Magyar Köztársaság Kormánya
Új változat a T/1091. sz. helyett
T/1156.. számú törvényjavaslat
az Észak-atlani Szerzõdés Szervezetével aláírt
"Békepartnerség" program Keretdokumentumának
törvénybe iktatásáról és annak
a Magyar Köztársaság által történõ
végrehajtásáról
1995. június
Elõadó: Keleti György
1995. évi ......
t ö r v é n y
az Észak-atlani Szerzõdés Szervezetével aláírt
"Békepartnerség" program Keretdokumentumának
törvénybe iktatásáról és annak
a Magyar Köztársaság által történõ
végrehajtásáról
1. §
Az Országgyûlés az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezetével (NARO) aláírt -
és az Országgyûlés 66/1994. (XII.15.) OGY határozatával megerõsített -
Békepartnerség" program Keretdokumentumát (a továbbiakban: Keretdokumentum) e
törvénnyel kihirdeti.*
2. §
A Keretdokumentum hivatalos magyar nyelvû szövege a következõ:**
"BÉKEPARTNERSÉG: KERETDOKUMENTUM
1. A NATO állam- és kormányfõi által, az 1994. január 10-11-én tartott
találkozón kibocsátott felhíváson túlmenõen az Észak-atlani Szövetség
tagállamai, valamint
____________________
* A megerõsítésrõl szóló értesítés 1995. január 18-án Brüsszelben a NATO-
nál letétbe helyezésre került.
** Közzétételre került a Magyar Közlöny 1994. évi 121. számában
a jelen dokumentumot aláíró más államok, elhatározva, hogy elmélyítik
poligikai és katonai kapcsolataikat, és hozzájárulnak az euro-atlanti térség
biztonságának megerõsítéséhez, az Észak-atlanti Együttmûködési Tanács
keretében ezennel létrehozzák a Békepartnerséget.
2. Ez a partnerség azt a közös meggyõzõdést juttatja kifejezésre, hogy az
euro-atlanti térségben stabilitás és biztonság csakis az együttmûködés és a
közös cselekvés alapján jöhet létre. Az alapvetõ szabadságjogok és emberi
jogok védelme és elõmozdítása, a szabadság, igazságosság és a béke szavatolása
a demokrácia által, olyan közös értékek, amelyek meghatározó jelentõségûek a
partnerség szempontjából. Az Észak-atlanti Szövetség tagállamai és a jelen
dokumentumot aláíró más államok, csatlakozva a partnerséghez, emlékeztetnek
arra, hogy elkötelezték magukat a demokratikus társadalmak, az erõszaktól és
megfélemlítéstõl mentes szabadság megõrzése és a nemzetközi jog elveinek
fenntartása mellett. Újólag megerõsítik, hogy elkötelezték magukat az ENSZ
Alapokmányában, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elveiben
foglalt kötelezettségeik jóhiszemû teljesítése mellett, különösképpen
tartózkodnak attól, hogy erõvel vagy annak alkalmazásával fenyegessék bármely
állam területi integritását vagy politikai függetlenségét, tiszteletben
tartják a meglévõ határokat, és békés eszközökkel rendezik a vitás kérdéseket.
Ugyancsak megerõsítik elkötelezettségüket a Helsinki Záróokmány, valamint
minden azt követõ EBEÉ* dokumentum iránt, továbbá a leszerelés és a
fegyverzetellenõrzés terén vállalt minden kötelezettségük és feladatuk
teljesítésére.
3. Más, e dokumentumhoz csatlakozó államok együttmûködnek az Észak-
atlanti Szerzõdés Szervezetével a következõ célok elérése érdekében:
a) az átláthatóság elõmozdítása a nemzeti védelmi tervezésben és a
költségvetési folyamatban;
____________________
* Jelenleg: Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ)
b) a véderõk demokratikus ellenõrzésének biztosítása;
c) olyan (hadi) képesség és harckészültség fenntartása, hogy az
alkotmányos elõírásoknak megfelelõen hozzájárulhassanak az ENSZ fennhatósága
alá tartozó vagy/és az EBEÉ* hatáskörében megvalósuló mûveletekhez;
d) a NATO-val fenntartott katonai együttmûködési kapcsolatok fejlesztése
a közös tervezés, kiképzés és hadgyakorlatok terén abból a célból, hogy
növeljék képességüket a békefenntartásban, kutató és mentõ, humanitárius és
minden más, a késõbbiekben esetleg megállapodás tárgyát képezõ mûveletben való
részvételre;
e) azon erõk hosszabb távon történõ fejlesztése, amelyek alkalmasabbak az
Észak-atlanti Szövetség tagállamai erõivel való közös tevékenységre.
4. A csatlakozó államok Felajánlási Dokumentumot bocsátanak a NATO
hatóságainak rendelkezésére, amelyben megjelölik a partnerség poligikai céljai
elérése érdekében megteendõ lépéseiket, és feltüntetik azokat a katonai és más
képességeket és eszközöket, amelyek a partnerség keretei között folyó
tevékenység során felhasználhatók. A NATO javaslatot tesz hadgyakorlatok
programjára a partnerség keretei között, és más, a partnerség céljaival
összhangban álló tevékenységekre. Ezen program, valamint az általa
beterjesztett Felajánlási Dokumentum alapján minden aláíró állam egyéni
partnerségiprogramot dolgoz ki a NATO-val.
5. Az egyéni partnerségi programok elkészítése és végrehajtása során a
csatlakozó államok - saját költségükre és a Szövetséggel, valamint szükség
szerint az illetékes belga hatóságokkal egyetértésben - létrehozzák saját
összekötõ irodájukat a brüsszeli NATO-központ mellett. Mindez megkönnyíti
részvételüket az ÉAET /Békepartnerség keretében zajló - valamint bizonyos más
meghívásos -
____________________
* Jelenleg: Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ)
találkozókon és tevékenyégekben. Biztosítják továbbá az elfogadott partnerségi
programok végrehajtásához szükséges és megfelelõ személyi, tárgyi és egyéb
feltételeket. A NATO megfelelõ segítséget nyújt az egyéni partnerség programok
kialakításához és végrehajtásához.
6. a csatlakozó államok egyetértõleg elfogadják a következõket:
- azok, akik tervezik részvételüket a 3.d) pontban elõirányzott
tevékenységekben, a megfeleõ esetekben részt vesznek a vonatkozó NATO
gyakorlatokban;
- ezek az országok saját mgauk fedezik a partnerséi tevékenységben való
részvételük költségeit, és más módon is törekednek arra, hogy osztozzanak
másokkal mindama gyakorlatok terheiben, amelyekben részt vesznek;
- ezek az országok, megfeleõ megállapodás után, állandó összekövõ tisztet
küldhetnek egy különálló partnerségi Koordinációs Sejtbe, a belgiumi Monsba,
amely az Északt-atlanti Tanács fennhatósága alatt végzi a partnerségi
programok végrehajtásához szükséges katonai tervezést;
- a katonai gyakorlatokon és az azok tervezésében részt vevõ országok
számára hozzáférhetõvé tesznek bizonyos, az együttes tevékenységhez szükséges
NATO technikai adatokat;
- az EBEÉ* védelmi tervezéssel kapcsolatos intézkedéseire alapozva a
csatlakozó államok és a NATO tagállamok információcserét fogytatnak azokról a
lépésekrõl, amelyeket a védelmi tervezés és költségvetés átláthatóvá tételére,
valamint a fegyveres erõk demokratikus ellenõrzésének biztosítása érdekében
tettek vagy tesznek;
- a csatlakozó országok részt vehetnek a védelmi tervezéssel és
költségvetéssel kapcsolatos - az ÉAET /Békepartnrség keretében kialakítandó -
kölcsönös információcserében.
____________________
* Jelenleg: Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ)
7. Az Észak-atlanti Szövetség tagállamai a Békepartnerség céljaival
kapcsolatos kötelezettségeiknekmegfelelõen vállalják, hogy
- a csatlakozó államokkal együtt kifejlesztenek egy olyan tervezési és
értékelési eljárást, amely alapjául szolgálhat a csatlakozó országok mindama
erõinek és azon képességeinek azonosításához, értékeléséhez, amelyeket a
csatlakozó országot a Szövetséggel közösen folytatandó többnemzetiségû
kiképzéshez, hadgyakorlatokhoz és hadmûveletekhez rendelkezésre bocsáthatnak;
- a NATO központjában elõmozdíjták a katonai és politikai koordinációt
annak érdekében, hogy biztosítsák a csatlakozó államokkal együtt folytatandó
partnerségi tevékenység számára mértékadû iránymuatást és vezérfonalat,
beleértve a tervezést, a kiképzést, a hadgyakorlatokat és a doktrina
kialakítását.
8. A NATO a partnerség bármely aktív résztvevõjébel konzultálni fog,
amennyiben a partnerország a területi integritását, politikai függetlenségét
vagy biztonságát fenyegetõ közvetlen veszélyt érzékel."
3. §
Az Országgyûlés a Keretdokumentumban megfogalmazott célokat, együttmûködési
tevékenységeket összhangban állónak tekinti a biztonságpolitikai, illetve a
honvédelmi alapelvekrõl elfogadott 11/1993. (III. 12.) OGY és 27/1993. (IV.
23.) OGY határozatokkal, a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvénnyel,
valamint a Magyar Köztársaság euro-atlanti integrációs törekvéseivel.
4. §
(1) A Keretdokumentum végrehajtásáért a Kormány felelõs.
(2) A Keretdokumentum végrehajtásával kapcsolatos tervezõ és koordinációs
feladatokat az ügykör szerint érintett miniszterekkel és országos hatáskorû
szervek vezetõivel (a továbbiakban: miniszterek) együttmûködve a
külügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter - Tárcaközi
Bizottság útján - végzi.
(3) FElhatalmazást kap a Kormány, hogy a (2) bekezdésben megjelölt
Tárcaközi Bizottság összetételét, feladat- és hatáskörét - a bizottság eddigi
tevékenységének figyelembe vételével - rendeletben szabályozza.
5. §
(1) A Keretdokumentum 4. pontjában megjelölt évenkénti egyéni partnerségi
programba javasolt következõ évi tevékenységek jegyzékét a külügyminiszter és
a honvédelmi miniszter minden év július 31-ig az ORszággyûlés külügyekkel és
honvédelemmel foglalkozó bizottságainak elõzetes véleményezésre megküldi.
(2) A miniszterek a következõ évi program várható költségeit
költségvetési fejezetük elõirányzatainak keretében elkülönítetten tervezik.
(3) Az ismertté vált vagy véglegesített együttmûködési tevékenységekrõl -
az (1) bekezdés szerinti jegyzék és késõbb készülõ egyéni partnerségi program-
tervezet alapján - a külügyminiszter és a honvédelmi minizster kiegészítõ
jegyzéket készít. A Kormány a kiegészítõ jegyzéket a tárgyév november 15-ig -
jóváhagyás céljából - az Országgyûlés elé terjeszti.
(4) Az Országgyûlés a kiegészítõ jegyzék jóváhagyásáról határozatban
dö9nt, amely minisztériumok szerint elkülönítve tartalmazza a következõ évre
tervezett tevékenységek - költségfedezetük meghatározására alkalmas mennyiségi
és más fõbb adataikat feltüntetõ - listáját. Ezek végrehajtására
felhasználható összeget az Országgyûlés minisztériumonként, elkülönítetten a
Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló törvényben biztosítja.
A költségvetési fejezeteken belül az elkülönített keretösszegeet más fejezeti
alcímre átcsoportosítaninem lehet. A rendelkezésre álló forrásokhoz igazodva a
tervezett tevékenységeket folyamatosan pontosítani szükséges.
6. §
(1) A Keretdokumentum 3.d.) pontjábam meghatározott - és az 5. § (4)
bekezdése szerinti kereten belüli költségû - tevékenységek végrehajtására, a
magyar fegyveres erõkhöz tartozó, esetenként legfeljebb 1200 fõ meghatározott
idõtartamra történõ külföldre küldését, illetve külföldi fegyveres erõkhöz
tartozó, esetenként legfeljebb 1200 fõ Magyyaroszág területén tartózkodását a
Kormány engedélyezi. Ezen kontingensek küldése, illetve fogadása saját
rendszeresített fegyverzetükkel, lõszer és robbanóanyag ellátmányukkal,
valamint felszerelésükkel történhet.
(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti engedélyekrõl sz Országgyûlés
külügyekkel és honvédelemmel foglalkozó bizottságainak véleményét elõzetesen
kikéri.
7. §
A Kormány a Keretdokumentum végrehajtása körében nemzetközi szerzõdéseket
köt a Magyar Köztársaságban tartózkodó külföldi és a külföldön tartózkodó
magyar fegyveres erõk és tagjaik jogállásának, valamint a minõsített katonai
információk védelmének szabályozására.
8. §
A Keretdokumentum végrehajtásáról a Kormány minden év október 1-jéig
jelentést tesz az Országgyûlés külügyekkel és honvédelemmel foglalkozó
bizottságainak.
9. §
Ez a törvény a kihirdetését követõ hónap 15. napján lép hatályba.
I N D O K O L Á S
az Észak-atlani Szerzõdés Szervezetével aláírt
"Békepartnerség" program Keretdokumentumának
törvénybe iktatásáról és annak
a Magyar Köztársaság által történõ
végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz
I.
Általános indokolás
A Magyar Köztársaság kiemelt külpolitikai céja az euro-atlanti integráció
keretében az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezetéhez (NATO) történõ csatlakozás.
Az erre irányuló folyamat részeként hazánk csatlakozott a NATO
"Békepartnerség" programjához. Az Országgyûlés e program Keretdokumentumának
megerõsítésekor, a 66/1994. (XII. 15.) OGY határozatában kötelezte a Kormányt,
hogy nyújtsa be a Keretdokumentum törvénybe iktatását, illetve annak a Magyar
Köztársaság által történõ végrehajtását tartalmazó törvényjavaslatot. A
Javaslat a Keretdokumentum törvénybe iktatása mellett, a feladatainak
megvalósítását biztosító hazai tevékenység szervezeti, mûködési alapkérdéseit
és a NATO-integráció egyes rövid távú aktuális kérdéseit szabályozza.
II.
Részletes indokolás
Az 1-3. §-hoz
A Javaslat e §-aiban a Keretdokumentum kihirdetésérõl rendelkezik, közli
annak hivatalos magyar nyelvû szövegét, és méltatja jelentõségét.
A 4. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a végrehajtásért a Kormány, a tervezõ és
koordinációs feladatokért a külügy-, a honvédelmi és a belügyminiszter
felelõs. Felhatalmazza a Kormányt, hogy a Keretdokumentum végrehajtásával
kapcsolatos tervezõ és koordinációs feladatok ellátásával a 3092/1991. Korm.
határozat alapján mûködõ Tárcaközi Bizottságot bízza meg és feladat-, valamint
hatáskörét rendeletben szabályozza. A Tárcaközi Bizottság e feladatokkal
történõ megbízása nem érinti a bizottság korábbi feladatait és tevékenységét.
Az 5. §-hoz
A Javaslat az egyéni éves békepartnerségi programok tervezésével
kapcsolatos fontosabb költségvetési kérdéseket rendezi. A következõ évi
felaatokra a tárgyuk szerint érintett minisztériumok ksaját költségvetési
fejezetükben tervezik a fedezetet és az a költségvetési törvényben kerül
megállapításra. Az Országgyûlés a költségmegállapítás és elosztás, valamint a
végrehajtás felügyelete érdekében a következõ évi egyéni partnerségi programba
tervezett tevékenységeket keretjellegû határozatban hagyja jóvá.
A 6. §-hoz
A Keretdokumentum, mint nemzetközi szerzõdés törvénybe
iktatásával hazánk kötelezettséget vállal többek között a NATO-val közös
gyakorlatokon, kiképzéseken történõ részvételre. Ennek a jelenleginél
egyszerûbb engedélyezése, a NATO-val történõ rugalmasabb együttmûködés
érdekében a Javaslat 6. §-a a Kormány hatáskörébe utalja, hogy a magyar
fegyveres erõk részérõl esetenként legfeljebb 1200 fõ külföldre küldését,
illetõleg ugyanekkora létszámig külföldi fegyveres erõk magyarországi
tartózkodását - a költségvetési keretek figyelembevételével - engedélyezze. A
Javaslat ugyanakkor elõírja, hogy az engedélyekrõl a Kormány az Országgyûlés
illetékes bizottságainak véleményét elõzetesen kikéri.
A 7-8. §-hoz
A Javaslat a titokvédelemre, valamint az egymás országában tartózkodó
magyar, illetve partnerállambeli fegyveres erõk jogállására vonatkozó
megállapodások készítésérõl rendelkezik, továbbá a program országgyûlési
felügyeletének biztosítása érdekében elõírja, hogy a Kormány minden év október
1-ig jelentést terjeszt az Országgyûlés illetékes bizottságai elé.
A 9. §-hoz
A Javaslat e §-a a hatálybalépésrõl rendelkezik.