ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

K/775..

Kérdés:

Dr.Gál Zoltán úrnak

a Magyar Országgyûlés elnökének

Mi indokolja, hogy a tsz-eket tekintsük

egyedüli autentikus tanúnak, amikor a

Kádár-érában is mindvégig magántulajdonban

volt földek átírásáról van szó?

H E L Y B E N

Tisztelt Elnök Úr!

Az Alkotmány 27.§-a és a Házszabály 91.§-ának (1) bekezdése alapján dr.Lakos

László földmûvelésügyi miniszternek és dr.Suchman Tamás tárcanélküli miniszter

úrnak az alábbi

k é r d é s t

szeretném feltenni:

Általánosan ismert, hogy az 1959-61-es roham idején se adta be mindenki a

derekát, és a legtöbb településen maradt néhány ember, aki nem lépett be a

tsz-be. Alaposan ki is toltak velük, jó födjüket elvették, és gyenge minõségû,

rossz fekvésû területeket jelöltek ki helyettük. A legtöbben azonban így is

mûvelték, jobbították a kényszer csere folytán kapott földeket is és az adót

is megfizették. Félelembõl, túlzott óvatosságból azonban sohase sürgették a

hagyatéki tárgyalásokat, ne siették el vagy elmúlasztották az aláírásokat.

Az utóbbiak most nehéz helyzetben vannak, mert a földhivatalok a

kincstári gondolkodás csúcsra járatásaként a tulajdon-átíratás feltételeként

azt követelik, hogy az érintettek a tsz-tõl hozzanak igazolást arról, hogy az

általuk használt söld a Kádár-érában sem volt tsz-használatban. Az ilyen

igazolások megszerzése - mondani se kell - távolról sem egyszerû, csak huza-

vona, veszekedés útján kapható meg, sokszor még így se. Az érintett

szövetkezetek sok esetben egyszerûen elzárkóznak az ilyen igazolások kiadása

elõl.

Kérdezem: Mi indokolja, hogy sokat szenvedett embereket újabb tortúrának és

vegzatúrának tegyünk ki, mi indokolja továbbá, hogy ezeben az ügyekben az

ellenérdekû fél, ti. a szövetkezet legyen a döntõbíró, amikor köztudott, hogy

a földért amúgy is eles harc folyik. Miért nem lehet az igyzolási eljárásnak

egyszerûbb, humanizáltabb formát adni?

Tisztelettel kérem válaszukat.

Budapest, 1995. ,árcius 29-én

Tisztelettel:

Dr.Kávássi Sándor

FKGP

Eleje Honlap