1024. szám
Képviselõi önálló indítvány
Dr. G á l Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnöke
H e l y b e n
Az Országgyûlés
..../1995. (....) OGy.határozata
a privatizációs folyamatok és az állami vagyonkezelés hatékonységát és
jogszerûségét veszélyeztetõ fogyatékosságok és visszaélések feltárását, a
korrupció ellenes fellépést elõsegítõ országgyûlési eseti bizottság
létrehozásáról.
1. §.
Az Országgyûlés a Házszabály 34. §-a alapján a privatizációs folyamatok és az
állami vagyonkezelés hatékonyságát és jogszerûségét veszélyeztetõ
fogyatékosságok és visszaélések feltárása, valamint a korrupció ellenes
eredményes fellépés érdekében országgyûlési eseti bizottságot - (rövidített
neve: privatizációs eseti bizottság, a továbbiakban: bizottság) hoz létre.
2. §.
A bizottság 23 tagból áll. A bizottság tagjaira a képviselõcsoportok vezetõi
tesznek ajánlást az alábbiak szerint:
MSZP 10 fõ
SZDSZ 4 fõ
MDF 3 fõ
FKGP 2 fõ
KDNP 2 fõ
Fidesz-MPP 2 fõ
A bizottság elnökének, alelnökeinek és tagjainak megválasztására a
Házbizottság terjeszt elõ javaslatot az Országgyûlésnek.
- 2 -
3.§.
A bizottság:
a/ az állami kormányzati szervektõl tájékoztatást, felvilágosítást kér a
privatizációs folyamatokról, ideértve a bevételek alakulását és a
kitûzött célok elérése érdekében követett eljárást is,
b/ megvizsgálja, hogy a privatizációs folyamatok során a gazdaságossági és
célszerûségi szempontok mellett más megfontolások, döntési szempontok
milyen szerepet játszottak,
c/ megvizsgálja, hogy a privatizációs folyamat során hogyan alakult a
foglalkoztatás, a privatizációval érintett vállalatok termelése,
exportja, beruházásai, a termékek és a gyártás korszerûsége, a termékek
piacképessége,
d/ figyelemmel kíséri az 1086/1994.(IX.15.) Kormányhatározattal (a
továbbiakban: határozat) létrehozott Közpénzek felhasználását és
Privatizációt Ellenõrzõ Bizottság által, valamint a Kormányzati
Ellenõrzési Iroda által a határozat 3. pontja alapján, valamint a
pénzügyminiszter által a határozat 4. pontja alapján végzett ellenõrzések
lefolytatását,
e/ értékeli a d/ pontban megjelölteknek az általuk lefolytatott
vizsgálatokról készített összefoglaló jelentéseit és indokolt esetben
javaslatot tesz - szükség esetén új vizsgálati irány megjelölésével -
további vizsgálat lefolytatására,
f/ az arra hivatott szervek elõtt konkrét ügyekben vizsgálat lefolytatását
kezdeményezheti,
g/ megvizsgálja, hogy az állami vagyon alapítványoknak és vállalkozásoknak
történõ juttatásánál a jogszabályok, elõírások maradéktalan betartásán
túl kellõ gondossággal jártak-e el,
h/ amennyiben a bizottság tevékenysége során korrupcióra utaló adat merül
fel, az erre hivatott szervek elõtt vizsgálatot kezdeményez,
i/ áttekinti a hatályos jogszabályokat és kezdeményezi azon jogszabályok
módosítását, amelyek lehetõvé tették, hogy az egyes privatizációs
döntések során vagyonvesztés következzen be,
- 3 -
j/ figyelemmel kíséri az állam tulajdonában álló vállalkozói vagyon
értékesítésérõl szóló törvény gyakorlati végrehajtását.
4. §.
A bizottság 3. §-ban részletezett hatás- és feladatköre nem terjed ki
folyamatban lévõ egyedi privatizációs ügyekre.
5. §.
A bizottság mûködésének rendjét maga állapítja,
6. §.
A bizottság mûködése során szakértõk vagy szakértõi szervezetek
igénybevételére jogosult. Mûködésének költségeit az Országgyûlés
költségvetésébõl kell fedezni.
7. §.
A bizottság megállapításairól jelentést készít, amelyet az Országgyûlés elé
terjeszt.
8. §.
A bizottság az Országgyûlés jelen határozata alapján 1997. július 1-ig
mûködik. A bizottság ezen idõpontig köteles mûködésének összegzett
tapasztalatait, megállapításait összefoglaló jelentés formájában az
Országgyûlés elé terjeszteni. Az Országgyûlés a bizottság összefoglaló
jelentését megtárgyalja és e tárgyban hozott határozatában dönt a bizottság
tevékenységének megszûnésérõl vagy megbizatásának meghosszabbításáról.
Indoklás
A szociális piacgazdaság megteremtésének elengedhetetlen feltétele a túlsúlyos
állami tulajdon lebontása, a hatékonyságot növelõ tulajdoni szerkezet
kialakítása.
- 4 -
Ez a folyamat az un. spontán privatizációval kezdõdött meg és napjainkban is
tart.
A privatizáció eddigi folyamata a lehetségesnél és kívánatosnál lassabban,
jelentõs veszteségek mellett ment végbe. Vagyonvesztéshez vezetett a folyamat
elhúzódása, de egyes esetekben az új tulajdonos tulajdonszerzésének
körülményei is megválaszolatlan kérdéseket eredményeztek. Nem érvényesült a
folyamat felett a parlamenti ellenõrzés és ezen keresztül a közvetett
társadalmi ellenõrzés sem.
A társadalom joggal várja el a legfõbb államhatalmi szervtõl, hogy
határozottan lépjen fel a nemzeti vagyon pazarló kezelése, illetve a
visszaéléseket eredményezõ helyzet ellen és feltárt visszaélések esetén a
megsértett jogrend helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye
meg.
A javaslat a privatizációs folyamat parlamenti ellenõrzésének intézményes
kereteit kívánja megteremteni. A sürgõs tárgyalás iránti kérelmemet az önálló
indítványban foglalt hatás- és feladatkörû bizottság felállítása és
mûködtetése iránt megnyilvánuló valós társadalmi igénnyel indokolom. A
bizottság létrehozásának és mûködésének gazdasági hatása elõzetesen nem
becsülhetõ fel.
Budapest, 1995. május 11.
Dr. Kristóf István
MSZP