T/1093..számú
törvényjavaslat
a rádiózásról és televíziózásról
Elõadó: Dr. Fodor Gábor
mûvelõdési és közoktatási
miniszter
Budapest, 1995. május
1995.évi.......törvény
A RÁDIÓZÁSRÓL ÉS A TELEVÍZIÓZÁSRÓL
Az Országgyûlés a tájékoztatás és tájékozódás szabadsága, tárgyilagossága és
függetlensége, a vélemények sokszínûségének érvényesítése, továbbá az
elektronikus hírközlés területén a tájékoztatási monopóliumok kialakulásának
megakadályozása érdekében, az Alkotmány 61.§-a (4) bekezdésének végrehajtására
az alábbi törvényt alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. §
(1) E törvényt kell alkalmazni a magyarországi rádió és televízió
mûsorszolgáltatásra, az ezzel összefüggõ mûsorelosztásra és -szétosztásra,
valamint a mûsorvevõ-készülékek üzembentartására.
(2) Ha nemzetközi szerzõdés így rendelkezik, e törvényt a nem magyarországi
mûsorszolgáltatóra is alkalmazni kell.
Értelmezõ rendelkezések
2. §
E törvény alkalmazásában:
1. Adásidõ: a mûsoridõ és a mûsorszolgáltatás során közzétett egyéb,
mûsorszámnak nem minõsülõ információk idõtartamának összege. Mûsorszámnak
nem minõsülõ információ a mérõjel, a monoszkóp, a mûsorszignál, a
szünetjel, a pontos idõ közlése, a bemondónak a mûsorszámhoz nem kapcsolódó
közlése, továbbá a mûszaki hibából eredõ mûsorszünet.
2. Befolyásoló részesedés:
a/ az olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely a
tulajdonos állampolgárságára vagy székhelyére tekintet nélkül összességében
a vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó mértékû
befolyást biztosít,
b/ az olyan helyzet, amely a vállalkozásban vagy az alapítványban -
különösen szerzõdés alapján vagy a döntéshozó, ügyviteli és felügyelõ
szervek tagjai többségének kinevezése (elmozdítása) útján - jelentõs
befolyást tesz lehetõvé.
3. Burkolt reklám: az a mûsorszám vagy mûsorszám-tájékoztatás, amely semleges
információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására vagy szolgáltatás
igénybevételére vagy bármely más üzleti magatartásra.
4. Európai gyártású mûsorszám: az a mûsorszám, amelyet többségében európai
államban lakóhellyel rendelkezõ természetes személy, illetve európai
államban székhellyel rendelkezõ vállalkozás (európai gyártó) készített, és
az így létrejött mûsorszámhoz fûzõdõ vagyoni jogok a joghatóságot gyakorló
állam törvénye szerint az európai gyártót illetik meg.
5. Értéknövelõ szolgáltatás: az alapszolgáltatással össze nem függõ programok
és információk terjesztése (teletext, adatsugárzás, háttérzene stb.).
6. Filmalkotás: a játékfilm, a televíziófilm, a televízió-játék, a televíziós
játékfilm sorozat, a dokumentumfilm, a népszerû tudományos film, az
animációs film.
7. Fõmûsoridõ: rádióban a 6 óra 30 perc és 9 óra 30 perc, televízióban a 18
óra 30 perc és 21 óra 30 perc közötti idõszak.
8. Hálózatba kapcsolódás: különbözõ vételkörzetû mûsorszolgáltatók alkalmi
vagy rendszeres összekapcsolódása - külön jogszabályban meghatározott
mûszaki feltételek szerint - távközlõ eszközzel vagy más módon, a
kapcsolódás idején azonos mûsort terjesztve. Nem minõsül hálózatba
kapcsolódásnak:
a/ ha az ugyanazon hálózatba kapcsolódás nem haladja meg a havi tizenöt
órát, vagy
b/ ha valamely mûsorszolgáltatónak a hálózatokba kapcsolódása együttesen
nem haladja meg a havi harminc órát, illetve
c/ esemény élõ közvetítése.
9. Hálózatos mûsorszolgáltatás: az a mûsorszolgáltatás, amelynek során
hálózatba kapcsolódás révén több mûsorszolgáltató egyidejûleg - vagy
csaknem egyidejûleg - azonos mûsort terjeszt.
10. Hálózatos mûsorszolgáltató: az a mûsorszolgáltató, amelynek mûsora vagy
mûsorszáma hálózatos mûsorszolgáltatásban elosztásra kerül, és a
mûsorszolgáltatásért felelõsséggel tartozik.
11. Helyi mûsorszolgáltatás: az a mûsorszolgáltatás, amelynek vételkörzetében
éves átlagban legfeljebb százezer lakos vagy egy városon belül legfeljebb
ötszázezer lakos él.
12. Jótékonysági felhívás: az a mûsorban pénzbeli vagy más gazdasági
természetû ellenszolgáltatás nélkül közzétett mûsorszám vagy mûsorszám
része, amely segítség nyújtására szólít fel természetes személy,
természetes személyek valamely csoportja vagy ezek támogatására alapított
társadalmi szervezet, alapítvány stb. érdekében.
13. Képernyõszöveg: televízió mûsorszolgáltatás mûsoridejének kezdete elõtt,
illetõleg befejezése után - vagy mûsorszámok között, nem a mûsor részeként
- közzétett írás, állókép, számítógépes grafika.
14. Kiegészítõ mûsorszolgáltatás: rádió, illetõleg televízió
mûsorszolgáltatással egyidejûleg, kiegészítõ mûszaki megoldás segítségével,
ugyanazon a mûsorelosztó, mûsorszóró csatornán továbbított, a
mûsorszolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó többletinformáció.
15. Klasszikus reklám: minden olyan reklám, amely nem minõsül
közvetlenajánlatnak.
16. Korlátozott mûsorterjesztési lehetõség: mûsorszóró vagy vezeték nélküli
(nemzeti frekvenciagazdálkodás hatálya alá esõ) mûsorelosztó rendszer
használatán alapuló mûsorterjesztési lehetõség.
17. Körzeti mûsorszolgáltatás: az a mûsorszolgáltatás, amelynek vételkörzete
meghaladja a helyi mûsorszolgáltatás vételkörzetét, de vételkörzetében az
ország lakosságának kevesebb, mint a fele él.
18. Közérdekû közlemény:
a/ az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve
természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett
mûsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését, illetve valamely cél
érdekében történõ mozgósítását szolgálja.
b/ nem politikai cél elõmozdítására közzétett olyan mûsorszám, mely
közérdekû cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt
népszerûsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztetõ körülményre
hívja fel a figyelmet.
19. Közhasznú mûsor: az a mûsor, melyben a közhasznú mûsorszámok meghatározó
szerepet játszanak, és amely a mûsorszolgáltató vételkörzetében élõ
hallgatókat, nézõket rendszeresen tájékoztatja közérdeklõdésre számot tartó
kérdésekrõl.
20. Közhasznú mûsorszám: a mûsorszolgáltató vételkörzetében élõ hallgatók,
nézõk tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit,
igényeit szolgáló mûsorszám, így különösen:
a/ a mûvészeti alkotás, a kulturális értékeket, így különösen a
magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját bemutató közlés,
b/ oktatási, képzési célú ismeretek közzététele,
c/ tudományos tevékenység és eredmények ismertetése,
d/ a mindennapi életvitelt segítõ, az állampolgárok jogi és közéleti
tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a
közlekedésbiztonságot elõsegítõ ismeretek terjesztése,
e/ az életkoruk, testi vagy szellemi-lelki állapotuk, társadalmi
körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok
számára készített mûsorszám,
f/ a hírszolgáltatás.
21. Közmûsorszolgáltató: a törvény alapján jogosultsággal rendelkezõ az a
mûsorszolgáltató, amelynek elsõdleges feladata közhasznú mûsor rendszeres
szolgáltatása.
22. Közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás)
tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni
részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkezõ - egy vagy több - más
vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain,
illetve szavazatain vagy ezek láncolatán keresztül történõ birtoklása vagy
gyakorlása. Ha a tulajdoni hányad és a szavazati hányad eltér, a nagyobb
hányadot kell figyelembe venni. A közvetett tulajdon arányának
megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati
hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti
vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. Ha a köztes
vállalkozásban a vállalkozásnak többségi tulajdona van, ezt egy egészként
kell figyelembe venni. Természetes személyek esetében a közeli
hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] által birtokolt, illetve gyakorolt
tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.
23. Közvetlen ajánlat: az a reklám, amely a kereskedelmi elosztóval vagy a
szolgáltatóval való közvetlen kapcsolatteremtés útján termékek vételére,
eladására vagy bérletére, illetve szolgáltatások igénybevételére szólít
fel.
24. Külföldre irányuló mûsorszolgáltatás: az a nem mûholdas
mûsorszolgáltatás, amelynek célzott vételkörzete - a közzétételére
felhasznált mûsorterjesztõ csatornák jellemzõi alapján - túlnyomórészt a
Magyar Köztársaság határain kívülre esik, illetve a Magyarországon kívül
esõ vételkörzetû mûholdas magyarországi mûsorszolgáltatás.
25. Magyarországi gyártású mûsorszám: olyan mûsorszám, amelyet
a/ többségében magyarországi lakóhellyel rendelkezõ természetes személy,
magyarországi székhelyû jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkezõ gazdasági társaság (együtt: magyarországi gyártó) készített
többségében magyarországi lakóhellyel rendelkezõ szerzõk közremûködésével,
és az így létrejött mûsorszámhoz fûzõdõ - törvényben meghatározott -
vagyoni jogok többsége a magyarországi gyártót illeti meg, vagy
b/ elsõ ízben magyar nyelven tettek közzé.
26. Magyarországi mûsorszolgáltatás: az a mûsorszolgáltatás amelynek
a/ mûsorszolgáltatója magyarországi lakóhellyel rendelkezõ természetes
személy, magyarországi székhelyû jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkezõ gazdasági társaság, vagy
b/ közzétételére használt mûsorterjesztõ berendezést, hálózatot a Magyar
Köztársaság területén telepítették.
Nem minõsül magyarországi mûsorszolgáltatásnak a Magyar Köztársaság
területén kívülrõl származó, változtatás nélkül, egyidejûleg közzétett
mûsorszolgáltatás.
27. Mûsor: rádió, illetve televízió mûsorszámok megszerkesztett és
nyilvánosan közzétett sorozata.
28. Mûsorelosztás: a mûsorszolgáltató által elõállított jelek egyidejû,
változatlan továbbítása vezetékes (kábeles) hálózaton vagy nem mûsorszóró
rádiótávközlõ rendszeren a mûsorszolgáltató telephelyétõl, illetõleg a
mûsorszétosztó hálózat végpontjától az arra jogosult felhasználó
vevõkészülékéhez, a tíznél kevesebb vevõkészülék csatlakoztatására alkalmas
hálózat segítségével történõ jeltovábbítás kivételével.
29. Mûsoridõ: a mûsorban - valamely meghatározott idõszak folyamán -
közzétett mûsorszámok együttes idõtartama.
30. Mûsorsugárzás: korlátozott mûsorterjesztési lehetõség felhasználásával
mûködõ mûsorszolgáltatás.
31. Mûsorszám: hang vagy kép, illetve ezek összekapcsolódó - zárt egységet
alkotó vagy önálló részekbõl zárt egységbe szerkesztett - együttese,
amelyet az együttes egészét egyedileg megjelölõ fõcím, szükség szerint
további megkülönböztetõ jelzés, illetõleg a befejezõdést jelzõ közlés
határol.
32. Mûsorszétosztás: a mûsorszolgáltató által elõállított jelek vezetékes
(kábeles) hálózaton, továbbá földfelszíni vagy mûholdas nem mûsorszóró
rádiótávközlõ rendszeren változatlanul történõ egyidejû eljuttatása rádió
és televízió mûsorszóró adókhoz, illetõleg mûsorelosztó hálózatokhoz.
33. Mûsorszolgáltatás: állandó megnevezéssel ellátott rádiómûsor, illetve
televíziómûsor rendszeres szolgáltatása elõzetesen nyilvánosságra hozott
adásidõben, bármely mûsorterjesztõ rendszer meghatározott és nyilvánosan
ismertetett csatornáján bárki számára, aki megfelelõ vevõkészüléket
üzemeltet.
34. Mûsorszolgáltató: a mûsorszolgáltatásra e törvény szerint jogosultságot
szerzett az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkezõ gazdasági társaság, aki, illetõleg amely a mûsorszámok
sorozatát megszerkeszti, vagy dönt arról, hogy a mûsorban mely mûsorszám
szerepeljen.
35. Mûsorszórás: földfelszíni vagy mûholdas rendszerrel végzett egyirányú -
megfelelõ vevõkészülékkel rendelkezõ, elvileg korlátlan számú
felhasználónak szánt - rádió-távközlési eljárás hangok, képek vagy egyéb
természetû jelek továbbítására.
36. Mûsorterjesztés: mûsorszolgáltató által elõállított jelek elektronikus
úton (mûsorszórással vagy mûsorelosztás útján) egyidejûleg, változatlanul
történõ eljuttatása a felhasználó vevõkészülékéhez.
37. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató: az olyan mûsorszolgáltató, amely
nemzeti és etnikai vagy más kisebbségi, kulturális cél vagy hátrányos
helyzetû csoport szolgálatát vállalja, vagy a lakóhelyi közösség közéleti
fórumaként kíván szolgálni, illetve a nemzeti és etnikai kisebbség más
törvényben meghatározott csatornáját mûködteti, ha a mûsorszolgáltatásból
származó - elkülönítetten nyilvántartott - pénzügyi eredményét kizárólag a
mûsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére használja fel.
38. Országos mûsorszolgáltatás: az a mûsorszolgáltatás, amelynek
vételkörzetében az ország lakosságának legalább ötven százaléka él.
39. Országos terjesztésû lap: az a napilap, amelynek eladott napi
példányszáma legalább tíz megyében eléri az ezer-ezer példányt vagy
Budapesten eléri a negyvenezer példányt, továbbá az a hetilap, amelynek
eladott heti példányszáma legalább tíz megyében eléri az ötszáz-ötszáz
példányt vagy Budapesten eléri a harmincezer példányt.
40. Összetett mûsorszám: több mûsorszám - egy fõcímmel jelzett - együttese.
41. Politikai hirdetés: olyan mûsorszám, amely párt, politikai mozgalom
a/ választásokon való részvételének, sikeres szereplésének, jelöltjének,
népszavazási kezdeményezésének támogatására szólít fel, befolyásol,
b/ nevét, tevékenységét, céljait, jelszavát, emblémáját, a róla alkotott
képet népszerûsíti.
42. Rejtett reklám: olyan reklám, amelynek közzétételekor - az idõtartam
rövidsége vagy más ok következtében - a mûsorszám nézõjére, hallgatójára a
lélektani értelemben tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb
erõsségû hanghatás, fényhatás keltette inger hat.
43. Reklám (hirdetés): olyan nyilvános tájékoztatásként ellenérték vagy
ellenszolgáltatás fejében közzétett mûsorszám, illetve rendelkezésre
bocsátott mûsoridõ, amely megnevezett, ábrázolt áru - termék, szolgáltatás,
ingatlan, jog és kötelezettség - értékesítését vagy más módon ellenérték
fejében történõ igénybevételét vagy a reklámozó által kívánt más hatás
elérését segíti elõ, valamint a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozó
nevének, megkülönböztetõ jelzésének vagy tevékenységének népszerûsítése.
44. Saját gyártású mûsorszám: olyan mûsorszám, amelyet többségében
a/ a mûsorszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló
természetes személy, illetõleg
b/ a mûsorszolgáltató által viselt költségek terhére magyarországi
lakóhelyû természetes személy, magyarországi székhelyû jogi személy vagy
jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság készített, és az így
létrejött mûsorszámhoz fûzõdõ - törvényben meghatározott - vagyoni jogok a
mûsorszolgáltatót illetik meg.
45. Szakosított mûsorszolgáltatás: az a mûsorszolgáltatás, amelynek mûsorát a
napi mûsoridõ legalább nyolcvan százalékában a mûsorszolgáltató által
pályázatban vagy bejelentésben vállalt azonos mûfajú mûsorszámokból
szerkesztenek meg.
46. Támogatás: valamely - reklámnak nem minõsülõ - mûsorszám elkészítéséhez,
nyilvános közzétételéhez a mûsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy más
gazdasági természetû hozzájárulás annak érdekében, hogy a támogató vagy
általa meghatározott harmadik személy nevét, védjegyét, megkülönböztetõ
jelzését, a róla alkotott képet népszerûsítse.
47. Vállalkozás: a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság és a természetes személy.
48. Vezetékes mûsorelosztó: az a mûsorelosztó, amely a mûsorelosztást
zártláncú távközlõ hálózattal végzi.
49. Vételkörzet:
a/ mûsorszóró rendszer révén végzett mûsorszolgáltatás esetében az a
földrajzilag meghatározható terület, amelyen a mûsor közzétételét
megvalósító mûsorszóró szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és az
interferenciavédelem számított mértéke eléri a Nemzetközi Távközlési
Egyesület (UIT) érvényes ajánlásaiban meghatározott minimális értéket;
b/ vezetékes mûsorelosztó rendszer (kábelhálózat) révén végzett
mûsorszolgáltatás esetében az a lakott terület, amelyen a kábelhálózat
kiépült, és a terület lakosságának lehetõsége van a hálózat
gerincvezetékéhez az adott lakott területen szokásos díj ellenében
csatlakozást létesíteni;
c/ vezeték nélküli mûsorelosztó rendszer révén végzett mûsorszolgáltatás
esetében az a földrajzilag meghatározható terület, amelyen a mûsor
közzétételét megvalósító mûsorelosztó szolgáltatás hasznos jeleinek szintje
és az interferenciavédelem mértéke eléri a mûsorsugárzási szerzõdés szerint
az elfogadható minõségû vételhez szükségesnek nyilvánított legkisebb
értéket;
d/ azonos mûsor különbözõ mûsorterjesztõ rendszerekkel történõ terjesztése
esetében az egyes mûsorterjesztõ rendszerek vételkörzeteinek összessége.
50. Zenei mûsorszám: a szerzõi jogi védelem alatt álló zenemûvekbõl
szerkesztett mûsorszám.
II. FEJEZET
A MÛSORSZOLGÁLTATÁS ALAPELVEI ÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Alapvetõ rendelkezések
3. §
(1) A Magyar Köztársaságban a mûsorszolgáltatás - a törvény keretei között -
szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények mûsorszolgáltatás
útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és
külföldi mûsorok szabadon vehetõk. A mûsorszolgáltató - a törvény keretei
között - önállóan határozza meg a mûsorszolgáltatás tartalmát, és azért
felelõsséggel tartozik.
(2) Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külsõ fegyveres
csoportoknak Magyarország területére történõ váratlan betörése, továbbá az
ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülô erôivel való
oltalmazása esetén a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány,
illetõleg az Alkotmány 19/D. és 19/E §-án, valamint 35. §-a (3) bekezdésén
alapuló törvényben meghatározott személyek és szervek - a helyzetnek
megfelelõ szükséges mértékben - kötelezhetik a mûsorszolgáltatót a fennálló
állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekû közleményeknek az általuk
meghatározott formában és idõben történõ ingyenes közzétételére, illetõleg
közzétételt megtilthatnak. A közzétételkor a forrást egyértelmûen meg kell
nevezni.
(3) Magyarországi mûsorszolgáltatás végzésére magyarországi lakóhellyel
rendelkezõ természetes személy, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba
vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági
társaság jogosult.
(4) Részvénytársasági formában mûködõ mûsorszolgáltató részvényei kizárólag
névre szólóak lehetnek.
(5) Országos és körzeti vételkörzetû televízió, illetve országos vételkörzetû
rádió mûsorszolgáltató közalapítványi, részvénytársasági vagy közhasznú
társasági formában mûködhet.
A tájékoztatás
4. §
(1) A közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, tényekrõl,
vitatott kérdésekrõl a tájékoztatásnak - a kisebbségi álláspontra is
kiterjedõen - sokoldalúnak, tényszerûnek, tárgyilagosnak és
kiegyensúlyozottnak kell lennie.
(2) A mûsorszolgáltatásban közzétett mûsorszámok összessége, illetõleg ezek
bármely tartalom vagy mûfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy
politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában.
(3) A mûsorban közzétett hírekhez fûzött véleményt, értékelô magyarázatot e
minõségének és szerzõjének megnevezésével, a hírektõl megkülönböztetve kell
közzétenni.
Általános kötelezettségek
5. §
(1) A vallási vagy hitbeli meggyôzôdést sértõ, az erõszakos vagy más módon a
nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása elõtt,
valamint olyan mûsorszámok közzétételekor, amelyeknek a tartalma ártalmas
lehet a kiskorúak személyiségére, testi, lelki és erkölcsi fejlõdésére, a
közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.
(2) A vallási vagy világnézeti nevelésre szánt, illetve arra alkalmas
mûsorszámot csak e jellegének elôzetes feltüntetésével lehet közzétenni.
Nem szabad vallási, más lelkiismereti vagy hitbeli meggyõzõdést
népszerûsíteni olyan mûsorszámban, mely nem vallási vagy világnézeti
nevelés céljára készült, illetve amelyet nem ilyenként ajánlottak.
(3) Nem szabad kiskorúaknak szánt mûsorszámban erõszakos magatartást
követendõ példaként megjelenítõ képeket vagy hangokat közzétenni.
Reklámkorlátok és -tilalmak
6. §
(1) A reklám tényállításaiért - a tudatos félrevezetés kivételével - a
mûsorszolgáltató e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik.
(2) Lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdés reklám útján a
mûsorszolgáltatásban nem terjeszthetõ.
7. §
(1) Nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási szertartásokról készített
mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen és (2) Híreket közlõ és
idõszerû politikai tájékoztató mûsorszámokban szereplô munkatársak sem
képben, sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirdetésben.
8. §
(1) Választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi
önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról, továbbá a
kisebbségi önkormányzatok választásáról és a társadalombiztosítási
önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet
politikai hirdetést mûsorszolgáltatásban közzétenni. Választási idõszakon
kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással
összefüggésben közölhetõ.
(2) Külföldre irányuló mûsorszolgáltatásban politikai hirdetés közzététele
tilos.
§
(1) A reklám, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai
hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek
közzétételéhez érdeke fûzõdik, a mûsorszolgáltató felelõsségét vagy
szabadságát érintõ módon nem befolyásolhatja a mûsor tartalmát, vagy - az
idõpont kivételével - mûsorszám mûsorbeli elhelyezését.
(2) A mûsorszolgáltató a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és a
politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelõsséggel nem
tartozik.
10.§
(1) Reklámot, közérdekû közleményt, jótékonysági felhívást, politikai
hirdetést
a/ e jellegének a közzétételt közvetlenül megelõzõ és azt követõ
megnevezéssel, továbbá
b/ egyéb mûsorszámoktól optikai vagy akusztikus módon, jól felismerhetõen,
elkülönítve kell közzétenni.
(2) Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak
forrását egyértelmûen meg kell nevezni. A 2.§ 18. pontjának a/ alpontja
szerinti közérdekû közlemény közzétételéért a mûsorszolgáltató
ellenszolgáltatást nem kérhet.
(3) A közérdekû közlemény idõtartama két percet nem haladhatja meg. A
korlátozás nem vonatkozik a 3.§ (2) bekezdése 11. §
(1) A napi mûsoridõnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet reklám. A reklámidõ
elérheti a húsz százalékot, ha az magában foglalja a közvetlen ajánlatokat.
A klasszikus reklám aránya ebben az esetben sem haladhatja meg a tizenöt
százalékot.
(2) A mûsorszolgáltatás mûsoridejének egy óráján belül a klasszikus reklám
nem haladhatja meg a tizenkét percet.
(3) A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató óránként három perc reklámot
sugározhat.
(4) A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott
mûsorszolgáltatásra, illetve a képernyõszövegre az (1) bekezdésben
foglaltak nem alkalmazhatók.
12. §
(1) Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a mûsorszámot,
amely:
a/ harminc percnél nem hosszabb hír-, vagy idõszerû politikai tartalmú,
b/ tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól,
c/ vallási tartalmú.
(2) A negyvenöt percnél hosszabb filmalkotás a szerzôi jog jogosultjának
engedélyétôl függôen negyvenöt perces idõszakonként egyszer szakítható meg
reklámmal. Ha a játékfilm, televíziófilm idõtartama legalább húsz perccel
hosszabb kétszer vagy többször negyvenöt perces idõszaknál, akkor az
további egy esetben megszakítható reklámmal. A mûsormegszakító reklámok
között legalább húsz perc mûsoridõnek kell eltelnie.
Támogatott mûsorszámok
§
(1) A támogatott mûsorszám támogatóját a közzétételt vagy azt (2) Támogato
tt mûsorszám nem hívhat fel és nem befolyásolhat a támogató vagy az általa
meghatározott harmadik személy üzleti tevékenységének igénybevételére,
illetõleg az attól való tartózkodásra.
A támogató a mûsorszolgáltató felelõsségét, illetve szabadságát érintõ módon a
mûsor vagy a támogatott mûsorszám tartalmát vagy mûsorbeli elhelyezését -
az idôpont kivételével - nem befolyásolhatja.
(4) Nem lehet közzétenni olyan mûsorszámot, amelyben a támogató védjegye,
megkülönböztetõ jelzõje, jelszava megjelenik.
(5) A politikai hírmûsorszám nem támogatható.
(6) A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott
mûsorszolgáltatásra e § az (5) bekezdés kivételével nem alkalmazható.
14. §
(1) Nem támogathat mûsorszámot:
a/ párt, politikai mozgalom,
b/ az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkezõ gazdasági társaság, aki, illetõleg amely jellemzõen jogszabály
szerint nem, vagy csak korlátozottan reklámozható terméket állít elõ vagy
azt nagykereskedelmi forgalomban értékesíti, illetõleg nem, vagy csak
korlátozottan reklámozható termékkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt.
(2) A támogató feltüntetett nevében párt neve, jelszava, emblémája nem
szerepelhet.
15. §
(1) Az országos és a körzeti televízió mûsorszolgáltatás filmalkotásokból
megszerkesztett évi mûsoridejének legalább tizenöt százalékát, 1997. január
1-jétôl legalább húsz százalékát, a helyi televízió mûsorszolgáltatás
filmalkotásokból megszerkesztett évi mûsoridejének legalább tíz százalékát
magyarországi gyártású filmalkotásoknak kell kitenniük.
(2) A rádió mûsorszolgáltatás zenei mûsorszámokból szerkesztett évi
mûsoridejének legalább tíz százalékát magyar zenei mûsorszámokból kell
szerkeszteni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt elõírások nem alkalmazhatók az olyan
mûsorszolgáltatóra, mely nem mutat be filmalkotásokat, illetõleg nem közöl
zenei mûsorszámokat.
16. §
(1) Az országos és a körzeti televízió évi teljes mûsoridejének legalább
tizenöt százalékát, 1997. január 1-jétõl legalább húsz százalékát kitevõ
mûsort, illetve a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény 15.§-ának (7)
bekezdése szerinti éves ráfordításának legalább nyolc százalékának 1997.
január 1-jétõl legalább tizenöt százalékának megfelelõ értékért beszerzett
mûsort köteles olyan külsõ mûsorkészítõvel készíttetni, vagy olyan
vállalkozástól beszerezni, amelyben a megrendelõ mûsorszolgáltatónak nincs
közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedése, illetõleg a
mûsorszolgáltató vezetôjének, vezetô állású alkalmazottjának, a Ptk. 685. §
b) pontja szerinti közeli hozzátartozóiknak nincs munkavégzésre irányuló
jogviszonya vagy tulajdoni érdekeltsége. Az így meghatározott
mûsorszámoknak magyarországi gyártásúaknak kell lenniük.
(2) A hálózatba való kapcsolódás során bemutatott mûsort az (1) bekezdés
szerinti követelmény teljesülése szempontjából csak a hálózatos
mûsorszolgáltató tekintetében lehet figyelembe venni.
17. §
(1) Az országos és a körzeti mûsorszolgáltató - a szakosított
mûsorszolgáltató kivételével - napi mûsoridejének tizenöt százalékában, de
legfeljebb heti húsz órában köteles közhasznú mûsorszámokat szolgáltatni.
(2) Mûsorszórással terjesztett országos televíziós mûsorszolgáltatás
szakosított mûsorszolgáltatóként nem mûködhet.
(3) Közhasznú mûsorszámokat a fõmûsoridõben legalább harminc percben kell
szolgáltatni. Ha a mûsorszolgáltató a fõmûsoridõben nem ad mûsort, 7 és 22
óra közt kell közhasznú mûsorszámokat szolgáltatnia legalább harminc
percnyi mûsoridôben.
Nyilvános esemény közvetítése
18. §
(1) Ha valamely nyilvános eseményt egy mûsorszolgáltató kizárólagos joggal
közvetített, más mûsorszolgáltató mûsora, illetve híradója a közvetítéssel
egyidõben vagy a közvetítés után az eseményrõl a szükségleteinek
megfelelõen a közvetítés (mûsorszám) valamely részletét olyan mértékben
teheti közzé, hogy ne haladja meg a szerzõi jogról szóló törvénynek a
szerzõi mûvek rádióban, illetve televízióban történõ szabad
felhasználásának terjedelmét.
(2) Az ellenkezõ bizonyításáig a közvetítés részletének közzététele akkor
felel meg a mûsor, illetve híradó szükségleteinek, ha az nem haladja meg a
közzététellel érintett közvetítés (mûsorszám) idõtartamának tíz százalékát,
de közvetítésenként (mûsorszámonként) legfeljebb az ötven másodpercet.
Kiegészítõ mûsorszolgáltatás és értéknövelõ szolgáltatás
19. §
(1) Nem adható jogosultság kizárólag kiegészítõ mûsorszolgáltatás végzésére.
(2) Kiegészítõ mûsorszolgáltatást csak a mûsorszolgáltatásra jogosult
végezhet.
(3) A kiegészítõ mûsorszolgáltatás végzésére vonatkozó igényt a
mûsorsugárzási pályázatban, illetõleg a 109. § (1) bekezdésében foglaltak
szerinti bejelentésben kell közölni.
20. §
(1) Értéknövelõ szolgáltatás végzésére a mûsorszolgáltató jogosult.
(2) Ha a mûsorszolgáltató a mûsorszolgáltatási jog gyakorlásának megkezdését
követõ 180 napon belül valamely lehetséges értéknövelõ szolgáltatás
felhasználását nem kezdi meg, arra a mûsorterjesztõ igényt jelenthet be.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott igényt a megnyíltát követõ száznyolcvan
napon belül a 22.§-ban szabályozott Testülethez és a mûsorszolgáltatóhoz
benyújtott bejelentéssel lehet érvényesíteni. E határidõt követõen a
mûsorszolgáltató és a mûsorterjesztõ közül az szerezhet jogosultságot az
értéknövelõ szolgáltatásra, aki, illetõleg amely elsõként jelenti be erre
vonatkozó igényét a Testületnél. Abban az esetben, ha értéknövelõ
szolgáltatást sem a mûsorszolgáltató, sem a mûsorterjesztõ nem kíván
nyújtani, erre - megállapodásuk alapján - jogosultak harmadik személy
távközlési szolgáltatóval szerzõdést kötni.
(4) Az értéknövelõ szolgáltatás a bejelentéstõl számított hatvan napon belül
kezdhetõ meg, és azt a bejelentésben foglaltak szerint folyamatosan végezni
kell.
(5) Az értéknövelõ szolgáltatási jog a mûsorszolgáltatási joggal együtt
szûnik meg.
Fogyasztóvédelem
21. §
A jelen fejezetben a reklámozásra, illetve a támogatásra vonatkozó, továbbá a
fogyasztók (nézõk és hallgatók) érdekeit védõ elõírások bármely
mûsorszolgáltató, illetve - a VI. fejezet 4. címében meghatározott körben a
mûsorelosztó - által történt megsértése, valamint az 53., 54. és 76.§-ban
foglaltak megszegése esetén a 22. §-ban említett Testület a szolgáltatás
megtiltását vagy feltételhez kötését, továbbá bírság kiszabását indítványozza
a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségnek.
III. FEJEZET
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET
A Testület jogállása
22. §
(1) A rádiózás és a televíziózás alkotmányos szabályai betartásának
ellenõrzését, a mûsorszóró frekvenciák hasznosításával kapcsolatos, továbbá
a 33.§ (1) bekezdésében meghatározott egyéb feladatokat az Országos Rádió
és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) végzi.
(2) A Testület és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevé-
kenységük körében nem utasíthatók.
23. §
(1) A Testület az Országgyûlés felügyelete alatt álló, önálló jogi személy,
amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok szerint
gazdálkodik. A Testület költségvetését - az Országgyûlés költségvetési
ügyekben illetékes bizottságának elõterjesztésére - az Országgyûlés
önállóan, nem az állami költségvetés részeként, a 43. § (3) bekezdésében
meghatározott forrás alapján hagyja jóvá. Gazdálkodását az Állami
Számvevõszék ellenõrzi.
(2) A Testület az új költségvetés jóváhagyásáig a korábbi jóváhagyott
költségvetése alapján mûködik.
(3) A Testület székhelye Budapest.
(4) A Testület irodája a Testület hivatali szerve. Az iroda látja el a 36. §-
ban említett Panaszbizottság mûködésével kapcsolatos hivatali feladatokat
is.
(5) A Testület tagjaira és az iroda alkalmazottaira a köztisztviselõk
jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt ( a továbbiakban: Ktv.) kell
alkalmazni, az e törvényben írt eltérésekkel.
(6) A Ktv. 7.§-ának (2) bekezdése, 15.-17. §-a, 42-47. §-a, 50-60. §-a a
Testület tagjaira nem alkalmazható.
(7) Az iroda megbízás alapján külsõ szakértõket is alkalmazhat.
A Testület szervezete
24. §
A Testület négy választott tagból ( továbbiakban: tagok) és az elnökbõl áll.
25. §
(1) A Testület tagjává választható, illetve elnökévé nevezhetõ ki az a
büntetlen elõéletû, felsõfokú végzettséggel rendelkezõ magyar állampolgár,
aki erre legalább ötévi szakmai tevékenysége, mûvészeti, tudományos
alkotótevékenysége alapján alkalmas. Szakmai tevékenység különösen a
tömegtájékoztatás, frekvenciagazdálkodás, az ezekkel összefüggõ mûszaki,
jogi-igazgatási, szociológiai-közvéleménykutatási, mûsorszerkesztési és -
készítési, valamint a mûsorszolgáltatással kapcsolatos tevékenység.
(2) A Testület tagjává nem választható, illetõleg elnökévé nem nevezhetõ ki
az, aki a választást (kinevezést) megelõzõ öt évben a Kormány tagja,
politikai államtitkár, országgyûlési képviselõ, párt országos vagy területi
szervezetének tisztségviselõje volt, továbbá aki a választás (kinevezés)
idõpontjában a 65. életévét betöltötte.
(3) A Testületnek nem lehet tagja, elnöke:
a/ a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár,
fõpolgármester, polgármester, megyei közgyûlés elnöke és ezek helyettese,
országgyûlési képviselõ vagy fizetett alkalmazottja, köztisztviselõ;
b/ mûsorszolgáltató vezetõje, illetõleg aki mûsorszolgáltatóval munka-
végzésre irányuló jogviszonyban áll;
c/ aki mûsorszolgáltatást végez, illetõleg ilyen gazdasági társaságban
rendelkezik tulajdonosi részesedéssel, vagy ilyen mûsorszolgáltató
szervezettel munkaviszonyban áll;
d/ mûsorszolgáltató vezetõ testületének tagja, ügyvezetõje;
e/ a 61.§ (1) bekezdésében szabályozott NKKA kezelõ szervének tagja vagy
az NKKA alkalmazottja;
f/ párt tagja.
(4) A (2)-(3) bekezdésrõl nyilatkozatot kell tenni.
A Testület választása
26. §
(1) A Testület két tagját a a kormánypárti képviselõcsoportok vezetõinek
közös javaslata, két tagját jelöltállításban résztvevõ ellenzéki
képviselõcsoportok vezetõinek közös javaslata alapján kell megválasztani.
(2) A jelöltekre a javaslatot a Testület megválasztására irányuló eljárás
megkezdését követõ hét napon belül kell megtenni.
(3) A javasolt személyeket az Országgyûlés illetékes bizottsága
meghallgatja.
(4) A Testület tagjait az Országgyûlés a jelenlevõ képviselõk kétharmadának
szavazatával öt évre választja meg. Ezt a szavazást a jelöltállítástól
számított tizenöt napon belül meg kell tartani. A Testület megbizatása az
új Testület megalakulásáig tart.
(5) A Testület elnökét - a miniszterelnök ellenjegyzésével - a köztársasági
elnök nevezi ki öt évre.
(6) Ha az ellenzéki képviselõcsoportok nem tudnak közös jelöltet állítani,
vagy ha Országgyûlés a törvényi feltételeknek megfelelõ jelöltet nem
választja meg, a jelölésre jogosultak a szavazástól számított hét napon
belül külön-külön új javaslatot tesznek.
(7) A Testület megválasztására irányuló eljárást a korábban megválasztott
Testület megbízatási idejének lejártát 60 nappal megelõzõen meg kell
kezdeni. Ha az Országgyûlést elõzõleg feloszlatták, a választást az újonnan
megválasztott Országgyûlés alakuló ülését követõ egy hónapon belül kell
megtartani.
27.§
(1) A Testület megalakulásának nem akadálya, ha akár a kormánypárti, akár az
ellenzéki képviselõcsoportok nem élnek javaslattételi jogukkal. Ebben az
esetben a Testület megalakultnak tekintendõ, ha tagjainak felét az
Országgyûlés megválasztotta és elnökét a köztársasági elnök kinevezte.
(2) Ugyanaz a személy a Testületnek összesen legfeljebb tizenöt éven át lehet
tagja vagy elnöke. Ezen az idõn belül a tag újraválasztható, illetõleg az
elnök újra kinevezhetõ.
28. §
(1) A Testület tagja és elnöke, továbbá a Ptk 685. §-ának b/ pontja szerinti
közeli hozzátartozójuk
a/ mûsorszolgáltatóval, mûsorterjesztõvel, hetilap vagy napilap kiadójával
nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban,
b/ nem lehet az a/ pontban felsorolt szervezet tulajdonosa (tagja,
részvényese), kuratóriumi, igazgatósági vagy felügyelõ bizottsági tagja,
ügyvezetõje, továbbá könyvvizsgálója.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi elõírásokat a testületi
tagságot, elnöki megbízatás megszûnését követõ hat hónapban is alkalmazni
kell.
(3) A Testület tagja és elnöke pártpolitikai tevékenységet nem folytathat,
pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet.
(4) A Testület tagja és elnöke tudományos, oktató, irodalmi, mûvészeti és
más szerzõi jogvédelem alá esõ tevékenység kivételével egyéb keresõ
foglalkozást nem folytathat, tudományos, oktató, irodalmi, mûvészeti és más
szerzôi jogvédelem alá esô tevékenységért mûsorszolgáltatótól díjazást nem
fogadhat el.
29. §
(1) A Testület tagja és elnöke a feladata ellátása során tudomására jutott
államtitkot, szolgálati és üzleti titkot köteles megõrizni.
(2) A Testület tagja és elnöke a hivatalba lépése alkalmával az Országgyûlés
elnöke elõtt az alábbi szövegû esküt teszi:
"Én, ........., esküszöm, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület
tagjaként (elnökeként) az Alkotmányt és a törvényeket megtartom,
megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el."
30. §
(1) A Testület tagjainak és elnökének megbízatása megszûnik:
a/ a megbízatási idõ lejártával,
b/ lemondással,
c/ az összeférhetetlenség megállapításával,
d/ felmentéssel,
e/ kizárással,
f/ a tag, elnök halálával.
(2) A Testület tagja megbízatásának megszûnését az (1) bekezdés a/, b/ és f/
pontja értelmében a Testület elnöke állapítja meg és hirdeti ki. A Testület
elnöke megbízatásának megszûnését a köztársasági elnök, a Testület tagja
megbízatásának megszûnését az (1) bekezdés c/, d/ és e/ pontja esetében a
Testület teljes ülése határozattal állapítja meg.
(3) Ha a Testület tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, és az
ok keletkezésétõl, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés
idõpontjától számított tíz napon belül az összeférhetetlenségi ok
megszüntetése nem történik meg, a Testület teljes ülése határozatban
megállapítja, hogy a tag, testületi tagsága megszûnt. Az elnök esetében az
összeférhetetlenség tényét a köztársasági elnök állapítja meg. A Testület
tagja és elnöke az összeférhetetlenséget megállapító határozat
meghozatalának idõpontjától a tisztségébõl eredõ jogkörét nem
gyakorolhatja.
(4) Felmentéssel szûnik meg a megbízatás, ha a Testület tagja, illetõleg
elnöke több mint három hónapon át folyamatosan, neki fel nem róható okból
nem képes ellátni a megbízatásából eredõ feladatait.
(5) Kizárással szûnik meg a megbízatás, ha a Testület tagja, illetõleg elnöke
a/ neki felróható okból több mint három hónapon át nem tesz eleget
megbízatásából eredõ feladatainak;
b/ jogerõs ítéletben megállapított bûncselekményt követ el.
(6) A Testület tagjával szemben indult büntetõeljárásról a nyomozó hatóság a
Testületet, az elnök esetében a köztársasági elnököt értesíti. A Testület
teljes ülése legalább három igenlõ szavazattal a Testület tagját, a
köztársasági elnök pedig a Testület elnökét a tisztségébõl eredõ jogköre
gyakorlása alól a bûncselekmény jogerõs elbírálásáig felfüggesztheti.
(7) A tag és az elnök megbízatásának megszûnése esetén a jelölési eljárást
hét napon belül meg kell kezdeni. Az új tag személyére azok az
országgyûlési képviselõcsoportok tesznek külön-külön javaslatot, amelyek a
megüresedett hely betöltésére korábban javaslatot tettek.
(8) Az új tag, illetõleg új elnök megbízatása annyi idõre szól, amennyi a
Testület öt éves megbízatásából hátra van.
31. §
(1) A Testület tagja a közigazgatási államtitkár, elnöke a miniszter
illetményével azonos összegû díjazásban, alap- és pótszabadságban
részesül.
(2) A tagot és az elnököt megbízatási idejének lejártát követõen -
amennyiben nem választják meg újra a Testület tagjává, illetve nem nevezik
ki annak elnökévé - , további hat hónapon keresztül a havi díjazásának
megfelelõ összegû ellátás illeti meg.
(3) A tagot és az elnököt egészségügyi ok miatt történõ felmentése esetén
végkielégítés illeti meg, amelynek összege a tag, illetõleg az elnök hat
havi - ennél kevesebb ideig tartó megbízatás esetén legfeljebb a megbízatás
ellátásának idõtartamára járó díjazása mértékének felel meg.
32. §
(1) A Testület üléseit az elnök vezeti. A Testület elnöke szavazati joggal
csak akkor rendelkezik, ha a Testület nélküle nem határozatképes, vagy ha a
megismételt szavazás is szavazás (2) A Testület a határozatait - a (4)
bekezdésben foglalt kivételekkel -szótöbbséggel hozza. A Testület akkor
határozatképes, ha az ülésen a Testület tagjainak többsége vagy a tagok
fele és az elnök jelen van. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata
dönt.
(3) A Testület teljes ülésén valamennyi tag és az elnök részt vesz.
Amennyiben e törvény teljes ülés által meghozandó döntést ír elõ, de a
teljes ülésen nem jelent meg valamennyi tag vagy az elnök, akkor egy héten
belül új teljes ülést kell tartani. Ha az újra összehívott teljes ülésen
valamelyik tag nem vesz részt, a Testület tagjainak többsége, vagy
tagjainak legalább fele és az elnök egyetértésével jogosult az e törvény
által elõírt, teljes üléshez kötött döntést meghozni.
(4) Ha a Testület teljes ülése összeférhetetlenségrõl, felmentésrõl vagy
kizárásról dönt, az érintett tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen
ügyekben a teljes ülés egyhangú határozattal dönt. Ha az említett
kérdésekrõl megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a
Testület elnöke az Országgyûlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben
az esetben az összeférhetetlenségrõl, a felmentésrõl vagy a kizárásról a
képviselõk kétharmadának szavazatával az Országgyûlés dönt.
(5) Ha a Testület elnöke a Testület ülésén vagy teljes ülésén akadályoztatása
miatt nem vesz részt, az elnöki feladatokat a testület tagjai az ügyrendben
meghatározott sorrendben, egymást követõen látják el. Az elnöki feladatokat
ellátó tag a szavazásban részt vehet.
(6) A Testület a teljes ülésén határozza meg ügyrendjét, amelyet a Mûvelõdési
Közlönyben közzétesz.
(7) Az ügyrend tartalmazza a tagok és az elnök tevékenységével kapcsolatos, e
törvényben nem szabályozott kérdéseket.
(8) A Testület teljes ülése jár el a következõ ügyekben:
a/ általános pályázati feltételek meghatározása;
b/ az országos és a körzeti mûsorszolgáltatási pályázat tervezetének és a
pályázati feltételeknek a meghatározása;
c/ az országos és a körzeti mûsorszolgáltatási pályázatok elbírálására;
d/ a törvény hatálybalépését követõ elsõ két évben a helyi
mûsorszolgáltatási pályázat feltételeinek megállapítása és a pályázat
elbírálása;
e/ a 33. § (1) bekezdésének c) és i) pontjában meghatározott feladat
ellátása;
f/ a közmûsorszolgáltató, illetve elnöke tekintetében e törvény szerint a
Testület számára biztosított jogok gyakorlása;
g/ a Testületi tag összeférhetetlensége, felmentése, kizárása;
h/ törvényben meghatározott egyéb esetek.
33. §
(1) A Testület feladatai:
a/ védi és elõmozdítja a szólás- és a tájékoztatási szabadságot a
mûsorszolgáltatók piacra lépésének elõsegítésével, a tájékoztatási
monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a
mûsorszolgáltatók függetlenségének védelmével;
b/ véleményt nyilvánít a frekvenciagazdálkodással kapcsolatos jogszabályok
tervezetérõl;
c/ külön törvényben meghatározott számú tagot jelöl a Nemzeti Frekvencia
Tanácsba;
d/ meghatározza a mûsorszolgáltatási pályázatok általános feltételeit,
továbbá kiírja és elbírálja az egyes pályázatokat;
e/ ellátja a mûsorszolgáltatási szerzõdésekkel összefüggõ feladatokat;
f/ közhitelû és nyilvános nyilvántartást vezet a mûsorszolgáltatási
szerzõdésen alapuló, illetõleg a nyilvántartásba vett
mûsorszolgáltatásokról és mûsorelosztókról;
h/ állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar mûsorszolgáltatási
rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan, és részt vesz e
területtel kapcsolatos döntések elõkészítésében;
i/ véleményezi a nemzeti közmûsorszolgáltató elnöki tisztségére kiírt
pályázati feltételeket és a beérkezett pályázatokat, a beérkezett
pályázatokat véleményével együtt nyilvánosságra hozza;
j/ ellátja a közmûsorszolgáltatóval, illetõleg annak elnökével kapcsolatban
e törvényben meghatározott feladatokat;
k/ törvényességi szempontból ellenõrzi a közmûsorszolgáltatási szabályzatot;
l/ kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás
tilalmával kapcsolatos eljárásokat;
m/ biztosítja a központi költségvetés tervezéséhez és végrehajtásának
ellenõrzéséhez szükséges információkat;
n/ ellátja e törvényben, illetve e törvény felhatalmazása alapján kiadott
más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.
(2) Az (1) bekezdés g) pontjában megjelölt feladatát a Testület a mûsor
vétele és rögzítése vagy a mûsorszolgáltató által rögzített mûsor
vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés útján látja el.
(3) A Testület a mûsorszolgáltatónak és mûsorterjesztõnek, e a tisztesség-
telen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvénybe ütközõ
magatartása esetén a hatáskörrel rendelkezõ szervnél eljárást kezdeményez.
34. §
(1) A Testületnek a mûsorszolgáltatást érintõ frekvenciagazdálkodás
koncepciójának kialakításakor a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatás
szükségleteire tekintettel kell lennie.
(2) A Testület a Mûvelõdési Közlönyben közzéteszi a mûsorszolgáltatást
érintõ frekvenciakészlettel való gazdálkodásra vonatkozó koncepcióját.
35. §
(1) A Testület minden év március elsejéig az Országgyûlésnek megküldi a
megelõzõ évi tevékenységére vonatkozó beszámolóját. A beszámolóban
különösen értékelnie kell azt, hogy
a/ a mûsorszolgáltatók és az azokhoz e törvény VII. fejezetében meg-
határozottak szerint kapcsolódó napilapok, valamint hetilapok tulajdoni
helyzete miként alakul,
b/ a véleményszabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottsága, a kulturális
sokféleség megjelenítése biztosított-e; továbbá
c/ a mûsorszolgáltatási szükségletek kielégítését a frekvenciagazdálkodás
mennyiben biztosítja.
(2) A beszámolót a Mûvelõdési Közlönyben közzé kell tenni.
Társadalmi Panaszbizottság
36. §
(1) A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, valamint a 4-5. és az
53. § (7) bekezdésében meghatározott szabályok megsértése miatti panaszokat
Társadalmi Panaszbizottság (a továbbiakban: Panaszbizottság) bírálja el. A
Panaszbizottságnak három állandó és a(2) bekezdésben meghatározott számú, a
társadalmi képviseletet biztosító tagja van. A Panaszbizottság állandó
tagjainak megbízatása öt évre, többi tagjának megbízatása egy évre szól.
(2) A Panaszbizottság három állandó tagját a Testület bízza meg. Állandó tag
csak jogi szakvizsgával rendelkezõ személy lehet. A Panaszbizottság
társadalmi képviseletet biztosító tagjait - szervezetenként egy-egy
személyt - azok a szervezetek jelölik ki, amelyeket külön törvény alapján
legalább egy éve nyilvántartásba vettek és a következõ területeken
mûködnek:
a/ a Magyarországon élõ nemzeti és etnikai kisebbségek országos
önkormányzatai, ennek hiányában országos szövetségei;
b/ az egyházak;
c/ emberi jogi országos szervezetek;
d/ az irodalom, a színház, a film-, az elõadó-mûvészet-, a zene-, a tánc-,
a képzõ- és iparmûvészet területein mûködõ országos szakmai szervezetek;
e/ az oktatás területén mûködõ országos szakmai szervezetek;
f/ a szakszervezetek országos szövetségei;
g/ a munkaadók országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei;
h/ az újságírók országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei;
i/ a környezetvédõk, természetvédõk, állatvédõk országos szervezetei;
j/ a nõk országos érdekképviseleti szervezetei;
k/ a gyermekek és az ifjúság országos érdekképviseleti szervezetei;
l/ a testi állapotuk miatt súlyosan hátrányos helyzetben levõk
érdekképviseleti szervezetei;
m/ a települési önkormányzatok érdekképviseleti szervezetei.
(3) A Panaszbizottság tagjai függetlenek, csak a törvénynek vannak
alárendelve, tevékenységük végzése során nem utasíthatók.
(4) Nem lehet a Panaszbizottság tagja a Testület és a NKKA Kuratóriumának
tagja, illetve az sem, aki a Testületnek sem lehetne tagja. A
Panaszbizottság tagjai megbízatásának részletes szabályozását a Testület
ügyrendje tartalmazza.
(5) A Panaszbizottság tagja az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul
köteles bejelenteni a Testület elnökének. Ha a Panaszbizottság tagjával
szemben büntetõeljárás indul, errõl a nyomozóhatóság a Testületet értesíti.
A Testület a Panaszbizottság tagját jogköre gyakorlása alól erre
tekintettel felfüggesztheti.
(6) Összeférhetetlenség fennállása esetén, illetve ha a bíróság a
Panaszbizottság tagjával szemben bûncselekmény elkövetése miatt jogerõs
ítéletet hozott, a Testület a Panaszbizottság e tagjának megbízatását
megszünteti.
37. §
(1) A Panaszbizottság ügyrendjét és az egyes ügyekben eljáró tanácsok
eljárási rendjét - ideértve az eljáró Panaszbizottság tagjának elfogultság
miatt, kizárására vonatkozó szabályokat is - a Testület állapítja meg.
Ennek során figyelemmel kell lenni a felek egyenlõsége, a nyilvánosság és a
pártatlanság elvének érvényesítésére.
(2) Az egyes ügyekben három tagú tanács jár el. Az eljáró tanács egyik tagja
a Panaszbizottság állandó tagja, másik két tagját pedig a társadalmi
képviseletet biztosító tagok közül kell kijelölni. A társadalmi
képviseletet biztosító tagoknak a tanácsba történõ - a véletlen
kiválasztáson alapuló - kijelölése elveit és szempontjait a Panaszbizottság
ügyrendje állapítja meg oly módon, hogy lehetõség szerint a Panaszbizottság
társadalmi képviseletet biztosító tagjainak egymást követõen biztosítsa az
eljáró tanács munkájában való részvételt.
(3) A Testület teljes ülése legalább félévente megvitatja és értékeli az
egyes ügyekben eljáró Panaszbizottságok által hozott állásfoglalásokat. Az
értékelõ ülésre az NKKA kuratóriumát meg kell hívni.
38. §
(1) Ha a mûsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi
kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben
egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad
lehetõséget, vagy ha egyéb módon súlyosan megsérti a tájékoztatásra
vonatkozó alapelveket (4-5. §, 53. § (7) bekezdés), a kifejezésre nem
juttatott álláspont képviselõje vagy a sérelmet szenvedett (a továbbiakban:
kifogást tevõ) kifogásával a mûsorszolgáltatóhoz fordulhat.
(2) A kifogást tevõ a kifogásolt közlés megjelenésétõl, többszöri közlés
esetén az utolsó ismétléstõl számított negyvennyolc órán belül írásban
kérheti a mûsorszolgáltatótól álláspontjának - a kifogásolt álláspont
megjelenéséhez hasonló körülmények közötti - ismertetését. Nem élhet a
kifogásolás jogával a kifogást tevõ, ha az ismertetésre nem juttatott
álláspontja ismertetésére ezen álláspont más képviselõje már lehetõséget
kapott, vagy ha e lehetõséget a kifogást tevõ kapta, de azzal nem élt.
(3) A mûsorszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról, annak
kézhezvételétõl számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésrõl a
kifogást tevõt haladéktalanul értesíteni kell. A kifogást tevõ a döntés
közlésétõl számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének
elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett megjelenítéstõl számított
hat napon belül - a sérelmet okozó, illetve a kifogásolt álláspontot
megjelenítõ mûsorszám és a mûsorszolgáltató pontos megnevezésével írásban
panaszt nyújthat be a Panaszbizottsághoz. A Panaszbizottsághoz akkor is
benyújtható a panasz, ha a mûsorszolgáltató a kifogást elfogadó
nyilatkozata ellenére a kifogásban foglaltakat nem teljesíti. Ebben az
esetben a Panaszbizottsághoz a kifogás teljesítésére nyitva álló határidõ
lejártát követõ negyvennyolc órán belül kell a panaszt benyújtani.
(4) A Panaszbizottság a panasz benyújtásától számított öt napon belül állást
foglal a kifogást tevõ által elõterjesztett kérdésekben.
(5) A mûsorszolgáltató a Panaszbizottság felhívására haladéktalanul a
Panaszbizottság rendelkezésére bocsátja a vitatott mûsorszámot rögzítõ
anyagot és megadja a Panaszbizottságnak az üggyel kapcsolatban kért
felvilágosítást.
(6) A Panaszbizottság a mûsorszolgáltatót és a kifogást tevõt
meghallgathatja. A meghallgatástól való távolmaradás az állásfoglalásnak
nem akadálya.
39. §
(1) A Panaszbizottság az alaptalan, illetve az e törvényben meghatározott
feltételeknek nem megfelelõen benyújtott panaszt elutasítja.
(2) Ha a Panaszbizottság állásfoglalása szerint a mûsorszolgáltató
megsértette a tájékoztatás 36. § (1) bekezdésben foglalt
kiegyensúlyozottságát, illetve alapelveit, a mûsorszolgáltató a
Panaszbizottság által megjelölt idõpontban és módon - a Panaszbizottság
állásfoglalásában foglaltaknak megfelelõen -, kommentár nélkül közli a
Panaszbizottság állásfoglalását, vagy lehetõséget ad a kifogást tevõnek
álláspontja megjelenítésére.
40. §
(1) A Panaszbizottság állásfoglalása ellen a mûsorszolgáltató halasztó
hatályú jogorvoslati kérelemmel a Testülethez fordulhat, az állásfoglalás
közlésétõl számított negyvennyolc órán belül.
(2) A Testület a jogorvoslati kérelemrõl tizenöt napon belül határoz. Ha a
kérelmet elutasítja, a Panaszbizottság állásfoglalását azonnal teljesíteni
kell.
(3) A Testület határozata ellen annak kézbesítésétõl számított tizenöt napon
belül a mûsorszolgáltató, keresetet indíthat a bíróság elõtt. A
keresetindítás a (2) bekezdés szerinti teljesítési kötelezettségre halasztó
hatályú. A bíróság soron kívül jár el.
(4) A Panaszbizottság jogerõs és teljesítendõ határozatát a Mûvelõdési
Közlönyben közzé kell tenni.
A Testület és a Hírközlési Fõfelügyelet kapcsolata
41. §
(1) A mûsorszolgáltatási pályázatok elõkészítése érdekében a Testület a
mûsorsugárzás lehetõségei jegyzékének és az ehhez tartozó frekvenciatervek
kidolgozására kéri fel - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
útján - a Hírközlési Fõfelügyeletet.
(2) Ha a Hírközlési Fõfelügyelet a Testület által megjelölt idõpontban nem
képes eleget tenni a felkérésnek, a közlekedési, hírközlési és vízügyi
miniszter határidõ-hosszabbítást engedélyezhet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti felkérésben a testület meghatározza:
a/ a mûsorszórási célú frekvenciatervezéshez szükséges elvi szempontokat,
különösen a frekvenciahasználat célja tekintetében;
b/ a mûsorszórási célú frekvenciatervezésben alkalmazandó preferenciákat;
c/ a mûsorszórási célú frekvenciatervezés ütemezését és irányelveit.
(4) A Hírközlési Fõfelügyelet által kidolgozott frekvenciatervnek
tartalmaznia kell:
a/ a mûsorszóró adók névleges telephelyeit - földfelszíni rendszerû mû-
sorsugárzás esetén -, valamint a telepítés egyéb mûszaki követelményeit;
b/ az adókkal várhatóan besugározható ellátottsági körzetet;
c/ a Nemzetközi Rádiószabályzat jelölései szerinti frekvenciasávot.
(5) A Testület a frekvenciatervet módosításra visszaadhatja.
(6) A Testület a frekvenciatervet jóváhagyás elõtt legalább tizenöt napra
közszemlére bocsátja. A közszemlére bocsátásról és annak helyérõl a
kezdõnapja elõtt legalább két héttel, legalább két országos napilapban a
Testület felhívást tesz közzé, amelyben megjelöli a közszemle lezárását
követõen legkorábban tíz nap múlva megtartandó nyilvános meghallgatás
helyét és idõpontját. A nyilvános meghallgatásra a 87. §-t kell alkalmazni.
(7) A frekvenciatervek és a tervezés elvi szempontjai nyilvánosak, és azokat
a Hírközlési Fõfelügyeletnél bárki megtekintheti.
IV. FEJEZET
A MÛSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSÁNAK
RENDSZERE
Mûsorszolgáltatási Alap
42. §.
A Mûsorszolgáltatási Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami pénzalap,
amelynek célja a közmûsorszolgáltatás, a közhasznú mûsorok és mûsorszámok
támogatása, a kultúra megõrzése és továbbfejlesztése, a mûsorok
sokszínûségének biztosítása, beleértve a helyi közösségek, a magyarországi
nemzeti és etnikai kisebbségek életének és a kisebbségi álláspontoknak és
kultúráknak a kifejezését és bemutatását.
43. §
(1) Az Alap forrásai: a mûsorsugárzási szerzõdési ellenérték (a továbbiakban:
mûsorszolgáltatási díj), a pályázati díj, a mûsorszolgáltatási
szerzõdésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a vezetékes mûsorelosztó
által fizetett mûsorelosztási nyilvántartási hozzájárulás (a továbbiakban:
mûsorelosztási hozzájárulás), a készüléküzembentartási díj (a továbbiakban:
üzembentartási díj), valamint az önkéntes befizetések.
(2) Az 1995-ben üzembentartási díj címén az üzemeltetõk által befizetett
összeg (bázisszám) ötven százalékának mértékéig a központi költségvetés
minden évben utólag kiegészíti az Alap üzembentartási díjból származó
bevételét, ha ez a bevétel az említett százalékaránynak megfelelõ összeget
nem éri el. Ha a bevétel az ötven százalékos arányt meghaladja, a központi
költségvetés az alábbi mértékû támogatást nyújtja:
ha a bevétel a bázisszám
50,1-60 százaléka közötti összeg, akkor ennek, azaz az 50% feletti
bevételnek a 40%-át;
60,1-70 százaléka közötti összeg, akkor ennek, azaz az 50% feletti
bevételnek a 35%-át;
70,1-80 százaléka közötti összeg, akkor ennek, azaz az 50% feletti
bevételnek a 30%-át;
80,1-90 százaléka közötti összeg, akkor ennek, azaz az 50% feletti
bevételnek a 25%-át;
90,1-95 százaléka közötti összeg, akkor ennek, azaz az 50% feletti
bevételnek a 20%-át.
(3) A beszedési költségek levonása után üzembentartási díj ötvenkilenc és fél
százaléka a a Magyar Televíziót, húsz százaléka a Magyar Rádiót, tíz
százaléka a Duna Televíziót illeti, másfél százaléka a Testület, fél
százaléka a Nemzeti Közmûsorszolgáltatási Alapítvány mûködési költségeinek
fedezetére, nyolc és fél százaléka a közhasznú mûsorok támogatására
kiírandó pályázatok céljaira szolgál.
(4) Az Alapba történõ önkéntes befizetés közérdekû kötelezettségvállalásnak
minõsül.
(5) Az Alappal a Testület rendelkezik, az Alap kezelõje a Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium.
(6) Az Alap kezelésének részletes szabályait - a Testülettel egyetértésben -
a mûvelõdési és közoktatási miniszter határozza meg.
44. §
(1) Az Alap bevételének évi legalább fél, legfeljebb egy százalékát a nem
nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók visszatéríthetõ vagy vissza nem
téríthetõ támogatására kell fordítani. A támogatás a mûsorszolgáltató
folyamatos tevékenységének meghatározott idejére folyósítható.
(2) A mûsorszolgáltatók által fizetett mûsorszolgáltatási díj összegének
ötven százalékát a mûsorszolgáltatók magyarországi gyártású, közhasznú vagy
kisebbségi igényeket kielégítõ mûsorszámai készítésének nyilvános pályázat
alapján történõ visszatérítendõ vagy vissza nem téríthetõ támogatására kell
fordítani.
(3) A közhasznú mûsorszámok és mûsorok, valamint a nem nyereségérdekelt
mûsorszolgáltatók támogatását nyilvános pályázat útján kell biztosítani. A
pályázatot a Testület írja ki, és a Testület által összehívott eseti bíráló
bizottság értékeli.
(4) A bíráló bizottság tagjait a Testület köztiszteletben álló személyek
közül választja ki a Testület tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi
szabályok alkalmazásával. A bíráló bizottság tagjai nem lehetnek a
mûvelõdési és közoktatási miniszter irányítása alatt álló intézménynél,
szervnél mûködõ köztisztviselõk és közalkalmazottak. A bíráló bizottságban
a mûsorszolgáltatási díj fizetésére kötelezettek és a nem nyereségérdekelt
mûsorszolgáltatók szakmai-érdekképviseleti szerveinek képviseletét
biztosítani kell.
(5) A bíráló bizottság a javaslatát indokolásával együtt - a Testület döntése
elõtt - nyilvánosságra hozza.
Készülék üzembentartási díj
45. §
(1) Üzembentartási díjat köteles fizetni az, aki televízió mûsor vételére
alkalmas készüléket (a továbbiakban: televízió készülék) üzemeltet.
(2) Üzemeltetõnek kell tekinteni azt, aki áramszolgáltatóval fogyasztóként
szerzõdés vagy jogszabály alapján jogviszonyban áll. Az áramfogyasztó
bizonyíthatja, hogy nem üzemeltet televízió vevõkészüléket.
(3) Az áramszolgáltató vállalatok kötelesek a velük jogviszonyban álló
áramfogyasztók nevérõl és címérõl (székhelyérõl, telephelyérõl) adatot
szolgáltatni a testületnek.
46. §
(1) Az üzembentartási díj összegét évenként a központi költségvetésrõl szóló
törvény állapítja meg.
(2) Az üzembentartási díjat a nemzeti mûsorszolgáltatók versenyképes és
takarékos mûködtetésének, a mûsorszolgáltatási rendszer fenntartásának és a
közhasznú mûsorok támogatási szükségleteinek figyelembevételével kell
megállapítani. A Kormány, a Nemzeti Közmûsorszolgáltató Közalapítvány
kuratóriuma és a Testület állásfoglalását kikérve, valamint a nemzeti
közmûsorszolgáltatók elnökei véleményének ismeretében tesz javaslatot az
Országgyûlésnek az üzembentartási díj mértékére.
(3) Az üzembentartási díj beszedésérõl a Testület gondoskodik.
47. §
(1) Nem kell üzembentartási díjat fizetni
a/ a magánszemély - és a vele közös háztartásban élõ személyek - által
üzemben tartott második és minden további,
b/ az egészségügyi és gyermekintézmények, a fegyveres erõk, rendvédelmi
szervek, szanatóriumok, óvodák, oktatási intézmények, diákszállások
(kollégiumok), szociális otthonok által ugyanabban az épületben,
épületcsoportban használt második és minden további,
c/ a bérelt,
d/ a legfeljebb tizenöt napra próbára átvett,
e/ a mûsorszolgáltató, a mûsorelosztó, a mûsorszétosztó, a mûsorszóró
rendszer üzemeltetõje, illetõleg a Testület vagy a Hírközlési Fõfelügyelet
által üzemi, vétel-megfigyelési és ellenõrzési célból telephelyen, illetve
vétel-megfigyelési helyen és gépkocsiban üzemben tartott,
f/ az ország területén legfeljebb harminc napig tartózkodó külföldi
állampolgár által üzemben tartott,
g/ a diplomáciai képviselet, a konzuli képviselet és a nemzetközi
szervezet, valamint ezek tagjai, nem magyar állampolgárságú alkalmazottai
és családtagjaik, valamint egyéb, nemzetközi szerzõdés alapján díjfizetés
alóli mentességre jogosult szervek és személyek által üzemben tartott,
h/ a zárt televíziós rendszerben, monitorként üzemeltetett
i/ televíziókészülék után.
(2) Aki
a/ televíziókészülék forgalombahozatalával, bemutatásával foglalkozik,
üzemegységenként egy,
b/ televíziókészülék bérbeadásával foglalkozik, a tevékenységi körébe
tartozó minden televíziókészülék után köteles üzembentartási díjat
fizetni.
48. §
(1) Mentes az üzembentartási díj fizetése alól:
a/ az egyedül élõ hetven éven felüli személy,
b/ az önálló háztartásban élõ házaspár, illetve az élettársak, ha
mindketten hetven éven felüliek,
c/ az a hetven éven felüli személy, aki önálló nyugdíjjal, keresettel vagy
egyéb jövedelemmel nem rendelkezõ közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b)
pont) eltartásáról gondoskodik,
d/ a hadirokkant és hadiözvegy,
e/ a súlyosan látás- vagy hallássérült, az I. és II. csoportbeli rokkant.
(2) A Magyar Köztársaság éves központi költségvetésében, az (1) bekezdésben
megjelöltek után átalány formájában meghatározott üzembentartási díjat kell
elõirányozni, és azt idõarányosan, negyedévente az Alapba kell átutalni.
(3) A mentességre jogosultnak a díjbeszedéssel megbízott szervezethez - a
mentességre való jogosultságának keletkezését követõ nyolc napon belül - a
mentességére vonatkozó nyilatkozatot kell benyújtania. Ez a szabály nem
vonatkozik arra, aki e törvény hatálybalépését megelõzõen szerzett
jogosultságot a mentességre.
49. §
(1) A díjfizetési kötelezettség a televíziókészülék üzemeltetésének
megkezdését követõ hónap elsõ napján kezdõdik, és az üzemeltetés megszûnés
hónapjának utolsó napjáig áll fenn.
(2) Ha a díjfizetésre kötelezett fizetésére vonatkozó e kötelezettségének nem
tesz eleget, az elmulasztott díjon felül havonta a díjjal azonos összegû
pótdíjat köteles fizetni.
§
A díj fizetésére kötelezett és a mentességre jogosult
a/ a televíziókészülék üzemeltetését,
b/ a 47. § (2) bekezdésének b/ pontjában meghatározott tevékenységét,
c/ a mentesség illetve kötelezettség megszûnését
d/ annak megkezdésétõl, illetve - a c/ pont esetében - megszûnésétõl
számított nyolc napon belül a díjbeszedést végzõ szervezetnek köteles
bejelenteni.
V. FEJEZET
A KÖZMÛSORSZOLGÁLTATÓK ÉS A NEMZETI KÖZMÛSORSZOLGÁLTATÓ KÖZALAPÍTVÁNY
1. cím
Közmûsorszolgáltatók
A közmûsorszolgáltató jogállása
51. §
(1) E törvény alapján közmûsorszolgáltatást a Magyar Rádió, a Magyar
Televízió és a Duna Televízió mint nemzeti közmûsorszolgáltató (a
továbbiakban együtt: nemzeti közmûsorszolgáltató) végez.
(2) A Testület a nemzeti közmûsorszolgáltatókon kívül - kérelemre -
mûsorszolgáltatót is közmûsorszolgáltatóvá nyilváníthat, ha az a
Testülettel korábban mûsorszolgáltatási szerzõdést kötött, és egy éven át
teljesítette mindazokat a mûsorszolgáltatási kötelezettségeket, amelyek e
törvény alapján létesült közmûsorszolgáltatót terhelik. A jogosult
mûködésének feltételeit a Testület állapítja meg és közzéteszi a Mûvelõdési
Közlönyben.
(3) A közmûsorszolgáltató mentesül a mûsorszolgáltatási díj fizetésének
kötelezettsége alól.
52. §
(1) A közmûsorszolgáltató a rendelkezésre álló mûsorszórási és mûsorelosztási
lehetõségek kihasználásával rendszeresen tájékoztat közérdeklõdésre számot
tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõ állampolgárok
életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott
kérdésekrõl, az eseményekrôl alkotott jellemzô véleményekrôl, a kisebbségi
véleményeket is beleértve. E feladatok ellátása során gondoskodik a 3. §
(2) bekezdésében nem említett közérdekû közlemények nyilvánosságra
hozataláról.
(2) A közmûsorszolgáltató biztosítja a mûsorszámok és a nézetek
sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a
mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles köre, illetve
minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl.
(3) A közmûsorszolgáltató különös figyelmet fordít
a/ a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló,
ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására,
b/ kulturális sokszínûség érvényesülésére,
c/ a vallási, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák
értékeinek megjelenítésére,
d/ az életkoruk, testi, szellemi állapotuk, társadalmi körülményeik
következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos
információk elérhetõvé tételére.
A közmûsorszolgáltató mûsorára vonatkozó külön szabályok
53. §
(1) A közmûsorszolgáltatónál a reklám idõtartama egyetlen - bármiként
számított - mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ
átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg a négy
percet.
(2) A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveg megjelenítése is
beleszámít.
(3) Közmûsorszolgáltatásban reklám csak mûsorszámok - összetett
mûsorszámokban a mûsorrészek - között tehetõ közzé.
(4) Közmûsorszolgáltató mûsorában alkoholtartalmú ital, dohányárú nem
reklámozható. A közmûsorszolgáltató mûsorszámát nem támogathatja a
jellemzõen alkoholtartalmú ital, dohányáru elõállítója vagy forgalmazója.
(5) A közmûsorszolgáltatásban rendszeresen szereplõ munkatársak - a
munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül - sem képben, sem
hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve
politikai hirdetésben, kivéve a reklámban szereplõ elõadómûvészt.
(6) A közmûsorszolgáltató politikai és hírmûsoraiban rendszeresen szereplõ
munkatársak -a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül -
mûsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot -
kivéve a hírmagyarázatot - nem fûzhetnek.
(7) Az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató,
illetõleg a szexualitást emberi vonásaitól megfosztó tartalmú tilos
mûsorszámot közzétenni.
54. §
Közmûsorszolgáltatásban csak az alábbi mûsorszámok támogathatók:
a/ egyházi liturgia, mûvészeti események közvetítése,
b/ eredeti mûvészeti és kulturális alkotások,
c/nemzeti és etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai
kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszám,
d/ ifjúsági és gyermek mûsorszám,
e/ tudományos ismereteket közlõ és oktatási mûsorszám,
f/ az egészségi állapot javítását célzó életmódot, a környezetvédelmet, a
közlekedésbiztonságot elõsegítõ ismereteket terjesztõ mûsorszám,
g/ az életkoruk, testi vagy szellemi állapotuk, társadalmi körülményeik
következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára
készített mûsorszám.
Közmûsorszolgáltatási Szabályzat
55. §
(1) A közmûsorszolgáltató köteles közmûsorszolgáltatási szabályzatot
készíteni és azt alkalmazni.
(2) A nemzeti közmûsorszolgáltató közmûsorszolgáltatási szabályzatának
tervezetét elõzetesen véleményezi.
A közmûsorszolgáltatási szabályzatban szabályozni kell:
a/ a pártoktól való függetlenség biztosítékait,
b/ a hírek, idõszerû politikai mûsorok sokoldalúságának,
tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismerte-
tésének, a vélemények, nézetek sokféleségének megvalósítását,
c/ a megkülönböztetõ jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételi módját,
d/ a kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezéseket,
e/ a reklámtevékenységet, a mûsorszámok támogatását,
f/ a közérdekû közlemények közzétételét,
g/ az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelményeket,
h/ a kulturális, tudományos és világnézeti sokféleség tárgyilagos
bemutatásának rendszerét,
i/ a közmûsorszolgáltatónál alkalmazott újságírók (szerkesztõk) önállóságát
és a szerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékait,
j/ az éves adásidõt.
(4) A közmûsorszolgáltatási szabályzatnak rendelkeznie kell arról, hogy a
közmûsorszolgáltató megrendelései és a közmûsorszolgáltatónak adott meg-
rendelések, valamint a külsõ munkatársak megbízásai ne tegyenek lehetõvé a
közmûsorszolgáltató alkalmazottai számára jogosulatlan elõnyt.
(5) A közmûsorszolgáltatási szabályzat megalkotását követõ tizenöt napon
belül meg kell küldeni a Testületnek. A Testület ellenõrzi, hogy a
szabályzat megfelel-e a törvényben foglalt elõírásoknak.
(6) A Testület a beérkezésétõl számított harminc napon belül határozatban a
szabályzat kiegészítésére, átdolgozására hívhatja fel a
közmûsorszolgáltatót. A határozat ellen a közmûsorszolgáltató tizenöt napon
belül keresettel élhet. A perre a közigazgatási határozatok bírósági
felülvizsgálata iránti perek szabályait kell alkalmazni. A bíróság a
határozatot megváltoztathatja.
2. cím
A nemzeti közmûsorszolgáltatásra vonatkozó külön szabályok
Nemzeti közmûsorszolgáltatás56. §
(1) A közszolgálati rádióval és televízióval kapcsolatban az Alkotmányban
meghatározott feladatok ellátását a Nemzeti Közmûsorszolgáltató
Közalapítvány biztosítja, a nemzeti közmûsorszolgáltatók mûködtetésével. A
Magyar Rádió és a Magyar Televízió az ország lakosságának túlnyomó többsége
számára nemzeti közmûsorszolgáltatást nyújt.
(2) A lakosság túlnyomó többségének nyújtott szolgáltatás legalább egy
rádiómûsor és egy földfelszíni terjesztésû televízió-mûsor vételi
lehetõségének biztosítása a lakosság legalább kilencven százaléka - a CCIR
sávban nyolcvan százaléka - számára.
57. §
(1) A Magyar Rádió a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához három,
az ország lakosságának túlnyomó többsége számára elérhetõ országos mûsort
szolgáltat, amelyek közül egy középhullámon, kettõ pedig a CCIR sávban
sugározható.
(2) Az országos rádiómûsor-szolgáltatási lehetõségeket a Testületnek úgy kell
kialakítania, hogy a Magyar Rádió és más mûsorszolgáltatók azonos eséllyel
juthassanak minden sugárzási normájú mûsorsugárzási lehetõséghez.
(3) A Magyar Televízió e törvény erejénél fogva egy országos földfelszíni
terjesztésû mûsort szolgáltat, és köteles egy másik országos mûsort
szolgáltatni a 95. § szerinti új mûsorszolgáltatás megkezdéséig.
(4) A Testület köteles a 95. §-ban meghatározott szabályok szerint pályázatot
hirdetni a Magyar Televízió második csatornájának, illetõleg a Danubius
Rádió sugárzására használt frekvenciák felhasználásával történõ
mûsorszolgáltatásra. A pályázat kiírásának határideje a Testület
megalakulását követõ második hónap utolsó napja.
(5) A Duna Televízió e törtvény erejénél fogva egy mûholdas rendszeren
keresztül történõ, mûsorszétosztással mûködõ közmûsort szolgáltat. A Duna
Televízió különös figyelmet fordít a Magyarország határain kívül élõ
magyarok kulturális értékeinek megjelenítésére és gazdagítására, az
érdeklõdésükre számot tartó társadalmi események bemutatására.
58. §
(1) A nemzeti közmûsorszolgáltató a törvény alapján õt megilletõ
mûsorszórással megvalósuló lehetõségen túl további mûsorszórási lehetõségre
a VI. fejezetben foglaltak szerinti eljárásban 2000. január 1-je elõtt csak
akkor pályázhat, ha a 52. § (3) bekezdésének c) pontjában és az 59. § (1)
bekezdésében foglalt feladatát másként nem képes teljesíteni.
(2) A nemzeti közmûsorszolgáltatóra a 117. § (1)-(3) és (5) bekezdésében
foglaltak nem vonatkoznak, a 118. § (1) bekezdés szerinti korlátozás pedig
akkor irányadó, ha a nemzeti közmûsorszolgáltató pályázati úton is szerez
mûsorszolgáltatási jogosultságot.
(3) A Magyar Televízió 2000. január 1-je elõtt is jogosultságot szerezhet
egy mûholdas rendszeren keresztül történõ mûsorszétosztással mûködõ
országos közmûsorszolgáltatásra.
(4) A Magyar Rádió országos mûsorszolgáltatásra szolgáló, általa használt
valamely frekvencián legfeljebb napi négy órában, a Magyar Televízió
legfeljebb napi két órában körzeti mûsorszolgáltatást nyújthat, valamint
más mûsorszolgáltató mûsoridejét szerzõdés alapján felhasználva saját
körzeti mûsort szolgáltathat a 59. § (1) bekezdésében meghatározott
kötelezettség teljesítésére és a körzet életének bemutatására.
59. §
(1) A nemzeti közmûsorszolgáltató elõsegíti a magyarországi nemzeti és
etnikai kisebbségek kultúrájának és anyanyelvének ápolását, az
anyanyelvükön való rendszeres tájékoztatást. E feladatot a kisebbség
földrajzi elhelyezkedésének figyelembevételével elsõsorban helyi vagy
körzeti mûsorszolgáltatásban, a kisebbség igényeinek megfelelõ
mûsorszámokkal, a televízióban szükség szerint feliratozással vagy több
nyelvû sugárzással teljesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének elveirõl az
érintett kisebbség országos önkormányzata önállóan dönt. Ha az érintett
kisebbség országos önkormányzattal nem rendelkezik, a kisebbség országos
szervezeteinek véleményét kell kikérni. Az elvek meghatározása a mûsorszám
tartalmát és a mûsorszerkesztést nem befolyásolhatja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének számít a kisebbség
kultúrájának, anyanyelvének ápolását, anyanyelvi tájékoztatását szolgáló
mûsorok készítése más mûsorszolgáltató számára.
60. §
(1) A nemzeti közmûsorszolgáltató a tevékenysége során birtokába került
kulturális értékek és történelmi jelentõségû dokumentumok tartós
megõrzésérõl archívumában gondoskodik, azokat szakszerûen összegyûjti,
tárolja, gondozza. Az archívumra a közgyûjteményre vonatkozó szabályokat
megfelelõen alkalmazni kell.
(2) A nemzeti közmûsorszolgáltató birtokában levõ történelmi vagy
kortörténeti dokumentumok, archív anyagok más mûsorszolgáltató által
történõ felhasználása - kivéve ha ezt a személyiségi jogok védelme
szükségessé teszi - nem tagadható meg. A felhasználás ellenértéke - a
szerzõi jogi jogosultságokat nem érintve - nem haladhatja meg a fajlagos
tárolási költségek és a másolatkészítési költségek kétszeresét.
A Nemzeti Közmûsorszolgáltató Közalapítvány
61. §
(1) A nemzeti közmûsorszolgáltatás függetlenségének biztosítására az
Országgyûlés létrehozza a Nemzeti Közmûsorszolgáltató Közalapítványt. A
Hungária Televízió Közalapítványt - alapítójának kezdeményezésére - a
Nemzeti Közmûsorszolgáltató Közalapítványhoz egyesíti /megszünteti/.
(2) Az NKKA tulajdonába kerül a Magyar Rádió Közhasznú Társaság üzletrésze, a
Magyar Televízió Közhasznú Társaság üzletrésze, valamint a Hungária
Televízió Közalapítvány vagyona a Duna Televízió Rt. részvényeivel.
Tulajdonjogának gyakorlása során az NKKA kezelõ szerve a gazdasági
társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény rendelkezéseitõl eltérõen nem
jogosult:
a/ megváltoztatni a nemzeti közmûsorszolgáltatók alapvetõ tevékenységi
körét,
b/ a nemzeti közmûsorszolgáltatókat megszüntetni, egyesíteni,
szétválasztani,
c/ a nemzeti közmûsorszolgáltatóktól vagyont vagy nyereséget (osztalékot)
elvonni, az üzletrészt (részvényt) elidegeníteni vagy megterhelni,
d/ a nemzeti közmûsorszolgáltatók mûsorszerkezetét, továbbá mûsorának,
mûsorszámnak tartalmát meghatározni,
e/ a nemzeti közmûsorszolgáltató elnökének (vezetõjének) munkáltatói
jogkörére vonatkozóan utasítást adni,
f/ olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv hatáskörébe,
vagy a nemzeti közmûsorszolgáltató ügyvezetésének feladatkörébe tartozik.
(3) Az NKKA üzletszerû gazdasági tevékenységet nem végezhet, gazdasági
társaságot nem alapíthat, más mûködõ gazdasági társaságban részesedést nem
szerezhet, alapítvány létrehozására nem jogosult.
(4) Mûködési költségeit az üzemben tartási díjnak az NKKA-t megilletõ
részébõl fedezi, a fel nem használt összeget a nemzeti közmûsorszolgáltatók
támogatására fordítja.
(5) Az NKKA a mûködésérõl évente beszámol az Országgyûlés illetékes
bizottságának.
62. §
(1) Az NKKA kezelõ szerve a 4 tagból és elnökbõl álló kuratórium. A
kuratórium tagjainak és elnökének jelölésére és megválasztására a 25-27. §-
okban meghatározottak az irányadók.
(2) A kuratórium tagjaira, elnökére - a keresõ foglalkozás tilalmának
kivételével - a 28. §-ban, a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli
hozzátartozóira pedig a 28. § (1) és (2) bekezdésében foglalt
összeférhetetlenségi szabályok irányadók.
(3) A kuratórium megbízatását annak lejárta elõtt a Ptk. 74/C. § (6)
bekezdésében foglaltak alapján az illetékes országgyûlési bizottság
javaslatára az Országgyûlés vonhatja vissza. A kuratórium egyes tagjainak,
vagy elnökének összeférhetetlenségi okból, illetve a 30. § (4)-(5)
bekezdéseiben foglaltak miatti felmentésérõl az Országgyûlés, illetve a
köztársasági elnök - miniszterelnöki ellenjegyzéssel - dönt.
(4) A kuratórium mûködési rendjére a 32.§ (1) és (2) bekezdésében foglaltak
az irányadók azzal, hogy a 66. § (4) bekezdésén és a 68. § (4) bekezdés d/
pontján alapuló döntéshez, valamint a 69. § a/ pontjában említett - nem a
gazdálkodást érintõ - elvi kérdésben három tag egybehangzó szavazata
szükséges.
(5) A kuratórium legalább havonta ülésezik. Az ülést az elnök hívja össze,
amelynek napirendjére bármely tag írásbeli javaslatát fel kell venni. Két
tag kérésére az elnök soron kívül köteles az ülést összehívni. Ha ez öt
napon belül nem történik meg, a két tag három napon túli idõpontra az ülést
összehívhatja.
(6) Tulajdonosi jogainak gyakorlása során a kuratórium feladata különösen:
a/ a nemzeti közmûsorszolgáltatók függetlenségének védelme,
b/ az elnöki tisztségre pályázati felhívás kiírása és elbírálása,
c/ a Közmûszolgáltatási Szabályzatok jóváhagyása, végrehajtásuk
ellenõrzése,
d/ az elnöki pályázatban foglalt célkitûzések megvalósításának ellenõrzése,
e/ a gazdálkodás ellenõrzése,
f/ az éves gazdálkodási és pénzügyi terv elveinek, valamint a végösszegnek
a jóváhagyása,
g/ a mérleg és eredménykimutatás megállapítása,
h/ 100 millió forint feletti hitelfelvétel elõzetes jóváhagyása,
i/ 300 millió forint feletti ügyletek elõzetes jóváhagyása,
j/ 1 milliárd forint feletti szerzõdésekre vonatkozó elõzetes tárgyalási
felhatalmazás,
k/ a társaságok felügyelõ bizottsági tagjainak megválasztása, visszahívása,
díjazásuk megállapítása,
l/ a könyvvizsgáló megválasztása, megbízatása felmondása, díjazásának
megállapítása.
(7) A kuratórium tevékenységét két tagból és elnökbõl álló ellenõrzõ
bizottság ellenõrzi, amelyet a kuratóriumi tagokra irányadó szabályok
szerint az Országgyûlés öt évre választ azzal az eltéréssel, hogy az
ellenõrzõ bizottság egy tagjára a kormánypárti, másik tagjára és az
elnökére az ellenzéki képviselõcsoportok vezetõi tesznek javaslatot. Az
ellenõrzõ bizottság az iratokba betekinthet és a kuratóriumtól
tájékoztatást kérhet. A kuratórium éves beszámolójához az ellenõrzõ
bizottság jelentését csatolni kell.
(8) A NKKA-t a bíróságon vezetett alapítványi nyilvántartásba nem kell
bejegyezni, egyébként az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az NKKA-
ra is irányadók a közalapítványokra vonatkozó általános szabályok.
A Magyar Rádió és a Magyar Televízió
63. §
(1) Az Országgyûlés e törvénnyel a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió
költségvetési szerveket általános jogutódlással közhasznú társaságokká
alakítja át, egyidejûleg a kezelésükben lévõ állami vagyont - ide nem értve
a frekvenciahasználati jogot - a társaságok tulajdonába adja. A közhasznú
társaság elnevezést a cégszövegben nem kell feltüntetni.
(2) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió közhasznú társaságokat a
cégnyilvántartásba nem kell bejegyezni, ettõl, valamint az e törvényben
külön nem szabályozott kérdésektõl eltekintve rájuk is a közhasznú
társaságokra vonatkozó általános szabályok irányadók.
64.§
A Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió ügyvezetését az elnök látja el. Az
elnök díjazását - az általa vezetett társaság terhére - meghatározott havi
összegben kell megállapítani. Az elnökkel munkaviszony nem létesíthetõ.
65. §
Az elnök beszámol az NKKA kuratóriumának az általa irányított intézmény
tevékenységérõl.
66. §
(1) Nem választható elnökké, aki a választást megelõzõ két évben köztársasági
elnök, a miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, helyettes
államtitkár, országgyûlési képviselõ, fõpolgármester, politikai párt
országos vagy területi szervezetének tisztségviselõje volt.
(2) Az elnököt a pályázat alapján a kuratórium titkos szavazással választja
négy évre. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes
elképzeléseit a közmûsorszolgáltató üzletpolitikájáról, valamint a
kuratórium által meghatározott más, különösen tájékoztatási és kulturális
mûsorpolitikai elképzeléseirõl.
(3) A kuratórium az elnöki megbízás lejártát megelõzõen százhúsz nappal, az
elnöki megbízás egyéb okból megszûnése esetén azt követõen legkésõbb
tizenöt nappal a pályázatot köteles meghirdetni.
(4) A kuratórium az elnök megbízatását egy ízben pályázat kiírása nélkül a
megbízatás lejártától számított további négy évre meghosszabbíthatja.
67. §
(1) Az elnök a megbízatási ideje alatt nem lehet
a/ országgyûlési képviselõ,
b/ párt tagja,
c/ az NKKA kuratóriumának, a Testületnek tagja, elnöke,
d/ olyan gazdasági társaságban tulajdonosi részesedéssel rendelkezõ tag,
illetve olyan gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje vagy felügyelõ
bizottsági tagja, amely a Magyar Rádióval, illetõleg a Magyar Televízióval
üzleti kapcsolatban ál,
e/ más mûsorszolgáltatással, illetõleg lapkiadással foglalkozó gazdasági
társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezõ tag,
f/ olyan gazdasági társaságban tulajdonosi részesedéssel rendelkezõ tag,
illetve olyan gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje vagy felügyelõ
bizottsági tagja, amelyben a Magyar Államnak többségi részesedése van.
(2) Az elnök a megbízatásának ideje alatt tudományos, oktató, irodalmi,
mûvészeti és más szerzõi jogvédelem alá esõ tevékenység kivételével egyéb
keresõ foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló
közmûsorszolgáltatótól e jogcímeken nem jogosult jogdíjra.
(3) Az elnök pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, pártpolitikai
nyilatkozatot nem tehet.
(4) Az elnök - a tevékenységének megkezdése elõtt - írásbeli nyilatkozatot
tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
(5) Az elnök a megbízatásának lejártát követõ két évben nem lehet többségi
állami részesedéssel rendelkezõ gazdasági társaságban vezetõ
tisztségviselõ.
68. §
(1) Az elnök megbízatása megszûnik: a/ a megbízatási idõtartam lejártával,
b/ lemondással, c/ felmentéssel, d/ visszahívással.
(2) Az elnök megbízatásáról bármikor lemondhat.
(3) Felmentéssel akkor szûnik meg az elnök megbízatása, ha feladatainak
ellátására egy éven belül három hónapot meghaladó ideig egészségi okból nem
képes.
(4) Visszahívással szûnik meg az elnök megbízatása, ha
a/ jogerõs ítéletben megállapított bûncselekményt követ el,
b/ az általa vezetett mûsorszolgáltató vesztesége meghaladja a teljes
bevétel tíz százalékát,
c/ egy éven belül több alkalommal nem tesz eleget a mûsorszolgáltatóval
szemben az egyoldalú tájékoztatás miatt hozott jogerõs elmarasztaló
határozatban foglaltaknak,
d/ súlyosan megsérti a közmûsorszolgáltatási szabályzatot,
e/ tisztségével való összeférhetetlenségét nem szüntette meg.
69. §
a/ Az elnök feladatai különösen:a/ e törvény és más jogszabályok, az alapító
okirat, az NKKA kuratóriumának elvi határozatai és a közmûsorszolgáltatási
szabályzat keretei között dönt a nemzeti közmûsorszolgáltató
mûsorrendjérõl, gazdálkodási, irányítási, ellenõrzési rendjérõl, és - a
Szervezeti és Mûködési Szabályzat megalkotásával - annak szervezeti
felépítésérõl,
b/ Az NKKA kuratóriuma elé terjeszti a nemzeti közmûsorszolgáltató
közmûsorszolgáltatási szabályzatának javaslatát, gondoskodik ennek
végrehajtásáról,
c/ az NKKA kuratóriuma elé terjeszti az archiválás rendjérõl szóló
szabályzat javaslatát, gondoskodik ennek végrehajtásáról,
d/ meghatározza és az NKKA kuratóriumának jóváhagyásra bemutatja a
közmûsorszolgáltató éves gazdálkodási tervét, és gondoskodik ennek
végrehajtásáról,
e/ az NKKA kuratóriuma elé terjeszti jóváhagyásra a nemzeti
közmûsorszolgáltató éves mérlegbeszámolóját, továbbá a százmillió forint
feletti hitelfelvételre irányuló szerzõdéseket, az egybeszámítottan
háromszázmillió forint feletti szerzõdési értékû ügyleteket és elõzetes
tárgyalási felhatalmazásra és jóváhagyásra az egymilliárd forint feletti
ügyleteket,
f/ gyakorolja a munkáltatói jogokat.
70. §
Az elnök az 64. § szerinti díjon túl az általa vezetett mûsorszolgáltatótól,
illetve annak tulajdonosától semmilyen más jogcímen nem kaphat juttatást.
71. §
A Magyar Rádió és a Magyar Televízió alelnökeit az elnök alkalmazza és õ
gyakorolja velük szemben a munkáltatói jogokat.
A Duna Televízió
72. §
A Duna Televízió - a tulajdonosa személyében bekövetkezett változástól
eltekintve - részvénytársaságként mûködik tovább. Igazgatóságára a 69. §-ban
foglaltakat, igazgatósági tagjaira pedig a 66.§ (1) bekezdése és a 67. § (1)
és (3) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályokat alkalmazni kell.
Más gazdasági társasági formába történõ átalakulása esetén a Duna Televíziónál
is a 64. § szerinti egyszemélyi vezetési formára kell áttérni és teljes
egészében érvényesíteni kell a 66-68., 70-71. §-okban foglaltakat.
A nemzeti közmûsorszolgáltató gazdálkodása
73. §
(1) Az állam a központi költségvetés "Országgyûlés" fejezetében a
közmûsorszolgáltatókat a mûsorterjesztési költségeiknek megfelelõ összegû
támogatásban részesíti.
(2) A nemzeti közmûsorszolgáltató - a közhasznú tevékenységek elõsegítése
érdekében - vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a
közmûsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére, illetve vállalkozásainak
fejlesztésére használhatja fel.
(3) A nemzeti közmûsorszolgáltatónak nem lehet részesedése más
mûsorszolgáltatóban.
(4) A Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megilletõ, e
törvény hatályba lépése elõtt keletkezett szerzõi jogosultság alapjául
szolgáló mûveket a nemzeti közmûsorszolgáltatók kölcsönösen, térítés nélkül
- kizárólag saját mûsorukban - felhasználhatják.
74. §
(1) Semmis az a szerzõdés, amely a nemzeti közmûsorszolgáltató és olyan
jogalany között jött létre, amely jogalany vagyonában a nemzeti
közmûsorszolgáltató elnöke, alelnöke, vezetõ állású dolgozója, a szervezeti
és mûködési szabályzatban megjelölt állást betöltõ munkatársa, illetve
ezeknek a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozója
bármilyen közvetett vagy közvetlen tulajdonnal, illetve más vagyoni értékû
joggal, vagy személyes érdekeltséggel rendelkezik.
(2) A nemzeti közmûsorszolgáltató az ötszázezer forintos szerzõdési értéket
meghaladó szerzõdéseirõl külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban
naprakészen fel kell tüntetni a szerzõdõ fél cégszerû azonosításához
szükséges adatokat, valamint a szerzõdõ felek által teljesítendõ
szolgáltatást és ellenszolgáltatást. Az egyazon naptári évben ugyanazon
szerzõdõ féllel kötött szerzõdéseket egybe kell számítani. A nyilvántartást
bárki megtekintheti.
A nemzeti közmûsorszolgáltató mûsorára vonatkozó külön rendelkezések
75. §
(1) A nemzeti közmûsorszolgáltató köteles a közmûsorszolgáltatási
szabályzatát a Mûvelõdési Közlönyben közzétenni.
(2) A közmûsorszolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell az esetlegesen
külföldre irányuló közmûsorszolgáltatás általános feladatait és az ezek
teljesítésének, illetõleg a tervezett vételkörzetek ellátásának
irányelveit, továbbá az archiválásnak a nemzetközileg elfogadott
gyakorlattal összhangban levõ irányelveit.
76. §
(1) A Magyar Televízió és a Duna Televízió reklám, hírek, sportközvetítések,
vetélkedõk és játékok nélkül számított - évi mûsoridejének legalább
ötvenegy százalékát magyarországi gyártású, s ezzel együtt legalább hetven
százalékát európai gyártású mûsorszámokból szerkeszti meg.
(2) A Magyar Televízió és a Duna Televízió reklám, hírek, sportközvetítések,
vetélkedõk és játékok nélkül számított teljes mûsoridejének - egy naptári
hónap átlagában - legalább harminc százalékát magyarországi gyártású, s
ezzel együtt legalább ötvenegy százalékát európai gyártású mûsorszámokból
szerkeszti meg.
(3) A Magyar Televízió és a Duna Televízió a filmalkotásokból megszerkesztett
évi mûsoridejének legalább húsz százalékát, 1997. január l-tõl legalább
huszonöt százalékát magyarországi gyártású filmalkotásokból szerkeszti meg,
és ennek legalább harminc százaléka új, nem a Magyar Televízió, illetve a
Duna Televízió saját gyártású filmalkotása. Ennek az aránynak a
fõmûsoridõben is érvényesülnie kell.
(4) A Magyar Televízió és a Duna Televízió - reklám és sportközvetítés nélkül
számított - évi mûsoridejének legalább húsz százalékát 1997. január l-tõl
legalább huszonöt százalékát nem saját, de magyarországi gyártású
mûsorokkal tölti ki. Ennek az aránynak a fõmûsoridõben is érvényesülnie
kell.
(5) A közmûsorszolgáltató e §-ban és az 52. §-ban meghatározott
kötelezettségeit minden általa nyújtott mûsorszolgáltatás tekintetében
egyenként teljesíteni köteles;
VI. FEJEZETMÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG
1. címÁltalános rendelkezések
77. §
(1) Mûsorszolgáltatóként, illetve hálózatos mûsorszolgáltatóként a Testület
által, a törvény szerinti eljárásban feljogosított természetes személy,
jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság,
valamint a nemzeti közmûsorszolgáltató mûködhet.
(2) Mûsorsugárzást - e törvényben meghatározott kivételekkel - csak nyilvános
pályázati eljárás során létrejött, írásba foglalt szerzõdés alapján lehet
végezni.
(3) Hálózatos mûsorszolgáltatásra csak a hálózatos mûsorszolgáltató jogosult.
A hálózatos mûsorszolgáltatásra a mûsorszolgáltatásra vonatkozó rendel-
kezéseket kell alkalmazni.
78. §
(1) A mûsorszolgáltatónak a mûsorára vonatkozó hiteles dokumentációt -
ideértve a teljes mûsorszolgáltatás kimenõjelének teljes rögzítését - a
közzétételt követõ harminc napig meg kell õriznie, illetve felkérésre
térítésmentesen haladéktalanul át kell adnia a Testületnek. A mûsor-
szolgáltatással kapcsolatosan megindított eljárás, illetve jogvita esetén a
dokumentációt az eljárás jogerõs befejezését követõ egy évig kell
megõrizni.
(2) A mûsorszolgáltató törvény, szerzõdéses kötelezettség alapján
önellenõrzésre, mérésre adatszolgáltatásra, adattárolásra köteles.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az önellenõrzés költségeit az
önellenõrzésre kötelezett viseli.
(4) A mûsorszolgáltató a Testület számára az általa megszabottak szerint a
adatokat köteles szolgáltatni különösen:
a/ a reklámkorlátok és tilalmak, a mûsorszám-támogatási, mûsorkészíttetési
és közhasznú mûsor sugárzási elõírások,
b/ a mûsorszolgáltatási szerzõdésben vállalt kötelezettségek,
c/ a közmûsorszolgáltatói kötelezettségek megtartásának ellenõrzéséhez,
d/ a VII. fejezetben megjelölt összekapcsolódások megállapításához.
79. §
(1) Nem lehet mûsorszolgáltatásra jogosult személy:
a/ a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az országgyûlési képviselõ, a
Kormány tagja, az államtitkár, az állampolgári jogok országgyûlési
biztosa, az alkotmánybíró,
b/ a polgármester, a fõpolgármester, a megyei közgyûlés elnöke, ezek
helyettese, a jegyzõ, fõjegyzõ,
c/ a bíró, ügyész,
d/ a párt alkalmazottja, országos vagy területi tisztségviselõje,
e/ a közmûsorszolgáltató felügyelõ bizottságának, kuratóriumának tagja,
f/ a közmûsorszolgáltató elnöke, alelnöke, illetve az, aki közmûsor
g/ szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
h/ a Testület tagja, valamint az, aki a Testülettel munkavégzésre irányuló
jogviszonyban áll,
i/ közigazgatási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal,
az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. és az Állami Számvevõszék
vezetõ beosztású tisztségviselõje, a számvevõ, a Gazdasági Versenytanács
tagja,
j/ aki a Hírközlési Fõfelügyelettel munkavégzésre irányuló (2) Nem lehet
mûsorszolgáltatásra jogosult szervezet:
a/ párt, az általa létrehozott jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkezõ gazdasági társaság,
b/ az állami és közigazgatási szerv, kivéve ha az Alkotmány 19/D. és 19/E.
§-ában szabályozott esetekben az azok végrehajtására elfogadott törvény
másként rendelkezik;
c/ az a gazdasági társaság, amelyben a magyar államnak befolyásoló
részesedése van,
d/ az a gazdasági társaság, amelyben az (1) bekezdésben, illetõleg a (2)
bekezdés a) és b) pontjában felsoroltak bármelyike közvetlen vagy közvetett
tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására
külön megállapodás alapján vagy egyéb módon jogot szerzett, vagy a 121-122.
§-ok szerint tulajdonszerzési korlátozás alá esõ személy, szervezet.
(3) Nem szerezhet jogosultságot az a természetes személy, jogi személy vagy
jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, aki, illetõleg amely
a vételkörzetben távközlési szolgáltatást végez - kivéve a mûsorelosztót -,
és az, aki saját mûsorszolgáltatás céljából mûsorszóró adót üzemeltet,
továbbá aki helyi mûsorszóró adót üzemeltet.
80. §
Nem lehet jogosult a legalább húsz százalékban az önkormányzat területére esõ
vételkörzetû mûsorsugárzásra az a gazdasági társaság, amelynek
igazgatóságában, ügyvezetõi közt vagy felügyelõ bizottságában, illetve az az
alapítvány, amelynek kuratóriumában a helyi képviselõtestület tagja,
alkalmazottja, a polgármester, fõpolgármester vagy ezeknek a Ptk. 685. § b)
pontja szerinti közeli hozzátartozója vesz részt.
2. címA mûsorsugárzás
A mûsorszolgáltatási szerzõdés
81. §
(1) A mûsorszolgáltatási szerzõdés a Testület és a pályázati eljárásban
kiválasztott mûsorszolgáltató között jön létre. Mûsorszolgáltatási
szerzõdést földfelszíni rendszerû mûsorszórás útján megvalósuló, a Magyar
Állam rendelkezési jogába tartozó (általa bérelt) mûholdas, valamint
rádiótávközlõ eszközzel végzett mûsorszolgáltatás esetén kell megkötni.
(2) A mûsorszolgáltató a pályázatában vállalt idõtartamban és adásidõben az
adásidõ-beosztás szerint, saját megkülönböztetõ azonosítási jelét
használva, a vállalt mûsorstruktúrának megfelelõ mûsor sugárzására jogosult
és köteles az általa üzemben tartott saját hálózaton, berendezésekkel,
eszközökkel vagy távközlési szolgáltató (mûsorszóró) szolgáltatás
közremûködésével. A saját eszközökkel történõ mûsorszóró, szétosztó
tevékenységekre a távközlési szolgáltatási engedélyt nem, de a külön
jogszabályokban meghatározott egyéb engedélyeket be kell szerezni.
(3) A jogosult ellenszolgáltatásként negyedévenként elõre mûsorszolgáltatási
díjat fizet. A mûsorszolgáltatási jog elnyerésekor a díjat félévre elõre
kell megfizetni. A díjfizetés késedelme esetén a Testület a szerzõdést
tizenöt napos határidõvel felmondhatja.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak megszegése a törvény súlyos megsértésének
minõsül.
(5) A szerzõdésszegés miatt kiköthetõ kötbér esetenként nem haladhatja meg
az éves mûsorszolgáltatási díj ötven százalékát.
(6) A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató nem köteles mûsorszolgáltatási
díjat fizetni. A nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelést a
Testület állapítja meg. A feltételek teljesítésérõl a mûsorszolgáltató
minden év végén a Testület által megállapított idõpontban beszámol.
(7) A mûsorszolgáltatási szerzõdésre pályázó, nem nyereségérdekelt
mûsorszolgáltató a pályázatában mûsorszolgáltatási díj fizetésére
vállalkozhat.
Általános pályázati feltételek és pályázati felhívás
82. §
(1) A Testület legalább két országos napilapban nyilvánosságra hozza a
mûsorszolgáltatási szerzõdések tartalmára és azok elbírálására vonatkozó
általános pályázati feltételeket. Az általános pályázati feltételeket úgy
kell meghatározni, hogy érvényesüljön a tájékoztatás és kultúra szabadsága
és sokszínûsége.
(2) Az általános pályázati feltételekben kell meghatározni különösen:
a/ a mûsorszolgáltatás tárgyi feltételeit,
b/ a tárgyi feltételek értékelésének szempontjait,
c/ a szerzõdésszegés következményeit, így különösen a kötbért, továbbá a
mûsorsugárzás legfeljebb harminc napig terjedõ felfüggesztésének
feltételeit,
d/ a mûsorszolgáltató kötelezettségei teljesítésének megállapításához
szükséges információk elõállítására, õrzésére, hozzáférhetõ állapotban
tartására és közlésére vonatkozó feltételeket.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti tárgyi feltételek különösen:
a/ az üzleti terv,
b/ bankigazolás arra vonatkozóan, hogy a mûsorszolgáltató mûködési
költségeinek fedezete legalább a mûködés elsõ három hónapjára,
reklámbevétel nélkül, elkülönített bankszámlán a mûsorszolgáltató
rendelkezésére áll,
c/ a mûszaki feltételek,
d/ a mûsorterv és a mûsor fõbb jellemzõinek bemutatása, kitérve az
esetleges tájékoztató és közhasznú mûsorokra és ezek idõbeli arányára is,
e/ a tervezett mûsoridõ.
(4) A tárgyi feltételeknek az a pályázó tett eleget, aki igazolta vagy
valószínûsítette a feltételek teljesülését.
83. §
(1) Az általános pályázati feltételek között különbség tehetõ a helyi,
körzeti és országos, illetõleg mûholdas mûsorsugárzásra vonatkozó
feltételek között.
(2) Az általános pályázati feltételek meghatározhatják a helyi önkormányzat
közvetlen vagy közvetett tulajdoni érdekeltségében álló mûsorszolgáltató
társaságban a tulajdonost megilletõ szavazati jogok gyakorlásának mértékét,
továbbá az ilyen mûsorszolgáltató vezetõjének kinevezési (pályázati)
feltételeit.
84. §
(1) Akinek az általános pályázati feltételekben szereplõ mûsorszolgáltatási
lehetõséghez jogi érdeke fûzõdik, az általános pályázati feltételeket a
közzétételtõl számított harminc napon belül a bíróság elõtt megtámadhatja
Ez a jog a minisztert is megilleti. A megtámadás határideje jogvesztõ. A
határidõ elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(2) Az általános pályázati feltételeket akkor lehet megtámadni, ha azok e
törvényben megállapított kivételeken, kötelezettségeken és
felhatalmazásokon túl bárki részére egyoldalú elõnyt vagy indokolatlan
hátrányt tartalmaznak.
85. §
(1) A pályázati felhívás tartalmazza a mûsorsugárzási lehetõségekre
vonatkozóan a 41. § (4) bekezdésében felsorolt adatokat.
(2) A pályázati felhívás feltételei az általános pályázati feltételtõl csak
akkor térhetnek el, ha törvény vagy az általános pályázati feltételek ilyen
eltérést megengednek. A pályázati felhívás részét képezik az általános
pályázati feltételek.
(3) A pályázatot úgy kell kiírni, hogy országos mûsorszolgáltatásra vonatkozó
pályázat benyújtására hatvan nap álljon rendelkezésre.
(4) A Testület a közhasznú mûsorszámok meghatározott arányát vagy a nemzeti
és etnikai kisebbségi, illetõleg más kisebbségi igények meghatározott
mértékû szolgálatát pályázati feltételként írhatja elõ. A Testület a
nemzeti és etnikai kisebbség más törvényben meghatározott
mûsorcsatornájának biztosítására heti legalább négy, legfeljebb nyolc
órányi mûsoridõben pályázat nélkül, a nemzeti és etnikai kisebbség országos
képviselete által létesített közalapítványt, mint nem nyereségérdekelt
mûsorszolgáltatót mûsorszolgáltatásra jogosíthatja fel, ha a pályázati
felhívásban meghatározott vételkörzetben
a/ a tájékoztatás kiegyensúlyozottsága nincs biztosítva,
b/ a nemzeti, és etnikai kisebbségek anyanyelvû tájékoztatási
igényeinek kielégítése másképp nem biztosítható, vagy
c/ ha az adott vételkörzetben a tájékoztatás és tájékozódás szabadsága,
illetve a kulturális sokszínûség - valamennyi mûsorszolgáltatást együttesen
figyelembe véve - nem érvényesül.
(5) A Testület a pályázati felhívásban feltételként szabhatja, hogy a
mûsorszolgáltató rendszeresen híreket adjon.
(6) A pályázati felhívásban meg kell határozni a mûsorszolgáltatási díj
legkisebb mértékét, amely alatt - a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató
kivételével - a mûsorsugárzási jogosultság nem ítélhetõ oda.
(7) A pályázati felhívás a mûsorszolgáltatási díj megfizetése alól legfeljebb
két évre szóló, ötven százalékos mentesítést kínálhat fel. A mentesítés a
82. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott fedezetre vonatkozó
kötelezettséget nem érinti.
(8) A pályázati felhívásra ajánlatot tevõ pályázati díjat fizet. A pályázati
díj a meghirdetett legkisebb évi mûsorszolgáltatási díj öt százaléka. A
pályázati díj nyolcvan százaléka a mûsorszolgáltatási díjba beszámít,
visszautasított pályázat esetében a pályázati díj nyolcvan százaléka a
visszautasítástól számított harminc napon belül visszajár.
(9) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell azt az idõpontot, amelyen belül
a mûsorsugárzást meg kell kezdeni. Az így meghatározott idõpont a jogerõs
frekvenciakijelölési határozat megszerzésétõl számított egy évnél késõbbi
nem lehet. Ha a sugárzás megkezdésére a jogosultnak felróható okból a
határidõ elteltéig nem kerül sor, a jogosultság megszûnik.
Pályázati tervezet és nyilvános meghallgatás
86. §
Az általános pályázati feltételekrõl és a pályázati felhívásról a Testület
tervezetet készít, és azt teljes egészében, indokolással együtt a Mûvelõdési
Közlönyben közzéteszi. A közzétételt követõ tizenöt napon belül az általános
pályázati feltételekre és a pályázati felhívásra bárki írásban - a Testülethez
címzett - észrevételt tehet.
87. §
(1) A pályázati felhívás tervezetének, illetve az általános pályázati
feltételek tervezetének közzétételétõl számított legkevesebb húsz napon
túl, legkésõbb harminc napon belül a Testület nyilvános meghallgatást (a
továbbiakban: meghallgatás) tart. A meghallgatáson részt vesz a Hírközlési
Fõfelügyelet képviselõje is.
(2) A meghallgatás helyérõl és idõpontjáról legalább a meghallgatást tíz
nappal megelõzõen közleményt kell közzétenni a Mûvelõdési Közlönyben és két
országos napilapban.
(3) A meghallgatáson lehetõséget kell adni arra, hogy valamennyi érdekelt
kifejthesse álláspontját, továbbá hogy a Testület és a hatóság
képviselõje az érdekeltek kérdéseire válaszolhasson.
(4) A meghallgatást a Testület képviselõje vezeti, és õ dönt arról, hogy a
meghallgatás a törvényben elõírt feltételek teljesülése esetén megtartható.
(5) A meghallgatás vezetõje a jelenlevõk meghallgatása után és az esetleg
elõzetesen közölt napirendre való tekintettel határozza meg a végleges
napirendet.
(6) A meghallgatáson az eljárás tárgyához tartozó kérdést bárki föltehet, és
a tárgyhoz tartozó kérdésben álláspontját kifejtheti.
(7) A jelenlevõk - a meghallgatás vezetõjén keresztül - egymáshoz is
intézhetnek kérdést.
(8) A meghallgatásról nyolc napon belül jegyzõkönyv készül, amely a Testület
irodájában megtekinthetõ.
(9) A meghallgatás után a Testület dönt az általános pályázati feltételek,
illetve a pályázati felhívás véglegesítésérõl. Döntését a meghallgatást
követõ harminc napon belül a Mûvelõdési Közlönyben közzéteszi.
88. §
(1) A mûsorszolgáltatási szerzõdés létrejöhet:
a/ pályázati felhívásra benyújtott pályázatok közti választással, illetve
b/ az igénylõ által lefolytatott tervezés eredményeként létrejött - a
Hírközlési Fõfelügyelet ellenõrzõ vizsgálata alapján a Testület által
jóváhagyott - mûsorsugárzási lehetõségre, az e törvényben meghatározottak
szerint.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti pályázati felhívásnak a Hírközlési
Fõfelügyelet által kidolgozott és a Mûvelõdési Közlönyben elõzetesen
nyilvánosságra hozott - a vételkörzet, a frekvenciasáv és más mûszaki
jellemzõk által meghatározott - mûsorsugárzási lehetõségekre kell
vonatkoznia.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tervezéshez a Hírközlési Fõfelügyelet
- költségtérítés ellenében - adatokat szolgáltat.
(4) A pályázat az (1) bekezdés a) pontja alapján
a/ a Testület által közzétett nyilvános felhívásban megjelölt határidõig,
valamint
b/ az a) pont szerinti nyilvános felhívásra beérkezett igények elbírálása
után fennmaradt mûsorsugárzási lehetõségekre bármikor benyújtható.
(5) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint keletkezett mûsorsugárzási
lehetõségre a Testület pályázatot hirdet. A pályázat elbírálása során az
eredeti, a törvényes feltételeknek egyébként megfelelõ igénylõvel kell a
mûsorszolgáltatási szerzõdést megkötni, ha a pályázaton felajánlott
legmagasabb összegû mûsorszolgáltatási díj megfizetését vállalta.
(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti eredeti igénylõ a pályázat nyertesétõl
az adatszolgáltatással és tervezéssel kapcsolatban felmerült indokolt
költségeinek megtérítésére tarthat igényt.
A pályázat tartalma
89.§
(1) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a/ a pályázó adatait: - nevét, - lakcímét (székhelyét vagy
telephelyét), - cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási
számát,
b/ annak a büntetlen elõéletû személynek a nevét és lakcímét, aki a
sajtójogi, valamint e törvény szerinti személyes felelõsséget viseli a
mûsorszolgáltató tevékenységért;
, illetve alapító okiratát esetleges módosításával együtt,
d/ a pályázó nyilatkozatát arról, hogy milyen nagyságú közvetlen vagy
közvetett tulajdonosi részesedése van magyar napilapot vagy hetilapot
kiadó, továbbá magyarországi mûsorszolgáltatást végzõ, illetõleg
magyarországi mûsorszolgáltatási jogosultságot igénylõ gazdasági
társaságban,
e/ a tervezett mûsorsugárzás alapvetõ adatait: - fajtáját (rádió,
televízió), - vételkörzetét, - az igénybe venni kívánt
mûsorszórási lehetõséget, - a szolgáltatás adásidejét, adásidõ -
beosztását - a tervezett kiegészítõ és értéknövelõ
mûsorszolgáltatást, - a mûsorszolgáltatás állandó megnevezését,
emblémáját, illetõleg szignálját,
f/ a tervezett mûsorszerkezetet, a közhasznú mûsorszámok sugárzására szánt
havi átlagos mûsoridõt, a napi rendszeres híradásra szánt mûsoridõt, a
nemzeti és etnikai vagy más kisebbségek igényeinek szolgálatára tervezett
havi átlagos mûsoridõt,
g/ a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat, beleértve a
mûsorszolgáltatási díj mértékére vonatkozó ajánlatot,
h/ mûholdas mûsorszolgáltatás esetén a pályázó által használni
tervezettmûholdkapacitás szolgáltatójának a csatorna bérbeadására
vonatkozó, annak frekvenciáját,mûszaki feltételeit és díját is rögzítõ
szándéknyilatkozatát,
i/ a mûsorszolgáltató üzleti, pénzügyi tervét, illetve banki igazolást
a 82. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott összeg rendelkezésre
állásáról.
(2) Gazdasági társaság pályázatának tartalmaznia kell az arra vonatkozó
adatokat is, hogy a társaságban tulajdonosi részesedéssel rendelkezõnek
milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedése van
bármely magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, továbbá magyarországi mûsor-
szolgáltatást végzõ, illetõleg magyarországi mûsorszolgáltatási
jogosultságot igénylõ gazdasági társaságban.
(3) A pályázónak nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a
törvény szerinti kizáró ok, illetve arról, hogy más, folyamatban lévõ
pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne ilyen kizáró ok.
(4) A pályázatban szereplõ adatokról a Testület a szerzõdés megkötéséig
harmadik személynek nem adhat tájékoztatást. A szerzõdés megkötését
követõen az (1) bekezdés szerinti adatok - a d) pontban meghatározottak
kivételével - nyilvánosak.
90. §
A 88. § (1) bekezdésének a) pontja és (4) bekezdése szerinti pályázatok
esetében a Testület köteles a pályázati határidõ lejártát követõ tizenöt napon
belül a Mûvelõdési Közlönyben nyilvánosságra hozni a pályázók nevét, címét, a
tervezett mûsorsugárzás jellegét és vételkörzetét, valamint az igénybe venni
kívánt sugárzási lehetõséget.
91. §
A Testület országos mûsorszolgáltató esetében a pályázati határidõ lejártától
számított kilencven, más esetben hatvan napon belül megvizsgálja, hogy
a/ a pályázó nem esik-e a 79. és 80. §-ban vagy a VII. fejezetben
foglalt korlátozó rendelkezések hatálya alá,
b/ megfelel-e a 89. §-ban, illetõleg a pályázati felhívásban meghatározott
alaki követelményeknek,
c/ megfelel-e a törvényben vagy a törvény alapján megállapított pályázati
feltételben foglalt tárgyi és személyi feltételeknek.
92. §
(1) Ha a pályázó a 91. § szerinti korlátozó rendelkezésekbe ütközik, vagy ha
a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 14. §-ának (1) bekezdése szerint
egyébként a nyilvántartásba vétel megtagadásának oka áll fenn, a Testület
köteles a pályázatot a 91. §-ban megjelölt idõn belül az elutasítás okát
megjelölõ és indokolt nyilatkozatban visszautasítani.
(2) Ha a pályázatok közt nincs olyan, amely a 85. § (4) bekezdésében
meghatározott pályázati feltételnek eleget tenne, a Testület jogosult a
pályázatokat úgy elbírálni, mintha a vonatkozó pályázati feltételt nem
hirdette volna meg.
(3) Ha a pályázat a 91. §-ban foglalt követelményeknek nem felel meg, a
Testület azt hiánypótlás, helyesbítés végett a pályázónak visszaadja. A
hiánypótlást tizenöt napon belül el kell végezni. A határidõ jogvesztõ,
elmulasztása esetén a Testület a pályázatot visszautasítja.
(4) A pályázatot vissza kell utasítani, ha a pályázat benyújtásával
egyidejûleg a pályázati díjat az erre köteles nem fizette meg.
(5) A pályázat (1) bekezdés szerinti visszautasítása bíróság elõtt
megtámadható. Amennyiben a kereset alapos, a bíróság a Testületet
kártérítésre kötelezheti. A perindítás a pályázati eljárás folytatásának
nem akadálya.
93. §
(1) Ha a 91. § szerinti vizsgálat alapján egyetlen pályázó felel meg a
törvényes, illetve pályázati követelményeknek, a Testület megköti a
mûsorszolgáltatási szerzõdést.
(2) A Testület a 94. §-ban meghatározott eljárást követõen köti meg a
szerzõdést, ha egymással versengõ pályázatok szerinti mûsorszolgáltatási
igény egyidejûleg nem elégíthetõk ki a pályázatban feltüntetett módon.
(3) Ha az ajánlat szerint a napi adásidõ nyolc óránál kevesebb, a fennmaradó
adásidõ lehetõsége tekintetében a Testület mással mûsorszolgáltatási
szerzõdést köthet.
(4) Ha az ajánlat szerint a napi adásidõ a nyolc órát meghaladja, a jogosult
hozzájárulásával a fennmaradó adásidõre a Testület pályázatot írhat ki.
94. §
(1) Ha a 93. § (2) bekezdése szerinti versengõ pályázatok közül kell
választani, a Testület a 91. §-ban megjelölt idõn belül felszólítja a
versengõ pályázókat, hogy a felszólítástól számított tizenöt napon belül
állapodjanak meg a megpályázott mûsorsugárzási lehetõségek idõbeli
megosztásában.
(2) Megegyezés hiányában a versengõ pályázatok közül a Testület a pályázat
kiírásakor nyilvánosságra hozott értékelési elvek szerint dönt. A
nyilvánosságra hozott értékelési elvekben számszerûen meghatározza a 89.§
(1) bekezdése e/, f/, g/, és i/ pontjaiban foglaltak értékelési
szempontjait.
(3) Ha a versengõ pályázók között nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató is
pályázott - az országos mûsorszolgáltatást kivéve -, a jogosultságot a nem
nyereségérdekelt mûsorszolgáltató szerzi meg, amennyiben az adott
vételkörzet lakosainak nyolcvan százaléka számára már legalább két
nyereségérdekelt helyi mûsorszolgáltatás elérhetõ, és közülük legalább egy
mûsorszórással valósul meg.
A Magyar Televízió második csatornája, illetve a Danubius Rádió mûsorának
sugárzására használt frekvenciakészlet igénybevételével mûködõ
mûsorszolgáltatási jogosultság pályáztatása
95.§
(1) A Magyar Televízió második csatornája, illetve a Danubius Rádió mûsorának
sugárzására használt - a 126. § (5) bekezdésében említettek részvételével
egyeztetett - frekvenciakészlet igénybevételével mûködõ mûsorszolgáltatás
pályáztatása során az általános pályázati feltételekrõl szóló rendelkezések
nem alkalmazhatóak, egyebekben a VI. fejezet 1. és 2. címében foglaltakat
az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A pályázati felhívást a Testület a Mûvelõdési Közlönyben közzéteszi.
(3) A pályázatokat a kiírástól számított hatvan napon belül kell benyújtani.
A Testület a pályázatokat a pályázati határidõ lejártát követõ harminc
napon belül bírálja el a 91.§ - 94.§ -ok megfelelõ alkalmazásával.
Hiánypótlás esetén az elbírálási határidõ tizenöt nappal meghosszabbodik.
(4) Az (1) bekezdés szerinti mûsorszolgáltatási jogosultság elnyeréséért egy
összegben megállapított térítést kell fizetni, amelynek ötven százaléka a
Mûsorszolgáltatási Alapot, ötven százaléka a Hírközlési Alapot illeti meg.
A Hírközlési Alap ebbõl származó bevételét - a Testület véleményének
kikérése után - a mûsorszórás fejlesztésére kell fordítani. A térítés
megfizetése esetén a mûsorszolgáltatónak három évig nem kell
mûsorszolgáltatási díjat fizetnie.
(5) A pályázati felhívásban a Testület meghatározza, hogy a 89.§ (1) - (3)
bekezdésében elõírtakon kívül milyen feltételeknek kell a pályázónak
megfelelnie.
(6) A Magyar Televízió második csatornájának sugárzására használt
frekvenciakészlet igénybevételével mûködõ mûsorszolgáltatásra vonatkozó
pályázati felhívásnak tartalmaznia kell, hogy:
a/ a mûsorszolgáltató napi mûsoridejének legalább huszonöt százalékában
köteles közhasznú mûsorszámokat szolgáltatni, és azokat a mûsoridejében úgy
elhelyezni, hogy a fõmûsoridõben az arányuk elérje a huszonöt százalékot,
b/ a mûsorszolgáltató - sportközvetítés nélkül számított - évi
mûsoridejének legalább ötvenegy százalékát magyarországi gyártású s ezzel
együtt legalább hetven százalékát európai gyártású mûsorszámokból
szerkeszti meg,
c/ a mûsorszolgáltató reklám, hírek, sportközvetítések, vetélkedõk és
játékok nélkül számított teljes mûsoridejének - egy naptári hónap átlagában
- legalább harminc százalékát magyarországi gyártású, és ezzel együtt
legalább ötvenegy százalékát európai gyártású mûsorszámokból szerkeszti
meg,
d/ a mûsorszolgáltató a filmalkotásokból megszerkesztett évi mûsoridejének
legalább húsz százalékát, 1997. január 1-jétõl legalább huszonöt százalékát
magyarországi gyártású filmalkotásokból szerkeszti meg, és ennek legalább
harminc százaléka új, nem a Magyar Televízió, illetve a Duna Televízió
saját gyártású filmalkotása. Ennek az aránynak a fõmûsoridõben is
érvényesülnie kell,
e/ a mûsorszolgáltató - reklám és sportközvetítés nélkül számított - évi
mûsoridejének legalább húsz százalékát, 1997. január 1-jétõl legalább
huszonöt százalékát nem saját, de magyarországi gyártású mûsorokkal tölti
ki. Ennek az aránynak a fõmûsoridõben is érvényesülnie kell,
f/ a mûsorszóró távközlési szolgáltató a Magyar Televízió második
csatornájának sugárzására használt frekvenciakészlet esetében a sugárzást -
amelyet a pályázat nyertesének igénybe kell vennie - milyen feltételekkel
végzi (hálózat, eszközök, berendezések, személyzet, jelenleg alkalmazott
díjak és árképzési feltételek stb.),
g/ a pályázónak legkésõbb a pályázat eredményének kihirdetésétõl számított
kilencven napon belül - legalább napi tíz óra adásidõvel - a
mûsorszolgáltatást meg kell kezdenie.
Az ideiglenes sugárzás
96. §
(1) Kérelemre ideiglenes, legfeljebb 30 napra szóló mûsorszolgáltatási
szerzõdést kell kötni, a pályázati eljárás mellõzésével, olyan
mûsorsugárzási lehetõség használatára, amely
a/ a Testület által nyilvánosságra hozott frekvenciatervben szerepel, és
amelyre pályázati igényt nem nyújtottak be, vagy
b/ amelyre más már mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett, de a jogosult
mûsorszolgáltatása az ideiglenes mûsorszolgáltatás befejezését követõ
hatvan napon belül nem kezdõdik meg, illetõleg
c/ a nyilvánosságra hozott frekvenciatervben nem szerepel, de az igénylõ a
Hírközlési Fõfelügyelet által kiadott igazolással bizonyítja, hogy az
ideiglenes mûsorszolgáltatás idején az mások megzavarása és a nemzetközi
elõírások megsértése nélkül igénybe vehetõ.
(2) Ideiglenes mûsorszolgáltatási szerzõdés alapján nem kell
mûsorszolgáltatási díjat fizetni.
(3) E § alkalmazása során a VII. fejezetben szereplõ elõírások nem
alkalmazhatók.
A frekvenciakijelölés
97. §
(1) A mûsorszórási célú frekvenciát a Hírközlési Fõfelügyelet a
mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezõ vagy a vele szerzõdött
távközlési szolgáltató számára kijelöli.
(2) A frekvenciaengedélyezési eljárást a Hírközlési Fõfelügyelet a
frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény szerint folytatja
le.
(3) A mûsorsugárzó adó frekvenciakijelölési határozata tartalmazza:
a/ a frekvencia-lekötési díjat, b/ a mûsorsugárzó adó üzemeltetésének
mûszaki feltételeit és elõírásait.
(4) A mûsorsugárzó adó frekvenciakijelölési határozatának melléklete
tartalmazza:
a/ a Testület döntésének számát, a döntés meghozatalának idõpontját,
b/ a Testület által meghatározott, a mûsorszolgáltatásra vonatkozó
feltételrendszert.
98. §
(1) A mûsorsugárzó adó rádióengedélye tartalmazza:
a/ a 97. § (3) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésében foglaltakat,
b/ a frekvenciahasználati díjat.
(2) A mûsorsugárzó adó rádióengedélyét a Hírközlési Fõfelügyelet a
mûsorszolgáltatási jogosultság érvényességi idejének lejártáig adja ki.
(3) A Hírközlési Fõfelügyelet hivatalból, a Testület megkeresésére vagy
bejelentésre ellenõrzi a mûsorszolgáltatási szerzõdésben, illetve a
rádióengedélyben foglalt feltételek megvalósulását.
(4) Az ellenõrzés eredményérõl - akkor is, ha az nem a Testület felkérésére
történt - a Hírközlési Fõfelügyelet a Testületet tájékoztatja.
(5) A Hírközlési Fõfelügyelet által a Testület megkeresésére végzett
ellenõrzés igazolt költségeit a Testület megtéríti. Ha az ilyen megkeresésre
végzett ellenõrzés eredménye szerint a mûsorszolgáltatási szerzõdésben,
illetve a rádióengedélyben foglalt feltételeket megszegték, az ellenõrzés
költségeit az köteles megtéríteni, akinek a feltételek megszegése a Ptk. 339.
§-a szerint felróható.
Üzemeltetési feltételek
99. §
(1) A mûsorsugárzásra jogosult a rádióengedély egy példányát az engedély
kézhezvételétõl számított nyolc napon belül megküldi a Testületnek, s a
mûsorsugárzás megkezdését annak megkezdése elõtt nyolc nappal a Testületnek
írásban bejelenti.
(2) A mûsorsugárzásra jogosult köteles az általa közölt adat változását a
változás bekövetkezésétõl számított nyolc napon belül bejelenteni. A
Testület megtagadja a tudomásulvételt, ha a változás e törvénybe ütközik.
100. §
(1) A mûsorsugárzó adó üzemeltetõje - a mûsorszolgáltatóval együttmûködve -
köteles folyamatosan vagy meghatározott, naponta ismétlõdõ idõben azonosító
jelet sugározni vagy azonosító információ bemondásáról gondoskodni. Ha az
adó több mûsorszolgáltató mûsorát sugározza, az azonosító információnak
vagy jelnek megkülönböztethetõnek kell lennie.
(2) A mûsorsugárzó adó mérõjelet, mérõábrát, állóképet, monoszkópot a mûsor
megkezdése elõtt és után legfeljebb tíz percig, mûsor közben legfeljebb két
percig sugározhat.
(3) Üzemzavar elõfordulásakor mûsorjel hiánya esetén a hiány idõtartamára a
(2) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazható.
(4) Televízió mûsorsugárzó adó üzemideje alatt a hang- és a képadó nem
mûködtethetõ külön vagy olyan módon, hogy eltérõ, illetve egymással nem
kapcsolatos mûsoranyagot sugározzon, kivéve
a/ az elõre bejelentett mérést vagy kísérleti sugárzást,
b/ az állókép, illetve a monoszkóp sugárzását, valamint
c/ ha a kép- vagy hangcsatorna berendezéseinek hibája miatt az
üzemzavart csak a hang- vagy a képcsatornán lehet bejelenteni.
A jogosultság idõtartama
101. §
(1) A mûsorszolgáltatási jogosultság televízió esetén legfeljebb tíz évig,
rádió esetén legfeljebb hét évig érvényes, és lejártakor a
mûsorszolgáltató kérelmére pályázat nélkül egy ízben öt évre megújítható. A
megújításra vonatkozó igényt a lejárat elõtt tizennégy hónappal a
Testülethez be kell jelenteni.
(2) A Testület az (1) bekezdés szerinti bejelentés hiányában, vagy ha nincs
helye a megújításnak, tizenkét hónappal a jogosultság lejárta elõtt köteles
a 85. § szerinti nyilvános pályázati felhívást közzétenni.
Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult a szerzõdést ismételten
vagy súlyosan megszegte.
(4) A jogosultság megújítására irányuló eljárásra egyebekben az annak
létesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Hozzájárulás hálózatba kapcsolódáshoz
102. §
(1) Ha a tervezett hálózatba kapcsolás esetén a tervezett hálózat
vételkörzete vagy a mûsor jellemzõi a mûsorszolgáltatási jogosultságtól
eltérnek, a hálózatba kapcsolódás feltétele a mûsorszolgáltatási
szerzõdések módosítása.
(2) A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók együttesen
bejelentik a Testületnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a hálózatos
mûsorszolgáltató megnevezését, és a Távközlésrõl szóló 1992. évi LXXII.
törvény (a továbbiakban: Ttv.) 19. § (4) bekezdésének a/ és b/ pontjában
meghatározott engedélyt. Az összekapcsolódás távközlési hatósági eljárásban
történõ engedélyezése csak a mûszaki feltételek nem teljesítése esetén
tagadható meg.
(3) Ha a hálózatos mûsorszolgáltató megfelel a 91. §-ban foglaltaknak, a
Testület módosítja a mûsorszolgáltatási szerzõdéseket, egyidejûleg
nyilvántartásba veszi a hálózatba kapcsolódást és a hálózatos
mûsorszolgáltatót. Nem módosítható a mûsorszolgáltatási szerzõdés a
hálózatba kapcsolódó olyan körzeti és helyi mûsorszolgáltató tekintetében,
amelynek fennmaradó saját mûsorszolgáltatása nem éri el naponta a négy
órát.
(4) A közmûsorszolgáltatónak, ha nem kizárólag közhasznú mûsorának
teljesítése céljából kapcsolódik hálózatba, mûsorszolgáltatási díjat kell
fizetnie. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató csak nem nyereségérdekelt
mûsorszolgáltatóval kapcsolódhat hálózatba.
A jogosultság átruházása
103. §
(1) A mûsorszolgáltatási jogosultság átruházásáról szóló szerzõdés a Testület
hozzájárulásával válik érvényessé.
(2) A Testület csak akkor tagadhatja meg a hozzájárulást, ha az, aki a
jogosultságot meg kívánja szerezni,
a/ az eredeti szerzõdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, vagy
b/ nem szerezhetné meg a jogosultságot, ha a korábbiaktól eltérõ
feltételekkel kívánná folytatni a tevékenységet.
c/ nem fizeti be a félévre elôre esedékes mûsorszolgáltatási díjat.
(3) Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató csak nem nyereségérdekelt
mûsorszolgáltatónak ruházhatja át jogosultságát.
A frekvenciacsere
104. §
Ha a mûsorszórási tevékenység a jogosultság érvényességi idejének lejárta
elõtt azért nem folytatható, illetve folytatása azért nem ésszerû, mert a
frekvenciagazdálkodás és a technológiai fejlõdés szempontjai a frekvencia más
irányú hasznosítását indokolnák, továbbá mert a rádióengedélyt törvényben
foglaltak alapján a jogosultnak fel nem róható okból - a Testület véleményének
kikérése után - visszavonták, a Testület a 97. §-ban említett eljárás
szabályai szerint a jogosultnak pályázati kiírás nélkül hasonló feltételekkel
cserefrekvenciát kínálhat fel.
Szerzõdésmódosítás
105. §
A Testület a szerzõdés módosítását nem tagadhatja meg, ha a vételkörzet a
mûsorelosztó rendszerrel elért lakosszám növekedése miatt nõtt meg, és ennek
folytán változott a helyi mûsorszolgáltató körzeti, a körzeti pedig országos
mûsorszolgáltatóvá, feltéve hogy a mûsorszolgáltató egyébként eleget tesz az
adott új mûsorszolgáltatóra vonatkozó követelményeknek.
A törvény vagy a szerzõdés megszegése
106. §
(1) Ha a mûsorszolgáltató e törvényben, a szerzõdésben, illetve a
rádióengedélyben elõírt feltételeket és elõírásokat nem teljesíti vagy
megsérti, a Testület
a/ felhívja a mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére,
b/ írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a
mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben
tartózkodjon a jogsértéstõl,
c/ meghatározott idõre, de legfeljebb harminc napra felfüggeszti a
mûsorsugárzási jogosultság gyakorlását,
d/ érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért,
e/ azonnali hatállyal felmondja a szerzõdést.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt írásbeli figyelmeztetés, illetve kötbér az (1)
bekezdésben foglalt más joghátrányokkal együtt is alkalmazható.
(3) A figyelmeztetést és a mûsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztésére
vonatkozó állásfoglalást a Mûvelõdési Közlönyben közzé kell tenni.
(4) Azonnali hatállyal kell felmondani a szerzõdést, ha
a/ a szerzõdést nem lehetett volna megkötni, és a jogsértõ állapot még
fennáll,
b/ a szerzõdés a VII. Fejezetben foglaltakat sérti, és a jogosult a
jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában
foglaltak szerint száznyolcvan napon belül nem orvosolta,
c/ a szerzõdés megkötése óta másodszor kellene a (3) bekezdés szerinti
írásbeli figyelmeztetést alkalmazni.
(5) A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató esetében a kötbér alapja a
meghirdetett mûsorszolgáltatási díj, kivéve ha a nem nyereségérdekelt
mûsorszolgáltató mûsorszolgáltatási díjat fizet.
(6) Ha a jelen címben foglaltak vagy - bármely mûsorszolgáltató tekintetében
- a reklámozásra és támogatásra vonatkozó elõírások meg nem tartása a nézõk
és hallgatók érdekeit is sérti, a Testület a szerzõdésszegés
jogkövetkezményeinek alkalmazása mellett a szolgáltatás megtiltását vagy
feltételhez kötését, továbbá bírság kiszabását indítványozhatja a
Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségnek.
3. cím
Mûsorszolgáltatási jogosultság mûsorelosztó rendszeren végzett
mûsorszolgáltatásnál
107. §
(1) Az a mûsorszolgáltató, aki mûsorának terjesztését kizárólag mûsorelosztó
rendszer segítségével végzi, mûsorszolgáltató tevékenységének megkezdése
elõtt legalább harminc nappal köteles a Testületnek bejelenteni:
a/ a 89. § (1) bekezdésének a)-e) és g) pontja, továbbá (2) bekezdése
szerinti adatokat,
b/ a tervezett mûsorelosztás vételkörzetét.
(2) Ha a bejelentés tudomásulvételét a Testület kilencven napon belül nem
tagadta meg, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni.
(3) A bejelentés tudomásulvételét meg kell tagadni, ha a bejelentõ egyébként
nem lehetne mûsorszolgáltatási szerzõdés jogosultja.
(4) Törölni kell a nyilvántartásból a mûsorszolgáltatót, ha
a/ a nyilvántartásba vétel megtagadásának volna helye,
b/ az üzembentartó bejelentette a mûsorszolgáltatás elosztásának
megszüntetését, illetõleg tevékenységét tizenkét hónapon át nem folytatta,
vagy tizenkét hónapon belül legfeljebb összesen hatvan napon át folytatta,
c/ a II. fejezetben foglalt kötelezettségét ismételten súlyosan megszegte.
4. cím
A mûsorelosztás bejelentése
108. §
(1) A vezetékes mûsorelosztó rendszer tulajdonosa vagy a rendszer
üzemeltetésére jogszabály alapján feljogosított személy, illetõleg
szervezet (a továbbiakban együtt: üzembentartó) - ha ez nem ütközik
törvénybe vagy nemzetközi szerzõdésbe - nyilvántartásba vétel alapján
jogosult elosztani bármely magyarországi vagy külföldi mûsorszolgáltatást.
(2) A bejelentés nem mentesít más jogszabályokban elõírt engedély, illetõleg
hozzájárulás megszerzése alól.
109. §
(1) A nyilvántartásba vételhez az üzembentartó az elosztás megkezdése elõtt
harminc nappal a Testületnek bejelenti:
a/ az üzembentartóra vonatkozó 89. § (1) bekezdésének a)-e) és g) pontja,
továbbá (2) bekezdése szerinti adatokat,
b/ a tervezett mûsorelosztás vételkörzetét,
c/ az elosztani kívánt mûsorszolgáltatások állandó megnevezését,
d/ külföldi mûsorszolgáltatás esetében az annak azonosítását lehetõvé tevõ
egyéb adatokat,
e/ azokat az adatokat, amelyek igazolják, hogy a szerzõi jogok és a szerzõi
joggal szomszédos jogok védelmére szükséges lépéseket a mûsorszolgáltató
megtette,
f/ a kiegészítõ mûsorszolgáltatás végzésére vonatkozó igényt.
(2) Egy vezetékes rendszeren megvalósuló több vezetékes mûsorszolgáltatás
együttesen is bejelenthetõ.
(3) Az üzembentartó köteles minden új mûsorelosztást az elosztás tervezett
megkezdése elõtt legalább kilencven nappal a Testületnek bejelenteni.
(4) Az üzembentartó minden évben a tárgyévet követõ év február 1-jéig közli
a Testülettel az általa mûsorszolgáltatások elosztása révén ellátott
háztartások számát.
110. §
(1) Ha a bejelentés tudomásulvételét a Testület kilencven napon belül nem
tagadta meg, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni.
a/ a mûsorszolgáltatás tervezett elosztása a Magyar Köztársaság nemzetközi
kötelezettségvállalásába ütközik,
b/ a 109. § (1) és (4) bekezdése szerint szükséges adatok nem állnak
rendelkezésre.
b/ elmulasztotta a hozzájárulás megfizetését,
c/ bejelentés nélkül osztott el mûsorszolgáltatást,
d/ maga végzett jogosultság nélkül mûsorszolgáltatást,
e/ nem jogosított mûsort osztott el,
f/ nem tett eleget a 112. §-ban foglalt kötelezettségnek,
g/ bejelentette a mûsorszolgáltatás elosztásának megszüntetését,
h/ tevékenységét tizenkét hónapon át nem folytatta, vagy tizenkét
hónapon belül legfeljebb összesen hatvan napon át folytatta,
i/ nem tett eleget a Testület mûsorszolgáltatás elosztásának
szüneteltetésére vonatkozó, nemzetközi szerzõdésen alapuló felszólításának.
(4) A Testület a nyilvántartott adatokról - kivéve azt a mûsorszolgáltatót,
akinek mûsorát az üzembentartó elosztja - harmadik személynek a személyes
adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi
LXIII. törvényben foglaltak szerint adhat tájékoztatást. A Testület a
nyilvántartás alapján statisztikai célra a mûsorszolgáltatók és a
mûsorelosztók hálózatot üzemben tartó személyének azonosítására alkalmatlan
módon szolgáltathat adatot.
111. §
(1) Nem tekinthetõ mûsorszolgáltatónak az üzembentartó, ha a mûsor-
szolgáltatás elosztását egyidejûleg, a mûsor változtatása nélkül végzi,
feltéve, hogy a Testülethez címzett bejelentése alapján vezetékes
mûsorelosztóként vették nyilvántartásba.
(2) Nem tekinthetõ mûsorszolgáltatónak, aki külföldi mûsorszolgáltatótól
mûsor egyidejû, változtatás nélküli elosztása során az átvett mûsor
reklámcélú felhasználásra szolgáló idõrészében - e törvény reklám-elõírása
megtartása mellett - saját reklámot szolgáltat.
112. §
(1) Az üzembentartó köteles rendszere révén elosztani a vételkörzetében
földfelszíni mûsorsugárzási vételkörzettel rendelkezõ három-három rádió,
illetve televízió közmûsor-szolgáltatást. Alapszolgáltatásként legalább
két televízió és egy rádió közmûsorszolgáltatást kell elosztani.
(2) Az elosztás a közmûsorszolgáltatók számára díjmentes, és a
közmûsorszolgáltató sem követelhet mûsorai elosztásáért az üzembentartótól
ellenszolgáltatást.
113. §
(1) A bejelentõ a nyilvántartásba vételért, illetve nyilvántartásban
tartásért mûsorelosztási hozzájárulást fizet az Alapba. A hozzájárulás
mértéke a mûsorelosztó rendszer elõfizetõi díjaiból vagy ezt helyettesítõ,
más jogcímen a vevõkészülék üzembentartójától származó, az általános
forgalmi adó nélkül számított árbevétel fél százaléka. A hozzájárulást
negyedévenként, a negyedévet követõ hónap 20-áig kell befizetni.
(2) A mûsorelosztási hozzájárulásról a tárgyévet követõen május 31-éig
bevallást kell adni a Testület részére.
(3) A mûsorelosztási hozzájárulásként fizetendõ összeget a befizetõ
ráfordításként (költségként) számolhatja el.
(4) A mûsorelosztási hozzájárulás megállapítására, bevallására,
megfizetésére, beszedésére és ellenõrzésére - e törvényben meghatározott
eltérésekkel - az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvényt kell
alkalmazni.
114. §
(1) A korlátozott - nemzeti frekvenciagazdálkodás hatálya alá esõ - mûsor-
elosztó rendszernek minõsülõ vezeték nélküli mûsorelosztásra a mûsor-
sugárzásra vonatkozó rendelkezések irányadók.
(2) A nem korlátozott, vezeték nélküli mûsorelosztó rendszeren mûködõ
mûsorszolgáltatásra a vezetékes mûsorelosztó rendszereken végzett
mûsorszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az eredeti
célját tekintve mûsorszétosztásra szolgáló, de közvetlen vétel útján
mûsorelosztást is megvalósító rendszerre e törvény szempontjából a
vezetékes mûsorelosztó rendszerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A vezetékes mûsorelosztók tevékenységérôl egyebekben külön jogszabályt
kell alkotni.
Bírság
115. §
Jogosulatlanul végzett mûsorszolgáltatás, illetve bejelentés nélkül vagy attól
eltérõ módon végzett mûsorelosztás esetén, vagy ha a mûsorelosztó nem tesz
eleget az ezen címben meghatározott kötelességének, a felelõssel szemben a
Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelõ, vagy ha ez
nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedõ bírságot
szabhat ki, melyet az Alapba kell megfizetni.
5. cím
Az államigazgatási eljárás szabályainak alkalmazása
116. §
(1) E fejezet 3. és 4. címe alkalmazásában a Testület közigazgatási ügyben
eljáró szerv, eljárására e címben foglalt eltérésekkel az államigazgatási
eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell
alkalmazni.
(2) A Testület határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs
helye.
(3) A Testület határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A
bíróság Pp. XX. fejezetének szabályai szerint jár el. A bíróság a Testület
határozatát megváltoztathatja.
VII. FEJEZETA TULAJDONRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
117. §
(1) Országos mûsorszolgáltatásra jogosult részvénytársaságban, közhasznú
társaságban a magyar állampolgárságú, magyarországi lakóhelyû természetes
személyeknek legalább a szavazati jogok huszonhat százalékával kell
rendelkezniük.
(2) Az országos - hálózatba kapcsolódás nélküli - földfelszíni terjesztésû
televíziós mûsorszolgáltatást végzõ részvénytársaságban, közhasznú
társaságban egy tulajdonos legfeljebb a szavazati jogok negyvenkilenc
százalékával rendelkezhet.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása során a közvetlen és közvetett
tulajdoni részesedéseket össze kell adni.
(4) Országos mûsorszolgáltatást végzõ részvénytársaság igazgatóságában,
illetve ilyen közalapítvány kuratóriumában a tagok, közhasznú társaság
esetében az ügyvezetõk többségének magyar állampolgárságú, magyarországi
lakóhelyû személynek kell lennie.
(5) Országos és körzeti mûsorszolgáltatást végzõ részvénytársaság szavazati
jogot biztosító részvénye, közhasznú társaság üzletrésze alapítvány
tulajdonában nem lehet.
118. §
(1) Aki szerzõdés vagy bejelentés alapján mûsorszolgáltatásra jogosult, az
egyidejûleg legfeljebb:
a/ egy országos mûsorszolgáltatás,
b/ két körzeti és négy helyi mûsorszolgáltatás vagy
c/ tizenkét helyi mûsorszolgáltatás
végzésére rendelkezhet jogosultsággal.
(2) Az országos mûsorszolgáltatásra jogosult és az abban közvetlen vagy
közvetett tulajdonnal rendelkezõ nem szerezhet befolyásoló részesedést más
mûsorszolgáltatást végzõ társaságban.
(3) Ugyanaz a tulajdonos mûsorszolgáltatásra jogosult szervezetben az (1)
bekezdésben foglalt korlátok között szerezhet befolyásoló részesedést.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt mûsorszolgáltatások külön-külön mûsor-
szolgáltatási szerzõdés, illetve bejelentés alapján végezhetõk.
119. §
(1) A körzeti és helyi mûsorszolgáltató a mûsorszolgáltatásának vétel-
körzetébe esõ más körzeti vagy helyi mûsorszolgáltatást végzõ társaságban -
a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - közvetlen vagy közvetett tulaj-
donjogot nem szerezhet.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható, ha
a/ a két mûsorszolgáltató vételkörzete legfeljebb húsz százalékban fedi át
egymást, vagy
b/ a mûsorsugárzási pályázat elbírálása után kihasználatlan adásidõ marad,
és új pályázat kiírása mellett a szabadon maradt adásidõre szerzõdést
kötnek az (1) bekezdésben megjelölt mûsorszolgáltatóval, feltéve hogy az
általa így megszerzett adásidõ a már meglevõ adásidejétõl nyolcvan
százalékban eltér, és egyik adásidõ sem haladja meg a négy órát.
(3) Vezetékes mûsorelosztó hálózat útján végzett körzeti vagy helyi
mûsorszolgáltatás esetén egy mûsorszolgáltató több mûsorszolgáltatásra is
jogosult. Az általa használt rendszerben legfeljebb a magyarországi
mûsorszolgáltatások elosztására szolgáló csatornái egyharmadának megfelelõ
számú csatornát, de legalább egyet vehet saját mûsorszolgáltatásra igénybe.
120. §
(1) Egy tulajdonos egynél több körzeti vagy helyi mûsorszolgáltatóban
közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezhet, ha az ezek
vételkörzetében élõ lakosságszám eléri az ötmilliót.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonos közvetlen vagy közvetett
tulajdonjoga alapján a 118. § (1) bekezdésében megjelölt korlátozás
mértékét meghaladó számú mûsorszolgáltatásban érdekelt, a felsõ határt
meghaladó mûsorszolgáltatóban befolyásoló részesedést nem szerezhet.
121. §
(1) Aki országos terjesztésû napilapban befolyásoló részesedéssel, kiadói,
illetve alapítói joggal rendelkezik, országos - hálózatba kapcsolódás
nélküli - mûsorszórással terjesztett mûsorszolgáltatóban nem szerezhet
befolyásoló részesedést, és viszont.
(2) Aki országos terjesztésû hetilapban - a mûsorközlõ hetilap kivételével -
befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik,
országos - hálózatba kapcsolódás nélküli - mûsorszórással terjesztett
mûsorszolgáltatóban nem szerezhet többségi tulajdont, és viszont.
122. §
(1) Aki befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendel-
kezik olyan nem országos terjesztésû napilapban, amelynek eladott napi
példányszáma a 10000 példányt eléri, nem szerezhet többségi tulajdont
olyan mûsorszolgáltatóban, amelynek vételkörzete átfedi a lap terjesztési
körzetének nyolcvan százalékát, és viszont.
(2) A többségi tulajdonnál kisebb mértékû tulajdont az (1) bekezdésben
meghatározott tulajdonos, kiadó vagy alapító akkor szerezhet, ha az adott
vételkörzet legalább hetven százalékára kiterjedõen már mûködik másik helyi
vagy körzeti mûsorszolgáltató.
123. §
(1) Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a 120. § (1) bekezdésének korlátai
között más mûsorszolgáltatási jogosultságot is csak nem nyereségérdekelt
mûsorszolgáltatóként szerezhet.
(2) Az üzembentartó, aki saját mûsort szolgáltat, nem rendelkezhet
befolyásoló részesedéssel más mûsorszolgáltatást végzõ vállalkozásban,
illetve mûsorszolgáltatási jogosultságot saját rendszerén kívül nem
szerezhet.
(3) A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szerinti
szervezeti egyesülés és meghatározó befolyásszerzés, ha a jelen fejezetben
foglalt elõírások sérelmével jár, nem engedélyezhetõ.
(4) E fejezet alkalmazásában:
a/ a befolyásoló részesedés szempontjából a külföldi természetes és jogi
személy vagy ezek közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése
vállalkozásnak minõsül; a befolyásoló részesedés nagyságának
megállapításakor a közvetlen és közvetett tulajdont összeadással egybe kell
számítani,
b/ a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozók tulajdoni
részesedését összeadással egybe kell számítani.
VIII. FEJEZETEGYÉB RENDELKEZÉSEK
Országgyûlési közvetítés
124.§
(1) Az Országgyûlés ülései egészének, a kinevezésekkel és jelölésekkel
kapcsolatos nyilvános országgyûlési bizottsági meghallgatásoknak, valamint
szükség szerint az országgyûlési bizottságok üléseinek közvetítésére e
törvény hatályba lépésétõl számított egy éven belül zártláncú televíziós
rendszert kell létesíteni.
(2) A zártláncú rendszerbõl kimenõ jelet valamennyi mûsorszolgáltató számára
hozzáférhetõvé kell tenni. A rendszerhez való csatlakozás költségei a
mûsorszolgáltatót terhelik.
(3) A kimenõ jelrõl egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférhetõ példányt az
Országgyûlési Könyvtárban, az Országos Széchényi Könyvtárban, a Magyar
Televízió, illetve a Magyar Rádió archívumában kell elhelyezni. Az
Országgyûlési Könyvtár biztosítja a rögzített anyag megtekinthetõségét, és
költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon felhasználható
másolatot készít.
(4) Az országgyûlési tevékenység közvetítésének pártatlanságát biztosító
közvetítési rendet az Országgyûlés Házszabályának mellékleteként a törvény
hatályba lépésétõl számított egy éven belül kell meghatározni.
125. §
(1) Az a mûsorszolgáltató, amely kizárólag az Országgyûlés tevékenységének
bemutatásával, illetve ehhez kapcsolódó elemzésekkel foglalkozik, e törvény
szerinti közmûsorszolgáltatónak minõsül.
(2) Az (1) bekezdés alapján végzett mûsorszolgáltatást a 112. § (1) bekezdése
szerint elsõbbséggel kötelezõ elosztani, függetlenül a mûsorszolgáltató
mûsorsugárzási vételkörzetétõl.
A nemzeti közmûsorszolgáltatások frekvenciakészletének meghatározása
126. §
(1) A nemzeti közmûsorszolgáltatók mûsorszolgáltatási kötelezettségére
vonatkozóan e törvényben elõírtak teljesítéséhez szükséges és a
közmûsorszolgáltatók mûsorainak sugárzására biztosított, frekvencia és
sugárzási jellemzõkkel meghatározott mûsorszórási lehetõségekre a
közmûsorszolgáltatók jogosultságát - elõzetes egyeztetés után - a Testület
a döntéseinek meghozatalára irányadó nyilvánossági szabályok
alkalmazásával állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság rádió mûsorszolgáltatásnál öt év,
televízió mûsorszolgáltatásnál hét év idõtartamra adható. Az érvényességi
idõ lejártakor a jogosultság ugyanennyi idõre többször változtatás nélkül
meghosszabbítható, ha az adott mûsorszórási lehetõségekre vonatkozó
nemzetközi korlátozások, a nemzeti frekvencia-felosztási táblázat elõírásai
vagy az ellátottsági kötelezettségek nem változtak meg. A meg nem
hosszabbítható jogosultság helyett a nemzeti közmûsorszolgáltató ellátási
kötelezettségének teljesítéséhez megfelelõ más mûsorsugárzási lehetõségre
vonatkozó jogosultságot kell biztosítani.
(3) A Testület ütemtervet ad ki a Magyar Rádió és a Magyar Televízió által e
törvény hatálybalépése elõtt használt mûsorszolgáltatási lehetõségek
felszabadítására.
(4) A közmûsorszolgáltató az (1) bekezdés szerinti új mûsorszolgáltatási
lehetõségekre vonatkozó jogosultság érvényességi ideje alatt, frekvencia-
lekötési díjat köteles fizetni az új mûsorszolgáltatási lehetõségekre.
(5) A Testület az (1) és (3) bekezdésben említett elõzetes egyeztetést a
Hírközlési Fõfelügyelet, a közmûsorszolgáltató, valamint a mûsorok szórását
végzõ távközlési szolgáltató képviselõivel folytatja le.
(6) Az (1) - (5) bekezdés nem vonatkozik a nemzeti közmûsorszolgáltató
külföldre irányuló rádió mûsorszolgáltatásainak mûsorszórási lehetõségeire.
Ilyen mûsorszolgáltatás céljára a Hírközlési Fõfelügyelet a
frekvenciahasználatra vonatkozó jogosultságot a nemzetközi eljárás keretei
között biztosítja.
IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEKHatályba léptetõ, átmeneti és vegyes rendelkezések
127. §
(1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését
követõ hónap 1. napján lép hatályba.
(2) A 48. § (2) bekezdése 1996. január 1-jén, a 138. § 1997. január 1-jén
lép hatályba.
(3) A 22-35. §-ok és a 62. § a törvény kihirdetése napján lép hatályba.
(4) Az Országgyûlés az NKKA kuratóriumi tagjai megválasztását, elnöke
kinevezését követõen alapító okiratokba foglalja a közalapítványra, illetve
a Magyar Rádióra és a Magyar Televízióra vonatkozó további rendelkezéseit.
A 61. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 63. § (1) bekezdése ezen
országgyûlési határozatok közzététele napján lép hatályba.
128. §
A Magyar Rádió és a Magyar Televízió hivatalban lévõ elnökeinek és
alelnökeinek, valamint a Duna Televízió igazgatósági tagjainak megbízatása az
e törvény szerint választott elnökök, illetve az új igazgatóság hivatalba
lépésével megszûnik. Az NKKA a pályázatokat az alapítvány létrejöttét
követõ hatvan napon belül, harminc napos határidõvel kiírja és további harminc
napon belül elbírálja.
129. §
(1) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió az átalakulásuk idõpontjára
vonatkoztatva - egy éven belül - kötelesek vagyonleltárral alátámasztott
átalakulási vagyonmérleget készíteni. Ennek során az 1995. évi XXXIX.
törvénnyel hatályon kívül helyezett 1992. évi LIV. törvény 35. §-ának (3)-
(9) bekezdéseit kell alkalmazni.
(2) Az átalakulási vagyonmérleg alapján a Magyar Rádió és a Magyar Televízió
induló törzstõkéjét a tulajdonos leszállítja vagy felemeli, valamint -
hatásköre keretein belül - a közhasznú társaságok alapító okiratát szükség
szerint módosítja.
(3) Az átalakulás minden adó- és illetékfizetési kötelezettség alól mentes.
(4) A nemzeti közmûsorszolgáltatók mentesek a társasági adó alól és személyes
illetékmentességet élveznek.
(5) A Magyar Rádiót és a Magyar Televíziót a Pénzügyminisztérium törli a
költségvetési szervek nyilvántartásából.
130. §
(1) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió alkalmazottai tekintetében e törvény
hatálybalépése elõtt adott magasabb vezetõi és vezetõi megbízásokra a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 23. §-ának
(5) és(6) bekezdését kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálybalépése elõtt létesített közalkalmazotti jogviszonyból
származó igényre az igény keletkezésekor hatályos jog, az igény
érvényesítésének rendjére a Munka Törvénykönyve az irányadó.
(3) E törvény hatálybalépése elõtt létesített közalkalmazotti jogviszony
megszüntetésével összefüggõ nyilatkozatot vagy megállapodást a nyilatkozat
megtételekor, illetve a megállapodás megkötésekor hatályos jog alapján
kell elbírálni.
(4) A folyamatban lévõ fegyelmi eljárást, illetve a munkáltató fegyelmi
határozatával összefüggõ munkaügyi pert - az (5) bekezdésben
meghatározott kivétellel - meg kell szüntetni.
(5) Ha a munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik,a kereset
elbírálásánál a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelõen
alkalmazni.
(6) A határozott idõre szóló fegyelmi büntetés végrehajtását meg kell
szüntetni.
(7) E törvény rendelkezései nem érintik a hatálybalépése elõtt kiadott
jogszabálynak a munkaidõre vonatkozó rendelkezéseit.
131. §
(1) A törvény hatálybalépése elõtt kiadott, határozott idõre szóló helyi
stúdióengedélyek a Testület létrejöttét követõ kilenc hónapig érvényesek.
Ezt követõen az engedélyes, illetve jogutódja az e §-ban meghatározottak
szerinti mûsorszolgáltatási szerzõdés alapján mûködhet, feltéve, hogy az
engedélyes az engedély szerinti rendszeres mûsorszolgáltatást megkezdte.
A szerzõdéssel keletkezett jogosultság megszûnésekor a 101. § (1)
bekezdése nem alkalmazható.
(2) Ha a korábbi engedélyes egyébként nem nyereségérdekelt
mûsorszolgáltatónak minõsülne, a Testület a vételkörzet nagyságára tekintet
nélkül az engedélyben foglaltakkal azonos feltételekkel köteles megkötni a
szerzõdést.
(3) Ha a korábbi engedélyes nem esik a (2) bekezdés hatálya alá, a
mûsorszolgáltatási szerzõdést vele a korábbi engedélybe foglaltak szerint
azzal a feltétellel kell megkötni, hogy a (8) bekezdés szerinti
mûsorszolgáltatási díjat köteles fizetni.
(4) Az engedélyben nem szabályozott tárgykörökre e törvényt kell alkalmazni.
(5) Ha a mûsorszolgáltatási jogosultságot 1994. június 30. elôtt,
határozatlan idõre szerezték meg, az a jogosultat az e törvény
hatálybalépését követõ öt évig illeti meg. Egyebekben az (1) és (3)
bekezdésben foglaltak megfelelôen irányadók.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott idõpont után határozatlan idõre szerzett
mûsorszolgáltatási jogosultság az e törvényben foglalt elôírások szerint az
adott sugárzási lehetõség tekintetében lefolytatott eljárás befejezésének
idôpontjáig gyakorolható.
(7) Ha az (1) és (5) bekezdés szerint minõsülõ mûsorszolgáltató e törvény
hatálybalépése elõtt legalább egy éven át folyamatosan az e törvény
szerinti közmûsorszolgáltatóra vonatkozó elõírások szerint mûködött, az 51.
§ (2) bekezdését kell alkalmazni.
(8) A (3) bekezdésben meghatározott díjat a Testület a más hasonló
vételkörzetû mûsorszolgáltatók által fizetendõ díjakra tekintettel
állapítja meg 1996. október 15-ig. A mûsorszolgáltatási díjat elõször a
törvény hatálybalépését követõ harmadik naptári év január 1-jétõl kell
megfizetni.
132.§
(1) A Magyar Rádió által a törvény hatálybalépésekor végzett,
közmûsorszolgáltatásnak nem minõsülõ mûsorszolgáltatás a törvény II.
fejezetében foglalt általános feltételek szerint mindaddig folytatható,
amíg a mûsorszolgáltatáshoz a törvény hatálybalépéséig használt
frekvenciára a törvényben meghatározott pályázati eljárásban
mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzõ a mûsorsugárzását meg nem kezdi.
(2) E törvény hatálybalépésétõl számított három hónapig a Magyar Rádió és a
Magyar Televízió tekintetében a reklámidõ korlátozására és támogatására
vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. 1996. július 31-éig a Magyar Rádió,
illetve a Magyar Televízió mûsoronként és mûsoróránként kilenc perc
reklámot sugározhat.
(3) 1996. december 31-éig a készülék üzembentartási díj havi 460 Ft.
(4) A Magyar Rádió Szervezeti és Mûködési Szabályzatát az 1009/1993. (II.17.)
Korm. határozattal jóváhagyott, továbbá a Magyar Televízió Szervezeti és
Mûködési Szabályzatát az 1083/1993. (IX. 8.) Korm. határozattal
jóváhagyott, az e törvény szerint elfogadott szervezeti és mûködési
szabályzat, illetve közmûsorszolgáltatási szabályzat hatálybalépéséig kell
alkalmazni.
133. §
A Magyar Rádió mûsorainak terjesztéséhez e törvény hatálybalépésekor használt
három OIRT sáv közül kettõ a törvény hatálybalépésétõl számított legfeljebb
három évig használható, a harmadik OIRT sáv tíz évig használható. E határidõn
belül a Testület a Magyar Rádiótól két OIRT sáv használatára vonatkozó
jogosultságot elvonhat, ha a CCIR sávban két mûsorszolgáltatás megvalósul.
134. §
E törvény hatálybalépését megelõzõen már nyújtott értéknövelõ szolgáltatást
végzõ távközlési szolgáltató tevékenységét a 19. és 20.§-okban foglalt
rendelkezések nem érintik.
135. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a készülék üzembentartási díj
beszedésének részletes szabályait e törvény hatálybalépésétõl számított
hatvan napon belül rendelettel meghatározza.
(2) A törvény hatálybalépését követõ harminc napon belül a Kormány
gondoskodik
a/ a "Határokon Túllépõ Televíziózásról" szóló európa tanácsi egyezmény
magyarországi alkalmazhatóságához szükséges intézkedések megtételérõl,
b/ a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségrõl szóló 95/1991. (VII.23.) Korm.
rendeletnek az e törvénnyel összhangban történõ módosításáról.
136. §
Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a
rádió és televízió mûsorszolgáltatás mûszaki feltételrendszerét és
követelményeit - a Testület véleményének kikérésével - rendelettel
szabályozza.
Módosító rendelkezések
137. §
(1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban:
Pp.) 343. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Ha a sajtó a helyreigazítási kötelezettségét határidõben nem
teljesíti, a helyreigazítást igénylõ fél az idõszaki lap szerkesztõsége, a
rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti mûsorszolgáltató,
illetõleg a Magyar Távirati Iroda ellen keresetet indíthat."
(2) A Pp. 344. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A perre azoknak az idõszaki lapoknak, amelyeknek a szerkesztõsége
Budapesten van, továbbá minden budapesti székhelyû mûsorszolgáltató és a
Magyar Távirati Iroda esetében a Pesti Központi Kerületi Bíróság, egyébkén
t az a bíróság illetékes, amelynek a területén az idõszaki lap szerkesztõség
e, a müsorszolgáltató, illetve a stúdió székhelye van."
138.§
(1) A szerzõi jogról szóló 1969.évi III. törvény (a továbbiakban: Szjt) 50/G.
§-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A rádió- vagy televízió szervezet, illetve a saját mûsort a nyi
lvánossághoz vezeték útján átvivõ mûsorában sugárzott vagy vezetéken átvitt
mûveknek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával, vezeték útján a
nyilvánossághoz történõ egyidejû átviteléhez a szerzõ hozzájárulását
megadottnak kell tekinteni, ha az egyidejû átvitelt végzõ szervezet a Szerzõi
Jogvédõ Hivatalnak az általa a mûvelõdési és közoktatási miniszter
jóváhagyásával megállapított díjat befizette. A díj megállapítása elõtt
véleményt kell kérni az érintett érdekképviseleti szervezetektõl.
(2) Az (1) bekezdés alapján befolyt díjak - költségek levonása után fen
nmaradó - összegébõl hatvanöt százalék a szerzõket, illetve a szerzõi jog
jogosultjait, harmincöt százalék az elõadómûvészeket illeti meg."
(2) Az Szjt 50/H. §-ában az "Az 50/F. és az 50/G. §-okban" szövegrész
helyébe az " Az 50/F. §-ban" szövegrész lép.
139. §
(1) A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény - a továbbiakban: Stv. 3. §-ának
(1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) a Sajtószabadság gyakorlása
a/ nem valósíthat meg bûncselekményt vagy bûncselekmény elkövetésére való
felhívást,
b/ nem sértheti a közerkölcsöt,
c/ nem járhat mások személyhez fûzõdõ jogainak sérelmével."
(2) Az Stv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Mindenkinek jogában áll sajtóterméket elõállítani és nyilvánosan
közölni. Ezt a jogot törvény a szükséges és arányos mértékben - más alapvetõ
alkotmányos jog érvényesítése érdekében - korlátozhatja."
(3) Az Stv. 12. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A fegyveres erõk, rendvédelmi szervek, rendészeti szervek felett
felügyeletet gyakorló minisztérium (országos hatáskörû szerv) a felsorolt sze
rvek által belsõ használatra kiadott oktatási, kiképzési vagy nevelési cél
okat szolgáló sajtótermékre a nyilvántartásba vétel jogát gyakorolja."
(4) Az Stv. 15. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
" 15. § (1) Az idõszaki lapot törölni kell a nyilvántartásból, ha a nyi
lvántartásba vétel megtagadásának lenne helye.
(2) A bíróság - kérelemre - felülvizsgálja a sajtótermék nyilvántartásból
való törlést elrendelõ határozatot.
(3) Az ügyész indítványára a bíróság megtiltja annak a sajtóterméknek
vagy sajtóterméknek nem minõsülõ iratnak a nyilvános közlését, amely
a/ a 12. § (2) bekezdésébe ütközik,
b/ tartalmánál fogva bûncselekményt valósít meg,
c/ a közerkölcsöt adott megjelenési formájában sérti, vagy
d/ meghalt személy (megszûnt jogi személy) jó hírnevét sérti, ha a közlés
közérdekbe ütközik.
(4) A (3) bekezdés a/, vagy b/ pontja szerinti sajtótermék vagy irat
nyilvános közlését az ügyész azonnal felfüggesztheti.
(5) Az ügyész a nyilvános közlés felfüggesztésérõl rendelkezõ határozatát
haladéktalanul megküldi a bíróságnak, amely - tizenöt napon belül
lefolytatandó nemperes eljárásban - a sajtótermék nyilvános közlését
megtiltja, illetve az ügyészi felfüggesztõ határozatot hatályon kívül
helyezi.
(5) Az Stv. 20. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: "
sajtó: az idõszaki lap, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény
szerinti mûsorszolgáltató és a hírügynökség."
(6) Az Stv. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A 15. § (1) bekezdésében és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott
perek, valamint a nyilvános közlés megtiltása iránti bírósági eljárás a
Fõvárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak."
140. §
(1) Az országgyûlési képviselõk választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény
(a továbbiakban: Vjt.) 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép: "(1) A Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar
Televízió a választáson jelöltet állító pártok választási felhívását -
azonos feltételek mellett, legkésõbb a választást megelõzõ napig - legalább
egyszer ingyenesen közli. Az ingyenes közlési kötelezettség minden mûsorszo
lgáltatót terhel, a saját sugárzási körzetében, a jelöltek választási pro
gramjára vonatkozóan. A jelöltet, illetõleg a pártot népszerûsítõ hirdetés
csak "Fizetett választási hirdetés" jelzéssel közölhetõ."
(2) A Vjt. 11. §-a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha a mûsorszolgáltató a választást megelõzõ harminc napban hírt ad
választási eseményekrõl, a Magyar Rádióra és a Magyar Televízióra vonatkoz
ó szabályok szerint köteles eljárni."
141. §
A közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar televízió,
Magyar Távirati Iroda) vezetõinek kinevezési rendjérõl szóló 1990. évi LVII.
törvény 1§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára, az Országgyûlés
kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó bizottsága általi nyilvános meg
hallgatását követõen - kinevezi és felmenti a Magyar Távirati Iroda vezériga
zgatóját."
142. §
A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény
48. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: "(3) A mûsorszolgáltatóval
szemben kiszabott bírságot a Mûsorszolgáltatási Alapba kell megfizetni."
143. §
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. §-a (1) bekezdésének k/ pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Ez a törvény állapítja meg)
"k/ a távközlési szolgáltatás (közcélú távbeszélõ szolgáltatás országos
közcélú személyhívó szolgáltatás, nemzeti közmûsorszolgáltató által készítet
t rádió- és televíziómûsor országos és regionális szétosztása, valamint
szórása az ehhez szükséges frekvenciatartomány használata) - ide nem értve
a zártláncú szolgáltatásokat - "
(a koncessziós szerzõdés keretében történõ átengedésének alapvetõ szabályait.)
144. §
A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 4. §-ának (2) bekezdése a
következõ t/ ponttal egészül ki:
(Az adózás elõtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti:) "t/ a
Mûsorszolgáltatási Alapba történõ önkéntes befizetés, valamint a rádiózás
ról és televíziózásról szóló törvény szerinti, közhasznú mûsor támogatására
(szponzorálására) közvetlenül fordított összeg."
145. §
(1) A Ttv. 3.§-a (1) bekezdésének d/ pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(A távközlési szolgáltatások közül)
"d/ nemzeti közmûsorszolgáltató által készített rádió- és televízió-mûsor
országos és regionális szórását, valamint szétosztását"
(2) A Ttv. 39. § -a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi
(3)-(5) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésre változik:"(3) E törvény
hatálybalépése elõtt alapított - a 37. § (1) bekezdésében említett -
távközlési szervezet vagy jogutódja a 3. § (1) bekezdésének d/ pontjában
foglalt távközlési szolgáltatást 1996. március 1-jétõl kezdõdõen kizárólag
koncessziós szerzõdés alapján folytathatja. A miniszter e határidõt
megelõzõen vagy azt követõen is jogosult koncessziós eljárás
lefolytatására."
(3) A Ttv. Mellékletének 12.-14. pontja helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:"12. Mûsorelosztás
A mûsorszolgáltató által elõállított jelek egyidejû, változatlan
továbbítása vezetékes (kábeles) hálózaton vagy nem mûsorszóró rádiótávközlõ
rendszeren a mûsorszolgáltató telephelyétõl, illetõleg a mûsorszétosztó
hálózat végpontjától az arra jogosult felhasználó vevõkészülékéhez, tíznél
kevesebb vevõkészülék csatlakoztatására alkalmas hálózat segítségével
történõ jeltovábbítás kivételével.13. Mûsorszétosztás
A mûsorszolgáltató által elõállított jelek vezetékes (kábeles) hálózaton,
továbbá földfelszíni vagy mûholdas nem mûsorszóró rádiótávközlõ rendszer
en, változatlanul történõ, egyidejû eljuttatása rádió és televízió mûsorszó
ró adókhoz, illetõleg mûsorelosztó hálózatokhoz.
14. Mûsorszórás
Földfelszíni vagy mûholdas rendszerrel végzett egyirányú - megfelelõ vev
õkészülékkel rendelkezõ, elvileg korlátlan számú felhasználónak szánt -
rádió-távközlési eljárás hangok, képek vagy egyéb természetû jelek továbbít
ására." (4) A Ttv. mellékletének 17. pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép: "17. Regionális mûsorszórás
Az a mûsorszórás, amelynek vételkörzetében éves átlagban több mint szá
zezer lakos vagy egy városban legalább ötszázezer lakos, de az ország nép
ességének kevesebb, mint a fele lakik." 146. §
(1) A frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény (a továbbiakban:
Ftv.) 3. §-a (1) bekezdésének g/ pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(a Kormány feladata:)
"g/ az igazgatási rádió világ- és körzeti értekezletekre a magyar álláspont
jóváhagyása."
(2) Az Ftv. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"5. § (1) A Kormány a kormányzati és a polgári célú frekvenciagazdálkodás
összhangjának biztosítására kilenc tagból álló Nemzeti Frekvencia Tanácsot
(a továbbiakban: Tanács) hoz létre.
(2) A Tanács csak a törvénynek van alárendelve, és tagjai tevékenységük
körében nem utasíthatók. A Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki, a
miniszterelnök ellenjegyzésével.
(3) A Tanács
a/ három tagját az Országos Rádió és Televízió Testület,
b/ három tagját a Kormány,
c/ egy tagját a Távközlési Érdekegyeztetõ Fórum,
d/ egy tagját a Magyar Tudományos Akadémia illetékes
tudományos osztályai
jelölik ki.
(4) A kijelölt tagokra , illetve a Tanácsra a rádiózásról és
televíziózásról szóló törvény 25. és 30.§-ában, továbbá a 32.§-ának (1)-(4)
bekezdéseiben foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell, az alábbi
eltérésekkel:
a/ a Tanács tagja lehet államtitkár és köztisztviselõ,
b/ a megüresedett helyet az erre jogosult szerv harminc napon belül köteles
betölteni,
c/ az összeférhetetlenségrõl, felmentésrõl, vagy kizárásról szóló döntéshez
a Tanács tagjai kétharmadának szavazata szükséges.
(5) A Tanács elnöke és tagja, valamint a Ptk. 685. §-ának b) pontja
szerinti közeli hozzátartozója
(a) a/mûsorszolgáltatóval, mûsorterjesztõvel, napilap vagy hetilap
kiadójával, alaptevékenységként frekvenciagazdálkodási és távközlési
szolgáltató tevékenységet folytató szervezettel vagy vállalkozással nem
állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban,
(b) nem lehet ilyen szervezet tulajdonosa (tagja, részvényese),
kuratóriumának tagja.
(6) A (5) bekezdés a/ pontja szerinti összeférhetetlenségi elõírásokat - a
közeli hozzátartozóra vonatkozó korlátozás kivételével - a tagság
megszûnését követõ hat hónapban is alkalmazni kell.
(7) A Tanács tagja politikai tevékenységet nem folytathat, politikai
nyilatkozatot nem tehet, pártban vezetõ tisztséget nem vállalhat."
(3) Az Ftv. a következõ 5/A. §-sal egészül ki:
"5/A. § (1) A Tanács a Kormány véleményezõ, javaslattevõ szerve.
(2) A Tanács a 4.§ (1) bekezdése szerint illetékes miniszterek
elõterjesztése alapján
a/ javaslatot tesz a Kormánynak
- a frekvencia-felhasználás általános elveire,
- a rádiófrekvenciás tartomány polgári és kormányzati célú megosztására,
- az igazgatási rádió világ- és körzeti értekezletekre a magyar
álláspontra,
b/ véleményezi
- a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatát,
- a két illetékes miniszter között - a frekvenciagazdálkodás körében -
felmerült vitás kérdéseket.
(3) A Tanács elnöke a vizsgált frekvenciasávok igénybevételében, az ezekkel
végzett szolgáltatásokban érdekelt szervezetek képviselõit tanácskozási
joggal meghívhatja.
(4) A Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.
Határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlõség esetében az elnök
szavazata dönt.
(5) A Tanács elnökét a frekvenciagazdálkodást érintõ kérdések tárgyalásakor
a Kormány ülésére meg kell hívni.
(6) A Tanács mûködésének rendjét maga állapítja meg, mûködésének
feltételeit a Miniszterelnöki Hivatal biztosítja.
(4) Az Ftv. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Mûsorszórási célra frekvenciakijelölést törvényben meghatározott
mûsorsugárzási szerzôdés szerint keletkezett mûsorsugárzási jogosultság ala
pján a mûsorsugárzásra jogosult vagy az azzal a mûsorsugárzás megvalósításá
ra szerzôdött távközlési szolgáltató részére lehet kiadni."
(5) Az Ftv. 12. §-a a következõ h) ponttal egészül ki:
"(A rádióengedélyt vissza kell vonni, ha)
.
.
h) a mûsorszolgáltatási jogosultság megszûnt."
(6) Az Ftv. Mellékletének 14. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"14. Mûsorszórás: földfelszíni vagy mûholdas rendszerrel végzett egy
irányú - megfelelõ vevõkészülékkel rendelkezõ, elvileg korlátlan számú
felhasználónak szánt - rádió-távközlési eljárás hangok, képek vagy egyéb
természetû jelek továbbítására."
Hatályukat vesztõ rendelkezések
147. §
(1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti :
a/ a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 2. §-ának (2) és (3)
bekezdésébõl az "és mozgósítson a társadalmi cselekvésre" szövegrész; 4. §-
ának (1) bekezdésében "a gazdálkodó szervezetek (Ptk. 685. § c) pontja)"
szövegrész, 9. §-a, a 12. § elõtti címbõl az "Az engedélyezés" szövegrész
13. és 14. §-a, 17.§-ának (2) bekezdése, 19. §-ának (4)-(6) bekezdése,
22. §-a (3) bekezdésének "illetõleg engedélyt visszavonó" szövegrésze,
továbbá 23. §-ának (2) és (3) bekezdése,
b/ a Polgári Perrendtartás módosításáról szóló 1992. évi LXVIII. törvény
19. §-a,
c/ a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény módosításáról szóló 1990. évi XI.
törvény 1., 6. §-a, 7. §-ának a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 15.
§-át módosító rendelkezésének (1) és (3) bekezdése, valamint 8. és 9. §-a,
d/ az országgyûlési képviselõk választásáról szóló 1989. évi XXXIV.
törvényt módosító 1994. évi III. törvény 7. §-a,
e/ az Szjt 50/G §-ának (5) bekezdése,
f/ a Ttv. 40. §-ának (3) bekezdése,
g/ a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 12/1986.
(IV. 22.) MT. rendelet 4. §-a, 6. §-a (1) bekezdésének az "egyéb
sajtótermék esetében az engedélyezés iránti kérelmet a kiadó" szövegrésze
és a 4. §-ra utaló szövegrésze, 6.§-a (2) bekezdésének az "engedélyezési
vagy", továbbá az "illetõleg az engedélyezés melyik szerv hatáskörébe
tartozik" szövegrésze, 7. §-ának a) pontjában a "tárgykörét" szövegrész, 8.
§-a, 11. és 12. §-a, 13. §-ának (1) bekezdésében az "az engedélyezés alá
esõ" szövegrésze és az "az engedélyt megkapta, illetve," szövegrésze, 13.
§-ának (3) bekezdése, 14. §-ában "az engedély számát" szövegrész, 17. és
18. §-a, továbbá a 19. § (1) bekezdésének elsõ mondata;
h/ a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 12/1986.
(IV.22.) MT. rendelet módosításáról szóló 58/1989. (VI.15.) MT. rendelet 7.
és 8. §-a,
i/ a Magyar Rádió és Magyar Televízió felügyeletérõl szóló 116/1989.
(XI.22.) MT. rendelet, az ennek módosításáról szóló 1/1990. (I.4.) MT.
rendelet,
j/ a nem kereskedelmi, helyi rádió- és televízió mûsort készítõ és közlõ
stúdiók alapításának engedélyezésérõl szóló 110/1993. (VII.30.)
Korm.rendelet,
k/ a helyi jellegû önálló rádió- és televízió-mûsort készítõ stúdiókról
szóló 2/1986.(IX.1.) MTH rendelkezés,
l/ a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnöke egyes rendelkezéseinek
hatályon kívül helyezésérõl, illetve módosításáról szóló 1/1993.(I. 22.)
MKM rendelet,
m/ a formanyomtatvány alkalmazásáról szóló 8/1993.(VII.30.) MKM rendelet,
valamint az ezt módosító 21/1994 (XI.17) MKM rendelet,
n/ a helyi rádió és televízió mûsorszóró adók frekvenciakijelölésérõl,
rádióengedélyezésérõl és üzemeltetési feltételeirõl szóló 18/1993.(VII.16.)
KHVM rendelet.
(2) a Magyar Rádióról és a Magyar Televízióról szóló 1047/1974 (IX. 18) MT
határozat, továbbá az ezt módosító 1063/1983. (XII.29.) MT. határozat és
91/1990. (V.2.) MT. rendelet.
148. §
E törvény hatálybalépését követõ hatvanadik napon
a) a Magyar Televízió mûsora vételének elõfizetési díjáról szóló,
33/1991.(XII.18.) PM rendelet, valamint az azt módosító 32/1993.(XII. 23.)
PM rendelet hatályát veszti;
b) az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII.
törvény mellékletének "820-11 A Magyar Televízió mûsora vételének díja
pénzügyminiszter" szövegrésze helyébe a "406-31-bõl Az 1995. január 1-
jén a Magyar Rádió és a Magyar Televízió által használt
frekvenciakészlettel végzett mûsorsugárzás díja közlekedési,
hírközlési és vízügyi miniszter" szövegrész lép.
INDOKOLÁS
a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A rádiózásról és televíziózásról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban:
Javaslat) alapvetõ célja, hogy átfogó és kizárólagosan törvényi szintû
szabályozással garantálja az Alkotmány sajtószabadságról szóló
rendelkezéseinek érvényesülését a rádió- és televízió mûsorszolgáltatásban.
I.
Az Országgyûlés 1990. július 30-án elfogadta a Magyar Rádió, Magyar Televízió
és a Magyar Távirati Iroda vezetõinek kinevezésérõl szóló törvényt. A törvény
az elõkészítés fázisában még két fõ tartalmi egységbõl épült fel: a kinevezési
rend mellett foglalkozott az intézmények társadalmi felügyeletének kérdéseivel
is. Miután kiderült, hogy rövid távon ez utóbbi kérdésben nem alakítható ki
kompromisszumos megoldás, a kormány javaslatára a képviselõk - egy új javaslat
alapján - már csak a kinevezési rend kérdéskörét szabályozták.
Lényegében ezzel egy idõben megkezdõdött a rádiózásról és televíziózásról
szóló törvényjavaslat kidolgozása. Az elõkészítõ munkában az Igazságügyi
Minisztérium mellett - elõször - bizottsági formában részt vettek a rádió és a
televízió képviselõi is. Az elõkészítés során az Országgyûlés Kulturális
Bizottságának aktív munkája révén elkészült egy kompromisszumos javaslat,
amelyet az Országgyûlés elé terjesztett a kormány. A parlamenti vita, illetve
az Alkotmányügyi Bizottság észrevételei azonban olyan irányba módosították a
tervezetet, hogy a szavazás során egyetlen képviselõ sem szavazott elfogadása
mellett.
Ezzel hosszú idõre lekerült a napirendrõl az egységes törvényi szabályozás
igénye, és bár voltak kísérletek újabb változatok beterjesztésére, ezek
eredménytelennek bizonyultak. A javaslat elvetése ugyanakkor felerõsítette
azokat a folyamatokat, amelyek a rádiózás és televíziózás területén a
kormányzati befolyás növekedéséhez vezettek és az úgynevezett médiaháború
tartós állapottá vált.
Az Alkotmánybíróság 37/1992. (VI.10) AB határozata konkrét kérdések
értelmezése mellett állást foglalt a leendõ rádiózásról és televíziózásról
szóló törvény egyes fontos elemeivel kapcsolatban. Alkotmányellenesnek
nyilvánította az 1047/1974 (IX.18.) MT határozat 6. pontját, amely a Magyar
Rádió és a Magyar Televízió felügyeletét rendezi, de nem helyezte hatályon
kívül, mert úgy vélte, hogy az alkotmányellenes állapot nem oldható fel az
intézmények felügyeletének törvényi megoldása nélkül. A határozat részletesen
foglalkozott a médiumok és a politikai intézmények kapcsolatával és kimondta,
hogy a sajtószabadság érvényesüléséhez meg kell teremteni a rádió és televízió
államtól független mûködését.
Az alkotmányi elõírások miatt nem volt lehetõség arra, hogy a ténylegesen
létezõ frekvenciamoratóriumot egészében feloldják, de a helyi rádiók és
televíziók területén kormányrendelettel módosították a korábbi szabályozást,
és megteremtették a lehetõséget a helyi, nem kereskedelmi mûsorok szórásának
engedélyezésére. Az 1994-es választásokat követõen az új kormány módosította a
helyi rádiók és televíziók engedélyezésérõl szóló kormányrendeletet és a
érintett társadalmi szervezetek részvételével felálló bizottság
közbeiktatásával kívánta korlátozni az államigazgatási eljárásban a közvetlen
kormányzati beavatkozás szerepét.
II.
A Magyar Köztársaságban a sajtószabadság érvényesülését szolgáló hatályos
törvényi szabályozást egyedül az 1990-ben módosított 1986. II. sz. törvény
tartalmaz. Ez a törvény a rádió- és televízió mûsorszolgáltatás területérõl
szûken, a valós technikai és társadalmi lehetõségek figyelembe vétele nélkül
rendelkezik. Szabályozása elavult és nem felel meg az Alkotmány
rendelkezéseinek. Ezt a hiányt nem pótolják azok a törvényi szabályozások sem
(kinevezési törvény, frekvencia törvény, távközlési törvény), amelyek a
tömegkommunikáció egyes részterületeinek mûködését rendezik, mert
megalkotásukkor nem egy egységes elvek szerint kimunkált koncepció részeként
foglalkoznak a sajtószabadság érvényesülésével, hanem csupán reagálnak egyes -
a tömegkommunikációt érintõ - részterületek szabályozási igényeire.
Az egységes törvényi szabályozás hiánya eredményezte azt, hogy a rádiózás és
televíziózás területén mára jogi és társadalmi szempontból egyaránt feszült
helyzet alakult ki, amelyet kizárólag egy új, a terület speciális jellegét
figyelembe vevõ, egységes kereteket teremtõ törvényi szabályozás oldhat fel.
A sajtó egésze, és ezen belül különösen a rádiózás és televíziózás mûködése a
politika és a közvélemény figyelmének elõterébe került, és a szabályozás
hiányosságai miatt az indokoltnak tekinthetõnél is nagyobb vitákat
gerjesztett. A Javaslat parlamenti elfogadása esetén sem várható, hogy azonnal
rendezõdnek a rádiózás, televíziózás területén zajló konfliktusok, de biztosan
állítható, hogy törvényileg rendezett keretek között a szereplõk cselekvési
lehetõségeinek egyértelmû rendezésével új helyzet teremtõdik, amelyben az
érintettek - ideértve a politikusoktól, a mûsorkészítõkön át a hallgatókig,
nézõkig terjedõ széles rétegeket - kilépnek jelenlegi "megcsontosodott"
helyzetükbõl és valódi társadalmi, piaci helyzetüknek megfelelõen mûködnek.
A kormányprogram úgy fogalmaz, hogy: "A legfontosabb és legsürgetõbb feladat
a szabad rádiózás és televíziózás törvényes feltételeinek megteremtése". A
kormányprogram részletesen foglalkozott az elkészítendõ törvényjavaslat fõbb
elemeivel és a Javaslat mielõbbi beterjesztésével. Ennek érdekében a
mûvelõdési és közoktatási-, valamint az igazságügy-miniszter felkérésére
szakértõi bizottság alakult. A bizottság által készített tervezetet a
mûvelõdési és közoktatási miniszter elõzetes szakmai és politikai vitára
bocsátotta. Az észrevételek figyelembevételével új javaslat készült.
A Javaslat tehát hosszú és alapos elõkészítõ munka során nyerte el jelenlegi
formáját. A Javaslat megfelel az Alkotmány 61. § rendelkezéseinek, az
Alkotmánybíróság ebben a tárgyban hozott határozatainak, a Magyar Köztársaság
által kihirdetett, illetõleg aláírt nemzetközi egyezményeknek.
III.
A Javaslat célja az, hogy
- hozzájáruljon a Magyar Köztársaságban megvalósult politikai
rendszerváltozás kiteljesedéséhez,
- segítse a magyar társadalom integrálódását az európai társadalmak
kulturális közösségébe,
- elõmozdítsa a magyar szellemi élet, kultúra megújhodásában, gazdagságának
és sokszínûségének gyarapításában a mûsorszolgáltatók közremûködését,
- megkönnyítse a Magyar Rádió és Magyar Televízió hegemón helyzetének
feloldását, de egyben biztosítsa, hogy a két új jogállású országos
közszolgálati mûsorszolgáltató továbbra is a magyarországi rádiózás és
televíziózás alapintézménye maradjon,
- megteremtse a tömegkommunikáció strukturált - elemeiben egymásra épülõ,
illetve egymást kiegészítõ - rendszerét,
- támogassa a rádiózás és televíziózás eszközrendszerének fejlõdését.
Ennek keretében a Javaslat
- megszünteti az Alkotmánybíróság által megállapított mulasztásos
alkotmánysértést,
- rendezi a közszolgálati rádió és televízió elnökeinek kinevezésével, az
intézmények felügyeletével kapcsolatos kérdéseket,
- szabályozza a rádiózás és televíziózás területén a mûködés feltételeit
megteremtõ szerzõdéses viszonyokat, nyilvántartási eljárásokat,
- megakadályozza a tömegtájékoztatásban a tulajdoni és az ebbõl következõ
tájékoztatási monopóliumok kialakulását.
A Javaslat átfogóan rendezi a rádiózás-televíziózás engedélyezésével,
mûködésével kapcsolatos kérdéseket, egységes rendszerként értelmezve a
magyarországi elektronikus tömegkommunikációt. Fejezetei ennek megfelelõen
elõször az átfogó, mindenkire érvényes rendelkezéseket tartalmazzák, és ezt
követik az egyes mûsorszolgáltatói típusokra vonatkozó egyedi, speciális
szabályok, külön fejezetként kezelve a Nemzeti Közmûsorszolgáltató
Közalapítványt (a továbbiakban: NKKA), illetve az egyéb mûsorszolgáltatókat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. fejezet
ÁLTALANOS RENDELKEZESEK
A törvény hatálya
(az 1.§)
A törvény hatálya kiterjed az elektronikus tömegkommunikáció valamennyi
magyarországi szereplõjére: a mûsorszolgáltatókra, mûsorsugárzókra, a
kábelhálózatokra és a vevõkészülékek üzemben tartóira.
Értelmezõ rendelkezések
(a 2.§)
A Javaslat 2.§-a a nemzetközi egyezményekkel összhangban
fogalommeghatározásokat ad. A közszolgálatiság értelmezhetõvé tétele érdekében
és hogy elkerülje a különbözõ mûsorszolgáltatók közti rangsorolást,
közmûsorszolgáltatótól a Javaslat a közhasznú mûsorok meghatározó szerepét
várja el. Így a közmûsorszolgáltató a Javaslatban meghatározott ellenõrzés
mellett maga dönti el, milyen mûsorszerkezetet alakít ki.
A Javaslat meghatározza, hogy kedvezményes lehetõségeket élvezõ nem
nyereségérdekelt magánmûsorszolgáltató az olyan mûsorszolgáltató, amely
nemzeti és etnikai vagy más kisebbségi, kulturális cél vagy hátrányos helyzetû
csoport szolgálatát vállalja, vagy a lakóhelyi közösség közéleti fórumaként
kíván szolgálni, ha a mûsorszolgáltatásból származó - elkülönítetten
nyilvántartott - pénzügyi eredményét kizárólag a mûsorszolgáltatás
folytatására, fejlesztésére használja fel.
II. fejezet
A MûSORSZOLGALTATAS ALAPELVEI ES ALTALANOS SZABALYAI
(a 3-21.§)
A mûsorszolgáltatás alapelvei és általános szabályai azokat az általános
kereteket rögzítik, amelyek között a mûsorszolgáltatók maguk határozzák meg a
mûsorszolgáltatás tartalmát. A rádiózás-televíziózás területén, a médiumok
speciális jellege miatt (korlátozottan rendelkezésre álló frekvenciák, sajátos
hatásmechanizmusok) nem elegendõ a jogrendszer általános kereteit figyelembe
venni - ahogy ez a nyomtatott sajtó területén érvényes -, hanem szükség van
további olyan szabályokra, amelyek biztosítják a tájékoztatás
kiegyensúlyozottságát, a sajtó- és szólásszabadság védelmének jogi garanciáit,
és elõírható bizonyos közfeladatok teljesítése a mûsorszolgáltató számára
közhasznú mûsorok sugárzása, hazai gyártókapacitások igénybevétele és a
magyarországi gyártású filmalkotások és zenei mûsorszámok bemutatása
tekintetében.
A reklámkorlátok és reklámtilalmak általános szabályai elsõsorban az
állampolgárok védelmét szolgálják. A nemzetközi egyezmények, az Európai Unió
rádiózást-televíziózást érintõ szabályai kimondják, hogy a reklámkorlátok nem
tekinthetõk a sajtószabadság érvényesülését korlátozó intézkedéseknek. A
reklám szabályozás jelenlegi magyarországi rendszere alkalmatlan arra, hogy a
rádiós, televíziós reklámozást a nemzetközileg elfogadott keretek közé
szorítsa. A reklámozási keretek meghatározása ugyanakkor a mûsorszolgáltatók
gazdasági forrásait is behatárolja és egyértelmûvé teszi. Esetleg indokoltnak
tûnõ további korlátozások, pl. bizonyos termékek reklámozásának vagy a
szponzorálásnak a megtiltása oly módon szûkítenék be a reklámpiacot, hogy
milliárdos nagyságrendû forrásokat vonnak el errõl a területrõl, anélkül, hogy
más források rendelkezésre állnának. A Javaslat a kereskedelmi
mûsorszolgáltatók esetében egy órában kilenc percnyi - a közvetlen
ajánlatokkal együtt tizenkét percnyi - reklámozást enged és korlátozza a
mûsorok reklámmal megszakíthatóságát. A közmûsorszolgáltatók esetében
szigorúbb szabályok érvényesülnek: alkoholtartalmú ital, dohány nem
reklámozható. (A közmûsorszolgáltatókra vonatkozó reklám- és szponzorálási
szabályok az V. fejezetben, az 53-54.§-ban találhatók.)
A szponzorálás szabályozása lényegében hasonló elveket követ, azzal a
különbséggel, hogy itt gondot kell fordítani a sajátos, indirekt megjelenési
formára, a reklámoktól való egyértelmû elhatárolásra.
A kiegészítõ és értéknövelõ szolgáltatások azt a technikai lehetõséget
használják ki, hogy a mûsorszórásra, mûsorszétosztásra használt frekvenciák
további - a mûsort kiegészítõ vagy attól független - információk továbbítására
is alkalmasak. A Javaslat ennek kihasználási lehetõségét elsõként a
mûsorszolgáltató számára biztosítja, mert így a mûsorhoz kapcsolódóan tágabb
lehetõségei nyílnak (többnyelvû mûsorok, kiegészítõ információk). Ugyanakkor
nem elhanyagolható szempont, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak a piaci
értékesítése a reklámok és támogatások mellett kiegészítõ forrás lehetõséget
biztosít a mûsorszolgáltatónak.
III. fejezet
ORSZAGOS RADIO ES TELEVIZIO TESTÜLET
(a 22-41.§)
Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) jogállását és
feladatait tekintve a magyarországi tömegkommunikációs szféra legmagasabb
szintû szervezete. Feladata az Alkotmány 61.§-ában meghatározott elvek
érvényesítése mellett az, hogy általános értelemben biztosítsa a magyarországi
mûsorszolgáltatás feltételeit, ellenõrizze a mûsorszolgáltatás szabályainak
betartását. Jogköre ugyanakkor nem csorbítja a Nemzeti Közmûsorszolgáltató
Közalapítvány jogait a nemzeti közmûsorszolgáltatók irányítása felett.
A rádiós és a televíziós mûsorszolgáltatás egy ország tömegtájékoztatási
rendszerében kiemelkedõen fontos szerepet tölt be. Nemzetközi tapasztalatok
bizonyítják, hogy ezt a szerepet csak független, kizárólag a törvényeknek
alárendelt testület közremûködésével tudja betölteni.
A Testület függetlenségének garanciáit a Javaslat úgy teremti meg, hogy:
- a Testület az Országgyûlés szerve,
- mûködésének költségeit nem a központi költségvetés, hanem a Javaslattal
létrehozandó Mûsorszolgáltatási Alap fedezi,
- a Testület tagjainak jelölésében, megválasztásában és felmentésében az
Országgyûlés rendelkezik jogosítványokkal,
- mellérendelt, egyenrangú társként mûködik együtt azokkal az állami
szervekkel, amelyek szerepet játszanak a mûsorszolgáltatás
intézményrendszerén belül, valamint a kapcsolódó területeken.
A Javaslat biztosítja, hogy az öt tagból álló Testület két tagja a mindenkori
kormányzó párt(ok), két tagja az ellenzéki pártok jelöltjei közül kerüljön ki.
A Testület tagjait az Országgyûlés választja meg, elnökét a köztársasági elnök
nevezi ki, öt évre, a miniszterelnök ellenjegyzésével. Az elnöki hatáskör a
Testület képviselete mellett kizárólag a véleményegyenlõség, illetve a
mûködésképtelenség esetén elõálló döntõbírói szerepre korlátozódik. A tagok
választási módja, továbbá a Testület mûködési rendje biztosítja, hogy a tagok
aktív közremûködése mellett a Testület egésze nem tud politikai csoportok
befolyása alá kerülni.
A testület tagjainak kiválasztásánál a szakmai alkalmasság mellett külön
figyelmet kell fordítani politikai, gazdasági függetlenségükre. A javaslat az
összeférhetetlenségi szabályokat tételesen - a megbízási idõn túlnyúlóan is -
felsorolja.
A Testület fontos feladata, hogy közremûködjön a rádiózást és televíziózást
szolgáló frekvenciák társadalmi hasznosításában. Mivel a mûsorszolgáltatáshoz
igénybe vehetõ frekvenciák összefüggenek a teljes frekvencia tartomány
alakításával, a Javaslat meghatározza a Testület és a frekvenciagazdálkodásért
és tervezésért felelõs szervek együttmûködésének rendjét és - a
frekvenciagazdálkodásról szóló törvénynek a Nemzeti Frekvencia Tanácsra
(Tanács) vonatkozó rendelkezéseinek módosításával - biztosítja a Testület
által kijelölt személyek részvételét a Tanács munkájában.
A Testület alakítja ki a magyarországi mûsorszolgáltatás végzésére vonatkozó
pályázati rendszert, bírálja el az egyes pályázatokat. Közhitelû
nyilvántartást vezet a magyarországi mûsorszolgáltatásokról. A
mûsorszolgáltatási jogosultságot földfelszíni mûsorszórás esetén a Testülettel
kötött szerzõdéssel, más esetekben bejelentéssel lehet szerezni. A
mûsorszolgáltatási jogosultság megszûnése a szerzõdés lejárta mellett, a
szerzõdés felbontásával, illetve a nyilvántartásból való törléssel szûnik meg.
A Javaslat alapvetõ társadalmi értéknek tartja a kiegyensúlyozott
tájékoztatást. Ezért és a mûsorszolgáltatás törvényben meghatározott elvei
érvényesülésének elõsegítésére, illetve ellenõrzésére Társadalmi
Panaszbizottságot hoz létre. A Társadalmi Panaszbizottság mindenekelõtt a
nagyközönség fóruma, a hallgatók és nézõk mûsorszolgáltatokkal szembeni
kifogásainak törvény szerinti kivizsgálója. A Társadalmi Panaszbizottságba
minden legalább egy esztendeje mûködõ, a közmûsorszolgáltatással szolgált
érdekekkel kapcsolatban álló társadalmi szervezet jogosult képviselõt jelölni.
Ez biztosítja a tájékoztatás kiegyensúlyozottsága elvének védelmét és azt,
hogy a vallási meggyõzõdések és a kiskorúak személyiségfejlõdése ne sérüljön a
mûsorszolgáltatás során. A Társadalmi Panaszbizottság háromtagú tanácsokban
jár el; az eljáró tanács két tagja a társadalmi szervezetek képviselõi közül
kerül ki, harmadik tagja jogász. A Társadalmi Panaszbizottság határozata ellen
a mûsorszolgáltató jogorvoslatért a Testülethez, ezt követõen a bírósághoz
fordulhat. Az egyoldalú kereseti lehetõséget az indokolja, hogy a megszólalási
jogot önmagában nem lehet alanyi jogként értelmezni, jogi következményekkel
pedig csak a mûsorszolgáltató sújtható. Ugyanakkor az állampolgárok számára
továbbra is - a Társadalmi Panaszbizottsághoz beadott kérelemtõl függetlenül -
nyitva állnak a hagyományos eljárási lehetõségek (sajtó-helyreigazítás,
személyiségi jogi per, becsületsértés és rágalmazás miatti büntetõ eljárás).
IV. Fejezet
A MûSORSZOLGALTATASOK TAMOGATASANAK RENDSZERE
(a 42-50.§)
A Javaslat szerinti Mûsorszolgáltatási Alap (a továbbiakban: Alap) célja a
Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió (a nemzeti
közmûsorszolgáltatók) és általában a közhasznú mûsorszámok készítésének,
továbbá a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók tevékenységének támogatása,
valamint a Testület és az NKKA pénzügyi függetlenségének biztosítása.
Az Alap forrásai közül a legjelentõsebb tétel a nagyközönség által fizetendõ
készülék-üzembentartási díj. Ez váltja fel a jelenlegi elõfizetõi díjat, amely
díjjal 1996. december 31-ig azonos összegû terhet ró a lakosságra. A Javaslat
biztosítja, hogy a hetven éven felüli személyek és a szociálisan rászorulók
mentesüljenek a díj fizetése alól.
További forrásokat jelent a mûsorszolgáltatók által fizetendõ külön
mûsorszolgáltatási díj, illetve a kábelüzemeltetõk mûsorelosztási
nyilvántartási hozzájárulása. A mûsorszolgáltatáshoz kapcsolódó befizetések
így nem kerülnek ki a mûsorszolgáltatási rendszerbõl, hanem hozzájárulnak a
közhasznú mûsorszámok minél szélesebb választékának létrehozásához.
Az Alappal a Testület rendelkezik, az Alap kezelõje - az elkülönített állami
pénzalapokra vonatkozó szabályoknak megfelelõen - a Mûvelõdési - és
Közoktatási Minisztérium.
A nemzeti közmûsorszolgáltatók mûködésének pénzügyi feltételeit - a számos
európai országban alkalmazott vegyes rendszerhez hasonlóan - a Javaslat az
alábbiak szerint javasolja rendezni:
A készülék-üzembetartási díj ötvenkilenc és fél százaléka a Magyar Televíziót,
húsz százaléka a Magyar Rádiót és tíz százaléka a Duna Televíziót illeti meg.
További bevételi forrást jelent a reklám, amit a közmûsorszolgáltatók
fokozatosan egyre rövidebb idõben végezhetnek, míg az Európai Unió
irányelveivel a reklámozásra fordítható idõ összhangba nem kerül. A
közmûsorszolgáltatónak a költségvetésbõl is származik bevétele: a költségvetés
fedezi a közmûsorszolgáltatók mûsorterjesztési költségeit (becsülhetõ összege
3-3,5 milliárd Ft), valamint a szociális okból a készülék-üzembentartási díj
alól mentesítettek után a készülék-üzembentartási díjat. Az üzembentartási díj
alól mentesülõk díját a költségvetés az Országgyûlés fejezetben, átalány
formájában biztosítja a Mûsorszolgáltatási Alap számára (becsülhetõ összege 2
milliárd forint). A költségvetés az üzembentartási díj - minden bizonnyal
befolyó - 50 százaléka mértékéig vállal fedezetet, és az e fölötti
összegekre csak a beszedés mértékének figyelembevételével - mintegy
premizálásként - vállal garanciát, azzal, hogy az ötven százalék feletti be
nem fizetett összeget a beszedés sikerességének arányában (becsülhetõen
legfeljebb 1 milliárd Ft-tal) kipótolja.
Amennyiben az üzembentartási díj beszedése eléri az ötven százalékot, úgy a
költségvetés terhei nem haladják meg a jelenlegi kiadásokat. Ez a megoldás két
szempontból elõnyös: az üzembentartási díj, illetve a hatósági áras
mûsorsugárzási díj megváltoztatása nélkül ezek a terhek nem növekedhetnek,
másrészt a mûsorszolgáltatói piac megteremtésével a költségvetés újabb
vállalkozói adóbevételekhez jut.
A pusztán gazdasági meggondolások mellett ez a megoldás jobban megfelel annak
az elvárásnak, hogy a közmûsorszolgáltatók gazdaságilag ne legyenek
kiszolgáltatva a politikai pártok, a kormány akaratának.
A törvénynek a költségvetést érintõ egyéb hatásai nincsenek: az intézmények
átalakulása, a Testület és az NKKA létrehozása az átmenetet biztosító
kölcsönök kivételével nem igényel költségvetési pénzt.
A nemzeti közmûsorszolgáltatók a törvényben megfogalmazott keretek között
vállalkozási tevékenységet végezhetnek. Nyereségüket azonban kizárólag a
közmûsorszolgáltatás folytatására, illetve vállalkozásaik fejlesztésére
fordíthatják.
V. Fejezet
A KÖZMûSORSZOLGALTATOK ES A NEMZETI KÖZMûSORSZOLGALTATO KÖZALAPITVANY
1. cím
Közmûsorszolgáltatók
(az 51-55.§)
A Javaslat külön fejezetben foglalkozik a közmûsorszolgáltatókkal. A Javaslat
közmûsorszolgáltatóként a Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna
Televíziót, mint nemzeti közmûsorszolgáltatót nevesíti, de más
mûsorszolgáltatók számára is adott a lehetõség, hogy a törvényben
meghatározott feltételek teljesítése esetén õket a Testület
közmûsorszolgáltatóknak nyilvánítsa.
A közmûsorszolgáltató kötelessége, hogy közhasznú mûsorszámok olyan
választékát és mennyiségét nyújtsák a lakosságnak, amely már önmagában is
egyfajta minimuma a törvényben foglalt alapelvek teljesülésének. Különös
figyelmet fordít a kiskorúak fejlõdését szolgáló mûsorszámok bemutatására, a
kulturális sokszínûség érvényesülésére, a vallási, nemzeti, etnikai kultúrák
értékeinek megjelenítésére, az életkoruk, testi vagy szellemi-lelki állapotuk,
társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok
számára fontos információk elérhetõvé tételére.
A közmûsorszolgáltatók (továbbá szinte azonos elõírásokkal a Magyar Televízió
második csatornájának sugárzására használt frekvenciákat elnyerõ pályázó) a
tartalmi követelmények mellett köteles betartani azokat a gyártási arányokat
is (magyarországi, illetve európai gyártású mûsorok aránya, továbbá a hazai
külsõ gyártók bevonása) amelyek biztosíthatják a magyarországi mûsorgyártás, a
film- és zeneipar fejlõdését.
A közmûsorszolgáltató mûködését nem a médiapiac nyereségelve szabályozza, így
mûsorszerkezetének kialakításában is a hangsúly a közhasznú mûsorszámok
bemutatására tevõdik.
A közmûsorszolgáltató mûsorszerkezete, a nemzeti közmûsorszolgáltatók
finanszírozási rendszere indokolja azt a szabályozási módot, hogy a
közmûsorszolgáltató - noha nem nélkülözheti a reklámozásból származó
bevételeket - csak korlátozottabban férhet hozzá reklámpiaci bevételekhez
(óránként tíz százalék), mint a magántulajdonban álló kereskedelmi
mûsorszolgáltatók (óránként tizenöt, illetve a közvetlen ajánlatokkal együtt
húsz százalék). A reklámpiac ilyen típusú felosztása, mind a mûsorfolyam
egészének jellege, mind a finanszírozási források szempontjából azt szolgálja,
hogy az eddigiekhez képest világosabban tagolt és a strukturált rendszer
alakulhasson ki, amelyben jobban elkülönülnek a kereskedelmi, illetve nem
kereskedelmi alapon mûködõ mûsorszolgáltatók.
A Javaslatban a nemzeti közmûsorszolgáltatók esetében fokozatosan bevezetendõ
reklámkorlátozás becslések szerint a közmûsorszolgáltatók reklámpiaci
részesedését az eddigi, gyakorlatilag száz százalékhoz képest 30-40 százalékra
csökkenti. Az így felszabaduló források teremtik meg a vállalkozási alapon
mûködõ mûsorszolgáltatók megjelenését.
Közmûsorszolgáltatási Szabályzat
(55.§)
Minden közmûsorszolgáltató a mûködését a közmûsorszolgáltatási szabályzat (a
továbbiakban: Szabályzat) keretei között végzi. A Szabályzatot a
közmûsorszolgáltató maga alkotja meg. A nemzeti közmûsorszolgáltatók esetében
a Szabályzatot - a közmûsorszolgáltató elnöke elõterjesztése alapján az NKKA
Kuratóriuma fogadja el, a Testület véleményének kikérése után. A megalkotott
Szabályzatot a Testület törvényességi szempontból felülvizsgálja és szükség
esetén átdolgozásra hívja fel a közmûsorszolgáltatót. Ez a megoldás
biztosíthatja, hogy a Szabályzat a közmûsorszolgáltató mûködésével
összhangban, a kommunikációpolitikai feladatok figyelembevételével valódi
kereteket biztosítson a közpénzekbõl (is) mûködtetett mûsorszolgáltatók
számára.
2. cím
A nemzeti közmûsorszolgáltatásra vonatkozó külön szabályok
Nemzeti közmûsorszolgáltatás
(56-60.§)
A Javaslat meghatározza a nemzeti közmûsorszolgáltató által nyújtandó országos
közmûsorszolgáltatásokat és az azokhoz biztosítandó terjesztési lehetõségeket.
A Javaslat különleges közfeladatokként írja elõ a nemzeti közmûsorszolgáltatók
számára a nemzeti és etnikai kisebbségi mûsorok szolgáltatását és a
tevékenységük során birtokukba került kulturális értékek és történelmi
jelentõségû dokumentumok archiválását.
A Nemzeti Közmûsorszolgáltató Közalapítvány
(61-62.§)
Az Alkotmánybíróság határozata szerint csak az a jogi megoldás tekinthetõ
alkotmányosnak, amely kizárja a közmûsorszolgáltatók közvetett vagy közvetlen
függését a költségvetéstõl, és biztosítja a közmûsorszolgáltatók számára
szükséges gazdasági és mûködési önállóságot. Ezért a nemzeti
közmûsorszolgáltatás céljainak érvényesítésére, a nemzeti közmûsor-
szolgáltatók állami szervektõl való függetlenségének biztosítására az
Országgyûlés létrehozza az NKKA-t, s ezzel párhuzamosan a Hungária Televízió
Alapítvány egyesíti az NKKA-ba.
Az NKKA tulajdonába kerül a Magyar Rádió és Magyar Televízió vagyona, a Duna
TV Rt. részvényei. Az NKKA kuratóriuma elsõsorban a közmûsorszolgáltatók
gazdálkodása, a jelentõs gazdasági értékû szerzõdések körében gyakorolhatja
tulajdonosi jogait, a mûsorszerkesztésbe és a közmûsorszolgáltatók belsõ,
személyzeti kérdéseibe nem szólhat bele. A Kuratórium ugyanakkor ellenõrzi a
Közmûsorszolgáltatási Szabályzat érvényesülését is mindhárom
közmûsorszolgáltatónál.
Az NKKA kezelõ szerve a négy tagból és elnökbõl álló kuratórium. Tagjainak
választására, elnökének megbízására, valamint mûködési rendjére a Testület
tagjainak és elnökének megválasztásáról, illetve mûködésérõl szóló szabályok
az irányadóak.
A közalapítvány maga nem végez közszolgáltatást, tevékenysége a feladat
ellátásának megszervezésére, a szolgáltatás folyamatosságának biztosítására,
az ezzel kapcsolatos szerzõdések megkötésére, illetve a finanszírozással
felmerülõ feladatok elvégzésére irányul.
Az NKKA bevételei:
- a vagyon hozadéka,
- a közalapítvány céljára befizetett pénzeszközök,
- az üzemben tartási díj NKKA-t megilletõ része.
Az NKKA fõbb jogosítványai:
- a nemzeti közmûsorszolgáltatók elnökeinek kinevezése és felmentése,
- a nemzeti közmûsorszolgáltatók gazdálkodásának ellenõrzése,
- az éves gazdálkodás jóváhagyása,
- az éves mérleg jóváhagyása,
- a száz millió forint feletti hitelfelvételek elõzetes jóváhagyása,
- az egybeszámítottan háromszáz millió forint feletti szerzõdési értékû
ügyletek jóváhagyása,
- elõzetes tárgyalási felhatalmazás az egymilliárd forint feletti
ügyletekre.
Az NKKA-t külön országgyûlési határozat hozza létre. Az erre vonatkozó
országgyûlési határozati javaslatot a Javaslat 1. számú melléklete
tartalmazza.
A Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió
(63-72.§)
A Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetési intézménybõl közhasznú
társasággá alakul, a Duna Televízió pedig a törvény hatálybalépése után
továbbra is részvénytársasági formában mûködik.
A Magyar Rádió közhasznú társaság és a Magyar Televízió közhasznú társaság
megalakulásáról külön országgyûlési határozat rendelkezik. Az ezekre vonatkozó
határozati javaslatot a Javaslat 2-3. melléklete tartalmazza.
A közmûsorszolgáltatók elnökeit az NKKA kuratóriuma pályázat útján
(megalakulásától számított hatvan napon belül) - a Testület értékelésének
figyelembevételével - választja meg, az elnökök megbízatása öt évre szól.
Az elnökök fõbb feladatai:
- a közhasznú társaságok illetve a részvénytársaság egyszemélyi felelõs
vezetõi,
- döntenek a mûsorrendrõl, a gazdálkodási rendrõl, a szervezeti
felépítésrõl,
- elõterjesztik a Közmûsorszolgáltatási Szabályzatot és elfogadása után
gondoskodnak a végrehajtásáról,
- meghatározzák és jóváhagyásra benyújtják az intézmény gazdálkodási tervét,
A nemzeti közmûsorszolgáltató gazdálkodása
(73-74.§)
A Javaslat lehetõvé teszi, hogy a nemzeti közmûsorszolgáltatók az õket
megilletõ, szerzõi jogosultság alapjául szolgáló mûveket kölcsönösen, térítés
nélkül felhasználhassák. A Javaslat rendelkezései csökkentik az esélyét a
nemzeti közmûsorszolgáltatók gazdálkodása során elõfordulható visszaéléseknek.
A nemzeti közmûsorszolgáltató mûsorára vonatkozó külön rendelkezések
(75-76.§)
A Javaslat különleges közfeladatként elõírja a magyarországi és európai
gyártású mûsorszámoknak a mûsoridõ ötvenegy illetve összesen hetven
százalékában történõ bemutatását.
VI. Fejezet
MûSORSZOLGALTATASI JOGOSULTSAG
(77-116.§)
A Javaslat meghatározza, hogy mely személyek illetve szervezetek nem lehetnek
jogosultak mûsorszolgáltatásra.
Mûsorszolgáltatási jogosultságot a Javaslat szerint - a sajtószabadság rádiós,
televíziós eszközeihez történõ egyenlõ esélyû hozzáférés biztosítása érdekében
részletesen szabályozott - nyilvános pályázati eljárás keretében kötött
mûsorszolgáltatási szerzõdés vagy nyilvántartásba vétel útján lehet szerezni.
A földi frekvenciák korlátozottsága teszi szükségessé, hogy ezt a
jogosultságot csak speciális eljárás során lehessen megszerezni. Ez az eljárás
a nemzetközi egyezmények szerint nem jelenti a sajtószabadság korlátozását. A
három nemzeti közmûsorszolgáltató a törvény erejénél fogva szerzi meg a
jogosultságot. A mûsorszolgáltatás alapelveit és általános szabályait -
függetlenül attól, hogy a mûsor terjesztése milyen úton történik - a javaslat
egységesen kívánja alkalmazni.
A pályázati kiírás normatív jellegû, azaz a kiírt feltételek teljesítésének
valószínûsítése és a törvényi feltételek megléte esetén ha csak egy pályázó
jelentkezett, a Testület megköti vele a szerzõdést. Ha azonos mûsorsugárzási
lehetõségre több pályázó jelentkezik és pályázatuk megfelel a kiírási
feltételeknek a pályázók közötti megegyezés hiányában - a Testület a
nyilvánosságra hozott értékelési elvek figyelembevételével dönt. A Javaslat a
95.§-ban külön rendelkezik a Magyar Televízió 2. csatornája, illetve a
Danubius Rádió mûsorának sugárzására használt frekvenciakészlet
igénybevételével mûködõ mûsorszolgáltatási jogosultság pályáztatásáról, és
egyösszegben megállapított térítés fizetését írja elõ ezeknek a kedvezõ
mûsorszolgáltatási jogosultságoknak az elnyeréséért. A térítés összegének 50%-
a a Mûsorszolgáltatási Alapba, 50%-a a Hírközlési Alapba fog befolyni a
Javaslat szerint, és a Hírközlési Alap ebbõl származó bevételét a mûsorszórás
fejlesztésére kell fordítani. A Javaslat 95.§-a rendelkezik a Magyar Televízió
2. csatornájának sugárzására használt frekvenciakészlet igénybevételével
mûködõ mûsorszolgáltatásra vonatkozó különleges kötelezettségekrõl is, amelyek
csaknem a nemzeti közmûsorszolgáltatókkal azonos mértékû közfeladat
teljesítését írják elõ a legkedvezõbb mûsorszolgáltatási jogosultság elnyerõje
számára.
A Javaslat rendelkezik az ideiglenes sugárzás feltételeirõl, a
frekvenciakijelölésrõl és az üzemeltetési feltételekrõl. A Javaslat 101.§-a a
jogosultság idõtartamát televízió esetében legfeljebb 10 évben, rádió esetében
legfeljebb 7 évben szabja meg, ami a mûsorszolgáltatók kérelmére pályázat
nélkül egy ízben 5 évre megújítható. A Javaslat 102.§-a biztosítja, hogy a
mûsorszolgáltatók hálózatba kapcsolódása csak a mûszaki feltételek
teljesítésének hiánya esetén legyen megtagadható. A Javaslat rendelkezik a
jogosultság átruházásának feltételeirõl, a frekvenciacsere és a
szerzõdésmódosítás lehetõségérõl.
A mûsorszolgáltatási szerzõdésben foglalt feltételek megszegése esetén a
Testület polgári jogi jogkövetkezményeket érvényesít, ideértve az azonnali
hatályú felmondást.
Mûsorelosztó rendszeren végzett mûsorszolgáltatás esetében a Testület és a
mûsorszolgáltató közötti jogviszonyt nem szerzõdés, hanem bejelentés hozza
létre, amelynek nyilvántartásbavételét csak a törvényi feltételek hiánya
esetén lehet megtagadni.
A mûsorszolgáltatási jogosultság és felelõsség szempontjából a javaslat
megkülönbözteti a mûsorszolgáltatót és a mûsorelosztót. A mûsorszolgáltató az,
aki a mûsor tartalmát meghatározni képes. A mûsorszolgáltató, mint a
szolgáltatásra jogosult, a mûsorért felelõsséggel tartozik. A mûsorelosztó az
a szervezet (jelenleg leggyakrabban a kábelhálózat üzemeltetõje), mely a
vevõkészülékhez, az adással egyidõben és változtatás nélkül eljuttatja a
mûsort. Ennek megfelelõen annak a mûsorelosztónak, mely nem avatkozhat a mûsor
tartalmába, azért felelõssége sem lehet. A mûsorban foglalt tartalomért, a
mûsorszolgáltatás általános és speciális szabályaiért az üzemeltetõt nem
terheli felelõsség, ha azt a mûsor változtatása nélkül terjeszti.
Jogosulatlanul végzett mûsorszolgáltatás esetén a felelõssel szemben a
Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeres összegének megfelelõ
bírságot szabhat ki, amelyet az Alapba kell megfizetni. A bírságoló határozat
bíróság elõtt megtámadható.
VII. Fejezet
A TULAJDONRA VONATKOZO SZABALYOK
(117-123.§)
Alapvetõ társadalmi érdek, hogy a mûsorszolgáltatás területén ne alakuljanak
ki olyan monopóliumok, amelyek sérthetik az objektív és sokoldalú tájékoztatás
és tájékozódás lehetõségének érvényesülését.
A javaslat ezért korlátozza
- a külföldi tulajdonos által megszerezhetõ tulajdonrész nagyságát,
- számszerûen meghatározza, hogy a különbözõ vételkörzetû
mûsorszolgáltatások jogosultja hány mûsorszolgáltatóban szerezhet
többségi tulajdont, illetve befolyásoló részesedést,
- az elektronikus és a nyomtatott sajtó kereszttulajdonlása révén
létrejöhetõ vélemény-monopóliumok kialakulásának megakadályozása céljából
a javaslat kizárja az országos napi és hetilapok kiadóit abból a
lehetõségbõl, hogy országos földi sugárzású mûsorszolgáltatóban
befolyásoló részesedést, illetve a hetilapok esetében többségi tulajdont
szerezhessenek és ezt értelemszerûen érvényesíti a körzeti és helyi lapok
esetében is.
VIII. Fejezet
EGYEB RENDELKEZESEK
(124-126.§)
A Javaslat rendelkezik az országgyûlési közvetítés mûszaki feltételeinek
korszerûsítésérõl és a nemzeti közmûsorszolgáltatások frekvenciakészletének
meghatározásáról.
IX. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
(127-148.§)
A jelenlegi alkotmányellenes helyzet mielõbbi felszámolása érdekében a
Javaslat szerint a törvény a kihirdetését követõ hónap elsõ napján hatályba
lép. Kivételt képeznek azok a rendelkezések, amelyek esetében a
jogalkalmazásra való felkészüléshez ennél hosszabb idõt szükséges biztosítani,
illetõleg az NKKA Kuratóriuma, valamint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió
közhasznú társaság megalakulásával összefüggõ szabályok, amelyek
alkalmazhatóságának feltétele a létesítésükrõl szóló országgyûlési határozat
elfogadása.
Az átmeneti rendelkezések biztosítják egyebek mellett a Magyar Rádió és a
Magyar Televízió munkatársai korábbi közalkalmazotti jogviszonyának
munkaviszonnyá átalakulását és az eddig kiadott stúdióengedélyek érvényességét
addig, amíg a mûsorszolgáltatók az új törvény szerinti mûsorszolgáltatási
szerzõdések alapján folytathatják mûködésüket.
Az új törvénnyel való összhang biztosítása érdekében több jogszabályt
módosítani szükséges, így a Polgári Perrendtartás sajtó-helyreigazítási
eljárásra vonatkozó szabályait, a szerzõi jogi törvényt, a sajtótörvényt, a
választási kampányokra vonatkozó rendelkezéseket illetõen a választójogi
törvényt, a közszolgáltatási tájékoztatási eszközök vezetõinek kinevezési
rendjérõl szóló törvényt, a tisztességtelen piaci magatartásról szóló
törvényt, a koncesszióról szóló törvényt, a társasági adóról szóló törvényt, a
távközlési törvényt és a frekvencia törvényt. Ez utóbbi törvénymódosítás
legfontosabb eleme a Nemzeti frekvencia Tanács összetételének már említett
újraszabályozása.
INDOKOLÁS
a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A rádiózásról és televíziózásról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban:
Javaslat) alapvetõ célja, hogy átfogó és kizárólagosan törvényi szintû
szabályozással garantálja az Alkotmány sajtószabadságról szóló
rendelkezéseinek érvényesülését a rádió- és televízió mûsorszolgáltatásban.
I.
Az Országgyûlés 1990. július 30-án elfogadta a Magyar Rádió, Magyar Televízió
és a Magyar Távirati Iroda vezetõinek kinevezésérõl szóló törvényt. A törvény
az elõkészítés fázisában még két fõ tartalmi egységbõl épült fel: a kinevezési
rend mellett foglalkozott az intézmények társadalmi felügyeletének kérdéseivel
is. Miután kiderült, hogy rövid távon ez utóbbi kérdésben nem alakítható ki
kompromisszumos megoldás, a kormány javaslatára a képviselõk - egy új javaslat
alapján - már csak a kinevezési rend kérdéskörét szabályozták.
Lényegében ezzel egy idõben megkezdõdött a rádiózásról és televíziózásról
szóló törvényjavaslat kidolgozása. Az elõkészítõ munkában az Igazságügyi
Minisztérium mellett - elõször - bizottsági formában részt vettek a rádió és a
televízió képviselõi is. Az elõkészítés során az Országgyûlés Kulturális
Bizottságának aktív munkája révén elkészült egy kompromisszumos javaslat,
amelyet az Országgyûlés elé terjesztett a kormány. A parlamenti vita, illetve
az Alkotmányügyi Bizottság észrevételei azonban olyan irányba módosították a
tervezetet, hogy a szavazás során egyetlen képviselõ sem szavazott elfogadása
mellett.
Ezzel hosszú idõre lekerült a napirendrõl az egységes törvényi szabályozás
igénye, és bár voltak kísérletek újabb változatok beterjesztésére, ezek
eredménytelennek bizonyultak. A javaslat elvetése ugyanakkor felerõsítette
azokat a folyamatokat, amelyek a rádiózás és televíziózás területén a
kormányzati befolyás növekedéséhez vezettek és az úgynevezett médiaháború
tartós állapottá vált.
Az Alkotmánybíróság 37/1992. (VI.10) AB határozata konkrét kérdések
értelmezése mellett állást foglalt a leendõ rádiózásról és televíziózásról
szóló törvény egyes fontos elemeivel kapcsolatban. Alkotmányellenesnek
nyilvánította az 1047/1974 (IX.18.) MT határozat 6. pontját, amely a Magyar
Rádió és a Magyar Televízió felügyeletét rendezi, de nem helyezte hatályon
kívül, mert úgy vélte, hogy az alkotmányellenes állapot nem oldható fel az
intézmények felügyeletének törvényi megoldása nélkül. A határozat részletesen
foglalkozott a médiumok és a politikai intézmények kapcsolatával és kimondta,
hogy a sajtószabadság érvényesüléséhez meg kell teremteni a rádió és televízió
államtól független mûködését.
Az alkotmányi elõírások miatt nem volt lehetõség arra, hogy a ténylegesen
létezõ frekvenciamoratóriumot egészében feloldják, de a helyi rádiók és
televíziók területén kormányrendelettel módosították a korábbi szabályozást,
és megteremtették a lehetõséget a helyi, nem kereskedelmi mûsorok szórásának
engedélyezésére. Az 1994-es választásokat követõen az új kormány módosította a
helyi rádiók és televíziók engedélyezésérõl szóló kormányrendeletet és a
érintett társadalmi szervezetek részvételével felálló bizottság
közbeiktatásával kívánta korlátozni az államigazgatási eljárásban a közvetlen
kormányzati beavatkozás szerepét.
II.
A Magyar Köztársaságban a sajtószabadság érvényesülését szolgáló hatályos
törvényi szabályozást egyedül az 1990-ben módosított 1986. II. sz. törvény
tartalmaz. Ez a törvény a rádió- és televízió mûsorszolgáltatás területérõl
szûken, a valós technikai és társadalmi lehetõségek figyelembe vétele nélkül
rendelkezik. Szabályozása elavult és nem felel meg az Alkotmány
rendelkezéseinek. Ezt a hiányt nem pótolják azok a törvényi szabályozások sem
(kinevezési törvény, frekvencia törvény, távközlési törvény), amelyek a
tömegkommunikáció egyes részterületeinek mûködését rendezik, mert
megalkotásukkor nem egy egységes elvek szerint kimunkált koncepció részeként
foglalkoznak a sajtószabadság érvényesülésével, hanem csupán reagálnak egyes -
a tömegkommunikációt érintõ - részterületek szabályozási igényeire.
Az egységes törvényi szabályozás hiánya eredményezte azt, hogy a rádiózás és
televíziózás területén mára jogi és társadalmi szempontból egyaránt feszült
helyzet alakult ki, amelyet kizárólag egy új, a terület speciális jellegét
figyelembe vevõ, egységes kereteket teremtõ törvényi szabályozás oldhat fel.
A sajtó egésze, és ezen belül különösen a rádiózás és televíziózás mûködése a
politika és a közvélemény figyelmének elõterébe került, és a szabályozás
hiányosságai miatt az indokoltnak tekinthetõnél is nagyobb vitákat
gerjesztett. A Javaslat parlamenti elfogadása esetén sem várható, hogy azonnal
rendezõdnek a rádiózás, televíziózás területén zajló konfliktusok, de biztosan
állítható, hogy törvényileg rendezett keretek között a szereplõk cselekvési
lehetõségeinek egyértelmû rendezésével új helyzet teremtõdik, amelyben az
érintettek - ideértve a politikusoktól, a mûsorkészítõkön át a hallgatókig,
nézõkig terjedõ széles rétegeket - kilépnek jelenlegi "megcsontosodott"
helyzetükbõl és valódi társadalmi, piaci helyzetüknek megfelelõen mûködnek.
A kormányprogram úgy fogalmaz, hogy: "A legfontosabb és legsürgetõbb feladat
a szabad rádiózás és televíziózás törvényes feltételeinek megteremtése". A
kormányprogram részletesen foglalkozott az elkészítendõ törvényjavaslat fõbb
elemeivel és a Javaslat mielõbbi beterjesztésével. Ennek érdekében a
mûvelõdési és közoktatási-, valamint az igazságügy-miniszter felkérésére
szakértõi bizottság alakult. A bizottság által készített tervezetet a
mûvelõdési és közoktatási miniszter elõzetes szakmai és politikai vitára
bocsátotta. Az észrevételek figyelembevételével új javaslat készült.
A Javaslat tehát hosszú és alapos elõkészítõ munka során nyerte el jelenlegi
formáját. A Javaslat megfelel az Alkotmány 61. § rendelkezéseinek, az
Alkotmánybíróság ebben a tárgyban hozott határozatainak, a Magyar Köztársaság
által kihirdetett, illetõleg aláírt nemzetközi egyezményeknek.
III.
A Javaslat célja az, hogy
- hozzájáruljon a Magyar Köztársaságban megvalósult politikai
rendszerváltozás kiteljesedéséhez,
- segítse a magyar társadalom integrálódását az európai társadalmak
kulturális közösségébe,
- elõmozdítsa a magyar szellemi élet, kultúra megújhodásában, gazdagságának
és sokszínûségének gyarapításában a mûsorszolgáltatók közremûködését,
- megkönnyítse a Magyar Rádió és Magyar Televízió hegemón helyzetének
feloldását, de egyben biztosítsa, hogy a két új jogállású országos
közszolgálati mûsorszolgáltató továbbra is a magyarországi rádiózás és
televíziózás alapintézménye maradjon,
- megteremtse a tömegkommunikáció strukturált - elemeiben egymásra épülõ,
illetve egymást kiegészítõ - rendszerét,
- támogassa a rádiózás és televíziózás eszközrendszerének fejlõdését.
Ennek keretében a Javaslat
- megszünteti az Alkotmánybíróság által megállapított mulasztásos
alkotmánysértést,
- rendezi a közszolgálati rádió és televízió elnökeinek kinevezésével, az
intézmények felügyeletével kapcsolatos kérdéseket,
- szabályozza a rádiózás és televíziózás területén a mûködés feltételeit
megteremtõ szerzõdéses viszonyokat, nyilvántartási eljárásokat,
- megakadályozza a tömegtájékoztatásban a tulajdoni és az ebbõl következõ
tájékoztatási monopóliumok kialakulását.
A Javaslat átfogóan rendezi a rádiózás-televíziózás engedélyezésével,
mûködésével kapcsolatos kérdéseket, egységes rendszerként értelmezve a
magyarországi elektronikus tömegkommunikációt. Fejezetei ennek megfelelõen
elõször az átfogó, mindenkire érvényes rendelkezéseket tartalmazzák, és ezt
követik az egyes mûsorszolgáltatói típusokra vonatkozó egyedi, speciális
szabályok, külön fejezetként kezelve a Nemzeti Közmûsorszolgáltató
Közalapítványt (a továbbiakban: NKKA), illetve az egyéb mûsorszolgáltatókat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. fejezet
ÁLTALANOS RENDELKEZESEK
A törvény hatálya
(az 1.§)
A törvény hatálya kiterjed az elektronikus tömegkommunikáció valamennyi
magyarországi szereplõjére: a mûsorszolgáltatókra, mûsorsugárzókra, a
kábelhálózatokra és a vevõkészülékek üzemben tartóira.
Értelmezõ rendelkezések
(a 2.§)
A Javaslat 2.§-a a nemzetközi egyezményekkel összhangban
fogalommeghatározásokat ad. A közszolgálatiság értelmezhetõvé tétele érdekében
és hogy elkerülje a különbözõ mûsorszolgáltatók közti rangsorolást,
közmûsorszolgáltatótól a Javaslat a közhasznú mûsorok meghatározó szerepét
várja el. Így a közmûsorszolgáltató a Javaslatban meghatározott ellenõrzés
mellett maga dönti el, milyen mûsorszerkezetet alakít ki.
A Javaslat meghatározza, hogy kedvezményes lehetõségeket élvezõ nem
nyereségérdekelt magánmûsorszolgáltató az olyan mûsorszolgáltató, amely
nemzeti és etnikai vagy más kisebbségi, kulturális cél vagy hátrányos helyzetû
csoport szolgálatát vállalja, vagy a lakóhelyi közösség közéleti fórumaként
kíván szolgálni, ha a mûsorszolgáltatásból származó - elkülönítetten
nyilvántartott - pénzügyi eredményét kizárólag a mûsorszolgáltatás
folytatására, fejlesztésére használja fel.
II. fejezet
A MûSORSZOLGALTATAS ALAPELVEI ES ALTALANOS SZABALYAI
(a 3-21.§)
A mûsorszolgáltatás alapelvei és általános szabályai azokat az általános
kereteket rögzítik, amelyek között a mûsorszolgáltatók maguk határozzák meg a
mûsorszolgáltatás tartalmát. A rádiózás-televíziózás területén, a médiumok
speciális jellege miatt (korlátozottan rendelkezésre álló frekvenciák, sajátos
hatásmechanizmusok) nem elegendõ a jogrendszer általános kereteit figyelembe
venni - ahogy ez a nyomtatott sajtó területén érvényes -, hanem szükség van
további olyan szabályokra, amelyek biztosítják a tájékoztatás
kiegyensúlyozottságát, a sajtó- és szólásszabadság védelmének jogi garanciáit,
és elõírható bizonyos közfeladatok teljesítése a mûsorszolgáltató számára
közhasznú mûsorok sugárzása, hazai gyártókapacitások igénybevétele és a
magyarországi gyártású filmalkotások és zenei mûsorszámok bemutatása
tekintetében.
A reklámkorlátok és reklámtilalmak általános szabályai elsõsorban az
állampolgárok védelmét szolgálják. A nemzetközi egyezmények, az Európai Unió
rádiózást-televíziózást érintõ szabályai kimondják, hogy a reklámkorlátok nem
tekinthetõk a sajtószabadság érvényesülését korlátozó intézkedéseknek. A
reklám szabályozás jelenlegi magyarországi rendszere alkalmatlan arra, hogy a
rádiós, televíziós reklámozást a nemzetközileg elfogadott keretek közé
szorítsa. A reklámozási keretek meghatározása ugyanakkor a mûsorszolgáltatók
gazdasági forrásait is behatárolja és egyértelmûvé teszi. Esetleg indokoltnak
tûnõ további korlátozások, pl. bizonyos termékek reklámozásának vagy a
szponzorálásnak a megtiltása oly módon szûkítenék be a reklámpiacot, hogy
milliárdos nagyságrendû forrásokat vonnak el errõl a területrõl, anélkül, hogy
más források rendelkezésre állnának. A Javaslat a kereskedelmi
mûsorszolgáltatók esetében egy órában kilenc percnyi - a közvetlen
ajánlatokkal együtt tizenkét percnyi - reklámozást enged és korlátozza a
mûsorok reklámmal megszakíthatóságát. A közmûsorszolgáltatók esetében
szigorúbb szabályok érvényesülnek: alkoholtartalmú ital, dohány nem
reklámozható. (A közmûsorszolgáltatókra vonatkozó reklám- és szponzorálási
szabályok az V. fejezetben, az 53-54.§-ban találhatók.)
A szponzorálás szabályozása lényegében hasonló elveket követ, azzal a
különbséggel, hogy itt gondot kell fordítani a sajátos, indirekt megjelenési
formára, a reklámoktól való egyértelmû elhatárolásra.
A kiegészítõ és értéknövelõ szolgáltatások azt a technikai lehetõséget
használják ki, hogy a mûsorszórásra, mûsorszétosztásra használt frekvenciák
további - a mûsort kiegészítõ vagy attól független - információk továbbítására
is alkalmasak. A Javaslat ennek kihasználási lehetõségét elsõként a
mûsorszolgáltató számára biztosítja, mert így a mûsorhoz kapcsolódóan tágabb
lehetõségei nyílnak (többnyelvû mûsorok, kiegészítõ információk). Ugyanakkor
nem elhanyagolható szempont, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak a piaci
értékesítése a reklámok és támogatások mellett kiegészítõ forrás lehetõséget
biztosít a mûsorszolgáltatónak.
III. fejezet
ORSZAGOS RADIO ES TELEVIZIO TESTÜLET
(a 22-41.§)
Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) jogállását és
feladatait tekintve a magyarországi tömegkommunikációs szféra legmagasabb
szintû szervezete. Feladata az Alkotmány 61.§-ában meghatározott elvek
érvényesítése mellett az, hogy általános értelemben biztosítsa a magyarországi
mûsorszolgáltatás feltételeit, ellenõrizze a mûsorszolgáltatás szabályainak
betartását. Jogköre ugyanakkor nem csorbítja a Nemzeti Közmûsorszolgáltató
Közalapítvány jogait a nemzeti közmûsorszolgáltatók irányítása felett.
A rádiós és a televíziós mûsorszolgáltatás egy ország tömegtájékoztatási
rendszerében kiemelkedõen fontos szerepet tölt be. Nemzetközi tapasztalatok
bizonyítják, hogy ezt a szerepet csak független, kizárólag a törvényeknek
alárendelt testület közremûködésével tudja betölteni.
A Testület függetlenségének garanciáit a Javaslat úgy teremti meg, hogy:
- a Testület az Országgyûlés szerve,
- mûködésének költségeit nem a központi költségvetés, hanem a Javaslattal
létrehozandó Mûsorszolgáltatási Alap fedezi,
- a Testület tagjainak jelölésében, megválasztásában és felmentésében az
Országgyûlés rendelkezik jogosítványokkal,
- mellérendelt, egyenrangú társként mûködik együtt azokkal az állami
szervekkel, amelyek szerepet játszanak a mûsorszolgáltatás
intézményrendszerén belül, valamint a kapcsolódó területeken.
A Javaslat biztosítja, hogy az öt tagból álló Testület két tagja a mindenkori
kormányzó párt(ok), két tagja az ellenzéki pártok jelöltjei közül kerüljön ki.
A Testület tagjait az Országgyûlés választja meg, elnökét a köztársasági elnök
nevezi ki, öt évre, a miniszterelnök ellenjegyzésével. Az elnöki hatáskör a
Testület képviselete mellett kizárólag a véleményegyenlõség, illetve a
mûködésképtelenség esetén elõálló döntõbírói szerepre korlátozódik. A tagok
választási módja, továbbá a Testület mûködési rendje biztosítja, hogy a tagok
aktív közremûködése mellett a Testület egésze nem tud politikai csoportok
befolyása alá kerülni.
A testület tagjainak kiválasztásánál a szakmai alkalmasság mellett külön
figyelmet kell fordítani politikai, gazdasági függetlenségükre. A javaslat az
összeférhetetlenségi szabályokat tételesen - a megbízási idõn túlnyúlóan is -
felsorolja.
A Testület fontos feladata, hogy közremûködjön a rádiózást és televíziózást
szolgáló frekvenciák társadalmi hasznosításában. Mivel a mûsorszolgáltatáshoz
igénybe vehetõ frekvenciák összefüggenek a teljes frekvencia tartomány
alakításával, a Javaslat meghatározza a Testület és a frekvenciagazdálkodásért
és tervezésért felelõs szervek együttmûködésének rendjét és - a
frekvenciagazdálkodásról szóló törvénynek a Nemzeti Frekvencia Tanácsra
(Tanács) vonatkozó rendelkezéseinek módosításával - biztosítja a Testület
által kijelölt személyek részvételét a Tanács munkájában.
A Testület alakítja ki a magyarországi mûsorszolgáltatás végzésére vonatkozó
pályázati rendszert, bírálja el az egyes pályázatokat. Közhitelû
nyilvántartást vezet a magyarországi mûsorszolgáltatásokról. A
mûsorszolgáltatási jogosultságot földfelszíni mûsorszórás esetén a Testülettel
kötött szerzõdéssel, más esetekben bejelentéssel lehet szerezni. A
mûsorszolgáltatási jogosultság megszûnése a szerzõdés lejárta mellett, a
szerzõdés felbontásával, illetve a nyilvántartásból való törléssel szûnik meg.
A Javaslat alapvetõ társadalmi értéknek tartja a kiegyensúlyozott
tájékoztatást. Ezért és a mûsorszolgáltatás törvényben meghatározott elvei
érvényesülésének elõsegítésére, illetve ellenõrzésére Társadalmi
Panaszbizottságot hoz létre. A Társadalmi Panaszbizottság mindenekelõtt a
nagyközönség fóruma, a hallgatók és nézõk mûsorszolgáltatokkal szembeni
kifogásainak törvény szerinti kivizsgálója. A Társadalmi Panaszbizottságba
minden legalább egy esztendeje mûködõ, a közmûsorszolgáltatással szolgált
érdekekkel kapcsolatban álló társadalmi szervezet jogosult képviselõt jelölni.
Ez biztosítja a tájékoztatás kiegyensúlyozottsága elvének védelmét és azt,
hogy a vallási meggyõzõdések és a kiskorúak személyiségfejlõdése ne sérüljön a
mûsorszolgáltatás során. A Társadalmi Panaszbizottság háromtagú tanácsokban
jár el; az eljáró tanács két tagja a társadalmi szervezetek képviselõi közül
kerül ki, harmadik tagja jogász. A Társadalmi Panaszbizottság határozata ellen
a mûsorszolgáltató jogorvoslatért a Testülethez, ezt követõen a bírósághoz
fordulhat. Az egyoldalú kereseti lehetõséget az indokolja, hogy a megszólalási
jogot önmagában nem lehet alanyi jogként értelmezni, jogi következményekkel
pedig csak a mûsorszolgáltató sújtható. Ugyanakkor az állampolgárok számára
továbbra is - a Társadalmi Panaszbizottsághoz beadott kérelemtõl függetlenül -
nyitva állnak a hagyományos eljárási lehetõségek (sajtó-helyreigazítás,
személyiségi jogi per, becsületsértés és rágalmazás miatti büntetõ eljárás).
IV. Fejezet
A MûSORSZOLGALTATASOK TAMOGATASANAK RENDSZERE
(a 42-50.§)
A Javaslat szerinti Mûsorszolgáltatási Alap (a továbbiakban: Alap) célja a
Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió (a nemzeti
közmûsorszolgáltatók) és általában a közhasznú mûsorszámok készítésének,
továbbá a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók tevékenységének támogatása,
valamint a Testület és az NKKA pénzügyi függetlenségének biztosítása.
Az Alap forrásai közül a legjelentõsebb tétel a nagyközönség által fizetendõ
készülék-üzembentartási díj. Ez váltja fel a jelenlegi elõfizetõi díjat, amely
díjjal 1996. december 31-ig azonos összegû terhet ró a lakosságra. A Javaslat
biztosítja, hogy a hetven éven felüli személyek és a szociálisan rászorulók
mentesüljenek a díj fizetése alól.
További forrásokat jelent a mûsorszolgáltatók által fizetendõ külön
mûsorszolgáltatási díj, illetve a kábelüzemeltetõk mûsorelosztási
nyilvántartási hozzájárulása. A mûsorszolgáltatáshoz kapcsolódó befizetések
így nem kerülnek ki a mûsorszolgáltatási rendszerbõl, hanem hozzájárulnak a
közhasznú mûsorszámok minél szélesebb választékának létrehozásához.
Az Alappal a Testület rendelkezik, az Alap kezelõje - az elkülönített állami
pénzalapokra vonatkozó szabályoknak megfelelõen - a Mûvelõdési - és
Közoktatási Minisztérium.
A nemzeti közmûsorszolgáltatók mûködésének pénzügyi feltételeit - a számos
európai országban alkalmazott vegyes rendszerhez hasonlóan - a Javaslat az
alábbiak szerint javasolja rendezni:
A készülék-üzembetartási díj ötvenkilenc és fél százaléka a Magyar Televíziót,
húsz százaléka a Magyar Rádiót és tíz százaléka a Duna Televíziót illeti meg.
További bevételi forrást jelent a reklám, amit a közmûsorszolgáltatók
fokozatosan egyre rövidebb idõben végezhetnek, míg az Európai Unió
irányelveivel a reklámozásra fordítható idõ összhangba nem kerül. A
közmûsorszolgáltatónak a költségvetésbõl is származik bevétele: a költségvetés
fedezi a közmûsorszolgáltatók mûsorterjesztési költségeit (becsülhetõ összege
3-3,5 milliárd Ft), valamint a szociális okból a készülék-üzembentartási díj
alól mentesítettek után a készülék-üzembentartási díjat. Az üzembentartási díj
alól mentesülõk díját a költségvetés az Országgyûlés fejezetben, átalány
formájában biztosítja a Mûsorszolgáltatási Alap számára (becsülhetõ összege 2
milliárd forint). A költségvetés az üzembentartási díj - minden bizonnyal
befolyó - 50 százaléka mértékéig vállal fedezetet, és az e fölötti
összegekre csak a beszedés mértékének figyelembevételével - mintegy
premizálásként - vállal garanciát, azzal, hogy az ötven százalék feletti be
nem fizetett összeget a beszedés sikerességének arányában (becsülhetõen
legfeljebb 1 milliárd Ft-tal) kipótolja.
Amennyiben az üzembentartási díj beszedése eléri az ötven százalékot, úgy a
költségvetés terhei nem haladják meg a jelenlegi kiadásokat. Ez a megoldás két
szempontból elõnyös: az üzembentartási díj, illetve a hatósági áras
mûsorsugárzási díj megváltoztatása nélkül ezek a terhek nem növekedhetnek,
másrészt a mûsorszolgáltatói piac megteremtésével a költségvetés újabb
vállalkozói adóbevételekhez jut.
A pusztán gazdasági meggondolások mellett ez a megoldás jobban megfelel annak
az elvárásnak, hogy a közmûsorszolgáltatók gazdaságilag ne legyenek
kiszolgáltatva a politikai pártok, a kormány akaratának.
A törvénynek a költségvetést érintõ egyéb hatásai nincsenek: az intézmények
átalakulása, a Testület és az NKKA létrehozása az átmenetet biztosító
kölcsönök kivételével nem igényel költségvetési pénzt.
A nemzeti közmûsorszolgáltatók a törvényben megfogalmazott keretek között
vállalkozási tevékenységet végezhetnek. Nyereségüket azonban kizárólag a
közmûsorszolgáltatás folytatására, illetve vállalkozásaik fejlesztésére
fordíthatják.
V. Fejezet
A KÖZMûSORSZOLGALTATOK ES A NEMZETI KÖZMûSORSZOLGALTATO KÖZALAPITVANY
1. cím
Közmûsorszolgáltatók
(az 51-55.§)
A Javaslat külön fejezetben foglalkozik a közmûsorszolgáltatókkal. A Javaslat
közmûsorszolgáltatóként a Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna
Televíziót, mint nemzeti közmûsorszolgáltatót nevesíti, de más
mûsorszolgáltatók számára is adott a lehetõség, hogy a törvényben
meghatározott feltételek teljesítése esetén õket a Testület
közmûsorszolgáltatóknak nyilvánítsa.
A közmûsorszolgáltató kötelessége, hogy közhasznú mûsorszámok olyan
választékát és mennyiségét nyújtsák a lakosságnak, amely már önmagában is
egyfajta minimuma a törvényben foglalt alapelvek teljesülésének. Különös
figyelmet fordít a kiskorúak fejlõdését szolgáló mûsorszámok bemutatására, a
kulturális sokszínûség érvényesülésére, a vallási, nemzeti, etnikai kultúrák
értékeinek megjelenítésére, az életkoruk, testi vagy szellemi-lelki állapotuk,
társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok
számára fontos információk elérhetõvé tételére.
A közmûsorszolgáltatók (továbbá szinte azonos elõírásokkal a Magyar Televízió
második csatornájának sugárzására használt frekvenciákat elnyerõ pályázó) a
tartalmi követelmények mellett köteles betartani azokat a gyártási arányokat
is (magyarországi, illetve európai gyártású mûsorok aránya, továbbá a hazai
külsõ gyártók bevonása) amelyek biztosíthatják a magyarországi mûsorgyártás, a
film- és zeneipar fejlõdését.
A közmûsorszolgáltató mûködését nem a médiapiac nyereségelve szabályozza, így
mûsorszerkezetének kialakításában is a hangsúly a közhasznú mûsorszámok
bemutatására tevõdik.
A közmûsorszolgáltató mûsorszerkezete, a nemzeti közmûsorszolgáltatók
finanszírozási rendszere indokolja azt a szabályozási módot, hogy a
közmûsorszolgáltató - noha nem nélkülözheti a reklámozásból származó
bevételeket - csak korlátozottabban férhet hozzá reklámpiaci bevételekhez
(óránként tíz százalék), mint a magántulajdonban álló kereskedelmi
mûsorszolgáltatók (óránként tizenöt, illetve a közvetlen ajánlatokkal együtt
húsz százalék). A reklámpiac ilyen típusú felosztása, mind a mûsorfolyam
egészének jellege, mind a finanszírozási források szempontjából azt szolgálja,
hogy az eddigiekhez képest világosabban tagolt és a strukturált rendszer
alakulhasson ki, amelyben jobban elkülönülnek a kereskedelmi, illetve nem
kereskedelmi alapon mûködõ mûsorszolgáltatók.
A Javaslatban a nemzeti közmûsorszolgáltatók esetében fokozatosan bevezetendõ
reklámkorlátozás becslések szerint a közmûsorszolgáltatók reklámpiaci
részesedését az eddigi, gyakorlatilag száz százalékhoz képest 30-40 százalékra
csökkenti. Az így felszabaduló források teremtik meg a vállalkozási alapon
mûködõ mûsorszolgáltatók megjelenését.
Közmûsorszolgáltatási Szabályzat
(55.§)
Minden közmûsorszolgáltató a mûködését a közmûsorszolgáltatási szabályzat (a
továbbiakban: Szabályzat) keretei között végzi. A Szabályzatot a
közmûsorszolgáltató maga alkotja meg. A nemzeti közmûsorszolgáltatók esetében
a Szabályzatot - a közmûsorszolgáltató elnöke elõterjesztése alapján az NKKA
Kuratóriuma fogadja el, a Testület véleményének kikérése után. A megalkotott
Szabályzatot a Testület törvényességi szempontból felülvizsgálja és szükség
esetén átdolgozásra hívja fel a közmûsorszolgáltatót. Ez a megoldás
biztosíthatja, hogy a Szabályzat a közmûsorszolgáltató mûködésével
összhangban, a kommunikációpolitikai feladatok figyelembevételével valódi
kereteket biztosítson a közpénzekbõl (is) mûködtetett mûsorszolgáltatók
számára.
2. cím
A nemzeti közmûsorszolgáltatásra vonatkozó külön szabályok
Nemzeti közmûsorszolgáltatás
(56-60.§)
A Javaslat meghatározza a nemzeti közmûsorszolgáltató által nyújtandó országos
közmûsorszolgáltatásokat és az azokhoz biztosítandó terjesztési lehetõségeket.
A Javaslat különleges közfeladatokként írja elõ a nemzeti közmûsorszolgáltatók
számára a nemzeti és etnikai kisebbségi mûsorok szolgáltatását és a
tevékenységük során birtokukba került kulturális értékek és történelmi
jelentõségû dokumentumok archiválását.
A Nemzeti Közmûsorszolgáltató Közalapítvány
(61-62.§)
Az Alkotmánybíróság határozata szerint csak az a jogi megoldás tekinthetõ
alkotmányosnak, amely kizárja a közmûsorszolgáltatók közvetett vagy közvetlen
függését a költségvetéstõl, és biztosítja a közmûsorszolgáltatók számára
szükséges gazdasági és mûködési önállóságot. Ezért a nemzeti
közmûsorszolgáltatás céljainak érvényesítésére, a nemzeti közmûsor-
szolgáltatók állami szervektõl való függetlenségének biztosítására az
Országgyûlés létrehozza az NKKA-t, s ezzel párhuzamosan a Hungária Televízió
Alapítvány egyesíti az NKKA-ba.
Az NKKA tulajdonába kerül a Magyar Rádió és Magyar Televízió vagyona, a Duna
TV Rt. részvényei. Az NKKA kuratóriuma elsõsorban a közmûsorszolgáltatók
gazdálkodása, a jelentõs gazdasági értékû szerzõdések körében gyakorolhatja
tulajdonosi jogait, a mûsorszerkesztésbe és a közmûsorszolgáltatók belsõ,
személyzeti kérdéseibe nem szólhat bele. A Kuratórium ugyanakkor ellenõrzi a
Közmûsorszolgáltatási Szabályzat érvényesülését is mindhárom
közmûsorszolgáltatónál.
Az NKKA kezelõ szerve a négy tagból és elnökbõl álló kuratórium. Tagjainak
választására, elnökének megbízására, valamint mûködési rendjére a Testület
tagjainak és elnökének megválasztásáról, illetve mûködésérõl szóló szabályok
az irányadóak.
A közalapítvány maga nem végez közszolgáltatást, tevékenysége a feladat
ellátásának megszervezésére, a szolgáltatás folyamatosságának biztosítására,
az ezzel kapcsolatos szerzõdések megkötésére, illetve a finanszírozással
felmerülõ feladatok elvégzésére irányul.
Az NKKA bevételei:
- a vagyon hozadéka,
- a közalapítvány céljára befizetett pénzeszközök,
- az üzemben tartási díj NKKA-t megilletõ része.
Az NKKA fõbb jogosítványai:
- a nemzeti közmûsorszolgáltatók elnökeinek kinevezése és felmentése,
- a nemzeti közmûsorszolgáltatók gazdálkodásának ellenõrzése,
- az éves gazdálkodás jóváhagyása,
- az éves mérleg jóváhagyása,
- a száz millió forint feletti hitelfelvételek elõzetes jóváhagyása,
- az egybeszámítottan háromszáz millió forint feletti szerzõdési értékû
ügyletek jóváhagyása,
- elõzetes tárgyalási felhatalmazás az egymilliárd forint feletti
ügyletekre.
Az NKKA-t külön országgyûlési határozat hozza létre. Az erre vonatkozó
országgyûlési határozati javaslatot a Javaslat 1. számú melléklete
tartalmazza.
A Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió
(63-72.§)
A Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetési intézménybõl közhasznú
társasággá alakul, a Duna Televízió pedig a törvény hatálybalépése után
továbbra is részvénytársasági formában mûködik.
A Magyar Rádió közhasznú társaság és a Magyar Televízió közhasznú társaság
megalakulásáról külön országgyûlési határozat rendelkezik. Az ezekre vonatkozó
határozati javaslatot a Javaslat 2-3. melléklete tartalmazza.
A közmûsorszolgáltatók elnökeit az NKKA kuratóriuma pályázat útján
(megalakulásától számított hatvan napon belül) - a Testület értékelésének
figyelembevételével - választja meg, az elnökök megbízatása öt évre szól.
Az elnökök fõbb feladatai:
- a közhasznú társaságok illetve a részvénytársaság egyszemélyi felelõs
vezetõi,
- döntenek a mûsorrendrõl, a gazdálkodási rendrõl, a szervezeti
felépítésrõl,
- elõterjesztik a Közmûsorszolgáltatási Szabályzatot és elfogadása után
gondoskodnak a végrehajtásáról,
- meghatározzák és jóváhagyásra benyújtják az intézmény gazdálkodási tervét,
A nemzeti közmûsorszolgáltató gazdálkodása
(73-74.§)
A Javaslat lehetõvé teszi, hogy a nemzeti közmûsorszolgáltatók az õket
megilletõ, szerzõi jogosultság alapjául szolgáló mûveket kölcsönösen, térítés
nélkül felhasználhassák. A Javaslat rendelkezései csökkentik az esélyét a
nemzeti közmûsorszolgáltatók gazdálkodása során elõfordulható visszaéléseknek.
A nemzeti közmûsorszolgáltató mûsorára vonatkozó külön rendelkezések
(75-76.§)
A Javaslat különleges közfeladatként elõírja a magyarországi és európai
gyártású mûsorszámoknak a mûsoridõ ötvenegy illetve összesen hetven
százalékában történõ bemutatását.
VI. Fejezet
MûSORSZOLGALTATASI JOGOSULTSAG
(77-116.§)
A Javaslat meghatározza, hogy mely személyek illetve szervezetek nem lehetnek
jogosultak mûsorszolgáltatásra.
Mûsorszolgáltatási jogosultságot a Javaslat szerint - a sajtószabadság rádiós,
televíziós eszközeihez történõ egyenlõ esélyû hozzáférés biztosítása érdekében
részletesen szabályozott - nyilvános pályázati eljárás keretében kötött
mûsorszolgáltatási szerzõdés vagy nyilvántartásba vétel útján lehet szerezni.
A földi frekvenciák korlátozottsága teszi szükségessé, hogy ezt a
jogosultságot csak speciális eljárás során lehessen megszerezni. Ez az eljárás
a nemzetközi egyezmények szerint nem jelenti a sajtószabadság korlátozását. A
három nemzeti közmûsorszolgáltató a törvény erejénél fogva szerzi meg a
jogosultságot. A mûsorszolgáltatás alapelveit és általános szabályait -
függetlenül attól, hogy a mûsor terjesztése milyen úton történik - a javaslat
egységesen kívánja alkalmazni.
A pályázati kiírás normatív jellegû, azaz a kiírt feltételek teljesítésének
valószínûsítése és a törvényi feltételek megléte esetén ha csak egy pályázó
jelentkezett, a Testület megköti vele a szerzõdést. Ha azonos mûsorsugárzási
lehetõségre több pályázó jelentkezik és pályázatuk megfelel a kiírási
feltételeknek a pályázók közötti megegyezés hiányában - a Testület a
nyilvánosságra hozott értékelési elvek figyelembevételével dönt. A Javaslat a
95.§-ban külön rendelkezik a Magyar Televízió 2. csatornája, illetve a
Danubius Rádió mûsorának sugárzására használt frekvenciakészlet
igénybevételével mûködõ mûsorszolgáltatási jogosultság pályáztatásáról, és
egyösszegben megállapított térítés fizetését írja elõ ezeknek a kedvezõ
mûsorszolgáltatási jogosultságoknak az elnyeréséért. A térítés összegének 50%-
a a Mûsorszolgáltatási Alapba, 50%-a a Hírközlési Alapba fog befolyni a
Javaslat szerint, és a Hírközlési Alap ebbõl származó bevételét a mûsorszórás
fejlesztésére kell fordítani. A Javaslat 95.§-a rendelkezik a Magyar Televízió
2. csatornájának sugárzására használt frekvenciakészlet igénybevételével
mûködõ mûsorszolgáltatásra vonatkozó különleges kötelezettségekrõl is, amelyek
csaknem a nemzeti közmûsorszolgáltatókkal azonos mértékû közfeladat
teljesítését írják elõ a legkedvezõbb mûsorszolgáltatási jogosultság elnyerõje
számára.
A Javaslat rendelkezik az ideiglenes sugárzás feltételeirõl, a
frekvenciakijelölésrõl és az üzemeltetési feltételekrõl. A Javaslat 101.§-a a
jogosultság idõtartamát televízió esetében legfeljebb 10 évben, rádió esetében
legfeljebb 7 évben szabja meg, ami a mûsorszolgáltatók kérelmére pályázat
nélkül egy ízben 5 évre megújítható. A Javaslat 102.§-a biztosítja, hogy a
mûsorszolgáltatók hálózatba kapcsolódása csak a mûszaki feltételek
teljesítésének hiánya esetén legyen megtagadható. A Javaslat rendelkezik a
jogosultság átruházásának feltételeirõl, a frekvenciacsere és a
szerzõdésmódosítás lehetõségérõl.
A mûsorszolgáltatási szerzõdésben foglalt feltételek megszegése esetén a
Testület polgári jogi jogkövetkezményeket érvényesít, ideértve az azonnali
hatályú felmondást.
Mûsorelosztó rendszeren végzett mûsorszolgáltatás esetében a Testület és a
mûsorszolgáltató közötti jogviszonyt nem szerzõdés, hanem bejelentés hozza
létre, amelynek nyilvántartásbavételét csak a törvényi feltételek hiánya
esetén lehet megtagadni.
A mûsorszolgáltatási jogosultság és felelõsség szempontjából a javaslat
megkülönbözteti a mûsorszolgáltatót és a mûsorelosztót. A mûsorszolgáltató az,
aki a mûsor tartalmát meghatározni képes. A mûsorszolgáltató, mint a
szolgáltatásra jogosult, a mûsorért felelõsséggel tartozik. A mûsorelosztó az
a szervezet (jelenleg leggyakrabban a kábelhálózat üzemeltetõje), mely a
vevõkészülékhez, az adással egyidõben és változtatás nélkül eljuttatja a
mûsort. Ennek megfelelõen annak a mûsorelosztónak, mely nem avatkozhat a mûsor
tartalmába, azért felelõssége sem lehet. A mûsorban foglalt tartalomért, a
mûsorszolgáltatás általános és speciális szabályaiért az üzemeltetõt nem
terheli felelõsség, ha azt a mûsor változtatása nélkül terjeszti.
Jogosulatlanul végzett mûsorszolgáltatás esetén a felelõssel szemben a
Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeres összegének megfelelõ
bírságot szabhat ki, amelyet az Alapba kell megfizetni. A bírságoló határozat
bíróság elõtt megtámadható.
VII. Fejezet
A TULAJDONRA VONATKOZO SZABALYOK
(117-123.§)
Alapvetõ társadalmi érdek, hogy a mûsorszolgáltatás területén ne alakuljanak
ki olyan monopóliumok, amelyek sérthetik az objektív és sokoldalú tájékoztatás
és tájékozódás lehetõségének érvényesülését.
A javaslat ezért korlátozza
- a külföldi tulajdonos által megszerezhetõ tulajdonrész nagyságát,
- számszerûen meghatározza, hogy a különbözõ vételkörzetû
mûsorszolgáltatások jogosultja hány mûsorszolgáltatóban szerezhet
többségi tulajdont, illetve befolyásoló részesedést,
- az elektronikus és a nyomtatott sajtó kereszttulajdonlása révén
létrejöhetõ vélemény-monopóliumok kialakulásának megakadályozása céljából
a javaslat kizárja az országos napi és hetilapok kiadóit abból a
lehetõségbõl, hogy országos földi sugárzású mûsorszolgáltatóban
befolyásoló részesedést, illetve a hetilapok esetében többségi tulajdont
szerezhessenek és ezt értelemszerûen érvényesíti a körzeti és helyi lapok
esetében is.
VIII. Fejezet
EGYEB RENDELKEZESEK
(124-126.§)
A Javaslat rendelkezik az országgyûlési közvetítés mûszaki feltételeinek
korszerûsítésérõl és a nemzeti közmûsorszolgáltatások frekvenciakészletének
meghatározásáról.
IX. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
(127-148.§)
A jelenlegi alkotmányellenes helyzet mielõbbi felszámolása érdekében a
Javaslat szerint a törvény a kihirdetését követõ hónap elsõ napján hatályba
lép. Kivételt képeznek azok a rendelkezések, amelyek esetében a
jogalkalmazásra való felkészüléshez ennél hosszabb idõt szükséges biztosítani,
illetõleg az NKKA Kuratóriuma, valamint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió
közhasznú társaság megalakulásával összefüggõ szabályok, amelyek
alkalmazhatóságának feltétele a létesítésükrõl szóló országgyûlési határozat
elfogadása.
Az átmeneti rendelkezések biztosítják egyebek mellett a Magyar Rádió és a
Magyar Televízió munkatársai korábbi közalkalmazotti jogviszonyának
munkaviszonnyá átalakulását és az eddig kiadott stúdióengedélyek érvényességét
addig, amíg a mûsorszolgáltatók az új törvény szerinti mûsorszolgáltatási
szerzõdések alapján folytathatják mûködésüket.
Az új törvénnyel való összhang biztosítása érdekében több jogszabályt
módosítani szükséges, így a Polgári Perrendtartás sajtó-helyreigazítási
eljárásra vonatkozó szabályait, a szerzõi jogi törvényt, a sajtótörvényt, a
választási kampányokra vonatkozó rendelkezéseket illetõen a választójogi
törvényt, a közszolgáltatási tájékoztatási eszközök vezetõinek kinevezési
rendjérõl szóló törvényt, a tisztességtelen piaci magatartásról szóló
törvényt, a koncesszióról szóló törvényt, a társasági adóról szóló törvényt, a
távközlési törvényt és a frekvencia törvényt. Ez utóbbi törvénymódosítás
legfontosabb eleme a Nemzeti frekvencia Tanács összetételének már említett
újraszabályozása.
Magyar Köztársaság Kormánya
H/ 1101. számú Országgyûlési határozati javaslat a
Nemzeti Közmûsorszolgáltató Közalapítvány
Alapító Okiratáról
Elõadó: Dr. Fodor Gábor
mûvelõdési és közoktatási
miniszter
Budapest, 1995. május
A Magyar Köztársaság Országgyûlése az 1995. évi ......törvénnyel létrehozott
NKKA mûködését - a törvényben nem szabályozott kérdésekben - az alábbiak
szerint határozza meg:
1. A Közalapítvány székhelye: Budapest
2. A Kuratórium elnöke:
3. A Kuratórium tagjai:
4. A Kuratórium képviselõje: a Kuratórium elnöke.
5. A Kuratórium tagjai az országgyûlési képviselõ alapdíja egyszeresének, az
elnök másfélszeresének megfelelõ összegû tiszteletdíjban, továbbá
költségtérítésben részesül.
6. Az ellenõrzõ bizottság tagjai az 5. pont szerinti alapdíj félszeresének,
elnöke egyszeresének megfelelõ tiszteletdíjra, továbbá költségtérítésre
jogosultak.
7. Csatlakozás (adományozás) elfogadásáról a Kuratórium határoz.
8. A közalapítvány szervezeti és mûködési szabályzatát a megalakulást követõ
60 napon el kell készíteni és az Országgyûlés illetékes bizottságához
jóváhagyás végett be kell mutatni.
9. A Kuratórium feladatai ellátásához kislétszámú apparátust alkalmazhat,
szakértõi közremûködést vehet igénybe.
10. Ez az Alapító Okirat a Magyar Közlönyben történõ közzététele napjától
hatályos.
INDOKLÁS
A nemzeti közmûsorszolgáltatás függetlenségének biztosítására az Országgyûlés
Nemzeti Közmûsorszolgáltató Közalapítványt (a továbbiakban NKKA) hoz létre. Az
NKKA mûködését a törvényben nem szabályozott kérdésekben az Országgyûlés
országgyûlési határozatában, az NKKA Alapító Okiratában határozza meg. Az
Alapító Okirat rendelkezik többek között arról, hogy a közalapítvány
szervezeti és mûködési szabályzatát a megalakulást követõ 60 napon belül el
kell készíteni és az Országgyûlés illetékes bizottságához jóváhagyás végett be
kell mutatni.
Magyar Köztársaság Kormánya
H/ 1102. számú Országgyûlési határozati javaslat a
a rádiózásról és televíziózásról szóló 1995. évi ...... törvénnyel szervezeti
formájában átalakított és a Nemzeti Közmûsorszolgáltató Közalapítvány
tulajdonába adott
Magyar Rádió
közhasznú társaság
Alapító Okiratáról
Elõadó: Dr. Fodor Gábor
mûvelõdési és közoktatási
miniszter
Budapest, 1995. május
A Magyar Köztársaság Országgyûlése az 1995. évi ....... törvénnyel
létrehozott Magyar Rádió közhasznú társaság mûködését - a törvényben nem
szabályozott kérdésekben - az alábbiak szerint határozza meg:
1. A társaság cégneve:
Magyar Rádió közhasznú társaság. A közhasznú társaság elnevezést a
cégszövegben nem kell feltüntetni.
Rövidített neve: MR
2. Székhelye:
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 5-7.
3. A társaság tagja:
A társaság egyszemélyes közhasznú társaság. Alapítója a Magyar Köztársaság
Országgyûlése, tulajdonosa (egyedüli tagja) a Nemzeti Közmûsorszolgáltató
Közalapítvány (NKKA), Budapest, ......................................
4. Tevékenységi kör:
2211 Könyv- és zenemûkiadás
2212 Lapkiadás
2213 Hangfelvételek kiadása
2219 Egyéb kiadói tevékenység
2222 Nyomdai szolgáltatás
2231 Hangfelvételek sokszorosítása
2232 Képfelvételek sokszorosítása
2233 Számítástechnikai információt hordozók sokszorosítása
5190 Külkereskedelem
5524 Egyéb, korlátozottan igénybevehetõ vendéglátás
6420 Távközlés
6430 Mûsorszórás, zavarelhárítás
7010 Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása
7220 Szoftverkészítés, -szaktanácsadás és -ellátás
7230 Adatfeldolgozás
7240 Adatbanki tevékenység
7250 Iroda- és számítógépjavítás és karbantartás
7290 Egyéb számítástechnikai tevékenység
7415 Vagyonkezelõi tevékenység
7430 Hirdetési tevékenység
7499 Máshová nem sorolt gazdasági tevékenységet segítõ szolgáltatás
8059 Oktatást kiegészítõ egyéb tevékenység
9211 Filmgyártás
9212 Filmforgatás
9213 Filmvetítés
9214 Rádiós és televíziós tevékenység
9215 Hangfelvétel készítés
9217 Egyéb mûvészeti tevékenység
9218 Közösségi mûvelõdési tevékenység
9219 Máshová nem sorolt egyéb szórakoztató tevékenység
9233 Levéltári tevékenység
9309 Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatás
A tevékenységi körök a Magyar Központi Statisztikai Hivatal TEAOR listája
alapján kerültek meghatározásra és rájuk a mindenkor hatályos szabályozás
vonatkozik.
5. A Társaság idõtartama:
Az MR határozatlan idõre alakul.
6. Az MR törzstõkéje:
Az MR törzstõkéje a megalapításkor az általános jogutódlásra tekintettel
azonos az MR költségvetési intézmény jelen Alapító Okirat hatálybelépésekor
nyilvántartott vagyonával ......... forint, (azaz .............forint).
Az MR vagyona rendelkezésre áll.
7. A tag törzsbetéte a megalapításkor: .......... Ft.
8. Az MR ügyvezetése és képviselete:
Az MR ügyvezetõje és képviselõje az MR elnöke (a továbbiakban: "Elnök"). Az
Elnök képviseleti jogát a jelen Alapító Okiratban és az MR Szervezeti és
Mûködési Szabályzatában részletezettek szerint átruházhatja és ennek
megfelelõen az alábbi személyek jogosultak az MR cégjegyzésre:
a) az Elnök egyedül,
b) az MR-nek az Elnök által erre felhatalmazott Alelnöke és egy
alkalmazottja együttesen, valamint
c) az MR-nek az Elnök által erre felhatalmazott két alkalmazottja
együttesen.
Az MR cégjegyzése úgy történik, hogy az arra jogosult személy/ek/
nevét/nevüket/ az MR elõírott, elõnyomott vagy nyomtatott neve alá írjá/k/.
A társaság elsõ ügyvezetõjét (Elnökét) négy évre az NKKA választja.
9. Az MR Felügyelõ Bizottsága:
9.1. A Felügyelõ Bizottság legalább hat (6), négy (4) évre megválasztott
tagból áll, amelynek egyharmadát az MR dologzói választják.
10. A Könyvvizsgáló:
Az elsõ könyvvizsgálót az NKKA választja egy (1) évre.
11. Ez az Alapító Okirat a Magyar Közlönyben való közzététele napjától
hatályos.
INDOKLÁS
Az Országgyûlés a Magyar Rádió költségvetési szervet általános jogutódlással
közhasznú társasággá alakítja át, egyidejûleg a kezelésében lévõ állami
vagyont a társaság tulajdonába adja. A Magyar Rádió mûködését a törvényben nem
szabályozott kérdésekben az Országgyûlés országgyûlési határozatában, a Magyar
Rádió közhasznú társaság Alapító Okiratában határozza meg. Az Alapító Okirat
rendelkezik többek között arról, hogy a Magyar Rádió felügyelõ bizottsága
legalább hat 4 évre megválasztott tagból áll, amelynek 1/3-át a Magyar Rádió
dolgozói választják.
Magyar Köztársaság Kormánya
H/ 1103. számú Országgyûlési határozati javaslat a
a rádiózásról és televíziózásról szóló 1995. évi ...... törvénnyel szervezeti
formájában átalakított és a Nemzeti Közmûsorszolgáltató Közalapítvány
tulajdonába adott
Magyar Televízió
közhasznú társaság
Alapító Okiratáról
Elõadó: Dr. Fodor Gábor
mûvelõdési és közoktatási
miniszter
Budapest, 1995. május
A Magyar Köztársaság Országgyûlése az 1995. évi ...... törvénnyel
létrehozott Magyar Televízió közhasznú társaság mûködését - a törvényben nem
szabályozott kérdésekben - az alábbiak szerint határozza meg:
1. A társaság cégneve:
Magyar Televízió közhasznú társaság. A közhasznú társaság elnevezést a
cégszövegben nem kell feltüntetni.
Rövidített neve: MTV
2. Székhelye:
1810 Budapest, Szabadság tér 17.
3. A társaság tagja:
A társaság egyszemélyes közhasznú társaság. Alapítója a Magyar Köztársaság
Országgyûlése, tulajdonosa (egyedüli tagja) a Nemzeti Közmûsorszolgáltató
Közalapítvány (NKKA), Budapest, ....................................
4. Tevékenységi kör:
2211 Könyv- és zenemûkiadás
2212 Lapkiadás
2213 Hangfelvételek kiadása
2219 Egyéb kiadói tevékenység
2222 Nyomdai szolgáltatás
2231 Hangfelvételek sokszorosítása
2232 Képfelvételek sokszorosítása
2233 Számítástechnikai információt hordozók sokszorosítása
5190 Külkereskedelem
5524 Egyéb, korlátozottan igénybevehetõ vendéglátás
6420 Távközlés
6430 Mûsorszórás, zavarelhárítás
7010 Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása
7220 Szoftverkészítés, -szaktanácsadás és -ellátás
7230 Adatfeldolgozás
7240 Adatbanki tevékenység
7250 Iroda- és számítógépjavítás és karbantartás
7290 Egyéb számítástechnikai tevékenység
7415 Vagyonkezelõi tevékenység
7430 Hirdetési tevékenység
7499 Máshová nem sorolt gazdasági tevékenységet segítõ szolgáltatás
8059 Oktatást kiegészítõ egyéb tevékenység
9211 Filmgyártás
9212 Filmforgatás
9213 Filmvetítés
9214 Rádiós és televíziós tevékenység
9215 Hangfelvétel készítés
9217 Egyéb mûvészeti tevékenység
9218 Közösségi mûvelõdési tevékenység
9219 Máshová nem sorolt egyéb szórakoztató tevékenység
9233 Levéltári tevékenység
9309 Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatás
A tevékenységi körök a Magyar Központi Statisztikai Hivatal TEAOR listája
alapján kerültek meghatározásra és rájuk a mindenkor hatályos szabályozás
vonatkozik.
5. A Társaság idõtartama:
Az MTV határozatlan idõre alakul.
6. Az MTV törzstõkéje:
Az MTV törzstõkéje a megalapításkor az általános jogutódlásra tekintettel
azonos az MTV költségvetési intézmény jelen Alapító Okirat hatálybelépésekor
nyilvántartott vagyonával ......... forint, (azaz .............forint).
Az MTV vagyona rendelkezésre áll.
7. A tag törzsbetéte a megalapításkor: .......... Ft.
8. Az MTV ügyvezetése és képviselete:
Az MTV ügyvezetõje és képviselõje az MTV elnöke (a továbbiakban: "Elnök").
Az Elnök képviseleti jogát a jelen Alapító Okiratban és az MTV Szervezeti és
Mûködési Szabályzatában részletezettek szerint átruházhatja és ennek
megfelelõen az alábbi személyek jogosultak az MTV cégjegyzésre:
a) az Elnök egyedül,
b) az MTV-nek az Elnök által erre felhatalmazott Alelnöke és egy
alkalmazottja együttesen, valamint
c) az MTV-nek az Elnök által erre felhatalmazott két alkalmazottja
együttesen.
Az MTV cégjegyzése úgy történik, hogy az arra jogosult személy/ek/
nevét/nevüket/ az MTV elõírott, elõnyomott vagy nyomtatott neve alá írjá/k/.
A társaság elsõ ügyvezetõjét (Elnökét) négy évre az NKKA választja.
9. Az MTV Felügyelõ Bizottsága:
9.1. A Felügyelõ Bizottság legalább hat (6), négy (4) évre megválasztott
tagból áll, amelynek egyharmadát az MTV dologzói választják.
10. A Könyvvizsgáló:
Az elsõ könyvvizsgálót az NKKA választja egy (1) évre.
11. Ez az Alapító Okirat a Magyar Közlönyben való közzététele napjától
hatályos.
INDOKLÁS
Az Országgyûlés a Magyar Televízió költségvetési szervet általános
jogutódlással közhasznú társasággá alakítja át, egyidejûleg a kezelésében lévõ
állami vagyont a társaság tulajdonába adja. A Magyar Televízió mûködését a
törvényben nem szabályozott kérdésekben az Országgyûlés országgyûlési
határozatban, a Magyar Televízió közhasznú társaság Alapító Okiratában
határozza meg. Az Alapító Okirat rendelkezik többek között arról, hogy a
Magyar Televízió felügyelõ bizottsága legalább hat 4 évre megválasztott tagból
áll, amelynek 1/3-át a Magyar Televízió dolgozói választják.