- 1 -
- 1 -
ORSZAGGYûLESI KEPVISELI
FAMILY
.DOC
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztel Elnök Úr!
A Házszabály 87. §-ának (2) bekezdésébe foglalt jogomnál fogva, a
Házszabály 28. § (3) bekezdésére hivatkozva az alábbi Országgyûlési
Határozati javaslatot terjesztem elõ.
Országgyûlési Határozat
családügyi és gyermekvédelmi állandó bizottság létesítésérõl
1.) Az Országgyûlés
- figyelembe véve, hogy a gazdasági átalakulás idõszakában fokozott terhek
sújtják a családokat, elsõsorban a gyermeket nevelõ családokat,
- tudva, hogy a család védelme a Magyar Köztársaságban alkotmányos
kötelezettség,
- tekintetbe véve, hogy sok család saját erejébõl nem tud a változó világ
új kihívásainak megfelelni,
- felismerve, hogy a kialakult nehéz helyzetben az említett alkotmányos
kötelezettség az Országgyûléstõl is fokozott figyelmet és hatékony
törvényhozási munkát kíván,
- annak érdekében, hogy a családok ügyiben és a gyermekek védelmében rá
háruló kötelezettségeknek az eddigieknél jobban eleget tehessen,
Családügyi és Gyermekvédelmi állandó bizottságot állít fel.
2.) A Családügyi és Gyermekvédelmi Bizottság (a továbbiakban Bizottság) 13
tagú. Elnökére, alelnökére és tagjaira a Házbizottság tesz javaslatot.
3.) A Bizottság a hatáskörét illetõ ügyekben a Házszabályba foglaltak
szerint látja el feladatát.
4.) A Bizottság a jelen Határozati Javaslat kihirdetését követõ egy
hónapon belül megalakul. További egy hónap múlva a Bizottság hatáskörébe
tartozó törvények végrehajtásának ellenõrzését, a társadalmi és gazdasági
hatások figyelemmel kisérését végzõ kötelezõen létrehozandó albizottság is
megalakul. Egyebekben a Bizottság ügyrendjérõl maga határoz.
5.) A Bizottság a Népjóléti Miniszterrel együttmûködve évente jelentést
készít az Országgyûlésnek a családok helyzetérõl. Az Országgyûlés a jelentést
politikai vitanap keretében megtárgyalja és a szükséges teendõkrõl határozatot
hoz.
6.) A családok helyzetérõl szóló politikai vitanapot az éves költségvetési
törvény benyújtása elõtt kell megtartani. A politikai vitanap a költségvetési
irányelvek tárgyalásának idõszakával egybe eshet.
Indokolás
Az 1985-90 közötti parlamenti ciklusban az Országgyûlés már foglalkozott
egy Család Bizottság létesítésével, de végül ez a bizottság nem alakult meg.
1990-ben a szociális ügyekkel és egészségüggyel foglalkozó bizottság nevében
kiemelten szerepeltette a család fogalmát. Önálló Család Bizottság azonban
akkor sem alakult, s a jelen ciklusban a családokra utaló elnevezés is
megszûnt.
Az Országgyûlés megalakulása óta eltelt idõ alapján egyértelmûvé vált, hogy
a gyermekek védelmével, a családok életlehetõségeivel és fejlõdésével, a
népesedéspolitikával a parlamentben sokkal többet kellene foglalkozni, mint
amire a jelen bizottsági keretek között lehetõség van.
Egy új bizottság felállítása önmagában még nem ad jobb és az arányos
teherviselés elvének inkább megfelelõ rendelkezések kiadására lehetõséget, de
a Bizottság mûködése növeli a parlamenti rendszer iránti bizalmat. Emelkedik
az Országgyûlés tekintélye, ha létre jön egy új fórum, amelyen elemzik a
törvénytervezeteknek a családok életére gyakorolt hatásait.
A családpolitika összefüggésben áll a szociálpolitika sok más területével.
Ezek közül az ifjúságpolitikát és a gyermekekrõl való gondoskodást kell
kiemelni. Ez utóbbi a javaslat szerint a Bizottság nevében is szerepel.
Budapest, 1995 május 15-én.
dr. Surján László
KDNP