ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Tárgy: Miért a nagy csend és hallgatás a kormány
részérõl a beregi magyar autonóm körzet ügye
körül?
Dr. Gál Zoltán úrnak
a Magyar Országgyûlés elnökének
H E L Y B E N
Tisztelt Elnök Úr!
Az Alkotmány 27. §-a és a Házszabály 91. §-a (1) alapján, dr. Kovács László
miniszter úrhoz az alábbi
i n t e r p e l l á c i ó t
szeretném intézni:
Tisztelt Miniszter Úr!
Széles körben ismert, hogy az Ukrajnában 1991. december 1-jén zajlott
választások alkalmával a Beregszászi járás területén egyszersmind arról is
népszavazás történ, hogy Beregszászbõl és a térség 42 községébõl magyar
autonóm körzetet hozzanak létre. Arra a kérdésre, hogy : "Akarja-e, hogy a
Beregszászi járásban magyar autonóm körzet alakuljon?" a népszavazáson
résztvevõ 53458 választópolgár közül 43482 (81,4 %), tehát az elsöprõ többség
válaszolt igennel. A népszavazáson külföldi megfigyelõk is jelen voltak, de
sem õk, sem a választási bizottsága tagjai sem tapasztaltak törvénysértést a
referendum során.
Nem meglepõ hát, hogy a Beregszászi járás tanácsa 1992. január 30-án
tudomásul vette és pártfogólag továbbította a döntést a népképviselõk területi
szervezetéhez, és ezt követõen 1992. április 28-án törvénytervezetet fogadott
el a magyar autonóm körzetrõl és azt szintén a terültei tanácshoz küldte,
azzal a kéréssel, hogy azt Ukrajna Legfelsõbb Tanácsához juttassák el. Azóta
áll, nem halad elõre, valahol elakadt az ügy.
Egyetlen humanista gondolkodású és demokratikus érdelmû polgár sem lehet
közömbös a beregi magyarság erõfeszítései iránt, és senki se mehet el szó
nélkül a történtek mellett, akinek jelent valamit az emberi méltóság, a
népfelség, a népek és a nemzetek önrendelkezési joga. És ha van hatalmi szerv
a világon, amely nem helyezkedhet a csendes szemlélõdés kényelmes
álláspontjára, és nem dughatja a homokba a fejét, az a mindenkori magyar
kormány. Kérdezem ezért, van-e lehetõség, hogy a magyar kormány támogassa a
Beregben élõ magyarság autonómia törekvéseit, és ha igen, élet-e már a kormány
a rendelkezésére álló lehetõségekkel?
Kérem válaszát.
Budapesten, 1995. május 8-án
Tisztelettel
Dr. Kávássy Sándor
FKGP