CONTEXT 7 69 6 6 72
ORSZÁGGYÜLÉSI KÉPVISELÕ
Országgyülési határozati javaslat
a Magyar Köztársaság Országgyülésének Házsszabályáról szóló 46/1994.
(IX.30.) OGY határozat módosításáról
1.§
A Magyar Köztársaság Országgyülésének Házszabályáról szóló
46/1994.(IX.30.)OGY határozat (a továbbiakban: Házszabály) IV.
Részének "Különleges eljárások" c. fejezete a 134.§-t követôen az
alábbi címmel és az azt követô új 134/A.-134/F.§-al egészül ki:
"Az új alkotmány megalkotása
134/A.§ A Magyar Köztársaság új alkotmányának megalkotása során a
Házsszabály általános rendelkezéseit a 134/B-134/F. §-ba foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
134/B.§ (1) A Magyar Köztársaság új alkotmányának kidolgozását, az
alkotmánytörvény-javaslat elôterjesztését és a kijelölt bizottság
feladatának ellátását az Országgyülés Alkotmányelôkészítô bizottsága
végzi.
(2) Az Alkotmányelôkészítô bizottság az új alkotmány elfogadásáig,
de legfeljebb az 1994-ben megválasztott Országgyülés megbizatásának
megszünéséig müködik.
(3) Az Alkotmányelôkészítô bizottság terjeszti az Országgyülés elé a
tervezett alkotmány elveire, majd az új alkotmány kidolgozott
szövegére vonatkozó javaslatot, tökéletesítve az emberi jogok
érvényesülésének garanciáit és a szabályozás egészét, megôrizve a
kialakult közjogi berendezkedés alapjait.
134/C.§ (1) Az Alkotmányelôkészítô bizottság munkájában minden
képviselôcsoportból négy-négy képviselô vesz részt.
(2) Az Alkotmányelôkészítô bizottság elnöke az Országgyülés elnöke.
(3) Az Alkotmányelôkészítô bizottság ülését az Országgyülés
elnökének akadályoztatása esetén felváltva vezetik a
képviselôcsoportokból erre kijelölt tagok.
134/D.§ (1) Az Alkotmányelôkészítô bizottságban a képviselôcsoportok
tagjai együttesen egy-egy szavazattal rendelkeznek.
(2) Az Alkotmányelôkészítô bizottság akkor határozatképes, ha a
képviselôcsoportok egy-egy tagja - legfeljebb egy képviselôcsoport
tagjainak kivételével - jelen van.
(3) Az Alkotmányelôkészítô bizottság határozatainak meghozatala
során a legszélesebb körü egyetértésre törekszik. Az
Alkotmányelôkészítô bizottság határozatának meghozatalához legalább
öt igenlô szavazat, valamint az szükséges, hogy a javaslatot
támogató képviselôcsoportok tagjainak száma érje el a képviselôk
kétharmadát. A szükséges számú igenlô szavazat hiányában az
Alkotmányelôkészítô bizottság az adott kérdésben a hatályos
alkotmánynak megfelelô rendelkezést terjeszti elô.
134/E.§ (1) Az elôterjesztô és a kijelölt bizottság Házszabályban
meghatározott jogkörét az Alkotmányelôkészítô bizottság gyakorolja.
(2) Az Alkotmányelôkészítô bizottság csak a Kormány vagy a
képviselôcsoportok által elôterjesztett javaslatokról és tárgyalási
anyagokról tárgyalhat.
(3) Az Országgyülés napirendjére csak az Alkotmányelôkészítô
bizottság által elôterjesztett javaslat kerülhet, mind a tervezett
alkotmány elveire, mind az új alkotmány kidolgozott szövegére
vonatkozóan.
(4) Az Alkotmányelôkészítô bizottság által elôterjesztett, a
tervezett alkotmány elveire és az új alkotmány kidolgozott szövegére
vonatkozó javaslatot érintôen csak olyan módosító indítvány, illetve
a 107.§ szerinti indítvány bocsátható az Országgyülés ülésén
szavazásra, amely a bizottságban a 134/D.§ (3) bekezdés szerinti
támogatást megkapta. A 107.§ (2) bekezdése nem alkalmazható.
(5) Az Országgyülés együttesen szavaz az Alkotmányelôkészítô
bizottság által a 134/E.§ (4) bekezdés szerint támogatott módosító
indítványokról. A 106.§ (3) bekezdésében foglaltak nem
alkalmazhatók.
134/F.§ (1) Az Alkotmányelôkészítô bizottság feladatai ellátása
érdekében szakértôket kérhet fel közremüködésre.
(2) Az Alkotmányelôkészítô bizottság ülésein csak a
képviselôcsoportok által meghívott - képviselôcsoportonként
legfeljebb négy - és az Alkotmányelôkészítô bizottság, illetve az
Alkotmányelôkészítô bizottság elnöke által meghívott szakértôk,
valamint - állandó meghívottként - a Kormány képviselôje vehet
részt.
(3) Az Alkotmányelôkészítô bizottság ülései nem nyilvánosak.
(4) Az Alkotmányelôkészítô bizottság nyilvános meghallgatást és
ülést is tarthat.
(5) Az Alkotmányelôkészítô bizottság üléseinek elôkészítésérôl az
Országgyülés elnöke a Fôtitkárság útján gondoskodik.
(6) A 134/B.-134/F. §-ok alkalmazásában képviselôcsoport: annak a
pártnak a képviselôcsoportja, amely az 1994. évi országgyülési
választásokon elért eredmény alapján képviselôcsoport alakítására
jogosult lett."
2.§
Záró rendelkezések
E határozat kihirdetése napján lép hatályba, és az új alkotmány
hatályba lépésének napján, legkésôbb az 1994-ben megválasztott
Országgyülés megbízatásának megszünésekor hatályát veszti.
Budapest, 1995. május 4.
a Magyar Szocialista Párt a Szabad Demokraták Szövetsége
frakciójának vezetôje frakciójának vezetôje
a Magyar Demokrata Fórum a Független Kisgazda-,Földmunkás- és
Polgári Párt frakciójának vezetôje frakciójának vezetôje
a Fiatal Demokraták Szövetsége a Kereszténydemokrata Néppárt
frakciójának vezetôje frakciójának vezetôje
INDOKOLÁS
Az Országgyülésben képviselettel rendelkezô pártok
képviselôcsoportjai - a kisgazdapárti frakció kivételével - annak
érdekében, hogy hazánk ideiglenes jellegü alkotmányát új alkotmány
váltsa fel, megállapodtak abban, hogy módosítják az alkotmányt és a
Házszabályt, továbbá felállítják az új alkotmányt elôkészítô
bizottságot.
1. Az új alkotmány elôkészítése speciális parlamenti eljárási
szabályokat igényel, annak biztosítása érdekében, hogy az egyébként
az alkotmány megváltoztatásához elegendô szavazattal rendelkezô
koalíciós frakciók csak az ellenzéki képviselôcsoportok többségének
egyetértésével, a lehetô legszélesebb konszenzussal alakíthassák ki
az új alkotmány tartalmát. Idôtálló alkotmány ugyanis csak a
politikai erôk széleskörü egyetértése eredményeként a pillanatnyi
politikai erôviszonyok és napi politikai küzdelmek fölé emelt
alkotmányozó tevékenység alapján születhet. Ezért a Házszabály
módosítására irányuló országgyülési határozati javaslat (a
továbbiakban : Javaslat) a Házszabály 4. fejezetét új különleges
eljárással az új alkotmány megalkotásának szabályaival egészíti ki.
2. A Javaslat szerint az új alkotmány kidolgozását, az
alkotmány-törvényjavaslat elôterjesztését és a kijelölt bizottság
feladatainak ellátását az Országgyülés újonnan felállítandó
Alkotmányelôkészítô bizottsága (a továbbiakban : Bizottság) végzi.
Ez a megoldás kifejezésre juttatja, hogy az alkotmányozás egyetemes
nemzeti ügy, melyet a törvényhozásnak kell - a napi politika fölé
emelt módon - kézben tartani.
A Kormány és a képviselôcsoportok önálló tervezeteket nem
terjeszthetnek közvetlenül a plénum elé, hanem javaslataikat a
Bizottsághoz nyújtják be. A Bizottság az elôterjesztett anyagok
megvitatása után maga alakítja ki döntési javaslatát és terjeszti az
Országgyülés elé a tervezett alkotmány elveire, majd az új alkotmány
szövegére vonatkozó javaslatot.
A Bizottság által benyújtott döntési javaslathoz füzött képviselôi
módosító indítványokat is a Bizottság tárgyalja meg, és csak az
általa támogatott módosító javaslat kerülhet az Országgyülés
testülete elé. Ebben az eljárásban nincs tehát lehetôség arra, hogy
a frakciók a plenáris ülésen szavazást kérjenek a Bizottság által
elvetett módosító javaslataikról.
Ezek a szabályok akadályozzák meg azt, hogy a többségben levô pártok
a bizottságban kialakított konszenzusos megoldásokat megkerülve, a
plenáris ülésen keresztülvihessék akaratukat.
3. A Bizottság összetételére és a döntéshozatalára vonatkozó
szabályok is az elôbbi elveken alapulnak.
A Bizottság munkájában minden képviselôcsoport azonos számú taggal
vesz részt, és minden képviselôcsoportnak egyenként egy szavazata
van. A konszenzusos döntéshozatal érdekében a Bizottság döntéseinek
meghozatalához legalább öt szavazat szükséges. Ez azt is jelenti,
hogy legalább öt frakció képviselôjének jelen kell lennie a
határozatképességhez, ugyanakkor a hat közül egyetlen frakció
távolmaradása vagy ellenszavazata nem bénítja meg a Bizottság
müködését.
A Bizottság eredményes müködését szolgálja az a rendelkezés, amely
kimondja, hogy az egyes javaslatokat támogató képviselôcsoportok
tagjainak száma el kell érje a képviselôk kétharmadát. Enélkül
ugyanis könnyen elôfordulhatna, hogy a Bizottság elôterjesztése nem
kapná meg az új alkotmány elfogadásához szükséges szavazatot magában
az Országgyülésben a határozathozatal során.
Elôfordulhat azonban, hogy valamely tartalmi kérdésben nem alakul ki
a Bizottságban az említett 5/6-os többség. Erre az esetre írja elô a
Javaslat, hogy akkor az adott kérdésben a hatályos alkotmánynak
megfelelô rendelkezést kell a döntési javaslatban elôterjeszteni. Ez
a szabály biztosítja a Bizottság munkájának eredményességét,
egyúttal védi az 1989. óta folyamatos alkotmánymódosításokkal a
politikai erôk egyetértése alapján létrejött közjogi struktúrát.
4. Az új alkotmány elôkészítésének fontosságát fejezi ki a Javaslat
azzal, hogy a Bizottság elnöke az Országgyülés elnöke legyen. A
Bizottságnak nincs állandó alelnöke, hanem a képviselôcsoportok
egy-egy kijelölt tagja felváltva helyettesíti a távollevô elnököt az
ülés vezetésében.
5. Az új alkotmány elôkészítése nemcsak kiemelkedô politikai
feladat, hanem igen jelentôs szakmai tevékenység. Ezért a Javaslat
fontos szerepet biztosít a Bizottság és a Bizottság elnöke által
felkért, illetôleg a képviselôcsoportok által delegált szakértôknek.
E szakértôk - a képviselôcsoportok szakértôi közül négy-négy -
részt vehetnek a Bizottság ülésén.
6. A Bizottság az általános szabályokkal ellentétben - a munka
hatékonyságának biztosítása érdekében - a nyilvánosság mellôzésével
tartja üléseit. Esetenként azonban - saját döntése alapján -
nyilvános meghallgatást és ülést is tarthat.
7. A képviselôcsoportok megállapodása értelmében az új alkotmányt
lehetôleg az 1994-ben megválasztott Országgyülés megbízatása idején
kell megalkotni. A Javaslat szerint ezért a Bizottság müködése is
csak az új alkotmány elfogadásáig, de legkésôbb a jelenlegi
országgyülési ciklus végéig tart, és a Javaslatban foglalt
Házszabálymódosítás idôbeli hatálya is erre az idôre terjed ki. Ez a
szabály teljes biztosítékot ad az ellenzéknek, hogy részvétele
nélkül nem jöhet létre az új alkotmány.