MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/954. számú

TÖRVÉNYJAVASLAT

a jövedéki szabályozásról és ellenõrzésrõl, valamint a bérfõzési szeszadóról

szóló 1993. évi LVIII. törvény

módosításáról

Elõadó: Dr. Bokros Lajos

pénzügyminiszter

Budapest, 1995. április

1995. évi ... törvény

a jövedéki szabályozásról és ellenõrzésrõl, valamint

a bérfõzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény módosításáról

A jövedéki szabályozásról és ellenõrzésrõl, valamint a bérfõzési szeszadóról

szóló, módosított 1993. LVIII. törvény (a továbbiakban:Jszt.) a következõk

szerint módosul:

1. §

(1) A Jszt. 3. §-ának (1) bekezdése a) és b) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/3. § (1) E törvény hatálya/

"a) a (3) bekezdésben meghatározott termékek tekintetében

1. a termelési, termeltetési,

2. az önálló raktározási, tárolási,

3. a nagy- és kiskereskedelmi,

4. az import és export,

b) a (4) bekezdésben meghatározott termékek tekintetében

1. a termelési, termeltetési,

2. az önálló raktározási, tárolási,

3. a nagykereskedelmi,

4. az import és export"

/tevékenység (a továbbiakban: jövedéki tevékenység) folytatásának

szabályozására, jövedéki engedélyezésére terjed ki./

(2) A Jszt. 3. §-ának (2) bekezdése a következõ h) és i) ponttal egészül ki:

/(2) Kiterjed a törvény hatálya továbbá/

"h) a denaturált ésa regenerált szesz elõállításának,

i) a zárjegy hamisításának, a hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegy

birtokolásának, továbbadásának, értékesítésének, átvételének,

felhasználásának"

/az ellenõrzésére, illetve felderítésére (a továbbiakban: jövedéki

ellenõrzés)./

(3) A Jszt 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Jövedéki terméknek minõsül

a) a mesterségesen fermentált dohány (METJ: 91-21-03-32;

91-21-03-33; 91-21-03-34);

b) a fogyasztási dohány, a szivar, a cigaretta (ITJ: 89-21, -22, -23) (a

továbbiakban: dohánygyártmány);

c) az etilalkohol (két szénatomos, egyértékû alifás alkohol), a nyersszesz, a

finomított szesz, a víztelenített szesz, az elõ- és utópárlat (a

továbbiakban: szeszgyártási termék) (ITJ: 52-12-11-2; 88-11, -12, -13; 89-98);

d) a lepárlással elõállított valódi (gyümölcs-, gabona- és egyéb) pálinka (a

továbbiakban: pálinka), a keletkezett alszesz, azelõ- és utópárlat (ITJ: 88-

22; 89-98);

e) a magas és középfokú borpárlat, valamint a közvetlen lepárlással

elõállított fogyasztási borpárlat (brandy) (a továbbiakban: borpárlat),

továbbá a keletkezett alszesz, az elõ- és utópárlat (ITJ: 88-21-1,-2,-3; 89-

98);

/a továbbiakban: c) - e) pont együtt: szesz/

f) a borpárlatból elõállított fogyasztási borpárlat (brandy), a szeszbõl hideg

úton elõállított pálinka, rum, likõr, kevert ital, egyéb szeszes ital (ITJ:

88-21-3; 88-23, -24, -25, -26, -29) (a továbbiakban: szeszes ital);

g) az 1,5 % alkoholtartalmat meghaladó szûretlen (fõzött) és szûrt (fejtett)

sör (ITJ: 88-43,-45) (a továbbiakban: sör);

h) a motorbenzin, a gázolaj és a tüzelõolaj (ITJ: 55-13-1; 55-15; 55-16) (a

továbbiakban: kõolajtermék);

i) a nyerskávé, a pörköltkávé és a valódi kávékivonat (METJ: 91-25-50; ITJ:

87-81; 87-82-1) (a továbbiakban: kávé);

j) a fûszerpaprika-õrlemény (ITJ: 83-81-1)."

(4) A Jszt 3. §-a (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Jövedéki terméknek minõsül továbbá a cseppfolyósított földgáz, a pentán,

a hexán, az aromás szénhidrogének közül a benzol, toluol, xilol, ortoxilol és

aromatol, a cseppfolyósított butángáz és propán-bután gázkeverék, a stabil

gazolin, a (3) bekezdés h) pontjába nem tartozó benzin, a petróleum, a

fûtõolaj, a paraffinos és paraffinmentes párlat, az orsóolaj (ITJ: 11-3; 52-

11-14,-15; 52-21-11-1, -2, -4-, -9; 55-11-3,-4; 55-12-2; 55-13-0, -2, -3, -4,

-9; 55-14; 55-22; 55-24; 55-25; 55-31-1) (a továbbiakban: egyéb

kõolajszármazék)."

(5) A Jszt. 3. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

" (5) A termékeknek - ideértve azok nem szabványos választékait is - az e

törvény hatálya alá tartozása megállapításához a Központi Statisztikai Hivatal

Ipari Termékek Jegyzéke (ITJ) és a Mezõgazdasági Termékek Jegyzéke (METJ)

1994. szeptember hónap 15. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak

tekinteni."

2. §

A Jszt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

" (2) A jövedéki ellenõrzés és az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények

tekintetében a törvény hatálya alá tartozik az is, aki az 54. § b) pontjában

meghatározott jogellenes tevékenységet végez, továbbá az a nem jövedéki alany,

amely (aki) a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti terméket szerez be,és

termelési vagy nem termelési célra használ fel."

3. §

(1) A Jszt. 6. §-ának 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/6. § E törvény alkalmazásában/

"1. termelési tevékenység: a jövedéki terméknek bármilyen (adózatlan vagy

adózott) alapanyagból, termékbõl bármilyen eljárással és kivitelezésben

történõ (saját termelésben vagy bérmunkában való) elõállítása, kis egységû

kiszerelése (palackozása), az elõállított termék raktározása, tárolása,

értékesítése;"

(2) A Jszt. 6. §-ának 3. és 4. pontjai helyébe a következõ rendelkezések

lépnek:

/6. § E törvény alkalmazásában/

"3. nagykereskedelmi tevékenység: a jövedéki terméknek a termelõ, az importõr

értékesítése és a termelõ felhasználó, az exportõr, illetve a kiskereskedõ

beszerzése között lebonyolódó, önálló tevékenységként végzett kereskedelmi

tevékenység;

4. kiskereskedelmi tevékenység: a jövedéki terméknek a beszerzése, a

készletezése és közvetlenül a lakosság, illetve a közületi végsõ felhasználók

részére történõ értékesítése;"

(3) A Jszt. 6. §-ának 11. és 12. pontjai helyébe a következõ rendelkezések

lépnek:

/6. § E törvény alkalmazásában/

"11. üzlethelyiség: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, a talajjal

egybeépített vagy a talajhoz rögzített, tartós használatra szolgáló,

nyíltárusítású, rendszeresen nyitva tartó kiskereskedelmi elárusítóhely,

ideértve a munkahelyi éttermet és büfét, továbbá az e feltételeknek megfelelõ

pavilont, valaminta személyhajó éttermét és büféjét, a belföldi polgári

repülõgépjáratot, a vasúti étkezõkocsit, büfét is;

12. üzemanyagtöltõ állomás: az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített

kútoszloppal és az illetékes hatóság által engedélyezett éshitelesített

tárolótartállyal ellátott kiskereskedelmi elárusítóhely;"

(4) a Jszt. 6. §-ának 21., 22. és 23. pontjai helyébe a következõ

rendelkezések lépnek:

/6. § E törvény alkalmazásában/

"21. kõolajfeldolgozó üzem: a kõolajtermékek, az egyéb kõolajszármazékok és a

nem jövedéki kõolajtermékek bármilyen eljárással történõ elõállítását, ezen

termékek keverését és tárolását végzõ üzem;

22. számla: az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a

továbbiakban: ÁFA) 13. §-a (1) bekezdésének 16. pontja rendelkezései szerint

számlaként meghatározott bizonylat, amely tartalmazza a vevõ adóigazgatási

azonosító számát, továbbá a szállító jövedéki engedélyének számát, valamint a

vevõ jövedéki engedélyének a számát is, ha az jövedéki alanynak minõsül;

23. hivatalos zár: a jövedéki üzem mérõberendezésein az Országos Mérésügyi

Hivatal által történt hitelesítés után, illetve meghatározott esetben az üzem

berendezésein és a szállító eszközökön a vámhivatal által alkalmazott ólomzár

vagy pecsétzár;"

(5) A Jszt. 6. §-ának 36. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/6. § E törvény alkalmazásában/

"36. elszámolási idõszak: olyan egy hónapos idõszak, amelynek kezdõnapját - ha

e törvény másként nem rendelkezik - a vámhivatal a jövedéki alannyal

egyeztetve, a jövedéki alanyra egyedileg állapítja meg;"

(6) A Jszt. 6. §-a a következõ 1/a. ponttal egészül ki:

/6. § E törvény alkalmazásában/

"1/a. termeltetési tevékenység: a jövedéki terméknek - a lakosság által

bérfõzetett pálinka, borpárlatés bér-õrõltetett fûszerpaprika-õrlemény

kivételével - bármilyen (adózatlan vagy adózott) alapanyagból, termékbõl

termeltetéssel (bérmunka keretében) történõ elõállíttatása, kisegységû

kiszereltetése (palackoztatása), az elõállíttatott termék raktározása,

tárolása és értékesítése;"

(7) A Jszt. 6. §-a a következõ 5/a. ponttal egészül ki:

/6. § E törvény alkalmazásában/

"5/a. forgalomba hozatal: a jövedéki terméknek a termelõ és az importáló által

történõ beszerzése, felhasználása és értékesítése, illetve a továbbadási

céllal történõ beszerzése, készletezése, birtokban tartása és

továbbértékesítése;"

(8) A Jszt. 6. §-a a következõ 21/c. ponttal egészül ki:

/6. § E törvény alkalmazásában/

"21/c. kávéüzem: a kávé pörkölését, kávékivonat elõállítását, tárolását,

kiszerelését végzõ termelõ-, csomagolóüzem;"

(9) A Jszt. 6.§-a a következõ 36/a. ponttal egészül ki:

/6. § E törvény alkalmazásában/

"36/a. készlethiány és -többlet: a jövedéki termék külön rendeletben

meghatározott elszámolható termelési, raktározási, mérési és szállítási

veszteségét, illetve többletét meghaladó mennyisége;"

4. §

A Jszt. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"9. § (1) Jövedéki engedélyt - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az a

kérelmezõ kap, amely (aki) a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény (a

továbbiakban: Szt.) elõírásai alapján kettõs könyvvezetésre kötelezett, vagy

saját elhatározása alapján a tárgyévet követõ év január 1-jétõl áttér a kettõs

könyvvezetésre.

(2) Az Szt. és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény

rendelkezései szerint egyszeres könyvvezetésre kötelezett kérelmezõ mentesül

az (1) bekezdésben foglalt kettõs könyvvezetésre történõ áttérési

kötelezettség alól, ha a jövedéki engedélyt

a) kizárólag kiskereskedelmi tevékenység végzésére kéri, vagy

b) bérfõzési tevékenység, illetve fûszerpaprika-õrlemény termelési

tevékenység folytatására igényli, de a tárgyévet megelõzõ éves vagy

idõarányos, kezdõ vállalkozás esetében a kérelem benyújtása évében az

idõarányosan bérfõzéssel elõállításra kerülõ várható pálinka és borpárlat

mennyisége a 10 ezer hektoliterfokot, illetve a fûszerpaprika-õrlemény a 2

ezer kilogrammot nem haladja meg.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység végzése esetén is

megszûnik a kettõs könyvvezetésre való áttérési kötelezettség alóli mentesség,

ha a termelés a mentességre jogosító,ott meghatározott mennyiséget meghaladja.

A jövedéki alany a mentesség megszûnését követõ év január 1-jétõl köteles a

kettõs könyvvezetésre áttérni.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett a jövedéki engedélyt kérelmezõnek a

termelési, kivéve a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott termelési

tevékenységet, továbbá a termeltetési, az önálló raktározási és tárolási, az

import és export, a nagykereskedelmi jövedéki tevékenység folytatásához

a) jövedéki biztosítékot kell nyújtania, és

b) a kõolajtermékkel, az egyéb kõolajszármazékkal végzett ezen jövedéki

tevékenységek esetén, legkésõbb a jövedéki engedély kiadása évét követõ évtõl

független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel is

rendelkeznie kell.

(5) A termelési tevékenység végzéséhez a kérelmezõtõl legfeljebb 200 millió

forint, de legalább 5 millió forintjövedéki biztosíték igazolása kérhetõ.

(6) Az (5) bekezdés szerinti jövedéki biztosíték nyújtása

a) a tárgyévet megelõzõ éves adóbevallásban bevallott nettó fogyasztási adó

éves összegének egytizenketted részét elérõ, illetve kezdõ vállalkozás esetén

a kérelem benyújtása évében a jövedéki termékértékesítés után számított

várható fizetendõ nettó fogyasztási adó egy hónapra esõ átlagának megfelelõ

összegre szólóbankgarancia, vagy

b) az a) pont szerint megállapított értéket elérõ forgalomképes, per-és

tehermentes saját ingatlan-tulajdon

igazolásával teljesíthetõ.

(7) A termeltetési, az önálló raktározási és tárolási, az import és export, a

nagykereskedelmi jövedéki tevékenység végzéséhez a kérelmezõnek jövedéki

biztosítékként

a) dohánygyártmány, szesz és szeszes ital, sör, kávé, fûszerpaprika-õrlemény

termékkel folytatott tevékenység esetén 15 millió forint értéket,

b) kõolajtermékkel és egyéb kõolajszármazékkal folytatott tevékenység esetén

80 millió forint értéket

elérõ forgalomképes, per-és tehermentes saját ingatlan-tulajdon, vagy azonos

értékben bankgarancia igazolásával kell rendelkeznie.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakon kívül az önálló raktározási és tárolási, a

saját számlára végzett import,valamint a nagykereskedelmi tevékenység

folytatásához

a) dohánygyártmány, szesz, szeszes ital, sör, kávé és fûszerpaprika-õrlemény

forgalmazása esetén telephelyenként legalább 100 mø alapterületû, helyhez

kötött, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel, illetve nem

palackozott szesz forgalmazásához összesen legalább 100 mØ ûrtartalmú, helyhez

kötött tárolótartállyal,

b) kõolajtermék és egyéb kõolajszármazék forgalmazásához telephelyenként

legalább 500 mØ ûrtartalmú, az illetékes hatóság által hitelesített és

engedélyezett, helyhez kötött tárolótartállyal

is rendelkeznie kell.

(9) E törvény alkalmazásában a jövedéki biztosítékként szolgáló bankgarancia

belföldi székhelyû pénzintézet által kiállított és igazolt, a 69. §-ban

foglaltak szerint megállapított és jogerõs határozattal kivetett jövedéki

bírság felmerülése esetére - az e § (6) bekezdése a) pontjában, illetve a (7)

bekezdése a) és b) pontjában meghatározott összeghatárig - az országos

parancsnokság számára érvényesíthetõ biztosítéknyújtás lehet.

(10) Ha a kérelmezõ saját ingatlan-tulajdonban nyújt jövedéki biztosítékot

a) a területi parancsnokság az ingatlan fekvése szerint illetékes

földhivatalnál a jövedéki engedély megadását követõen az ingatlanra

elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be;

b) a kérelmezõnek az ingatlan forgalmi értékét hat hónapnál nem régebbi - a

cégbíróságnál bejegyzett, értékbecslést végzõ vállalkozástól származó -

értékbecsléssel kell igazolnia;

c) a b) pont szerinti értékbecslés - helyszíni szemlén -kétségbevont

megalapozottsága esetén a kérelmezõnek viselnie kell a területi parancsnokság

által ellenõrzésként elvégeztetett értékfelülvizsgálat költségét, ha a

felülvizsgálat alapján az ingatlan értékét 20 százalékot meghaladóan

kevesebbre értékelik. A területi parancsnokság ezt követõen, a

b) pontban foglalt értékbecslés és az értékfelülvizsgálat alapján dönt az

ingatlan elfogadható forgalmi értékérõl.

(11) Ha a kérelmezõ

a) a jövedéki termék termelési tevékenységéhez kapcsolódóan folytat import

vagy export, vagy belföldi értékesítési tevékenységet, a (6) bekezdésben

meghatározott jövedéki biztosítékot köteles nyújtani;

b) a jövedéki termék termeltetését, önálló raktározását és tárolását,

importját és exportját, nagykereskedelmi tevékenységét részben vagy egészben

együtt folytatja, tõle a (7) bekezdés szerinti jövedéki biztosítékok közül

csakegy tevékenységhez kapcsolódóan kérhetõ biztosíték;

c) a b) pont szerinti tevékenységeket együtt folytatja, illetve az önálló

raktározási és tárolási, a saját számlás import, vagy a nagykereskedelmi

tevékenység mellett végez import vagy export, vagy termeltetési tevékenységet,

a (8) bekezdésben meghatározott raktárhelyiséggel vagy tárolótartállyal is

rendelkeznie kell;

d) részben kõolajtermékkel és egyéb kõolajszármazékkal is folytat a b) pont

szerint jövedéki tevékenységet, akkor a (7) bekezdés b) pontjában

meghatározott jövedéki biztosítékot köteles nyújtani, és a nagykereskedelmi, a

saját számlás import, vagy az önálló raktározási és tárolási tevékenység

végzése esetén a (8) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelõ

tárolótartállyal is rendelkeznie kell.

(12) A jövedéki termék kiskereskedelmi forgalmazására jövedéki engedélyt az a

kérelmezõ kap, amely (aki)

a) a dohánygyártmány, a szesz, a szeszesital, a sör, a kávé és a

fûszerpaprika-õrlemény forgalmazásához üzlethelyiséggel, cigaretta

értékesítése esetén ideértve a kiskereskedelmi forgalmazáshoz kihelyezett

értékesítõ automata egységet is (automata üzlet),

b) a kõolajtermék forgalmazásához üzemanyagtöltõ állomással, kiskereskedelmi

tárolóteleppel, önálló háztartási tüzelõolaj eladóhellyel vagy tüzelõanyag

telephellyel

rendelkezik, és a 4. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint folytatja az

engedélyezett jövedéki tevékenységet.

(13) Ha a (12) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiskereskedelmi

elárusítóhelyen

a) a jövedéki tevékenységet (szerzõdéses vagy bérleti rendszerben) a bérlõ nem

a 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen végzi, a jövedéki engedélyt

kizárólag az elárusítóhely tulajdonosa kérheti;

b) a bérlõ (szerzõdéses vagy bérleti rendszerben) a kiskereskedelmi

elárusítóhelyet bérli és a jövedéki tevékenységet a 4. § (1) bekezdésében

foglaltak szerint végzi, a jövedéki engedélyt a bérlõn kívül a tulajdonos is

kérheti;

c) a b) pont szerinti eset áll fenn, akkor a tulajdonos a jövedéki

tevékenysége folytatásának - a szerzõdéses és bérleti idõszak alatti -

szüneteltetését, illetve a megkezdését köteles annak bekövetkezése elõtt hat

munkanappal a vámhivatalnak - írásban - bejelenteni.

(14) Jövedéki engedély - a termeltetési tevékenység, a szezonális jelleggel

üzemelõ fûszerpaprika-üzem és kiskereskedelmi elárusítóhely, valamint a (13)

bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével - kizárólag a folyamatosan,

évente legalább 6 hónapon át megszakítás nélkül végzett jövedéki

tevékenységhez kérhetõ. A tevékenység folytatásának a szüneteltetését, annak

bekövetkezése elõtt hat munkanappal a vámhivatalnak írásban be kell jelenteni.

(15) Nem adható jövedéki engedély, ha

a) a kérelmezõ természetes személy, illetve jogi személy és jogi

személyiséggel nem rendelkezõ szervezet vezetõjét a gazdálkodási

kötelezettséget sértõ vagy vagyonelleni, továbbá visszaélés jövedékkel

bûncselekmény elkövetése miatt jogerõsen elítélték, és a kérelem benyújtásakor

még nem mentesült a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alól, vagy a kérelem

benyújtását megelõzõ két éven belül visszaélés jövedékkel szabálysértést

követett el;

b) a kérelmezõnek a kérelem benyújtásakor az országos parancsnokság, az állami

adóhatóság felé jogerõsen megállapított vám- és adótartozása van, kivéve ha

kérelemre az országos parancsnokság vagy az állami adóhatóság részletfizetést

vagy fizetési halasztást engedélyezett;

c) a kérelmezõ csõd- vagy felszámolási eljárás alatt áll."

5. §

(1) A Jszt. 10. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/(2) A kérelemhez csatolni kell/

"c) a 9. § (8) és (12) bekezdésében foglaltak alapján a raktárhelyiségre és

tárolótartályra, az üzlethelyiségre, az üzemanyagtöltõ állomásra, a

kiskereskedelmi tárolótelepre, az önálló háztartási tüzelõolaj eladóhelyre

vagy tüzelõanyag telephelyre vonatkozóan a saját tulajdon igazolását, vagy a

bérleti szerzõdést, vagy ezek hiteles másolatát, illetõleg a használati jogra

vonatkozó egyéb megállapodást;"

(2) A Jszt. 10. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/(2) A kérelemhez csatolni kell/

"e) az igazolást a 9. § (15) bekezdésének b) pontjában foglaltakról;"

(3) A Jszt. 10. §-ának (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:

/(2) A kérelemhez csatolni kell/

"f) a 9. § (4)-(7) bekezdésének rendelkezései alapján nyújtott jövedéki

biztosítékot igazoló eredeti okmányokat, iratokat, bizonylatokat, vagy ezek

hiteles másolatát."

(4) A Jszt. 10. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A (2) bekezdésben elõírtak - indokolt esetben -az eredeti iratok

bemutatásával és az azokról készített - az eredetivel való egyezõséget

igazoló,az engedélyezõ hatóság aláírásával és pecsétjével ellátott - másolatok

egyidejû átadásával is teljesíthetõk."

6. §

(1) A Jszt. 11. §-ának (2) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:

/(2) A területi parancsnokság a jövedéki engedélyezés keretében/

" d) a 9. § (8) bekezdésében meghatározott raktárhelyiséget és tárolótartályt"

/jövedéki ellenõrzési szempontból vizsgálja és minõsíti./

(2) A Jszt. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálathoz, minõsítéshez a területi

parancsnokság bekérheti, megtekintheti a jövedéki üzem helyszínrajzát, az

üzemi berendezések technológiai rajzát, a technológiai folyamatábrát, a

mûszaki, technológiai és üzemmód leírását, a tartályok és edények jegyzékét, a

mérõberendezések helyére, azok típusára vonatkozó leírásokat, a nyilvántartási

és bizonylati rendszer leírását (szabályzatát), továbbá a 9. § (8)

bekezdésében meghatározott raktárhelyiség és tárolótartály mûszaki,

technikai, építési dokumentumait, és az azokhoz a külön jogszabályban elõírt

hatósági engedélyezési, hitelesítési bizonylatokat."

(3) A Jszt. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A területi parancsnokság a jövedéki engedély kiadása elõtt a jövedéki

üzemben, a 9. § (8) bekezdésében meghatározott raktárhelyiségben és a

tárolótartály telephelyén, valamint a jövedéki biztosíték módosulása esetén,

illetve a forgalmi értékének elbírálásához, ha fedezetét ingatlan képezi,

helyszíni szemlét tart."

7. §

(1) A Jszt. 12.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A jövedéki alany jövedéki engedélyét vissza kell vonni, ha

a) az engedélyezésnél támasztott - a 9. § (1)-(14) bekezdésében meghatározott

- feltételeket a jövedéki tevékenység folytatása során nem teljesíti;

b) a természetes személy, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem

rendelkezõ szervezet vezetõjét a gazdálkodási kötelezettséget sértõ vagy

vagyon elleni, továbbá visszaélés jövedékkel bûncselekmény miatt jogerõsen

elítélik;

c) a jövedéki nyilvántartás-vezetési kötelezettségének nem tesz eleget, annak

adatait bizonylattal nem támasztja alá, abban a termelt és forgalmazott

jövedéki terméket nem veszi hiánytalanul nyilvántartásba;

d) a termelõ, termeltetõ és az importõr zárjeggyel forgalomba hozható

jövedéki terméket belföldön zárjegy nélkül értékesít, az önálló raktározást,

tárolást végzõ és a nagykereskedõ ilyen terméket vásárol meg, tart készletében

és ad el, vagy az egyik fogyasztási adómérték alá besorolt terméket egy másik

fogyasztási adómérték alá tartozó termékként hoz forgalomba;

e) terhére a vámhivatal a bérfõzési szeszadó, az általános forgalmi adó, a

fogyasztási adó és a vám befizetésének, az állami adóhatóság a jövedéki

termékek után az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó adóbevallási,

adófizetési kötelezettségének elmulasztását vagy jelentõs késedelemmel történõ

teljesítését, vagy ezen adóknál - az éves adófizetési kötelezettség 20 %-át

meghaladó - nagyösszegû adóhiányt jogerõsen állapít meg és az adózás rendjérõl

szóló 1990. évi XCI. törvény szerint nincs helye az adóbírság mérséklésének,

illetve a jogerõs jövedéki bírságot a jövedéki alany nem fizeti meg;

f) cégbírósági bejegyzése a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - a

jövedéki alanynak felróható okból -nem történik meg;

g) a termelõi, termeltetõi, az önálló raktározási, tárolási, az export, import

és anagykereskedelmi jövedéki tevékenység folytatásához az e törvényben elõírt

egyéb rendelkezések betartását ismételten elmulasztja;

h) nem teljesítette a 7. § (2) bekezdése szerinti egyéb jogszabályokban elõírt

kötelezettségeit."

(2) A Jszt. 12. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, illetve a

jelenlegi (3) bekezdés számozása (4), a (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre

változik:

"(3) Vissza kell vonni a jövedéki engedélyt a kiskereskedõ jövedéki alany 17.

§ (1) bekezdése szerinti, azon kiskereskedelmi elárusítóhelyére,

a) amelyben az e § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jövedéki terméket

hoznak forgalomba, vagy az ott meghatározottak szerint értékesítik;

b) ahol a 17. § (8) bekezdésében elõírt pénztárgépet nem alkalmazzák;

c) amely nem felel meg az e törvényben megjelölt üzletkörû üzlethelyiségnek,

vagy ott nem kizárólag az üzletköri besorolásnak megfelelõ egyéb termékek

értékesítését, szolgáltatások nyújtását végzik;

d) ahol az e törvényben a kiskereskedelemre elõírt egyéb rendelkezések

betartását ismételten megszegik."

(3) A Jszt. 12. §-a a következõ (6), (7) és (8) bekezdésekkel egészül ki:

"(6) A jövedéki engedély visszavonását elrendelõ jogerõs határozat ellen

elõterjesztett keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs

halasztó hatálya. A végrehajtás felfüggesztésérõl -kérelemre -a bíróság

végzéssel határoz.

(7) Ha a területi parancsnokság vagy a jegyzõ (a továbbiakban: engedélyezõ

hatóság) a korábban jövedéki alany kérelmezõ jövedéki engedélyét visszavonta,

részére a jogerõs visszavonás napjától számított 1 éven belül jövedéki

engedély nem adható.

(8) Az országos parancsnokság a jövedéki alanyok név és címjegyzékét - a

kiskereskedõ jövedéki alanyok kivételével -a Pénzügyminisztérium hivatalos

lapjában köteles közzétenni és a változásokat (a jövedéki engedélyek

visszavonását és az újabbak kiadását) folyamatosan megjelentetni."

8. §

A Jszt. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"13. § Jövedéki tevékenység jövedéki engedély birtokában, a

9. § (4)-(7) bekezdéseiben meghatározott jövedéki biztosíték folyamatos

nyújtása,az e törvényben meghatározott egyéb feltételek szerint és a 7. § (2)

bekezdésében foglaltak teljesítése mellett folytatható."

9. §

(1) A Jszt. 14. §-ának (7)-(10) bekezdéseihelyébe a következõ rendelkezések

lépnek:

"(7) A termelési, a termeltetési, az önálló raktározási és tárolási

tevékenységet végzõ jövedéki alany a jövedéki terméket kizárólag

számlakibocsátás mellett értékesítheti, illetve annak értékesítése és

raktárközi forgalma esetén a (6) bekezdés szerinti szállítási okmány

kíséretében szállíthatja ki, tárolhatja át.

(8) A jövedéki üzemben, valamint a termeltetési tevékenységet végzõ jövedéki

alanynak a telephelyén azt a jövedéki terméket, amely után a fogyasztási adót

megfizették, az adózatlantól elkülönítve, külön helyiségben, tárolótartályban

kell tárolni. Az elkülönítés alól csak akkor mentesülhet a jövedéki alany, ha

a tárolt összes mennyiségen belül az adózott és adózatlan jövedéki termék

elkülönítése bizonylatolásra kerül, és könyvei alapján azok mennyisége

megállapítható.

(9) A jövedéki alany a jövedéki üzemét kiskereskedelmi elárusítóhelyként nem

használhatja, illetve a jövedéki termék termelõi készlete terhére

kiskereskedelmi tevékenységet nem folytathat, ha arra a 6. §-ban foglaltaknak

megfelelõ külön kiskereskedelmi elárusítóhelyet és elkülönített

kiskereskedelmi készletet nem tud biztosítani.

(10) Jövedéki terméket a jövedéki alany saját kiskereskedelmi elárusítóhelye

részére is a számla tartalmával megegyezõ bizonylattal adhatja át."

(2) A Jszt. 14. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A jövedéki alany a jövedéki terméke elõállításához beszerzett és

felhasznált közvetlen anyag, jövedéki termék származását, eredetét számlával,

import esetén vámokmánnyal, saját termelés esetén az Szt.elõírásainak

megfelelõ belsõ bizonylattal köteles igazolni, bizonylatolni."

10. §

A Jszt. 16. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Jövedéki termék - a bérfõzetett pálinka és borpárlat kivételével -

kizárólag jövedéki alanytól szerezhetõ be. A jövedéki termék beszerzését és

értékesítését számlával, kiszállítását árukísérõ jegyzékkel, nem adóalanytól

történõ beszerzés esetén az Szt. elõírásainak megfelelõ belsõ bizonylattal

kell bizonylatolni.

(5) A nagykereskedõ a raktárhelyiségét, illetve tárolótartálya telephelyét

kiskereskedelmi elárusítóhelyként nem használhatja, illetve a jövedéki termék

nagykereskedelmi készlete terhére kiskereskedelmi tevékenységet nem

folytathat, ha arra a 6. §-ban foglaltaknak megfelelõ külön kiskereskedelmi

elárusítóhelyet és elkülönített kiskereskedelmi készletet nem tud

biztosítani."

11. §

A Jszt. 17. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"17. § (1) A kiskereskedõ jövedéki terméket - a bérfõzetett pálinka és

borpárlat kivételével - kizárólag jövedéki alanytól szerezhet be, és az e

törvényben megjelölt üzletkörben, illetve ezen belül

a) motorbenzint, gázolajat és tüzelõolajat üzemanyagtöltõ állomáson,

kiskereskedelmi tárolótelepen, illetve háztartási tüzelõolajat önálló

háztartási tüzelõolaj eladóhelyen vagy tüzelõanyagtelephelyen,

b) egyéb jövedéki terméket csak üzlethelyiségben,

c) cigarettát automatán át is (automata üzlet)

értékesíthet.

(2) Az(1) bekezdés b) pontja szerinti üzlethelyiség csak egyféle, az e

törvényben megjelölt üzletkörû üzlethelyiségként mûködtethetõ. Az

üzlethelyiségben a jövedéki termék mellett kizárólag az üzletköri besorolásnak

megfelelõ egyéb termék értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása

folytatható, ideértve a vendéglátóipari tevékenység és szálláshelyszolgáltatás

esetén a külön jogszabályban megengedett vendéglátáson kívüli szolgáltatási

tevékenységek kiegészítõ jellegû végzését is.

(3) A kiskereskedõ az elárusítóhelye jövedéki termékkészletének részét képezõ

jövedéki termékét a saját üzemeltetésû mozgóboltján keresztül is

értékesítheti.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásában mozgóboltnak az a forgalmi

rendszámmal ellátott közúti gépjármû minõsül, amely

a) tüzelõolaj értékesítése esetén a vevõnek a felhasználás helyszínén történõ

kiszolgálását végzi, továbbá olyan tartállyal van összeszerelve (tankautó),

amely az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített, ólomzárral ellátott

mérõmûszeren (átfolyásmérõn), kiszolgálótömlõn és pillanatelzárón keresztül

méri ki a terméket;

b) dohánygyártmány, szesz és szeszesital, sör, kávé és fûszerpaprika-õrlemény

értékesítése esetén a kis-és tanyatelepülések ellátására rendszeresen

nyitvatartó kiskereskedelmi üzlethelyiségként üzemel, illetve olyan szilárd

alapanyagú térelemekkel körülhatárolt, zárt légtérrel rendelkezõ tehergépjármû

(autóbusz), amelyben a terméket eladótérben vagy utcán át szolgálják ki.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott kiskereskedõ az elárusítóhelye szerint

illetékes vámhivatalnak - a mozgóboltján keresztül történõ jövedéki

termékértékesítése megkezdését megelõzõen 6 munkanappal - köteles a jövedéki

engedélyét bemutatni, továbbá a mozgóboltként mûködõ közúti gépjármû típusát,

forgalmi rendszámát, az ellátott települések, értékesítési megállóhelyek

megnevezését, azok megközelítésének útvonalát, valamint a településenként,

megállóhelyenként elõre meghatározott nyitvatartási idõt írásban közölni. A

mozgóboltot piacokon, vásárokon és különbözõ alkalmi rendezvényeken tilos

üzemeltetni.

(6) A kiskereskedõ az általa forgalmazott, a készletében, a birtokában tartott

jövedéki termék származását (eredetét) számlával, származási bizonyítvánnyal

vagy más módon (szállítólevél, az Szt. elõírásainak megfelelõ belsõ bizonylat)

igazolni köteles.

(7) A kiskereskedõ egy tételben

a) a 67. § (2) bekezdése 1.-8. pontjában megjelölt jövedéki termékekbõl az ott

meghatározott mennyiséget,

b) motorbenzinbõl és gázolajból 800 litert, tüzelõolajból 3500 litert

meghaladó mennyiséget csak számla kibocsátásával értékesíthet, és a számlán a

következõ jelzést köteles feltüntetni: "Továbbértékesítés esetén a jövedéki

termék származásának igazolására nem alkalmas".

(8) A kiskereskedõ az (1) bekezdés b) pontja szerinti üzlethelyiségben -

ideértve a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott mozgóboltot is - a

vonatkozó jogszabályban elõírt pénztárgépet köteles alkalmazni.

(9) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott helyet, helyiséget a

kiskereskedõ termelési és nagykereskedelmi tevékenység folytatására nem

használhatja, a kiskereskedelmi készlet terhére nagykereskedelmi tevékenységet

nem folytathat."

12. §

(1) A Jszt. a 17. §-a után a következõ IV/A Fejezettel és címmel egészül ki:

"IV/A. Fejezet

A jövedéki termékek számbavétele, nyilvántartása,

elszámoltatása, a jövedéki biztosíték meghatározása"

(2) A Jszt. a következõ 17/A. §-sal egészül ki:

"17/A. §(1) A 14-16. §-okban meghatározott, valamint a termeltetési jövedéki

tevékenységet folytató jövedéki alany köteles folyamatosan, az 1-8. számú

mellékletek szerinti tartalommal telephelyenként és összesítve, a vámhivatal

által elfogadott és hitelesített nyomtatványon (ûrlapon) jövedéki

nyilvántartást vezetni, azt az elszámolási idõszak végén összegezni és

lezárni. A nyilvántartásba vett adatokat bizonylattal kell igazolni,

alátámasztani.

(2) A termelõ jövedéki alany a jövedéki termék gyártott mennyiségét naponta

köteles számbavenni és a nyilvántartásba bevezetni.

(3) A jövedéki termék önálló raktározását, tárolását és a termeltetési

tevékenységet végzõ jövedéki alany az 1-5/B. számú mellékletek részét képezõ

forgalmi számadást köteles készíteni.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott jövedéki alany az elszámolási

idõszakonként lezárt jövedéki nyilvántartása alapján a jövedéki termék

készletváltozásáról az 1-5/B. számú mellékletek forgalmi számadásai szerinti

tartalommal havonta elszámolást köteles a vámhivatalhoz benyújtani, az alábbi

termékbontásban és mennyiségi egységben:

a) mesterségesen fermentált dohány, mennyiségi egysége: kilogramm;

b) fogyasztási dohány, mennyiségi egysége: kilogramm;

c) szivar, cigaretta, mennyiségi egysége: 1000 darab;

d) etilalkohol, nyersszesz, finomított szesz, víztelenített szesz, a 3. § (3)

bekezdés d) pontjában meghatározott pálinka, a 3. § (3) bekezdés e) pontjában

meghatározott borpárlat, mennyiségi egysége: hektoliterfok;

e) rum, pálinka, likõr, fogyasztási borpárlat, kevert ital, egyéb szeszes

ital, mennyiségi egysége: hektoliterfok;

f) a szûretlen (fõzött) és szûrt (fejtett) sör, ezen belül hordós, palackos,

tank, dobozos kiszerelésû, mennyiségi egysége: hektoliter;

g) nyerskávé, pörköltkávé, valódi kávékivonat, mennyiségi egysége: kilogramm;

h) fûszerpaprika-õrlemény, mennyiségi egysége:kilogramm;

i) motorbenzin, gázolaj, tüzelõolaj, mennyiségi egysége: liter;

j) pentán, hexán, stabilgazolin, orsóolaj, egyéb benzin, petróleum, paraffinos

és paraffinmentes párlat, aromás szénhidrogén, mennyiségi egysége: liter;

k)fûtõolaj, cseppfolyósított butángáz és propán-bután gázkeverék,

cseppfolyósított földgáz, mennyiségi egysége: kilogramm.

(5) A (4) bekezdés szerinti elszámolást az elszámolási idõszakot követõ hónap

elsõ tíz munkanapján belül kell benyújtani. Az elszámolási idõszak kezdõ és

befejezõ napja a naptári hónap elsõ, illetve utolsó napjával egyezik meg.

(6) A jövedéki alany - a vámhivatal elõzetes egyetértése és jóváhagyása esetén

- mentesülhet az (1)-(3) bekezdés szerinti külön nyilvántartás vezetése alól,

ha bizonylati rendjét,

hagyományos vagy számítógépes nyilvántartását úgy alakítja ki, hogy annak

alapján az elõírt számbavétel teljesül,s az adatok üzemrészenként,

telephelyenként a jövedéki ellenõrzéshez bármikor rendelkezésre állnak.

(7) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásra kötelezett jövedéki alany a

belföldön értékesített jövedéki termékrõl (fermentált dohány, dohánygyártmány,

szesz, szeszes ital, sör, kávé, fûszerpaprika-õrlemény, kõolajtermék, egyéb

kõolajszármazék bontásban) vevõnként

a) az értékesített termék megnevezését, számla szerinti értékét, a számla

számát,

b) a vevõ nevét, székhelye (telephelye) címét, adóigazgatási azonosítószámát

és - jövedéki alany vevõ esetén - jövedéki engedélye számát,

c) a vásárlás idõpontját

tartalmazó külön vevõnyilvántartást is köteles vezetni, és az értékesített

termék értékét az elszámolási idõszak végén összesíteni.

(8) A vevõnyilvántartás vezetésekor az üzleti titok és a személyes adatok

védelmére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelõen kell eljárni,és azt kizárólag

a vámhivatalnak és az állami adóhatóságnak lehet, illetve - felkérésre - kell

rendelkezésre bocsátani.

(9) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott jövedéki alany a jövedéki termék

készletérõl - a vámhivatal negyedévenkénti és éves, továbbá a váratlan, elõre

be nem jelentett ellenõrzési célú készletfelvételének megkezdésekor -

készletbevallást köteles adni.

(10) A jövedéki alany a jövedéki termék importálása esetén a külön

jogszabályban meghatározott fizetési módokban - kivéve a bankkártyát és a

készpénzfizetést - állapodhat meg."

(3) A Jszt. a következõ 17/B.§-sal egészül ki:

"17/B. §(1) A termelõ jövedéki alany (a továbbiakban: termelõ) és a termelési

tevékenységet folytató importáló (a továbbiakban: importáló) a FAT

rendelkezései szerinti jövedéki terméket az ott meghatározott célra és

feltételek mellett a fogyasztási adó megfizetése nélkül (a továbbiakban:

adózatlan jövedéki termék) értékesítheti, illetve importálhatja.

(2) A termelõ és az importáló csak akkor jogosult az adózatlan jövedéki termék

értékesítésére vagy importálására, illetve a termelési, a termeltetési

tevékenységet folytató vevõ (a továbbiakban: vevõ) a beszerzésére, ha a FAT és

az e § (3)-(18) bekezdése rendelkezéseit betartja.

(3) A termelõ (1) bekezdés szerinti belföldi termékértékesítése akkor minõsül

teljesítettnek, ha az adózatlan jövedéki terméket a 14. § (6) bekezdésében

meghatározott szállítási okmánnyal adta át a vevõnek, és a vevõ vagy

megbízottja e szállítási okmány általa aláírt és cégbélyegzõjével ellátott egy

példányának a visszaküldésével az átvételt visszaigazolta.

(4) A vevõ és az importáló (a továbbiakban együtt: felhasználó) a vásárlást

megelõzõen az adózatlan jövedéki termék beszerzéséhez, illetve importálásához

az elsõfokú adóhatóságnak a FAT-ban meghatározott igazolása alapjánaz adó

megfizetése alóli mentesítést a vámhivataltól írásban köteles kérni.

(5) Amentesítési kérelemnek tartalmaznia kell

a) a felhasználó nevét, székhelye (telephelye) címét;

b) a beszerzésre, az importálásra kerülõ jövedéki termék megnevezését;

c) a jövedéki termék felhasználása helyének (helyeinek) címét;

d) az elsõfokú adóhatóság által kiadott és a mentesítési kérelemhez csatolt

(4) bekezdés szerinti adóigazolás számát, kiadásának keltét.

(6) Avámhivatal a mentességet a két példányban benyújtott mentesítési kérelem

záradékolásával, érvényességének meghatározásával, a benyújtása napját követõ

hat munkanapon belül köteles engedélyezni és annak egy példányát a felhasználó

részére visszaküldeni. A záradékolt mentesítés az (5) bekezdés d) pontja

szerinti adóigazolás keltétõl számított 90 napig érvényes.

(7) Vásárláskor a vevõ köteles a záradékolt mentesítést a termelõnek, illetve

importálás esetén az importáló a vámkezelést végzõ vámhivatalnak bemutatni és

arról másolatot adni.

(8) A (4) bekezdés szerinti mentesítési kérelemhez bejelentést kell csatolni,

amely a beszerzett, importált adózatlan jövedéki termék

a) felhasználásának célját és módját,

b) felhasználásával elõállított termékben, termékenként a felhasználási

arányszámát, kõolajtermék, egyéb kõolajszármazék elõállítása esetén a

komponensek, az adalékok megnevezését, mennyiségét

tartalmazza, melynek valós voltát a vámhivatal ellenõrizheti.

(9) A bejelentést a felhasználó az elsõ mentesítési kérelemhez köteles

csatolni és a továbbiakban a változásokat haladéktalanul bejelenteni. A

jövedéki termék eseti beszerzése, importálása esetén a bejelentést minden

egyes mentesítési kérelemhez mellékelni kell.

(10) A bejelentés alapján a vámhivatal a felhasználót nyilvántartásba veszi,

illetve az adózatlan jövedéki termék vásárlását és felhasználását ellenõrzi.

(11) A felhasználó köteles lehetõvé tenni a vámhivatal ellenõrzéssel

megbízott képviselõjének az üzem- és raktárhelyiségbe történõ belépést, az

adózatlan jövedéki termékkészlet és az annak felhasználásával elõállított

termék mennyiségének megállapítását, a gyártási eljárás ellenõrzését.

(12) A felhasználó az adózatlan jövedéki termékrõl a vámhivatal által

elfogadott és hitelesített nyomtatványon (ûrlapon) a 9.-9/B. számú mellékletek

szerinti nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni és az elszámolási idõszak

végén összegezni, a zárókészlet mennyiségét megállapítani. Az elszámolási

idõszak kezdõ és befejezõ napja a naptári hónap elsõ, illetve utolsó napjával

egyezik meg.

(13) Az adózatlan jövedéki termék készletváltozását és az annak

felhasználásával elõállított termék termelési adatait a felhasználó az Szt.

rendelkezéseinek megfelelõen köteles alátámasztani, igazolni.

(14) A felhasználó elszámolási idõszakonként köteles a (12) bekezdés szerinti

nyilvántartást egy példányban a vámhivatal részére, az elszámolási idõszakot

követõ hónap elsõ tíz munkanapján belül megküldeni.

(15) Az adózatlan jövedéki termék felhasználásának a vámhivatal által az

üzemben lefolytatott - 57/A. § szerinti -éves elszámoltatásakor a felhasználó

a 9/A. és 9/B. számú mellékletnek megfelelõ tartalommal éves összesítõt,

illetve termékelõállítás esetén ugyancsak a vámhivatal által elfogadott és

hitelesített nyomtatványon (ûrlapon)a 10. számú melléklet szerinti

tartalommal, jövedéki termékenként - azon belül az elõállított termékek

szerinti bontásban és összegezve - köteles éves kimutatást készíteni és azt a

vámhivatal által elõre meghatározott idõpontig benyújtani.

(16) Az adózatlan jövedéki terméknek a gyártás, tárolás és szállítás során

bekövetkezett megsemmisülését a felhasználó haladéktalanul köteles a

vámhivatalnak bejelenteni. Az igazolt megsemmisülést az elszámolásnál kell

figyelembe venni.

(17) A felhasználó a felhasználás során szennyezetté vált, de tisztítással,

regenerálással visszanyert adózatlan jövedéki termék tekintetében is a (11)-

(16) bekezdés szerint köteles eljárni.

(18) A felhasználó a terméke elõállításához beszerzett, közvetlen anyagként

felhasznált jövedéki termék származását, eredetét számlával, import jövedéki

termék esetén vámokmánnyal köteles igazolni."

(4) A Jszt. a következõ 17/C. §-sal egészül ki:

"17/C. §(1) A 17/B. § (4) bekezdésében meghatározott felhasználó - ha a

jövedéki terméket fogyasztási adóval növelt áron szerezte be, de azt a FAT

rendelkezései szerint termelési célra, a saját gyártású vagy termeltetett

terméke elõállításához közvetlen anyagként használja fel, és a jövedéki

terméket terhelõ fogyasztási adót fizetendõ fogyasztási adójából levonja, vagy

ennek hiányában az állami adóhatóságtól visszaigényli - az adózatlanná vált

jövedéki termékkészletét - a fûszerpaprika-õrlemény kivételével - köteles a

vámhivatalnak a 17/B. § (8) bekezdésében foglaltak szerint bejelenteni.

(2) A felhasználó a bejelentést az adózatlan jövedéki termék felhasználásának

kezdõ napját hat munkanappal megelõzõen köteles teljesíteni.

(3) A felhasználónak az (1) bekezdés szerinti adózatlan jövedéki termék

felhasználása esetén is a 17/B. § (10)-(18) bekezdésében foglalt

rendelkezéseket kell alkalmaznia."

(5) A Jszt. a következõ 17/D. §-sal egészül ki:

"17/D. § (1) A jövedéki alany a 9. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott

jövedéki biztosítékot köteles a nettó fogyasztásiadó-összeg alakulásának

megfelelõen kiigazítani és a változás szerinti biztosítékot nyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakhoz a jövedéki alany elõször a jövedéki

engedélye kiadása évét, illetve ezt követõen a tárgyévet követõ év február 28-

ig köteles a tárgyévi tényleges nettó fogyasztási adó alapján, a 9. § (5)

és(6) bekezdése szerint a jövedéki biztosíték értékét megállapítani.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a jövedéki

biztosíték értéke módosul, a számítási adatokat, a módosult jövedéki

biztosíték teljesítését igazoló bankgaranciát, vagy a saját ingatlan-tulajdont

igazoló iratokat, forgalmi értékbecslést március 31-ig köteles a vámhivatalnak

megküldeni.

(4) A saját ingatlan-tulajdonban adott jövedéki biztosíték esetén a jövedéki

tevékenység folytatására szóló jogosultság megszûnését (12. §) követõen a

területi parancsnokságnak az ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési

tilalom törlésérõl haladéktalanul intézkednie kell."

13. §

(1) A Jszt. 22. §-ának f) pontját követõ rendelkezése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/22. § Dohánygyártmány kiskereskedelmi értékesítése csak az üzletek

mûködésérõl szóló jogszabályban meghatározott

f) kereskedelmi szálláshelyek ( a fizetõ vendéglátóhely kivételével)/

" üzletkörbe tartozó kereskedelmi egységben, továbbá üzletköri besorolástól

függetlenül az üzemanyagtöltõ állomás, a közforgalmú repülõtér, a vasúti-és a

hajóállomás területén üzemeltetett üzlethelyiségekben, valamint a 2 ezer fõnél

kisebb népességszámú településen (lakott helyen) a postai szolgáltatást nyújtó

szolgáltató helyiségben megengedett."

(2) A Jszt. 22. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a 22. §

jelenlegi rendelkezésének számozása (1) bekezdésre változik:

"(2) Az a kiskereskedõ, amely (aki) dohánygyártmányt közvetlenül a termelõtõl

szerez be, e beszerzésével a külön jövedéki engedéllyel végezhetõ

nagykereskedelmi jövedéki tevékenység folytatását is megvalósítja."

14. §

A Jszt. 31. §-a elõtti cím helyébe a következõ cím lép:

"A bérfõzetett pálinka és borpárlat kiadásának feltételei"

15. §

A Jszt. 38. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"38. § (1) Belföldön kizárólag palackozott és - a vámszabadterület, a

tranzitterület, továbbá a zártárusítású diplomatabolt kivételével - zárjeggyel

ellátott szeszt és szeszes italt lehet fogyasztói forgalomba hozni.

(2) A zárjegy igénylésére, a palackra történõ elhelyezésére és elszámolására a

19-20. § és az 51-52. § rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

(3) A szesz és a szeszesitalok kiskereskedelmi forgalmazása csak az üzletek

mûködésérõl szóló jogszabályban meghatározott

a) általános áruház,

b) élelmiszer áruház,

c) élelmiszer szaküzletek közül az édesség, a kávé és a tea szakbolt,a

palackozott italok boltja,

d) élelmiszer jellegû vegyes üzlet,

e) vendéglátóipari üzletek ( a termelõ és segédüzem kivételével),

f) kereskedelmi szálláshelyek ( a fizetõ vendéglátóhelyek kivételével)

üzletkörbe tartozó kereskedelmi egységben, továbbá üzletköri besorolástól

függetlenül az üzemanyagtöltõ állomás, a közforgalmú repülõtér, a vasúti- és a

hajóállomás területén üzemeltetett üzlethelyiségben megengedett.

(4) A (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott üzletkörben, valamint az

üzemanyagtöltõ állomás, a közforgalmú repülõtér, a vasúti-és a hajóállomás

területén üzemelõ és nem a (3) bekezdés e) és f) pontja szerinti üzletkörbe

tartozó üzlethelyiségben szesz és szeszes ital kizárólag bontatlan palackban

értékesíthetõ.

(5) A szeszt és szeszes italt a (3) bekezdés e) és f) pontja szerinti

üzletkörök, továbbá az üzemanyagtöltõ állomás, a közforgalmú repülõtér, a

vasúti-és a hajóállomás területén üzemelõ vendéglátóipari üzletek és

kereskedelmi szálláshelyek raktárhelyiségeiben is bontatlan palackban lehet

tárolni, illetve ezek kiszolgálóhelyiségeiben, kiszolgálóhelyenként

egyidejûleg választékonként csak egy-egy bontott palackot lehet tartani,

palackból lehet szeszt és szeszes italt kimérni.

(6) E § alkalmazásában palackozottnak a két liter ûrtartalmat el nem érõ

göngyölegben forgalmazott szesz és szeszes ital minõsül. Reklám, kiállítási

célra, különleges ajándék-termékként a (3) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt

üzletkörû üzlethelyiségekben történõ forgalmazásra a jövedéki alany kérésére,

meghatározott mennyiségben, sorszámmal ellátott két liter ûrtartalmat elérõ

vagy meghaladó palack kiszerelését, értékesítését a vámhivatal

engedélyezheti."

16. §

A Jszt. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"39. § (1) A sörgyár és a sörfõzde a gyártáshoz használt üzemi berendezéseket

az Országos Mérésügyi Hivatallal hitelesíttetni köteles. Ezek a nyomótank, a

fejtõtank, valamint a sör kimérésére, illetve fejtésére szolgáló hordók és

szállítótartályok."

17. §

A Jszt. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"41. § (1) A sör forgalmazásánál - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a

szesz és a szeszesital forgalmazására a 38. § (3) és (4) bekezdésében

meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni."

18. §

A Jszt. 42. §-a (2) bekezdésének d) pontja és az azt követõ rendelkezés

helyébe a következõ rendelkezés lép:

/(2) A kávé kiskereskedelmi forgalmazása csak az - üzletek mûködésérõl szóló

jogszabályban meghatározott -/

"d) élelmiszer szaküzletek közül a kávé, a tea és az édesség szakbolt

üzletkörbe tartozó kereskedelmi egységben, továbbá üzletköri besorolástól

függetlenül az üzemanyagtöltõ állomás, a közforgalmú repülõtér, a vasúti- és a

hajóállomás területén üzemeltetett üzlethelyiségben, valamint a 2 ezer fõnél

kisebb népességszámú településen (lakott helyen) a postai szolgáltatást nyújtó

szolgáltató helyiségben megengedett."

19. §

(1) A Jszt. 43. §-a elõtti cím helyébe a következõ cím lép:

"A kõolajtermék és az egyéb kõolajszármazék termelésének,

termeltetésének,importjának és exportjának, nagykereskedelmi

forgalmazásának feltételei"

(2) A Jszt. 43. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"43. § (1) A kõolajtermék és az egyéb kõolajszármazék jövedéki üzemben

termelt, készletezett és értékesített, továbbá a termeltetett, az importált és

exportált, valamint a nagykereskedelemben forgalmazott mennyiségét egyaránt -

a cseppfolyósított butángáz és propán-bután gázkeverék, a cseppfolyósított

földgáz és a fûtõolaj kivételével - kompenzált, 15 °C hõmérsékletre

átszámított térfogatban kell meghatározni és nyilvántartásba venni. Az

átszámítást a mindenkor érvényes magyar szabvány szerint kell elvégezni.

(2) Adózatlan kõolajtermék és egyéb kõolajszármazék a jövedéki üzemben az

Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített tárolótartályban tárolható.

(3) A kõolajfeldolgozó üzem a gyártott kõolajtermék és egyéb kõolajszármazék

mennyiségének mérésére engedélyezett típusú, az Országos Mérésügyi Hivatal

által hitelesített mérõberendezést köteles alkalmazni.

(4) A vámhivatal a kõolajfeldolgozó üzem általa meghatározott berendezéseit,

mérõmûszereit, valamint a tároló- és szállítóeszközöket hivatalos zárral

látja el.

(5) A kõolajtermék és egyéb kõolajszármazék raktárközi forgalma és

értékesítése

a) tartállyal történõ (közúti, vasúti) szállítás esetén az Országos Mérésügyi

Hivatal által hitelesített mérõberendezés, zár (ólomzár),

b) csõvezeték-szállítás esetén (ideértve az uszálytöltést is) az Országos

Mérésügyi Hivatal által hitelesített áramlásmérõ vagy - annak hiányában -

tartályszintmérés

alkalmazásával történhet. A cseppfolyósított gáz tömegét csõvezeték-szállítás

esetén számítással kell meghatározni. Ennek módszerét a vámhivatalnak be kell

mutatni, és a telephelyen hozzáférhetõ helyen kell tartani.

(6) Az értékesítés és raktárközi forgalom esetén - az (1) és (5) bekezdésben

foglaltak figyelembe vételével - a szállítási okmányon fel kell tüntetni a

kõolajtermék és az egyéb kõolajszármazék

a) megnevezését;

b) tényleges hõmérsékletét;

c) átadott-átvett mennyiségét környezeti hõmérsékleten mért tényleges

térfogatban, illetve vasúti-, közúti- és uszályszállítás esetén a tömegét;

d) 15 °C hõmérséklethez tartozó sûrûségét;

e) 15 °C hõmérséklethez tartozó térfogatát;

f) szállításának célját (áttárolás, értékesítés);

g) szállításának rendeltetési helyét (címét, címzettjét);

h) átadása-átvétele keltét."

20. §

(1) A Jszt. 45. §-a elõtti cím helyébe akövetkezõ cím lép:

"A kõolajtermék kiskereskedelmi forgalmazásának feltételei"

(2) A Jszt. 48. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"48.§ A jövedéki alany gázolajat a vámhivatalhoz történõ elõzetes - három

munkanappal korábbi - bejelentés alapján az üzemanyagtöltõ állomáson és a

kiskereskedelmi tárolótelepen kívül is értékesíthet."

21.§

A Jszt. 54. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"54. § A jövedéki ellenõrzés

a) a jövedéki alany e törvényben meghatározott jogai gyakorlása és

kötelezettsége teljesítésének vizsgálatára,

b) bárkinek a felderítésére, aki jövedéki terméket engedély nélkül termel,

forgalmaz, importál és exportál, üzlethelyiségen kívül árusít, e törvény

elõírásainak megsértésével vásárol, értékesít,birtokol, szállít, az e

törvényben tiltott tevékenységet végez, zárjegyet hamisít vagy jogtalanul tart

birtokban, ezeket továbbadja, értékesíti, megvásárolja, felhasználja (a

továbbiakban: jogellenes tevékenység),

c) a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti terméket beszerzõ, felhasználó

nem jövedéki alany ellenõrzésére és elszámoltatására, illetve

d) a jogsértést elkövetõkkel szemben a jogkövetkezmények érvényesítésére

terjed ki."

22.§

(1) A Jszt. 55. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"55. § (1) A jövedéki ellenõrzést elsõfokú hatósági jogkörben az a vámhivatal

végzi, amelynek illetékességi területén a jövedéki vagy a jogellenes (54. § b)

pont) tevékenységet folytatják vagy elkövetik, illetve a 3. § (2) bekezdésének

b) pontja szerinti terméket beszerzik, felhasználják."

(2) A Jszt. 55. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a nem jövedéki alany jogi személyrõl, jogi személyiséggel nem

rendelkezõ szervezetrõl és természetes személyrõl vált ismertté vagy a

rendelkezésre álló adatok, a tevékenység folytatásának körülményei alapján

feltételezhetõ, hogy az 54. § b) pontjában meghatározott jogellenes

tevékenységet követett el vagy annak elkövetésében közremûködött, a

vámhivatal az ilyen személy jármûvét is megállíthatja, átvizsgálhatja,

beléphet a személy üzemébe, üzlethelyiségébe, raktárába, a jogellenes

tevékenység végzésére, elkövetésére használt területre, épületbe és lakóházba

(lakásba)."

23.§

A Jszt. 56. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"56. § (1) A (2) bekezdésben megnevezett szervek is kötelesek ellenõrizni,

illetve felderíteni az 54. § b) pontjában meghatározott jogellenes

tevékenységeket."

24.§

(1) A Jszt. 57. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/(2) A vámhivatal a jövedéki ellenõrzés keretében/

"d) negyedévenként megállapítja a termelt és készleten lévõ jövedéki termék

mennyiségét, fajtáját, valamint - ha az a jövedéki ellenõrzéshez szükséges -

minõségi jellemzõit, illetve elvégzi az adózatlan jövedéki termék közvetlen

anyagként való felhasználásának elszámoltatását az 57/A. § rendelkezéseinek

alkalmazásával;"

(2) A Jszt. 57. §-ának (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:

/(2) A vámhivatal a jövedéki ellenõrzés keretében/

"f) a jövedéki alany bejelentése alapján haladéktalanul kivizsgálja a

jövedéki terméknek a gyártás, tárolás, szállítás közben bekövetkezett

megsemmisülését, a mérõberendezés meghibásodását, jegyzõkönyvben rögzíti az

igazoltan megsemmisült jövedéki termék mennyiségét, a mérõberendezés

meghibásodásának leírását (idõpontját, okát, következményeit)."

(3) A Jszt. 57. §-a (3) bekezdésének a) pontját megelõzõ rendelkezése helyébe

a következõ rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglaltak megállapításához a vámhivatal

negyedévenként, illetve váratlan, elõre be nem jelentett idõpontban a jövedéki

nyilvántartások alapján elszámolást készít:"

25.§

A Jszt. az57 §.-a után a következõ címmel és 57/A. §-sal egészül ki:

"Az adózatlan jövedéki termék vásárlásának és

felhasználásának ellenõrzése

57/A. § (1) A vámhivatal a 17/B. és a 17/C. § szerint beszerzett és

felhasznált adózatlan jövedéki termék közvetlen anyagként történõ

felhasználásáról a felhasználót éves elszámoltatás keretében tételesen

elszámoltatja. Ennek során:

a) a naptári év végén vagy a felhasználóval közösen megállapított idõpontban

évente készletfelvétellel megállapítja a vásárolt jövedéki termék tényleges

mennyiségét;

b) felülvizsgálja a felhasználásról benyújtott elszámolást;

c) megállapítja a készlettöbbletet vagy hiányt;

d) a hiányt az igazolt megsemmisüléssel csökkenti;

e) a többletet nyilvántartásba veszi, a d) pont szerint korrigált hiány után

kiveti az e törvényben elõírt jövedéki bírságot.

(2) A vámhivatal az (1) bekezdésben foglalt éves elszámoltatás mellett év

közben is végezhet jövedéki elszámoltatást az 57. § (3) bekezdésében foglaltak

szerint. Az év közben végzett ellenõrzések során a megállapított hiányt,

illetve jövedéki bírság kivetést az éves elszámolásnál figyelembe kell venni."

26. §

A Jszt. 59. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/A vámhivatal a motorbenzin, a gázolaj és a háztartási tüzelõolaj

kiskereskedelmi forgalmazásánál/

"b) vizsgálja a kiskereskedelmi elárusítóhely tárolótartályába betárolt

(beérkezett) és kiszolgált motorbenzin, gázolaj és háztartási tüzelõolaj

mennyiségét, elszámolási idõszakonként vagy szúrópróbaszerûen elszámolást

készít, és megállapítja a készlettöbbletet;"

27.§

A Jszt. 66. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,

egyúttal a jelenlegi (3) bekezdés számozása (10), a (4) bekezdés számozása

(11) bekezdésre változik:

"66. § (1) A vámhivatal

a) a jövedéki ellenõrzés alól elvont termékek után,

b) az adózatlan jövedéki termékek készletében keletkezett készlethiány után,

c) a kiskereskedelmi elárusítóhely motorbenzin, gázolaj és tüzelõolaj

készletében megállapított többlet után,

d) az a)-c) pontban foglaltakon kívül, az e törvényben és a végrehajtási

rendeletekben elõírt, az üzemi- és mérõberendezések, tárolóeszközök

hitelesítésére, a vevõnyilvántartásra, a termelõ jövedéki alany

készletbevallására, a mozgóbolt üzemeltetésére, a sör üzlethelyiségen, illetve

a gázolaj üzemanyagtöltõ állomáson és kiskereskedelmi tárolótelepen kívüli

értékesítésére, a mérõberendezés és a hivatalos zár alkalmazására, a

denaturálásra elõírt rendelkezések megszegése, illetve a jövedéki tevékenység

folytatásának szüneteltetésére és újbóli megkezdésére, a jövedéki termék

készletváltozására, az adózatlan jövedéki termék beszerzésére és

felhasználására, a jövedéki biztosíték módosulására, a jövedéki engedélyben

szereplõ adatok változásának és a jövedéki tevékenység módosulásának

bejelentésére elõírt jelentési kötelezettség elmulasztása, valamint a zárjegy

elszámolás késedelmes teljesítése esetén, továbbá

e) a zárjegy hamisítása, a hamisított, illetve a jogtalanul megszerzett

zárjegy birtokolása, továbbadása, értékesítése, felhasználása esetén

jövedéki bírságot vet ki.

(2) Ha bármely jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet

és természetes személy

a) jövedéki terméket jövedéki engedély nélkül hoz nagy-és kiskereskedelmi

forgalomba, importál vagy exportál,

b) olyan jövedéki terméket hoz nagy- és kiskereskedelmi forgalomba, importál

és exportál, vagy szállít, amelynek a származását, eredetét nem tudja

igazolni,

a vámhivatal az e tevékenységekhez szolgáló helyiséget (a nagy- és

kiskereskedelmi elárusítóhelyet, a kereskedelmi, az import, export raktárt és

tárolóhelyet) a cselekmény elsõ elkövetése alkalmával 10 napra, a második és

minden további elkövetése alkalmával 30 napra lezárja, illetve a

szállítóeszközt zár alá veszi.

(3) Ha bármely jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet

és természetes személy

a) jövedéki engedély nélkül állít elõ jövedéki terméket, vagy a jövedéki alany

termelõ és termeltetõ a megtermelt jövedéki terméket az elszámoláshoz nem

veszi hiánytalanul nyilvántartásba,

b) termelõ, termeltetõ és importáló zárjegyköteles jövedéki terméket zárjegy

nélkül vagy hamis zárjeggyel belföldön értékesít,

c) nagy- és kiskereskedõ zárjegyköteles jövedéki terméket zárjegy nélkül

vásárol meg, készletez és értékesít, illetve ilyen terméket bizonyíthatóan

neki felróható okból hamis zárjeggyel hoz forgalomba,

a vámhivatal az e tevékenységekhez szolgáló helyiséget (a termelõ üzemet,

telepet, a nagy- és kiskereskedelmi elárusítóhelyet, a termelõ, termeltetõ,

importõr, nagy- és kiskereskedõ raktárát és tároló helyét) a cselekmény

elkövetõje elõl - az addig folytatott tevékenysége tekintetében - véglegesen

lezárja. A rendelkezés a helyiség egyéb irányú használatát, hasznosítását nem

érinti.

(4) A vámhivatal a lezárásról - fellebbezésre tekintet nélkül - végrehajtható

határozatot hoz. A határozatban a (2) bekezdés szerinti átmeneti lezárás

esetén a zárvatartás elsõ és utolsó napjáról, illetve a (3) bekezdésben

foglalt végleges lezárásról rendelkezni kell.

(5) A lezárásnál a romlandó áruk, az élõállatok elszállítására, az egyéb

termékek tárolásának, megõrzésének biztosítására a szükséges idõt biztosítani

kell. Az intézkedésbõl harmadik személyt ért kárért a cselekmény elkövetõje

köteles helytállni.

(6) A vámhatóság az átmenetileg lezárt helyiségre, illetve a végleges

lezárásig folytatott tevékenységhez használt termelõeszközökre hivatalos

zárat helyez el. Az ideiglenes zárvatartás idõtartamát jól láthatóan fel kell

tüntetni.

(7) A (2) és (3) bekezdés szerinti lezárást az elkövetõ lakására, vagy a

lakásától mûszakilag el nem különített helyiségre, továbbá arra a

kiskereskedelmi üzlethelyiségre, amelynek lezárása az üzletkörébe esõ

termékekbõl a településen az ellátást megakadályozná, nem lehet alkalmazni. Az

ilyen esetekben a 69. § (4) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott

összeg ötszörösét elérõ, de legalább 200 ezer forint jövedéki bírságot kell

kivetni.

(8) A vámhivatal az (1)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása

mellett, ha a cselekmény egyben a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV.

törvény rendelkezéseit is megsérti, büntetõeljárást kezdeményez.

(9) A jövedéki bírság kivetése, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott

lezárás tekintetében a cselekmény elkövetési helye szerint illetékes

vámhivatal jogosult intézkedni."

28. §

A Jszt. 67. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"67. § (1) E törvény alkalmazásábanjövedéki ellenõrzés alól elvont terméknek

(a továbbiakban: elvont termék) minõsül:

a) bármely termék, amelyet a termelõ jövedéki alany a jövedéki terméke

elõállításához közvetlen anyagként szerzett be, illetve az a jövedéki termék,

amelyet a 17/B. és 17/C. §-ban meghatározott nem jövedéki alany felhasználó

közvetlen anyagként terméke elõállításához szerzett be, és származását,

eredetét számlával, vámokmánnyal, az Szt. elõírásainak megfelelõ belsõ

bizonylattal nem tudja igazolni;

b) az a jövedéki termék, amelyet jövedéki engedély nélkül gyártottak, hoztak

forgalomba, importáltak, illetve amelynek a beszerzését, értékesítését

vagyszállítását a jövedéki alany vagy a szállítását végzõ bármely személy e

törvény rendelkezéseinek megsértésével végzi;

c) az a jövedéki termék, amelynek származását, eredetét forgalomba hozója,

szállítója számlával, vámokmánnyal, az Szt. elõírásainak megfelelõ belsõ

bizonylattal nem tudja igazolni, illetve vásárlója bizonyíthatóan nem járt el

kellõ körültekintéssel a termék jogszerû forgalmazásának tisztázása

érdekében;

d) az a jövedéki termék, amelyet üzlethelyiségen kívül, vagy nem az e

törvényben meghatározott üzletkörbe tartozó üzlethelyiségben, üzemanyagtöltõ

állomáson, kiskereskedelmi tárolótelepen, önálló háztartási tüzelõolaj

eladóhelyen vagy tüzelõanyag telephelyen hoztak kiskereskedelmi forgalomba,

kivéve a 41. § (2) bekezdésében a sörre és a 48. §-ban a gázolajra adott eseti

engedéllyel történõ értékesítést;

e) ha a jövedéki terméket export célra adták el, és az exportáló annak

teljesítését a 15. § (3) bekezdése szerint a termék kiszállításának

megkezdését követõ 30 napon belül nem tudja igazolni;

f) az a palackozott szesz és szeszes ital, kávé, fûszerpaprika-õrlemény és

dohánygyártmány, amelyet a termelõ, a termeltetõ és importáló zárjegy nélkül

vagy hamis zárjegy alkalmazásával, vagy jogtalanul szerzett zárjeggyel ellátva

belföldön értékesít, amelyet a nagy- és kiskereskedõ zárjegy nélkül vásárol

meg, készletez és értékesít, illetve ilyen terméket bizonyíthatóan neki

felróható okból hamis zárjeggyel hoz forgalomba;

g) az a háztartási tüzelõolaj, amelynek a 46. § (1) bekezdésében meghatározott

jelzését megváltoztatták;

h) a cukorcefre és az abból készült szesz és szeszesital;

i) az a szárított és fermentált dohány, amelyet közvetlen fogyasztási célra

adtak át, értékesítettek, illetve megvásároltak, birtokban tartanak;

j) az a fûszerpaprika-féltermék, amelyet közvetlen fogyasztásra adtak át,

értékesítettek, illetve vásároltak;

k) az az adózatlanul vásárolt, de nem közvetlen anyagként felhasznált

(értékesített) jövedéki termék, amely után a fogyasztási adót nem fizették

meg;

l) az az adózatlanul értékesített jövedéki termék, amelynek értékesítése a

17/B. § (3) bekezdése szerint - az értékesítést követõ 30 nap elteltével - nem

minõsül teljesítettnek, illetve az a 17/C. § (1) bekezdése szerinti adózatlan

jövedéki termék, amelynek felhasználását a 17/C. § szerint nem jelentették be;

m) az a (2) bekezdés szerint kereskedelmi mennyiségûnek minõsülõ jövedéki

termék, amelyet az 55. § (3) bekezdése szerint folytatott jövedéki ellenõrzés

során a nem jövedéki alanynáltalálnak meg, és annak származását, eredetét,

birtokolásának jogszerûségét nem tudják igazolni.

(2) Az (1) bekezdés m) pontjában foglaltak alkalmazásában kereskedelmi

mennyiségû jövedéki terméknek

1. cigarettából a 2000 darabot,

2. szivarból a 200 darabot,

3. fogyasztási dohányból az 1000 grammot,

4. szeszbõl választékonként a3 litert,

5. szeszes italból választékonként a 3 litert,

6. sörbõl az 50 litert,

7. kávéból az 5 kilogrammot,

8. fûszerpaprika-õrleménybõl az5 kilogrammot,

9. üzemanyagból az üzemeltetett gépjármûvek mûszakilag in dokolt egy havi

szükségletét,

10. tüzelõolajból a fûtési idényre számított éves szükséglet idõarányos

részét

meghaladó beszerzett, tárolt, birtokban tartott mennyiség minõsül."

29.§

A Jszt. 68. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"68. § (1) A büntetõeljárásban le nem foglalt,megtalált elvont terméket

a) a 67. § (1) bekezdése a), k) és l) pontjában meghatározott, továbbá

azokban az esetekben, ha a jövedéki alany a jövedéki engedélye szerinti általa

gyártott, importált, exportált, nagy- és kiskereskedelmi tevékenysége során

forgalmazott jövedéki terméke származását, eredetét nem tudja igazolni, a

vámhivatal ezen elvont terméket többletként állapítja meg és a jövedéki

alannyal készletre veteti;

b) a 67. § (1) bekezdésében foglalt egyéb - az a) pontba nem tartozó -

esetekben az elvont terméket, továbbá a tárgyi bizonyítási eszközt a

vámhivatal lefoglalja.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint lefoglalt

a) terméket el kell kobozni, az elkobzásról a jövedéki bírságot megállapító

határozatban kell rendelkezni;

b) tárgyi bizonyítási eszköz lefoglalását - az (5) bekezdésben foglalt

eltéréssel - meg kell szüntetni, ha az eljárás érdekében arra már nincs

szükség és a jogerõs jövedéki bírságot megfizették.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint elkobzott termékek közül

a) a zárjegy nélküli vagy a hamis, illetve a jogellenesen megszerzett

zárjeggyel ellátott dohánygyártmányt, szeszt, szeszes italt, kávét és

fûszerpaprika-õrleményt a vámhivatal felügyelete mellett meg kell semmisíteni;

b) az a) pontba nem tartozó egyéb elkobzott termékek esetén a vámhivatal

intézkedik azoknak az állam javára történõ értékesítésérõl, illetve

eredménytelenség esetén azt is az a) pont szerint megsemmisíti;

c) a megsemmisítésre kerülõ termékek megsemmisítési, illetve az elkobzott

termékek környezeti kártételének meg-szüntetésével felmerülõ költségeket a 70.

§ (1) bekezdése szerinti elkövetõ a 71. §-ban foglalt eljárás alapján köteles

megfizetni.

(4) Ha a hatóság vagy a bíróság a büntetõeljárásban lefoglalt elvont terméknek

a visszaadását rendeli el, de az e törvény rendelkezései szerint - egyéb okból

- elkobzás alá esik, a vámhivatal az elvont terméket lefoglalja és az e § (2)

és (3) bekezdése rendelkezései szerint jár el.

(5) A tárgyi bizonyításieszközként lefoglalt,

a) a szárított és fermentált dohány feldolgozására alkalmas gépet, ha azt

nem a fermentáló, a dohánygyár használja, tartja birtokában,

b) a szeszgyártásra alkalmas készüléket, amelyet nem a vámhivatal engedélyével

és ellenõrzése mellett mûködtetnek, a 27. § (4) bekezdésében megjelölt

kivétellel,

el kell kobozni."

30.§

(1) A Jszt. 69. §-ának (4)-(7) bekezdéseihelyébe a következõ rendelkezések

lépnek:

"(4) A jövedéki bírság mértéke - az (5)-(8) bekezdésben foglalt eltéréssel -

a) a 67. § (1) bekezdésének b)-g), k) és l) pontjaiban szereplõ elvont

termékek után az (1) bekezdés szerint meghatározott bírságalapnak

1. dohánygyártmányoknál a 140 %-a,

2. szesznél és szeszes italnál a 160 %-a,

3. sörnél a 110 %-a,

4. kávénál a 60 %-a,

5. fûszerpaprika-õrleménynél a 100 %-a,

6. motorbenzinnél, gázolajnál és

tüzelõolajnál 120 %-a,

de legalább 20 ezer forint, illetve a 67. § (1) bekezdésének m) pontjában

foglalt esetekben az 1.-6. alpontok alapján meghatározott összeg kétszerese,

de legalább 100 ezer forint;

b) cukorcefre után 200 forint literenként;

c) a 67. § (1) bekezdésének i) pontjában foglalt esetekben a szárított és

fermentált dohány után 1000 forint kilogrammonként;

d) a 67. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott esetben a

fûszerpaprika-féltermék után 1000 forint kilogrammonként;

e) az egyéb kõolajszármazékok elvont mennyisége után a termék fogyasztási

adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó termelõi értékesítési

egységárának 500 %-ával felszorzott összeg, de legalább 100 ezer forint, ahol

egységárként az elvont terméknek vagy a használati érték alapján vele

azonosítható terméknek a jövedéki ellenõrzés idõpontjában leggyakrabban

érvényesülõ (szokásos) árát kell számításba venni.

(5) Az adózatlan készletekben keletkezett készlethiány, az üzemanyagtöltõ

állomás motorbenzin, gázolaj, továbbá a kiskereskedelmi elárusítóhelyek

tüzelõolaj készletében megállapított készlettöbblet után a jövedéki bírság

mértéke az (1) bekezdés szerint meghatározott bírság-alapnak

1. dohánygyártmányoknál a 110 %-a,

2. szesznél és szeszes italnál a 120 %-a,

3. sörnél a 80 %-a,

4. kávénál az 50 %-a,

5. fûszerpaprika-õrleménynél a 100 %-a,

6. motorbenzinnél, gázolajnál és

tüzelõolajnál a 90 %-a,

illetve az egyéb kõolajszármazékoknál a (4) bekezdés e) pontja szerint

kiszámított összegnek az 50 %-a.

(6) A 67. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott elvont termék után a

vámhivatal

a) jövedéki alany esetén az elvont termék felhasználásával elõállított

jövedéki termék egységnyi mennyiségére a (4) bekezdés a) pontja szerint

számított bírságnak ésaz elvont termék mennyiségének a szorzatával,

b) a nem jövedéki alany felhasználó esetén az elvont jövedéki termék

mennyiségére a (4) bekezdés a) pontja szerint

meghatározott összeg kétszeresét elérõ, de legalább 100 ezer forint jövedéki

bírságot vet ki.

(7) A 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt esetben

a) a természetes személy terhére legalább 10 ezer forint és legfeljebb 100

ezer forint;

b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet terhére

legalább 50 ezer forint és legfeljebb 500 ezer forint

jövedéki bírság vethetõ ki."

(2) A Jszt. 69. §-a a következõ (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A 66. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt esetekben a jövedéki bírság

a megtalált hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegy darabszámával és

díjtételével számított összeg ötszöröse.

(9) Ha az elvont terméket sem a büntetõ-, sem a jövedéki eljárás során nem

lehet lefoglalni, de az elvonás ténye bizonyított, a jövedéki bírság alapját a

rendelkezésre álló adatok alapján becsléssel kell megállapítani. A becslési

eljárás során az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit

kell megfelelõen alkalmazni."

31.§

A Jszt. 70. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A jogerõs jövedéki bírság sem hivatalból, sem kérelemre nem engedhetõ el

és nem mérsékelhetõ. Kérelemre a természetes személy részére fizetési

halasztást, részletfizetést a területi parancsnokság engedélyezhet, ha a

bírság egyösszegben való megfizetése a személy családi, jövedelmi, vagyoni és

szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést

jelentene."

32.§

A Jszt. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"71. § (1) A vámhivatal az elvont termék mennyisége, értéke után a jövedéki

bírság alapját és a fizetendõ jövedéki bírság összegét, valamint az elkobzás

elrendelését határozattal állapítja meg."

33. §

A Jszt. 73. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A tartozást

a) azon fizetésre kötelezett esetében, amely a jövedéki biztosítékot

bankgaranciában teljesítette,

aa) a jövedéki bírságot megállapító jogerõs határozat megküldésével a

bankgaranciát kiállító pénzintézet számlájának terhére,

ab) a jövedéki bírság bankgaranciával nem fedezett összegére vonatkozóan

azonnali beszedési megbízással;

b) az a) pontba nem tartozó fizetésre kötelezett személy esetén,

ba) ha bankszámlával rendelkezik, azonnali beszedési megbízással,

bb) ha nem rendelkezik bankszámlával, a munkabérébõl vagy egyéb rendszeres

járadékából történõ letiltással

kell végrehajtani."

34.§

A Jszt. 79. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy

a)az ipari és kereskedelmi, valamint a földmûvelésügyi miniszterrel

egyetértésben a jövedéki termék termelési, raktározási, mérési, szállítási

elszámolható veszteség normáit és többleteit,

b) a jövedéki ellenõrzés alól elvont termék vámhivatal által történõ

lefoglalásának, elkobzásának és megsemmisítésének részletes szabályait

rendeletben határozza meg."

35. §

A Jszt. 3. számú melléklete helyébe az e törvény szerinti 1. számú, a 4. számú

melléklete helyébe a 2. számú, a 9. számú melléklete helyébe a 3. számú, a 10.

számú melléklete helyébe a 4. számú melléklet lép, és kiegészül az 5. számú

melléklet szerinti 5/B. számú, a 6. számú melléklet szerinti 9/A. számú és a

7.számú melléklet szerinti 9/B. számú melléklettel.

36. §

A szabálysértésekrõl szóló 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 79. §-

ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"79. § (1) A pénzügyi, vám- és devizaszabálysértési ügyben a tényállás

felderítése érdekében az eljáró szerv az elkövetõt és a tanukat kikérdezheti,

a bizonyítékul szolgáló vagy elkobzás alá esõ tárgyakat lefoglalja, továbbá

megfigyelést, valamint könyv-, árukészlet-, helyszín- és helyiségellenõrzést

végezhet. A pénzügyi és vámszervek ezen felül - a külön jogszabály szerint -

jármû-, csomag- és személyellenõrzést is tarthatnak, az elkövetõt pedig a

szabálysértés alapos gyanúja esetén feltartóztathatják és elõállíthatják."

37. §

(1) A FAT 7.§-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

[(1) Az adóalany és az importáló]

"b) a stabilgazolin, a benzin, kivéve a motorbenzint, a benzol, a toluol, a

xilol, az orto-xilol, az aromatol, a petróleum, a gázolaj, kivéve a dízel-

motorokhoz való gázolajat, a paraffinos és paraffinmentes párlat"

/(az a) és b) pont a továbbiakban együtt: jövedéki termék)

belföldi értékesítése, illetve importálása esetén mentesülhet az adó

megfizetése alól./

(2) A FAT 7. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/(3) A vevõ, illetve az importáló akkor kérhet és kaphat mentesítést az adó

megfizetése alól, ha/

"a) a jövedéki terméket közvetlen anyagként a saját elõállítású vagy a

bérmunkában termeltetett termékéhez, ezen belül a sugárhajtómûvek üzemanyagát

(55-14-2) kizárólag a sugárhajtású és gázturbina meghajtású harci repülõgép,

helikopter, illetve a nemzetközi légiforgalomban résztvevõ belföldi és

külföldi lajstromjelû sugárhajtású és gázturbina meghajtású repülõgép

hajtóanyagaként használják fel;

b) a Jszt-ben meghatározott feltételek szerinti mentesítési kérelmet nyújt be

és mentesítést kap, teljesíti a nyilvántartási és elszámolási elõírásokat;"

(3) A FAT 11. § (1) bekezdése f) pontjának fb) alpontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/f) az e)pontban foglaltak alkalmazása szempontjából közvetlen

anyagfelhasználásnak minõsül az is, ha/

"fb) az 1. számú melléklet 21. pontja b) alpontjában szereplõ petróleumból a

sugárhajtómûvek üzemanyagát (55-14-2) kizárólag a sugárhajtású és gázturbina

meghajtású harci repülõgép, helikopter, illetve a nemzetközi légiforgalomban

résztvevõ belföldi és külföldi lajstromjelû sugárhajtású és gázturbina

meghajtású repülõgép hajtóanyagaként használják fel;"

38. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésekben foglalt eltéréssel - akihirdetése

napján lép hatályba.

(2) Az a jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet és

természetes személy, amely (aki) e törvény hatályba lépése elõtt már

termelési, termeltetési, önálló raktározási, tárolási, import, export és

nagykereskedelmi tevékenység folytatásához jövedéki engedéllyel rendelkezett,

a Jszt. 9. §-ának (4)-(11) bekezdéseiben meghatározott feltételek teljesítése,

jövedéki engedélyének a területi parancsnokság által történõ záradékolása

nélkül legfeljebb 1995. december 31-éig folytathatja jövedéki tevékenységét.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott jövedéki alany a Jszt. 10. §-a(2)

bekezdésének f) pontja szerinti igazolást legkésõbb 1995. szeptember 30-áig

köteles az engedélyezõ hatósághoz benyújtani, a területi parancsnokság pedig

az igazolások alapján a feltételek teljesítésével a jövedéki engedélyt 1995.

december 31-éig záradékolni.

(4) Az a jövedéki alany, amelyet (akit) a Jszt. 17/A. §-ának (7) bekezdése

vevõnyilvántartás vezetésére kötelez, e vevõnyilvántartást legkésõbb 1995.

augusztus 1-jétõl köteles folyamatosan vezetni.

(5) Szeszt és szeszesitalt a termelõ, a termeltetõ és az importáló jövedéki

alany a Jszt. 38. §-ának (6) bekezdésében meghatározott két liter vagy azt

meghaladó ûrtartalmú göngyölegben legfeljebb 1995. szeptember 30-áig, a

kereskedõ legfeljebb 1995. december 31-éig hozhat fogyasztói forgalomba,

illetve importálhat.

(6) Az a jövedéki alany, amely (aki) jövedéki tevékenységét nem folyamatosan

végzi, illetve olyan tevékenység végzésére is kért és kapott jövedéki

engedélyt, amelyet nem végez folyamatosan (a Jszt. 9. §-ának (14) bekezdésében

foglaltak szerint), jövedéki engedélyét legkésõbb 1995. június 30-áig köteles

az engedélyezõ hatóságnak visszaadni, illetve módosíttatni.

(7) Az a jövedéki alany, amely (aki) e törvény hatályba lépése elõtt már

jövedéki engedéllyel rendelkezett, a Jszt. 9. §-a (4) bekezdésének b)

pontjában foglalt elõírásnak elsõ ízben az 1995. évrõl készített éves

beszámoló során köteles eleget tenni.

(8) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg

a) a Jszt. 15. §-ának (4) és (5) bekezdése, 30. §-ának (2) bekezdése, 32.§-a,

33. §-a, 37. §-ának (2) bekezdése, 41. §-ának (3) bekezdése, 43. §-ának (5)

bekezdése, 44. §-a, 57. §-ának (4) bekezdése,59. §-ának (2) bekezdése, 69. §-

ának (2) bekezdése, a 12. számú melléklete,

b) az Sztv. 113/A. §-a

hatályát veszti.

1. számú melléklet a ... számú törvényhez

"3. számú melléklet

az 1993. éviLVIII. törvényhez

Az italgyár jövedéki nyilvántartásainak tartalma

I.Szesz számadás (szesz fajtánként,a 17/A. § (4) bekezdésének c) pontja

szerinti termékbontásban és összegezve)

1) Szesz fajtája (megnevezés és ITJ szám):

2) Nyitókészlet az elszámolási idõszak elején:

3) Beszerzések részletezése (idõpont, szállító, mennyiség), ezen belül:

a) adózatlanul beszerzett

b) adózottan beszerzett, de az adó visszaigénylésével adózatlanná vált

c) saját elõállítású szesz átvétele szeszesital gyártásra

4) Felhasználások részletezése (idõpont, jogcím)

a) szeszes ital gyártáshoz felhasznált mennyiség (szeszes ital fajtánként

részletezve)

b) egyéb adóköteles célra történt felhasználás mennyisége (felhasználási célok

részletezésével)

c) igazoltan megsemmisült, megsemmisített mennyiség

5) Zárókészlet az elszámolási idõszak végén:

II. Italgyártási napló

a) A gyártás megkezdésének idõpontja:

b) A gyártó tartály száma:

c) A gyártás száma:

d) Az alapanyagkéntfelhasznált szesz mennyisége (liter, szeszfok,

hektoliterfok):

e) A gyártott szeszes ital megnevezése (fajtája) és szeszfoka, mennyisége

literben és hektoliterfokban:

III. Italforgalmi számadás (italfajtánként)

1) Nyitókészlet az elszámolási idõszak kezdetén:

2) Bevétel

a) a termelt szeszes ital fajtája, mennyisége:

b) importként beszerzett szeszes ital fajtája, mennyisége:

c) egyéb címen bevételezett szeszes ital fajtája:

3) Kiadás

a) értékesített szeszes ital fajtája, mennyisége:

b) exportként kiszállított szeszes ital fajtája, mennyisége:

c) igazoltan megsemmisült vagy jövedéki ellenõrzés

mellett megsemmisített szeszes ital fajtája, mennyisége:

d) a mintavételi szabványban elõírt módon vett minta mennyisége:

4) Zárókészlet az elszámolási idõszak végén:"

2. számú melléklet a .... számútörvényhez

"4. számú melléklet az 1993. évi LVIII. törvényhez

A sörgyár és sörfõzde jövedéki nyilvántartásainak tartalma

I. Sörtermelési napló

Szûrt sör termelése

1. Szûrés nyomótankba

a) kezdõ és befejezõidõpont

b) szûrt sör mennyisége nyomótankban

2. Késztermék fejtése

a) nyomótankból fejtett: hordós sör mennyisége:

tanksör mennyisége:

palacksör mennyisége (ûrtartalom szerinti

bontásban és összesen-

ben):

dobozos sör mennyisége (ûrtartalom szerinti

bontásban és össze-

senben):

b) tankautóból fejtett: hordós sör mennyisége:

palacksör mennyisége (ûrtartalom szerinti bontásban

és összesen-

ben):

dobozos sör mennyisége (ûrtartalom szerinti

bontásban és össze-

senben):

c) fejtési veszteség:

Szûretlen sör termelése

1. Fejtés

a) kezdõ és befejezõ idõpont

b) ászoktartályból: fejtõtankba fejtett mennyiség

tankautóba fejtett mennyiség

c) fejtési veszteség

2. Késztermék fejtése

a) fejtõtankból fejtett: hordós sör mennyisége:

tanksör mennyisége:

palacksör mennyisége (ûrtartalom szerinti bontásban

és összesen-

ben):

dobozos sör mennyisége (ûrtartalom szerinti

bontásban és össze-

senben):

b) tankautóból fejtett: hordós sör mennyisége:

palacksör mennyisége (ûrtartalom szerinti bontásban

és összesen-

ben):

dobozos sör mennyisége (ûrtartalom szerinti

bontásban és össze-

senben):

c) fejtési veszteség:

II. Sörforgalmi számadás

(sör fajtánként, a 17/B. § (4) bekezdésének e) pontja szerinti termékbontásban

és összegezve)

1) Nyitókészlet az elszámolási idõszak kezdetén

2) Bevétel

a) termelt sör fajtája, mennyisége

b) importként beszerzett sör fajtája, mennyisége

c) egyéb címen bevételezett sör fajtája, mennyisége

3) Kiadás

a) értékesített sör fajtája, mennyisége

b) exportként kiszállított sör fajtája, mennyisége

c) egyéb, adóköteles felhasználás mennyisége

d) igazoltan megsemmisült vagy jövedéki ellenõrzés mellett

megsemmisített sör mennyisége

f) a mintavételi szabványban elõírt módon vett minta mennyisége

4) Zárókészlet az elszámolási idõszak végén"

3. számú melléklet a ... számú törvényhez

"9. számú melléklet

az 1993. évi LVIII.törvényhez

Az adózatlan jövedéki termék beszerzésének és felhasználásának folyamatos

nyilvántartása

(Termék fajtánként a 17/A. § (4) bekezdése szerinti termék részletezettséggel

és mennyiségi egységben)

1. Adózatlan jövedéki termék megnevezése és mennyiségi egysége

2. Nyitókészlet az elszámolási idõszak kezdetén

3. Beszerzések részletezése (idõpont, szállító, mennyiség)

4. Felhasználások részletezése (idõpont, jogcím)

a) közvetlen anyagként, saját elõállítású termékhez (termékekhez),

termékenkénti részletezésben és összesenben

b) egyéb, adóköteles felhasználás

c) igazoltanmegsemmisült, megsemmisített

5. Zárókészlet az elszámolási idõszak végén"

4. számú melléklet a ... számú törvényhez

"10. számú melléklet

az 1993. évi LVIII.törvényhez

Az adózatlan jövedéki termék felhasználásának éves szintû kimutatása

Idõszak:.....év

1. A felhasználó neve, telephelye, vámhivatali nyilvántartási száma, a

nyilvántartó vámhivatal székhelye

2. Adózatlan jövedéki termék megnevezése és mennyiségi egysége

3. Közvetlen anyagként, saját elõállítású termékhez történt felhasználás

elszámolása (elõállított termékenként részletezve és összegezve)

a) az elõállított termék megnevezése és ITJ száma

b) az elõállított termék mennyisége

c) a bejelentett felhasználási arányszám, kõolajtermékeknél a komponensek, az

adalékok mennyisége

d) az arányszám a komponensek, az adalékok mennyisége szerint felhasználható

jövedéki termék mennyisége

e)a termék elõállítására ténylegesen felhasznált jövedéki termék mennyisége

(egyezõen a 9.sz. melléklet szerinti nyilvántartásban elszámolt havi

felhasználás éves szintre összegzett adatával)

f) túllépés vagy megtakarítás

4) Nem termékelõállításhoz történt, adóköteles felhasználás mennyisége

5) A kimutatás elkészítésének ideje, cégszerû aláírás"

5. számú melléklet a ... számú törvényhez

"5/B.számú melléklet

az 1993. évi LVIII.törvényhez

A kávéüzem jövedéki nyilvántartásának tartalma

Termékforgalmi számadás

1. Nyitókészlet elszámolási idõszak elején

2. Bevétel

a) az elõállított termék mennyisége

b) importként beszerzett termék mennyisége

c) egyéb címen történõ beszerzés, betárolás

3. Kiadás

a) belföldi értékesítés mennyisége

b) saját felhasználás mennyisége

c) exportként kiszállított mennyiség

d) igazoltan megsemmisült mennyiség

e) a mintavételi szabványban elõírt módon vett minta mennyisége

4. Zárókészlet az elszámolási idõszak végén"

6. számú melléklet a .... számú törvényhez

"9/A.számú melléklet

az 1993. évi LVIII.törvényhez

Az adózatlan sugárhajtómû üzemanyag beszerzésének és

felhasználásának folyamatos nyilvántartása

(mennyiségi egység:hektoliter, 15 °C hõmérsékleten)

1) Nyitókészlet az elszámolási idõszakkezdetén:

2) A beszerzés részletezése (idõpont, szállító, mennyiség):

3) A felhasználás részletezése (jogcím,idõpont):

a) sugárhajtású, gázturbinás gépek üzemanyagaként:

- belföldi lajstromjelû légijármû üzemeltetésére:

- külföldi lajstromjelû légijármû üzemeltetése:

b) egyéb saját, adóköteles felhasználás:

c) adóköteles értékesítés:

4) Zárókészlet az elszámolási idõszakvégén"

7. számú melléklet a ..... számú törvényhez

"9/B.számú melléklet

az 1993. évi LVIII.törvényhez

Az adózatlan tüzelõolaj beszerzésének ésfelhasználásának

folyamatos nyilvántartása

(mennyiségi egység:hektoliter, 15 ° C hõmérsékleten)

1) Nyitókészlet az elszámolási idõszakkezdetén:

2) A beszerzés részletezése (idõpont, szállító, mennyiség):

3) A felhasználás részletezése (jogcím,idõpont):

a) elektromos áram termeléséhez:

b) egyéb saját, adóköteles felhasználás:

c) adóköteles értékesítés:

4) Zárókészlet az elszámolási idõszakvégén"

Általános indokolás

1993. július 1-én lépett hatályba a magas adótartalmú, ezért az

adócsalásoknak fokozottan kitett jövedéki termékek termelési, forgalmazási

feltételeit elõíró,a jövedéki ellenõrzést és szankcionálást kialakító új

szabályozás, a jövedéki törvény. Hatásaként elindult egy kedvezõ irányú

változás, a jövedéki piac szereplõinek nagyobb része szabályozott keretek és

ellenõrzések mellett mûködik, a visszaélések bizonyos mértékben

visszaszorultak. Az adómegkerülésre irányuló törekvések azonban nem szûntek

meg, sõt új utakat keresnek, s a feketegazdaság aktivitása sem csökkent

érezhetõen.

A vártnál kisebb eredmények alapvetõen két okra vezethetõk vissza. Az egyik ok

a jövedéki ellenõrzés gyakorlatban való funkcionálásának hiányosságaiban, nem

kellõ hatásfokában jelölhetõ meg. A másik ok viszont abban keresendõ, hogy a

jövedéki tevékenységek folytatásához kialakított feltételrendszer, a hatályos

elõírások és szabályok nem bizonyultak elégségesnek a kitûzött célok

elérésében.

Szükség van tehát a szabályozás változtatására, elsõdlegesen a szigorítására,

amely korrigálja a gyakorlati végrehajtás során felszínre került gyenge

pontokat, illetve a jövedéki ellenõrzés feladatának hatékonyabb ellátásához,

ezen belül a feketegazdaság elleni küzdelemhez, a feketegazdaság

visszaszorításához a jogi szabályozás oldaláról jobb feltételeket teremt, a

szankciók szigorításával erõsíti azok preventív hatását.

A Javaslatban megfogalmazott módosítások, új szigorító rendelkezések végsõ

soron az adóbevételek növelésére irányulnak. Az adóbevételekre gyakorolt

pozitív hatásuk a jelen körülmények között kiesõ adók nagyságrendjével

összefüggésben ítélhetõ meg.

A feketegazdaság (beleértve a legalizált, de a különbözõ manipulációkkal az

adókat megrövidítõ vállalkozások ilyen irányú tevékenységét is) a jövedéki

piacon számottevõ részesedéssel bír. Jelenléte jövedéki termékenként eltérõ,

legjelentõsebb a dohány, a szesz, szeszesital és a kõolajtermékek esetében.

Ezen belül amíg a dohánytermékeknél inkább a feketekereskedelem a neuralgikus

pont, addig a szesznél, szeszesitaloknál és a kõolajszármazékoknál igen

számottevõ az illegális gyártás, elõállítás is.

A legális (adózott) értékesítés rendelkezésre álló többéves adatsora, illetve

a végrehajtott adóemelések és a ténylegesen realizált adóbevételek összevetése

alapján a feketepiaci részarány a dohánygyártmányoknál legalább 15-20 %-ra, a

szesz, szeszesitaloknál 20 %-ot meghaladóra becsülhetõ, a kiesõ áfa és

fogyasztási adó bevétel pedig a dohánygyártmányoknál legalább 8-10 milliárd, a

szesznél, szeszesitaloknál 6-8 milliárd forintra tehetõ. A

kõolajszármazékokkal kapcsolatos visszaélések ennél is nagyobb veszteséget

okoznak, itt szerényebb becslések szerint is mintegy 20-30 milliárd forint

adókiesés valószínûsíthetõ. Eszerint összességében legalább 30-50 milliárd

forint adóról van szó. (Vannak olyan becslések is, amelyek ezt meghaladó

nagyságrendet számszerûsítenek.)

A jövedéki szabályozás hatékonyabb funkcionálásával - amelyhez a

törvényjavaslat szerinti módosítások jobb feltételeket teremtenek - ezen kiesõ

adóbevételek egyrésze megfoghatóvá válik, a költségvetés adóbevételei több

milliárd forintos nagyságrendben - adóemelés nélkül - növekedhetnek.

A jövedéki alanyok számára a Javaslatban szereplõ módosítások közül a

jövedéki biztosíték bevezetése bizonyos költség terhelést jelent. A

bankgarancia formájában adható jövedéki biztosíték a "drágább" megoldás, ezért

alternatívaként a Javaslat tartalmazza az ingatlan tulajdonban nyújtható

jövedéki biztosíték lehetõségét is. A jövedéki alanyokat érintõ

költségterhelést ugyanakkor a Javaslat maximálja azáltal, hogy 200 millió

forintban határozza meg a jövedéki biztosíték felsõ határát a termelõk

esetében.

A jövedéki biztosíték bevezetésével az érintett szakmák egyetértettek,

vállalják a többletköltségeket, amelyek a hatékonyabb jövedéki szabályozás

eredményeként várható piactisztítással, a rendezettebb, versenysemleges piaci

viszonyok kialakításával megtérülhetnek számukra.

A Javaslat szerinti rendelkezések összhangban vannak a jövedéki termékek

gyártását, forgalmazását szabályozó európai-unióbeli megoldásokkal. Az Európai

Unió országaiban általánosan alkalmazott a jövedéki termékek esetében a

jövedéki biztosíték rendszere, s a nyújtható, illetve elfogadható biztosíték

formái is hasonlóak a Javaslatban szereplõkhöz. Az adózatlan jövedéki termékek

forgalma, felhasználása esetén bevezetésre kerülõ szigorú elszámoltatás, az

ahhoz szükséges adminisztrációs elõírások és jelentési kötelezettségek

ugyancsak jelen vannak az európai-unióbeli vonatkozó szabályozásokban is.

Részletes indoklás

az 1-2.§-okhoz

A Javaslat pontosítja a törvény tárgyi és személyi hatályát.

A termeléstõl elkülönülõjövedéki tevékenységnek minõsíti a Javaslat a jövedéki

terméknek termeltetéssel történõ elõállítását, annak érdekében, hogy a

termeltetés révén elõállított termék útja jobban nyomonkövethetõ,

ellenõrizhetõbb legyen.

A jövedéki ellenõrzés hatálya alá tartozó tevékenységek között jelöli meg a

Javaslat a zárjegy hamisítását, illetve - az egyértelmûbb jogalkalmazás

céljából -a jövedéki termékek beazonosításához bekerülnek a törvénybe a KSH

Ipari Termékek Jegyzékében meghatározott ITJ számok is.

A Javaslat személyi hatályra vonatkozó módosítása a nem jövedéki alanyok

törvény hatálya alá tartozásának pontosítását szolgálja.

a 3. §-hoz

A törvényben szereplõ fogalmak közül néhány fogalom pontosított, illetve

árnyaltabb - a gyakorlati jogalkalmazást segítõ - újrafogalmazására kerül

sor. A törvény hatályba lépése óta szerzett tapasztalatok alapján

szükségesnek bizonyult az is, hogy a Javaslat határozza meg a törvényben

használt "forgalomba hozatal" fogalmat. Emellett a Javaslat szerinti

módosításokhoz kapcsolódóan néhány új fogalommeghatározást indokolt bevezetni.

a 4. §-hoz

A Javaslat szigorítja a jövedéki engedély megszerzéséhez támasztott

követelményeket. A jövedéki tevékenységek esetében - kivéve a kiskereskedelmi

tevékenységet - bevezeti a jövedéki biztosíték - bankgarancia vagy per- és

tehermentes ingatlantulajdon formájában történõ - nyújtásának a feltételét. Ez

egyrészt a jövedéki ellenõrzés alól elvont jövedéki termékek után kivetésre

kerülõ jövedéki bírság fedezetéül hivatott szolgálni, másrészt elõzetes szûrõt

jelenthet, az eseti, az egy-egy "nagy üzletre" alakult vállalkozások

kizárásának lehet az eszköze.

A nagykereskedelmi tevékenység,az önálló raktározási, tárolási, a saját

számlás import végzésének további feltételeként a Javaslat szerint elõírásra

kerül a meghatározott alapterületû raktárhelyiséggel, illetve ûrtartalmú

tárolótartállyal való rendelkezés követelménye is, amely ugyancsak a jövedéki

alanyok megszûrése, azon belül a jövedéki nagykereskedõk szakmailag sem

indokolt széles körének (pl. az 1200 dohánynagykereskedõ) szûkítése, s ezen

keresztül az ellenõrizhetõség feltételeinek a javítása érdekében szükséges.

A jövedéki visszaélésekkel leginkább érintett területeken, a

kõolajtermékekkel, kõolajszármazékokkal végzett jövedéki tevékenységek

esetében további szigorító feltételként jelenik meg az auditált mérleg

elõírása is.

További új rendelkezés, hogy csak a folyamatos, legalább hat hónapon át

megszakítás nélkül végzett jövedéki tevékenységre kérhetõ és adható jövedéki

engedély. Az intézkedés célja, hogy az alkalmi, nem folyamatos tevékenységre

alakult vállalkozásokat kizárja a jövedéki alanyok körébõl, s az ellenõrizendõ

alanyok számának csökkenése révén a jövedéki ellenõrzés feltételeit javítsa.

az 5-6. §-okhoz

A Javaslat a jövedéki engedély megszerzéséhez szükséges új feltételekhez

kapcsolódóan elõírja az azok teljesítését igazoló iratok, bizonylatok

csatolását, illetve elrendeli az önálló raktározási és tárolási, a saját

számlás importot bonyolító, valamint a nagykereskedõ raktárhelyiségének,

tárolótartályának elõzetes, jövedéki szempontú vizsgálatát, minõsítését,

illetve a helyszíni szemle tartását.

a 7. §-hoz

Annak érdekében, hogy a jövedéki alanyok számára a törvény rendelkezéseinek

betartása az eddigieknél nagyobb súllyal bírjon, a Javaslat megszigorítja a

jövedéki engedély visszavonásának szabályait. Kibõvül az engedély

visszavonásával járó esetek köre, a jövedéki szempontból legfontosabb

szabályok megsértése esetében pedig már az elsõ alkalommal visszavonásra kerül

az engedély, s az eddigi hat hónap helyett egy éven belül újabb engedély nem

adható ki.

A Javaslat pontosítja, hogy a kiskereskedõ jövedéki alanynál mely

rendelkezések megsértése esetén kerül sor az üzlethelyiség engedélyének

visszavonására.

A jövedéki alanyok tájékoztatása céljából - a törvényben elõírt rendelkezések

betarthatóságának elõsegítése érdeké-ben - a Javaslat elõírja (a kiskereskedõk

kivételével) a jövedéki alanyok listájának, a bekövetkezett változásoknak a

folyamatos közzétételét a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában, a Pénzügyi

Közlönyben.

a 8. §-hoz

A Javaslat szerint a jövedéki biztosítékot nemcsak a jövedéki engedély

megadásánál kell felmutatni, hanem annak nyújtásáról a jövedéki tevékenység

folytatása során folyamatosan gondoskodni kell, mivel a jövedéki biztosíték

csak ily módon töltheti be funkcióját.

A Javaslat a jövedéki tevékenység jogszerû végzéséhez a más jogszabályokban

elõírt egyéb engedélyek meglétét, illetve a nyilvántartásba vételre vonatkozó

elõírások teljesítését is követelményként írja elõ. Amennyiben a jövedéki

ellenõrzés a tevékenység folytatása során e téren hiányosságot tár fel, az az

engedély visszavonásával jár (lásd 7. §). E szigorítás a jövedéki

tevékenységet érintõ egyéb hatósági rendelkezések betartatását, azok

érvényrejuttatását szolgálja, vagyis a minden tekintetben jogszerû mûködést

kívánja megteremteni a jövedéki területen.

a 9-10. §-okhoz

A jövedéki termékek termelése és nagykereskedelme folytatásának általános

szabályai közül a jövedéki nyilvántartások vezetésére vonatkozó rendelkezések

új jogszabályhelyre kerültek átszerkesztésre, illetve pontosításra. E §-okban

a Javaslat a jövedéki termékek mozgásának, a termelõ általi értékesítésének, a

nagykereskedõk általi beszerzésének és továbbadásának eddigi szabályait

egészíti ki abból a célból, hogy a jövedéki termékek útja jobban

nyomonkövethetõvé váljon a megkövetelt bizonylatolás által. Az egyértelmû

szabályozás érdekében meghatározza továbbá a termelõ és a nagykereskedõ által

végezhetõ kiskereskedelmi tevékenység feltételeit.

a 11. §-hoz

A Javaslat a kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó jelenlegi

rendelkezéseket pontosítja az egyértelmûbb jogalkalmazás érdekében. Így az

eddigieknél részletesebben határozza meg a mozgóboltként üzemeltethetõ

gépjármû fogalmát, egyértelmûsíti, hogy a mozgóbolt csak a kis- és a

tanyatelepülések ellátása céljából üzemeltethetõ, piacokon, vásárokon nem

mûködtethetõ.

A Javaslat a kiskereskedelmi tevékenységet a fogyasztók, a végsõ felhasználók

részére történõ értékesítésként definiálja (3. §), vagyis kizárja a

kiskereskedelemben a továbbforgalmazási célra történõ értékesítést. A

kiskereskedelem ugyanakkor bármilyen nagytételû vásárlás esetén is

bizonylatolhatja értékesítését nyugtaadással. A nyugta viszont anonimitást

biztosít annak a vevõnek is, aki továbbforgalmazási célból nagytételben

vásárol. A nyugtás beszerzést könnyen el lehet titkolni, a forgalmat és az

adófizetési kötelezettséget a ténylegesnél alacsonyabb szinten lehet

megállapítani.

Ezért a Javaslat egyrészt bizonyos tételnagyságú értékesítés felett kötelezi a

kiskereskedõt, hogy számlát állítson ki, tegye láthatóvá vevõjét, vagyis az

ilyen esetekben kizárja a nyugtaadást. Másrészt rendelkezik arról, hogy a

kiskereskedelmi számla ne legyen alkalmas az ott vásárolt áru

továbbforgalmazása esetén a jövedéki termék származásának igazolására. E két

rendelkezés azt kívánja elérni, hogy kiskereskedelmi jövedéki engedéllyel

valóban csak a törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység legyen

folytatható, s bújtatott nagykereskedelmi tevékenység ne.

a 12. §-hoz

A Javaslat a jövedéki termékek számbavételére, nyilvántartására, elszámolására

vonatkozó szabályokat, illetve azok szigorítását egy új fejezetben foglalja

össze.

A változtatások célja, hogy a jövedéki ellenõrzés folytatásához jobb

feltételeket teremtsenek.Ennek érdekében a Javaslat pontosítja a jövedéki

nyilvántartás vezetésének módját, elõírja a termelõ jövedéki alanyok számára a

havi adatszolgáltatási kötelezettséget a jövedéki termékek termelésérõl,

forgalmáról, készletérõl,továbbá a jelenlegi szabályozásnál részletesebben

határozza meg a folyamatosan vezetendõ vevõnyilvántartás tartalmát.

Az adózatlanul értékesíthetõ, illetve beszerezhetõ jövedéki termékek köre

1995. január 1-jével - a fogyasztási adót szabályozó törvény módosításával -

jelentõsen kibõvült, összefüggésben azzal, hogy a fogyasztási adó alá vont

kõolajszármazékok nagyobb hányada alapanyagként kerül felhasználásra és ezért

mentesíteni kellett az adóteher alól. Ugyanakkor az adó megfizetése nélküli

hozzájutás lehetõsége e termékeknél rendkívül nagy csábítást jelent a

visszaélésekre. Ezért a Javaslat pontosan meghatározza, hogy milyen eljárás

szerint adható mentesítés az adó megfizetése alól. Emellett -zárt,

visszacsatolt rendszer kialakításával - szigorú elszámolást vezet be az

adózatlan termékekre, s azt nemcsak az adózatlanul beszerzett, hanem az adó

utólagos visszaigénylésével adózatlanná váló jövedéki termékek felhasználása

esetén is érvényesíti.

A jövedéki alanynak a jövedéki biztosítékkal a folyamatos mûködés során is

rendelkeznie kell. Tekintettel arra, hogy a termelõ jövedéki alany jövedéki

biztosítéka a tárgyévet megelõzõ év tényleges nettó fogyasztási adójához

igazodik, a Javaslat rendelkezik a jövedéki biztosíték aktualizálásához

szükséges eljárásról. Elõírja továbbá, hogy a jövedéki tevékenység

megszüntetését követõen, az ingatlanban nyújtott jövedéki biztosíték esetén a

területi parancsnokság haladéktalanul köteles intézkedni az elidegenítési és

terhelési tilalom bejegyzésének a törlésérõl.

a 13. §-hoz

A Javaslat a kialakult gyakorlat alapján, az életszerû szabályozás érdekében

lehetõvé teszi a dohánygyártmányok kiskereskedelmi értékesítését a közforgalmú

repülõterek,a vasúti és hajóállomások területén mûködõ üzletekben is,

üzletköri besorolástól függetlenül, továbbá a kistelepülési postahivatalokban.

A Javaslat kiegészíti továbbá a dohánygyártmányok kiskereskedelmi

értékesítésére vonatkozó különös rendelkezéseket azzal az új elõírással is,

amely szerint az a kiskereskedõ, aki közvetlenül a termelõtõl szerez be

dohánygyártmányt, e tevékenységével nagykereskedelmi jövedéki tevékenységet

valósít meg. Ennek értelmében a termelõtõl való közvetlen beszerzés

nagykereskedelmi jövedéki engedélyhez kötött, és a kiskereskedõ csak akkor

használhatja ezt a közvetlen beszerzési forrást, ha mindazon feltételt,

elõírást teljesíti, amelyet a törvény a nagykereskedõk számára meghatároz. Így

többek között vevõnyilvántartást kell vezetni, amelynek révén a jövedéki

termék útja nyomonkövethetõ, illetve a forgalom a jövedéki ellenõrzés számára

jobban ellenõrizhetõvé válik.

a 14. §-hoz

A 32. és 33. § hatályon kívül helyezése miatt a Javaslat a változtatásnak

megfelelõen módosítja az alfejezet címét.

a 15. §-hoz

A szesz, szeszesital forgalmazásával a visszaélésekre nagy lehetõséget adott

az, hogy"lédig" kiszerelésû szeszes italok is forgalmazhatók voltak. Ezért a

Javaslat a szesz, szeszes italok forgalmazását csak palackozva, a 2 liter

ûrtartalmat el nem érõ göngyölegben engedi meg, és szabályozza azt is, hogy a

vendéglátóhelyek kiszolgálóhelyiségeiben, illetve kiszolgálóhelyein

italválasztékonként csak egy-egy bontott palackból lehet kiszolgálni.

A Javaslat lehetõvé teszi a szesz, szeszes ital értékesítését - hasonlóan a

dohánygyártmányokéhoz -a közforgalmú repülõterületeken, a vasúti és

hajóállomások területén mûködõ üzletekben is, üzletköri besorolástól

függetlenül.

a 16. §-hoz

A sörgyárak és a sörfõzdék jövedéki elszámoltatásának kisebb korrekciójához

igazodóan a Javaslat pontosítja - a termelt mennyiség pontos mérése

érdekében - hitelesítendõ üzemi berendezések körének meghatározását.

a 17. §-hoz

A Javaslat az alkalmazandó rendelkezésekre való visszahivatkozásban követi a

jogszabályhelyek megváltozását.

a 18. §-hoz

A kávé értékesítését - hasonlóan a dohánygyártmányokéhoz és a szesz,

szeszes italokéhoz - a Javaslat lehetõvé teszi a közforgalmú

repülõterületeken, a vasúti és hajóállomások területén mûködõ üzletekben is,

üzletköri besorolástól függetlenül. Megengedi továbbá, hogy a kistelepülési

postahivatalokban kávét is lehessen árusítani.

a 19. §-hoz

A Javaslat a törvény hatályának az egyéb kõolajszármazékokkal történt

kibõvítése miatti változtatásokat, valamint a termékkörre vonatkozó

rendelkezések pontosítását tartalmazza. Ezek: a termelt kõolajtermékekkel való

elszámoltatás ellenõrzéséhez szükséges hitelesítési elõírások meghatározása, a

kõolajtermékek raktárközi forgalma és értékesítése esetén alkalmazandó

részletes szabályok kialakítása. A módosítások a jövedéki ellenõrzés

feltételeinek, az ellenõrizhetõségnek a javítása érdekében szükségesek.

a 20. §-hoz

A háztartási tüzelõolaj alkalmi árusítására vonatkozó szabály átkerült a

törvény 17. §-ába. A Javaslat ezért itt csak a gázolajat jelöli meg és nem

sorolja fel a háztartási tüzelõolajat.

a 21-22.§-okhoz

A Javaslat meghatározza a nem jövedéki alanyok által elkövetett jogellenes

tevékenység fogalmát és meghatározza a vámhivatalok azon eljárási

jogosultságait, amellyel az e tevékenység felderítése érdekében végzett

jövedéki ellenõrzés folytatása során rendelkeznek. Az új szabály az orgazda,

az egyéb illegális tevékenységek (termelés, forgalmazás) esetét hivatott a

jövedéki szabályozás és ellenõrzés szempontjából kezelni, az eljárási

jogosultságokat megadni, amelynek hiányában a jövedéki visszaélések e körben

nem lennének felderíthetõk.

a 23. §-hoz

A Javaslat a rendõrség, a fogyasztóvédelmi felügyelõségek és a közterület-

felügyelet jövedéki ellenõrzési feladatait pontosítja, az eddigiekhez képest

némileg kibõvíti. A jogellenes tevékenységek felderítését, ellenõrzését

határozza meg számukra.

a 24-25. §-okhoz

A Javaslat a jövedéki termékek számbavételére, nyilvántartására,

elszámolására, illetve az adózatlan termékekkel való elszámolásra bevezetett

új, megszigorított szabályokat követi le a jövedéki ellenõrzés feladatainak

pontosított meghatározása tekintetében.

a 26. §-hoz

A háztartási tüzelõolaj jövedéki ellenõrzését a Javaslat a motorbenzin és a

gázolaj esetében elõírt ellenõrzéssel analóg módon határozza meg,

összefüggésben azzal, hogy a HTO-utalványos rendszer megszûnésével a

háztartási tüzelõolaj esetében a jövedéki ellenõrzés különös szabályainak

fenntartása már nem indokolt.

a 27. §-hoz

A visszaélések visszaszorítása, a jövedéki szabályozás eddiginél eredményesebb

betartatása érdekében szükségessé vált a jogkövetkezmények szigorítása. A

Javaslat ezért a jövedéki bírsággal szankcionálható esetek körét kibõvíti, a

zárjegy-hamisítást, a hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegyek

birtoklását, továbbadását, felhasználását, valamint a törvény végrehajtási

rendeleteiben elõírt rendelkezések megsértését is jövedéki bírsággal sújtja.

Emellett bevezet egy

új szankcionálási módot: a jogellenes tevékenységek enyhébb eseteiben az

üzlethelyiség átmeneti (10 vagy 30 napra szóló) bezárását, illetve a súlyosabb

esetekben (illegális gyártás, zárjegy nélküli vagy hamis zárjegyû jövedéki

termékértékesítés) az üzem, a raktár, az üzlethelyiség végleges lezárását, az

addig folytatott tevékenység tekintetében.

a 28. §-hoz

A Javaslat a jövedéki ellenõrzés alól elvont termék fogalmát, illetve az

elvonás eseteit egyrészt pontosítja, másrészt további esetekkel egészíti ki,

annak érdekében, hogy a jogkövetkezmények érvényesíthetõsége egyértelmûbb,

illetve a visszaélés minden esetére kiterjedõ legyen.

Meghatározza a Javaslat a jövedéki termékek azon mennyiségét, amely fölött

annak birtokolása csak számlával, egyéb bizonylattal való igazolás esetén nem

minõsül jövedéki ellenõrzés alóli elvonásnak. Ezzel megteremti a jogalapot az

orgazdaság, a feketeáruk illegális termelése, forgalmazása szankcionálására,

amelyek a jövedéki visszaélések legsúlyosabb eseteit jelentik.

a 29. §-hoz

A Javaslat feloldja a büntetõeljárás és a jövedéki eljárás során egyaránt

alkalmazott lefoglalás, elkobzás eddigi párhuzamosságából fakadó

ellentmondásokat. A Btk. rendelkezéseihez igazodva a Javaslat csak a

büntetõeljárás alá nem vont esetben írja elõ a jövedéki eljárás során a

lefoglalást és az elkobzást. Büntetõügy esetében a vámhivatal csak akkor

alkalmazhatja a lefoglalást és az elkobzást, ha a büntetõeljárás eredményeként

nem került sor az elkobzásra, s a hatóság vagy a bíróság az elvont termék

visszaadását rendelte el, de az egyéb - a büntetõeljárás során el nem bírált-

okból a jövedéki törvény rendelkezései szerint elkobzás alá esik.

A Javaslat alapján módosulnak az eljárás során alkalmazott lefoglalás,

elkobzás, megsemmisítés szabályai, s bizonyos esetekben lehetõvé válik az

elkobzott termék állam javára történõ értékesítéseis.

A megsemmisítés alkalmazása az eddigi szabályozás szerint jelentõs kiadásokat

okozott a vám- és pénzügyõrség számára, holott a költségeket annak indokolt

viselnie, aki miatt azok felmerülnek. Ezért a Javaslat elõírja, hogy a

megsemmisítés költségét a jogsértést elkövetõnek meg kell fizetnie. A

rendelkezés preventív hatásával egyúttal a visszaélések visszaszorítását is

szolgálhatja.

a 30. §-hoz

A Javaslat egyrészt a jövedéki bírsággal sújtható esetek bõvülése miatti

kiegészítéseket tartalmazza, másrészt a jövedéki visszaélések legsúlyosabbnak

tekintett eseteiben megemeli a fizetendõ bírság mértékét. Ilyen esetek, ha a

jövedéki alany "feketén" beszerzett (készletre nem vett) anyagból, jövedéki

termékbõl állít elõ, értékesít jövedéki terméket (és természetesen nem veszi

nyilvántartásba), illetve a nem jövedéki alanyok által elkövetett jogellenes

tevékenységek (az engedély nélküli gyártás, forgalmazás, csempészet,

orgazdaság, stb., vagyis lényegében a feketegazdaság ténykedése). Ezekben az

esetekben az elvont termékre egyébként megállapítható jövedéki bírságnak a

kétszeresét, de minimum 100 ezer Ft bírságot ír elõ a tervezet (szemben a

"normál" eset minimum 20 ezer Ft-jával).

Azokban az esetekben, amikor jövedéki ellenõrzés alóli elvonásra nem kerül

sor, hanem "csak" az egyéb rendelkezéseket sértik meg,a Javaslat a kivethetõ

jövedéki bírság tól-ig határát növeli, az enyhébb és a súlyosabb esetek

reálisabb szankcionálhatósága érdekében.

a 31. §-hoz

A jövedéki bírság megfizetésére eddig fizetési halasztás, részletfizetés nem

volt engedélyezhetõ, ami azt jelentette, hogy nem fizetés esetén a jövedéki

bírságra azonnal a végrehajtási eljárást kellett megindítani. Sok esetben

ugyanakkor a részletfizetés vagy fizetési halasztás lehetõsége elõbb vezetett

volna eredményre, hozott volna bevételt, mint a hosszadalmas, bonyolult

végrehajtási eljárás. Ezért a Javaslat kivételesen indokolt esetben -

természetes személyekre korlátozva - megadja ezt a lehetõséget.

a 32. §-hoz

A Javaslat - a szabályozás pontosítása érdekében - az elkobzásra is elõírja

annak határozattal való elrendelését.

a 33. §-hoz

A Javaslat - arra az esetre, ha a jövedéki biztosíték nyújtása bankgaranciában

történt - a végrehajtási eljárás szabályait kiegészíti a jövedéki bírság-

tartozás bankgaranciával szembeni érvényesítésére vonatkozó elõírásokkal.

a 34. §-hoz

Felhatalmazást ad a Javaslat a pénzügyminiszternek arra, hogy az elszámolásnál

alkalmazható veszteségnormák meghatározását, illetve a lefoglalás, az

elkobzás, a megsemmisítés részletes eljárási szabályait rendeletben határozza

meg.

a 35. §-hoz

A Javaslat a törvény néhány mellékletében kisebb, kiigazító jellegû,

lényegében az ellenõrizhetõséget szolgáló módosításokat hajt végre, illetve a

törvény hatályának korábbi kibõvülésével összefüggésben új mellékleteket

léptet be. Ezek: a kávéüzem jövedéki nyilvántartása, az adózatlan sugárhajtómû

üzemanyag és az adózatlan tüzelõolaj beszerzésének és felhasználásának

folyamatos nyilvántartása.

a 36. §-hoz

E szakasz a szabálysértésekrõl szóló 1968. évi I. törvény 113/A. §-ának

hatályon kívül helyezésével (a Javaslat 38. § (8) bekezdése) összefüggésben

szükséges módosítást tartalmazza.

a 37. §-hoz

A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló 1991. évi LXXVIII.

törvény Javaslat szerinti módosítása kiterjeszti a kerozinra is az

adófelfüggesztés melletti beszerzés lehetõségét, s meghatározza e lehetõség

igénybevételének feltételét.

Módosítja továbbá a Javaslat a fogyasztási adót szabályozó törvénynek a

visszahivatkozását a jövedéki törvény vonatkozó jogszabályhelyeire.

a 38. §-hoz

A Javaslat e §-ában foglalt rendelkezések a hatálybalépéssel és az átmenettel

kapcsolatos szabályokat, valamint a hatályon kívül helyezett

jogszabályhelyeket tartalmazzák.

A Javaslat szerint a törvény-módosítás a kihirdetése napján lép hatályba,

rendelkezéseit ettõl az idõponttól kell alkalmazni. A Javaslat a jövedéki

biztosíték nyújtására ugyanakkor 1995. szeptember 30-ig átmenetet ad, illetve

a jövedéki engedély - jövedéki biztosíték teljesítését igazoló - záradékolása

nélkül a jövedéki tevékenység továbbfolytatását a jövedéki alanyok számára

1995. december 31-ig teszi lehetõvé.

Az új tartalmú vevõnyilvántartás vezetésére a Javaslat 1995. augusztus 1-ig ad

felkészülési idõt, a szeszes italok lédigforgalmazását pedig 1995. december

31-ig, a nem folyamatosan (legalább 6 hónapon keresztül) végzett jövedéki

tevékenység folytatását 1995. június 30-ig engedi meg.

Eleje Honlap