MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/985.. számú

Törvényjavaslat

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak

1995 évi költségvetésérõl

Elõadó:

Dr. Bokros Lajos

pénzügyminiszter

Budapest, 1995. május

A változat

Az Országgyûlés - az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi

XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 84-86. §-ában és a

társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl

szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: AT.)

foglaltakra, a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és

a rövid távú feladatokról szóló 60/1991. (X. 29.) országgyûlési határozatban

meghatározott célokra, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati

igazgatásáról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXIV. törvény (a

továbbiakban: Öit.) rendelkezéseire figyelemmel - az államháztartás

alrendszerét képezõ társadalombiztosítás két biztosítási ága: a

nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi

költségvetésérõl a következõ törvényt alkotja.

I. FEJEZET

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

A fõösszegek

1. §

(1) Az Országgyûlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap)

1995. évi költségvetését 499.680 millió forint bevételi, 507.173 millió forint

kiadási elõirányzattal, 7.493 millió forint hiánnyal állapítja meg.

(2) A Ny. Alap 1995. évi költségvetését a törvény 1. számú melléklete,

tartalmazza.

(3) A Ny.Alap hiányának rendezésérõl a Ny.Alap 1995. évi zárszámadásáról

szóló törvény keretében kell rendelkezni.

A bevételek részletezése

2. §

(1) A járulékbevételek együttes összege 450.110 millió forint, melybõl a

kintlévõségek 1995. évi behajtásából eredõ rendkívüli járulékbevételek összege

11.136 millió forint. A 438.974 millió forint rendszeres járulékbevételekbõl a

munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékbevétel 340.299 millió forint, az egyéni

nyugdíjjárulék befizetés 85.075 millió forint, a munkanélküliek ellátása után

fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 10.000 millió forint, a munkanélküli

járadék és a pályakezdõk munkanélküli segélye után fizetett nyugdíjjárulék

2.200 millió forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett

nyugdíjbiztosítási járulék 1.400 millió forint, melybõl 1.125 millió forint a

települési önkormányzatok által fizetett járulék, 275 millió forint az

ellátásból levont járulék.

(2) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel

11.240 millió forint, melybõl a késedelmi pótlék és a rendbírság 10.901 millió

forint, 339 millió forint a jogalap nélküli kifizetések visszatérítésének

összege és egyéb várható bevétel, pl. levonással megtérülõ nyugellátás.

(3) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 3.200 millió forint.

(4) Az AT. 3.§ (5) szerint az Alapok egymás részére az általuk

finanszírozott pénzbeli ellátások tényleges kiadásaival arányos járulék

átadást eszközölnek. A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után az

Egészségbiztosítási Alaptól (továbbiakban: E. Alap) átvett járulék 34.735

millió forint (az E. Alap 113.886 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának a

NY.Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulék mérték szerinti

százaléka.)

(5) A mûködési célú bevételek összege 395 millió forint. Ebbõl a nem a

társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásokra a Népjóléti fejezet

költségtérítésének összege 155 millió forint, az egyéb szervek térítése,

illetve, a saját mûködési bevétel összege 240 millió forint.

A kiadások részletezése

3. §

(1) Az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások

kiadásainak elõirányzata 440.280 millió forint.

(2) A ténylegesen kimutatható egyéb kiadások (postaköltség és

utiköltségtérítés) elõirányzata 1.609 millió forint.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket -

ideértve a mindenkor hatályos törvény szerint szükségessé váló

nyugdíjemeléseket is - akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az

ott megjelölt elõirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

(4) A Ny. Alap mûködési kiadásának elõirányzata 8.090 millió forint.

Ebbõl

a) 6590 millió forint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnál és igazgatási

szerveinél mûködési célra felhasználható összeg, mely tartalmazza az ezen

igazgatási szerveknél ellátott, az egészségbiztosítás céljait szolgáló

feladatok (korhatár alatti rokkantsági és baleseti nyugellátások megállapítása

és folyósítása), valamint a közös érdekeltségû feladatok (a biztosítottak

bejelentésének, a járulék bevallási, befizetési kötelezettség teljesítésének,

az ezzel kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatok ellátásának

szakellenõrzése, a területi igazgatóságok közös elhelyezésével kapcsolatos

kiadások) végzéséhez szükséges - arányos részében az E. Alapból biztosított -

kiadásokat;

b) 1.500 millió forint - a biztosítási önkormányzatok megállapodása

alapján az egymás számára végzett feladatokhoz történõ kölcsönös

hozzájárulásokhoz igazodóan - nettó módon átadásra kerülõ, az

Egészségbiztosítási Önkormányzat igazgatási szerveinél mûködési célra

felhasználható összeg.

(5) 150 millió forint a világbanki kölcsönszerzõdés 1995-ben esedékes

nyugdíjbiztosítási kiadása. Ha a világbanki kölcsönszerzõdés tényleges kiadása

ezt meghaladja, úgy a különbséggel túlléphetõ. Ha a tényleges kiadás kevesebb,

mint az elõirányzat, akkor azt megtakarításként más célra nem lehet

felhasználni.

(6) A mûködési célú informatikai fejlesztés elõirányzata 558 millió

forint.

(7) A vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítások elõirányzata 90

millió forint.

(8) A nyugdíj kiadások után az E. Alapnak átadott járulék összege 56.356

millió forint (a Ny. Alap 440.280 millió forint ellátási kiadásának az E. Alap

természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti

százaléka).

Mûködési költségvetés

4. §

(1) A mûködési költségvetés bevételét a 3. § (4)-(6) bekezdésében

meghatározott jogcímek, valamint a 22. § (1) bekezdésében meghatározott jogcím

Nyugdíjbiztosítási Alapot illetõ részének összegei képezik.

(2) A mûködési költségvetés kiadásainak összegébõl a Nyugdíjbiztosítási

Alap központi irányításának kiadási elõirányzata 708 millió forint, a területi

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok kiadási elõirányzata 3.549 millió forint, a

Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kiadási elõirányzata 1.532 millió forint, a

központosított elõirányzatok összege 3.049 millió forint.

(3) A mûködési költségvetés mérlegét a 2.sz. melléklet tartalmazza.

II. FEJEZET

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

A fõösszegek

5. §

(1) Az Országgyûlés az E. Alap 1995. évi költségvetését 436.062 millió

forint bevételi, 435.953 millió forint kiadási elõirányzattal, 109 millió

forint bevételi többlettel állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételi többletet az E. Alap likviditási

tartalékába kell helyezni.

(3) Az E.Alap költségvetésének a mérlegét a törvény 3.számú melléklete

tartalmazza.

A bevételek részletezése

6 .§

(1) A járulékbevételek együttes összege 361.773 millió forint, melybõl a

kintlévõségek behajtásából eredõ járulékbevételek összege 9.264 millió

forint. A rendszeres járulékbevételek összegébõl a munkáltatói

egészségbiztosítási járulék összege (ideértve az egyéni vállalkozók és a

társasvállalkozások egészségbiztosítási járulékát is) 272.530 millió forint, a

munkanélküliek ellátása után fizetett egészségbiztosítási járulék 7.977 millió

forint, az egyéni egészségbiztosítási járulék összege 55.902 millió forint, a

baleseti járulék összege 1.100 millió forint. A központi költségvetésnek a

társadalombiztosításról szóló, többször módosított 1975. évi II. törvény (a

továbbiakban: T.) 119. §-ában megállapított járulékfizetési kötelezettsége

alapján az 1995. évben esedékes járulékbevétel 15.000 millió forint.

(2) A terhesgondozásnak az E. Alap kiadásai között kimutatott, de 1993-

tól a központi költségvetést terhelõ kiadásaira a központi költségvetéstõl

átvett összeg 2500 millió forint.

(3) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek

összege 12.118 millió forint. Ebbõl 9.018 millió forint a késedelmi pótlék és

a rendbírság összege, 1.100 millió forint a baleseti megtérítés és egyéb

kártérítések megtérítésének összege, 300 millió forint a terhesség-megszakítás

egyéni térítési díja, 1400 millió forint az E. Alap által e feladattal

kapcsolatban 1994-ben megelõlegezett költségek 1995. évi - a magzati élet

védelmérõl szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdésében

meghatározott - központi költségvetési megtérítése. Az egyéb bevételek 300

millió forint összegû elõirányzata tartalmazza a különféle okokból

visszaérkezett ellátások, támogatások stb. összegét.

(4) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 50 millió forint.

(5) Az államtól vissztehermentesen átvett vagyonból származó hozambevétel

elõirányzott összege 500 millió forint.

(6) Az E. Alapot az AT. 3. § (5) bekezdésének a) pontjában foglalt

rendelkezés alapján megilletõ bevétel elõirányzata 56.356 millió forint.

(7) 2.765 millió forint a mûködési célú bevétel, amely a Ny. Alap 1.500

millió forint összegû, az AT. 10. §-ának (9) bekezdésében meghatározott

hozzájárulásából, a családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásainak

1.195 millió forint összegû, a központi költségvetés általi megtérítésébõl (ez

az összeg a családi pótlék rendszer átalakításával összefüggõ költségek

fedezetére 425 millió forintot tartalmaz) és az intézmények saját folyó

bevételeinek 70 millió forint nagyságú összegébõl származik.

A kiadások részletezése

7. §

(1) A gyógyító-megelõzõ ellátásokra fordítható kiadások elõirányzata -

felújítások, beruházások nélkül - 192.953 millió forint. Az elõirányzat

magában foglalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi

költségvetésérõl szóló törvény hatályba lépéséig szükséges egyes

rendelkezésekrõl, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II.

törvény módosításáról szóló 1994. évi CIII. törvényben meghatározott

intézkedések fedezetét is. Az energia-áremelés hatásának kompenzálása címén az

E. Alapba évközben a központi költségvetésbõl átutalandó összeggel ez az

elõirányzat - valamint az E. Alap bevételi elõirányzata - automatikusan

megemelkedik. A gyógyító-megelõzõ ellátásokra fordítható kiadások

részletezését a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására

fordított kiadás elõirányzata 67.702 millió forint, a gyógyászati

segédeszközök árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás

elõirányzata 8.500 millió forint, 800 millió forint a vérzékenység kezelésére

szolgáló kiadás elõirányzata.

(3) A gyógyászati szolgáltatások kiadása 760 millió forint. Ebbõl 600

millió forint a gyógyfürdõ szolgáltatás, 160 millió forint az anyatejellátás

kiadása.

(4) Az E. Alapot terhelõ nyugellátások kiadásainak elõirányzata 69.036

millió forint.

(5) A terhességi-gyermekágyi segély kiadásainak összege 10.200 millió

forint.

(6) A táppénzkiadás összege 33.000 millió forint.

(7) Az egyéb betegségi ellátások (utazási költségtérítés, betegséggel

kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) elõirányzata 3.000 millió forint. A

betegséggel kapcsolatos segélyek 750 millió forint összegû elõirányzatából 50

millió forint a külföldi sürgõsségi gyógykezelés költségeinek megtérítésére,

420 millió forint a javasolt külföldi gyógykezelés kiadásaira fordítható

összeg, 250 millió forint a rendkívüli szociális támogatás elõirányzata, 30

millió forint a nemzetközi egyezményekbõl eredõ kiadások elõirányzata.

(8) A társadalombiztosítási kifizetõhely fenntartóját megilletõ

költségtérítés elõirányzata 450 millió forint.

(9) Az E. Alapot terhelõ postaköltség, bankköltség, behajtási-

végrehajtási költség és egyéb kiadások elõirányzata 674 millió forint.

(10) A kamat és egyéb hozambevételekkel kapcsolatban felmerülõ kiadások

elõirányzata 3 millió forint.

(11) Az AT. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés

alapján keletkezõ kiadás elõirányzata 34.735 millió forint.

(12) A (2)-(11) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket

akkor is teljesíteni kell - ide nem értve a betegséggel kapcsolatos segélyek

(7) bekezdés szerinti kereteit -, ha ennek következtében az ott megjelölt

elõirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

(13) A 11.133 millió forint összegû mûködésre fordított kiadásból

a) 7.719 millió forint az E. Alapból fedezett összeg, amelybõl 649 millió

forint a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben elõírt

kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban 1995-ben a tényleges személyi

juttatás szükségletre és járulékaira használható fel;

b) 2.765 millió forint az 6. § (7) bekezdése szerinti mûködési célú

bevételekbõl teljesített kiadás (ebbõl 425 millió forint a családi pótlék

rendszer átalakításával összefüggõ, a megyei kifizetõhelyek költségeit fedezõ

kiadás).

(14) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat behajtási tevékenységet végzõ

igazgatási szervei hatékonyabb mûködéséhez szükséges feltételek

megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésre fordítható kiadás elõirányzata 400

millió forint.

(15) Az informatikai fejlesztésre fordított összeg 500 millió forint.

(16) A világbanki program hazai költségeire fordítható kiadás

elõirányzata 807 millió forint. Az elõirányzat az 1995-ben ténylegesen

felmerülõ költségek mértékéig használható fel, illetve léphetõ túl.

(17) A Fõvárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár elhelyezésének

1995. évi költségeire fordítható kiadás 1300 millió forint.

Mûködési költségvetés

8. §

(1) A mûködési költségvetés bevételét a 7. § (13)-(17) bekezdésében

meghatározott jogcímek összegei képezik.

(2) A mûködési költségvetés kiadásainak összegébõl az Egészség-

biztosítási Alap Központi Irányításának kiadási elõirányzata 4727 millió

forint; ez az összeg tartalmazza a világbanki program 807 millió forint

összegû hazai kiadásait, valamint a Fõvárosi és Pest megyei

Egészségbiztosítási Pénztár elhelyezésének 1300 millió forint összegû

kiadását. A megyei és ágazati Egészségbiztosítási Pénztárak kiadási

elõirányzata 7277 millió forint, az Országos Orvosszakértõi Intézet kiadási

elõirányzata 587 millió forint, a központosított elõirányzatok összege 1549

millió forint.

(3) A mûködési költségvetés mérlegét az 5.számú melléklet tartalmazza.

III. FEJEZET

A TERMÉSZETBENI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK FINANSZÍROZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS

SZABÁLYAI

9. §

(1) Az egészségbiztosítás keretében külön törvény szerint nyújtandó

természetbeni szolgáltatások teljesítését az E. Alap kezelõje finanszírozza.

(2) A finanszírozás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a

Megyei (Fõvárosi) Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban együtt: OEP)

által kötött szerzõdések alapján történik.

(3) A finanszírozás és a szerzõdéskötés részletes szabályait a Kormány

rendeletben határozza meg.

(4) A finanszírozásra vonatkozó szabályokat a bevezetésük elõtt 60 nappal

nyilvánosságra kell hozni.

10. §

(1) Az OEP a természetbeni szolgáltatások nyújtására szerzõdést köt

egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult szolgáltatóval és gyógyszer,

gyógyászati segédeszköz gyártására, forgalmazására jogosult gyártóval, illetve

forgalmazóval.

(2) Az OEP a szerzõdéseket a Kormány rendeletében meghatározott gyógyító-

megelõzõ kapacitás mûködtetésére köteles megkötni. Ezt meghaladó

szolgáltatásra a népjóléti miniszter egyetértésével szerzõdést köthet.

(3) A szerzõdések megkötéséhez szükséges adatokat, az elszámolás

módszereit és az önköltségszámítás módját az OEP útmutatója alapján kell

szolgáltatni.

(4) Az OEP-nél szerzõdéskötési kezdeményezéssel élhetnek az egészségügyi

intézmények, illetve tulajdonosaik, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi

Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ), valamint az egészségügyben dolgozók és az

ellátásra jogosultak képviseleti szervei is.

(5) Ha az egészségügyi szolgáltató olyan beruházást kíván megvalósítani,

amely a finanszírozási szerzõdés módosítását igényli (kapacitás bõvítésével

járó, illetve a díjszintet módosító beruházások) és a beruházás következtében

keletkezõ mûködési többletköltség-igénynek az E. Alapból történõ

finanszírozására igényt tart, a döntés meghozatala elõtt állásfoglalást kell

kérnie az Egészségbiztosítási Önkormányzattól az említett mûködési

többletköltség-igény elõzetes befogadásáról. Az állásfoglalás-kérésben meg

kell jelölni a beruházásnak az ellátás mennyiségi és minõségi jellemzõire

gyakorolt hatását, forrását, a mûködési többletköltség-igény mértékét és

belépésének kezdõ idõpontját. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat - igazgatási

szervei útján - az állásfoglalás-kérés benyújtását követõ 60 napon belül

értesíti a szolgáltatót az elõzetes befogadásra vonatkozó döntésérõl. A (2)

bekezdést a fejlesztésekre is alkalmazni kell.

11. §

(1) Az egészségügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerzõdésben meg

kell határozni

a) az E. Alapból finanszírozott szolgáltatási kötelezettséget

ellátásfajtánként, a területi ellátási kötelezettség és rendelkezésre állás

meghatározásával,

b) az egyes ellátások nyújtására lekötött kapacitást,

c) a szolgáltatáshoz rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételeket,

d) az egészségbiztosítási táppénz, beutalás, gyógyszer és gyógyászati

segédeszköz utalványozására jogosult személyek azonosító adatait,

e) az adatszolgáltatási kötelezettséget,

f) az intézmény tulajdonosának nyilatkozatát a finanszírozott

szolgáltatásokhoz kapcsolódó tárgyévi ráfordításainak ütemezésérõl és

összegszerûségérõl,

g) az a)-f) ponttal összefüggõ szerzõdési feltételek megszegése esetén

követendõ eljárást,

h) az E. Alapból finanszírozott szolgáltatások térítési mértékét és

módját,

i) a szerzõdés hatályát, módosítási és felmondási szabályait, a

szerzõdésszegésen alapuló igények érvényesítésének rendjét.

(2) Ha a magángyakorlatot folytató orvos, illetve egészségügyi

szolgáltatás nyújtására jogosult vállalkozás (a továbbiakban együtt:

vállalkozó) a helyi önkormányzat feladatát képezõ egészségügyi szolgáltatást

szerzõdésben területi ellátási kötelezettséggel vállalja át, a szerzõdéshez

mellékelni kell az önkormányzat nyilatkozatát

a) az átvállalt feladat ellátásához szükséges, a Népjóléti Minisztérium

által szabályozott minimális tárgyi feltételek térítésmentes biztosításáról,

b) a vállalkozó részére adott szerzõdéskötésre jogosító felhatalmazásról.

(3) Az E. Alapból finanszírozott szolgáltatók kötelesek a

szerzõdéskötéshez adatokat szolgáltatni.

(4) A finanszírozási szerzõdés megkötését, illetve módosítását bármelyik

fél kezdeményezheti. Az egészségügyi intézmény, illetve annak fenntartója

köteles a szerzõdés módosítását kezdeményezni a finanszírozott feladatkör,

illetve a mûködési feltételek változása esetén. E kötelezettségének

elmulasztása esetén az intézmény az ezzel összefüggésben a szerzõdéstõl

eltérõen igénybevett támogatást köteles visszatéríteni.

(5) Az egészségügyi szolgáltatásra irányuló szerzõdést az intézmény

fenntartójának, illetve tulajdonosának véleményezésre meg kell küldeni.

12. §

(1) A gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz szállítására,

kiszolgáltatására irányuló szerzõdésben meg kell határozni

a) a készlet fenntartásra, a kiszolgálásra, az elszámolásra és az ell

enõrzésre vonatkozó szabályokat,

b) a szállítási és fizetési feltételeket,

c) a gyógyászati segédeszköz minõségi követelményeit.

(2) A szerzõdésben a felek egyéb kérdésekben is megállapodhatnak.

13. §

(1) Az E. Alap kezelõje az E. Alapból finanszírozott szolgáltatások

szerzõdés szerinti teljesítése érdekében ellenõrzõ hálózatának

a) (fõ)orvosai útján jogosult a szolgáltatások személyi és tárgyi

feltételeit, illetve a betegdokumentáció alapján az ellátás igénybevételének

indokoltságát ellenõrizni,

b) (fõ)orvosai útján jogosult a keresõképesség felülvizsgálata során a

külön jogszabályban foglaltak szerint a beteg vizsgálatára,

c) pénzügyi szakemberei útján jogosult az általa finanszírozott

tevékenységi kör pénzügyi-gazdasági vizsgálatára, ellenõrzésére.

(2) Az E. Alap kezelõje az (1) bekezdés szerint végzett ellenõrzései

alapján

a) javaslatot tesz a hibák megszüntetésére,

b) érvényesíti a szerzõdésszegésen alapuló igényeket, illetve a

szerzõdésben foglaltaknak megfelelõen felmondhatja a szerzõdést, továbbá

kezdeményezheti annak módosítását.

(3) Az E. Alap kezelõje az E. Alapból finanszírozott ellátások

ellenõrzésekor jogosult megismerni a nyilvántartott egészségügyi és

személyazonosító adatokat, ennek során a személyes adatok védelmérõl szóló

törvényben foglaltaknak megfelelõen jár el.

14. §

(1) Az E. Alap kezelõje a természetbeni szolgáltatások finanszírozása

során

a) meghatározott normán,

b) az ellátandó feladatokon,

c) az ellátott esetek számbavételén,

d) fejkvótán,

e) az elvégzett teljesítmény arányokon, és

f) az a)-e) pontban foglaltak kombinációján,

g) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz esetén ártámogatáson

alapuló rendszert alkalmazza. A költségvetési elõirányzatok betartása

érdekében az E. Alap kezelõje további személyi ösztönzést is alkalmazhat.

(2) A havi teljesítésrõl a finanszírozási szerzõdésben foglaltak szerint

köteles az intézmény az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt tájékoztatni.

(3) Az E. Alap kezelõje a természetbeni ellátások éves költségvetési

elõirányzatán belül az egyes finanszírozási formák elõirányzatai között -

szükség esetén - átcsoportosíthat.

15. §

(1) A háziorvosi ellátás finanszírozása korcsoportos fejkvóták

megállapításával, a szakképesítés, a területi viszonyok, s a területi ellátási

kötelezettség figyelembevételével olyan relatív rendszerben történik, amely az

ellátás szakmai színvonalát veszélyeztetõ mértékû teljesítményre irányuló

érdekeltséget degressziós szorzók útján csökkenti. A finanszírozásban a 14. §

(1) bekezdésében meghatározott más tényezõk is figyelembe vehetõk.

(2) A háziorvosi szolgálat mûködtetõje köteles a szolgálat mûködtetésére

az E. Alapból kapott összeget más pénzeszközeitõl elkülönítetten kezelni és

azt csak a szolgálat céljaira használhatja fel. Az E. Alapból kapott összeget

a szolgálat mûködtetõje nem használhatja fel a háziorvosi szolgálat

mûködtetésével kapcsolatos igazgatási kiadásai fedezetére.

16. §

A járóbeteg szakellátást és fogorvosi ellátást szakmánként, ellátási

szintenként és területenként évente megállapított rögzített alapdíj és

a) a nyújtott ellátások teljesítmény-pontértéke, vagy

b) az általuk ellátott feladat

alapján kerül finanszírozásra. A teljesítmény pontrendszerét a népjóléti

miniszter rendeletben állapítja meg.

17. §

(1) A fekvõbeteg-szakellátás intézményeit az aktív minõsítésû osztályokon

nyújtott ellátás finanszírozása

a) az ellátást indokló fõdiagnózis,

b) a fõdiagnózis által indikált beavatkozások,

c) a fõbetegséghez társult betegségek és

d) a beteg életkora,

e) az a)-d) pont alapján indokolt ráfordítások

alapján képzett súlyszámok figyelembevételével havonta történik. A

súlyszámrendszert a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Egy súlyszám országos forint alapértékét az éves költségvetésben

rendelkezésre álló keret alapján az OEP havonta állapítja meg az országos

teljesítmények figyelembevételével.

Ellátási szintenként és a szakmai összetétel alapján intézménycsoportonként

eltérõ szorzó kerül évenként kialakításra.

Az intézménycsoportok kijelölését a Népjóléti Minisztérium véleményének

kikérésével kell elvégezni.

(3) Az intézmények tényleges finanszírozása az (1) bekezdés szerinti

teljesítményük alapján a (2) bekezdés szerinti korrekcióval történik. A

folyósításra a két hónappal megelõzõen mért teljesítmény alapján, utólag kerül

sor a tárgyhónapot követõ második hónap 20. napjáig.

18. §

A fekvõbeteg-szakellátás intézményei a krónikus minõsítésû osztályokon

nyújtott ellátás után a teljesített ápolási napok alapján részesülnek

szakmánként országosan egységes ápolási díjban.

19. §

(1) Feladatokhoz rendelt finanszírozás kerül alkalmazásra:

a«\szimbÓlum SYMBOL \f "Times New Roman CE" \s 14 \h») védõnõi, ügyeleti-

üzemegészségügyi szolgálat, valamint iskola- és sportegészségügy;

b«\szimbÓlum SYMBOL \f "Times New Roman CE" \s 14 \h») a háziorvosi

szolgálathoz kapcsolódó kiegészítõ szolgáltatások;

c) mentés és betegszállítás;

d) vérellátásban a központi beszerzések

területén.

(2) Az ellátott esetek számbavételén alapuló finanszírozási rendszer

kerül alkalmazásra a különlegesen költséges vagy országosan általánosan el nem

terjedt ellátások területén.

20. §

(1) A biztosítási érdekkörbe tartozó kockázatcsökkentõ és -kezelõ

programok finanszírozására az E. Alap éves költségvetésérõl szóló törvényben

foglalt e célra szolgáló elõirányzat terhére az önkormányzat a Népjóléti

Minisztériummal egyeztetve pályázatot írhat ki.

(2) A 10. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatók kritikus gazdálkodási

helyzete esetén az E. Alap kezelõje külön szerzõdésben rögzített megfelelõ

intézkedésekhez és a tulajdonos általi garanciákhoz kötötten a Népjóléti

Minisztérium véleményének kikérése mellett - a megfelelõ költségvetési keret

terhére - egyszeri, vissza nem térítendõ támogatást, vagy kamatmentes

finanszírozási elõleget nyújthat.

(3) Az E. Alapból folyósított összeg felhasználásáról az intézmény

vezetõje - háziorvosi szolgálat esetén, a 15. § (2) bekezdésében foglalt

rendelkezések figyelembevételével a szolgálat mûködtetõje - dönt.

Költségvetési gazdálkodási rend szerint mûködõ intézmények esetében az

intézmény vezetõje, illetve a szerzõdés szerinti mûködtetõ gazdálkodási

hatáskörét a finanszírozási szerzõdésben vállalt gyógyító-megelõzõ ellátási

kötelezettségének maradéktalan teljesítése mellett érvényesítheti.

(4) Az ÁNTSZ szakmai véleménye alapján, az Egészségbiztosítási

Önkormányzat hozzájárulásával, az egészségügyi intézetek a biztosító által nem

finanszírozott szolgáltatásokért külön díjszabás szerinti térítést

igényelhetnek a biztosítottól.

IV. FEJEZET

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER ÖSSZEVONT KÖLTSÉGVETÉSÉT ÉRINTÕ

RENDELKEZÉSEK

21. §

(1) Az Országgyûlés a társadalombiztosítási alrendszer összevont

költségvetését 843.151 millió forint bevételi, 850.535 millió forint kiadási

elõirányzattal, 7384 millió forint deficittel állapítja meg.

(2) A társadalombiztosítási alrendszernek a Ny. Alap és az E. Alap

költségvetése összegezésébõl adódó összevont költségvetési mérlegét a 6. számú

melléklet tartalmazza.

22. §

(1) A Ny. Alap és az E. Alap kintlévõségeinek csökkentésére irányuló

intézkedések eredményeképpen 1995-ben a kintlévõségek behajtásából eredõ - az

erre a célra szolgáló célelszámolási számlára befolyó - járulékbevételnek,

illetve a járulékellenõrzés során 1995-ben feltárt járuléknak (elfedett

járulék kirovás) 2 százaléka fordítható a társadalombiztosítási önkormányzatok

behajtási, illetve járulékellenõrzési tevékenységet (elfedett járulék

feltárását) végzõ igazgatási szervei hatékonyabb mûködéséhez szükséges

feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére.

(2) A járulékbevételbõl a járulékellenõrzés során 1995-ben ténylegesen

feltárt járulékfizetési kötelezettség 2 százalékának megfelelõ összeg a Ny.

Alap, a kintlevõségek behajtásából eredõ, 1995. évben ténylegesen befolyt

járulékbevételbõl annak 2 százaléka az E. Alap bevételét képezi. A

bevételeknek a Ny. Alap és az E. Alap közötti megosztására vonatkozóan az AT.

4-5. §-ában meghatározott rendelkezéseket a bevételeknek a felsorolt

összegekkel csökkentett részére kell alkalmazni.

23. §

A Ny. Alap és az E. Alap nyugdíjkiadási elõirányzatainak együttes összegébõl

különös méltánylást érdemlõ esetben nyugellátás - ideértve az öregségi

korhatárt el nem érõ rokkantsági nyugdíjakat is - megállapítására, a nyugdíjak

egyéni elbíráláson alapuló, a szociális rászorultságot is figyelembe vevõ

emelésére [a T. 13. §-a és a T. végrehajtására kiadott 89/1990.(V.1.) MT

rendelet 14. §-ának (2)-(3) bekezdése], valamint egyszeri szociális segélyekre

600 millió forint fordítható. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság,

illetve igazgatási szervei az említett összegbõl 150 millió forintot egyszeri

szociális segélyezésre használhatnak fel.

24. §

(1) A nyugdíjbiztosítás, illetve az egészségbiztosítás által folyósított,

nem nyugdíjbiztosítási, illetve egészségbiztosítási finanszírozású ellátások

kiadásait és azok megtérítéseit a 7. számú melléklet tartalmazza.

(2) A társadalombiztosítási alapok tartalékainak alakulását a 8. és 9.

számú melléklet tartalmazza.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. §

(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. A 9-19. §-

ok rendelkezéseit elsõ ízben az 1995. október 1-jével kezdõdõ idõszakra

vonatkozóan megkötendõ új finanszírozási szerzõdések esetében kell alkalmazni.

(2) A büntetés-végrehajtás által fenntartott egészségügyi intézményeknél

az E. Alap kezelõje feladathoz rendelt finanszírozást alkalmaz. Az éves

elõirányzat az intézményfinanszírozás körében érvényesülõ átlagos növekedési

százalékkal megemelt szintre hozott bázis.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa

a«\szimbÓlum SYMBOL \f "Times New Roman CE" \s 14 \h») a természetbeni

egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozása és a szerzõdéskötés

részletes szabályait,

b) a gyógyító-megelõzõ minimális kapacitási szintet (10. § (2) bekezdés),

c) a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat szabályait.

(4) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy rendeletben

szabályozza

a) a 11. § (2) bekezdés a) pontja szerinti minimális tárgyi feltételeket,

b) a 16. § szerinti teljesítmény pontrendszert és a 17. § szerinti

súlyszám-rendszert.

26. §

(1) Az AT. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az

azokkal összefüggésben felmerült mûködési kiadások fedezetének biztosítására,

a 10. § (9) bekezdésében meghatározott, az Egészségbiztosítási Alap mûködési

költségvetésébe átutalandó összeg fedezetére, az (1) bekezdésben megjelölt

ellátások finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre,

postaköltségre és egyéb költségre, a bevételek beszedésével, behajtásával

kapcsolatos bankköltség, postaköltség, behajtási-végrehajtási költség és egyéb

költség 56,48%-ának fedezetére, a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi

tevékenységének költségeire, a 3. § (5) bekezdésének a) pontjában

meghatározott átutalás teljesítésére, valamint törvényben meghatározott egyéb

kiadásra használható fel. A Nyugdíjbiztosítási Alap mûködési költségvetését a

10. § (3) bekezdése szerinti kiadások terhelik."

(2) Az AT. 4. §-a (3) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ i) ponttal egészül ki:

[(3) A kiadások fedezetét a következõ bevételek képezik:]

"h) az Egészségbiztosítási Alapból teljesített, a 3. § (5) bekezdésének b)

pontjában meghatározott átutalásból származó bevétel;

i) A Nyugdíjbiztosítási Alap mûködési költségvetése a 10. § (1) bekezdésében

meghatározott bevételekkel rendelkezik."

27. §

(1) Az AT. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl

az azokkal összefüggésben felmerült mûködési kiadások fedezetének

biztosítására, az (1) bekezdésben megjelölt ellátások finanszírozásával

összefüggésben felmerült bankköltségre, postaköltségre és egyéb költségre, a

bevételek beszedésével, behajtásával kapcsolatos bankköltség, postaköltség,

behajtási-végrehajtási költség és egyéb költség 43,52 %-ának fedezetére, a

társadalombiztosítási kifizetõhely fenntartóját megilletõ, az (1) bekezdésben

felsorolt ellátások kifizetõhely által folyósított összegének 1%-ával azonos

költségtérítésre, az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének

költségeire, a 3. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott átutalás

teljesítésére, valamint törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható

fel. Az Egészségbiztosítási Alap mûködési költségvetését a 10. § (3) bekezdése

szerinti kiadások terhelik."

(2) Az AT. 5. §-a (3) bekezdésének h) és i) pontjai helyébe a következõ

rendelkezések lépnek, egyidejûleg a bekezdés a következõ j) ponttal egészül

ki:

[(3) A kiadások fedezetét a következõ bevételek képezik:]

"h) törvényben meghatározott egyéb bevétel (pl. a terhesgondozás költségeihez

való hozzájárulásként a központi költségvetés által átadott összeg);

i) a Nyugdíjbiztosítási Alapból teljesített, a 3. § (5) bekezdésének a)

pontjában meghatározott átutalásából származó bevétel;

j) az Egészségbiztosítási Alap mûködési költségvetése a 10. § (1) és (9)

bekezdésében meghatározott bevételekkel rendelkezik."

28. §

Az AT. 10. §-ának (3) és (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések

lépnek, egyidejûleg a § a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A mûködési költségvetést terhelik az ügyvitelben kifizetett személyi

juttatások, társadalombiztosítási járulék kiadások, dologi kiadások,

pénzeszköz átadások, egyéb támogatások, a felújítási és felhalmozási kiadások,

a közvetlenül a mûködési költségvetésbe kerülõ bevételek elérése érdekében

teljesített ráfordítások, továbbá törvényben meghatározott egyéb kiadások."

"(6) A biztosítási önkormányzatok és igazgatási szerveik mûködési

költségvetését címek, alcímek, elõirányzat-csoportok, kiemelt elõirányzatok

szerint kell bemutatni."

"(9) Az egymás számára végzett, illetve a közös érdekeltségû feladatok

ráfordításigényének együttes figyelembevétele alapján a kölcsönös

hozzájárulások egyenlegeként meghatározott, a Nyugdíjbiztosítási Alapból

átutalandó, az Egészségbiztosítási Alap mûködési költségvetését illetõ

összeget az éves költségvetési törvény tartalmazza."

29. §

(1) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg az AT. 5. §-a (3)

bekezdésének a) pontja kiegészül a "a baleseti járulék teljes egészében az

Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi;" szövegrésszel; az AT. 10. §-a (1)

bekezdésének b) pontjában az "a társadalombiztosítási szervezet

alaptevékenységen kívül folytatott tevékenységébõl eredõ mûködési ár- és

díjbevétel" szövegrész helyébe az "az intézmények saját folyó bevételei"

szövegrész lép és e pont kiegészül a "továbbá törvényben meghatározott egyéb

bevétel." szövegrésszel; az AT. 10. §-ának (7) bekezdésében a "béralapot"

szövegrész helyébe a "személyi juttatásokat" szövegrész, a "beruházási"

szövegrész helyébe a "felhalmozási" szövegrész lép; az AT. 11. §-a (1)

bekezdésének b) pontjában a "szakfeladatok" szövegrész helyébe a

"finanszírozási formák és célok" szövegrész lép; az AT. 11. §-a (1)

bekezdésének c) pontjában a "költségvetése kiadásainak és bevételeinek fõ

összegét" szövegrész helyébe a "költségvetését" szövegrész lép; az AT. 11. §-a

(1) bekezdésének f) pontja kiegészül az "és a megtérítésükre befolyt

összegeket." szövegrésszel.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az AT. 3. §-

ának (1)-(3) bekezdése, továbbá (5) bekezdése a) pontjából az " - ide nem

értve a mezõgazdasági szövetkezeti járadékokat -" szövegrész; az AT. 4. §-ának

(1) bekezdésében a "valamint átmenetileg, csak 1994-ben a mezõgazdasági

szövetkezeti járadékok" szövegrész; az AT. 4. §-ának (4) bekezdése; az AT. 5.

§-a (3) bekezdésének da) alpontjában az "a közgyógyellátási megtérítés"

szövegrész; az AT. 5. §-ának (4) bekezdése; az AT. 9. §-a, 11. §-a (1)

bekezdésének d) pontjából a "3. § (2) bekezdés szerint elkészített mûködési

költségvetést és" szövegrész ; az AT. 11. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 21.

§-a, 22. §-a, 24. §-ának (1), (2) és (4)-(6) bekezdése, 25. §-ának (2) és (6)

bekezdése, 27.§-ának (4) bekezdése, 28. §-ának (1) bekezdése, 29. §-ának (4)

bekezdése, 31/A. §-ának (1)-(9) és (14) bekezdése, 32. §-ának (1)-(3)

bekezdése és 33. §-a, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak

1994. évi költségvetésérõl szóló 1993. évi CXV. törvény 8. §-ának (1)-(2)

bekezdése.

(3) Az AT. 21-33. §-ain alapuló, már megkötött finanszírozási

szerzõdésekre az elõbbiekben említett rendelkezéseket 1995. október 1-jéig,

vagy a szerzõdés ennél korábbi idõpontban történõ megszünéséig továbbra is

alkalmazni kell.

(4) 1995. október 1-jétõl hatályát veszti az AT. 24-29. §-a, 31. §-a,

31/A .§-a és 32. §-a.

(5) Az egészségügyi intézet fenntartója e törvény kihirdetését követõ 30

napon belül felülvizsgálja és a felülvizsgálatot követõen az ÁNTSZ területileg

illetékes megyei (fõvárosi) intézete részére továbbítja az 1991. évi XX.

törvény 132. § (1) bekezdése szerinti ellátási kötelezettségét. Az ÁNTSZ a

részére megküldött területi ellátási rendrõl szóló összefoglalót a szakmai

véleményével együtt e törvény kihirdetését követõ 60 napon belül továbbítja az

Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére.

(6) A 10. § (3) bekezdésében megjelölt útmutatót a Magyar Közlönyben

közzé kell tenni.

30. §

A törvény hatályba lépésével egyidejûleg a Társadalombiztosítási Alap 1992.

évi költségvetésérõl, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi

XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21.§ (4) bekezdésének

elsõ mondatában megjelölt határidõ 1995. december 31-re, a második mondatában

megjelölt határidõ pedig 1995. június 30-ra változik.

B változat

Az Országgyûlés - az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi

XXXVIII. törvény 84-86. §-ában (a továbbiakban: Áht.), a társadalombiztosítás

pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló, többször

módosított 1992. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: AT.) foglaltakra,

valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló, többször

módosított 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Öit.) rendelkezéseire

figyelemmel - az államháztartás alrendszerét képezõ társadalombiztosítás két

biztosítási ága: a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás pénzügyi

alapjainak 1995. évi költségvetésérõl a következõ törvényt alkotja.

I. FEJEZET

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

KÖLTSÉGVETÉSE

A fõösszegek

1. §

(1) Az Országgyûlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny.Alap)

1995. évi költségvetését 506.389 millió forint bevételi, 506.389 millió forint

kiadási elõirányzattal, nulla egyenleggel állapítja meg.

(2) A Ny. Alap 1995. évi költségvetési mérlegét az 1. számú melléklet

tartalmazza.

A bevételek részletezése

2. §

(1) A járulékbevételek együttes összege 437.331 millió forint, ebbõl a

kintlévõségek 1995. évi behajtásából eredõ járulékbevételek összege 19.488

millió forint.

A 456.819 millió forint rendszeres járulékbevételekbõl a munkáltatói

nyugdíjbiztosítási járulékbevétel 340.355 millió forint, az egyéni

nyugdíjjárulék befizetés 82.876 millió forint, a munkanélküliek ellátása után

fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 10.000 millió forint, a munkanélküli

járadék és a pályakezdõk munkanélküli segélye után fizetett nyugdíjjárulék

2.700 millió forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett

nyugdíjbiztosítási járulék 1.400 millió forint, melybõl 1.125 millió forint a

települési önkormányzatok által fizetett járulék, 275 millió forint az

ellátásból levont járulék.

(2) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel

11.240 millió forint, ebbõl a késedelmi pótlék és a rendbírság 10.901 millió

forint, a jogalap nélküli kifizetések visszatérítésének összege és az egyéb

várható bevétel 339 millió forint.

(3) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 3.200 millió forint.

(4) Az AT. 3.§-ának (5) bekezdése szerint az Alapok egymás részére az

általuk finanszírozott pénzbeli ellátások tényleges kiadásaival arányos

járulékátadást eszközölnek. A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után az

Egészségbiztosítási Alaptól (a továbbiakban E. Alap) átvett járulék 34.735

millió forint (az E. Alap 113.886 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának a

Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti

százaléka).

(5) A mûködési célú bevételek összege 395 millió forint. Ebbõl a nem

társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásokra a Magyar Köztársaság

1995. évi költségvetésérõl szóló 1994. évi CIV. törvény XI. Népjóléti

Minisztérium fejezet 11. Cím szám 1. alcím szám 3. Elõirányzat csoport

költségtérítésének összege 155 millió forint, az egyéb szervek térítése,

illetve a saját mûködési bevétel összege 240 millió forint.

A kiadások részletezése

3. §

(1) Az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások

kiadásainak elõirányzata 439.842 millió forint.

(2) A ténylegesen kimutatható egyéb kiadások (postaköltség és útiköltség-

térítés) elõirányzata 1.609 millió forint.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket -

ideértve az erre vonatkozó, mindenkor hatályos törvény szerint szükségessé

váló nyugdíjemeléseket is - akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében

az ott megjelölt elõirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

(4) A Ny. Alap mûködési kiadásának elõirányzata 7.949 millió forint.

Ebbõl

a) 7.554 millió forint az Ny Alap járulékbevételeibõl fedezett összeg,

amelybõl 357 millió forint a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi

XXIII. törvényben (a továbbiakban: Ktv) elõírt kötelezettségek teljesítésével

kapcsolatban 1995-ben a tényleges személyi juttatásokra és járulékaira

használható fel.

b) 395 millió forint a 2.§ (5) bekezdésébõl teljesített kiadás.

(5) A világbanki kölcsönszerzõdés 1995-ben esedékes nyugdíjbiztosítási

kiadása 150 millió forint. Ha a világbanki kölcsönszerzõdés tényleges kiadása

ezt meghaladja, a különbséggel az elõirányzat befektetések hozama tartalék

terhére túlléphetõ. Ha a tényleges kiadás kevesebb mint az elõirányzat,

megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.

(6) A vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítások elõirányzata 90

millió forint.

(7) A nyugdíj kiadások után az E. Alapnak átadott járulék összege 56.300

millió forint (a Ny. Alap 439.842 millió forint ellátási kiadásának az E. Alap

természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti

százaléka).

(8) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat járulékellenõrzési tevékenységet

(elfedett járulék feltárását) végzõ igazgatási szervei hatékonyabb mûködéséhez

szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére fordítható

kiadás elõirányzata 40 millió forint.

(9) A Ny. Alap 1995. évi mûködési célú informatikai fejlesztése a

befektetések hozama tartalékot terheli.

(10) A Ny. Alap jóváhagyott kiadási elõirányzatából a céltartalék 409

millió forint. A céltartalék a nyugdíjellátások többletkiadásaira használható

fel.

Mûködési költségvetés

4.§

(1) A mûködési költségvetés bevételi elõirányzata 8.139 millió forint.

(2) A 8.139 millió forint mûködési kiadás összegébõl

a) 708 millió forint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnál és az Országos

Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóságnál, 5.055 millió forint az igazgatási

szerveknél mûködési célra felhasználható összeg, mely tartalmazza az ezen

igazgatási szerveknél ellátott, az egészségbiztosítás céljait szolgáló

feladatok (korhatár alatti rokkantsági és baleseti nyugellátások megállapítása

és folyósítása), valamint a közös érdekeltségû feladatok (a biztosítottak

bejelentésének, a járulék bevallási, befizetési kötelezettség teljesítésének,

az ezzel kapcsolatos nyilvántartását, adatszolgáltatási feladatok ellátását

szakellenõrzését, a területi igazgatóságok közös elhelyezésével kapcsolatos

feladatokat) végzéséhez szükséges - arányos részében az E. Alapból biztosított

kiadásokat;

b) A központosított kiadási elõirányzat 2.376 millió forint, ebbõl a

világbanki program hazai költségeire fordítható kiadás elõirányzata 150 millió

forint, 1.500 millió forint - a biztosítási önkormányzatok megállapodása

alapján az egymás számára végzett feladatokhoz történõ kölcsönös

hozzájárulásokhoz igazodóan - nettó módon átadásra kerülõ, az

Egészségbiztosítási Önkormányzat igazgatási szerveinél mûködési célra

felhasználható összeg.

(3) A Ny.Alap informatikai célú fejlesztését, valamint a Váci u. 73., és a

Röntgen utcai folyó beruházások költségeit 1995-ben a befektetések hozama

tartalék fedezi. Ezek a beruházások megoldják a Fõvárosi és Pestmegyei

Igazgatóság elhelyezését is.

(4) A mûködési költségvetés mérlegét a 2.sz. melléklet tartalmazza.

II. FEJEZET

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

A fõösszegek

5. §

(1) Az Országgyûlés az E. Alap 1995. évi költségvetését 434.099 millió

forint bevételi, 434.099 millió forint kiadási elõirányzattal, 0 egyenleggel

állapítja meg.

(2) Az E.Alap költségvetésének a mérlegét a 3.számú melléklet

tartalmazza.

A bevételek részletezése

6 .§

(1) A járulékbevételek együttes összege 361.374 millió forint, ebbõl a

kintlévõségek behajtásából eredõ járulékbevételek összege 15.912 millió

forint. A rendszeres járulékbevételek összegébõl a munkáltatói

egészségbiztosítási járulék összege (ideértve az egyéni vállalkozók és a

társasvállalkozások egészségbiztosítási járulékát is) 270.914 millió forint, a

munkanélküliek ellátása után fizetett egészségbiztosítási járulék 7.977 millió

forint, az egyéni egészségbiztosítási járulék összege 55.471 millió forint, a

baleseti járulék összege 1.100 millió forint. A központi költségvetésnek a

társadalombiztosításról szóló, többször módosított 1975. évi II. tv. (a

továbbiakban: T.) 119. §-ában megállapított járulékfizetési kötelezettsége

alapján az 1995. évben esedékes járulékbevétele 10.000 millió forint.

(2) A terhesgondozásnak az E. Alap kiadásai között kimutatott, de 1993-

tól a központi költségvetést terhelõ kiadásaira a központi költségvetéstõl

átvett összeg 2.500 millió forint.

(3) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek

összege 11.110 millió forint. Ebbõl 8.399 millió forint a késedelmi pótlék és

a rendbírság összege, 750 millió forint a baleseti megtérítés és egyéb

kártérítések megtérítésének összege, 300 millió forint a terhesség-megszakítás

egyéni térítési díja, 1.400 millió forint az E. Alap által e feladattal

kapcsolatban 1994-ben megelõlegezett költségek 1995. évi - a magzati élet

védelmérõl szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdésében

meghatározott - központi költségvetési megtérítése. Az egyéb bevételek 261

millió forint összegû elõirányzata tartalmazza a különféle okokból

visszaérkezett ellátások, támogatások összegét.

(4) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 50 millió forint.

(5) Az E. Alapot az AT. 3. § (5) bekezdésének a) pontjában foglalt

rendelkezés alapján megilletõ bevétel elõirányzata 56.300 millió forint.

(6) 2.765 millió forint a mûködési célú bevétel, amely a Ny. Alap 1.500

millió forint összegû, az AT. 10. §-ának (9) bekezdésében meghatározott

hozzájárulásából, a családi pótlék és más nem társadalombiztosítási ellátások

folyósítási kiadásainak 1.195 millió forint összegû, a központi költségvetés

általi megtérítésébõl és az intézmények saját folyó bevételeinek 70 millió

forint nagyságú összegébõl származik.

A kiadások részletezése

7. §

(1) A gyógyító-megelõzõ ellátásokra fordítható kiadások elõirányzata -

felújítások, beruházások nélkül -190.800 millió forint. Az elõirányzat magában

foglalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetésérõl

szóló törvény hatályba lépéséig szükséges egyes rendelkezésekrõl, valamint a

társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló 1994.

évi CIII. törvényben meghatározott intézkedések fedezetét is. Az energia-

áremelés hatásának kompenzálása címén az E. Alapba évközben a központi

költségvetésbõl átutalandó összeggel ez az elõirányzat - valamint az E. Alap

bevételi elõirányzata - automatikusan megemelkedik. A gyógyító-megelõzõ

ellátásokra fordítható kiadások részletezését a 4. számú melléklet

tartalmazza. Az egészségügyi ellátás területén a fekvõbeteg-ellátó intézmények

átvilágításával, költséggazdálkodásuk felülvizsgálatával, a felesleges

intézményi kapacitások csökkentésével elért megtakarítások a fekvõbeteg

ellátásban használhatóak fel.

(2) A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására

fordított kiadási elõirányzata 65.302 millió forint, a gyógyászati

segédeszközök árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás

elõirányzata 8.500 millió forint. A vérzékenység kezelésére szolgáló kiadás

elõirányzata 800 millió forint.

(3) A gyógyászati szolgáltatások kiadási elõirányzata 760 millió forint.

Ebbõl a gyógyfürdõ szolgáltatás 600 millió forint, az anyatejellátás kiadása

160 millió forint.

(4) Az E. Alapot terhelõ nyugellátások kiadásainak elõirányzata 69.036

millió forint.

(5) A terhességi-gyermekágyi segély kiadási elõirányzatának összege

10.200 millió forint.

(6) A táppénzkiadás elõirányzatának összege 33.000 millió forint.

(7) Az egyéb betegségi ellátások (utazási költségtérítés, betegséggel

kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) elõirányzata 3.200 millió forint. A

betegséggel kapcsolatos segélyek 750 millió forint összegû elõirányzatából 50

millió forint a külföldi sürgõsségi gyógykezelés költségeinek megtérítésére,

420 millió forint a javasolt külföldi gyógykezelés kiadásaira fordítható

összeg, 250 millió forint a rendkívüli szociális támogatás elõirányzata, 30

millió forint a nemzetközi egyezményekbõl eredõ kiadások elõirányzata.

(8) A társadalombiztosítási kifizetõhely fenntartóját megilletõ

költségtérítés elõirányzata 450 millió forint.

(9) Az E. Alapot terhelõ postaköltség, bankköltség, behajtási-

végrehajtási költség és egyéb kiadások elõirányzata 674 millió forint.

(10) A kamat és egyéb hozambevételekkel kapcsolatban felmerülõ kiadások

elõirányzata 3 millió forint.

(11) A pénzbeli ellátási kiadások után a Ny. Alapnak átadott járulék

összege (az E. Alap 113.886 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának a Ny.

Alap kiadásai fedezetére meghatározott járulék mérték szerinti százaléka)

34.735 millió forint.

(12) A (2)-(11) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket

akkor is teljesíteni kell - ide nem értve a betegséggel kapcsolatos segélyek

(7) bekezdés szerinti kereteit -, ha ennek következtében az ott megjelölt

elõirányzatokat meghaladják a kiadások.

(13) A 11.336 millió forint összegû mûködésre fordított kiadásból

a) 8.571 millió forint az E. Alapból fedezett összeg. Ebbõl 649 millió

forint a Ktv-ben elõírt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban 1995-

ben a tényleges személyi juttatásra és járulékaira használható fel;

b) 2.765 millió forint a 6. § (6) bekezdése szerinti mûködési célú

bevételekbõl teljesített kiadás.

(14) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat behajtási tevékenységet végzõ

igazgatási szervei hatékonyabb mûködéséhez szükséges feltételek

megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésre fordítható kiadás elõirányzata 400

millió forint.

(15) Az informatikai fejlesztés kiadási elõirányzata 500 millió forint.

Ha a tényleges kiadás kevesebb mint az elõirányzat, megtakarításként a

céltartalékot növeli.

(16) A világbanki program hazai költségeire fordítható kiadás

elõirányzata 807 millió forint. Az elõirányzat 1995-ben a ténylegesen

felmerülõ költségek mértékéig használható fel, illetve léphetõ túl.

(17) Az E. Alap jóváhagyott kiadási elõirányzatából a céltartalék 3.595

millió forint. A céltartalék a gyógyszerek és a táppénzkiadások 1995. évi

elõirányzatát meghaladó többletkiadásra fordítható.

Mûködési költségvetés

8. §

(1) A mûködési költségvetés bevételi elõirányzata 13.043 millió forint.

(2) A mûködési költségvetés kiadásainak összegébõl az Egészség-

biztosítási Önkormányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiadási

elõirányzata 2.620 millió forint. A megyei és ágazati Egészségbiztosítási

Pénztárak kiadási elõirányzata 7.480 millió forint, az Országos Orvosszakértõi

Intézet kiadási elõirányzata 587 millió forint, a központosított elõirányzatok

összege 2.356 millió forint, amely tartalmazza a behajtási tevékenység

ösztönzésének 400 millió forintos kiadását.

(3) Az informatikai beruházások kiadási elõirányzata 500 millió forint.

(4) A világbanki kölcsönnel kapcsolatos belföldi kiadások elõirányzata

807 millió Ft.

(5) A mûködési költségvetés mérlegét az 5.számú melléklet tartalmazza.

III. FEJEZET

A TERMÉSZETBENI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK FINANSZÍROZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS

SZABÁLYAI.

9. §

(1) Az egészségbiztosítás keretében külön törvény szerint nyújtandó

természetbeni szolgáltatások teljesítését az E. Alap kezelõje finanszírozza.

(2) A finanszírozás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a Megyei

(Fõvárosi) Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban együtt : OEP) által

kötött szerzõdések alapján történik.

(3) A finanszírozás és a szerzõdéskötés részletes szabályait a Kormány

rendeletben határozza meg.

(4) A finanszírozásra vonatkozó szabályokat bevezetésük elõtt 30 nappal ki

kell hirdetni.

10. §

(1) Az OEP a természetbeni szolgáltatások nyújtására szerzõdést köt

egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult szolgáltatóval és gyógyszer,

gyógyászati segédeszköz gyártására, forgalmazására jogosult gyártóval, illetve

forgalmazóval.

(2) Az OEP az (1) bekezdés szerinti szerzõdéseket az egészségügyi szakellátás

tekintetében az OEP és a Népjóléti Minisztérium 2-2 képviselõjébõl álló közös

szakmai bizottság javaslata alapján köti meg. A bizottság az egészségügyi

alapellátás tekintetében az országos kapacitásra, megyénkénti bontásban a

szakellátás tekintetében a finanszírozandó konkrét kapacitásra tesz

javaslatot. Bizottsági döntés hiányában a népjóléti miniszter rendelkezik a

konkrét finanszírozandó kapacitásról.

(3) A szerzõdések megkötéséhez szükséges adatokat, az elszámolás módszereit és

az önköltségszámítás módját az OEP útmutatója alapján kell szolgáltatni.

(4) Az OEP-nél szerzõdéskötési kezdeményezéssel élhetnek az egészségügyi

intézmények, illetve tulajdonosaik, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi

Szolgálat (a továbbiakban : ÁNTSZ), megyei, fõvárosi, városi intézetének

vezetõi.

(5) Ha az egészségügyi szolgáltató olyan beruházást kíván megvalósítani, amely

a finanszírozási szerzõdés módosítását igényli (kapacitás bõvítésével járó,

illetve a díjszintet módosító beruházások) és a beruházás következtében

keletkezõ mûködési többletköltség igénynek az E. Alapból történõ