- 1 -
T/1094.. sz. törvényjavaslat
a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény
módosításáról
1. §
(1) A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2.
§ (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg
a jelenlegi c) pont megjelölése d) pontra változik:
[2. § (1) A szakképzés intézményei:]
"c) a speciális szakiskola;".
(2)Az Szt. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A szakképzõ iskola, valamint a speciális szakiskola létesítésére,
fenntartására és mûködésére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a
továbbiakban: közoktatási törvény), a munkaerõfejlesztõ és -képzõ központ
létesítésére és fenntartására a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a
munkanélküliek ellátásáról szóló - többször módosított - 1991. évi IV. törvény
(a továbbiakban: Foglalkoztatási törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni."
2. §
Az Szt. 3. § (2) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép, egyidejûleg az e) pont megjelölése h) pontra változik:
[(2) Az OKJ-ben kell meghatározni]
"c) az iskolai és a szakmai elõképzettséget;
d) a szakképesítés szintjét;
e) a szakmai képzésben való részvétel életkori feltételeit;
f) a kizárólag iskolai rendszerû szakképzésben megszerezhetõ
szakképesítéseket; valamint
g) annak megjelölését, hogy a szakképesítés megszerzéséhez pályaalkalmassági,
illetõleg szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni; továbbá"
3. §
(1) Az Szt. 4. § (1) bekezdésének bevezetõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép, egyidejûleg az (1) bekezdés a következõ d)-e) ponttal egészül
ki:
"4. § (1) A szakképzés irányítását a munkaügyi miniszter koordinálja,
amelynek keretében a szakképzés egészére kiterjedõen a szakképesítésért
felelõs miniszterrel egyetértésben"
"d) meghatározza a szakmai vizsga díjának és a vizsgáztatási díjaknak a
kereteit;
e) meghatározza a szakképzés megkezdésére és folytatására vonatkozó
feltételeket."
(2) Az Szt. 4. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[4. § (3) A munkaügyi miniszter]
"a) az (1) bekezdés d) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott
hatáskörét a mûvelõdési és közoktatási miniszterrel együtt;"
[gyakorolja.]
4. §
(1) Az Szt. 5. § (1) bekezdésének bevezetõ mondata és b) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"5. § (1) A szakképesítésért felelõs miniszter az ágazatába tartozó -
jogszabályban meghatározott feladataival és hatásköreivel összefüggõ -
szakképesítés tekintetében"
"b) jogszabályban meghatározza - több szakképesítésért felelõs miniszter
esetén velük együttesen - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit,
beleértve az elõzetes szakmai gyakorlatot is (a továbbiakban: szakmai
követelmény);"
(2) Az Szt. 5. §-ának (3) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:
[4. § (3) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokon túl a 4. § (2) bekezdés c)-
f) pontjaiban meghatározott hatásköröket]
"d) a fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek keretében folyó szakképzés
tekintetében - az OKJ-ben feltüntetett megoszlás szerint - a belügyminiszter,
illetõleg a honvédelmi miniszter"
[gyakorolja.]
5. §
(1) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"7. § (1) Az országos gazdasági kamara (a továbbiakban: gazdasági kamara) a
szakképesítésért felelõs miniszterrel kötött megállapodás alapján az 5. § (1)
bekezdés a)-c) pontokban meghatározott feladatokat ellátja azzal, hogy a
szakmai követelményeket a szakképesítésért felelõs miniszter a gazdasági
kamarával egyetértésben jogszabályban határozza meg. A gazdasági kamara és a
szakképesítésért felelõs miniszter között létrejött megállapodást a
szakképesítésért felelõs miniszter rendelettel teszi közzé."
(2) Az Szt. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A gazdasági kamara meghatározhatja azoknak a szakképesítéseknek a körét,
amelyekre az 1. § c) pontjában foglaltak céljából mesterképzés folytatható,
illetõleg mestervizsgáztatás szervezhetõ. A mestervizsgának a gazdasági kamara
által kidolgozott követelményeit a szakképesítésért felelõs miniszter a
gazdasági kamarával egyetértésben jogszabályban határozza meg."
6. §
Az Szt. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"8. § (1) Az országos szakképzési érdekegyeztetés az Érdekegyeztetõ Tanács
keretei között valósul meg.
(2) A szakképzés területi érdekegyeztetõ feladatait a megyei (fõvárosi)
munkaügyi tanács látja el."
7. §
Az Szt. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"9. § (l) Az Országos Szakképzési Tanács (a továbbiakban: OSZT) a
szakképzéssel kapcsolatos irányítási feladatok tekintetében szakmai
döntéselõkészítõ, véleményezõ és javaslattevõ országos testületként mûködik.
Munkájában a munkaadók, a munkavállalók, a gazdasági kamarák, az
iskolafenntartók és a szakképesítésért felelõs minisztériumok képviselõi
vesznek részt.
(2) Az OSZT tagjait - három éves idõtartamra - a testület munkájában
résztvevõ szervezetekkel történõ egyeztetést követõen a munkaügyi miniszter
kéri fel.
(3) Az OSZT a szakképzés tekintetében
a) véleményt nyilvánít és állásfoglalást alakít ki a szakképzési rendszer
fejlesztését érintõ kérdésekben;
b) véleményezi a szakképzést érintõ jogszabály-tervezeteket;
c) véleményezi a megszerezhetõ szakképesítések körét, javaslatot tesz új
szakképesítés bevezetésére;
d) javaslatot tesz szakmai követelmények, tananyagok, valamint új eljárások
kifejlesztésére és ehhez anyagi források biztosítására;
e) értékeli a szakképzés és tanácsadás eredményességét, valamint a tananyagok
és a szakmai követelmények alkalmazását;
f) évente felülvizsgálja a szakképzésben szakképesítést szerzett pályakezdõ
szakemberek elhelyezkedési lehetõségeinek a tapasztalatait, különös
tekintettel a pályakezdõ fiatalok munkanélküliségére, és ajánlásokat tesz a
szakképzést folytató intézmények fenntartói számára.
(4) Az OSZT ügyrendjét maga határozza meg.
(5) Az OSZT mûködéséhez szükséges feltételek biztosításáról a Munkaügyi
Minisztérium gondoskodik."
8. §
A HARMADIK RÉSZ címe a következõk szerint módosul:
"Az OKJ szerinti szakképzés követelményei, a szakmai vizsga"
9. §
Az Szt. 12. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az OKJ-ben meghatározott szakképesítésekhez csak olyan bizonyítvány,
illetve nyomtatvány használható, amelyet a Munkaügyi Minisztérium jóváhagyott.
A bizonyítvány, illetõleg a nyomtatvány elõállításához és forgalmazásához a
Munkaügyi Minisztérium engedélye szükséges."
10. §
(1) Az Szt. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"13. § (1) Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelõs miniszter által
jogszabályban feljogosított intézmény, továbbá az általa folytatott
szakképzések tekintetében a 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzést
folytató intézmény szervezhet (a továbbiakban: szakmai vizsgát szervezõ
intézmény)."
(2) Az Szt. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A szakmai vizsga helyét és idõpontját - iskolai rendszerû szakképzésben a
tanév rendjében meghatározott keretek között - a szakmai vizsgát szervezõ
intézmény jelöli ki, egyúttal gondoskodik a szükséges feltételek biztosításáról
és vezeti a szakmai vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartásokat."
(3) Az Szt. 13. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A szakmai vizsgát szervezõ intézmény székhelye szerint illetékes megyei
(fõvárosi) önkormányzat fõjegyzõje ellátja a szakmai vizsga törzslapjának
nyilvántartásával és megõrzésével kapcsolatos feladatokat."
11. §
(1) Az Szt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A vizsgabizottság a szakképzést folytató és a szakmai vizsgát szervezõ
intézménytõl független testület. A vizsgabizottság munkájában részt vesz a
szakképesítésért felelõs miniszter által megbízott elnök, a szakmai vizsgát
szervezõ intézmény, továbbá a szakképesítés szerint illetékes területi
gazdasági kamara, vagy ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara
hatáskörébe sem, a szakképzést folytató intézmény képviselõje, illetõleg, ha
az megegyezik a szakmai vizsgát szervezõ intézménnyel, a szakképesítésért
felelõs miniszter által kijelölt szakmai szervezet képviselõje. A
vizsgabizottság mûködéséhez az elnökön kívül legalább két tag szükséges."
(2) Az Szt. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A (2) bekezdésben megjelölt gazdasági kamara, illetõleg kijelölt szakmai
szervezet képviselõjét - a szakmai vizsgát szervezõ intézmény kérésére - a
területi gazdasági kamara, illetõleg a szakmai szervezet elnöke, a szakmai
vizsgát szervezõ, valamint a szakképzést folytató intézmény képviselõjét az
intézmény vezetõje bízza meg."
12. §
Az Szt. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A gyakorlati képzés minden olyan szakképzõ iskolában vagy a szakképzõ
iskolával kötött megállapodás, továbbá tanulószerzõdés alapján minden olyan
gyakorlati képzést végzõ jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ
gazdasági társaság, illetõleg egyéni vállalkozó (a továbbiakban: gazdálkodó
szervezet) által fenntartott, illetõleg mûködtetett gyakorlóhelyen
megszervezhetõ, illetõleg folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való
felkészítés jogszabályban elõírt feltételei biztosítottak (a szakképzõ iskola
és a gazdálkodó szervezet a továbbiakban együtt: gyakorlati képzést
szervezõ)."
13. §
Az Szt. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az elsõ szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a gazdálkodó
szervezet a tanulótól a gyakorlati képzésének megszervezéséért, végzéséért és
a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért nem kérhet és nem fogadhat
el költséghozzájárulást, illetõleg költségtérítést."
14. §
Az Szt. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"19. § (1) Ha a szakképzõ iskola a gyakorlati képzést szervezõ, de ennek
feltételeivel csak részben rendelkezik, és a feltételekrõl más szakképzõ
iskolával együttmûködve sem tud gondoskodni, akkor gazdálkodó szervezettel
kell megállapodnia a gyakorlati képzési feladatok ellátására vonatkozó
együttmûködésben. A szakképzõ iskolának ugyancsak együttmûködési megállapodást
kell kötnie a gazdálkodó szervezettel akkor is, ha a gyakorlati képzést
szervezõ a teljes képzési idõ alatt a gazdálkodó szervezet. A megállapodást a
tanuló felvétele elõtt a teljes képzési idõre kiterjedõen kell megkötni. A
megállapodásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni."
15. §
Az Szt. a következõ 19/A. §-sal egészül ki:
"19/A. § (1) A 19. § (1) bekezdésben elõírt együttmûködési megállapodásról
tájékoztatni kell azt a területi gazdasági kamarát, amelynek a gazdálkodó
szervezet a tagja (a továbbiakban: illetékes területi gazdasági kamara).
(2) A 19. §-ban foglaltak esetén a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati
képzés felügyeletét és a képzésre vonatkozó rendelkezések megtartásának
ellenõrzését az illetékes területi gazdasági kamara a szakképzõ iskola
közremûködésével látja el.
(3) Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a
gyakorlati képzés felügyeletérõl a szakképzõ iskola gondoskodik."
16. §
Az Szt. 29. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"29. § (1) A gazdálkodó szervezetnek a tanulószerzõdés kötési szándékát az
iskolai felvételt megelõzõ naptári év végéig kell bejelentenie az illetékes
területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó
szakképzõ iskolának. Ha a tanulószerzõdés megkötését az illetékes területi
gazdasági kamara kezdeményezi, a gazdálkodó szervezet mentesül a bejelentési
kötelezettség alól.
(2) A tanulószerzõdést az iskolai beiratkozás idõpontját megelõzõen az
illetékes területi gazdasági kamara elõtt írásban kell megkötni és azt a
gazdálkodó szervezet bemutatja az (1) bekezdésben megjelölt szakképzõ
iskolának. A tanulószerzõdés alapján a szakképzõ iskolába fel kell venni azt a
tanulót, aki egyébként a felvételi feltételeknek megfelel."
17. §
Az Szt. 30. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
egyidejûleg a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét az illetékes
területi gazdasági kamara a tanulószerzõdés megkötését megelõzõen bírálja el
és jogosult ellenõrizni a képzés során.
(3) A tanulószerzõdést, illetõleg a gyakorlati képzést szervezõ gazdálkodó
szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara tartja nyilván és egyben
ellátja a gyakorlati képzés ellenõrzését.
(4) A gazdálkodó szervezet gyakorlati képzésre való alkalmasságának
elbírálásában és a gyakorlati képzés ellenõrzésében - az illetékes területi
gazdasági kamara felkérése alapján és a feltételek biztosítása mellett - a
tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképzõ iskola részt vesz."
18. §
Az Szt. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az illetékes területi gazdasági kamara a 30. § (2)-(3) bekezdéseiben
említett esetben az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár
el.
(2) Az illetékes területi gazdasági kamara határozatával szemben
fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet
kérni, a bíróság a határozatot megváltoztathatja. A bíróság soron kívül
köteles eljárni."
19. §
Az Szt. 32. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A szakmai alkalmassági vizsga, illetõleg a pályaalkalmassági vizsgálat
lebonyolításában a gazdálkodó szervezet felkérésére - a feltételek biztosítása
esetén - a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképzõ iskola részt
vesz."
20. §
Az Szt. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Ha a tanulószerzõdés az (1) bekezdés c) pontja alapján szûnik meg, akkor
az illetékes területi gazdasági kamara és a szakképzõ iskola köteles
elõsegíteni a tanuló további gyakorlati képzését."
21. §
Az Szt. 38. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A tanuló a tanulószerzõdést az illetékes területi gazdasági kamarával
történt egyeztetést követõen indokolás nélkül bármikor felmondhatja."
22. §
Az Szt. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A tanulószerzõdés megszûnésérõl a gazdálkodó szervezetnek az illetékes
területi gazdasági kamarát, illetõleg a tanuló szakmai elméleti képzését
ellátó szakképzõ iskolát egyidejûleg értesítenie kell."
23. §
Az Szt. a következõ 40/A. §-sal egészül ki:
"40/A. § Kiskorú tanuló esetén a tanulószerzõdés megkötéséhez, a tanuló
részérõl történõ felmondásához és módosításához be kell szerezni a szülõ,
illetõleg a gyám írásbeli hozzájárulását is."
24. §
(1) Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevõvel a szakképzést
folytató intézmény képzési szerzõdést köt."
(2) Az Szt. 52. § (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[52. § (3) A képzési szerzõdésben meg kell határozni]
"e) a részt vevõ és a szakképzést folytató intézmény mulasztásának
következményeit."
25. §
Az Szt. 53 §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A képzõ központ szakmai irányításának segítésére, a munkaerõpiac igényei
és a regionális szakképzési szükségletek összehangolására a képzõ központot
létesítõ szervezetek felügyelõ tanácsot hoznak létre, amelynek munkájában
részt vesznek a területileg illetékes gazdasági kamarák képviselõi is."
26. §
Az Szt. 55. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A törvény elõírásait a fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek keretében
folyó szakképzés, valamint a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi
XXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvény hatálya alá tartozók tekintetében az eltérõ sajátosságok
figyelembevételével kell alkalmazni. A fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek
keretében munkakör betöltésére jogosító szakképesítésre irányuló szakképzés
megkezdéséhez a szakképesítésért felelõs miniszter engedélye szükséges."
27. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg a gazdasági kamarákról szóló 1994.
évi XVI. törvény 30. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[A gazdasági kamarák feladatai (26-29.§) közül az országos gazdasági kamara
látja el a következõ feladatokat:]
"a) részt vesz az Országos Szakképzési Tanács munkájában;"
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg a szakképzési hozzájárulásról és a
Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény 6. §-ában az Országos
Képzési Tanács szöveg helyébe az Országos Szakképzési Tanács szöveg lép.
I n d o k o l á s
Az 1. §-hoz
A közoktatási törvény külön intézménytípusként tünteti fel a többi tanulóval
fogyatékossága miatt együtthaladásra képtelen tanuló szakmai képzésére
szolgáló "speciális szakiskolát". Ezért indokolt, hogy a szakképzési törvény a
szakképzés intézményei között külön intézménytípusként felsorolja ezt az
intézménytípust is.
A 2. §-hoz
Az OKJ és a törvénynek az OKJ-re vonatkozó rendelkezései jelenleg nincsenek
összhangban. Az OKJ ugyanis (lényegében törvényi felhatalmazás nélkül) az Szt.
3. §-ában meghatározottakon felül életkori megkötéseket (a részvétel alsó
korhatára) is tartalmaz, továbbá jelzi azokat a szakképesítéseket, amelyeknek
elsajátításához szakmai elõképzettséget is meg kell kívánni. Ennek
szükségessége a szakmai követelmények kidolgozása során egyértelmûen
felmerült. A javaslat ezt az ellentmondást megszünteti, illetõleg a hiányt
pótolja és új követelményként írja elõ a szakképesítés szintjének
meghatározását.
A 3. §-hoz
A szakmai vizsga díja és a vizsgáztatási díj teljes mértékben szabályozatlan
az iskolarendszeren kívüli szakképzésben. De az iskolai rendszerû szakképzést
érintõen is új szabályozásra van szükség, tekintettel arra, hogy a jelenlegi
szabályozás nincs összhangban a törvényi rendelkezésekkel. A javaslat e
probléma megoldásához kíván jogszabályi felhatalmazást biztosítani.
Az Szt. 2. § (3) bekezdése az iskolarendszeren kívüli szakképzés folytatását
"a külön jogszabályban meghatározott" feltételekhez köti. Arról azonban nem
rendelkezik, hogy ki illetékes e külön jogszabály kiadására. A javaslat ezt a
joghézagot kívánja pótolni.
A 4. §-hoz
Jelenleg nem egyöntetû a gyakorlat arra nézve, hogy a szakmai és
vizsgakövetelmény meghatározása és közzététele milyen módon történjék. Az a
kívánatos, ha a meghatározás több szakképesítésért felelõs miniszter esetében
együttesen, a közzététel pedig jogszabályban közlönyi úton történik, amelyhez
minden érdekelt hozzájuthat. A javaslat a közzététel egyértelmûvé tételét
szolgálja.
A fegyveres erõk és rendvédelmi szervek keretében folyó szakképzés
sajátosságainak az érvényesítése indokolja a (2) bekezdés javaslat szerinti
kiegészítést.
Az 5. §-hoz
A javasolt módosításokat a megállapodásra illetékes országos gazdasági kamara
egyértelmûvé tétele és a megállapodás jogszabályi közzétételének elrendelése,
valamint a mestervizsga követelményeinek meghatározására vonatkozó szabály
beépítése indokolja.
A 6-7. §-okhoz
A javaslat az érdekegyeztetés és a szakképzéssel kapcsolatos szakmai döntések
elõkészítésében való részvétel mechanizmusának pontosítását tartalmazza.
A 8. §-hoz
A cím kiegészítését annak egyértelmûvé tétele indokolja, hogy az Szt. III.
részének rendelkezései csak az állam által elismert, OKJ-ben szereplõ
szakképesítésekre terjednek ki.
A 9. §-hoz
A hatályos törvény nem szabályozza az oktatásban elõírt bizonyítványok és
nyomtatványok használatát. A javaslat ezt a mulasztást pótolja.
A 10. §-hoz
A szakmai vizsga szervezésére vonatkozó rendelkezések egyértelmûbbé tétele
miatt indokolt a szakmai vizsgát szervezõ intézmény gyûjtõfogalom bevezetése,
valamint a vizsgákkal kapcsolatos egyes nyilvántartási feladatok elvégzésének
meghatározása.
A 11. §-hoz
A jelenleg hatályos szöveg nem egyértelmûen rendelkezik a vizsgabizottság
összetételérõl. A javaslat ezt az ellentmondásos helyzetet kívánja feloldani,
továbbá pontosítja a "szakképzést folytató intézmény" és a "szakmai vizsgát
szervezõ intézmény" megjelölések alkalmazását.
Az OKJ-ben meghatározott szakképesítések között vannak olyanok is, amelyek
nem tartoznak egyik gazdasági kamara illetékességi körébe sem. Ilyenek pl. a
pedagógiai, a mûvészeti, a rendészeti szakképesítések. Ezek esetében a
vizsgabizottságnak tagja lenne - a javaslat szerint - a szakképzést folytató
intézmény képviselõje is.
A 12. §-hoz
A javaslat a gyakorlatban felmerült félreértések tisztázása érdekében
egyértelmûvé kívánja tenni, hogy az iskolán kívül gazdálkodó szervezetnél
gyakorlati képzés megszervezésére csak két esetben kerülhet sor: szakképzõ
iskolával kötött megállapodás vagy tanulószerzõdés alapján.
A 13. §-hoz
Az Szt. 16. § (1) bekezdése az iskolai szakképzés ingyenességét kizárólag az
elsõ szakképesítés megszerzésére szûkítve mondja ki. Az Szt. 16. § (2)
bekezdése a gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan ugyanakkor tételesen ilyen
korlátozást nem tartalmaz. Ezért a jelenleg hatályos rendelkezés úgyis
értelmezhetõ, hogy a gazdálkodó szervezet általában (tehát minden fajta képzés
esetén) nem kérhet és nem fogadhat el költséghozzájárulást, illetõleg
költségtérítést a nála folyó gyakorlati képzésért. A javaslat ezt a tilalmat
az iskolai képzés ingyenességével összhangban az elsõ szakképesítés
megszerzésére korlátozza.
A 14. §-hoz
A hatályos rendelkezés a gazdálkodó szervezettel való megállapodás
kötelezettségét arra az esetre írja elõ, ha az iskola a gyakorlati képzés
feltételeivel csak részben rendelkezik. A valóság ugyanakkor az, hogy a
szakképzõ iskolák egy része nem rendelkezik iskolai tanmûhellyel, ezért a
gyakorlati képzés teljes egészében csak gazdálkodó szervezetnél szervezhetõ
meg. Arról viszont a törvény jelenleg nem rendelkezik egyértelmûen, hogy a
megállapodást ilyen esetekben is meg kell kötni. A javaslat ennek pontosítását
szolgálja.
A 15. §-hoz
A hatályos szabály csak a tanulók foglalkoztatásának felügyeletérõl
rendelkezik (19. § (2) bekezdés), a képzés felügyeletérõl azonban nem. A
korábbi szabályozás szerint a szakmai irányítás és felügyelet egyértelmûen
iskolai feladat volt az alapképzés idõszakában. A gazdasági kamarák
létrejöttével és a gazdálkodó szervezetek kötelezõ kamarai tagságával új
helyzet áll elõ. A kamaráknak a gazdaság fejlesztésével kapcsolatos - a
gazdasági kamarai törvényben meghatározott - tevékenységébõl következik, hogy
a gazdálkodó szervezetnél tanulószerzõdés nélkül folyó gyakorlati képzés
felügyeletére is a gazdasági kamara lehet a leginkább illetékes és szakmailag
alkalmas. E feladatban való közremûködésbõl azonban nem zárható ki az
illetékes szakképzõ iskola sem. Ha azonban a szakképesítés nem tartozik egyik
gazdasági kamara hatáskörébe sem, akkor a felügyelet az illetékes szakképzõ
iskola feladata lenne.
A 16-22. §-okhoz
A javaslat szerinti módosításokat, illetõleg kiegészítéseket egyrészt az
intézkedésre jogosult területi gazdasági kamara egyértelmûvé tétele, másrészt
pedig a szakképzõ iskola tanulóval kapcsolatos szerepének és felelõsségének
hangsúlyozása indokolja. A feladat ellátásához az iskolák jelenleg még
rendelkeznek kellõ szakmai tapasztalatokkal, a feltételeket azonban az iskolát
közremûködésre felkérõ szervezetnek egyidejûleg biztosítania kell.
A 23. §-hoz
A tanulószerzõdés a tanuló jövõjét meghatározó fontos döntés. Ezért a kiskorú
gyermek esetén nem nélkülözhetõ a szülõ hozzájárulása a tanulószerzõdés
megkötésénél, felmondásánál és módosításánál.
A 24. §-hoz
A javasolt módosításra azért van szükség, mert a bekezdésben használt
"szakképzést szervezõ" megjelölés eltér a 2. §-ban és az 52. § (4) bekezdésben
használt megjelöléstõl. Ez félreértéshez vezethet.
A jelenleg hatályos törvényi rendelkezés a képzési szerzõdésben kötelezõ
feltételként csak a résztvevõ mulasztásának következményeit írja elõ
meghatározni. A képzésben résztvevõ érdekeinek védelmében úgy indokolt, hogy a
képzési szerzõdésben jusson kifejezésre a szakképzést folytató intézmény
felelõssége is.
A 25.§-hoz
A hatályos jogszabály a felügyelõ tanács létrehozását nem írja elõ kötelezõ
feltételként. Ennek ellenére az esetek többségében létrejöttek és mintegy
kétéves mûködésük bizonyította létjogosultságukat. Erre tekintettel
létrehozásukat javasoljuk kötelezõvé tenni és rendeltetésüket pontosítani. A
felügyelõ tanács munkájában a szakképzésben érdemi feladatot ellátó területi
gazdasági kamarák részvételét is biztosítani indokolt.
A 26. §-hoz
A hatályos rendelkezés az eltérõ sajátosságok figyelembevételét
indokolatlanul, a közoktatási törvénytõl eltérõen és annál szûkebb területre
korlátozva határozza meg. A javaslat ezt kívánja korrigálni.