ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Fidesz-Magyar Polgári Párt
Képviselõcsoportja
Képviselõi önálló indítvány
Az Országgyûlés
..../1995. (.......) OGY határozata
A teljesen vagy részben állami tulajdonban lévõ gazdasági társaságok
vezetõinek
javadalmazása érdekében szükséges kormányzati teendõkrõl
Az Országgyûlés felszólítja a Kormányt, hogy az állami tulajdonnal gazdálkodó
szervezetek vezetõinek a jogalkalmazás során tapasztalt nem kívánatos mértékû
díjazási és végkielégítési gyakorlatát szüntesse meg.
1./ Ennek érdekében az Országgyûlés felkéri a Kormányt, gondoskodjon arról,
hogy
a.) a teljesen vagy részben állami tulajdonban lévõ gazdasági
társaságoknál vezetõ tisztséget betöltött személyekkel kizárólag határozatlan
idejû munkaviszonyt létesíthessenek.
b.) a külön jogszabály alapján határozott idõre választott vezetõ
tisztségviselõkkel is kizárólag csak határozatlan idõre szóló munkaviszonyt
létesítsenek.
2./ Az Országgyûlés felkéri a Kormányt, biztosítsa azt, hogy a teljesen vagy
részben állami tulajdonban lévõ gazdasági társaságok vezetõi is a Munka
Törvénykönyve szerinti végkielégítésben részesülhessenek, és így a
végkielégítés csak a munkáltató rendes felmondása, illetve jogutód nélküli
megszûnése esetén járjon. Íly módon egyértelmûvé teheti, hogy a vezetõnek
végkielégítés a munkaviszonynak közös megegyezéssel történõ megszüntetése
esetén nem járhat.
3./ Gondoskodjon a Kormány arról, hogy az állami részesedésû gazdasági
társaságok vezetõi a személyi alapbéren túl egyéb járandóságban (prémium,
jutalom, stb.) csak akkor részesülhessenek, ha a gazdasági társaság eredményes
és ennek az eredményességnek az elérésében a vezetõ tartósan közremûködött.
- 2 -
4./ Gondoskodjon a Kormány arról, hogy ha a vezetõi munkaszerzõdés rendes
felmondási idõt biztosít, ennek idõtartama nem haladhatja meg az adott
munkáltatónál munkaviszonyban töltött idõ alapján a Munka Törvénykönyvében
meghatározott mértéket.
5./ A Kormány 1995. október 30-ig számoljon be az Országgyûlésnek az e
határozat végrehajtása érdekében tett intézkedéseirõl, valamint egyidejûleg
tájékoztassa az Országgyûlés az állami költségvetési szervek, valamint a
teljesen vagy részben állami tulajdonban lévõ gazdasági társaságok vezetõinek
javadalmazásáról szóló 1084/1994. (IX.5.) Korm. határozat végrehajtása
érdekében tett intézkedéseirõl.
I n d o k o l á s
Közismert, hogy az utóbbi idõben nyilvánosság elé került végkielégítések
mértéke, a kialakult gyakorlat joggal kelt visszatetszést a közvéleményben.
A végkielégítés mint jogintézmény rendeltetése az, hogy a munkahelyét
önhibáján kívül elvesztõ munkavállaló számára nyújtson anyagi biztonságot az
új állás keresés idõszakára, valamint elismerje az eddig végzett munka
eredményességét. A végkielégítésnek ezt a funkcióját a vezetõk tekintetében is
indokolt biztosítani, különösen az állami pénzekkel gazdálkodó társaságok
esetén megengedhetetlen, hogy a végkielégítés intézményét ne eredeti
rendeltetésének megfelelõen alkalmazzák. A kétségtelenül nagyobb felelõsséget
vállaló vezetõk anyagi elismerését alapvetõen a szabad megállapodás tárgyát
képezõ bérekkel lehet biztosítani.
A kormánynak biztosítania kell, hogy az állam tulajdonosi jogosítványait
gyakorlók gondoskodjanak arról, hogy az állami részesedésû társaságok vezetõi
ne élhessenek vissza semmilyen formában a legális lehetõségekkel. Ezért a
határozati javaslat azt kívánja elõmozdítani, hogy a kormányzat a tulajdonosi
jogosítványok gyakorlása során biztosítsa, hogy az állami gazdálkodó szervek
vezetõi a hatályos rendelkezések eredeti célját figyelmenkívül hagyva
ügyeskedéssel indokolatlan anyagi elõnyökre ne tegyenek szert.
- 3 -
Részletes indokolás
1./ A javaslat azt a nemkívánatos gyakorlatot javasolja megszüntetni, amely
határozott idejû munkaviszony megszüntetése esetén nem végkielégítés címen
ugyan, de jelentõs quasi végkielégítéssel távozhat a vezetõ. A Mt legutóbbi
módosítása ugyan 1 évi átlagkeresetben maximálja ezt a járandóságot, de a
törvénymódosítás nem tartalmazza azt a szabályt, hogy ettõl érvényesen eltérni
nem lehet. Így a gyakorlatban a munkaszerzõdésekben az Mt jelenlegi
rendszerére tekintettel érvényesen is el lehet térni, és önmagában jogi
akadálya nincs az egy évnél magasabb összegû átlagkereset kifizetésének.
a.) Ha biztosítva van, hogy a vezetõi munkaviszonyok határozatlan idõre
köttetnek, akkor ez rendes felmondással megszüntethetõ, így fel sem merülhet a
munkaviszonyból hátralévõ idõre járó átlagkereset kifizetése.
b.) A GT szerint a vezetõ tisztségviselõket határozott idõre - 5 évre -
választják, s ha a tisztségviselõ a társasággal munkaviszonyban is áll, akkor
rendszerint ennél hosszabb idejû határozott munkaviszonyra szóló szerzõdéseket
kötnek a vezetõkkel. Így kialakult az a nemkívánatos gyakorlat, hogy ha a
társaság élérõl a választott vezetõt visszahívják, a munkaviszonyát csak úgy
lehet megszüntetni, ha a hátralevõ idõre járó bérét, quasi végkielégítésként
kifizetik.
2./ A közös megegyezéssel megszûnõ munkaviszonynál megengedhetetlen, hogy
végkielégítést állapítsanak meg. Ez ellentétes a végkielégítés alapvetõ
céljával, ezért a vezetõk közös megegyezéssel történõ munkaviszony
megszüntetésénél a határozat kizárja a végkielégítést..
Végkielégítést a vezetõk számára is - más munkavállalókhoz hasonlóan -,
a Munka Törvénykönyvben meghatározott, az adott munkáltatóval munkaviszonyban
eltöltött idõvel arányosan, maximum 6 hónapi bérének megfelelõen kell
biztosítani. A vezetõi bérek nagysága így is tisztes összeget garantál a
munkavállaló számára.
3./ Ugyanakkor meg kell akadályozni azt is, hogy a vezetõknek jutalmazás,
prémium címén indokolatlan kifizetéseket eszközölhessenek. Az Mt. a díjazási
jogcímeknél csak egy minimális kört állapít meg. Így gyakorlatban a vezetõi
végkielégítés "korlátozását" értelmetlenné tehetné, ha más címen javadalmazást
kaphatnának. Ezért a javaslat egyrészt az ilyen címeken kifizetett pénzeket a
társaság eredményes mûködéséhez, valamint a vezetõnek ezen eredményességben
való tényleges közremûködéséhez javasolja kötni.
4../ Az Mt alapján a vezetõnek felmondási idõ nélkül lehet felmondani, de a
felek a munkaszerzõdésben ettõl eltérõen is megállapodhatnak. Így mód van
arra, hogy a vezetõ a felmondási idõ alatt, akár munkavégzés nélkül, jelentõs
anyagi juttatásba részesülhessen. Így a javaslat szerint csak az adott
munkáltatónál töltött idõ alapján a Munkatörvénykönyvében meghatározott
mértékû felmondási idõt kell a vezetõre is megállapítani.
- 4 -
5./ A javaslat szerint a Kormánynak az Országgyûlés elõtt be kell számolnia a
határozat végrehajtásáról, s mivel hasonló tárgykörban kormányhatározat is
született, célszerû a parlamentet és a nyilvánosságot a Kormány
intézkedéseirõl tájékoztatni.
Budapest, 1995. június
Tisztelettel:
Kósa Lajos
Fidesz