ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr. Fodor Gábor úrnak
mûvelõdési és közoktatási miniszter
INTERPELLÁCIÓ
Cím: Megszorító intézkedések
(avagy a mennyiségi megszorításoknak az oktatásban már minõségi romláshoz is
kell vezetniük?)
Tisztelt Miniszter Úr!
A gyógypedagógus szakma pzitívumként könyvelhette el az 1993. LXXIX. törvény
azon rendelkezéseit (30.§), amely szerint:
- meghatározta a fogyatékosok oktatásának képesítési feltételeit
- a fogyatékosok képzésének kötelezettségét
- az integrált oktatás feltételeit, melyben kötelezõen írja elõ a
gyógypedagógus szakember alkalmazását a fogyatékosok oktatásának, képzésének
valamennyi területén.
Ezzel szemben:
A jelenlegi közoktatásfejlesztési stratégiák nem tartalmazzák az enyhe fokban
értelmi fogyatékosok számára megteremtett feltételeket.
A közoktatásfejlesztés stratégiája vitaanyag egyetlen szóben sem tartalmazza
az enyhe értlmi fogyatékosok iskoláztatásáról szóló elképzeléseket.
A közoktatásról szóló 1993-as LXXIX. törvény 17. § (3) pontja szerint ha a
folyatékos gyermeket a többi gyermekkel együtt nevelik, úgy ezt az
oktatómunkát a fogyatékosság típusának megfelelõ képesítéssel rendelkezõ
gyógypedagógus segíti.
Ezzel szemben a Tanügyigazgatási valamint Közoktatásfejlesztési és
Kutatásszervezési Fõosztály a közoktatási törvény alkalmazási feltételekre
vonatkozó elõirásainak módosításában a következõket tervezi ..."sem
fogyatékosokat nevelõ diákotthonban, sem napköziben, sem integrált nevelõ-
oktatásban, sem készségtárgyak oktatásában nem szükséges a gyógypedagógus
tanári végzettség."
Ez a megoldástervezet veszélyezteti az egyhe értelmi fogyatékos gyermekek
szakszerû nevelését és oktatását.
Az általános iskolai pedagógusok nincsenek felkészítve az enyhe fokban értelmi
fogyatékos gyermekek nevelésére és oktatására.
Még ma is él az a szemlélet, mely szerint az anyhe értlmi fogyatékosokat csak
lassabban tanulóként, kevesebb tudásanyag befogadására képes egyénként
kezelik, s nem veszik figyelembe, hogy az õ személyiségstruktúrájuk
minõségileg más és nem mennyiségileg kevesebb.
A fogyatékos gyermekeket kudarcok sorozza érheti az integrált oktatásban, mely
személyiségük súlyos torzulásához vezethet. A többségi általános iskolának
elég proglémát okoz, hogy a nagy százalékarányban elõforduló gyengébb
képességû, de nem értelmi fogyatékos tanulói megtanítsa írni-orvasni és úgy-
ahogy felzárkóztassa õket.
A fentiek tükrében kérdezem ezért Miniszter Urat:
1. Mit terveznek az enyhe fokban értelmi fogyatékosok iskoláztatásáról és a
velük foglalkozó pedagógusok képesítési feltételeirõl?
2. Mi az indoka a közoktatásfejlesztési koncepcióban található visszalépésnek?
3. Ez a visszalépés is részét képezi-e az eléggé el nem ítélhetõ koncepciónak,
a pedagógusok 15-20 %-os létszámleépítésének?
Várom Miniszter Úr válaszát.
Budapest, 1995. május 3.
(Dr. Szilágyiné Császár Terézia)
KDNP