1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1206.. számú
törvényjavaslat
a közoktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos egyes átmeneti
szabályokról
Elôadó: Dr. Fodor Gábor
Budapest, 1995. június
1. §
E törvény hatályba lépésének napján megszûnnek a tankerületi oktatásügyi
központok. A tankerületi oktatásügyi központok - e törvény 3-4. §-ában foglalt
feladatok kivételével - jogutódja az Országos Közoktatási Intézet.
2. §
A Nemzeti alaptantervet a Kormány rendeletben adja ki. A Nemzeti
alaptanterv Kormány részére történô benyújtásához be kell szerezni az
Országos Köznevelési Tanács egyetértését, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács
véleményét.
3. §
A pedagógiai-szakmai szolgáltatásban részt vevô intézmények feladata - a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: a közoktatási
törvény) 36. §-ában meghatározottak mellett - megbízás alapján mérni és
értékelni a nevelési-oktatási intézményekben végzett nevelô- és oktató munka
eredményességét és segíteni az országos, a helyi és térségi közoktatási
feladatellátás szervezését. A pedagógiai-szakmai szolgáltatásban részt vevô
intézmények közremûködnek továbbá a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek
szervezésében és összehangolásában.
4. §
(1) A fôjegyzô, továbbá a megyei jogú város jegyzôje közremûködik - az
érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - az érettségi vizsgák
elôkészítésében, továbbá a közoktatási információs rendszer mûködtetésében.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában -
jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában megbízás alapján -
részt vesz a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény.
5. §
(1) A nyolc évfolyammal mûködô általános iskola, továbbá a négy
évfolyammal mûködô gimnázium évfolyamainak a száma csak abban az esetben
növelhetô, illetve nyolc évfolyamnál több évfolyammal mûködô általános iskola,
négy évfolyamnál több évfolyammal mûködô gimnázium abban az esetben
létesíthetô, ha a fôvárosban, illetve a megyében mûködô helyi önkormányzatok a
közoktatási törvény 89. §-ában meghatározottak alapján e kérdésben egymással
együttmûködési megállapodást kötöttek.
(2) A nyolc évfolyammal mûködô általános iskola évfolyamainak a száma
akkor csökkenthetô, ha a helyi önkormányzat az általános iskolai ellátásról az
(1) bekezdésben meghatározott megállapodás keretében továbbra is megfelelô
színvonalon gondoskodik, oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek,
tanulónak és a szülônek ne jelentsen aránytalan terhet.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában
a) aránytalan teher, ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai
nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentôs
költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek,
tanuló életkorát, fogyatékosságát (pl. a változás miatt a nevelési-oktatási
intézmény eléréséhez szükséges idôtartam jelentôsen megnövekszik; a rosszabb
útviszonyok, veszélyes átkelôk igénybe vétele miatt szülôi kíséretre is
szükség van; a nevelési-oktatási intézményt gyalog már nem, csak
tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással lehet megközelíteni),
b) megfelelô színvonalon való további gondoskodás, ha az új feltételek
között folyó óvodai nevelés, iskolai oktatás személyi és tárgyi feltételei
megfelelnek a szabványoknak, a közoktatási törvény 1. és 3. számú
mellékletében meghatározott elôírásoknak, s továbbra is biztosított a meglévô
pedagógiai szolgáltatások (pl. a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók
óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása a nyelvi környezetben; nem
szûnik meg tagozatos oktatás, fogyatékos gyermekek, tanulók sajátos nevelése
és oktatása, tanulási nehézséggel küzdôk nevelése, oktatása) igénybe vétele.
6. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követô hetedik napon lép hatályba;
egyidejûleg hatályát veszti
a) az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény, valamint a módosítására
kiadott 1990. évi XXIII. törvény és az 1990. évi LXVIII. tv. 3. §-a,
b) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
- 9. §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondata, (2)-(4)
bekezdése, valamint (5) bekezdésébôl az "a kerettantervre épülô" szövegrész
- 22. §-ának (3) bekezdése és (4) bekezdésébôl az " - a tankerületi
oktatásügyi központok kivételével - " szövegrész,
- 37. §-a (6) bekezdésének második mondata,
- 45. §-ának (2) bekezdésébôl a "kerettanterv alapján" szövegrész,
valamint "a kerettanterv alapján" szövegrész, továbbá (3) bekezdésébôl a
"keret" szövegrész,
- 79. § (3) bekezdésének második mondata,
- 93. § (1) bekezdésének a) pontjából az " és - a Tantervi alapelvek
kivételével - a Nemzeti alaptantervet, továbbá iskolatípusonként a
kerettanterveket, és ellátja azok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat"
szövegrész,
- 94. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint c) pontja,
- 96. § (3) bekezdésének a) pontjából az "a tantervi
követelményrendszer," szövegrész és az "és a kerettantervek" szövegrész,
- 97. §-a (1) bekezdésének a) pontja,
- a 99. §-t megelôzô alcím, valamint a 99-100. §,
- a 104. § (4) bekezdésének a) pontjából az "a tankerületi oktatásügyi
központ útján felkért" szövegrész,
- a 107. § (9) bekezdésébôl az "és a tankerületi oktatásügyi
központnak" szövegrész,
- a 124. § (4) bekezdésének b)-c) pontja.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a tankerületi oktatásügyi
központok mûködéséhez rendelkezésre álló költségvetési elôirányzatot a
feladatelosztással arányosan a fejezetek között átcsoportosítsa.
Indokolás:
A közoktatás szervezésében, a feladatellátásban résztvevô intézmények
irányításában kiemelkedô szerepe van a helyi önkormányzatoknak. E tevékenység
ellátásához nincs szükség arra, hogy regionális alapon szervezett tankerületi
oktatásügyi központok mûködjenek. A helyi önkormányzatok a közoktatás-
szolgáltatás megszervezésénél, illetôleg az intézményben folyó szakmai munka
megismerésénél támaszkodhatnak a pedagógiai szakmai-szolgáltatásokat ellátó
intézményekre, a pedagógiai intézetekre, valamint az Országos szakértôi
névjegyzékben található szakértôkre. A tankerületi oktatásügyi központok
feladatait a közoktatási törvény módosításával a fôjegyzôk, jegyzôk, az
országos és területi pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézetek
veszik át.
A közoktatási törvény hatályos rendelkezései szerint a Nemzeti
alaptanterv Tantervi alapelvekbôl és Tantervi követelményekbôl áll. Az
elôkészítô munkálatok alapján nem szükséges azonban a Nemzeti alaptanterv
tagolása. Ily módon a Kormány a Nemzeti alaptantervet és nem pedig annak
alapelveit adja ki, rendeletben.
A közoktatási törvény hatályos rendelkezései nem határozzák meg
egyértelmûen, hogy az általános iskolának hány évfolyama lehet. A tíz
évfolyamos általános iskola, mint iskolatípus azonban az országban csak kevés
helyen jött létre, számuk nem éri el a húszat. Miután a közoktatási törvény
egyik feladata azoknak a rendelkezéseknek a megállapítása, amelyek alapján
egyértelmûvé válik, hogy hány évfolyammal mûködhet az általános iskola,
indokolt a módosításig szigorú feltételhez kötni az általános iskolai
évfolyamok számának megnövelését, illetve ilyen iskola létesítését. Abban az
esetben azonban, ha a megyében, fôvárosban mûködô önkormányzatok egymás
közötti megállapodás alapján szükségesnek tartják az ilyen iskola létesítését,
továbbra is lehetôséget kell nyújtani a szerkezet átalakításához. Hasonló
indokokból szükséges korlátozni a gimnáziumi évfolyamok számának növelését. A
hat és nyolc osztályos gimnáziumok létrehozása nehézséget okozhat az általános
iskolát végzett tanulók beiskolázásánál. Ezért a közoktatási törvény
módosítására vár annak a kérdésnek a rendezése is, milyen feltételek mellett
lehet megnövelni a gimnáziumok évfolyamait. Az átmeneti rendelkezések
meghatározzák azokat a feltételeket is, amelyek megtartásával a ma nyolc
évfolyammal mûködô általános iskolák évfolyamainak a számát csökkenteni lehet.
Ezek garanciális jelentôségû elôírások, mivel egyértelmûvé teszik, hogy a
helyi önkormányzat a feladatellátásról akkor is gondoskodni köteles, ha nem
mûködtet nyolc évfolyamos általános iskolát.
A javaslat hatályon kívül helyezi a közoktatási törvénynek mindazokat a
rendelkezéseit, amelyek a tankerületi oktatásügyi központtal, a Nemzeti
alaptanterv Tantervi követelményeivel, Tantervi alapelveivel, illetôleg a
kerettantervekkel kapcsolatosan állapítanak meg elôírásokat. A hatályon kívül
helyezett rendelkezések a feladatellátásban és a szervezésben nem okoznak
zavart, csupán világossá teszik, hogy a Nemzeti alaptanterv alapján az iskolák
elfogadják, illetve megválasztják a pedagógiai munka alapját képezô helyi
tantervet. A részletes szabályokat a közoktatási törvény módosításánál lehet
megállapítani. Ehhez elégséges idô áll rendelkezésre, mivel az iskolák a helyi
tantervüket a Nemzeti alaptanterv kiadását követô harmadik évben vezethetik be
a közoktatási törvény 123. §-ának (3) bekezdése alapján.
A tankerületi oktatásügyi központok megszüntetésével kapcsolatos
rendelkezések hiánya sem okoz zavart a feladatellátás megszervezésében.
Átmenetileg a javaslat az ellátatlanul maradt feladatokat "szétosztja" a
pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények és a fôjegyzô valamint
a megyei jogú város jegyzôi között. A részletes és pontos feladatmegosztást a
közoktatási törvény fogja elvégezni. Addig az idôpontig a közoktatási törvény
hatályos rendelkezései kiegészülve a javaslatban foglaltakkal lehetôséget
biztosítanak a közoktatás zavartalan megszervezésére.