ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Interpelláció
Az interpelláció tárgya: A magyarországi védõoltások rendszere, különös
tekintettel a Haemophilis B influenzabektérium elleni
ingyenes védõoltások kisgyermekkorban történõ
elrendelésére
Az interpelláció címzettje: Szabó György népjóléti miniszter
az 1972. évi II. tv. 15. §-a és a 16/1972. (IV.29) Mt.
rend. 8. §-a szerint.
Tisztelt Miniszter Úr!
A költség és haszon a világon nagy problémája az egészségügynek. Ezért
különösen fontos a mai helyzetben, hogy a szûkös anyagiak oda kerüljenek, ahol
biztos a hosszútávú megtérülés. Az illetékes döntéshozók felelõssége
kiélezett, hogyan tudnak a történelem reflektorfényében tisztán megmaradni.
Az interpellációm apropója az Objektív 1995. április 28-i adása, melgyen a
Szt. László Kórház orvosai, valamint a Haemophilis B influenza baktérium által
megfertõzött (élõ és meghalt) gyermekek szülei nyilatkoztak.
Megnyilatkozott a Népjóléti Minisztérium illetékese is, hogy a védõoltás 300
millió Ft lenne, ha az ún. veszélyeztetett populációt leoltanák - mintegy az
sugallva, hogy ez így nem kifizetõdõ.
Én - bár magas is nagyapa vagyok, és unokám a veszélyeztetett korosztályba
tartozik mégsem érzelmi, hanem - kifejezetten a rideg számok és tények
oldaláról, pragmatikus szempontból kívánom a kérdst megvilágítani.
Magyarországon a megbetegedési és halálozási tényszámok európai szinten a
legrosszabbak között vannak. Fontos ezért minden élet védelme fõleg, ha
páréves (1-15 éves életkorú) gyermekekrõl van szó. (Ezek a gyermekek nem
itták, nem ették agyon magukat, betegségüket nem az életvezetésük miatt
szerezték.) Sok negatív rekordot mondhat magáénak az ország, de az biztos,
hogy eddig védõoltási rendszerünk világviszonylatban is példamutató volt.
Magyarországon szinte elsõként vezették be az ingyenes himlõoltást (1876) -
kötelezõ erõvel -, valamint az ingyenes veszettség elleni oldást is. Bizonyos
betegségek, fõleg a cseppinfectio révén terjedõ Haemophilis B baktérium
aspecifikus megelõzésére minimális lehetõség van. Nemzetközi és hazai
tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy védõoltással a ferõzõ betegségek
visszaszoríthatók, illetbe megszüntethetõk (eradicatio). Totáli eradicatio
mindig csak a himlõ esetében volt elérhetõ.
Hosszú évek nemzetközi és magyarországi tapasztalatai azt támasztják alá, hogy
a fertõzõ betegségek elleni védekezés leghatákonyabb és leggazdaságosabb módja
a védõoltások bevezetése.
Fontos ezért az eddig elért eredmények megtartása, a védoltás rendszerének
átreformálása a nemzetközi ajánlások figyelembe végelével (Infectológiai
folyóirat 1994. március).
Végre elérhetõ közelségben van Magyarországon a Haemophilus influenza
védõoltásának kisegyermekkorban történõ rutinszerû használata.
A betegség riasztóan növekvõ trendjére utalnak a Szt. László Kórházban végzett
felmérések.
Megdöbbentõ tény: A betegség az öt éven taluli gyermekek körében (az USA
adatai szerint) a megbetegedés és halálozás a 70-es 80-as években hasonló
volt, az 50-es évek nagy gyermekbénulási járványához.
Számszerûleg a védõoltás bevezetése leõtt, az 5 éves kor alatt minden 200.-
300. gyermek fertözõdött meg. (EPINFO)
A megbetegedés bizonyos szociális jelleget is mutat, szegényes és hátrányos
helyzetûek között gyakoribb, illetbe gyógyítás esetén is több a halálozás,
illetve szövödmény, mnt az egészségügyileg fejlett országokban.
A védõoltás ingyenessége indokolt a fentiek ismeretében különös figyelemmel a
Népjóléti Minisztérium 1995. áprilisában megjelent "Tájéoztató a szociális
minimum egyer kérdéseirõl" c. írásban: "A létminimum alatt élõk aránya a
nyulcvanas évek stabil 10 % körüli arányával szemben 1994re mintegy 35 %-ra
nõtt.
Az elmúlt évek célvizsgálatai szerint legveszélyeztetebbek a sokgyermekes
családok, a gyermeküket egyedül nevelõk, rosszabb a helyzet, ha a hástartásrõ
fiatalabb. Különönösen nagy a szegéynségi kockázata a cigányetnikumhoz tartozó
háztartásoknaé és a tanyasi háztartásokban élõknek. A kiskorúak népességén
belüli létszámarányoknál gyakrabban élnek azokban a háztartásokban, melyekben
szûkösség van. A szegénység kockázati tényezõinek halmozódása tovább ront az
esélyeken."
Magyarországon jelenleg nincs bejelentési kötelezettség e betegség észlelése
esetén.
A riportból és a nyilatkozatból következik, hogy a tárca foglalkozott ezen
megbetegedés problémakörével, azonban a minisztérium illetékese által
elmondottakból az sugallmazódik, hogy nem kívánják bevezetni a kötelezõ
ingyenes védõoltást, mivel az sokba kerül.
Mindezek elõrebocsátása után arra kéek magyarázatot ingerpellációmban a
Tisztelt Miniszter Úrtól, hogy a tárca tervezi-e a Haemophilis B influenza
baktériummal velõ tertõzödés megelõdése érdekébenaz ingyenes és kötelezõ
védõoltás bevezetését.
Amennyiben tervezik azt, úgy kérem, válaszában tájékoztasson annak jelenlegi
állásáról.
Ha pedig a tárcának nincsenek ilyen jellegû tervei, úgy szíveskedjék
megyarázatot adni, hogy az indokoltásga és szükségessége ellenére, miért nem
tesznek lépéseket a védõoltás bevezetésére.
Budapest, 1995. május 8.
dr. Rapcsák András KDNP
országgyûlési képviselõ