MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/785.. számú
T Ö R V É N Y J A V A S L A T
a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló
elnevezésnek a használatáról
Elõadó: dr. Vastagh Pál
Budapest, 1995. március
- 2 -
Az Országgyülés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló - többször
módosított - 1949. évi XX. törvény 76.§ (3) bekezdésének végrehajtására a
következõ törvényt alkotja:
A címer
1.§
(1) A Magyar Köztársaság címerét (a továbbiakban:címer) az
Országgyülés, az országgyülési képviselõ, a köztársasági elnök, az
Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság tagja, az országgyülési biztosok, az
Állami Számvevõszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Kormány, a Kormány tagja, a
fegyveres erõk, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a
bíróság, az ügyészség, a rendvédelmi szervek és a közigazgatási feladatot
ellátó szervek, továbbá ezek hivatalai, illetõleg a felsoroltak képviseletére
jogosult személyek a hivatali feladataik ellátása során külön engedély nélkül
használhatják, illetõleg helyezhetik el az épületeiken és helyiségeikben.
(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó költségvetési szervek
(intézmény, intézet, stb.) címerhasználatának eseteit, illetõleg e szervek
épületein (helyiségeiben) a címer elhelyezését a tevékenységi körük szerint
illetékes miniszter határozza meg.
2.§
A címert a bankjegyen fel kell, az állampapíron (1990. évi
VI.tv.3.§) és a pénzérmén fel lehet tüntetni.
3.§
(1) Ha törvény, illetõleg törvény felhatalmazása alapján jogszabály
másként nem rendelkezik, magánszemély a foglalkozásának (hivatásának)
gyakorlása során, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet - az
1.§-ban említett szerveken (személyeken) kívül - a tevékenysége során,
illetõleg a szervezete jelképeként vagy ennek részeként a címert nem
használhatja.
(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni - a Magyar Köztársaság
hivatalos lapjai kivételével - a sajtótermékek címfeliratára is.
(3) Az (1) és (2) bekezdést a címer elkülöníthetõ elemeire
(Szentkorona, pajzs) is alkalmazni kell.
4.§
(1) A címernek védjegy elemeként való használatát az ipari és
kereskedelmi miniszter engedélyezheti a védjeggyel védeni kívánt áru
tekintetében illetékes miniszter véleményének kikérése után. Az ipari és
kereskedelmi miniszter a kérelem elbírálása során az államigazgatási eljárás
általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.)
alapján jár el. Az ügyfél a határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétõl
számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól.
(2) A kérelem elbírálása során meg kell vizsgálni, hogy az áru
minõsége, jellege, a kérelmezõ tevékenységének jelentõsége indokolttá teszi-e
a címer használatát. Ezt a kérelmezõnek kell bizonyítania.
A zászló
5.§
A nemzeti ünnepeken a Magyar Köztársaság lobogóját (a továbbiakban:
lobogó) ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással az Országház elõtt
fel kell vonni.
6.§
A Magyar Köztársaság zászlajának (a továbbiakban: zászló),
lobogójának védjegy elemeként való használata esetén az 4.§-t kell alkalmazni.
7.§
(1) A magyar tengeri és folyami hajók, továbbá egyéb vízijármüvek (a
továbbiakban: hajók) a nemzeti hovatartozásuk jelzésére - a 8.§ (2)
bekezdésében foglalt kivétellel - a zászlóval azonos színü lobogót használnak.
(2) A hajók lobogóhasználatának részletes szabályait a hajózásról
szóló jogszabályok és nemzetközi szerzõdések állapítják meg.
8.§
(1) A honvédségi csapatzászló fehér színü, közepén címer van,
amelyet jobbról cserfaág, balról olajág övez, széleit váltakozva piros és zöld
lángnyelvekbõl álló pártázat veszi körül.
(2) A Magyar Honvédség hadihajói nemzeti hovatartozásuk jelzésére
hadilobogót használnak. A hadilobogó fehér színü, az árboc felõli részén címer
van, amelynek függõleges tengelye a lobogót harmadoló képzeletbeli függõleges
vonallal esik egybe; széleit váltakozva piros és zöld ékekbõl álló pártázat
veszi körül.
A Magyar Köztársaságra utaló elnevezés használata
9.§
A Magyar Köztársaságra utaló elnevezést a szervezetek (személyek),
továbbá azok hivatalai, illetõleg vezetõ beosztású dolgozói a rájuk vonatkozó
jogszabályok szerint használhatják.
Egyéb rendelkezések
10.§
(1) Nemzetközi vásáron (kiállításon, árubemutatón, stb.) a Magyar
Köztársaságra utaló elnevezést, illetõleg a címer használatát az ilyen esemény
rendezésére vagy az azon való részvételre jogosultak részére - a
külügyminiszter véleményének kikérése után - az ipari és kereskedelmi
miniszter engedélyezi.
(2) Nemzetközi kulturális vagy társadalmi jellegü rendezvény esetén
az (1) bekezdés megfelelõ alkalmazásával az engedélyt a müvelõdési és
közoktatási miniszter, illetõleg a társadalmi rendezvény jellege szerint
illetékes miniszter - a külügyminiszter véleményének meghallgatása után -
adhatja meg. A kérelmet a müvelõdési és közoktatási miniszterhez kell
benyújtani.
(3) Az engedély iránti kérelem elbírálása során az (1) és (2)
bekezdésben említett miniszter az Áe. alapján jár el.
Ha a kérelmet a benyújtástól számított harminc napon belül nem utasítja el, az
engedélyt megadottnak kell tekinteni. A kérelem elutasítása esetén az ügyfél a
határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétõl számított harminc napon
belül keresettel kérheti a bíróságtól.
11.§
(1) A nemzethez tartozás kinyilvánítása céljából magánszemély a
címert és a zászlót (lobogót) az e törvényben foglalt korlátozások
megtartásával használhatja.
(2) A címernek és a zászlónak (lobogónak) a nemzeti ünnepek, az
ezekhez kapcsolódó és egyéb társadalmi (politikai, gazdasági, tudományos,
stb.) rendezvény, nemzeti jellegü más megemlékezés, valamint katonai
tiszteletadás alkalmával történõ eseti használata - az e törvényben foglalt
korlátozások megtartásával - megengedett.
(3) A címer és a zászló (lobogó) az (1) és (2) bekezdésben
meghatározott esetekben a történelmileg kialakult formák szerint (pl.
pajzstartóval) is használható.
(4) A zászlón elhelyezett címer használata azokban az esetekben és
feltételekkel megengedett, ahol e törvény a címer használatát megengedi.
12.§
A nemzeti jelképek használata során meg kell õrizni azok
tekintélyét.
13.§
(1) A külön törvényben erre feljogosított önkormányzat által
alkotott címernek és zászlónak (lobogónak) a Magyar Köztársaság címerétõl és
zászlajától (lobogójától) jól megkülönböztethetõnek kell lennie.
(2) Ha a címer, illetõleg a címeres körbélyegzõ használata kötelezõ,
az önkormányzati címer, illetõleg címeres körbélyegzõ egyidejüleg nem
használható.
14.§
(1) A címer grafikai megjelenítésére a szabvány elõírásai irányadók.
(2) Az 1.§-ban feljogosított szerveknek a címert a címeres
körbélyegzõn úgy kell használniuk, hogy a címer körül a szerv nevét, illetõleg
a címert használó személy hivatalának (tisztségének) megnevezését fel kell
tüntetni.
Átmeneti rendelkezések
15.§
A Magyar Népköztársaság címerével kiadott okiratok (útlevél,
személyi igazolvány, stb.) a bennük megjelölt, illetõleg a meghosszabbított
érvényességi határidõig használhatók.
16.§
(1) A Magyar Népköztársaság címerét a középületekrõl, a köztulajdonú
építményekrõl - a müszaki és pénzügyi lehetõségek szerint - a legrövidebb idõn
belül el kell távolítani, ennek megtörténtéig pedig le kell fedni. A Magyar
Köztársaság címerét - az építési szabályok szerint - a középületeken a müszaki
és pénzügyi lehetõségeknek megfelelõen kell elhelyezni.
(2) A müemléki védelem alatt álló épületek, építmények esetén a
korábban eltávolított és a Magyar Népköztársaság címerével helyettesített - az
eredeti építési korszakhoz tartozó - címert kell visszaállítani.
17.§
E törvény hatálybalépése elõtt a Magyar Népköztársaság címerével
kibocsátott bankjegy, pénzérme, értékpapír és bélyeg - ha jogszabály másként
nem rendelkezik - a bevonásáig forgalomban marad.
18.§
A címernek, a zászlónak és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek
e törvénytõl eltérõ használatát - ha a 15.-17.§ másként nem rendelkezik - e
törvény hatálybalépését követõ két hónapon belül meg kell szüntetni. Ez
irányadó a törvény hatálybalépését megelõzõen kiadott engedély alapján történõ
címerhasználatra is.
Hatálybalépés
19.§
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejüleg a csapatzászló
adományozásáról szóló 31/1976.(XI.6.) NET határozat a hatályát veszti.
20.§
(1) A szabálysértésekrõl szóló 1968. évi I. törvény a következõ
címmel, és 116/C.§-sal egészül ki:
"Nemzeti jelkép jogosulatlan használata
116/C.§
(1) Aki a Magyar Köztársaság címerét, zászlaját (lobogóját), a
Magyar Köztársaságra utaló elnevezést jogosulatlanul vagy jogszabályba ütközõ
módon használja, ha a cselekmény büncselekményt nem valósít meg.
ötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a
rendõrség hatáskörébe tartozik.
(3) Azt a dolgot, amellyel vagy amelyre nézve az (1) bekezdésben
meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni."
Felhatalmazás
21.§
(1) Felhatalmazást kapnak
a) a miniszterek, hogy az 1.§ (2) bekezdésében foglaltakat.
b) a miniszterek, hogy a feladatkörükben a nem állami szervek által
kiadott okiratokon a címer és a címeres körbélyegzõ kötelezõ használatát,
c) a honvédelmi miniszter, hogy a honvédségi csapatzászlóra, a
hadilobogóra és a felségjelre, svalamint ezek használatára, illetõleg
adományozására vonatkozó részletes elõírásokat,
d) a belügyminiszter, hogy az irányítása alatt álló szervek
tekintetében a csapatzászlóra, annak használatára, illetõleg
adományozására vonatkozó elõírásokat,
e) a sportügyeket felügyelõ miniszter, hogy a címer, a zászló
(lobogó) sportszervezetek által történõ használatát
rendeletben szabályozzák.
2) Felhatalmazást kapnak a települési önkormányzatok - Budapesten a
fõvárosi önkormányzat -, hogy a középületeknek és közterületeknek a nemzeti
ünnepeken történõ fellobogózását rendeletben szabályozzák.
- 10 -
I N D O K O L Á S
a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a
Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek
a használatáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Országgyülés 1990-ben az Alkotmány módosítása kapcsán -
visszatérve a történelmi hagyományokhoz - a Magyar Köztársaság címereként az
un. koronás kiscímert fogadta el, valamint elõírta, hogy a Magyar Köztársaság
zászlajának és címerének használatáról szóló törvény elfogadásához az
országgyülési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.
A Magyar Köztársaság címere, valamint az állami felségjogra utaló
egyes elnevezések és megjelölések használatának rendjérõl szóló - többször
módosított - 7/1974.(III.20.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) a szabályozási
szint tekintetében nem felel meg az Alkotmány fenti rendelkezésének. Az R-nek
ugyanakkor jónéhány szabálya elavult, illetve tartalmát tekintve
alkotmányellenes.
Igy például az R. a nemzeti jelképeket kizárólag az államiság
megjelenítési formájának tekinti és figyelmen kívül hagyja ezek szerepét a
nemzethez való tartozás kinyilvánítása terén. Ennek megfelelõen a
magánszemélyek részére a címerhasználatot megtiltotta. Az Alkotmány értelmében
nemzeti jelképeink azonban kettõs funkciót hordoznak, amelyeket az alaptörvény
meg is határoz. Egyrészt a 76.§-ában a magyar államisághoz kötve ad pontos
leírást a jelképekrõl. Másrészt a XIV. fejezet címében szereplõ
meghatározással jelzi, hogy e jelképek a nemzeti érzés, a nemzethez tartozás
kinyilvánításának az eszközei is. Ennek megfelelõen a Javaslat elismeri a
nemzeti érzésnek a nemzeti jelképek útján való kinyilvánításának lehetõségét
és - a jelképek tekintélyének megõrzése mellett - megengedi magánszemély
részére a nemzethez való tartozás kifejezésére, illetve eseti jelleggel a
különbözõ nemzeti ünnepeken, társadalmi rendezvényeken ezek használatát.
A törvényjavaslat megszünteti ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek
engedélyhez kötött, de általános címerhasználatát. A rendezõ elv e tekintetben
az, hogy a gazdasági élet szereplõi a piacon elsõsorban saját
jelképrendszerükkel biztosítsák áruik kelendõségét, ne pedig azzal, hogy a
nemzeti jelkép használatával tevékenységüknek valamiféle hivatalos látszatot
igyekezzenek kölcsönözni.
Az Alkotmánybíróság 31/1994.(VI.2.) AB határozata 1995. augusztus
20-i hatállyal megsemmisítette az R. 2.§ (1) bekezdését. Ez a rendelkezés a
Magyar Köztársaság címerének használatát a nem közhatalmi feladatot ellátó
állami szervek, továbbá társadalmi szervezetek és szövetkezetek részére külön
engedélyezés útján lehetõvé tette, ugyanakkor az R. 3.§-a a magánszemélyek és
a nem állami, illetve szövetkezeti szervek, társadalmi szervezetek körébe
tartozó jogi személyek részére a címer használatát megtiltotta. Az
Alkotmánybíróság határozata megállapítja, hogy a megsemmisített rendelkezés
sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, illetve a köztulajdon és a
magántulajdon egyenjogúságára, továbbá a gazdasági verseny szabadságára
vonatkozó alkotmányi rendelkezéseket, ezért alkotmányellenes.
Az Alkotmánybíróság határozatában megszabott idõpontig, 1995.
augusztus 20-ig tehát a nemzeti jelképekrõl és a Magyar Köztársaságra utaló
elnevezésnek a használatáról szóló törvény elfogadása feltétlenül indokolt.
Miután a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés használata jogi
védelmet igényel és a védelem esetei és módozatai sok közös vonást mutatnak a
nemzeti jelképek védelmével, ezért a Javaslat e kérdéscsoportot is
szabályozza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A címer
Az 1-2. §-hoz
A Javaslat 1.§-a egyrészt a konkrétan felsorolt közhatalmi feladatot
ellátó, másrészt az ilyen jellegü feladatot is végzõ szerveknek (pl. kamarák,
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) és személyeknek biztosítja a címer
használatát a hivatali feladataik ellátása során külön engedély nélkül. A
Javaslat ezzel lényegében a hatályos jogi megoldást átveszi, de egyrészt
konkrétabban, ugyanakkor az államszervezet fejlõdésének lehetõségére is
tekintettel határozza meg a jogosultak körét.
A költségvetési intézmények tekintetében a felügyeletüket ellátó
miniszter részére biztosítja a címerhasználat módjának meghatározását. Ezzel a
jövõben is biztosítható, hogy az e körbe tartozó szervek az ágazati
sajátosságoknak megfelelõen mindazokban az esetekben használhassák a címert,
amikor tevékenységük vagy annak eredménye mögött fokozott állami garancia áll
(pl. iskolai bizonyítvány, növényegészségügyi bizonyítvány, stb.).
Az ország címerének bankjegyen, állampapíron, pénzérmén való
használatát a Javaslat a nemzetközi pénzügyi szokásokat figyelembe véve
állapítja meg.
A 3-4. §-hoz
A Javaslat fokozott védelemben részesíti az ország címerét. A
hatályos szabályozástól - amely állami vállalat, más gazdálkodó szerv, továbbá
társadalmi szervezet vonatkozásában engedélyhez köti a címer használatát -
eltér, mert a közhatalmi jogosítványokkal rendelkezõ szerveken kívül
foglalkozásuk, tevékenységük gyakorlása során mindenki másnak tiltja az ország
címerének használatát. E tilalom alól törvény vagy törvény felhatalmazásán
alapuló jogszabály tehet kivételt.
A szabályozás indoka, hogy a piacgazdaság kialakulásával
párhuzamosan a gazdasági élet szereplõinek termékeik minõségével, illetve
saját jelképrendszerükkel kell biztosítaniuk áruik kelendõségét, nem pedig
azzal, hogy a partnerek bizalmát a hivatalosság látszatát keltõ nemzeti jelkép
használatával nyerik meg. A nem gazdasági tevékenységet folytató társadalmi,
politikai szervezetek esetén tevékenységük során szintén nem indokolt az
ország címerének használata, mert ez azt a látszatot keltheti, hogy mögöttük
valamiféle kiemelt állami garancia áll. Ugyanakkor a Javaslat nem zárja ki,
hogy a kialakuló tevékenységi formák és szervek (pl. kamarák) esetén, ha az
általuk ellátott közfeladatok ezt szükségessé teszik, az Országgyülés vagy az
általa adott felhatalmazás alapján jogszabály eltérõen rendelkezzen.
Az ország címerének védelmét biztosítja a Javaslat a sajtótermékek
címfelirata tekintetében is, mert e területen is a piac és a verseny szabályai
érvényesülnek. Ezért az ország címerének a használata csak a hivatalos lapokat
illeti meg. Ezek körét a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény pontosan
meghatározza. Ez elõzõekben kifejtett megfontolásból a Javaslat a címer
elkülöníthetõ részeire is kiterjeszti a védelmet.
A védjegynek nemzetközi viszonylatban és a hazai piacgazdaság
kiépülése és müködése folyamatában is jelentõs szerepe van. A védjegyrõl szóló
1969. évi IX. törvény szerint az olyan védjegy, amely kizárólag az állami
címerbõl vagy zászlóból áll, nem részesülhet oltalomban, az illetékes szerv
hozzájárulásával azonban védjegy elemeként igen. Ez a szabályozás megfelel az
ipari tulajdon oltalmáról szóló párizsi uniós szerzõdésnek, s ugyanez a
szabályozás érvényesül az Európai Unió hatályos jogrendjében. A Javaslat a
védjegyrõl szóló törvénnyel és az európai joggal összhangban határozza meg az
elõzetes engedélyezés feltételeit - a döntéshozó szerveket, a döntés lényeges
szempontjait -, amelyek a nemzeti jelképnek a védjegy elemeként való
használatát lehetõvé teszik, továbbá biztosítja a Javaslat a bírói jogorvoslat
lehetõségét is.
A zászló
Az 5-8. §-hoz
A Javaslat megállapítja az ország zászlaja használatának lényeges
szabályait. A szabályozás abból az elvbõl indul ki, hogy a zászló használata -
szemben a címer használatával - általában megengedett. Ennek oka, hogy a
zászló inkább a nemzeti hovatartozás kifejezésére szolgál, míg a címer inkább
a hivatalosságot, a közhatalom gyakorlását jelképezi.
A hagyományoknak megfelelõen a Javaslat elõírja, hogy a nemzeti
ünnepeken az ország lobogóját - amely a zászlóval azonos színü és a zászlótól
eltérõen nem rúdra erõsítenek, hanem zsinórral vonnak fel az õrfára - katonai
tiszteletadással kell az Országház elõtt felvonni (5.§).
Az ország zászlóját (lobogóját) védjegy elemeként az ország
címerével azonos szabályok szerint lehet használni, tekintettel a címernél
említett nemzetközi kötelezettségvállalásunkra és az annak megfelelõ hazai
védjegyszabályozásra.
A Javaslat - összhangban a nemzetközileg kialakult gyakorlattal - az
ország lobogójának használatát írja elõ a magyar tengeri és folyami hajók,
továbbá az egyéb vizijármüvek számára, mert ez a nemzeti hovatartozásukat
egyértelmüen kifejezi (7.§).
A Javaslat - méltányolva azt, hogy a honvédség az 1948-as honvédségi
zászlót és lobogót a maga egységében a történelmi hagyományokat felelevenítve
napjainkban is használja - lehetõvé teszi ezek esetében az állami címernek
pajzstartóval történõ ábrázolását (8.§).
A Magyar Köztársaságra utaló elnevezés használata
A 9. §-hoz
A szabályozási tárgyak hasonló jellege, valamint a hatályos
szabályozásnak a megváltozott társadalmi-gazdasági feltételek melletti
elavultsága miatt a Javaslat lényegesen egyszerübb és a kialakult helyzet
rendezését szolgáló szabályt állapít meg a Magyar Köztársaságra utaló
elnevezés használatára. Megszünteti azt a lehetõséget, hogy gazdálkodó szervek
engedély alapján ezt az elnevezést használhassák, mert a piaci feltételek
kialakulásával ez már nem indokolt.
A Javaslat azt a megoldást követi, hogy a Magyar Köztársaságra utaló
elnevezést a különbözõ szervek és azok vezetõi a rájuk vonatkozó jogszabályok
szerint használhatják.
A hatályos szabályozástól eltérõen a Javaslat nem tér ki a "magyar"
szó használatának kérdésére, mivel ez nem tartozik az államisághoz kötõdõ
nemzeti jelképek körébe, mindössze az e megjelölést használó szervezetek
nemzetiségére utal, s ennek használatát nem indokolt korlátozni (pl. pártok,
társadalmi szervezetek, illetve gazdálkodó szervezetek névhasználata esetében
fordulhat ez elõ). Ugyanilyen okokra tekintettel egyébként már a korábbiakban
hatályon kívül helyezésre került a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek
törvényességi felügyeletérõl szóló 1989. évi 23. törvényerejü rendelet erre
vonatkozó rendelkezése.
Egyéb rendelkezések
A 10. § -hoz
Ha nemzetközi vásáron, árubemutatón, kulturális vagy egyébb
társadalmi jelegü rendezvényen a résztvevõk vagy az eseményt szervezõk a
rendezvény hivatalosságát, nemzeti jellegét kívánják hangsúlyozni, akkor az
ország címerének, illetõleg a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a
használatához engedélyért kell folyamodniuk a rendezvény jellege szerint
illetékes miniszterhez. A nemzetközi vonatkozás miatt az engedély kiadása
elõtt a külügyminiszter véleményét is ki kell kérni.
A címer- és elnevezéshasználat eseti jellegére és meghatározott
idõponthoz kötõdésére tekintettel - az ügyfél érdekeinek védelmében - a
Javaslat tartalmazza azt a szabályt, amely szerint az "államigazgatás
hallgatása " esetén a kérelem benyújtását követõ 30 nap elteltével az
engedélyt megadottnak kell tekinteni.
A 11. §-hoz
Minthogy a nemzeti jelképek nemcsak az államiság jelképeiként, hanem
a nemzethez való tartozás szimbólumaként is fukcionálnak, a Javaslat 11.§-a a
használat lehetõségét széles körben biztosítja. Ennek megfelelõen magánszemély
- a nemzethez tartozás kinyilvánítása céljából - a címert és a zászlót a
Javaslat szerinti feltételek megtartásával szabadon használhatja.
Ugyanígy használhatók a nemzeti jelképek megemlékezéseken,
ünnepeken, társadalmi rendezvényeken is.
Mivel nemzeti jelképeink mai formája hosszú történelmi fejlõdés után
alakult ki, a Javaslat ezekben az esetekben nem korlátozza azt sem, hogy a
zászlót és a címert a történelmileg kialakult formák szerint is használhassák.
Rendelkezést tartalmaz a Javaslat arra az újonnan kialakult és
széles körben elterjedt gyakorlatra, amely szerint a zászlón a címert is
elhelyezik. A szabályozás abból indul ki, hogy ennek a spontán módon kialakult
zászló- és címerhasználatnak is igazodnia kell a nemzeti jelképekre vonatkozó
általános szabályokhoz, ezért a címerrel ékesített zászló használatát azokban
az esetekben és feltételekkel engedi meg, ahol a címer használata megengedett.
A 12.§-hoz
Fontos rendelkezése a Javaslatnak, hogy a nemzeti jelképek
méltóságának megóvása érdekében kimondja: azok használata csak a nemzeti
jelképek tekintélyének megõrzésével történhet.
A 13. §-hoz
A helyi önkormányzatokról szóló törvény biztosítja, hogy az
önkormányzatok saját jelképeket alkothassanak. Ez a jog megilleti a helyi
kisebbségi önkormányzatokat is. Nem zárható ki továbbá, hogy a jövõben más
önkormányzatok is saját jelképeket használhassanak. Ezért a Javaslat elõírja,
hogy a törvény alapján erre felhatalmazott önkormányzatok jelképeinek a
nemzeti jelképektõl jól megkülönböztethetõnek
kell lenniük. Ugyanakkor a Javaslat irányt mutat arra az esetre is, hogy ha a
címeres körbélyegzõ használata kötelezõ, akkor az ország címerét kell
használni a bélyegzõn. E kérdésben egyes ügykezelési elõírások, illetõleg
jogszabályok (pl. az anyakönyvre vonatkozó rendelkezések) adnak eligazítást.
A 14. §-hoz
A címer használata során az egységes képi megjelenést biztosítja a
szabvány, amely vonatkozik a bélyegzõn alkalmazható címerképre is. A Javaslat
a címeres körbélyegzõ tartalmi elemeit is meghatározza.
Átmeneti rendelkezések
A 15-18. §-hoz
Az Országgyülés által 1990-ben elfogadott ún. koronás kiscímer
használata az eltelt több, mint négy éve általánosnak tekinthetõ, ugyanakkor
ma is számos olyan okirat, bankjegy, értékpapír, pénzérme stb. van még
forgalomban, amelyen a népköztársasági címer található. Ezek használatát
meghatározott idõszakra - éppen a forgalom biztonságának érdekében -
biztosítani kell és azokat fokozatosan kell kicserélni. A Javaslat átmeneti
rendelkezései a még használatban lévõ említett okiratok, fizetési eszközök
használatát olyan idõhatárok között teszik lehetõvé, amelyek biztosítják a
címercsere technikai kivitelezésének realitását és a költségkímélés
szempontjait is figyelembe veszik. Hasonlóképpen rendelkezést tartalmaz a
középületeken esetleg még fellelhetõ korábbi címer cseréjérõl, s annak
megtörténtéig letakarásáról.
Az átmeneti rendelkezésekben nem szereplõ eseteken kívül a
Javaslattól eltérõ címer-, zászló- és elnevezéshasználatokat a törvény
hatálybalépésétõl számított két hónapon belül meg kell szüntetni, s ez
vonatkozik a korábban engedélyezett nemzeti jelképhasználatra is.
Hatálybalépés
A 19-20. §-hoz
A törvényt hatályba léptetõ rendelkezés mellett a Javaslat hatályon
kívül helyezi a csapatzászló adományozásáról szóló 31/1976.NET határozatot. A
határozat rendelkezései mára elavultak, ezért a Javaslat felhatalmazza a
honvédelmi minisztert a tárgykör részletes szabályainak kialakítására.
A hatályos szabálysértési jog csak az engedély nélküli
címerhasználatot szankcionálja. Ez ma már sem a tényállás, sem a kiszabható
pénzbírság tekintetében nem ad kielégítõ garanciát a Javaslatban szereplõ
rendelkezések megtartásának kikényszerítéséhez. Ezért a Javaslat újszerüen
állapítja meg a tényállást, valamint a kiszabható pénzbírság felsõ határát a
szabálysértési bírságmaximumban (50 ezer forint) állapítja meg.
A védett jogtárgy fontosságára tekintettel a nemzeti jelképek a
büntetõ törvénykönyv 1993. évi módosítása óta büntetõjogi védelemben
részesülnek (nemzeti jelkép megsértése, Btk.269/A.§). A Javaslat szerinti
szabálysértési tényállás kiegészíti a büntetõjogi szankciót, amikor a nemzeti
jelképekkel való enyhébb fokú visszaélést (a jogosulatlan vagy jogszabályba
ütközõ használatot) a legmagasabb kiszabható bírsággal rendeli sújtani. Ezzel
egyben törvényi szintre emeli a jelenleg kormányrendeleti szintü
szabálysértési rendelkezést (az egyes szabálysértésekrõl szóló
17/1968.(IV.14.)Korm. rendelet 29/A.§). Egyidejüleg a külföldi állam címerére,
felségjelére, jelvényére vonatkozó szabálysértési tényállást - annak évek óta
nem létezõ gyakorlatára tekintettel - megszünteti.
Felhatalmazás
A 21.§-hoz
A Javaslat azokat a felhatalmazásokat tartalmazza, amelyek
biztosítják, hogy az ország címere, zászlaja és lobogója használatának az
ágazati sajátosságoktól függõ részletkérdései jogszabályban rendezhetõk
legyenek.