének fedezetéül,
c) a Távközlési Érdekegyeztetõ Fórum és a Távközlési Mérnöki Minõsítõ Bi-
zottság mûködésének finanszírozására,
d) intervenciós és fejlesztési célokra, valamint a nemzeti
távközléspolitikának,
továbbá a távközlés egyes nemzetbiztonsági és védelmi jellegû feladatainak
megvalósításához nyújtott céltámogatásra,
e) a különbözõ okokból (pl. nemzetközi kötelezettség) történõ engedély-visz-
szavonások során szükséges kártalanításra, és
f) a korszerû technológia bevezetéséhez szükséges esetenkénti frekvencia-át-
rendezések támogatására
szolgál.
/2/ A HA felhasználására és az azzal való rendelkezésre a közlekedési,
hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogosult. A
felhasználásra készített terv véglegesítéséhez a miniszter elõzetesen a
Távközlési Mérnöki Minõsítõ Bizottság és a Távközlési Érdekegyeztetõ Fórum
véleményét is kikéri.
/3/ A HA kezelõje a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (a
továbbiakban: Minisztérium).
/4/ A HA költségvetési gazdálkodásának pénzforgalmát, pénzeszközeinek
kezelését a miniszter által - a pénzügyminiszterrel egyetértésben -
kiválasztott és megbízott bank végzi.
A HA kezelése
2.§
/1/ A HA kezelõje a rá vonatkozó mindenkor hatályos rendelkezések szerint
köteles a HA bevételeit és kiadásait nyilvántartani és arról évenként
beszámolni.
/2/ A HA költségvetésérõl és a támogatások odaítélésérõl a közvéleményt
országos napilapokban közzétett közlemény útján tájékoztatni kell.
A HA forrásai
3.§
/1/ A HA forrásai:
a) a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerzõdésekbõl származó
- a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után
fennma-
radt - egyszeri koncessziós díjból 70%, majd az évente fizetendõ kon-
cessziós díjból 70%,
b) a távközlés állami részesedése privatizációjából származó
bevételeinek
10%-a,
c) a koncessziós szerzõdés megszegése miatt érvényesített követelések alap-
ján befolyt összegek, továbbá a Tt. 22.§-a alapján megállapított és
megfize-
tett bírságok teljes összege,
d) a frekvencia lekötéséért és használatáért befizetett díjnak a miniszter
által, a
pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott díjrendeletben megállapított
szá-
zaléka,
e) az Ft. 27.§-a /2/ bekezdésének c) pontja alapján megállapított és
megfizetett
bírságok teljes összege,
f) a HA céljára önkéntesen átengedett pénzeszközök és nemzetközi segélyek,
g) a HA-ból nyújtott visszatérítendõ támogatásokból, továbbá más Alapoknak
nyújtott kölcsönökbõl származó befizetések (hitel visszatérítések), azok
ka-
matai, és késedelmi kamatai,
h) a HA-ból támogatást igénylõ pályázó által fizetett pályázati díj.
/2/ A HA javára teljesített önkéntes befizetések közérdekû kötelezettségválla-
lásnak minõsülnek.
/3/ A HA bevétele, illetõleg évvégi maradványa nem vonható el, az a következõ
költségvetési évre átvihetõ.
A HA felhasználása
4.§
/1/ A HA pénzeszközei felhasználhatók:
a) a HA kezeléséhez, bevételeinek keletkezéséhez és ezek felhasználásának el-
lenõrzéséhez szükséges költségek fedezetére;
b) a távközlési szolgáltatással való ellátottság elõsegítésére, bõvítésére,
elsõdle-
gesen a területfejlesztés kedvezményezett területein történõ fejlesztésre;
c) koncessziós szerzõdés elõre nem látható, határidõ elõtti megszûnése vagy a
koncessziós társaság szerzõdésszegése miatti azonnali intézkedéshez
szüksé-
ges kiadásokra;
d) a Távközlési Érdekegyeztetõ Fórum és a Távközlési Mérnöki Minõsítõ Bi-
zottság mûködésének - a miniszter által, a tárgyévet megelõzõ év
december
15-ig jóváhagyott költségvetésüknek megfelelõ - finanszírozására;
e) intervenciós és fejlesztési támogatás nyújtására a következõ célokra:
1. a korszerû távközlési szolgáltatások bevezetése;
2. a távközlés fejlesztését célzó kísérletek, kutatások finanszírozása;
3. a közcélú távközlési szolgáltatások elterjesztésének gyorsítása,az
európai szabványosítás bevezetésének finanszírozása;
4. a Tt. 35.§-a /1/ bekezdésének a) pontjához kapcsolódóan a nemze-
ti távközléspolitika, valamint a távközlés egyes nemzetbiztonsági
és védelmi jellegû feladatainak a Tt. 33.§-a /1/ bekezdésének
a)
pontja szerinti érvényesítése;
5. a távközlés oktatási, ismeretterjesztési feladatainak támogatása;
6. egyéb - az 1.§-sal összhangban álló - célok;
f) a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának megváltoztatásából kö-
vetkezõ kártalanítás kifizetésére az Ft. 12.§-a /4/ bekezdésének
megfelelõen,
illetõleg
g) a korszerû technológia bevezetéséhez szükséges sávátrendezésekbõl eredõ
kártalanítási igények kielégítésére.
/2/ Az Alap évenkénti kiadásainak legalább 90%-át a távközlési piac
fejlesztésére és beruházásra kell felhasználni. Ettõl való eltérésre rendkívül
indokolt esetben a miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - engedélyt
adhat.
5.§
A HA-t megilletõ bevételi források közül a 3.§ /1/ bekezdésének a) pontjában
megjelölt egyszeri koncessziós díjból tartalékot kell képezni, amelynek
mértéke a HA következõ évre tervezett teljes bevételének 5%-ánál kevesebb nem
lehet. A tartalék mértékét az elõzõ év gazdálkodásáról szóló beszámoló alapján
a miniszter határozza meg.
6.§
A 4.§ /1/ bekezdésének b), c) és e) pontjaiban szereplõ célokra vissza nem
térítendõ, illetõleg kamatmentesen vagy kamatterhesen visszatérítendõ
támogatást lehet nyújtani.
7.§
/1/ A támogatás a HA kezelõje által - évente legfeljebb két alkalommal - kiírt
pályázat alapján nyerhetõ el.
/2/ A pályázatok alapján a támogatások odaítélésérõl - az általa létrehozott
kilenctagú tárcaközi döntéselõkészítõ bizottság javaslatának figyelembevételé-
vel - a miniszter dönt. A tárcaközi döntéselõkészítõ bizottságban tagként
részt vesz a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az Ipari és
Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési
Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Minisztérium egy-egy
köztisztviselõje, a Magyar Munkaadói Szövetség egy képviselõje, továbbá a
miniszter által felkért és megbízott további két személy.
/3/ A miniszter a pályázatban megjelölt határidõ elteltétõl számított harminc
- a döntéselõkészítõ bizottság által tett javaslat átvételét követõ tizenöt -
napon belül nyilvánosságra hozza a támogatás odaítélésérõl szóló határozatát.
8.§
A visszatérítendõ, illetõleg a részben visszatérítendõ támogatás esetében:
a) kamatként a mindenkori jegybanki alapkamat mértékéig terjedõ kamatfizeté-
si kötelezettséget lehet megállapítani a szerzõdésben, továbbá
b) a HA kezelõje igényt tarthat a visszatérítendõ támogatás, illetve a
kamatteher
összegének megfelelõ biztosíték nyújtására.
A támogatás igénybevétele
9.§
/1/ A támogatás pénzügyi feltételeire vonatkozó szerzõdést (a továbbiakban:
szerzõdés) a miniszter nevében a megbízott bank köti meg a kedvez-
ményezettel.
/2/ A szerzõdésben foglaltak teljesülésének, valamint a támogatás
rendeltetésszerû felhasználásának ellenõrzésérõl a HA kezelõje gondoskodik.
/3/ Ha a kedvezményezett a szerzõdésben meghatározott feltételeket nem, vagy
csak részben teljesíti, a miniszter a szerzõdést azonnali hatállyal
felmondhatja és érvényesíti a szerzõdésben kikötött biztosítékokat.
Záró rendelkezés
10.§
/1/ Ez a törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, egyidejûleg a
Tt.36.§-a, valamint az Ft. 3.§-a /3/ bekezdésének a) pontja és 22.§-a hatályát
veszti, továbbá a Tt. 33.§-a /1/ bekezdésének j) pontjában a "Távközlési Alap"
szövegrész helyébe "Hírközlési Alap" szövegrész lép.
/2/ A Távközlési Alap és a Rádiótávközlési Alap 1993., 1994. és 1995. évi - e
törvény hatálybalépéséig keletkezett - bevételeibõl továbbix 16 milliárd
forint a központi költségvetést illeti meg. Az ezt meghaladó, valamint a
törvény hatálybalépésétõl kezdõdõen keletkezett bevételek - a 3.§ /1/
bekezdésében foglaltaknak megfelelõen - továbbá a Távközlési Alap és a
Rádiótávközlési Alap kiadásai a Hírközlési Alapot illetik meg, illetõleg
terhelik.
/3/ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a támogatás törvényben meghatározott
célokra történõ felhasználásának szabályait rendeletben megállapítsa.
------
x Lásd: a Magyar Köztársaság 1994.évi költségvetésérõl szóló 1993.évi CXI.
tv. 71.§-át.
I N D O K O L Á S
A távközlésrõl szóló 1992.évi LXXII. törvény (Tt.) 36.§-a, illetõleg a
frekvenciagazdálkodásról szóló 1993.évi LXII. törvény (Ft.) 22.§-a
megteremtették az egyes elkülönített állami pénzalapnak minõsülõ Távközlési
Alap, valamint a Rádiótávközlési Alap létjogosultságát és a szükséges
tartalommal meghatározták azok forrásait, felhasználásuk lehetõségeit.
Az említett két új ágazati törvény nem teljeskörû szabályozási megoldása
folytán ezek az Alapok az egyéb elkülönítetten mûködõ állami pénzalapoktól
eltérõen nem lettek volna mûködtethetõek további, errõl rendelkezõ szabály
hiányában. A kiegészítõ rendelkezések megalkotására törvénynél alacsonyabb
szintû jogszabályban nincs lehetõség, ezért indokolt a két Alap összevonása
útján egy új, teljeskörû szabályozást adó és az ágazati törvényeknek megfelelõ
törvény megalkotása. Az államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII. törvény és
a két ágazati törvény keretei között megszületõ, az Alapokat új alapként
kezelõ törvényjavaslat kellõ garanciát nyújt a jogalkalmazók számára is.
A kiegészítést tartalmazó törvényjavaslat fõbb rendelkezései a következõk:
a) fogalommeghatározás, az Alap létrejöttének célja, felhasználásának elvei,
b) az Alap kezelése,
c) az Alap forrásai,
d) az Alap felhasználásának rendje,
e) az Alap igénybevételének módja, eljárása, a pályáztatás, a támogatások
nyújtásának szabályai,
f) záró rendelkezések.
Az 1.§-hoz
A Hírközlési Alap fogalma változatlan tartalommal tartja fenn a Tt. és az Ft.
által már bevezetett e két speciális, elkülönítetten mûködõ állami pénzalapra
vonatkozó deklarációt. Kimondja, hogy az új, összevontan mûködõ Alap mely
célok megvalósítását szolgálja. Az Alap a távközlési piacon mûködõ szervezetek
jövedelmezõségi viszonyainak javítására, az állami kötelezettség mellett
mûködõ koncessziós szerzõdések biztosítékául, valamint a távközlési
érdekvédelem és társadalmi-szakmai részvétel finanszírozására használható.
Forrást jelent továbbá a nemzetközi kötelezettségvállalás következtében
felmerülõ és az állami kötelezettségvállalás körébe tartozó kártalanításokra,
illetõleg fejlett rádiótávközlési technológiák elterjesztésének ösztönzésére
is.
A 2.§-hoz
A Hírközlési Alap kezelése, az azzal való gazdálkodás, az elkülönített állami
pénzalapokra vonatkozó általános szabályok szerint történik. A HA
költségvetésérõl és a támogatások odaítélésérõl a közvéleményt a sajtó
nyilvánossága útján kell tájékoztatni.
A 3.§-hoz
A javaslat az ágazati törvényekben megjelölt források mellett lehetõvé teszi
az Alappal való gazdálkodásból, a visszafizetésekbõl, a juttatásokból és az
egyéb forrásokból származó bevételekkel történõ kiegészítést is. A javaslat
rendezi a központi költségvetés és a HA viszonyát.
A 4.§-hoz
A javaslat meghatározza az Alapot terhelõ kiadások körét, amelyben biztosítja
az Alap kezelésének fedezetét.
A HA felhasználása igazodik az ágazati törvényekben meghatározott célokhoz és
a fõbb felhasználási területekhez.
Az 5.-6.§-hoz
A Hírközlési Alap forrása minden más Alaptól eltérõen ágazatspecifikus,
feltöltése az egyszeri koncessziós díjbevétellel - nagyösszegû díjbefizetések-
kel - "lökésszerûen" történik, míg éves bevételei (amelyek konstansnak
mondhatók) nem jelentenek magas összeget. A tartalék tehát, amely évrõl évre
továbbvihetõ, biztosítja, hogy az elmaradott térségek fejlesztésére, a
"rendkívüli események" és szerzõdésszegések miatt szükséges intézkedésekre a
Tt-ben és az Ft-ben vállalt, illetõleg kötelezõen elõírt állami feladatok
maradéktalan ellátásához megfelelõ pénzeszköz mennyiség álljon rendelkezésre
és az Alap gazdálkodása tervezhetõ legyen.
A 7.-8.§-hoz
A javaslat szerint az Alapból támogatásra felhasználható pénzeszközöket az
igénylõk pályázat alapján nyerhetik el. A pályázati eljárás a törvényben
biztosított garanciákkal történik.
A 9.§-hoz
A támogatás pénzügyi feltételeire vonatkozó szerzõdést a miniszter nevében a
megbízott bank köti meg a kedvezményezettel. A támogatás odaítélésérõl szóló
határozat és a szerzõdési feltételek részletesen tartalmazzák mindazokat a
követelményeket, amelyeket a pályázat nyertesének meg kell tartania; és
mindazon szankciókat, amelyeket vele szemben a miniszter alkalmazhat.
A 10.§-hoz
A javaslat a törvény hatálybalépésével egyidejûleg megszünteti a hatályos
ágazati törvények azonos tartalmú rendelkezéseit, és az eddig keletkezett (a
Távközlési Alapot, valamint a Rádiótávközlési Alapot megilletõ) bevételeket és
kiadásokat - a központi költségvetés számára e törvénnyel átengedett 16
milliárd forint kivételével - a Hírközlési Alaphoz rendeli. A javaslat
miniszteri rendeletben történõ normatív szabályozást ír elõ a támogatásnak a
törvényben meghatározott célokra történõ felhasználására, amelyben az egyes
támogatások jellegéhez igazodik majd az igénybevételi lehetõség formája
(kamatterhes, kamatmentes, visszatérítendõ).