ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr.Gál Zoltán úrnak
a Magyar Országgyûlés elnökének
Kérdés.
HELYBEN
Hová tûnt 200.000 ember, avagy: megvagyunk-
e a ki és bevándorlás alapos ismerete,
statisztikai feldolgozása nélkül?
Tisztelt Elnök Úr!
Az Alkotmány 27. §-a és a Házszabály 91.§-ának (1) bekezdése alapján az
alábbi kérdést szeretném feltenni dr.Horn Gyula miniszterelnök úrnak:
Utolsó, 1990. évi népszámlálásunk szerint 1980. és 1989. között 334.640
fõvel fogyott az ország lakónépessége, ebbõl 142.240 népmozgalmi hiány, a
többi, tehát 192.400 állítgólag vándorbotot fogott és elhagyta az országot,
szakkifejezésel un. vándorlási veszteség, illetve annak rovására írták.
Ugyanakkor semmi nyoma, hogy bárhol is a világon új magyar gócok keletkeztek
volna, nem szólva arról a csekélységrõl, hogy 200.000 fõ kivándorlása
bizonyosan mindenütt nagy riadalmat keltett volna a célországok lakossága,
társadalma körében. Miután mindennek semmi nyoma, teljesen jogos
feltételeznünk, ahogy azt neves történész demográfusunk, dr. Dávid Zoltán is
hiszi, hogy az összeírás a munkálatok lazaságai folytán vette 200.000-rel
kevesebbnek az ország népét, mint amennyi a valóságban. A legnyilvánvalóbb
tehát, hogy népszámlálások alkalmával nem engedhetõk meg a lazaságok, az un.
"nagyvonalúság". De vajon meglehetünk-e vándorlási statisztika nélkül? Miért
nme folyik adatgyûjtés, honnan, mely országokból és hányan költöznek
ideiglenesen vagy véglegesen hozzánk, és hová, mely országokba mennek, akik
elhagyják az országot? Mindezek következtében a legteljesebb bizonytalanságban
vagyunk a beköltözõk számát, nemzetiségi összetételét és más ismérveit
illetõen, holott fontos volna tudnunk, kik, honnan, mely országokból jönnek a
Magyar Köztársaság területére. Megengedhetõ-e a jelzett negatívum?
Tisztelettel várom válaszát.
B u d a p e s t e n, 1995. április 4-én
Tisztelõje:
Dr.Kávássy Sándor
FKGP