ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

K/808..

Dr.Gál Zoltán úrnak

a Magyar Országgyûlés elnökének

Kérdés.

HELYBEN

Hová tûnt 200.000 ember, avagy: megvagyunk-

e a ki és bevándorlás alapos ismerete,

statisztikai feldolgozása nélkül?

Tisztelt Elnök Úr!

Az Alkotmány 27. §-a és a Házszabály 91.§-ának (1) bekezdése alapján az

alábbi kérdést szeretném feltenni dr.Horn Gyula miniszterelnök úrnak:

Utolsó, 1990. évi népszámlálásunk szerint 1980. és 1989. között 334.640

fõvel fogyott az ország lakónépessége, ebbõl 142.240 népmozgalmi hiány, a

többi, tehát 192.400 állítgólag vándorbotot fogott és elhagyta az országot,

szakkifejezésel un. vándorlási veszteség, illetve annak rovására írták.

Ugyanakkor semmi nyoma, hogy bárhol is a világon új magyar gócok keletkeztek

volna, nem szólva arról a csekélységrõl, hogy 200.000 fõ kivándorlása

bizonyosan mindenütt nagy riadalmat keltett volna a célországok lakossága,

társadalma körében. Miután mindennek semmi nyoma, teljesen jogos

feltételeznünk, ahogy azt neves történész demográfusunk, dr. Dávid Zoltán is

hiszi, hogy az összeírás a munkálatok lazaságai folytán vette 200.000-rel

kevesebbnek az ország népét, mint amennyi a valóságban. A legnyilvánvalóbb

tehát, hogy népszámlálások alkalmával nem engedhetõk meg a lazaságok, az un.

"nagyvonalúság". De vajon meglehetünk-e vándorlási statisztika nélkül? Miért

nme folyik adatgyûjtés, honnan, mely országokból és hányan költöznek

ideiglenesen vagy véglegesen hozzánk, és hová, mely országokba mennek, akik

elhagyják az országot? Mindezek következtében a legteljesebb bizonytalanságban

vagyunk a beköltözõk számát, nemzetiségi összetételét és más ismérveit

illetõen, holott fontos volna tudnunk, kik, honnan, mely országokból jönnek a

Magyar Köztársaság területére. Megengedhetõ-e a jelzett negatívum?

Tisztelettel várom válaszát.

B u d a p e s t e n, 1995. április 4-én

Tisztelõje:

Dr.Kávássy Sándor

FKGP

Eleje Honlap