Országgyûlési határozati javaslat
kezdeményezése
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Mellékelten - a Házszabály 87. § (2) bekezdése alapján benyújtom "Dr. Sulyok
Dezsõ nemzetgyûlési képviselõ több évtizedes politikai és emigrációs
tevékenységének elismerésérõl" szóló országgyûlési határozati javaslatot.
A határozati javaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató
indokolását mellékelten csatolom.
Budapest, 1995. május 2.
( Dr. Gyõriványi Sándor )
FKGP
Képviselõi önálló indítvány
Határozati javaslat
............. szám
........../1995. (....................) O.GY.
határozata
Dr. Sulyok Dezsõ nemzetgyûlési képviselõ több évtizedes politikai és
emigrációs tevékenységének elismerésérõl
1995. május 17-én 30 éve lesz, hogy Dr. Sulyok Dezsõ ügyvéd, Független
Kisgazdapárt-i politikus, a Pénzintézeti Központ egykori elnöke, a magyar
köztársasági törvény beterjesztõje, a Magyar Október 23. Mozgalom vezetõje, 18
évnyi emigráció után New Brunswiekben elhunyt.
Dr. Sulyok Dezsõ az 1945-47 közötti korszak kiemelkedõ személyisége, akinek a
nevét az Országgyûlés jegyzõkönyvileg megörökíti.
Indokolás:
Dr. Sulyok Dezsõ (1897-1965) 1937-ben lépett a Független Kisgazdapártba. 1945.
június 24-tõl az ideiglenes nemzetgyûlés tagja, november 4-tõl nemzetgyûlési
képviselõ. Tildy Zoltán köztársasági elnökké választása és a
miniszterelnökségrõl való lemondása után az FKGP Sulyok Dezsõt jelöli
miniszterelnökké, amit azonban a Rákosi, Szakasits, Veres Péter hármas szovjet
befolyásra nem fogad el. 1946. március 12-én az FKGP elnöksége kizárta szovjet
nyomásra 20 képviselõtársával a pártból, a szalámi taktika elsõ felvonásaként.
Júliusig a Parlamentben a "Kisgazdapártból kizárt képviselõk csoportja" néven
mûködnek, majd Szabadságpárt néven kisgazda utódpártot hoznak létre a
Szövetséges Ellenõrzõ Bizottság engedélyével. Ennek elnöke Dr. Sulyok Dezsõ
lett. Állandó üldözés közepette 1 éven át politizálnak itthon, majd az
Egyesült Államokban emigránsként.
Az 1956-os szabadságharc és forradalom után a magyar menekülteket segélyezték,
képviselték az ENSZ-ben is a magyar ügyet. Több, az 1945 utáni viszonyokat
tükrözõ könyve (pl. Két éjszaka nappal nélkül, Zürich, 1948.) fontos
kordokumentum.
Budapest, 1995. május 1.
( Dr. Gyõriványi Sándor )
(FKGP)