AZ ORSZÁGGYÛLÉS
NEZETBIZTONSÁGI BIZOTTSÁGA
Bizottsági indítvány
Az Országgyûlés
...../1995. ( ) OGY
h a t á t r o z a t a
az egyes fontos tisztségeket betöltõ szemények ellenõrzésére felállított
bizottság két tagja megválasztásának semmisségérõl
Az Országgyûlés
1. megállapítj, hogy dr.Botos Gábor és dr.Eigner József, az egyes fontos
tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl szóló 1994. évi XXIII.
törvény alapján felállított bizottság tagjai az 1956-os népfelkeléssel
összefüggõ elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény,
valamint az 1945 és 1963 közötti törvénysértõ elítélések semmissé
nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvény alapján semissé
nyilvánított ítéletek hozatalában vettek részt, ezért a bizottság tagjává
jelölésük, illetve megválasztásuk a törvény 6.§ (1) bekezdésébe ütközik;
2. ezért megállapítja, hogy a megválasztásukról hozott, az egyes fontos
tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzését végzõ bizottság tagjainak
választásáról szóló 27/1994.(IV.13.) OGY határozat a rájuk vonatkozó
részében - mint törvénybe ütközõ -semmis;
3. az érvénytelen megválasztás alapján létrejött jogviszinyukat azonnali
hatállyal felmenti.
I n d o k l á s :
Az egyes fontos tisztségeket betöltõ szemények ellenõrzésérõl hozott
1994. évi XXIII. törvény 6.§ (1) bekezdése szerint "a bizottság tagjává csak
olyan bíró jelölhetõ, aki nem végzett az 1.§-ban meghatározott tevékenységet
és nem vett részt olyan ítélet meghozatlában, amely az 1956-os népfelkeléssel
összefüggõ elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI- törvény, az 1945 és
1963 közötti törvénysértõ elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi
XXVI. törvény és az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend
elleni bûncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló
1992. évi XI. törvény alapján semmissé nyilvánítottak."
- 2 -
Az idézett törvényi rendelkezés (2) bekezdése szerint "a bíró jelölése
elõtt köteles írásban nyilatkozni arról, hogy végzett-e az 1. §-ban
meghatározott tevékenységet, illetõleg részt vett-e az (1) bekezdés szerinti
ítélethozatalban."
A törvény 1994. július 1-én lépett hatályba azzal a kivétellel, hogy az
ellenõrzést végzõ bizottság felállítására vonatozó rendelkezések már a
kihirdetés napján 1994. április 5-én hatályba léptek.
Az Országgyûlés Nemzetbizotnsági bizottsága 1994. április 5-én ülést
tartott, amelyen dr.Eigner Józsefet és dr.Botos Gábort dr.Horvát Balázs (MDF),
dr.Tarr Györgyöt Inotay Ferenc (KDNP) javasolta megválasztásra. Másnap a
bizottság határozatot hozott a jelölésükrõl. A három jelölt aláírta a törvény
6. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot. Dr.Solt Pál, a Legfelsõbb Bíróság
elnölke a törvény 5. § (1) bekezdésében bizotsított tagjaivá választotta.
A rendelkezésre álló adatok szerint dr.Botos Gábor három, dr.Eigner
József tizenöt olyan ítélet meghozatalában mûködött közre, amelyeket az 6. §
(1) bekezdésében felsorolt törvények valamelyike semmissé nyilvánított.
Dr.Botos Gábor és dr.Eigner József esetében tehát igazoltan
megállapítható, hogy nem felelnek meg azoknak az alkalmassági feltétleknek,
amelyeket a törvény elõírt. A megválasztásukról hozott országgyûlési határozat
ezért törénybe ütközik, a megválasztásuk semmis.
A 5. § (5) bekezdése szerint "a bizottság tagjának munkavégzési
jogviszonyára a díjazása kivételével a köztisztviselõk jogállásáról szóló
1992. évi XXIII. törvényt kell alkalmazni. A bizottság tagjának díjazásáról a
Kormány gondoskodik."
A köztisztviselõi törvény 71. § (2) bekezdése értelmében a
köztisztviselõkre is alkalmazni kell - többek között - a Munka
törvénykönyvének a munkaviszony érvénytelenségét szabályozó 7-10. §-ait is.
Az Mt. 8. § (1) bekezdése szerint "semmis az a megállapodás, amely
munkaviszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütközik." A 9.
§ elsõ mondata szerint "a semmis és sikertelen megtámadott megállapodás
érvénytelen".
- 3 -
A 10. § (1) bekezdése szerint "az érvénytelen megállapodásból eredõ
jogokat és kötelességeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek
volna. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt - a
munkáltató köteles azonnali hatállyal felszámolni".
A köztisztviselõi törvény 13. §-a szerint "ha a kinevezés
érvénytelenségét a munkába lépés elõtt állapítják meg, annak orvoslása nélkül
a köztisztviselõ nem állítható munkába. Ha az érvénytelenség oka a munka
megkezdése után jut a kinevezési jogkört gyakorló tudomására, a
köztisztviselõt az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstõl el kell
tiltani."
A meghozott ítéletek mindenképpen tények maradnak, ezért az
érvénytelenségi ok nem orvosolható. A semmisség tekintetében mérlegelésre
sincs lehetõség. Nincs jelentõssége ezért annak, hogy mennyire súlyos
ítéleteket hoztak, de annak sincs, hogy nyilatkozatuk megtételekor a bírák
mennyire ismerték a semmisségrõl és a megválasztásuk feltételeirõl szóló
törvényeket, illetve mennyiben volt elvárható tõlük, hogy ilyen jelentõsségû
nyilatkozat megtétele elõtt a rájuk vonatkozó törvényeket kellõen
tanulmányozzák át.
Az Országgyûlésnek a bírákat megválasztó határozata ugyan közjogi
jellegû, de egyedi aktus. Az általános normatív szabályt, a törvényt nam
sértheti meg. A törvény éppen ezért mindíg a határozat fölött áll: törvényt
csak törvénnyel lehet módosítani. Ezért ha utólag kiderül, hogy az
országgyûlési határozat törvényt sértett, a törvénynek alárendelt határozatot
kell megváltoztatni.
Az Országgyûlés újabb határozatában tehát csak azt állapíthatja meg, hogy
dr.Botos Gábor és dr.Eigner józsef megválasztása az általuk aláírt nyilatkozat
valóságtól eltérõ tartalma miatt törvénysértõ volt, ezért semmis.
Az 1994. évi XXIII. törvény 5. § (5) bekezdése értelmében a bizottság
tagjainak díjazásáról a Kormány gondoskodik. Az országgyûlési határozat
meghozatala után ezért a Kormánynak kell döntenie a díjazásuk megszüntetésérõl
is.
Budapest, 1995. április 12.
dr.Magyar Bálint
alelnök