ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
INTERPELLÁCIÓ
Dr. Gál Zoltán Úr
az Országgyûlés elnöke részére
Tisztelt Elnök úr!
"Kaphat-e helyet az önbíráskodás a jogviták rendezésében" címmel a bírósági és
bírósági végrehajtási eljárások elhúzódása tárgyában interpellációt kívánok
benyújtani az e területért felelõs dr. Vastagh Pál igazságügyminiszterhez.
Tisztelt Miniszter úr!
Az elmúlt idõszakban ugrásszerûen elharapóztak azok az ügyek, ahol az
egymással jogvitában álló felek önbíráskodással próbáltak vagy az igazukat
bizonyítani, vagy az igazuknak érvényt szerezni. Csak a közelmúlt két nagy
vihart kavart és nagy nyilvánosságot kapott eseményére szeretnék utalni, a
budai Sas Club Hotel és a Váci utcai Ostermann üzlet ügyére, ahol egy-egy
õrzõ-védõ kft emberei megszálltá a szálloda, illetve az üzlet helyiségeit és a
helyszínen tartózkodással az ott dolgozók megfélemlítésével kívántak fenyegetõ
helyzett teremteni és ilyen módon saját igazuknak érvényt szerezni.
A piacgazdaságra történõ átállás során megszaporodtak a polgárjogi ügyletek, a
polgárok illetve a gazdálkodó szervezetek között. Ez a folyamat magával hozta
azt is, hogy egyre több jogvita keletkezik ilyen ügyekbõl. ezek a viták vagy
rendezõdnak közös megegyezéssel, vagy csak bírósági úton keresztül.
Ugyanakkor úgy érezzük, hogy ez elõzõ évek vitathatatlan eredményei után sem
sikerült biztosítani, hogy a bíróságok ezekben az ügyekben gyorsan hozzanak
döntsét, annak ellenére, hogy a jogviták elhúzódása vállalkozók tömegeit
teheti tönkre.
A másik probléma, hogy a jogerõs bírósági döntések végrehajtásának elhúzódása
ugyanilyen eredményhez vezethet.
Talán a fenti okok is eredményezték, hogy a polgári jogi jogvitábkan egyre
többször nyúlnak a felek a már idézett módon az önbíráskodás eszközéhez.
Tudjuk, hogy az igazságügyi kormányzat a közelmúltban is több javaslattal élt
a Parlament felé ezeknek a problémáknak a megoldása érdekében. Itt utalnék a
jelenleg a Ház napirendjén szereplõ polgári perrendtartás tervezett
módosítására vagy a bírósági végrehajtás szabályainak korábbi módosítására.
Álláspontunk szerint azonban ezek az eszközök nem elegendõek arra, hogy
megakakdályozzák az önbíráskodás elszaporodását, ezzel együtt az állampolgárok
vagy a vállalkozók megféelemlítését végsõ soron a közbiztonság, a közállapotok
fokozatos romlását. Egy jogállamban a felek közötti jogvitákat csak jogállami
eszközökkel lehet megoldani.
Kérdezem ezrét a Miniszter urat, hogy kaphat-e helyet az önbíráskodás a
jogviták rendezésében, illetve, hogy az általunk már megismert eszközökön túl
hogyan kívánja elejét venni ennek a folyamatnak a kormányzat.
Budapest, 1995. április 06.
Tisztelettel
Selmeczi GAbriella
FIDESZ