MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1118.. számú
Törvényjavaslat
a villamos energia termelésérõl, szállításáról és
szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény
és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról
Elõadó:
Pál László
ipari és kereskedelmi miniszter
Budapest, 1995. június
1995. évi .........törvény
a villamos energia termelésérõl, szállításáról és
szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény
és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések
módosításáról
1. §
A villamos energia termelésérõl, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994.
évi XLVIII. törvény [a továbbiakban: VET] 4.§-ának d/ pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"d/ szabályozza a villamos energia külföldrõl történõ behozatalának, valamint
kivitelének mértékét, és a szolgáltató által végezhetõ behozatal, illetve
kivitel feltételeit,"
2. §
A VET 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Nem adható engedély jogszabályi feltétel hiánya esetén, valamint annak a
gazdálkodó szervezetnek, amely csõd- vagy felszámolási eljárás alatt áll,
továbbá, amelynek engedélyét 10 éven belül visszavonták."
3. §
(1) A VET 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"17.§ (1) A termelõ a mûködési engedély alapján jogosult 20 MW és azt
meghaladó teljesítményû közcélú-, vagy 50 MW és azt meghaladó
teljesítményû saját használatú villamosmûben (erõmûben) villamos
energiát termelni, felhasználni, közcélra átadni és a saját használatú
villamosmûbõl a Hivatal által engedélyezett körben [21. § (3) bekezdés]
fogyasztók részére villamos energiát szolgáltatni. A mûködési engedélyt
a Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
A 20 MW teljesítmény alatti közcélú- és az 50 MW teljesítmény alatti
saját használatú villamosmû (erõmû) üzemeltetõje a Hivatalnak köteles
bejelenteni az üzembehelyezés idõpontját és a villamos energia
rendszerrel az üzemi szabályzat szerint együttmûködni (38.§)."
4. §
A VET 21. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"21.§ (1) A mûködési engedély
a) a szállítónak a villamos energia szállítására, valamint - a 4.§
d) pontjának végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott
kivétellel - importjára és exportjára,
b) a szolgáltatónak meghatározott területen a villamos energia közcélú
szolgáltatására
kizárólagos jogot biztosít.
(2) Az engedélyes kizárólagossági jogáról - a Hivatal elõzetes
jóváhagyásával - más engedélyes javára egészben vagy részben lemondhat,
a szolgáltató - díj ellenében - elosztóhálózatát a szállító
rendelkezésére bocsáthatja."
5. §
A VET 47. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A szállító és a szolgáltató jogosult
a) országos tüzelõanyaghiány esetén,
b) külgazdasági, nemzetgazdasági, környezetvédelmi vagy honvédelmi
érdekbõl
a szállítást, illetve a szolgáltatást korlátozni vagy szüneteltetni. A
korlátozás vagy szüneteltetés feltételeit, az engedélyes ezzel kapcsolatos
jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben határozza meg."
6. §
(1) E törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, egyidejûleg:
a) a VET 43.§-ának (3) bekezdése,
b) A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 172.§-ának f) és
g) pontja, valamint
c) az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény 4. és 14. §-ai
hatályukat vesztik.
(2) Hatálybalépésével egyidejûleg a VET 57.§-ának (6) bekezdés a) és b)
pontja helyébe a következõ felsorolás lép:
"a) 5.§ (1) bekezdésében, 6-7., 15., 16., 23., 26., 37., 38., 47. és 53.
§-aiban foglalt rendelkezések végrehajtásáról a Kormány,
b) 4. §-ában, 5.§-ának (2) bekezdésében, 8., 29., 44., 55., 56. és 57.§-
aiban foglalt rendelkezések végrehajtásáról a miniszter"
I N D O K O L Á S
a villamos energia termelésérõl, szállításáról és
szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény
és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések
módosításáról szóló törvényjavaslathoz
A VET 4.§-ának d/ pontjában foglalt rendelkezés arra hatalmazta fel az ipari
és kereskedelmi minisztert, hogy - a nemzetközi gazdasági kapcsolatok
miniszterével együttesen - szabályozza az ország szükségleteinek kielégítését
szolgáló villamos energia mennyiségének a hazai termelésbõl és a behozatalból
adódó arányát, valamint a kivitel mennyiségét.
Az ismertetett törvényi rendelkezés módosítását mind az idõközben végrehajtott
szervezeti változások, mind pedig az export-import feltételeinek
meghatározására vonatkozó felhatalmazás megadása szükségessé teszi.
A VET 11. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést indokolt kiegészíteni
arra utaló szabállyal, hogy a Magyar Energia Hivatal nem adhat engedélyt abban
az esetben, ha az engedély megadásának jogszabályi feltételei hiányoznak.
A VET 17.§-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés - a teljesítménytõl
függetlenül - valamennyi közcélú vagy saját használatú villamosmûben
(erõmûben) fejlesztett villamos energia termelését a Magyar Energia Hivatal
mûködési engedélyéhez köti. Ez alól az 50 MW teljesítmény alatti, kizárólag
saját célra termelõ erõmû képez kivételt a VET 1.§-ának (4) bekezdésében
foglalt rendelkezés szerint.
A VET 10. §-ának (3) bekezdése csak a 20 MW és annál nagyobb teljesítményû
közcélú erõmû létesítésére írja elõ az engedély-kötelezettséget.
Nem indokolt a létesítési engedély alá nem esõ, kis teljesítményû erõmûvekben
a villamos energia termelését, felhasználását, közcélra átadását vagy
meghatározott fogyasztók részére történõ szolgáltatását a Hivatal engedélyéhez
kötni.
A VET 17. §-ának módosítására kidolgozott javaslat az erõmûlétesítési
engedélyhez igazodóan, azzal összhangban állapítja meg a villamos energia
termelésének engedélyezési kötelezettségét.
A létesítési engedély alapján megépült, bõvített, vagy más tüzelésre
átállított erõmû mûködési engedélyét a Hivatalnak ki kell adni, ha annak
jogszabályi akadálya nincs. Szükséges azonban annak kimondása, hogy az
engedélyhez nem kötött erõmû üzemeltetõje is köteles a Hivatalnak bejelenteni
az üzembehelyezés idõpontját és azt, hogy a mûködési engedély nélkül is
üzemeltethetõ erõmû az üzemi szabályzat szerint köteles együttmûködni a
villamos energia rendszerrel.
A VET 21.§-ának (1) és (2) bekezdése megfelelõ módosításával szükséges
kimondani azt, hogy a villamos energia importálására és exportálására - a
jogszabályban meghatározott kivétellel - az ellátási kötelezettséggel terhelt
szállító jogosult. E jogáról azonban - egyes esetekben - a szolgáltató javára
lemondhat. Célszerû deklarálni azt is, hogy a szolgáltató - díjazás ellenében
- elosztóhálózatát a szállító rendelkezésére bocsátja.
Az együttmûködõ villamos energia rendszer irányítója a szállító. A villamos
energia szolgáltatásra is kiható korlátozások végrehajtását a szállító
irányítja. Ezért szükséges a VET 47.§ (3) bekezdését a szállítóra utalással
kiegészíteni.
Nem elégséges továbbá arra felhatalmazni a Kormányt, hogy rendeletben
megállapítsa a szolgáltatás korlátozásának vagy szüneteltetésének feltételeit,
a felhatalmazásnak ki kell terjednie arra is, hogy a szállító és a szolgáltató
korlátozással vagy szüneteltetéssel kapcsolatos kötelezettségeit is
meghatározza.
A VET 15. és 16. §-a rendelkezik a környezetre jelentõs hatással bíró erõmûvek
telepítésével kapcsolatos közmeghallgatásról, szakértõ bizottsági eljárásról
és a létesítési-, üzembehelyezési engedélyrõl.
A VET nem tartalmaz felhatalmazást az erõmûlétesítési és üzembehelyezési
(használatbavételi) engedélyezési eljárásra vonatkozó sajátos szabályok
megállapítására és a közremûködõ szakhatóságok kijelölésére. Az errõl
rendelkezõ jogszabály kiadását a Kormány hatáskörébe célszerû utalni. A
felhatalmazásokról rendelkezõ 57.§ (6) bekezdés a) pontjának a 15. és 16. §-
okra utalással kiegészített szövege ezt a célt szolgálja.
A VET 55. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az árképzés és
az áralkalmazás részletes szabályait a Magyar Energia Hivatal alakítja ki, az
árakat a miniszter állapítja meg és rendelettel hirdeti ki.
Az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény 4.§-ába felvett rendelkezés
szerint "Az atomenergia alkalmazása körébe tartozó anyagok, létesítmények,
berendezések és készülékek - ha jogszabály kivételt nem tesz - társadalmi
tulajdonban állnak. Az ezekkel való kereskedelem az állam monopóliuma, amelyet
az erre kijelölt szervek útján gyakorol."
Az idézett törvényi szabályozásnak mind a társadalmi tulajdonra, mind pedig a
kereskedelem állami monopóliumára, és az azt gyakorló szervek kijelölésére
vonatkozó rendelkezései meghaladottá váltak. A társadalmi tulajdon fogalom
megszûnt, a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1.§-ának (1) bekezdés
g) pontja pedig koncesszióba adható állami monopol tevékenységnek minõsítette
a hasadó és a sugárzó anyagok elõállítását, forgalmazását.
A törvényjavaslat nem érinti az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény 15.
§-ába felvett azt az általános jellegû elõírást, amely a törvény hatálya alá
tartozó bármely anyag birtoklását, elõállítását, továbbá nukleáris
létesítmény vagy berendezés létesítését, üzemeltetését, megszüntetését stb.
hatósági engedélyhez köti. A 4. § hatályon kívül helyezése nem változtat a
kötelezõ hatósági engedélyezés rendszerén, amelyet a jövõben is indokolt
fenntartani.
A villamos energia termelésérõl, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994.
évi XLVIII. törvény 4. §-ának a) pontja az atomerõmû létesítésének
engedélyezését az Országgyûlés hatáskörébe utalta. Az új törvényi
szabályozásra tekintettel az atomenergia törvény 14. §-ába felvett, a Kormány
engedélyezési hatáskörét megállapító rendelkezést hatályon kívül kell
helyezni.
Az elõterjesztett törvényjavaslat összhangban áll a Polgári Törvénykönyv 172.
§-a f/ és g/ pontjának hatályon kívül helyezésére elõterjesztett
törvényjavaslatban foglaltakkal.
A Polgári Törvénykönyv 172. §-a taxatív, nem megváltozhatatlan felsorolással
határozza meg a kizárólagos állami tulajdon tárgyait. A szabályozás lehetõvé
teszi, hogy az alkotmányos elveknek megfelelõen (Alk. 10. § (2) bek.), más
törvény a gazdasági társadalmi viszonyok változásaira figyelemmel, eltérõen
határozza meg az állami tulajdon körét, illetve egyes szabályait.
A Javaslat a gazdasági szerkezet és -struktúra váltás, a tulajdonviszonyok
átalakítása igényeinek megfelelõen, a jogszabályok közötti összhang
biztosítása érdekében szünteti meg a Ptk. 172. § f/ és g/ pontjaiban foglalt
tulajdonosi tárgyak kizárólagos állami tulajdonának deklarálását.
A piacgazdaságok mûködési feltételeinek kialakítása, a forgalmi folyamatok
fejlesztése szükségessé teszi az esetleges korlátozó rendelkezések fokozatos
feloldását. A javaslattal érintett pontokban meghatározott tulajdoni tárgyak
mûködtetésével, használatával kapcsolatos ágazati törvények szabályozása ma
már tulajdonsemleges. Az Országgyûlés külön törvényben határozza meg az e
vagyontárgyakat mûködtetõ gazdálkodó szervezetek állami tulajdonának mértékét,
lehetõvé téve ezzel a gazdálkodó szervezetek részleges vagy teljes
privatizálását. Az adott tulajdoni tárgyak speciális jellegével összefüggõ
egyes kérdések megfelelõ rendezése pedig nem e tárgyak tulajdonjogának
meghatározása, hanem a vonatkozó ágazati, szakmai, tevékenységi, illetve
engedélyezési szabályok megállapítása, szükség esetén az e tárgyakkal
kapcsolatos egyes tevékenységek kizárólagos állami tevékenységnek minõsítése
révén biztosítható.