1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
H/1125.. számú
ORSZÁGGYÛLÉSI
HATÁROZATI JAVASLAT
a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú
fejlesztésének irányairól és létszámáról
Elõadó:Keleti György
honvédelmi miniszter
Budapest, 1995. június
1
Az Országgyûlés
...../1995. (.........) OGY
határozata
a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú
fejlesztésének irányairól és létszámáról
A Magyar Köztársaság Országgyûlése a Kormány elõterjesztése alapján a
Magyar Honvédség átalakítására vonatkozóan az alábbi határozatot hozza:
1. Szükségesnek tartja a Magyar Honvédségnek a Magyar Köztársaság
veszélyeztetettségével, az ország gazdasági teherbíró képességével, valamint a
NATO-hoz való csatlakozás szándékával összhangban álló átalakítását. Mivel a
katonai fenyegetettség reálisan a háborús küszöb alatti szinten
prognosztizálható, ezért békében olyan nagyságrendû haderõt célszerû
fenntartani, mûködtetni, amely biztosítja a reális veszélyeztetettségnek
megfelelõ készenléti erõt, az állomány felkészítését, kiképzését és lehetõvé
teszi a haderõ szükséges mérvû növelését, hadi állományra való feltöltését.
2. Az átalakítás eredményeként fokozatosan, több lépésben, a jelenleginél
kisebb, de hiteles visszatartó képességgel rendelkezõ, a NATO katonai
szerveibe integrálható korszerû fegyveres erõ jöjjön létre. Az átalakításnak
ki kell terjedni a hadsereg életének minden területére, így a Magyar Honvédség
hadrendjére, szervezeti felépítésére és vezetési rendjére; a harckészültség és
mozgósítás, a hadkiegészítés, a felkészítés és kiképzés (oktatás) rendszerére;
a haditechnikai eszközök cseréjére és korszerûsítésére; a tervezés rendjére; a
gazdálkodás és az anyagi-technikai biztosítás (logisztika) rendszerére; az
állományarányokra; a személyi állomány élet- és munkakörülményeire, szociális
helyzetére; a belsõ viszonyok átalakítására; a hadtudományra és a honvédség
társadalmi kapcsolataira.
3. Hosszú távon - 2005-re - a honvédség struktúráját úgy kell
átalakítani, hogy csökkenjen a létszáma, béke- és hadiszervezeteinek száma,
ugyanakkor új, korszerû technikai eszközök rendszerbe állításával növekedjenek
a csapatok harci képességei:
a./ A Magyar Honvédség létszáma békében mindenkor a lakosság 0,5 - 0,55 %-a,
hadi létszáma pedig ennek mintegy háromszorosa legyen.
b./ A haderõnemi- és fegyvernemi összetétel alapvetõen ne változzon, de
javuljon az azonnal alkalmazható erõk aránya.
c./ Az általános hadkötelezettség fenntartása mellett folytatni kell a
jelenlegi, sorozáson alapuló, reguláris haderõ átalakítását önkéntes és
sorozott haderõrendszerre.
d./ A haderõ gazdálkodási, ellátási és üzembentartási rendszerében kapjon
meghatározó szerepet az egyes szolgáltatások (biztosítási formák) nemzet-
gazdaságból történõ megrendelése, igénybevétele. Kerüljön átalakításra a
háborús biztosítás rendszere.
4. A Magyar Honvédség - az Alkotmány és a törvények alapján - a középtávú
idõszakban feleljen meg az alábbi követelményeknek:
a./ A honvédség legfontosabb békefeladata az állomány és a csapatok
folyamatos kiképzése és felkészítése, valamint a feltöltött katonai
szervezetek harci technikájának azonnali alkalmazható állapotban tartása.
b./ Békében meglévõ, rövid idõ alatt alkalmazható erõkkel legyen kész a
határvadász századokkal együttmûködve az ország területére betört fegyveres
csoportok felszámolására.
c./ Legyen képes békében az ország légterében támadó tevékenységet folytató
repülõeszközökkel szembeni ellentevékenységre. Ehhez tartson fenn megfelelõ
repülõ készenléti szolgálatot.
d./ Legyen képes a válságkezelés katonai feladatainak ellátására a kijelölt
szervezetek békeállományával, illetve egyes alakulatok kiegészítésével,
néhány hetes felkészülés után.
e./ Speciálisan felkészített erõivel vegyen részt nemzetközi - elsõsorban
ENSZ - feladatokban, valamint mûködõ szervezeteivel többnemzetiségû
kiképzési feladatok végrehajtásában.
f./ Legyen képes szükségállapot idején békében meglévõ erõi egy részével az
alkotmányos rend védelmében, a közrend és a közbiztonság védelmében való
részvételre.
g./ Legyen képes válságok eszkalálódása, háborús fenyegetettség kialakulása
esetén, a szükséges döntések meghozatalától számított néhány hónapos
felkészülés után hadászati célú hadmûveletek lefolytatására.
h./ Háborúban legyen képes védeni az ország függetlenségét, szuverenitását és
területi épségét.
5. Középtávon - 1998-ig - a honvédséget a meglévõ anyagi- és
eszközkészletek bázisán, a feleslegessé vált készletek és fegyverzeti anyagok
felszámolásával, a katonai objektumok számának csökkentésével úgy kell
átalakítani, hogy alapvetõ feladata teljesítésére folyamatosan képes legyen és
megteremtõdjenek finanszírozhatóságának feltételei. A honvédség a jelenleginél
mind háborúban, mind békében kisebb létszámmal és kevesebb szervezeti elemmel
rendelkezzen. Haderõnemi és fegyvernemi összetétele lényegesen ne változzon.
Egyszerûsödjön béke- és háborús vezetési rendszere, csökkenjen a
háttérintézmények, a vezetõ szervek száma és létszáma:
a./ A honvédség békelétszáma 1998 végére nem lehet több mint
50 ezer fõ. Ennek megfelelõen csökkenjen szervezeteinek száma; a honvédség
létszámán belül a tisztek aránya 15 %, a tiszthelyetteseké 18 %, a
közalkalmazottaké 13 % legyen. Ezzel egyidejûleg a legénységi állományon
belül növekedjen a szerzõdéses katonák száma. A honvédség hadi létszáma a
békelétszámnak mintegy háromszorosa legyen.
b./ Kerüljön átalakításra a honvédség felsõ szintû vezetése és ezzel
összhangban a békevezetés új rendszere, csökkenjen a középszintû vezetõ
szervek száma és létszáma. Ennek megfelelõen a Szárazföldi Csapatok
Parancsnoksága és a Katonai Kerületparancsnokságok megszüntetésével
kerüljön megalakításra a szárazföldi csapatoknál egy gépesített hadtest-
parancsnokság - alárendeltségében egy hadosztályparancsnoksággal -, a
Légvédelmi Parancsnokság bázisán a Repülõ és Légvédelmi
Hadtestparancsnokság, a Budapesti Katonai Kerületparancsnokság bázisán a
Központi Rendeltetésû Szervezetek Parancsnoksága, az anyagi-technikai
biztosítás szerveinek vezetésére egy Központi Logisztikai Parancsnokság.
c./ Korszerû, a NATO-hoz jobban illeszkedõ harckészültségi és mozgósítási
rendszert kell kialakítani, amely biztosítja a mindenkori helyzetnek, a
feltételeknek és a feladatoknak megfelelõ készenlét szintjét és lehetõvé
teszi a honvédség egyidejû, illetve részenkénti - egyes egységek,
alegységek - háborús szervezetre való feltöltését is.
d./ A kiképzés, felkészítés és a tanintézeti képzés, valamint a gazdálkodás,
biztosítás, ellátás és elhelyezés rendszere folyamatosan igazodjon a
követelményekhez, a honvédség korszerûsítéséhez, szervezetének, létszámának
változásához.
6. 1997 közepétõl kezdõdjön meg a fegyveres és fegyver nélküli sorkatonai
szolgálat idõtartamának 12 hónapról 9 hónapra csökkentése és az ennek
megfelelõ új váltási és kiképzési rend bevezetése. Ezzel összhangban kerüljön
megállapításra a polgári szolgálat ideje is.
7. A Magyar Honvédség átalakítására vonatkozó elgondolással összhangban
álló szervezet- és létszámcsökkentõ intézkedések megvalósítása és a
szerzõdéses állomány növelése a jelenleg rendelkezésre álló forrásokból 1995-
ben kezdõdjön meg.
A szervezet- és létszámcsökkentõ intézkedések végrehajtásának teljes
idõtartama alatt a Kormány kísérje fokozott figyelemmel az ország biztonságát
meghatározó erõvel befolyásoló nemzetközi és hazai körülmények alakulását, s
ezek értékelése során tett megállapításairól - a határozat 10. pontjában
megállapított kötelezettségén is túlmenõen - folyamatosan tájékoztassa az
Országgyûlés illetékes bizottságait.
8. Hosszú távon a haditechnikai fejlesztés biztosítsa, hogy az új
szervezetû, nagyságrendû honvédség eszközrendszerei fokozatosan váltásra
kerüljenek és ennek eredményeként a védelmi igényeknek technikailag is
megfelelõ korszerû eszközökkel ellátott haderõ alakuljon ki:
a./ A haditechnikai fejlesztési programok finanszírozása program-költségvetés
rendszerében kerüljön megtervezésre.
b./ A haditechnikai korszerûsítés finanszírozásához - a program-költségvetési
rendszer mellett - középtávon mindenekelõtt a különbözõ segélyprogramok,
kedvezményes hitelkonstrukciók, gyártási-együttmûködési lehetõségek
feltárására, kihasználására, a hazai ipar legszélesebb bevonására kell
támaszkodni.
c./ A megvalósítás alapvetõ módjait az új eszközök beszerzése, a meglévõ,
arra alkalmas eszközök technikai korszerûsítése képezze. Ennek érdekében
1997-tõl az éves védelmi költségvetést úgy kell kialakítani, hogy annak 80-
85 %-a fordítható a honvédség fenntartására és 15-20 %-a felhalmozásra.
9. Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy e határozatnak meg-
felelõen dolgozza ki a Magyar Honvédség átalakításának hosszú távú programját,
valamint középtávú tervét, amely részletesen tartalmazza az átalakítással
kapcsolatos humán-politikai feladatokat is. 1995. december 31-ig terjessze elõ
a határozati javaslat alapján szükségessé váló jogszabály-módosítási
javaslatokat. Az 1998 végéig szükségessé váló létszámcsökkentésekhez évente
parlamenti döntést kell kérni.
10. A Kormány az Országgyûlés határozatának végrehajtásáról félévente
számoljon be az Országgyûlés Honvédelmi Bizottságának.