ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Tárgy: Interpelláció:
"Mennyibe került a MNB.-nek - pontosabban a magyar társadalomnak a
nagybörzsönyi aranykutatás" címmel
T.
Horn Gyula Miniszterelnök Úrnak
HELYBEN
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Az Alkotmány 27. §-a és a Házszabály 90. §-a, valamint a 115. § (2) bek.
alapján a Miniszterelnök Úrhoz az alábbi
interpellációt
intézem:
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A Kovács Mihály 1989 júliusában tízmilliós készpénzes alaptõkével
megalapította az egyszemélyes IBB. áruforgalmi és Gyártó Kft.-t, melynek 1993-
ig tulajdonosa és ügyvezetõ igazgatója.
1992 év végéig apporttal, készpénzzel és tulajdonosi hitellel megemelték a cég
tõkéjét.
A cég többtonnányi ezüstöt és aranyat vitt ki az országból tömbök
formájában úgynevezett passzív bérmunkára való hivatkozással. De már a tömbök
kiszállítását megelõzõen hazánkba hozott ékszereket számolta el a késõbbi
alapanyag kivitelekre hivatkozva.
- 2 -
A vállalkozás ügyvezetõ igazgatója Verzár Péter, a MNB. Emissziós
Fõosztályának vezetõje lett.
A geológiai kutatások során a MTA. szakértõi megállapították, hogy viszonylag
kis területen 4-6 tonna arany jelenléte valószinûsithetõ. A feltárási
munkálatok azonban nem kezdõdtek meg, mivel Kovács Mihály szerint az
aranykészletek megléte nem bizonyított. Meglepõ módon 1994 végén Verzár Péter,
az MNB. Emissziós Fõosztály vezetõje kezdeményezte, hogy az MNB. részesedését
adják el az IBB-nek. Igy a IBB névértéken, halasztott fizetési kedvezménnyel,
kamatfizetési kötelezettség nélkül megvette az MNB. Nagybörzsöny Kft.-beli
részesedését.
A jelen ügyben szereplõ IBB. Kft. (tulajdonosa Kovács Mihály) egyébként
ugyanaz a cég, amely - a rendõrség alapos gyanúja szerint - részt vett az
AGROBANK kétszeri, állítólagos fiktív alaptõke emelésében. Ismeretes, hogy az
AGROBANK ügyében a rendõrség vádemelési javaslatát már átadta az ügyészségnek.
Kovács Mihály a fõszereplõje a IBB cég tulajdonosaként a "Miért és hogyan
utaztatott a IBB Kft. többtonnányi nemesfémet állítólagos bérmunkára
külföldre és vissza az MNB. engedélyével" tárgyú interpellációmnak is.
Az ismertetett tények alapján kérdéseim a miniszterelnök úrhoz a következõk:
1.) Mekkora tõkével lépett be a MNB. az IBB.-vel közösen létrehozott
Nagybörzsöny Kft.-be és mennyiért adta el részesedését, vagyis mekkora volt a
vesztesége vagy nyeresége?
2.) Ha a hatályos jogszabályok szerint a MNB.-nek ki kellett lépnie az
üzletbõl - ugyanis erre való hivatkozással adta el részét a MNB. - akkor miért
vett részt a cég alapításában, mely nyilvánvalóan és elõreláthatóan nagyon
kockázatos üzlet volt?
3.) Surányi György MNB. elnök intézkedett e ezen ügy kivizsgálására, a
felelõsség megállapítására, figyelemmel arra, hogy Verzár Péter többszörösen
érdekelt mint a IBB. ügyvezetõ igazgatója, egyben a MNB. Emissziós Fõosztály
vezetõje és egyben az MNB. tulajdoni részesedése eladásának kezdeményezõje.
Ha volt vizsgálat, mi az eredmény, ha nem volt miért nem volt? Továbbá Surányi
György miért adott utasítást arra, hogy ezen ügyben ne adjanak felvilágosítást
az érdeklõdõ újságíróknak?
- 3 -
4.) Hajlandó- e soron kívüli vizsgálatot elrendelni a MNB.-nél Verzár Péter
tevékenységének és felelõsségének megállapítására a KEI. irányításával,
valamint Surányi György szerepének tisztázására?
Budapest, 1995. április 25.
Tisztelettel:
Dr. Homoki János
FKGP
országgyûlési képviselõ
HÁTTÉR-INFORMÁCIÓ
a.) Kovács Mihály három ügyben is érdekelt:
- az AGROBANK ügyében, melyben már az ügyészség jár el,
- az ékszerügyben, melyben a rendõrség még nyomoz, de nyilvánvalóan
súlyos gazdasági bûncselekmény és a vámszabályok sokmilliós
megsértése történt
b.) Kovács Mihály pénzügyileg szakképzetlen ember, ennek ellenére az AGROBANK
elnökének tették, holott Ausztráliában kereskedelmi ügynökként tevékenykedett.
Képzettsége ékszerkészitõ, de ekként sem mûködött soha, saját bevallása
szerint. (Újságcikk)