A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/953.. számú
t ö r v é n y j a v a s l a t
A környezetvédelmi termékdíjról,
továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról
ELÕADÓ: Dr. BAJA FERENC
1995. április
1995. évi ........
törvény
a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi
termékdíjáról
I. fejezet
A törvény célja
1. § A törvény célja, hogy a környezetet, vagy annak valamely elemét a
termék elõállítása, felhasználása során, vagy azt követõen közvetlenül,
illetve közvetve terhelõ, vagy veszélyeztetõ termék által okozott környezeti
károk csökkentéséhez és megelõzéséhez szükséges pénzügyi forrásokat teremtsen,
valamint a környezetszennyezés csökkentésére, a természeti erõforrásokkal való
takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységeket ösztönözze.
A törvény hatálya
2. § (1) A (3) bekezdésben meghatározott termékdíjköteles termékek -
beleértve más termékekkel együtt, vagy más termékek részeként forgalomba
hozott terméket is - után
a) elsõ belföldi forgalomba hozatalkor, vagy saját célú felhasználáskor a
termékdíjköteles termék belföldi gyártója, valamint
b) a termékdíjköteles termék importálója (a továbbiakban a) és b) együtt:
kötelezett) környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) köteles
fizetni.
(2) A termékdíjköteles termék forgalmazója a termékdíj másfélszerese
mértékû bírságot köteles fizetni a Központi Környezetvédelmi Alapba
(továbbiakban: Alap), ha az általa forgalmazott termékdíjfizetési
kötelezettséggel terhelt termékre a termékdíjat nem fizették meg.
(3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:
a) üzemanyag (közvetlenül szennyezõ termék);
b) gumiabroncs;
c) hûtõberendezés, hûtõközeg;
d) csomagolóeszköz
(a továbbiakban b)-d) együtt: hulladékképzõ termék).
Eljárási szabályok a termékdíj fizetése során
3. § (1) Termékdíjfizetési kötelezettség a belföldi elõállítású
termékdíjköteles termék elsõ belföldi értékesítésekor kiállított számlán
feltüntetett teljesítés napján, vagy a saját célú felhasználás költségként
történõ elszámolásának napján keletkezik.
(2) A belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált
termékdíjköteles termék mennyisége (a termékdíj alapja) után megállapított
termékdíjat (a termékdíj alapja és a termékdíjtétel szorzata) a kötelezett a
Központi Környezetvédelmi Alapba fizeti be a termékdíjfizetési kötelezettség
keletkezését követõ hónap 15. napjáig.
(3) A belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált
termékdíjköteles termék utáni termékdíjfizetési kötelezettségrõl és a
kedvezményekrõl a kötelezett negyedévenként, a negyedévet követõ hó 20.
napjáig beszámolót nyújt be az Alaphoz.
(4) A belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált
termékdíjköteles termék utáni termékdíj megállapításának és befizetésének
teljesítését az Alap kezelõje ellenõrzi az adózás rendjérõl szóló törvénynek
az ellenõrzésre, a jogkövetkezményekre és az adóigazgatási eljárásra vonatkozó
fejezeteiben foglalt rendelkezések megfelelõ alkalmazásával.
4. § (1) Az importált termékdíjköteles termék esetén a termékdíjfizetési
kötelezettség a termékdíjköteles termék vámkezelésének napján keletkezik.
(2) A termékdíjfizetési kötelezettséget a termék belföldi forgalom
számára, illetõleg vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásban történõ
vámkezelésekor, valamint a belföldi forgalom számára a vámkezeltetéssel egy
tekintet alá esõ vámhatósági intézkedések során a VPOP (a továbbiakban:
vámhatóság) határozattal állapítja meg (veti ki) az adózás rendjérõl szóló
törvénynek a termékimportot terhelõ adókra vonatkozó eljárási szabályai
alapján.
(3) A vámhatóság a befizetett (beszedett), illetõleg a vámhatóság által
behajtott termékdíjat a tárgyhót követõ hónap 15. napjáig utalja át az
Alapnak.
Termékdíjkedvezmény
5. § A kötelezettnek a termékdíj felét kell megfizetnie az olyan
termékdíjköteles termék esetében, amely jogosult a külön jogszabályban
meghatározottak szerinti környezetbarát védjegy használatára
(termékdíjkedvezmény).
A termékdíjból befolyt összeg felhasználása
6. § Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a termékdíj az egyes
elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Eat.) Központi Környezetvédelmi Alapról szóló IV. fejezetében
foglaltak szerint használható fel. Az Eat.-ben meghatározott kötött
felhasználású bevételnek minõsülõ részének legalább 75 %-a az (1) bekezdésben,
fennmaradó része a (2) bekezdésben meghatározott célok, feladatok támogatására
fordítható elsõdlegesen, ha az egyes termékdíjakról szóló fejezetek ettõl
eltérõen nem rendelkeznek.
(1) Az Eat. 31. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
a) egyszeri támogatás
aa) a termékdíjköteles termékek, illetve az azokból származó
anyagok környezetszennyezését, veszélyeztetését megelõzõ,
környezetterhelését csökkentõ, a terhelés mértékét mérõ- és
ellenõrzõ rendszerek létrehozását célzó,
ab) a környezetbarát fogyasztói szokások kialakítását, valamint a
környezetbarát termékdíjköteles termékek alkalmazását ösztönzõ,
ac) a termékdíjköteles termékekbõl képzõdõ hulladékok
visszagyûjtését elõsegítõ, hasznosításukat, ártalmatlanításukat
szolgáló
beruházásokhoz, fejlesztésekhez;
b) rendszeres támogatás a hulladékképzõ termékdíjköteles termékek, illetve
az azokból származó anyagok
ba) újrahasználatára,
bb) újrafeldolgozására,
bc) energianyerésére,
bd) visszagyûjtésére.
(2) az Eat. 31. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti környezetvédelmi
feladatok:
a) a termékdíjköteles termékek, illetve az azokból származó anyagok által
okozott környezeti károkozás, illetve veszélyeztetés elhárítását
szolgáló beavatkozások finaszírozása az Eat-ben meghatározott
mértékben,
b) a termékdíjköteles termékek, illetve az azokból származó anyagok
környezetszennyezését megelõzõ, a terhelés mértékét mérõ- és ellenõrzõ
rendszerek létrehozása,
c) a felhasználás hatékonyságát elõsegítõ központi intézkedések szakmai és
tárgyi feltételeinek fejlesztése;
d) a társadalom környezetvédelmi szemléletének alakítása;
e) a termékdíj beszedésének, felhasználásának és azok ellenõrzésének
finanszírozása.
A rendszeres támogatásra vonatkozó szabályok
7. § (1) A 6. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott támogatások
pályázat útján, az Eat. pályázati úton adható támogatásra vonatkozó
rendelkezéseinek megfelelõen nyújthatók az éves Támogatási Irányelvekben
meghatározottak szerint.
(2) Az éves Támogatási Irányelvekben meghatározott mértékû rendszeres
támogatásra való jogosultságot legfeljebb három évre lehet pályázattal
megszerezni.
(3) A pályázat útján elnyert rendszeres támogatást negyedévente, a
negyedévet követõ hónap 15-ik napjáig, utólagosan lehet igényelni a negyedéves
beszámoló szerint.
(4) A rendszeres támogatást a hasznosított, energianyerésre felhasznált
hulladék mennyisége után lehet igényelni.
(5) Az Alap kezelõje a jogos igénylés beérkezésétõl számított 30 napon
belül az éves Támogatási Irányelvekben meghatározott mértékû támogatást utalja
a jogosult részére.
8. § A rendszeres támogatás megállapításának és jogszerû felhasználásának
teljesítését az Alap kezelõje ellenõrzi az adózás rendjérõl szóló törvénynek
az ellenõrzésre, a jogkövetkezményekre és az adóigazgatási eljárásra vonatkozó
fejezeteiben foglalt rendelkezések megfelelõ alkalmazásával.
II. fejezet
A gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja
9. § (1) Termékdíjat kell fizetni a gépjármû, a mezõgazdasági vontató, a
lassú jármû, a (fél)pótkocsi és a repülõgép gumiabroncsa után (a továbbiakban:
Gkt.).
(2) A Gkt.-t az utas- és ajándékforgalomban behozott gumiabroncsok után
is meg kell fizetni.
(3) A Gkt. 75%-ban kötött felhasználású bevételnek minõsül.
10. § (1) A Gkt. alapja a gumiabroncsok darabszáma.
(2) A Gkt. termékdíjtételeit az 1. sz. melléklet tartalmazza.
III. fejezet
A csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja
11. § (1) Termékdíjat kell fizetni a csomagolóeszközök után (a
továbbiakban: Cskt.).
(2) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, a (3) bekezdésben
meghatározott mértékû mentesség szerezhetõ a Cskt. azon része alól, amelyre
vonatkozóan a kötelezett a termékdíjköteles csomagolóeszközét visszagyûjti,
visszavásárolja és újrahasználja, vagy újrafeldolgozza, vagy energianyerésre
felhasználja (a továbbiakban együtt: kezeli). Kezelésnek minõsül a
csomagolóeszköz gyártója, illetve importálója (elsõdleges kötelezett) számára
egy kezelést koordináló szervezettel kötött, valamint az értékesített
csomagolóeszköz vevõjével kötött szerzõdés, amelyben az elsõdleges
kötelezettõl a termékdíjfizetési kötelezettséget a kezelést koordináló
szervezet, vagy a csomagolóeszköz vevõje (másodlagos kötelezettek) átvállalja.
(3) Teljes mentesség szerezhetõ a Cskt. alól, ha a külön jogszabályban
meghatározott kötelezõ kezelési aránynak megfelelõ mennyiségû csomagolóeszközt
kezelt a kötelezett. A mentesség meghatározásakor a kezelt csomagolóeszköz
arány és a kötelezõ kezelési arány hányadosát kell figyelembe venni.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott kezelést koordináló szervezet olyan
jogi személy, amely a csomagolóeszközök kezelését szervezi, végzi, és amely a
csomagolóeszköz gyártóinak, forgalmazóinak részvételével jött létre.
12. § (1) A Cskt alapja a csomagolóeszközök tömege.
(2) A Cskt. termékdíjtételeit a 2. sz. melléklet tartalmazza.
13. § (1) A Cskt. 100%-ban kötött felhasználású bevételnek minõsül.
(2) A Cskt. legalább 85%-át a 6. § (1) bekezdésében meghatározott célokra
- beleértve a kezelést koordináló szervezetek létrehozását szolgáló támogatást
is - kell fordítani.
(3) A Cskt.-ból a 6. § (1) bekezdésében szereplõ feladatok támogatása
esetén a Támogatási Irányelvek és a pályázatok elbírálásáról szóló döntés
kialakítása a külön jogszabályban meghatározott Tanácsadó Testület javaslata
alapján történik.
IV. fejezet
A hûtõberendezések és hûtõközegek környezetvédelmi termékdíja
14. § Termékdíjat kell fizetni a hûtõberendezések és a hûtõközegek után
(a továbbiakban: Hkt.).
15. § (1) A Hkt. alapja
a) hûtõberendezések esetén a hûtõberendezések névleges hûtõtérfogat és a
hûtõközeg mennyisége szerint megkülönböztetett darabszáma;
b) hûtõközegek esetén a hûtõközeg tömege.
(2) A Hkt. termékdíjtételeit a 3. sz. melléklet tartalmazza.
(3) A Hkt. meghatározásának módját a 4. sz. melléklet tartalmazza.
V. fejezet
Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíja
16. § Termékdíjat kell fizetni az üzemanyagok után (a továbbiakban:
Ükt.).
17. § (1) A termékdíj alapja az üzemanyag kompenzált, 15 oC hõfokra
átszámított térfogata.
(2) Az Ükt. termékdíjtételeit az 5. sz. melléklet tartalmazza.
Záró rendelkezések
18. § E törvény alkalmazásában
a) Termékdíj: a környezetet, vagy annak valamely elemét a termék
felhasználása során vagy azt követõen különösen terhelõ, veszélyeztetõ termék
elõállítása és importálása alapján teljesített, a környezetterhelés
csökkentését, megelõzését szolgáló tevékenység támogatására történõ befizetés
a Központi Környezetvédelmi Alapba.
b) Újrahasználat: használt hulladékképzõ termék ismételt felhasználása.
c) Újrafeldolgozás: használt hulladékképzõ termék anyagának felhasználása
valamilyen termék elõállításához.
d) Energianyerés: a hulladékképzõ termékek energiahasznosító égetése, a
vonatkozó környezetvédelmi elõírások betartása mellett.
e) Ártalmatlanítás: külön jogszabályban meghatározott tevékenység.
f) Forgalomba hozatal: termékdíjköteles termék értékesítése, beleértve
más termékek részeként, azzal együtt történõ forgalmazását is.
g) Import: ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, a fogyasztási adóról és
árkiegészítésrõl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a
termékdíjköteles termékre vonatkozóan.
h) Csomagolóeszköz: a termék(ek) vagy kisebb csomagolóeszközök
befogadására, egységbe fogására kialakított, meghatározott anyagú, szerkezetû
- általában ipari jellegû tevékenység keretében elõállított - ideiglenes
védõburkolat.
19. § (1) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és területfejlesztési
miniszter, hogy az e törvény végrehajtásához szükséges - a termékdíjköteles
termékek körének lehatárolásáról, besorolásáról, ITJ és vámtarifa számainak
közzétételérõl, a termékdíjfizetés, a bírságfizetés, a kedvezmény nyújtásának,
valamint a rendszeres támogatás részletes feltételeirõl, a beszámolási
kötelezettségrõl, a nyilvántartási követelményekrõl, a termékdíj
felhasználásáról szóló - részletes szabályokat az érdekelt miniszterekkel
egyetértésben rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a Cskt. alóli mentesség
igénybevételének részletes feltételeit, a kötelezõ kezelési arányt, a
Tanácsadó Testület összetételét és feladatait legkésõbb 1995. szeptember 30-ig
rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatamazást kap a kormány, hogy az újrafutózási célra importálható
gumiabroncs mennyiségét rendeletben állapítsa meg.
20. § Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII.
törvény a következõk szerint módosul:
(1) A 29. § b) pontja a következõ bb)-bd) pontokkal egészül ki:
(Az Alap bevételi forrásai:)
"bb) gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja
bc) csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja
bd) a hûtõberendezések és hûtõközegek környezetvédelmi termékdíja"
21. § A befizetett környezetvédelmi termékdíj mértékét és összegét
tételenként és összesen a számlában, vagy a számla mellékletében fel kell
tüntetni.
22. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a
kihirdetésétõl számított 90. napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti
az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1992. évi XVIII. törvény,
a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésérõl szóló 1993. évi CXI. törvény
52. §-a, a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetésérõl szóló 1994. évi
LXV. törvény 29. §-a és a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl szóló
1994. évi CIV. törvény 60-61. §-ai.
(2) A csomagolóeszközökre a termékdíjfizetési kötelezettség 1996. január
1-jén, a gyógyszerek csomagolóeszközeire a termékdíjfizetési kötelezettség
1997. január 1-jén lép hatályba.
(3) A csomagolási hulladékról rendelkezõ, valamint a
hulladékgazdálkodásról rendelkezõ törvény hatálybalépésével a Cskt. hatályát
veszti.
1. számú melléklet
a törvény 10. §-ához
Termékdíjtételek
(forint/db)
1. Személygépkocsi, motorkerékpár
gumiabroncsa után (legfeljebb 15 col átmérõig)
- új gumiabroncs
(beleértve külön jogszabályban meghatározott mennyiségû 250
újrafutózásra behozott gumiabroncsot is)
- külföldrõl behozott
használt gumiabroncsonként 1000
2. Tehergépkocsi, trolibusz, autóbusz, vontató, mezõgazdasági vontató,
lassú jármû, (fél)pótkocsi, repülõgép gumiabroncsa után (15 col átmérõ
fölött)
- új
gumiabroncsonként (beleértve külön jogszabályban meghatározott mennyiségû 100
0
újrafutózásra
behozott gumiabroncsot is)
- külföldrõl behozott
használt gumiabroncsonként 4000
2. sz. melléklet
a törvény 12. §-ához
A csomagolóeszközök termékdíjtételei
A csomagolóeszköz anyaga A csomagolóeszköz termékdíja (Ft/kg)
mûanyag 10
társított 8
alumínium 5
fém (kivéve alumínium) 4
papír, fa, természetes alapú textil 3
üveg 2
egyéb 5
3. sz. melléklet
A törvény 15. §-ához
A termékdíjtételek
I. A hûtõberendezések1) termékdíjtételei
Névleges hûtõtérfogat t (Ft/db)
120 literig 600
120,01-250 liter 1080
250,01 liter fölött 2800
A hûtõközeg mennyisége k (Ft/db)
0,5 kg-ig 150
0,51-2 kg 270
2,01 kg fölött 700
II. A termékdíjköteles hûtõközegek termékdíjtételei
Termékdíjköteles hûtõközeg Termékdíjtétel Ft/kg
kemény freon és CFC keverék 250
lágy freon és HCFC keverék 100
____________________
1) Klímaberendezések és
készülékek, zárt rendszerû folyadékhûtõ berendezés, zárt rendszerû freon
közegû folyadékhûtõ berendezés; zártrendszerû ammóniás hûtõközegû hûtõber.,
különféle hûtési célokat szolgáló; kompresszoros hûtõberendezés; jéggyártó
berendezés; abszorpciós, gõzejektoros és egyéb hõfelhasználáson alapuló
hûtõberendezés; egyéb hûtõberendezés; kereskedelmi hûtõberendezések;
háztartási villamos hûtõszekrény; egyéb háztartási villamos hûtõberendezés
4. sz. melléklet
A törvény 15. §-ához
A számított termékdíjtétel meghatározása a hûtõberendezéseknél
T= s*(t+k)
T: a számított termékdíjtétel hûtõberendezéseknél (Ft)
t: a névleges hûtõtérfogattól függõ termékdíjtétel a 3. sz. melléklet szerint
(Ft/db)
k: a hûtõközeg mennyiségétõl függõ termékdíjtétel a 3. sz. melléklet szerint
(Ft/db)
s: szorzószám, amelynek értéke:
0,5, ha a hûtõberendezés rendelkezik a Magyarországon alkalmazott
környezetbarát termék védjeggyel,
1,5, ha a használt hûtõberendezést külföldrõl hozzák be,
1,0 minden egyéb esetben.
T= s*1,25*t, ha a hûtõberendezés termékdíjköteles hûtõközeggel mûködik és
csak a névleges hûtõtérfogattal jellemezhetõ
T= s*t ha a hûtõberendezés nem termékdíjköteles hûtõközeggel mûködik
és csak a névleges hûtõtérfogattal jellemezhetõ
T= s*5*k, ha a hûtõberendezésnél csak a termékdíjköteles hûtõközeg mennyisége
ismert (különösen: részegységként beépített hûtõberendezések,
italhûtõk, légkondicionálók).
T= s*4*k, ha a hûtõberendezés névleges hûtõtérfogattal nem jellemezhetõ és a
hûtõberendezésben nincs termékdíjköteles hûtõközeg, ekkor a k a nem
termékdíjköteles hûtõközeg mennyisége (különösen: részegységként
beépített hûtõberendezések, italhûtõk, légkondicionálók)
5. sz. melléklet
A törvény 17. §-ához
A termékdíjtételek
Az üzemanyagok termékdíjtételei
Ft/liter
motorbenzin után 1,20 Ft/liter
gázolaj után 1,20 Ft/liter,
Indokolás
a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi
termékdíjáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A hulladékgazdálkodás évek óta komoly problémákkal küszködik: a lerakóhelyek
fokozatosan megtelnek, újak nyitására kevés lehetõség nyílik. A hulladékégetés
ugyan nem a legjobb módja a hulladéktól való megszabadulásnak, de az országban
mûködõ hulladékégetõ kapacitás a szükségesnél kevesebb. Emellett a hulladékok
hasznosítására ritkán kerül sor, pedig az elszállított kommunális és ipari
hulladék jelentõs mennyiségben tartalmaz újrafeldolgozható vagy
újrafelhasználható anyagokat.
Bizonyos termékek termelése, forgalmazása, használata, majd hulladékkénti
kezelése a környezetet terheli. A környezetterhelés társadalmi szintû
optimumának elérése, megközelítése érdekében ösztönözni kell a szennyezõket
arra, hogy a termékekbõl képzõdõ hulladékok hasznosításának,
visszagyûjtésének, ártalmatlanításának költségeit beépítsék az áraikba. Ez az
Európai Közösség direktívájában meghatározott "szennyezõ fizet" elv
alkalmazását jelenti. A környezetterhelés csökkentésére irányuló költségeknek
a termék árába történõ beépítésére több lehetõség van. A termékdíjról szóló
törvényjavaslat egy olyan konstrukciót mutat be, amely biztosítja, hogy a
gazdaságosság követelménye is megvalósuljon.
A termékdíj bevezetésének egyik célja lehet ösztönzõ hatások elérése a
szennyezõ termékek fogyasztásának visszaszorítására, illetve az azt
helyettesítõ környezetkímélõ termék felhasználásának szélesítésére. A
termékdíj másik célja a különbözõ környezetvédelmi feladatok támogatására
történõ forrásteremtés lehet, amely egyben egyéb, pl. költségvetési források
kiváltását is szolgálja.
A környezetet terhelõ termékek közül a gumiabroncsokra, a csomagolóeszközökre,
a hûtõberendezésekre és hûtõközegekre vonatkozó termékdíjak bevezetését
célozza a jelen törvényjavaslat, egységes szerkezetbe foglalva az 1992 májusa
óta már mûködõ üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjával, összehangolva a
Központi Környezetvédelmi Alap szabályozásával.
A környezetvédelem céljain és szempontjain túl a szabályozás figyelembe veszi
a hazai piaci semlegesség és a nemzetközi versenyképesség megõrzésének
követelményét, valamint az európai közösségi szabályokkal való harmonizáció
elõsegítését.
A fentiek érdekében vált szükségessé, hogy az Országgyûlés a környezetvédelmi
termékdíjról törvényt alkosson.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A törvény 1. §-a lényegében az Európai Közösség által meghatározott célokat, a
környezetvédelmi törvény-tervezet definícióját foglalja össze: a termékbõl
képzõdõ hulladékok hasznosítása, természeti erõforrásokkal való gazdálkodás,
környezetszennyezés csökkentése.
a 2. §-hoz
A Javaslat szerint termékdíjat kell fizetni a Magyarországon forgalomba hozott
gumiabroncsokra, csomagolóeszközökre, hûtõberendezésekre és hûtõközegekre, az
üzemanyagokra (a továbbiakban együtt: termékdíjköteles termék), függetlenül
attól, hogy belföldön állították-e elõ, vagy importálták. A termékdíjköteles
termékek forgalmazói bírságot kötelesek fizetni akkor, ha olyan terméket
forgalmaznak, amelyre a termékdíjat - ha csak nem mentes a termék - nem
fizették meg.
a 3-4. §-hoz
A Javaslat személyi hatálya azokra terjed ki, akik a termékdíjköteles terméket
elõször hozzák belföldön forgalomba. Az elsõ belföldi forgalomba hozó lehet a
termék belföldi gyártója, vagy a termék importálója.
A termékdíjat a Központi Környezetvédelmi Alapba kell befizetni. Fizetési
kötelezettség import esetén a vámkezelés napján, belföldi elõállítás esetén az
értékesítés napján keletkezik, ekkor a befizetés határideje a fizetési
kötelezettség keletkezését követõ hónap 15. napja. . Az importtal kapcsolatos
szabályok a vám, illetve a fogyasztási adó vámhoz kötõdõ szabályaival
összhangban kerültek megállapításra.
A termékdíjfizetési kötelezettségre vonatkozóan a törvényjavaslat az adózás
rendjérõl szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazását írja elõ, ezzel
hatékonyabbá téve a termékdíj ellenõrzésével kapcsolatos feladatok ellátását.
A termékdíjfizetési kötelezettség tekintetében eljáró hatóságot nevesítik ezek
a szakaszok, amelyek értelmében az import esetén a vámhatóság, egyéb esetekben
az Alap kezelõje rendelkezik hatáskörrel.
A kötelezetteknek negyedévente be kell számolniuk kötelezettségük
teljesítésérõl. A negyedéves beszámoló kötõdik a termékdíj fizetéséhez is,
mivel a termékdíjat e beszámoló alapján kell a kötelezetteknek fizetniük. A
beszámoló formanyomtatványát a végrehajtási rendeletek határozzák meg.
az 5. §-hoz
A termékdíj felét kell megfizetni abban az esetben, ha a termékdíjköteles
termék jogosult a külön jogszabályban meghatározottak szerinti környezetbarát
védjegy használatára (termékdíjkedvezmény).
a 6. §-hoz
Ez a szakasz a termékdíjból képzõdõ bevétel felhasználási irányait határozza
meg, igazodva a Központi Környezetvédelmi Alapról szóló törvény
rendelkezéseihez.
Pályázat útján a bevételek 75 %-a használható fel, részben a
környezetszennyezést megelõzõ, csökkentõ, környezetbarát fogyasztási szokások
kialakítását ösztönzõ fejlesztések egyszeri támogatására, részben pedig a
hulladékképzõ termékek újrahasználatának, újrafeldolgozásának,
energiahasznosító égetésének rendszeres támogatására.
Miniszteri döntéssel -törvényben meghatározott keretek között- környezeti
kárelhárításra, valamint közcélú környezetvédelmi feladatokra
(szemléletformálás, monitoring fejlesztés, mûködési költség) fordítható a
termékdíj fennmaradó hányada.
a 7. §-hoz
A 7. § a rendszeres támogatással kapcsolatos részletes szabályokat állapítja
meg, mivel a Központi Környezetvédelmi Alapról szóló törvényi szabályozás ezt
külön törvény hatáskörébe utalja. A rendszeres támogatás is pályázat útján
nyerhetõ el, mértékét és feltételeit az éves Támogatási Irányelvek
tartalmazzák.
a 8. §-hoz
A rendszeres támogatásra vonatkozóan az adózás rendjérõl szóló törvény
rendelkezései szerint az Alap kezelõje jár el.
a 9-10. §-hoz
Ebben a fejezetben a gumiabroncsok termékdíjára vonatkozó speciális szabályok
találhatók. Az 1. sz. melléklet tartalmazza a termékdíjtételeket a gumiabroncs
nagysága és kora szerinti kategóriákban.
a 11-13. §-hoz
A javaslat valamennyi csomagolóeszközre vonatkozik, a 2. sz. mellékletben
szereplõ termékdíjtételek tömegben vannak kifejezve. Tekintettel arra, hogy a
csomagolóeszközökkel kapcsolatban megjelent egy EU direktíva, amely kezelési
célokat határoz meg, illetve tekintettel a magyar gazdaság teherviselõ
képességére, a csomagolóeszközök termékdíja alól mentesség szerezhetõ abban az
esetben, ha a kibocsátott csomagolóeszköz meghatározott hányadát kezelik
(visszagyûjtik, hasznosítják, ártalmatlanítják). Mentességet szerezhet a
gyártó, illetve az importáló akkor, ha egy kezelést koordináló szervezet, vagy
a csomagolóeszköz vevõje a kötelezettséget átvállalja. Ebben az esetben a
kötelezettnek a kezelést koordináló szervezet, illetve a csomagolóeszköz
vevõje minõsül, rá vonatkozik a törvényben megállapított termékdíjfizetési
kötelezettség a csomagolóeszköz belföldi forgalomba hozatalakor. Külön
jogszabályban kell a mentesség részletes feltételeit meghatározni: a kötelezõ
kezelési arány mértékét, a mentesség megszerzésének feltételeit, a
nyilvántartási követelményeket stb. A képzõdõ bevételek felhasználásában
fontos az, hogy a Támogatási Irányelvekre, a pályázatok elbírálására egy a
gazdálkodók, a környezetvédelmi társadalmi szervezetek és a kormányzat
képviselõibõl álló Tanácsadó Testület tesz javaslatot.
a 14-15. §-hoz
E fejezet a hûtõberendezések és a hûtõközegek termékdíjára vonatkozó sajátos
szabályokat állapít meg. Az ehhez a részhez kapcsolódó 3. és 4. sz.
mellékletben szerepelnek a termékdíjtételek, és azok számítási módja.
A hûtõberendezések termékdíja a névleges hûtõtérfogattól és a hûtõközeg
mennyiségétõl függõ tételekbõl tevõdik össze. A hûtõközeg termékdíjtételei az
ózonkárosító hatás szempontjából differenciáltak, a nem ózonkárosító
hûtõközegekre termékdíjat nem kell fizetni.
a 16-17. §-hoz
Ez a fejezet tartalmazza a törvényjavaslat zárórendelkezései között hatályon
kívül helyezendõ, az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjára vonatkozó
speciális szabályokat: a termékdíj alapját és mértékét az 5. sz. mellékletben
részletezve.
A 18. §-hoz
E § a Javaslatban használt fontosabb meghatározásokat tartalmazza.
A hasznosítás meghatározásakor komoly gondot okozott, hogy a gyakorlatban
többféle szóhasználat keveredik, gyakran összemosódó jelentéstartalommal. Az
itt adott definíciók illeszkednek a készülõ hulladékgazdálkodási
jogszabályhoz, és egyben alkalmasak a Javaslat céljai szerinti szabályozás
megvalósítására. A hasznosítás gyûjtõfogalom, jelenti egyfelõl az
újrafeldolgozást, másfelõl pedig az újrahasználatot.
Újrahasználatnak minõsül a hulladékképzõ termék ismételt alkalmazása, azaz a
termék átalakítása nélküli - lényegében a tisztítás, fertõtlenítés utáni -
használata (pl. üvegek újratöltése).
Az újrafeldolgozás meghatározásában két lényeges szempont jelenik meg.
Egyrészt a hulladékképzõ termék anyagának a felhasználása történik - általában
fizikai és kémiai átalakítások révén - valamilyen termék elõállítása
érdekében. Másrészt fontos az, hogy az elõállított termék használati
tulajdonságai megfelelõek legyenek, illetve az újrafeldolgozás során a
környezetvédelmi elõírások betartása ne sérüljön. A definíció alapján
újrafeldolgozásnak minõsül pl. az alumíniumdoboz újraolvasztásával, vagy akár
a mûanyagok és papír komposztolásával készült termék elõállítása,
értékesítése.
Az energianyerés pozitív energiamérlegû égetés, amely során a környezetvédelmi
elõírásokat betartották. Nem nevezhetõ sem hasznosításnak (nem anyagában,
hanem energiakénti felhasználásról van szó), sem pedig ártalmatlanításnak (ez
a fogalom a veszélyes hulladékokkal kapcsolódik össze), ezért alkalmazza a
Javaslat az újszerû energianyerés kifejezést.
A csomagolóeszközök definíciója az MSZ 8358/1-1989. 1.5. pontja átvételét
jelenti, amely tömören rögzíti a csomagolóeszközök fõbb jellemzõit.
a 19. §-hoz
A végrehajtás szabályozására egyfelõl miniszteri rendelet, másfelõl a
csomagolóeszközök termékdíjával kapcsolatos kormányrendelet számára szükséges
felhatalmazásokat adja meg e szakasz.
a 20-22. §-hoz
E §-ok a törvényjavaslat rendelkezéseibõl következõ törvénymódosításokat
tartalmazzák: az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi
LXXXIII. törvény kiegészül az új termékdíjakkal, és egyben a 22. § az
üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvényt hatályon kívül
helyezi.
A befizetett termékdíjat a termékdíj befizetõjének a számlában, vagy a számla
mellékletében fel kell tüntetni.
A törvény a kihirdetésétõl számított 90. napon lép hatályba, ezzel lehetõséget
teremtve mind a kötelezetteknek, mind a végrehajtásért felelõs szerveknek a
felkészülésre. A csomagolóeszközök termékdíja 1996. január 1-jén lép hatályba,
ehhez képest egy év múlva a gyógyszerek csomagolóeszközeinek termékdíja is
életbe lép.
A csomagolóeszközök termékdíja hatályát veszti a hulladékgazdálkodási és a
csomagolási hulladékról szóló törvények hatályba lépésével, amelyek már a
teljes csomagolási lánc szereplõi számára állapítanak meg kötelezettségeket a
kereskedõk, fogyasztók felelõsségén keresztül az önkormányzatok feladatainak
felsorolásáig.