Magyar Köztársaság Kormánya

T/1233.. számú

törvényjavaslat

a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl

Budapest, 1995. június Elõadó: Dr. Bokros

Lajos

pénzügyminiszter

72

1995. évi ...... törvény

a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl

Az Országgyûlés

a biztosítottak érdekeinek védelme,

az öngondoskodás ösztönzése, a biztosítás és a biztosítóintézetek iránti

bizalom növelése,

a biztosítás és a biztosítóintézetek nemzetgazdaságban betöltött szerepének

erõsítése,

a magánbiztosítási rendszer mûködõképességének, megbízhatóságának, a

biztosítási szolgáltatások garanciáinak fokozása,

a biztosítási tevékenység egységes, a vállalkozás szabadságát, a piaci

szereplõk versenyképességét és versenyegyenlõségét garantáló szabályozása,

a társadalombiztosítási szolgáltatásokat kiegészítõ magánbiztosítási

rendszer kialakítása,

a befektethetõ alapok bõvítése,

a biztosítási rendszer megbízható mûködését szolgáló egységes állami

biztosításfelügyeleti rendszer továbbfejlesztése

érdekében a következõ törvényt alkotja:

ELSÕ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §

(1) E törvény hatálya - a 2. §-ban foglaltak kivételével - kiterjed:

a) a belföldön folytatott biztosítási és azzal közvetlenül összefüggõ,

b) a biztosításközvetítõi és a biztosítási szaktanácsadói,

c) a külföldi székhelyû biztosítóintézet magyarországi képviselete

által folytatott

tevékenységre, valamint

d) a belföldi által külföldi biztosítóval kötött biztosítási

szerzõdésekre.

(2) E törvény rendelkezései a belföldi biztosítóintézet (a továbbiakban:

biztosító) külföldön végzett biztosítási, illetve biztosítói képviseleti

tevékenységére csak abban az esetben terjednek ki, ha a tevékenység helye

szerinti ország jogszabálya vagy nemzetközi szerzõdés eltérõen nem

rendelkezik.

2. §

(1) E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a társadalombiztosítási tevékenységre,

b) azon ellátási, támogatási és segélyezési célokat szolgáló intézmény

tevékenységére, amely a rendelkezésre álló eszközök mértékétõl függõen nyújt

szolgáltatást és amelynél a tagsági díjat átalányként határozzák meg,

c) a biztosítás azon módszerére, amelyben a veszélyközösség tagjai arra

vállalnak kötelezettséget, hogy ha a veszélyközösség tagjának meghatározott

káresemény folytán anyagi szükséglete keletkezik, azt egymás közt utólag

felosztják, és a tagokra kiróják a rájuk esõ részt (felosztó-kirovó rendszer),

d) az állami megbízásból vagy állami garanciával végzett exporthitel-

biztosítási tevékenységre,

e) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak tevékenységére,

f) a gépjármûvek kötelezõ felelõsségbiztosítási rendszeréhez kapcsolódó

Gépjármû Felelõsségbiztosítási Kárrendezési Alap kezelésére, valamint a

nemzetközi Zöld Kártya Egyezménybõl eredõ feladatok ellátására.

(2) Az (1) bekezdés a) és e) pontjában foglaltak nem érintik a biztosító

arra vonatkozó jogosultságát, hogy külön jogszabályban meghatározott

szolgáltatásokat teljesítsen a társadalombiztosítás és az önkéntes kölcsönös

biztosító pénztárak számára.

(3) Nem terjed ki e törvény hatálya az egyébként biztosítási

tevékenységnek minõsülõ és az 1. számú melléklet A. részének 18. ágazatába

sorolandó segítségnyújtási tevékenységre, ha azt valamely nem biztosítónak

minõsülõ intézmény - a nemzetközi egyezmények által meghatározott feltételek

alapján már e törvény hatályba lépése elõtt is - végezte.

Fogalmak

3. §

E törvény alkalmazásában

1. befolyásoló részesedés:

a./ az olyan közvetlen vagy közvetett tulajdon egy vállalkozásban,

amely összességében a szavazati jogok legalább tíz százalékát biztosítja,

vagy

b./ olyan helyzet, mely a vállalkozásban jelentõs befolyást tesz

lehetõvé, különösen, ha a vállalkozás döntéshozó, ügyvezetõ és felügyelõ

szervei és testületei tagjainak többségét a tulajdonos kinevezheti vagy

elmozdíthatja, vagy szerzõdés alapján döntõ üzleti befolyást gyakorolhat arra

a vállalkozásra, amelynek részvényese vagy tagja. A befolyásoló részesedés

nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont

(összeadással) egybe kell számítani;

2. belföldi, külföldi: akit/amit a devizajogszabályok devizabelföldinek,

illetve devizakülföldinek minõsítenek;

3. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt

két fõ csoportja: nem-élet (1. számú melléklet), vagy az élet- (2. számú

melléklet) biztosítási ágak;

4. biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos,

illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt alcsoportja;

5. biztosítási módozat: meghatározott biztosítási kockázatokra

kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer;

6. biztosítói ügymenet kihelyezése: a biztosítási ügykezelés valamely

részének, így különösen az üzletszerzési, állománykezelési, a kárrendezési, a

számviteli vagy a vagyonkezelési tevékenységnek a biztosító megbízásából más

jogalany által történõ végzése;

7. biztosítottak érdekének védelme: a biztosítási szolgáltatások anyagi

biztonságának védelme, valamint a biztosítottak jogi biztonságának megóvása;

8. bruttó biztosítási díj: a biztosítási szerzõdésben (egyesületi

alapszabályban) megjelölt és pénzben kifejezett azon ellenérték, amely a

kockázati díjon túlmenõen a biztosító mûködéséhez szükséges költségek,

ráfordítások és a nyereség fedezetét is tartalmazza;

9. együttes biztosítás: díj ellenében szerzõdésben elõre meghatározott

biztosítási kockázatokkal összefüggõ kár bekövetkezése vagy megadott feltétel

elérése esetére több biztosító által közösen, írásban elõre rögzített arányok

mellett teljesítendõ szolgáltatások nyújtása és a kötelezettség-vállalás

mértékének megfelelõ tartalékok biztosítónként elkülönített képzése és

kezelése;

10. értékkövetés: a biztosítás díjának és a biztosítási összegnek - a

kárgyakoriságtól függetlenül - az árszínvonal változásához évente egy

alkalommal történõ hozzáigazítása;

11. feltõkésítési szerzõdés: amelyben az elõre meghatározott egyszeri

vagy rendszeres befizetések ellenében a kötelezett olyan kötelezettségeket

vállal, amelyek idõbeli tartama és összege egyértelmûen meghatározott.

12. induló tõke:

a) a törvény hatálybalépése után alakuló biztosító egyesületek

induló tõkéje a tagok által belépéskor befizetett - az alapszabályban

rögzített mértékû - egyszeri hozzájárulások összege, amelybõl a tagok csak az

egyesület feloszlatásakor, illetve megszûnésekor részesedhetnek, az

alapszabály szerinti mértékben;

b) a törvény hatálybalépése elõtt alakult, biztosítási

tevékenységet folytató egyesületek 1996. január 1-jei induló tõkéje;

1. ha az egyesület éves beszámolóját a 184/1991. /XII. 30./

Korm. rendelet alapján készítette el, akkor az 1995. december 31-i mérlegében

szereplõ induló tõke;

2. ha az egyesület éves beszámolóját a 182/1991./XII. 30./

Korm. rendelet alapján készítette el, akkor az 1995. december 31-i mérlegében

szereplõ jegyzett tõke

összege.

13. jegyzett tõke, saját tõke: a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII.

törvény 26. §-ának (1) - (3) bekezdésében foglalt meghatározás szerint;

14. kockázati díj: a szerzõdés szerinti biztosítási díj azon része, amely

az átvállalt kockázat ellenértéke;

15. kötvénykölcsön: az életbiztosítási jogviszony alapján a biztosító

által a visszavásárlási összeg (Ptk. 565. §) erejéig kamatozó kölcsön

formájában nyújtható - pénzintézeti tevékenységnek nem minõsülõ -

szolgáltatás, amelyet a felek legkésõbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor

vagy a szerzõdés megszûntekor számolnak el;

16. közvetett tulajdon: egy vállalkozás ( a továbbiakban : eredeti

vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban

tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkezõ más vállalkozás(ok)

( a továbbiakban: köztes vállalkozás)tulajdoni hányadain, illetve szavazatain

keresztül történõ - a 7. számú melléklet szerint figyelembe vett- birtoklása

vagy gyakorlása;

17. maradékjogok: az életbiztosítási szerzõdés feltételeiben

meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetõleg a

szerzõdésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszûnése esetében

fennmaradnak;

18. mintafeltétel: a nyolcadik részben szabályozott Állami

Biztosításfelügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) vagy a biztosítók szakmai

érdekképviselete által kidolgozott és a biztosítók rendelkezésére bocsátott

biztosítási szerzõdési feltétel;

19. módozatterv: egy meghatározott veszélyközösségre kialakított, a

biztosító által terjeszteni kívánt szolgáltatási rendszer alkalmazhatóságáról

kidolgozott terv, amely tartalmazza a szerzõdési feltételeket, a

díjkalkulációt és az eredménytervet;

20. technikai kamat: az a kamat, amellyel a biztosító az élet- és

járadékbiztosítási díj, illetve a baleset- és felelõsségbiztosítási járadék

megállapításakor kalkulál;

21. vagyoni biztosíték: pénzintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt

pénzösszeg (pénzbeli letét, illetve az állam, vagy a pénzintézet által

kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstõl számított hat hónapnál

hosszabb lejáratú, azonnal beváltható vagy értékesíthetõ, hitelviszonyt

megtestesítõ értékpapír-letét) vagy bankgarancia;

22. viszontbiztosítási tevékenység: a biztosítási tevékenységet folytató

által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerzõdésben elõre

meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében más biztosító által

történõ átvállalása.

A biztosítási tevékenység, a biztosításközvetítõ

és a biztosítási szaktanácsadói

tevékenység alapfeltételei

4. §

A biztosítási tevékenység biztosítási szerzõdésen, jogszabályon vagy

tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettség-vállalás, mely során a biztosító

megszervezi az azonos, vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét

(veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a

biztosítható kockázatokat, megállapítja a kockázatvállalás ellenértékét

(díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a

kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat.

5. §

(1) Biztosítási, biztosításközvetítõi és biztosítási szaktanácsadói

tevékenységet Magyarországon csak a Felügyelet engedélyével rendelkezõ,

belföldi székhelyû biztosító, biztosítási alkusz, biztosítási ügynök és

biztosítási szaktanácsadó végezhet.

(2) Viszontbiztosítási tevékenységet külföldi székhelyû biztosító is

végezhet.

(3) Biztosítási tevékenységet csak biztosító végezhet.

(4) Biztosító a 4. § szerinti biztosítási és azzal közvetlenül összefüggõ

tevékenységen kívül más üzletszerû tevékenységet nem folytathat, kivéve:

a) a matematikai eljáráson alapuló feltõkésítési szerzõdés kötését, és az

ezzel összefüggõ szolgáltatások teljesítését,

b) a feltõkésítési szerzõdés viszontbiztosítását, a feltõkésítési

szerzõdésbõl származó vagyonnak a biztosító általi kezelését, ha az a tõke

megõrzésére vonatkozó biztosítási garanciával vagy egy minimális hozadékra

vonatkozó kötelezettség-vállalással kapcsolódik össze,

c) a biztosító pénzeszközeinek a biztosító általi kezelését és

befektetését, ideértve a határidõs, opciós és más értékpapír-piaci ügyleteket,

illetve hasonló pénzügyi mûveleteket is, ha a biztosító már meglévõ

vagyontárgyainak értékmegõrzését vagy a késõbbiekben megszerzendõ

értékpapírjai árfolyam- és kamatkockázata csökkentését szolgálja és az ebbõl

adódó teljesítési kötelezettség nem veszélyezteti a biztosító biztonsági

tõkéjét.

(5) Belföldi biztosításközvetítõ és biztosítási szaktanácsadó külföldi

biztosítóval a (6) bekezdésben meghatározottakon túl

a) külföldivel a belföldön lévõ ingó és ingatlan vagyonára kötött

vagyonbiztosítási,

b) a belföldön tartózkodó külföldi természetes személy betegség-, baleset-,

és kockázati haláleseti biztosítási

szerzõdések tekintetében köthet közvetítõi és szaktanácsadói szerzõdést.

(6) Belföldi külföldi biztosítóval nem köthet biztosítási szerzõdést,

kivéve

a) a devizajogszabályokban meghatározott külföldön munkátvállaló

betegségi-, baleseti és kockázati halálesetre szóló életbiztosítási, külföldön

lévõ ingó vagyonára, bérelt lakására vagyon-, illetõleg felelõsségbiztosítási

szerzõdést,

b) az a) pont alá nem esõ, 90 napot meghaladó külföldi tartózkodása

idejére betegségi, baleseti és kockázati halálesetre szóló életbiztosítási

szerzõdést,

c) a devizajogszabályok szerint megengedett módon megszerzett, külföldön

lévõ ingatlanára, ajándékba kapott vagy örökölt ingó vagyontárgyaira vagyon-

illetõleg felelõsségbiztosítási szerzõdést,

d) a devizajogszabályokban meghatározott nemzetközi gazdasági

tevékenységet folytató vállalkozó e tevékenység keretei között a külföldön

bekövetkezõ biztosítási eseményre vonatkozó biztosítási szerzõdést és

e) a belföldi biztosítónak külföldi biztosítóval kötött

viszontbiztosítási, külföldi kockázatra együttbiztosítási, valamint kockázat-

megosztási és segítségnyújtási, valamint

f) a belföldi biztosítónak a biztosítási szolgáltatások

lebonyolítására kötött megállapodását.

(7) Belföldi biztosító belföldi kockázatra kötendõ biztosítási

szerzõdéshez nem vehet igénybe külföldi biztosításközvetítõt vagy külföldi

biztosítási szaktanácsadót.

(8) A belföldi és külföldi között létrejött biztosítási szerzõdések

alapján teljesítendõ deviza átutalásokra (fizetésekre) a devizajogszabályok

rendelkezései az irányadóak.

(9) Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében

biztosítási- vagy azzal közvetlenül összefüggõ tevékenységnek minõsül-e, vitás

esetben - az érintett más államigazgatási szervek véleményét kikérve - a

Felügyelet határoz. Az e tárgyban hozott jogerõs határozat ellen bírósági

felülvizsgálatnak nincs helye.

MÁSODIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÁS RENDSZERE

I. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER ALAPINTÉZMÉNYEI

A biztosítók

6. §

(1) Biztosító részvénytársaságként, szövetkezetként vagy egyesületként

mûködhet.

(2) Az egyes szervezeti formákra

a) biztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló

1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.),

b) biztosítószövetkezet esetén a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I.

törvény (a továbbiakban: Szvt.),

c) biztosítóegyesület esetén az egyesülési jogról szóló 1989. évi II.

törvény (a továbbiakban: Et.)

elõírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A biztosító részvénytársaság

7. §

(1) A biztosító részvénytársaság az engedélyezett biztosítási ágon belül

a biztosítási tevékenységet teljes körûen végezheti.

(2) A biztosító részvénytársaság

a) csak névre szóló részvényt bocsáthat ki,

b) 43. § szerinti jegyzett tõkéjén belül, a pénzbeli hozzájárulás

legkisebb mértéke hetven százalék,

c) 43. § szerinti jegyzett tõkéjén belül a nem pénzbeli hozzájárulásban

nem szerepelhetnek a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény (a

továbbiakban: Szt.) szerinti immateriális javak,

d) cégjegyzékbe történõ bejegyzésére csak akkor kerülhet sor, ha a

pénzbeli hozzájárulás teljes egészében befizetésre került.

A biztosító szövetkezet

8. §

(1) Biztosító szövetkezetet legalább húsz tag alapíthat.

(2) A biztosító szövetkezet cégnevében, hirdetésében vagy bármely más

módon használt elnevezésében köteles egyértelmûen utalni arra, hogy

szövetkezeti formában tevékenykedik.

9. §

(1) A biztosító szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz

minimálisan szükséges, 43. § szerinti részjegytõkén belül a pénzbeli

hozzájárulásnak legalább hetven százalékot kell elérnie.

(2) A 43. § szerinti részjegytõkén belüli nem pénzbeli hozzájárulásban

nem szerepelhetnek az Szt. szerinti immateriális javak.

10. §

(1) Egy részjegy összege legalább tízezer forint.

(2) A biztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történõ bejegyzésére csak

akkor kerülhet sor, ha a részjegyek pénzbeli hányadát teljes egészében

befizették.

11. §

(1) A biztosító szövetkezet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -

az alapszabályában meghatározott biztosítási ágban és ágazatban folytathat

tevékenységet.

(2) A biztosító szövetkezet hitel- és kezesi biztosítást nem mûvelhet.

(3) A Felügyelet a biztosító szövetkezet biztonságos mûködése érdekében

részleges viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elõ.

12. §

(1) Az Szvt. 17. §-ában foglaltakon felül meg kell határozni az

alapszabályban:

a) a biztosító szövetkezet tevékenységi körét biztosítási ág, ágazat

szerint,

b) a biztosító szövetkezet adózott eredményének felhasználási elveit,

c) az ügyvezetõ igazgató személyét.

(2) Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a szövetkezet tagja - az

alapszabályban megjelölt esetekben, módon és mértékig - a közgyûlés döntése

alapján pótbefizetésre kötelezhetõ.

13. §

Igazgatósági tagnak választható az is, aki nem tagja a biztosító

szövetkezetnek, illetve nem áll azzal munkaviszonyban.

14. §

A felügyelõ bizottság tagja a biztosító szövetkezettel munkaviszonyban

nem állhat. Tagja lehet a felügyelõ bizottságnak az is, aki nem tagja a

biztosító szövetkezetnek.

15. §

(1) A volt tag (vagy örököse) részére az elszámolás alapján kifizetést

nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében a szövetkezet nem felelne meg a

minimális szavatolótõkére vonatkozó elõírásoknak (74-75. §), vagy a 140. § (1)

a-c.) pontjában meghatározott szükséghelyzet következne be.

(2) Az (1) bekezdés alapján a kifizetés legfeljebb 4 évig halasztható.

(3) A volt tag (örököse) a vele való elszámolásig részesedik a

szövetkezet eredményébõl.

A biztosító egyesület

16. §

A biztosító egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon

mûködõ szervezet, amely kizárólag tagjai részére, a tagsági hozzájárulás

ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események

bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, elõre meghatározott

szolgáltatást nyújt.

17.§

(1) Biztosító egyesületet természetes személyek, jogi személyek, valamint

ezek jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetei hozhatnak létre és

mûködtethetnek.

(2) A 43. § szerinti induló tõkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak

legalább hetven százalékot kell elérnie.

(3) Biztosító egyesület bírósági nyilvántartásba vételére csak akkor

kerülhet sor, ha az induló tõke pénzbeli hozzájárulási részét teljes egészében

befizették.

(4) A biztosító egyesület nevében, hirdetésében vagy bármely más módon

használt elnevezésében köteles egyértelmûen utalni arra, hogy egyesületi

formában tevékenykedik.

18. §

(1) A biztosító egyesület - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az

alapszabályában meghatározott biztosítási ágban és ágazatban folytathat

biztosítási tevékenységet.

(2) A biztosító egyesület hitel- és kezesi biztosítási, valamint

viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem mûvelhet.

(3) A biztosító egyesület szolgáltatásait üzleti tervben kell rögzíteni.

19. §

A biztosító egyesület alapszabályában rendelkezni kell:

a) az egyesület nevérõl és székhelyérõl,

b) céljáról és tevékenységi körérõl,

c) a tagsági jogviszony keletkezésének és megszûnésének módjáról,

d) az egyesület szervezetérõl,

e) induló tõkéjérõl és annak befizetési módjáról,

f) a tagsági hozzájárulás biztosítási ágazatonként meghatározott

mértékérõl, fizetésének módjáról,

g) az eredmény felhasználási elveirõl,

h) a veszteség rendezésének módjáról,

i) a szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettség elõírásáról,

illetve a szolgáltatás csökkentésének lehetõségérõl,

j) megszûnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló

kötelezettségek rendezésérõl.

20. §

A tárgyévi nyereségnek az alapszabályban meghatározott részét az

alapszabályban meghatározott formában és mértékben kell visszajuttatni a

biztosítottaknak.

21. §

(1) Pótlólagos befizetési kötelezettséget az egyesület legfelsõbb szerve

írhat elõ, ha más források nem elégségesek a tárgyévi kötelezettségek

teljesítésére.

(2) A tagdíjakat és pótlólagos befizetéseket, valamint az egyesületnek a

tagsági hozzájárulás alapján nyújtott biztosítói szolgáltatásait azonos

feltételek esetén azonos alapelvek szerint kell megállapítani.

(3) Pótlólagos befizetést csak olyan mértékben lehet elõírni, amilyen

mértékben az év folyamán a tagdíjak növelésére vagy a szolgáltatások

leszállítására került sor.

22. §

A Felügyelet a biztosító egyesület biztonságos mûködése érdekében

részleges viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elõ.

23. §

(1) A biztosító egyesület tagjai legalább háromnegyedének hozzájárulása

szükséges az egyesület feloszlásához.

(2) Biztosító egyesület feloszlása esetén a tagok biztosítási jogviszonya

a feloszlás kimondását követõ harmincadik napon szûnik meg.

24. §

Egyesület szakosított biztosító egyesületként is alapítható, ha

a) rendelkezik az engedélyezéshez szükséges induló tõkével,

b) tevékenysége során csak a Felügyelet által elfogadott

mintafeltételeket alkalmazza.

25. §

A szakosított biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem

adhatja teljes egészében viszontbiztosításba.

II. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER EGYÉB RÉSZTVEVÕI

Külföldi biztosító magyarországi képviselete

26. §

(1) Külföldi székhelyû biztosító Magyarországon tartós képviseletet (a

továbbiakban: képviselet) létesíthet. A képviselet jogi személy.

(2) A képviselet a képviselt biztosító nevében annak tevékenységét

ismerteti.

(3) A képviselet biztosítási-, biztosításközvetítõi és biztosítási

szaktanácsadói tevékenységet nem végezhet.

(4) A képviselet megnevezésében szerepelnie kell a képviselt biztosító

nevének és a képviseleti jellegre történõ utalásnak.

27. §

(1) A képviselet létesítését 30 napon belül a Felügyeletnek be kell

jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a képviselt biztosító nevét, szervezeti formáját, székhelyét,

bejegyzésének helyét és idõpontját, tevékenységi körét, vagyonára és

gazdálkodására vonatkozó fõbb adatait,

b) a képviselet által végezni kívánt tevékenység megjelölését és az

alkalmazni kívánt vezetõ(k) adatait,

c) a képviselet címét.

(2) A képviselet vezetõje csak büntetlen elõéletû személy lehet.

(3) A képviselet harminc napon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek

a) megszûnését,

b) címének, fontosabb adatainak megváltozását,

c) a képviseletet vezetõ/k/ személyének és adatainak megváltozását.

Biztosításközvetítõk

28.§

(1) A biztosításközvetítõi tevékenység a biztosítási szerzõdés

létrehozására közvetlenül irányuló rendszeres üzletszerû tevékenység.

(2) Biztosításközvetítõi tevékenységet biztosítási alkusz, valamint

biztosítási ügynök végezhet.

(3) Az alkusz ügynöki tevékenységet nem végezhet.

Biztosítási alkusz

29. §

(1) A biztosítási alkusz a biztosítási, illetve viszontbiztosítási

szerzõdést annak a félnek az írásbeli megbízása alapján közvetíti, aki a

biztosítás (viszontbiztosítás) létrejötte esetén a biztosított

(viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerzõdõ fél pozíciójába kerül. Az

alkusz biztosítóval állandó megbízást nem létesíthet. Nem minõsül állandó

megbízásnak ugyanakkor az a megállapodás, amelyben a biztosító és az alkusz a

közvetített szerzõdések jutalékáról rendelkezik.

(2) Az alkusz e tevékenységéért attól a biztosítótól jogosult díjazásra

(jutalék, költségtérítés), amely az alkusz közvetítésével létrejött

szerzõdésben a biztosítási (viszontbiztosítási) kockázatot elvállalja.

(3) A biztosítási alkusz elõkészíti a biztosítási szerzõdés megkötését.

Tevékenysége kiterjedhet a megbízó képviseletében a szerzõdés megkötésére, a

megbízó igényeinek érvényesítésében történõ közremûködésre. A biztosító

ezirányú meghatalmazása esetén jogosult a biztosítási díj átvételére,

valamint a szerzõdés teljesítésében és lebonyolításában való közremûködésre.

(4) A biztosítási alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai

szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A biztosítási alkusz e

kötelezettsége elmulasztásáért (alkuszi mûhiba), így különösen a téves

tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes

továbbításáért, felelõs.

(5) Ha az alkuszi megbízást, a megbízó a - megbízási szerzõdésnek

megfelelõ - biztosítási ajánlat közvetítése után felmondta, az alkusznak a

megbízás teljesítésével felmerült költségei megtérítésére a megbízó köteles.

(6) A biztosítási alkusz - az 5. § (2), (5) valamint (6) bekezdésében

foglaltak kivételével - csak belföldi biztosító szerzõdését közvetítheti.

30. §

(1) Biztosítási alkuszi tevékenységet a Felügyelet engedélye alapján -

csak olyan részvénytársaság, vagy legalább ötmillió forint törzstõkével

folyamatosan rendelkezõ korlátolt felelõsségû társaság végezhet, amely e

tevékenységét kizárólagosan végzi.A Felügyelet külön engedélye alapján -

indokolt esetben - a biztosítással vagy a biztosítási alkuszi tevékenységgel

közvetlenül összefüggõ tevékenységet is folytathat.

(2) A biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnak a

29. § (5) bekezdése szerinti felelõssége biztosítására mindenkor legalább

káreseményenkénti huszonötmillió forint összegû felelõsségbiztosítással, vagy

tízmillió forint vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie. A Felügyelet az

engedélyt azzal a feltétellel adja meg, hogy az alkuszi gazdasági társaság a

tevékenységét csak akkor kezdheti el, ha kilencven napon belül igazolja a

Felügyeletnek a felelõsségbiztosítási szerzõdés megkötését, vagy a vagyoni

biztosíték meglétét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti gazdasági társaságnál az alkuszi tevékenység

irányítója csak az a személy lehet, aki

a) büntetlen elõéletû,

b) egyetemi vagy fõiskolai végzettséggel rendelkezik, továbbá

c) korábban biztosítónál, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató

gazdasági társaságnál, a Felügyeletnél, illetve központi közigazgatási

szervnél, vagy a megfelelõ szakmai érdekképviseleti szervnél legalább három

évig biztosítás-szakmai vezetõ beosztást töltött be, vagy biztosítási

szaktanácsadóként mûködött, vagy nyolcéves szakmai munkaviszonnyal

rendelkezik,

d) kizárólag az adott gazdasági társaságnál folytatja az alkuszi

tevékenységet,

e) biztosítóval nem áll munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló

egyéb jogviszonyban.

(4) Biztosítási alkusz csak a Felügyelet erre vonatkozó engedélye alapján

alapíthat más biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságot,

szerezhet ilyen tevékenységet folytató társaságban befolyásoló részesedést,

létesíthet fiókot, illetve külföldön képviseletet.

31. §

(1) A biztosítási alkuszi tevékenység megkezdéséhez szükséges engedély

kiadását a Felügyelet megtagadja, ha az alkusz nem rendelkezik a 30. § (1) és

(2) bekezdésében meghatározott feltételekkel, illetve a társaságnak nincs

olyan, a 30. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelõ tagja

vagy alkalmazottja, aki alkalmas a biztosítási alkuszi tevékenység

irányítására.

(2) Biztosítási alkusz engedélyének megtagadásáról a Felügyelet köteles

utólag tájékoztatást adni a nyolcadik rész ötödik fejezetében meghatározott

Biztosításfelügyeleti Bizottságnak.

32. §

(1) A biztosítási alkusz köteles a lebonyolított biztosítási ügyletekrõl

a 93. - 96. § szabályainak betartásával egyedi azonosításra alkalmas

nyilvántartást vezetni.

(2) A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas fõbb adatait

tartalmazó éves jelentést - amelyrõl külön jogszabály rendelkezik - a

tárgyévet követõ év március 31-ig a Felügyeletnek be kell küldeni.

33. §

(1) A biztosítási alkusz engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza,

ha

a) az e törvényben elõírt engedélyezési és mûködési feltételek

bármelyikének nem felel meg,

b) a biztosításközvetítés során olyan módszert alkalmaz, amellyel más

személyek terhére ígér különleges elõnyöket arra az esetre, ha a biztosított

vagy a szerzõdõ fél más személyt azonos vagy hasonló biztosítási szerzõdés

megkötésére bír rá,

c) az alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaság a

biztosításközvetítés során a megbízótól olyan befektetést igényel, amelyet

részben vagy egészben olyan más személyekre hárít át, akiket hasonló vagy

azonos biztosítási szerzõdésre kell rábírnia,

d) nyilvántartása, illetve az éves beszámolója nem felel meg a

valóságnak,

e) mûködése súlyosan vagy ismétlõdõen sérti a biztosítottak érdekeit,

f) a folyamatos és a rendkívüli ellenõrzés során bebizonyosodik, hogy a

tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten és súlyosan megsértette.

(2) Biztosítási alkusz engedélyének a Felügyelet által történõ

visszavonása elõtt ki kell kérni az alkuszok és a biztosítók érdekképviseleti

szervének, valamint a Biztosításfelügyeleti Bizottságnak a véleményét.

(3) Biztosítási alkusz engedélyének visszavonásáról a Felügyelet köteles

utólag tájékoztatást adni a Biztosításfelügyeleti Bizottságnak.

Biztosítási ügynök

34. §

(1) A biztosítási ügynök a biztosító megbízása alapján végzi a

biztosításközvetítõi tevékenységet.

(2) Az ügynöknek megbízási díj (jutalék) csak a megkötött, illetve

fenntartott biztosítási szerzõdés után jár.

(3) A biztosítási ügynök megbízotti minõségében való károkozásáért a

biztosító felelõs.

(4) A biztosítási ügynök a biztosításközvetítõi tevékenységet a biztosító

által kiállított igazolvány alapján folytathatja.

Vezérügynök

35. §

(1) A vezérügynök a biztosító azon ügynöke, akinek a biztosító teljes

körû felhatalmazást adott mindannak a jogkörnek az ellátására, amely a

biztosító üzletviteléhez szükséges, így a szerzõdés megkötésére, a kötvény

kiállítására és a biztosítási díj átvételére is.

(2) A biztosító a vezérügynöki megbízást köteles a Felügyeletnek

bejelenteni.

Biztosítási szaktanácsadó

36. §

(1) A biztosítási szaktanácsadó a megbízási szerzõdés alapján, díj

ellenében nyújt a biztosítási tevékenységgel összefüggõ szaktanácsot;

biztosítási (viszontbiztosítási) szerzõdést nem közvetíthet.

(2) A biztosítási szaktanácsadó tevékenységét csak a Felügyelet

engedélyével kezdheti el, illetõleg folytathatja.

(3) A biztosítási szaktanácsadó köteles az engedély kézhezvételét követõ

kilencven napon belül e tevékenységére, káreseményenként legalább

tizenötmillió forint összegû felelõsségbiztosítást kötni vagy ötmillió forint

összegû vagyoni biztosítékkal rendelkezni.

(4) Biztosítási szaktanácsadóként, illetve biztosítási szaktanácsadói

tevékenységet folytató gazdasági társaságnál a biztosítási szaktanácsadói

tevékenység irányítójaként csak az a személy járhat el, aki

a) büntetlen elõéletû,

b) felsõfokú végzettséggel, továbbá

c) a külön jogszabályban elõírt tanácsadói szintû biztosítási

szakképesítéssel rendelkezik.

(5) A biztosítási szaktanácsadói tevékenység megkezdéséhez szükséges

engedélyt a Felügyelet akkor tagadhatja meg, ha a szaktanácsadó nem

rendelkezik a (4) bekezdésben meghatározott feltételekkel.

37. §

(1) A biztosítási szaktanácsadó engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja

vissza, ha a szaktanácsadó

a) nem rendelkezik a 36. § (3) vagy (4) bekezdésében meghatározott

feltételekkel,

b) biztosítási vagy biztosításközvetítõi tevékenységet folytat,

c) mûködése súlyosan és ismétlõdõen sértette a biztosítottak érdekeit,

d) a folyamatos ellenõrzése során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére

vonatkozó jogszabályokat ismételten és súlyosan megsértette.

(2) A biztosítási szaktanácsadó engedélyének a Felügyelet által történõ

visszavonása elõtt - a szaktanácsadók érdekképviseleti szerve véleményének

megkérése után - ki kell kérni a Biztosításfelügyeleti Bizottság véleményét.

(3) A biztosítási szaktanácsadó engedélyének visszavonásáról a Felügyelet

köteles utólag tájékoztatást adni a Biztosításfelügyeleti Bizottságnak.

Anyabiztosító, leánybiztosító

38. §

Anyabiztosító, illetve leánybiztosító az a Magyarországon bejegyzett

biztosító, amely a Szt. 8/A. § értelmében anyavállalatnak, illetve

leányvállalatnak minõsül.

Az elnevezés védelme

39. §

(1) Cégnevében, hirdetésében, vagy bármely más módon a "biztosító",

"biztosításközvetítõ", "biztosítási ügynök", "biztosítási alkusz"vagy

"biztosítási szaktanácsadó" elnevezést, annak bármely szóösszetételben történõ

használatát csak az e törvényben elõírtaknak megfelelõen alapított és

mûködtetett biztosító, biztosításközvetítõ vagy biztosítási szaktanácsadó

szerepeltetheti.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak

a) a Felügyeletre, a biztosítók és a biztosításközvetítõk, valamint a

biztosítási szaktanácsadók szakmai érdekképviseleti szervezeteire,

b) oktatási és tudományos szervezetekre, továbbá

c) a jogszabály által létrehozott szervezetekre, alapokra.

(3) Abban a kérdésben, hogy egy vállalkozás az (1) bekezdés alapján

jogosult-e az ott megjelölt elnevezés használatára, a Felügyelet határoz.

HARMADIK RÉSZ

ENGEDÉLYEZÉS

I. FEJEZET

ENGEDÉLYEZÉSI TÁRGYKÖRÖK

40. §

(1) A Felügyelet engedélye szükséges:

a) a biztosítási tevékenység megkezdéséhez (41 - 45. §) és

megszüntetéséhez,

b) a biztosítási tevékenység módosításához (54. §),

c) az 57. § (2) bekezdésben meghatározott biztosítási módozatok

mûveléséhez,

d) a biztosítási állomány átruházáshoz (55. §),

e) a biztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához,

f) a biztosítási alkuszi és biztosítási szaktanácsadói tevékenység

megkezdéséhez (29.-30.§, 36. §),

g) a biztosító biztosítástechnikai tartalékainak és minimális biztonsági

tõkéjének meghatározott mértéket meghaladó befektetéséhez,

h) a belföldi székhelyû biztosító által külföldön mûködõ biztosító,

biztosítási alkusz vagy biztosítási szaktanácsadó alapításához, vagy külföldi

biztosítóban, biztosítási alkuszi vagy biztosítási szaktanácsadói

tevékenységet folytató gazdasági társaságban részesedés megszerzéséhez,

külföldi képviselet, fiók létesítéséhez,

i) a belföldi székhelyû biztosítási alkusz által külföldön mûködõ

biztosítási alkuszi vagy biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató

gazdasági társaság alapításához, továbbá abban vagy biztosítóban befolyásoló

részesedés szerzéséhez, illetve külföldi tartós képviselet, fiók

létesítéséhez,

j) a 68. § (1) bekezdése szerinti részesedés megszerzéséhez,

k) szakosított egyesület mintafeltételéhez.

(2) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a

biztosításra vonatkozó egyéb jogszabályok alapján, továbbá a biztosítottak

(szerzõdõ felek, kedvezményezettek) érdekeire és a biztosító kötelezettségei

teljesítésére tekintettel dönt.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetekben a Felügyelet mindazon

feltételek meglétét vizsgálja, amelyeket a tevékenység megkezdésének

engedélyezése során.

(4) Az (1) bekezdés h) és i) pontjában, valamint - ha a biztosítási

állományt külföldön bejegyzett biztosítótól veszik át - d) pontjában

foglaltak engedélyezése során a Felügyelet vizsgálja azt is, hogy a

devizajogszabályok rendelkezéseit megtartották-e. A kiadott felügyeleti

engedély nem mentesíti azonban a kérelmezõt a tevékenység helye szerinti

ország elõírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzése alól.

A biztosítási tevékenység megkezdésének feltételei

41. §

(1) A biztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti

kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az alapszabályt (alapító okiratot),

b) a biztosítási tevékenység megkezdéséhez szükséges tõke meglétének

igazolását,

c) az üzleti tervet,

d) a személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását.

(2) Az engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha

a) a kérelmezõ nem rendelkezik a tevékenység megkezdéséhez szükséges, 43.

§ szerinti tõkével,

b) a befolyásoló részesedést szerezni kívánóval szemben a 68. § (3)

bekezdésében foglalt kizáró okok valamelyike fennáll,

c) üzleti terve nem felel meg a 44. § rendelkezéseinek, továbbá nem nyújt

elegendõ alapot a biztosítottak számára e biztosítási szolgáltatások

teljesítésére,

d) nem rendelkezik az e törvény által elõírt személyi és tárgyi

feltételekkel.

(3) A kérelem elutasítása elõtt ki kell kérni a Biztosításfelügyeleti

Bizottság véleményét.

42. §

(1) A Felügyelet a tevékenységi engedélyt - kérelemre - biztosítási

áganként és azon belül a biztosító által mûvelhetõ ágazatonként adja ki.

(2) Biztosító élet- és nem-élet biztosítási ág együttes mûvelésére nem

alapítható, kivéve a kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet folytató

biztosítót, valamint az életbiztosítási ágat mûvelõ biztosítónak az 1. számú

melléklet A. részének 1. és 2. pontjában meghatározott kockázatok

életbiztosítási kockázatokkal együtt, egy szerzõdésben történõ együttes

vállalását.

(3) A nem-életbiztosítási ágra vonatkozó engedély többféle ágazatnak a 1.

számú melléklet C. részében meghatározott módon történõ együttes mûvelésére is

kiterjedhet.

43. §

(1) A biztosító tevékenységének megkezdésekor a részvénytársaságnak

legalább olyan nagyságú jegyzett tõkével, a szövetkezetnek részjegytõkével,

az egyesületnek induló tõkével kell rendelkeznie, amely elegendõ

a) a mûködés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek

biztosítására (organizációs tõkerész), valamint

b) a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt kockázatokból

adódó kötelezettségek teljesítésére (minimális biztonsági tõkerész).

(2) A minimális organizációs tõkerész értéke

a) részvénytársaságnál százmillió forint,

b) biztosító szövetkezetnél ötvenmillió forint,

c) általános biztosítóegyesületnél egymillió forint,

d) szakosított biztosítóegyesületnél félmillió forint.

(3) A minimális biztonsági tõkerész értékét biztosítási ágazatonként és

szervezettípusonként kell megállapítani a 77. - 78. § elõírásai szerint.

Az üzleti terv

44. §

(1) Az üzleti terv tartalmazza a biztosítási tevékenység terjedelmét,

továbbá a biztosítási szerzõdésben vállalt kötelezettségek teljesítése

szempontjából jelentõséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen

a) a mûvelni kívánt biztosítási ág és ágazat vagy kockázati csoport

megnevezését,

b) a mûködési terület meghatározását,

c) az engedélyköteles módozat esetén a 58. §-ban elõírt és a 3. számú

mellékletben meghatározott módozattervet,

d) a tevékenység megkezdéséhez szükséges tõke nagyságát és összetételét,

e) az igazgatási, értékesítési és kárrendezési hálózat kiépítésének

igényét, becsült költségeit és az ezek finanszírozására szolgáló pénzügyi

eszközöket.

(2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon

túlmenõen a biztosító elsõ három éves tevékenységére vonatkozó becslést

a) a mûködési költségekre, különös tekintettel az általános költségekre

és a jutalék ráfordításokra,

b) a tervezett állomány darabszámára és állománydíjára módozatonként,

c) a díjbevétel és a kárkifizetés módozatonkénti várható alakulására,

d) a likviditási helyzet várható alakulására,

e) a biztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettségek és a minimális

szavatoló tõke fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközökre.

(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell

a viszontbiztosításra vonatkozó elképzeléseket.

(4) Az (1) - (3) bekezdésekben foglaltakon kívül az üzleti tervnek

tartalmaznia kell a devizajogszabály alapján külföldi pénznemben köthetõ,

illetve kifizethetõ módozat ismertetését is.

A biztosítási szerzõdési feltételek

45. §

A biztosítási szerzõdés feltételeként minimálisan a következõket kell

rögzíteni:

a) a biztosítási esemény meghatározását,

b) a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét,

c) a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak, szerzõdõ félnek,

kedvezményezettnek a szerzõdésbõl eredõ jogaira és kötelezettségeire, azok

teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire

vonatkozó rendelkezéseket,

d) a biztosító szolgáltatásának megjelölését, a teljesítés módját,

idejét, külön feltételeit, a biztosító mentesülésének vagy szolgáltatása

korlátozásának feltételeit,

e) értékkövetés esetén annak részletes szabályait,

f) a szerzõdés megszûnése esetére a biztosított, szerzõdõ fél,

kedvezményezett jogainak és a biztosító kötelezettségeinek ismertetését,

g) életbiztosítási ág befektetési hozamának visszajuttatása

esetén a felosztás szabályait,

h) betegség-, baleset- és felelõsségbiztosítás esetén -

amennyiben járadékfizetéssel jár - a járadék tõkésítésére

vonatkozó szabályokat,

i) az egyes igények elévülési idejét,

j) életbiztosításnál, amennyiben maradékjog, illetve

életbiztosítási kötvénykölcsön nyújtásra lehetõség van, azok

részletes szabályait.

II. FEJEZET

46. §

SZEMÉLYI FELTÉTELEK

(1) A biztosító a biztosítási tevékenység folytatásához a (7) bekezdésben

foglalt kivétellel

a) általa megnevezett elsõ számú vezetõt,

b) vezetõ biztosításmatematikust (aktuáriust),

c) vezetõ jogtanácsost,

d) számviteli rendért felelõs vezetõt,

e) belsõ ellenõrt

köteles alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vezetõk alkalmazásuk (választásuk) elõtt

kötelesek kérelmezni a Felügyelettõl jó üzleti hírnevük ( 52. §) megálla-

pítását.

(3) Amennyiben a biztosító a 2. számú mellékletben meghatározott

élettípusú biztosítási ágba, vagy az 1. számú melléklet nem-életbiztosítási ág

A. részének 1. és 2. számú ágazatába tartozó tevékenységet folytat, vezetõ

orvost is köteles alkalmazni.

(4) Szakosított biztosítási egyesület legalább az (1) bekezdés a)

pontjában meghatározott elsõ számú vezetõt, illetve amennyiben életbiztosítási

tevékenységet folytat, úgy vezetõ biztosításmatematikust (aktuáriust) köteles

alkalmazni.

(5) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott vezetõinek

megválasztását vagy alkalmazását, illetve a személyükben történt változást

harminc napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni.

(6) A Felügyelet a biztosítási kötelezettségek teljesítése, a

biztosítottak anyagi biztonságának megóvása, valamint a biztosító törvényes

mûködése céljából kezdeményezheti az (1) bekezdésben meghatározott vezetõk

felmentését a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátása alól.

(7) A száz millió forint éves díjbevételt el nem érõ biztosítási

egyesület az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott vezetõket megbízási

jogviszony keretében is alkalmazhatja, vagy e tevékenység ellátásával más

szervezetet bízhat meg, belsõ ellenõrt pedig nem köteles alkalmazni.

A biztosító elsõ számú vezetõje

47. §

Biztosító elsõ számú vezetõjeként - a biztosító munkaszervezetének

irányítójaként -az választható, illetve alkalmazható, aki:

a) büntetlen elõélettel,

b) felsõfokú iskolai végzettséggel,

c) biztosítónál, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági

társaságnál, a biztosítók szakmai érdekképviseleti szervénél, központi

közigazgatási szervnél, vagy egyéb gazdálkodó szervezetnél,

1. vezetõként, vezetõ tisztségviselõként vagy elsõ számú vezetõ

alkalmazottként vagy biztosítási szaktanácsadóként legalább hároméves

megszakítás nélküli munka-, tagsági-, illetve közszolgálati jogviszonnyal,

vagy

2. vezetõ tisztségviselõként vagy elsõ számú vezetõ alkalmazottként vagy

biztosítási szaktanácsadóként legalább kétéves megszakítás nélküli munka-,

tagsági- illetve közszolgálati, illetve nyolcéves egyéb beosztásban eltöltött

jogviszonnyal, vagy

3. kétéves munka-, tagsági- illetve közszolgálati jogviszonnyal vagy

biztosítási szaktanácsadói tevékenységi gyakorlattal, illetve a külön

jogszabályban elõírt legmagasabb szintû biztosítási szakképesítéssel;

d) jó üzleti hírnévvel

rendelkezik.

A biztosító vezetõ biztosításmatematikusa (aktuáriusa)

48. §

(1) A biztosító vezetõ biztosításmatematikusaként (aktuáriusaként) az

alkalmazható, aki

a) szakirányú egyetemi végzettséggel és külön jogszabályban meghatározott

tanácsadói szintû biztosításmatematikusi (aktuáriusi) szakképesítéssel

rendelkezik;

b) legalább hároméves biztosítónál, a Felügyeletnél, a

biztosításmatematikusok (aktuáriusok)szakmai érdekvédelmi szervénél,

biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál szerzett vagy

biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik;

c) büntetlen elõéletû;

d) a biztosítóval munkaviszonyban áll;

e) jó üzleti hírnévvel rendelkezik.

(2) A biztosító vezetõ biztosításmatematikusa (aktuáriusa) aláírásával

igazolja:

a) az éves beszámolóban szereplõ tartalékok képzésének és mértékének

helyességét,

b) a szavatoló tõke szükséglet számításának helyességét,

c) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztását,

d) a díjkalkulációk szakmai helyességét,

e) az a)-d) pontra vonatkozó adatok, valamint a tartalékok

helytállóságát.

A biztosító vezetõ jogtanácsosa

49. §

(1) A biztosító vezetõ jogtanácsosa az lehet, aki:

a) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,

b) jogi szakvizsgát vagy biztosítási-szakjogászi vizsgát tett,

c) legalább hároméves - biztosítónál, központi közigazgatási szervnél, a

Felügyeleten, a biztosítók vagy biztosításközvetítõk szakmai érdekvédelmi

szervénél, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál

szerzett, vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen elõéletû,

e) a biztosítóval munkaviszonyban áll,

f) jó üzleti hírnévvel rendelkezik.

(2) A biztosító vezetõ jogtanácsosa ellenõrzi és aláírásával igazolja,

hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott, vagy a bejelentési

kötelezettség alapján megküldött biztosítási szerzõdési feltételek a

jogszabályoknak megfelelnek.

A biztosító számviteli rendjéért

felelõs vezetõje

50. §

(1) A biztosító számviteli rendjéért felelõs vezetõje kizárólag az lehet,

aki

a) szakirányú felsõfokú végzettséggel, vagy külön jogszabályban

meghatározott tanácsadói szintû szakképesítéssel,

b) mérlegképes könyvelõi szakképesítéssel,

c) legalább hároméves - biztosítónál, központi közigazgatási szervnél, a

Felügyeleten vagy a biztosítók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosítási

alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál szerzett vagy biztosítási

szaktanácsadói - szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen elõéletû,

e) a biztosítóval munkaviszonyban áll,

f) jó üzleti hírnévvel rendelkezik.

(2) A biztosító számviteli rendjéért felelõs vezetõje ellenõrzi és a

biztosító elsõ számú vezetõje mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek

beküldött, a 106. §-ban meghatározott éves jelentés és negyedéves

gyorsjelentés helytállóságát.

A biztosító belsõ ellenõre

51. §

(1) A biztosító részvénytársaság köteles a felügyelõ bizottság szakmai

irányítása alá tartozó belsõ ellenõrzési szervezetet mûködtetni.

(2) A biztosító és a száz millió forint éves díjbevételt elérõ vagy

meghaladó biztosító egyesület köteles legalább egy belsõ ellenõrt

foglalkoztatni. Az ilyen biztosítók - ha ugyanazon személyt foglalkoztatják

belsõ ellenõrként - kötelesek írásban megállapodni a tekintetben, hogy a belsõ

ellenõr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emelnek kifogást.

(3) A biztosítónál mûködõ belsõ ellenõrzési szervezet (belsõ ellenõr)

feladata kizárólag

a.) a biztosító belsõ szabályzatoknak megfelelõ mûködésének, valamint

b) a biztosítási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az

áttekinthetõség, az összhang és a célszerûség szempontjából történõ

vizsgálatára terjed ki.

(4) A belsõ ellenõrzésnek - a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenõen - a

biztosító által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások

tartalmi helyességét és teljességét is - legalább negyedévente - ellenõrizni

kell.

(5) A belsõ ellenõrzés jelentéseit mind a felügyelõ bizottság, mind az

igazgatóság részére köteles megküldeni.

Jó üzleti hírnév, türelmi idõ a személyi feltételek

teljesítésére

52. §.

(1) A jó üzleti hírnevet a kérelmezõnek kell bizonyítania.

(2) A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmezõ megválaszthatja,

azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok)

beszerzését írhatja elõ.

(3) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek

indokolt írásbeli határozattal kell megállapítania.

(4) A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében

az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.

(5) A biztosító vezetõinek szakképzettségével, illetve biztosítás-ügyben

való foglalkoztatásával összefüggésben a 47. § c/, a 48. § b/, a 49. § c/, az

50. § c/ pontokban meghatározott feltételek hiánya esetén azok teljesítésére,

a törvény hatályba lépésétõl számítva, legfeljebb három évre a Felügyelet

felmentést adhat.

III. FEJEZET

TÁRGYI FELTÉTELEK

53. §

(1) A biztosítási tevékenység folytatásának feltétele:

a) az üzleti tervben meghatározott biztosítási tevékenységhez igazodó,

megfelelõ színvonalú ügyfélszolgálati, kárrendezési tevékenység ellátására

szolgáló helyiség(ek) tulajdoni, használati vagy bérleti joga, és

b) a folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási

rendszer kiépítése vagy

c) a biztosítói ügymenet kihelyezésére vonatkozó megállapodás megkötése.

(2) Biztosítási alkuszi, illetve biztosítási szaktanácsadói tevékenység

folytatásának feltétele:

a) a tevékenység folytatásához megfelelõ üzlethelyiség tulajdoni,

használati vagy bérleti joga,

b) a végzett tevékenység egyedi azonosítására alkalmas folyamatos

nyilvántartás.

IV. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG MÓDOSÍTÁSA

A biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése

54. §

(1) Ha a biztosító a már engedélyezett biztosítási ágazaton túl

tevékenységét más ágazatra kívánja kiterjeszteni vagy mûködési területét

kívánja módosítani, köteles ehhez a Felügyelet engedélyét kérni. Az

engedélyezésre irányuló kérelemnek indokolt esetben tartalmaznia kell:

a) a módosított alapszabályt,

b) a módosított üzleti tervet, kivéve a 44. § (1) bekezdés d) pontjában

foglaltakat,

c) a módosított tevékenységhez szükséges személyi és tárgyi feltételek

igazolását,

d) annak igazolását, hogy a tevékenység módosítása után szükséges

megfelelõ minimális szavatoló tõkével rendelkezik.

(2) A tevékenység módosítására vonatkozó engedély kiadását a Felügyelet

megtagadhatja, ha a biztosító a tevékenység módosítása után nem felelne meg a

szerzõdésbõl eredõ kötelezettségei teljesítésének.

(3) A tevékenység módosítására vonatkozó engedély megtagadása elõtt ki

kell kérni a Biztosításfelügyeleti Bizottság elõzetes véleményét.

Állományátruházás

55. §

(1) A biztosítási állomány - az átadó és az átvevõ biztosító közötti

megállapodás alapján - a Felügyelet engedélyével átruházható. Az

állományátruházás során a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell

alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állományátruházáshoz nem szükséges a

biztosítottak, szerzõdõ felek hozzájárulása. Az állományátruházással - a

jóváhagyás idõpontjától - a biztosítási állományt átvevõ biztosító válik a

szerzõdés alanyává.

(2) Magyarországon bejegyzett biztosító a devizajogszabályok elõírásainak

betartásával és a Felügyelet engedélyével átvehet biztosítási

szerzõdésállományt külföldön bejegyzett biztosítótól is. Ez nem érinti a

devizajogszabályok megtartásának kötelezettségét.

(3) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia

kell:

a) az átruházandó állomány pontos meghatározását,

b) az átruházó és az átvevõ állományátadásra és- átvételre irányuló

jognyilatkozatát,

c) az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok

és azok fedezetének megjelölését,

d) az állományátruházás idõpontját, ellenértékét,

e) annak igazolását, hogy az átvevõ biztosító rendelkezik a saját

állományához tartozó minimális szavatoló tõkén túl az átvett állományhoz

szükséges minimális szavatoló tõkével.

(4) A szerzõdésállományt átvevõ biztosító - az engedélyezõ határozat

kézhezvételétõl számított harminc napon belül - írásban köteles az átadásról

minden érintett szerzõdõ felet és biztosítottat értesíteni. A szerzõdõ fél és

a biztosított az értesítés kézhezvételétõl számított harminc napon belül az

átvevõ biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával az életbiztosítási

szerzõdését - harminc napra -felmondhatja.

(5) Biztosítók egyesülése, beolvadása, szétválása esetén az értesítési

kötelezettség és a felmondási jog szempontjából az állományátruházásra

vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az állományátruházás megtagadása

56. §

(1) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezését köteles megtagadni,

ha az veszélyezteti az átvevõ, illetve az átadó biztosító által megkötött

biztosítási szerzõdésekben vállalt kötelezettségek teljesítését.

(2) Az állományátruházás megtagadásához szükséges a Biztosításfelügyeleti

Bizottság véleményének kikérése.

V. FEJEZET

MÓDOZATOK

A biztosítási módozatok engedélyezése

57. §

(1) A biztosítási módozatok terjesztése - a (2) bekezdésben foglalt

kivételekkel - nem engedélyköteles.

(2) 1998. december 31-ig a Felügyelet engedélye szükséges a 2. számú

mellékletben, az 1. számú melléklet A. részének 1. és 2. pontjában

meghatározott kockázatot tartalmazó, továbbá jogszabály által a természetes

személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági

társaságok számára kötelezõen elõírt módozat terjesztésének megkezdéséhez vagy

annak módosításához.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles módozat esetén a

Felügyelet a 71. §-ban meghatározott, a minimális díj elvének megfelelõ

díjkalkulációt engedélyezi.

(4) Amennyiben a terjeszteni kívánt módozat olyan szerzõdési elemet is

tartalmaz, amely engedélyhez kötött, a módozat e szerzõdési elemeit

engedélyeztetni kell.

(5) A (2) bekezdésben említett engedély iránti kérelemhez csatolni kell a

3. számú mellékletben meghatározottakat.

A módozatterv

58. §

(1) A biztosítónak valamennyi mûvelni kívánt módozat esetében a 3. számú,

illetve a 4.számú Mellékletekben megadott szempontok szerint módozattervet

kell készíteni.

(2) A módozattervnek tartalmaznia kell az elsõ számú vezetõ, a vezetõ

jogtanácsos, a vezetõ biztosításmatematikus (aktuárius) és az érintett

biztosítási ágazat vezetõjének aláírását.

(3) Nem engedélyköteles módozatnál a módozat terjesztése megkezdésétõl

számított harminc napon belül a 4. számú melléklet szerinti jellemzõket a

Felügyelethez be kell nyújtani.

59. §

(1) Az életbiztosítási módozat díjkalkulációjában és a

járadékszámításoknál alkalmazható technikai kamatláb maximális mértékét a

Felügyelet javaslatára - a biztosítók érdekképviseleti szerveinek véleményét

kikérve - a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

(2) Az életbiztosítást végzõ biztosító köteles az életbiztosítási üzletág

matematikai tartalékai befektetési eredményének (hozamának) legalább nyolcvan

százalékát a biztosítottnak visszajuttatni. A visszajuttatott rész magában

foglalja a technikai kamatlábnak megfelelõ bevétel összegét is.

(3) A nyereség visszajuttatásának konkrét módjáról a biztosító köteles a

Felügyelet részére az éves beszámoló megküldésével egyidejûleg tájékoztatást

adni.

Az értékkövetés

60. §

A pénzügyminiszter a Felügyelet elõterjesztésére rendeletben szabályozza

az értékkövetésnél alkalmazható módszereket.

A biztosítási módozat engedélyének megtagadása

61. §

A módozatterv engedélyezését a Felügyelet megtagadhatja, ha

a) a szerzõdési feltételek jogszabályba ütközõ rendelkezést tartalmaznak,

vagy nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (illetve szerzõdõ felek) érdekeit,

b) a díjkalkuláció nem felel meg a minimális díj elvének, a 3. számú

melléklet 2. pontjában foglalt követelményeknek, valamint életbiztosítási

kockázatot tartalmazó módozat esetén a biztosításmatematikai elveknek,

c) a biztosító a 3. számú mellékletben felsoroltakat a Felügyelet által

meghatározott módon nem csatolja, és e kötelezettségének a hiánypótlásra való

felszólítás ellenére sem tesz eleget.

A biztosítási módozat terjesztésének felfüggesztése

62. §

(1) Ha a Felügyelet a módozat terjesztésének megkezdését követõen a

módozatban, vagy a terjesztés körülményeiben jogszabálysértést észlel, a

jogszabálysértés azonnali megszüntetésére szólítja fel a biztosítót.

(2) Ha a biztosító a felszólításnak a kézhezvételtõl számított 15 napon

belül nem tesz eleget, a Felügyelet a módozat terjesztését felfüggesztheti, és

ezt két országos napilapban köteles közzétenni.

(3) Ha a Felügyelet azt észleli, hogy a biztosító az engedélyezettõl

eltérõen terjeszti a módozatot

a) felszólítja a biztosítót a jóváhagyott módozatnak megfelelõ

tevékenységre,

b) felfüggesztheti a módozat terjesztését,

c) a módozat engedélyezése tárgyában kiadott határozatot visszavonhatja.

VI. FEJEZET

KÜLFÖLDI RÉSZVÉTEL ENGEDÉLYEZÉSE

63. §

(1) A Magyar Köztársaságban a Kormány elõzetes elvi hozzájárulása

szükséges a részben, vagy teljesen külföldi tulajdonban álló biztosító

részvénytársaság és szövetkezet tevékenységének megkezdéséhez, illetve a

Magyarországon bejegyzett biztosító részvénytársaságban külföldi által történõ

befolyásoló részesedés megszerzéséhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott részesedésszerzés feltétele, hogy a

külföldi befektetõ:

a) a jegyzett tõke,illetve részjegyek értékének befizetéséhez megfelelõ

nagyságú tõkével,

b) jó üzleti hírnévvel,

c) a kérelem benyújtását megelõzõ három év során megfelelõ gazdasági

eredménnyel rendelkezzen, továbbá

d) a biztosítási tevékenység megkezdéséhez szükséges tõkéjének pénzbeni

hozzájárulási részét a Magyar Köztársaságban bejegyzett pénzintézetnél

helyezze el.

(3) A befolyásoló külföldi részesedés szerzésére irányuló kérelmet a

Felügyeletnél kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a (2)

bekezdésben foglaltak eldöntéséhez szükséges adatokat. A biztosító

tevékenységének megkezdésére vonatkozó kérelemhez mellékelni kell a 41.§ (1)

bekezdésben foglaltakat is.

(4) A Felügyelet által elõkészített javaslatot a pénzügyminiszter

terjeszti a Kormány elé.

(5) A biztosítási tevékenység megkezdésének engedélyezésére, valamint a

részesedés engedélyezésére - a Kormány hozzájárulásának megszerzése után -az

általános szabályok az irányadók.

(6) A Felügyelet a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott

feltételek igazolása vagy ellenõrzése céljából a befolyásoló részesedésû

alapítók székhelye vagy lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti felügyeleti

szervhez fordulhat.

(7) Ha a külföldi befektetõ valamely OECD tagországban székhellyel rendelkezõ

biztosító vagy pénzintézet, nem szükséges az (1) bekezdés szerinti elõzetes

elvi hozzájárulás, a (2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét pedig a

Felügyelet bírálja el a (3) bekezdés alapján indult eljárásban.

NEGYEDIK RÉSZ

EGYES BIZTOSÍTÁSTÍPUSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI; AZ EGYEDI SZERZÕDÉSEK

A jogvédelmi biztosítás különös szabályai

64. §

(1) Ha a biztosító jogvédelmi biztosítási tevékenységet kíván folytatni,

akkor a tevékenységi engedély megadása iránti kérelemben (41. § (1) bekezdés)

vagy a biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése iránt benyújtott

kérelemben (54. § (1) bekezdés) nyilatkoznia kell, hogy a jogvédelmi

biztosítási tevékenység végzése során

a) a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel

kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy

hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által mûvelt másik ágazat

részére, vagy más, az 1. számú melléklet A. részében meghatározott bármely

ágazatot mûvelõ más biztosító számára, vagy

b) a biztosító a jogvédelmi biztosítási szerzõdésben név és székhely

szerint megjelölt, jogilag elkülönült más szervezetet bíz meg a jogvédelmi

ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással.

Amennyiben ez a jogilag elkülönült szervezet más biztosítóval pénzügyi,

kereskedelmi vagy adminisztratív kapcsolatban áll, akkor e szervezetnek a

vezetõ tisztségviselõi és a károk rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos

jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló

tevékenységet más, az 1.számú melléklet A. részében meghatározott bármely

ágazatot mûvelõ biztosító részére nem végezhetnek, vagy

c) a biztosítási szerzõdés tartalmazza a biztosított azon jogát, hogy a

biztosító szolgáltatásának esedékessé válásakor egy általa választott jogi

képviselõt bízhat meg érdekei védelmével.

(2) Jogvédelmi biztosítás esetén a biztosítási szerzõdési feltételeknek a

45. §-ban foglaltakon túlmenõen tartalmazniuk kell:

a) a biztosított azon jogának elismerését, hogy szabadon megválaszthatja

jogi képviselõjét, amennyiben a biztosítási szerzõdés jogi képviselõ

igénybevételét írja elõ,

b) egy olyan egyeztetõ eljárás meghatározását, amelyet a biztosító és a

biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban keletkezett

véleményeltérés esetén a feleknek követniük kell,

c) a biztosított azon jogának elismerését, hogy amennyiben a b) pontban

jelzett eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerzõdéssel

kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselõjét,

d) a biztosított tájékoztatását arról, hogy a biztosítóval keletkezett

véleményeltérés esetén megilletik a b) és c) pontokban meghatározott jogok,

e) azon eljárás szabályait, amelyet abban az esetben követnek a felek, ha

a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény

során két vagy több ellenérdekû fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik

jogvédelmi vagy felelõsségbiztosítási szerzõdéssel,

f) az arról való tájékoztatást, hogy a (1) bekezdés a)-c) pontjai közül a

jogvédelmi biztosítási tevékenység során mely feltétel áll fenn.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók

a) felelõsségbiztosítást mûvelõ biztosító azon tevékenységére, amelyet

biztosítottja védelme vagy képviselete érdekében a felelõsségbiztosítási

szerzõdés alapján folytat, amennyiben ezt a tevékenységet a biztosító

egyidejûleg saját érdekében is végzi,

b) a segítségnyújtási biztosítást mûvelõ biztosító által kifejtett

jogvédelmi tevékenységre, amennyiben ezt a tevékenységet nem a biztosított

lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén, hanem más országban gyakorolják

és ez egy olyan szerzõdés részét képezi, amely csak az utazás, vagy a

lakóhelyétõl, vagy szokásos tartózkodási helyétõl való távollét során bajba

jutott személyeknek nyújtott segítségre vonatkozik. Ebben az esetben a

szerzõdésben fel kell tüntetni, hogy a jogvédelmi szolgáltatás csak az

elõzõekben meghatározott körre korlátozódik és a segítségnyújtási

szolgáltatáshoz kapcsolódik.

65. §

Ha a jogvédelmi biztosítás más kockázatokat is fedezõ biztosítási

szerzõdés részét képezi, akkor a jogvédelmi biztosításnak külön, az ügyfelek

számára felismerhetõen elkülönülõ részt kell képeznie a biztosítási

szerzõdésen belül.

Kötelezõ biztosítás

66. §

(1) Biztosítási szerzõdéskötési kötelezettséget 1998. január 1. után csak

törvény állapíthat meg. Az 1997. december 31. elõtt törvénynél alacsonyabb

szintû jogszabályban elõírt biztosítási kötelezettségek 1998. január 1.

napján megszûnnek.

(2) A biztosító köteles a kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítási üzletág

költségeit és biztosítástechnikai tartalékait más üzletágaitól számvitelileg

elkülöníteni.

Az egyedi szerzõdések

67. §

Az egyedi szerzõdés olyan biztosítási jogviszonyt hoz létre, amely a

módozatoktól és a biztosítási szerzõdési feltételektõl eltérõen egyetlen

biztosított sajátos biztosítási igényeinek megfelelõen jön létre.

ÖTÖDIK RÉSZ

A TULAJDONOSOKRA, VALAMINT A BIZTOSÍTÓ VEZETÕIRE ÉS ALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ

SZABÁLYOK

I. FEJEZET

TULAJDONSZERZÉSI SZABÁLYOK

Részesedésszerzés engedélyezése

68. §

(1) Aki biztosítóban olyan mértékû részesedést kíván szerezni, amellyel a

befolyásoló részesedés minimális szintjét, vagy annak a korábbi részesedéshez

képest magasabb egész számú többszörösét eléri, köteles ehhez a Felügyelet

elõzetes engedélyét beszerezni.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító megnevezését, a

megszerezni kívánt részesedés arányát, továbbá az arra vonatkozó nyilatkozatot

vagy igazolást, hogy a jövendõ tulajdonos személye miatt nincs helye a

részesedésszerzés (3) bekezdés szerinti megtiltásának.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott részesedés megszerzésére irányuló

szerzõdés megkötését a Felügyelet megtilthatja, ha a kérelmezõ:

a) büntetett elõéletû, vagy jogi helyzete nem tisztázott,

b) tulajdonosi háttere nem tisztázott vagy nem állapítható meg,

c) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd,

d) súlyosan és ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítókra

vonatkozó jogszabály elõírásait, vagy

e) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.

Az engedély megtagadása elõtt a Felügyelet köteles beszerezni a

Biztosításfelügyeleti Bizottság véleményét.

II. FEJEZET

A VEZETÕK ÉS ALKALMAZOTTAK TEVÉKENYSÉGÉRE

VONATKOZÓ SZABÁLYOK

69. §

A biztosító elsõ számú vezetõje, az igazgatóság és a felügyelõ bizottság

tagjai, valamint alkalmazottai mind munkaviszonyuk (megbízatásuk) fennállása

alatt, mind annak megszûnése után kötelesek a biztosítási titkot (93. §)

megtartani; a tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott - a biztosító

mûködésével és a biztosító ügyfeleivel kapcsolatos - információt vagy adatot

csak tevékenységi körükben eljárva, a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban,

annak céljaira használhatják fel. A tevékenységükkel összefüggésben birtokukba

jutott ilyen információkat, adatokat nem használhatják fel arra, hogy annak

révén saját maguk vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon

elõnyt szerezzenek, illetve hogy a biztosítónak vagy a biztosítottnak

(szerzõdõnek) hátrányt okozzanak.

70. §

(1) Az elsõ számú vezetõ, az igazgatóság és a felügyelõ bizottság tagjai,

valamint a biztosító üzleti döntéseiben részt vevõ alkalmazottai (a

továbbiakban együtt: érdemi ügyintézõ) köteles a biztosítónak bejelenteni, ha

õ vagy közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pontja) a biztosítóval

szerzõdéses kapcsolatba lépni kívánó félnél befolyásoló részesedéssel, vagy a

megkötendõ szerzõdésben más érdekeltséggel rendelkezik. Ilyen esetben az

érdemi ügyintézõ e döntés elõkészítésében és meghozatalában nem vehet részt

(összeférhetetlenség).

(2) Az elsõ számú vezetõnek és az érdemi ügyintézõnek a kinevezésekor

(megválasztásakor) írásbeli nyilatkozatot kell tennie a biztosító részére

arról, hogy õ vagy közeli hozzátartozója a biztosítónál, más

biztosítónál, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál

vagy biztosítási szaktanácsadással foglalkozó jogi személynél rendelkezik-e

közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal, továbbá hogy rendelkezik-e az

említettek által kibocsátott, tulajdonosi (tagsági) jogokat megtestesítõ

értékpapírral.

(3) A vezetõnek és az érdemi ügyintézõnek két munkanapon belül

nyilatkoznia kell a biztosító részére arról, ha õ vagy közeli hozzátartozója a

biztosítónál vagy más biztosítónál, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató

gazdasági társaságnál vagy biztosítási szaktanácsadással foglalkozó jogi

személynél, valamint más gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett

tulajdoni hányadot, illetve a biztosító vagy az említett más jogi személyek

által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítõ értékpapírt szerzett.

(4) Az (1) - (3) bekezdés alapján tett bejelentésekrõl és

nyilatkozatokról a biztosító köteles nyilvántartást vezetni.

HATODIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÓ MÛKÖDÉSI FELTÉTELEI

A minimális díj elve

71. §

A biztosítónak legalább olyan díjat kell kalkulálnia, amely elõre

láthatóan fedezetet nyújt:

a) valamennyi, az adott módozat kockázati közösségének szintjén a

biztosítási szerzõdésben vállalt összes kötelezettségére, valamint

b) a zavartalan üzletmenet összes költségére és ráfordítására.

A biztosítástechnikai tartalékok

72. §

(1) A biztonságos üzletmenet érdekében a biztosítónak a mérleg

fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk

ingadozására, a várható biztosítási veszteségekre, valamint a meg nem szolgált

díjakra biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.

(2) Biztosítástechnikai tartaléknak minõsülnek:

a) meg nem szolgált díjak tartaléka,

b) matematikai tartalékok, ezen belül:

1. életbiztosítási díjtartalék,

2. betegségbiztosítási díjtartalék,

3. balesetbiztosítási járadéktartalék,

4. felelõsségbiztosítási járadéktartalék,

c) függõkár tartalékok, ezen belül

1. bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka ( tételes függõkár

tartalék)

2. bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR)

d) eredménytõl függõ díjvisszatérítési tartalék,

e) eredménytõl független díjvisszatérítési tartalék,

f) káringadozási tartalék,

g) nagy károk tartaléka,

h) törlési tartalék,

i) egyéb biztosítástechnikai tartalék

(3) A biztosítástechnikai tartalékot a biztosítónak olyan mértékben kell

képeznie, hogy az a viszontbiztosításba nem adott kockázatokból származó

kötelezettsége folyamatos és tartós teljesítésére - az ésszerûség és a

biztosítási tevékenység tapasztalatai alapján - elõreláthatóan fedezetet

nyújtson. Az életbiztosításokra - a tiszta kockázati életbiztosítások, illetve

a haláleseti kockázatot is tartalmazó biztosítások kockázati részének

kivételével - a biztosítástechnikai tartalékokat a viszontbiztosításba adott

kockázatokra is meg kell képezni.

(4) Együttbiztosítás esetén a biztosítástechnikai tartalékokat az

együttbiztosításban résztvevõk kockázatvállalásukból eredõ kötelezettségeiknek

megfelelõ mértékben képzik.

A biztosítástechnikai tartalékok képzése

73. §

(1) A biztosítástechnikai tartalékokat ágazatonként kell a mérleg

fordulónapjával képezni.

(2) A matematikai tartalék év végére várható értékének eszközfedezetét

folyamatosan, de legalább negyedévenként az elõre látható kötelezettségeket

figyelembe véve meg kell teremteni és folyamatosan fenn kell tartani, annak

érdekében, hogy az év végére a szükséges tartalékkal azonos nagyságú, a

befektetési elõírásoknak megfelelõ eszközfedezet a biztosító rendelkezésére

álljon.

(3) A biztosítástechnikai tartalékok tartalmát, képzésének és

felhasználásának rendjét a pénzügyminiszter rendeletben szabályozza.

A biztosító szavatoló tõkéje

74. §

(1) A szavatoló tõke a biztosító, a 75. § (1) bekezdése szerint korrigált

saját tõkéje, amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja

kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai

tartalékok nem nyújtanak fedezetet.

(2) A biztosítónak a biztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettségei

mindenkori teljesíthetõsége érdekében az általa folytatott üzleti tevékenység

terjedelmének megfelelõ minimális szavatoló tõkével (szolvencia) kell

rendelkeznie.

(3) A biztosító minimális szavatoló tõkéjének számítási módját az 5.

számú Melléklet tartalmazza.

A szavatoló tõke elemei

75. §

(1) A szavatoló tõke megállapításakor a biztosító saját tõkéjét

csökkenteni kell:

a) az immateriális javak könyv szerinti értékével,

b) más biztosítóban való részesedés könyv szerinti értékével,

c) a részvénytársaságnál a visszavásárolt saját részvények értékével.

(2) Az 5. számú Mellékletben meghatározott minimális szavatoló tõke

számítását és fedezetének kimutatását a tárgyévet követõ év március 31-ig kell

elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni.

(3) Ha a biztosító szavatoló tõkéje nem éri el a minimális szavatoló tõke

nagyságát, akkor a részvényesek és a tagok igényeinek kielégítését megelõzi a

szavatoló tõke hiányának megszüntetése.

A biztonsági tõke

76. §

A minimális szavatoló tõke egyharmada képezi a biztosító biztonsági

tõkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 77. §-ban meghatározott minimális

biztonsági tõke értéke. Egyébként a biztosító biztonsági tõkéje megegyezik a

77. § szerinti minimális biztonsági tõkével.

77. §

(1) A részvénytársaság minimális biztonsági tõkéje:

a) az életbiztosítási ágnál (2. számú Melléklet) kettõszázötvenmillió

forint,

b) a nem-élet biztosítási ág (1. számú Melléklet)

1.) 9.és 17. ágazatánál: százötvenmillió forint;

2.) 1-8., 16. és 18. ágazatánál: kettõszázhúszmillió forint;

3.) 10-13. és 15. ágazatánál, valamint a 14. ágazatnál, ha a 14.

ágazat díjbevétele nem éri el az egy milliárd forintot, vagy a biztosító

összes díjbevételének négy százalékát: háromszázmillió forint;

4.) 14. ágazatánál, ha az üzletág díjbevétele meghaladja az egy-

milliárd forintot, vagy a biztosító összes díjbevételének négy százalékát:

háromszázötvenmillió forint.

(2) Szövetkezetnél a minimális biztonsági tõke az (1) bekezdésben

meghatározott értékek hetvenöt százaléka.

(3) Egyesületnél a minimális biztonsági tõke, ha három egymást követõ

évben az éves díjbevétel

a) az ötvenmillió forintot nem haladja meg, továbbá a tevékenységét

megkezdõ egyesület esetén: tízmillió forint,

b) az ötvenmillió forintot meghaladja, de a hetvenötmillió forintot nem

haladja meg: tizenötmillió forint,

c) a hetvenötmillió forintot meghaladja, de a százmillió forintot nem

haladja meg: húszmillió forint,

d) a százmillió forintot meghaladja: legalább harminc millió forint.

(4) A szakosított biztosító egyesületnél a minimális biztonsági tõke

egymillió forint.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott összegnél - az egyesület

kérelmére - a Felügyelet engedélyezheti a viszontbiztosítás arányának

megfelelõ beszámítást.

78. §

(1) Ha valamely biztosító a nem-élet biztosítási ágazatok közül többet is

mûvel, akkor a 77. §-ban meghatározott, a különbözõ biztosítási ágazatokra

elõírt minimális biztonsági tõke értékek közül a legmagasabbal kell

rendelkeznie.

(2) A biztosítási áganként meghatározott minimális biztonsági tõke

szükségletek összeadódnak, ha a biztosító az élet és nem-élet biztosítási ágat

együttesen mûveli.

Szanálási terv

79. §

(1) Ha a biztosító szavatoló tõkéje kevesebb, mint az 5. számú

Mellékletben meghatározott minimális szavatoló tõke, és a közgyûlés nem

döntött a feltöltés két évet meg nem haladó ütemezésérõl, akkor a Felügyelet a

biztosítót a szükséges minimális szavatoló tõke fedezetének pótlására

vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi.

(2) A legfeljebb két éves idõtartamra terjedõ szanálási tervnek

tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási

tervet a Felügyelet felszólításától számított kilencven napon belül a

biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidõ

különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabítható.

(3) A Felügyelet a szanálási terv benyújtásától számított hatvan napon

belül köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a biztosító

szavatoló tõkehiányának megszüntetésére.

(4) A szanálási terv elutasítása vagy a megvalósulásának meghiúsulása

esetén a Felügyelet jogosult a 140. §-ban (2) bekezdésében foglalt

szükségintézkedések megtételére.

Pénzügyi terv

80. §

(1) A Felügyelet a biztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha

a) a biztosító szavatoló tõkéje nem éri el a biztonsági tõke elõírt

nagyságát, vagy

b) a biztosító biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges

mértéket, illetve ha a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítõ.

(2) A pénzügyi terv legfeljebb féléves idõszakra terjedõ intézkedéseket

tartalmaz a biztosító tartalék-, illetve biztonsági tõke hiányának

megszüntetésére. A pénzügyi tervet a felszólítástól számított harminc napon

belül kell a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.

(3) A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított harminc napon

belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e a biztosító

biztonsági tõke-, illetve tartalékhiányának megszüntetésére.

(4) A pénzügyi terv elutasítása vagy a megvalósulásának meghiúsulása

esetén a Felügyelet jogosult a 123. § (1) bekezdés e) pontjában és a 140. §

(2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére.

Befektetési szabályok

81. §

(1) A biztosító eszközeit a biztosító szervezeti formájának és a mûvelt

biztosítási ágnak figyelembevételével úgy kell befektetni, hogy a befektetések

a biztosító mindenkori likviditásának megõrzése mellett egyidejûleg a lehetõ

legnagyobb biztonságot és jövedelmezõséget teljesítsék.

(2) A biztonságos befektetés érdekében a biztosítónak egyidejûleg több

befektetési formát kell választania, és az adott befektetési formán belül is

törekednie kell a befektetési kockázat mérséklésére a befektetési kockázatok

megosztásával.

82. §

(1) Ha a biztosító más vállalkozásban saját jegyzett tõkéjének

(részjegytõkéjének, induló tõkéjének) tíz százalékát meghaladó tulajdoni

hányadot szerez, azt a Felügyeletnek haladéktalanul be kell jelentenie.

(2) A biztosító részesedése más részvénytársaságban nem érheti el a

részvénytársaság jegyzett tõkéjének hetvenöt százalékát, kivéve a más

biztosítóban való részesedést.

(3) A biztosítástechnikai tartalékok és a minimális szavatoló tõke

befektetésénél a biztosító részesedése más vállalkozásban nem haladhatja meg

az adott vállalkozás jegyzett tõkéjének huszonöt százalékát.

(4) A biztosító a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközeit

nem fektetheti be a befolyásoló részesedéssel rendelkezõ tulajdonos

biztosítási tevékenységet nem folytató vállalkozásába, kivéve, ha azok

tevékenysége legalább hetvenöt százalékban közvetlenül összefüggésben van a

biztosító tevékenységével.

(5) Az (1) - (3) bekezdésekben elõírt befektetési korlátozások nem

vonatkoznak a biztosító saját tevékenysége kihelyezését szolgáló

vállalkozásokra, amennyiben a vállalkozás a tevékenységének legalább hetvenöt

százalékát a biztosító számára nyújtja.

(6) A biztosítónak más biztosítóban a befolyásoló részesedés minimális

szintjénél kisebb részesedését - az ügylettõl számított harminc napon belül -

a Felügyeletnek be kell jelenteni.

(7) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai és minimális szavatoló

tõkéje csak belföldön fektethetõk be, kivéve a külföldi székhelyû biztosítóba,

illetve külföldi székhelyû biztosítási alkuszi tevékenységet folytató

gazdasági társaságba történõ befektetéseket.

83. §

A biztosító biztosítástechnikai tartalékai és biztonsági tõkéje a

következõ eszközökben tarthatók:

a) egy éves és annál rövidebb lejáratú állampapír, illetve minden olyan

egy éves és annál rövidebb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség

teljesítéséért az állam készfizetõ kezességet vállal és az Magyar Nemzeti Bank

(továbbiakban: MNB) belföldi jegybankképes értékpapírnak minõsíti,

b) egy évnél hosszabb lejáratú állampapír, illetve minden olyan egy évnél

hosszabb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért az

állam készfizetõ kezességet vállal és az MNB belföldi jegybankképes

értékpapírnak minõsíti,

c) az MNB által kibocsátott belföldi értékpapír,

d) pénzintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg, vagy pénzintézeti

kibocsátású értékpapír, és hitelviszonyt megtestesítõ okirat,

e) tõzsdén jegyzett részvény,

f) tõzsdén nem jegyzett részvény,

g) gazdálkodó szervezet által kibocsátott értékpapír,

h) helyi önkormányzat által kibocsátott értékpapír,

i) nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzat által kibocsátott

értékpapír,

j) közüzemek által kibocsátott értékpapír,

k) értékpapíralap által kibocsátott befektetési jegy,

l) ingatlan, ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy,

m) biztosítottnak nyújtott életbiztosítási kötvénykölcsön,

n) a külön jogszabályban meghatározott jelzáloglevél,

o) készpénz, számlán elhelyezett pénzösszeg.

84. §

(1) A matematikai tartalék és a biztonsági tõke fedezetéül szolgáló

pénzeszközök összegének legalább harminc százalékát a 83. § a), b) és c)

pontjában meghatározott eszközökbe kell befektetni.

(2) A biztosítónál a matematikai tartalék és biztonsági tõke

pénzeszközeinek legfeljebb huszonöt százaléka lehet a 83. § d), legfeljebb

húsz százaléka a 83. § l) pontja szerinti, legfeljebb tíz-tíz százaléka a 83.

§ e), g), i), j) és n) pontja szerinti, illetve legfeljebb öt-öt százaléka a

83. § f), h), és k) pontjai szerinti befektetésekben.

85. §

A matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok

pénzeszközeinek befektetéseinél elsõdlegesen a likviditás szempontját kell

szem elõtt tartani. A befektetendõ tartalék legalább negyven százalékát

készpénzben és a tõzsdén forgalmazott állampapírban kell tartani, illetve a

83. § a), c) illetve d) pontja szerinti befektetési lehetõségek egy évet meg

nem haladó lekötést igénylõ formáiban kell elhelyezni.

86. §

(1) A Felügyelet engedélyével a biztosító - indokolt esetben - a 83.-85.

§-okban meghatározott befektetési formáktól és arányoktól eltérhet.

(2) Ha a biztosító hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke

meghaladja a jegyzett tõkéjének (részjegytõkéjének, induló tõkéjének) öt

százalékát, akkor annak fõbb jellemzõit köteles a Felügyeletnek haladéktalanul

bejelenteni.

(3) A biztosító köteles a matematikai tartalék nagyságáról és annak

befektetésérõl évközben negyedévenként jelentést készíteni és azt a

tárgynegyedévet követõ hónap utolsó napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozó

jelentést pedig a tárgyévet követõ év március 31-éig a Felügyelet részére

megküldeni.

Az eszközök nyilvántartása

87. §

(1) A matematikai tartalék és a biztonsági tõke fedezetéül szolgáló

eszközöket a biztosítónak a 83. §-ban foglalt csoportosítás szerint külön

eszköznyilvántartásba kell vennie, amelynek helytállóságáért a biztosító elsõ

számú vezetõje, vezetõ biztosításmatematikusa (aktuáriusa) és számviteli

vezetõje felelõs.

(2) A biztosító eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközei értékének

mindenkor el kell érnie a matematikai tartalék és a biztonsági tõke elõírt

nagyságát.

(3) A számviteli rendért felelõs vezetõ köteles haladéktalanul értesíteni

a biztosító elsõ számú vezetõjét és a felügyelõ bizottságot, ha a biztosító

eszköznyilvántartásában feltüntetett eszközeinek értéke alacsonyabb a

matematikai tartalék és a biztonsági tõke elõírt nagyságánál.

(4) A biztosító elsõ számú vezetõje a (3) bekezdésben meghatározott

esetben köteles haladéktalanul értesíteni a Felügyeletet.

A biztosítók könyvvezetése

88. §

(l) A biztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait - a

számvitelre vonatkozó jogszabályok elõírásai szerint - ellenõrzésre mindenkor

alkalmas módon köteles vezetni.

(2) Az üzleti nyilvántartás és ellenõrzési rendszer akkor megfelelõ, ha -

az Szt-ben és más számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenõen - lehetõvé

teszi a biztosító körültekintõ vezetését, a biztosító vezetésének a belsõ

ellenõrzés, valamint a Felügyelet által történõ ellenõrzését és segíti a

biztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló

kötelezettségeknek.

A biztosító éves beszámolója

89. §

(1) A biztosító éves beszámolókészítési és könyvvezetési

kötelezettségének sajátosságait a számviteli törvényben kapott felhatalmazás

alapján a Kormány külön rendeletben szabályozza.

(2) A biztosító köteles éves beszámolójának tervezetét elkészíteni és a

Felügyeletnek a közgyûlést megelõzõ harminc nappal tájékoztatásul megküldeni.

90. §

(1) A biztosító köteles a közgyûlés által elfogadott - a könyvvizsgálói

záradékot tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyezõ - éves

beszámolót, továbbá az üzleti jelentést és a közgyûlés jegyzõkönyvét a

közgyûlést követõ harminc napon belül, a Felügyelet és az MNB részére

megküldeni.

(2) A biztosító köteles az Szt. szerinti konszolidált éves beszámolóját a

Felügyeletnek legkésõbb annak letétbe helyezését követõ harminc napon belül

megküldeni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok valódiságát

köteles aláírásával igazolni

a) a biztosító elsõ számú vezetõje,

b) a biztosító vezetõ biztosításmatematikusa (aktuáriusa),

c) a biztosító számviteli rendjéért felelõs vezetõ.

A biztosító könyvvizsgálója

91. §

(1) A biztosítónak - a száz millió forint éves díjbevételt el nem érõ

biztosító egyesület kivételével - könyvvizsgálót kell választania.

(2) Biztosítónál könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan

bejegyzett könyvvizsgálónak adható megbízás, aki

a) biztosítási szakértelemmel rendelkezik, valamint

b) nem áll a biztosítónál befolyásoló részesedéssel rendelkezõ tulajdonos

alkalmazásában, illetve - könyvvizsgálói társaság esetében - annak befolyásoló

részesedésû tulajdonában;

c) nem rendelkezik a biztosítóban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal;

d) legalább káreseményenkénti huszonötmillió forintos, más biztosítónál

megkötött felelõsségbiztosítással vagy azzal azonos összegû vagyoni

biztosítékkal rendelkezik.

92. §

(1) A könyvvizsgáló köteles a biztosító elsõ számú vezetõjét

haladéktalanul tájékoztatni, ha e törvény vagy a biztosítási tevékenységre

vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, így különösen, ha a

biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete nem kielégítõ.

(2) Az elsõ számú vezetõ - amennyiben a könyvvizsgáló jelentése

megalapozottnak bizonyul - köteles az (1) bekezdésben meghatározottakról a

Felügyeletet tájékoztatni.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a könyvvizsgáló

a) a Felügyelet kérésére köteles tájékoztatást adni,

b) kérésére a Felügyelet köteles konzultációt tartani.

(4) A biztosító könyvvizsgálója az éves könyvvizsgálói jelentésében

köteles arra is kitérni, hogy a biztosítónak a 87. § szerinti

eszköznyilvántartásában szereplõ eszközeinek értéke eléri-e a matematikai

tartalék és a biztonsági tõke nagyságát.

(5) A biztosító köteles a közgyûlés által jóváhagyott éves beszámoló

Felügyelethez történõ benyújtását követõ egy hónapon belül bejelenteni a

Felügyeletnek az adott évre megválasztott könyvvizsgáló nevét. A Felügyelet

határozat formájában, indokolással jogosult a biztosítót más könyvvizsgáló

megbízására felszólítani, és a biztosító ennek három hónapon belül köteles

eleget tenni.

HETEDIK RÉSZ

AZ ÜGYFÉLFORGALOMMAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

A biztosítási titok

93. §

(1) Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minõsülõ -, a

biztosító, a biztosítási alkusz, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére

álló adat, amely a biztosító, a biztosítási alkusz, a biztosítási

szaktanácsadó egyes ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére

illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerzõdéseire vonatkozik. A

biztosítási titokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a

biztosítási szerzõdés bármilyen okból nem jött létre.

(2) A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül - ha

törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a

biztosító, a biztosítási alkusz, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait,

vezetõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos

tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

94. §

(1) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a

biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható

biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban

felmentést ad.

(2) A titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a két évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendõ

szándékos bûncselekmény felderítése érdekében eljáró és az ügyész elõzetes

jóváhagyásával rendelkezõ rendészeti nyomozóhatóság vezetõjével, valamint az

ügyészséggel,

c) a büntetõ ügyben, valamint a csõdeljárás, illetve a felszámolási

eljárás ügyében eljáró bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel,

e) adóügyben, ha az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben

meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve ha biztosítási

szerzõdésbõl eredõ adókötelezettség alá esõ kifizetésrõl törvényben

meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, és az adóhatósággal

szemben e szervek biztosítóhoz intézett írásbeli megkeresése alapján,

f) a fõigazgató eseti engedélye alapján a feladatkörében eljáró

nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítókkal, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos

versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben.

(3) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a

(2) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(4) A biztosító a nyomozóhatóság valamint a polgári nemzetbiztonsági

szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat

merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) kábítószerkereskedelemmel,

b) terrorizmussal,

c) illegális fegyverkereskedelemmel, vagy

d) a pénzmosás bûncselekményével van összefüggésben.

95. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybõl az egyes ügyfelek

személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) a biztosítók, valamint az általuk létrehozott és mûködtetett központi

információs rendszer elemei közötti olyan adatszolgáltatás, mely egyedi

azonosításra nem alkalmas,

c) a biztosítók egymás közötti olyan adatszolgáltatása, amely a

veszélyközösség érdekeinek megóvását szolgálja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kiszolgáltatását a biztosító

a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

96. §

(1) A biztosító és a biztosítási alkusz a feladatai ellátásához az alábbi

adatokat tarthatja nyilván:

a) a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett) személyi adatait,

b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét,

c) a biztosítási összeget,

d) élet-, baleset- és betegségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi

állapottal összefüggõ adatokat,

e) a kifizetett biztosítási összeg mértékét és a kifizetés idejét,

f) a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a

szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tényt és körülményt.

(2) Nem minõsül személyes adatok megsértésének, ha a biztosított

(szerzõdõ, kedvezményezett) adatai a Felügyelethez benyújtott panasz

kivizsgálása keretében jutnak a Felügyelet tudomására.

97. §

(1) A biztosítók egymás közötti személyes adatszolgáltatása a 96. § (1)

bekezdésében foglaltak körére terjed ki.

(2) A biztosító köteles a 96. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi

adatot kiszolgáltatni a 94. § (2) bekezdésében foglalt célból, az ott

meghatározott szerveknek.

98. §

A biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett) a biztosító által vezetett

nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást kérhet, valamint

kezdeményezheti adatai helyesbítését.

Az ügyfelek tájékoztatása

99. §

(1) A biztosítónak a szerzõdés megkötése elõtt írásban, egyértelmûen és

részletesen tájékoztatást kell adnia a szerzõdést kötni kívánó ügyfélnek a

biztosító fõbb adatairól (a társaság neve, jogi formája, címe) és a

biztosítási szerzõdés jellemzõirõl. A biztosítási szerzõdésre vonatkozó

tájékoztatás fontosabb jellemzõit a 6. számú melléklet tartalmazza.

(2) A biztosító a szerzõdés megkötése elõtt köteles beszerezni az ügyfél

arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, hogy az (1) bekezdésben meghatározott

tájékoztatást megkapta.

(3) Ha a biztosító elfogadó nyilatkozatát bélyeg, igazoló jegy vagy

pecsét tanúsítja, a biztosító köteles a biztosítás megkötésének helyén az (1)

bekezdésben meghatározottakat tartalmazó tájékoztatót kifüggeszteni.

NYOLCADIK RÉSZ

AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÁSFELÜGYELET

I. FEJEZET

A FELÜGYELET JOGÁLLÁSA, MÛKÖDÉSE, TEVÉKENYSÉGE

A Felügyelet jogállása

100. §

(1) A Felügyelet a pénzügyminiszter felügyelete alatt álló, önálló központi

hivatalként mûködõ, elsõ fokú államigazgatási szerv.

(2) A Felügyelet hatásköre kiterjed az 1. §-ban meghatározott személyek 4.§

és 5.§ szerinti tevékenységének felügyeletére, az e törvényben szereplõ hatósági

eljárások lefolytatására.

(3) A Felügyelet részben önálló költségvetési szerv.

A Felügyelet irányítása

101. §

(1) A Felügyelet elnökét és elnökhelyetteseit a pénzügyminiszter javaslatára

a miniszterelnök nevezi ki hat évi idõtartamra és menti fel.

(2) A Felügyelet elnöke és elnökhelyettesei felett az (1) bekezdésben

foglaltak kivételével a munkáltatói jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja.

(3) A Felügyelet elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása megszûnik:

a) a kinevezés idõtartamának lejártával,

b) a kinevezés visszavonásával,

c) lemondással.

(4) A kinevezés visszavonásával szûnik meg a Felügyelet elnökének és

elnökhelyetteseinek megbízatása, ha

a) jogerõs bírói ítélet megállapítása szerint bûncselekményt

követett el, vagy más módon a tisztségére méltatlanná vált;

b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált;

c) tisztségével való összeférhetetlenségét nem szüntette meg.

(5) A kinevezés visszavonásával egyidejûleg a Felügyelet elnökének és

elnökhelyetteseinek közszolgálati jogviszonya is megszûnik.

102. §

(1) A Felügyelet elnöke

a) irányítja a Felügyelet tevékenységét;

b) képviseli a Felügyeletet bel- és külföldön,

c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Felügyelet dolgozói felett,

d) gyakorolja a Felügyelet gazdálkodásával összefüggõ jogokat,

e) gyakorolja minazon jogokat, amelyekkel e törvény felruházza,

f) évente beszámol a pénzügyminiszternek a Felügyelet mûködésérõl és

költségvetésének végrehajtásáról.

(2) A Felügyelet elnöke és elnökhelyettesei tekintetében - a köztisztviselõk

jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény elõírásain túl - alkalmazási feltétel

a szakirányú felsõfokú végzettség.

(3) A Felügyeletnek rendelkeznie kell legalább egy-egy, a 46. § (1)

bekezdésének b)-d) pontjaiban meghatározott biztosítói vezetõkre érvényes

szakképzettségi, illetve biztosításügyben való foglalkoztatási elõfeltételt

teljesítõ munkatárssal.

(4) A Felügyelet elnöke a (3) bekezdésben meghatározott vezetõk tekintetében

a szakképesítési elõírás teljesítése alól egy alkalommal legfeljebb három évre

felmentést adhat.

A Felügyelet feladata

103. §

(1) A Felügyelet feladata, hogy - mint szakmai felügyeletet gyakorló szerv -

e törvény elõírásainak megfelelõen

a) elõsegítse a biztosítottak (szerzõdõk, kedvezményezettek) érdekeinek

megóvását,

b) ellenõrizze és értékelje e törvény, illetve egyéb, a biztosítási

tevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek teljesítését,

c) elbírálja az engedélykérelmeket,

d) nyilvántartsa a biztosítási tevékenységgel összefüggõ adatokat, így

különösen a 40. §-ban és a 135-136. §-ban foglaltakat.

(2) A Felügyelet e törvény elõírásainak megfelelõen ellenõrzi és értékeli:

a) a biztosító pénzügyi helyzetét, a minimális szavatoló tõke és a

minimális biztonsági tõke elõírt mértékeinek meglétét, a biztosító mindenkori

fizetõképességét,

b) a biztosítástechnikai tartalékok képzését és felhasználását,

c) a biztonsági tõke és a biztosítástechnikai tartalékok befektetési

szabályainak betartását, az elõírásszerû fedezet meglétét,

d) a személyi feltételekben bekövetkezett változások szabályszerûségét,

e) az üzletmenethez szükséges tárgyi feltételek a biztosító által

meghatározott üzletpolitikának való megfelelését,

f) a módozattervekben foglaltak megvalósulását, a díjkalkulációk

elfogadhatóságát, a biztosítási szerzõdési feltételeket és azok érvényesítésének

jogszerûségét,

g) a biztosítottak (szerzõdõk, kedvezményezettek) biztosító általi

pontos és idõbeni tájékoztatásának a megvalósítását.

(3) A Felügyelet - az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenõen -

ellátja az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI.

törvényben meghatározott Pénztárfelügyeleti feladatokat is."

II. FEJEZET

A FELÜGYELETI ELLENÕRZÉS RENDSZERE

104. §

(1) A Felügyelet biztosítókat érintõ ellenõrzésének eszközei:

a) a folyamatos ellenõrzés,

b) az átfogó ellenõrzés,

c) a rendkívüli ellenõrzés,

d) a felügyeleti biztos kirendelése

(2) A Felügyelet a biztosítási alkuszokat érintõ ellenõrzésre az (1) bekezdés

a) és c) pontjában, a biztosítási szaktanácsadókat érintõ ellenõrzésre pedig az

(1) bekezdés a) pontjában meghatározott eszközöket használhatja fel.

(3) Ellenõrzés lefolytatására a Felügyelet dolgozóin kívüli külsõ szakértõt

is meg lehet bízni.

Folyamatos ellenõrzés

105. §

A Felügyelet folyamatosan ellenõrzi, hogy a biztosító, a biztosítási alkusz

és a biztosítási szaktanácsadó tevékenysége megfelel-e:

a) az e törvényben foglaltaknak,

b) a Felügyelet által kiadott engedélyeknek.

106. §

(1) A Felügyelet részére a biztosító köteles:

a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a biztosító

tevékenységét értékelõ belsõ, nyilvánosságra nem kerülõ jelentést,

b) negyedévenként a biztosító tevékenységének legfontosabb jellemzõire

vonatkozó - a nagykockázatokat és a nagykárokat is felölelõ - gyorsjelentést

megküldeni.

(2) A Felügyelet a folyamatos ellenõrzés keretében az (1) bekezdésben

foglaltak valódiságának vizsgálata érdekében jogosult bármely adatot, beszámolót,

bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartást, dokumentumot, okmányt

(a továbbiakban együtt: irat) a helyszínen megtekinteni vagy bekérni, szóban vagy

írásban bármilyen információt megkérni.

Átfogó ellenõrzés

107. §

(1) A Felügyelet - szakmai felügyeleti jogkörében eljárva - öt évenként

átfogó ellenõrzést köteles tartani a biztosítónál.

(2) Az átfogó ellenõrzés kiterjed a biztosító teljes üzletmenetére, az e

törvény alapján kiadott engedélynek megfelelõ mûködésre és az e törvényben elõírt

szabályok betartására.

108. §

(1) Az átfogó ellenõrzés tartásáról - annak megkezdése elõtt legalább harminc

nappal - írásban értesíteni kell a biztosítót.

(2) Az ellenõrzést végzõ személy/eke/t megbízólevéllel kell ellátni. A

megbízólevélnek tartalmaznia kell a vizsgálat tervezett idõtartamát és tárgykörét.

109. §

(1) A biztosító köteles az ellenõrzés lefolytatásához szükséges és alkalmas

helyiségeket és egyéb eszközöket az ellenõrzést végzõ személy/ek/ rendelkezésére

bocsátani.

(2) A biztosító köteles az ellenõrzés végrehajtásához szükséges valamennyi

iratot, dokumentumot átadni. Az ellenõrzést végzõ személy/eke/t a betekintés- és

megtekintés joga az e törvényben foglaltak betartásának vizsgálata során

korlátlanul megilleti.

(3) A biztosító valamennyi dolgozója köteles a feladat- és hatáskörébe

tartozó ügyben az ellenõrzést végzõ személy/ek/ részére szóban vagy írásban a kért

tájékoztatást megadni. Az ellenõrzést végzõ személy/ek/ jogosultak - munkaidõben -

a biztosító üzlethelyiségébe, munkahelyére bemenni.

110. §

(1) Az ellenõrzést végzõ személy/ek/ megállapításaikat az ellenõrzés lezárása

után írásban rögzíteni kötelesek.

(2) A megállapításokat a biztosítóval az ellenõrzés lezárását követõ 15 napon

belül írásban kell közölni.

(3) A vizsgált biztosító a megállapításokra - annak kézhezvételétõl számított

15 napon belül - észrevételeket tehet.

Rendkívüli ellenõrzés

111. §

(1) A Felügyelet rendkívüli ellenõrzést akkor rendelhet el, ha

a) a biztosító vezetõje - biztosító szövetkezetnél az ügyvezetõ

igazgató, biztosító egyesületnél az elsõ számú vezetõ - a Felügyelõ Bizottság

elnöke, a vezetõ jogtanácsos, a vezetõ biztosításmatematikus (aktuárius), a

számviteli rendért felelõs vezetõ vagy a könyvvizsgáló írásban bejelentést tesz,

vagy

b) megalapozott gyanú merül fel arra, hogy a biztosítási szolgáltatások

teljesítésének biztonsága súlyosan veszélyben van.

(2) Az (1) bekezdéssel összefüggésben a Felügyelet elnöke a rendkívüli

ellenõrzés elrendelését követõ öt napon belül jogosult az érintett biztosító

vezetõjét személyes meghallgatás céljából a Felügyelet székhelyére beidézni.

(3) A rendkívüli ellenõrzés elrendelésérõl harminc napon belül utólag

tájékoztatni kell a Biztosításfelügyeleti Bizottságot.

112. §

(1) Rendkívüli ellenõrzést lehetõség szerint munkaidõben a biztosítónál vagy

a Felügyelet székhelyén kell lefolytatni, kivéve, ha fennáll annak a lehetõsége,

hogy a vizsgálat alá vont iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység

körülményét megváltoztatják.

(2) A rendkívüli ellenõrzést végzõ személyt megbízólevéllel kell ellátni,

amelyben az ellenõrzés tárgyát meg kell jelölni, és amelyet a biztosító elsõ számú

vezetõjének, illetve a biztosító ellenõrzés alá vont szervezeti egysége - fiók,

kirendeltség stb. - vezetõjének be kell mutatni.

(3) A rendkívüli ellenõrzést végzõ személy az ellenõrzéssel összefüggõen a

biztosító bármely dolgozójától szóban vagy írásban az ellenõrzéssel összefüggésben

bármilyen információt megkérhet, a biztosító minden iratanyagába betekinthet,

azokról másolatot készíthet.

A felügyeleti biztos

113. §

(1) Felügyeleti biztost kell kirendelni a 140. § (1) bekezdésében

meghatározott szükséghelyzetben és felszámolási eljárás megindításakor.

(2) A felügyeleti biztost a Felügyelet elnöke rendeli ki és látja el

megbízólevéllel. A felügyeleti biztos legfeljebb kilencven napra rendelhetõ ki, ez

az idõtartam a (3) bekezdés szerint meghosszabbítható, ha a szükséghelyzetben

hozott intézkedés eredménytelensége miatt a Felügyelet megindítja a felszámolási

eljárást.

(3) Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló

kijelöléséig tart.

(4) A felügyeleti biztost indokolt esetben a Felügyelet elnöke hívja vissza.

(5) A felügyeleti biztos kirendelésével egyidejûleg rendelkezni kell a

felügyeleti biztos és a biztosító elsõ számú vezetõjének jogállásáról, egyben a

kirendelésrõl a befolyásoló részesedéssel rendelkezõ tulajdonosokat (tagokat) is

értesíteni kell.

(6) A Felügyelet elnöke a biztosító elsõ számú vezetõjének megbízatását - a

felügyeleti biztos kirendelésének idõtartamára - felfüggesztheti. Az elsõ számú

vezetõ megbízatásának felfüggesztése esetén a felügyeleti biztos a biztosító elsõ

számú vezetõjének jogkörében jár el.

(7) Amennyiben az elsõ számú vezetõ megbízatását nem függesztik fel, úgy

döntései csak a felügyeleti biztos ellenjegyzésével érvényesek.

(8) A felügyeleti biztos kirendelésének megtörténtérõl a Felügyelet elnöke a

Biztosításfelügyeleti Bizottságot haladéktalanul tájékoztatni köteles.

(9) A felügyeleti biztosnak kirendelésekor írásban nyilatkoznia kell arról,

hogy õ maga, vagy közeli hozzátartozója valamely biztosítónál, biztosítási

alkusznál, biztosítási szaktanácsadó tevékenységet folytató társaságnál, milyen és

mekkora név- és forgalmi értéket képviselõ tulajdoni hányaddal rendelkezik.

114. §

(1) A felügyeleti biztos hatásköre kizárólag az e törvényben foglalt

szabályok betartására és betartatására terjed ki.

(2) A felügyeleti biztos az általa megtett intézkedésekrõl a Felügyelet

elnökét és a tulajdonosokat - írásbeli kérésre - bármikor köteles tájékoztatni.

115. §

(1) A Felügyelet elnöke felügyeleti biztosként olyan személyt jelöl ki, aki

az írásban meghatározott feladat ellátásához elegendõ szakmai tapasztalattal

rendelkezik.

(2) A felügyeleti biztos tekintetében alkalmazni kell a 47. § -ban elõírt

követelményeket.

(3) A felügyeleti biztost a Felügyelet elnöke által meghatározott díjazás

illeti meg, melyet az érintett biztosító fizet.

III. FEJEZET

A FELÜGYELET DOLGOZÓIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Összeférhetetlenség

116. §

(1) A Felügyelet elnöke, elnökhelyettese és érdemi ügyintézõje biztosítónál,

biztosítási alkusznál, biztosítási szaktanácsadónál munkaviszonyban vagy

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhat, ott vezetõ tisztségviselõ

vagy felügyelõ bizottság tagja nem lehet.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak egymással közeli hozzátartozói

kapcsolatban (Ptk 685. § b) pont) nem állhatnak, és nem vehetnek részt olyan

biztosító, biztosítási alkusz vagy biztosítási szaktanácsadó vizsgálatában,

amellyel közeli hozzátartozójuk munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyban áll, illetve a biztosító felügyelõ bizottságának tagja.

(3) A Felügyelet elnökének, elnökhelyettesének és érdemi ügyintézõjének

kinevezésekor írásban nyilatkoznia kell, hogy õ maga vagy közeli hozzátartozója

valamely biztosítónál, biztosítási alkusznál, biztosítási szaktanácsadó

tevékenységet folytató társaságban, valamint más gazdasági társaságban milyen és

mekkora név- és forgalmi értéket képviselõ közvetlen és közvetett tulajdoni

hányaddal rendelkezik, illetve a közszolgálati jogviszonyának idõtartama alatt

szerez. Az ehhez kapcsolódó szavazati jog a Felügyelettel fennálló közszolgálati

jogviszony idõtartama alatt nem gyakorolható.

(4) A Felügyelet elnöke és elnökhelyettese a miniszterelnöknek, az érdemi

ügyintézõ a Felügyelet elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni az

összeférhetetlenségi ok fennállását.

Titoktartási kötelezettség

117. §

(1) Aki a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban, vagy munkavégzésre

irányuló egyéb jogviszonyban áll vagy a Biztosításfelügyeleti Bizottság tagja, a

tudomására jutott biztosítási, szolgálati- és üzleti titkot köteles megõrizni.

(2) A titoktartási kötelezettség az (1) bekezdésben említett jogviszony,

illetve tagsági viszony megszûnése után is fennáll.

118. §

(1) A 117.§-ban meghatározott titoktartási kötelezettség nem terjed ki:

a) az Állami Bankfelügyelet, az Állami Értékpapír és Tõzsdefelügyelet,

valamint a MNB részére, írásbeli kérelemre történõ adatszolgáltatásra,

b) arra az esetre, ha a Felügyelet az adatokat az általa kötött két-

vagy többoldalú megállapodás alapján a feladatkörében eljáró külföldi

biztosításfelügyeleti hatóságnak adja át, feltéve, ha a külföldi hatóságot a rá

vonatkozó jogszabályok alapján azonos vagy szigorúbb titoktartási kötelezettség

terheli,

c) a külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és felvilágosítási

kötelezettségre.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján kiszolgáltatott adatok tekintetében a

biztosítási titoktartási kötelezettség kiterjed az adatszolgáltatást kérõ szervre,

illetve annak dolgozóira is.

(3) Ha a Felügyelet az (1) bekezdés b) pontja alapján adatot ad át, errõl

negyvennyolc órán belül tájékoztatnia kell az érintett biztosító elsõ számú

vezetõjét.

IV. FEJEZET

A FELÜGYELET ELJÁRÁSA, INTÉZKEDÉSEI

Eljárási szabályok

119. §

(1) A Felügyelet az e törvényben foglalt eltérésekkel az államigazgatási

eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerint jár el.

(2) A Felügyelet határozatát a jogorvoslati kérelemre tekintet nélkül

azonnal végre kell hajtani, ha az azonnali végrehajtás elmaradása a biztosítottak

érdekét súlyosan veszélyeztetné. Erre a körülményre a határozatban ki kell térni.

120.§

(1) A Felügyelet

a) a biztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedélykérelmet

annak beérkezésétõl - hiánypótlás esetén az e törvény rendelkezéseinek megfelelõ

engedélykérelem beérkezésétõl - számított kilencven,

b) a biztosító engedélyköteles módozat bevezetésére vagy annak

módosítására vonatkozó engedélykérelmét harminc

napon belül köteles elbírálni.

(2) A Felügyelet elnöke az (1) bekezdésben meghatározott határidõt egy

alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

121. §

(1) A Felügyelet a biztosítási szerzõdésben érintettektõl hozzá beérkezett

írásos bejelentéseket köteles az érintett biztosítóhoz érdemi ügyintézésre

továbbítani.

(2) A biztosító köteles a Felügyelettõl továbbított írásos bejelentést

harminc napon belül érdemben kivizsgálni és annak eredményérõl az ügyfelet és a

Felügyeletet tájékoztatni.

(3) A Felügyelet az ügy során keletkezett iratokat betekintés végett

bekérheti.

(4) Amennyiben a tájékoztatás alapján a Felügyelet az e törvényben

foglaltaktól vagy a biztosítási feltételektõl való rendszeres és súlyos eltérést

tapasztal, a 123. § (1) bekezdése szerinti intézkedésre jogosult.

122. §

A Felügyelet eljárása során közvetlenül jogosult

a) a külföldi biztosításfelügyeleti hatóság és külföldi biztosító

megkeresésére,

b) a külföldi biztosításfelügyelettõl, és külföldi biztosítótól érkezõ

megkeresés teljesítésére,

c) a külföldi biztosításfelügyeleti hatósággal együttmûködési

megállapodás kötésére.

Intézkedések

123. §

(1) A Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, a biztosítottak

(szerzõdõ felek, kedvezményezettek) érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében,

hogy a biztosítási tevékenység e törvénynek, a biztosítási tevékenységre vonatkozó

más jogszabályoknak és a Felügyelet engedélyeinek megfeleljen, a következõ

határozatokat hozhatja:

a) a biztosítót az e törvényben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó

más jogszabályban, továbbá a felügyeleti engedélyekben meghatározott feltételeknek

való megfelelésre - határidõ kitûzésével - kötelezheti,

b) felügyeleti bírság (125-127. §) megfizetésére kötelezhet,

c) határidõ megjelölésével elõírhatja e törvény szerinti szanálási

terv, illetve pénzügyi terv benyújtását,

d) megtilthatja egyes biztosítási módozatok terjesztését,

e) korlátozhatja, illetve megtilthatja a biztosítónak a

biztosítástechnikai tartalékai és a minimális biztonsági tõke feletti szabad

rendelkezési jogát,

f) a biztosítási tevékenység folytatására adott engedélyt visszavonhatja

vagy a biztosító tevékenységét egészben vagy részben felfüggesztheti.

(2) Az (1) bekezdés d), e), és f) pontjában foglaltakhoz a Felügyeletnek ki

kell kérnie a Biztosításfelügyeleti Bizottság elõzetes véleményét.

A tevékenységi engedély visszavonása

124. §

(1) A biztosítási tevékenység folytatására adott engedély egészben vagy

részben való visszavonására csak akkor kerülhet sor, ha a biztosító

a) az engedély megadásától számított tizenkét hónapon belül a

biztosítási tevékenységét nem kezdte meg, vagy biztosítási tevékenységét hat

hónapot meghaladóan szünetelteti,

b) a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályokat ismételten és

súlyosan megsérti és a 123. §-ban meghatározott intézkedések nem vezettek

eredményre.

(2) Az engedély visszavonása után új szerzõdés nem köthetõ, a már létezõ

szerzõdésekben a biztosító által vállalt kötelezettségek nem növelhetõk és a

szerzõdések nem hosszabbíthatók meg.

(3) Az engedély visszavonása után a Felügyelet köteles minden olyan

intézkedés megtételére, amely a biztosítottak érdekének védelmét szolgálja. Így

különösen korlátozhatja vagy megtilthatja a biztosító eszközei feletti szabad

rendelkezést, a biztosító eszközeinek meghatározott idõre szóló kezelésével

megbízhat erre alkalmas személyt.

(4) A biztosító, a biztosítási alkusz és a biztosítási szaktanácsadó

tevékenysége folytatásához adott engedély teljes vagy részleges visszavonása elõtt

ki kell kérni az érintett szakmai érdekképviseleti szerv, valamint a

Biztosításfelügyeleti Bizottság véleményét.

Felügyeleti bírság

125. §

(1) A Felügyelet a biztosítót és a biztosításközvetítõt, illetve azok elsõ

számú vezetõit felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az

a) megsérti e törvény vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó

jogszabály elõírásait,

b) a felügyeleti határozatban elõírtakat nem, vagy nem határidõben

teljesíti, vagy

c) a Felügyelet által elrendelt adatszolgáltatási vagy meghallgatási

kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A bírság ismételten is kiszabható és az e törvényben meghatározott egyéb

intézkedésekkel együtt is alkalmazható.

(3) Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy kötelességszegésnek a

Felügyelet tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve az elkövetéstõl

számított két éven túl, vagy ha a mulasztás vagy kötelezettségszegés

bûncselekményt valósít meg.

126. §

(1) A bírság összegét az e törvényben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó

egyéb jogszabályokban, valamint a Felügyelet határozataiban elõírt feltételtõl

való eltérés, továbbá a mulasztás, kötelezettségszegés súlyának

figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A biztosító és biztosításközvetítõ terhére kiszabható bírság összege

ötszázezer forinttól tízmillió forintig terjedhet.

(3) A biztosító és a biztosításközvetítõ elsõ számú vezetõjének terhére

kiszabható bírság összege százezer forinttól egymillió forintig terjedhet.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az e törvényben foglalt

kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen, ha a biztosító, illetve

elsõ számú vezetõje

a) bármely engedélykérelmében vagy bejelentésében valótlan adatot, vagy

nyilatkozatot közölt,

b) jogszabálysértõ módozatot terjesztett,

c) engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végez, vagy a

biztosítási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységet is végez.

127. §

(1) A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerõre emelkedésétõl

számított tizenöt napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni. Az

így befolyt pénzösszeget a biztosítási kultúra színvonalának emelésére, a

biztosítási szakemberképzésre, a biztosítási szakmával kapcsolatos jegyzetek,

tanulmányok készítésének és közzétételének támogatására kell fordítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzösszegek felhasználásáról a Felügyelet

elnöke a Biztosításfelügyeleti Bizottság véleményét kikérve határoz.

A Felügyelet tájékoztatója

128. §

(1) A Felügyelet az általa kiadott biztosítási tevékenységre vonatkozó

engedélyrõl, annak módosításáról, vagy visszavonásáról szóló határozatát

haladéktalanul megküldi a pénzügyminiszternek, az MNB-nek, a cégbíróságnak, a

Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók szakmai érdekképviseleti

szervezeteinek.

(2) A Felügyelet az általa kiadott biztosítási alkuszi és biztosítási

szaktanácsadói engedélyekrõl, azok módosításáról, vagy visszavonásáról szóló

határozatot haladéktalanul megküldi a pénzügyminiszternek, biztosítási

szaktanácsadó kivételével a cégbíróságnak, a Gazdasági Versenyhivatalnak és az

érintett szakmai érdekképviseleti szervezeteknek.

(3) A Felügyelet az alkalmazott szankciókról e törvény elõírásainak

megfelelõen tájékoztatja a Biztosításfelügyeleti Bizottságot.

(4) A Felügyelet ellenõrzésének általános tapasztalatait és a biztosítók,

biztosítási alkuszok és biztosítási szaktanácsadók tevékenységét évente értékeli.

A részletes írásos beszámolóját a pénzügyminiszternek, a beszámoló fõbb,

összefoglaló jellegû megállapítását az MNB-nek, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a

biztosítók, biztosítási alkuszok és biztosítási szaktanácsadók illetékes szakmai

érdekképviseleti szervezeteinek megküldi.

Felügyeleti díj

129.§

(1) A biztosító, a biztosítási alkusz, a biztosítási szaktanácsadó és a

képviselet a felügyeleti eljárási, igazgatási szakértõi, információs és tudományos

szolgáltatások igénybevételéért felügyeleti díjat fizet az egyéb költségek

terhére.

(2) A biztosító által fizetett felügyeleti díj mértéke a biztosító éves

díjbevételének két ezreléke.

(3) A felügyeleti díj összegét

a) a biztosítási alkusz,

b) a biztosítási szaktanácsadó,

c) a kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító

részvénytársaság,

d) a kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet folytató

biztosítószövetkezet, valamint

e) a képviselet

esetén a pénzügyminiszter rendeletben határozza meg.

(4) A felügyeleti díjat

a) a (2) bekezdésben meghatározott biztosítónak negyedéves részletekben,

a tárgynegyedévet követõ hónap tizenötödik napjáig,

b) a (3) bekezdésben meghatározottaknak pedig a tárgyévet követõ hónap

tizenötödik napjáig

kell a Felügyelet számlájára átutalni.

(5) A befizetett díjat a Felügyelet mûködésének fedezetéül kell felhasználni,

évvégi maradványának megállapítására, elszámolására, felhasználására a

költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendezésérõl

szóló kormányrendeletet kell alkalmazni.

(6) A Felügyelet a biztosítási szakoktatás, kutatás és a szaksajtó

tevékenységéhez támogatást nyújthat.

V. FEJEZET

BIZTOSÍTÁSFELÜGYELETI BIZOTTSÁG

130. §

(1) A Felügyelet mellett hét tagból álló Biztosításfelügyeleti Bizottság (a

továbbiakban: Bizottság) mûködik.

(2) A Bizottság tagjai:

a) a pénzügyminiszter által kinevezett személy,

b) az illetékes pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár,

c) a szakmai érdekképviseleti szerv/ek/ két képviselõje,

d) a szakmai érdekképviseleti szervek javaslata alapján a

pénzügyminiszter által kinevezett három független - biztosító alkalmazásában nem

álló -, a biztosítók tevékenységét magas szinten ismerõ szakértõ.

(3) A Bizottság ülésein a Felügyelet elnöke állandó meghívottként,

tanácskozási joggal vesz részt.

(4) A Bizottság tagjainak megbízatása megszûnik:

a) a kinevezési idõtartam lejártával,

b) felmentéssel, visszahívással,

c) lemondással,

d) halállal.

(5) A Bizottság elnöke a pénzügyminiszter által kinevezett személy, alelnöke

- az elnök személyes akadályoztatása esetében - a (2) bekezdés b) pontjában

meghatározott helyettes államtitkár.

(6) A Bizottság szervezeti és mûködési szabályzatát maga állapítja meg,

üléseit az elnök vezeti.

(7) A Bizottság mûködésének költségeit a Felügyelet viseli.

(8) A Bizottság független tagjai és az érdekképviseleti szervek által

delegált tagjai díjazásban részesülnek, melynek mértékét a Felügyelet elnöke

határozza meg.

131.§

A Bizottság - a biztosítási és üzleti titokra vonatkozó elõírások

betartásával - jogosult álláspontjának, indoklásának, illetve a külön

véleményeknek a Pénzügyi Közlönyben történõ nyilvánosságra hozatalára.

132. §

(1) A Bizottság 130. § (2) bekezdésének a/ és b/ pontjaiban foglalt tagjait a

pénzügyminiszter bízza meg hat évre.

(2) Felmentéssel kell megszüntetni a Bizottság független tagjainak

megbízatását, ha

a) jogerõs ítélet megállapítása szerint bûncselekményt követett el, vagy

más módon e tisztségre méltatlanná vált,

b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált.

133.§

(1) A Bizottság részére véleményezésre meg kell küldeni:

a) a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályok tervezetét,

b) a biztosító mûködésének éves tapasztalatairól szóló tájékoztatót.

(2) A Bizottság a véleményét legkésõbb az ülést követõ tizedik munkanapon

belül köteles közölni a Felügyelet elnökével.

(3) A Felügyelet elnöke bármilyen általa szükségesnek ítélt kérdésben

jogosult a Bizottság véleményét kikérni.

VI. FEJEZET

VERSENYSZABÁLYOK

134. §

A biztosítók a megkötést követõ harminc napon belül kötelesek bejelenteni a

Felügyeletnek az olyan megállapodást, amely a tisztességtelen piaci magatartás

tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 17. § (4)

bekezdésében foglaltakra tekintettel a Vt. 14. §-ában meghatározott tilalom alól

mentesül.

VII. FEJEZET

A BIZTOSÍTÓ BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

135. §

(1) A biztosító köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha

a) fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes

teljesíteni,

b) biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, és a

biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítõ,

c) a biztonsági tõkéje és a szavatoló tõkéje nem éri el az elõírt

mértéket,

d) ha más vállalkozásban saját jegyzett tõkéjének, részjegy-tõkéjének,

vagy induló tõkéjének tíz százalékát meghaladó tulajdoni hányadot szerez.

(2) A biztosító köteles a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni:

a) a jegyzett tõkéjének, részjegy tõkéjének, vagy induló vagyonának

felemelését vagy leszállítását,

b) a biztosítóban 5 %-ot meghaladó, de a 68. § (1) bekezdése szerint

engedélykötelesnek nem minõsülõ részesedés megszerzését,

c) a 46. § (1) bekezdésében meghatározott vezetõk személyében történt

változást,

d) a székhely vagy telephely címének megváltozását,

e) új hálózati egység megnyitását, illetve hálózati egység

megszüntetését,

f) a tevékenység szüneteltetését,

g) a vállalt nagykockázatokat,

h) a nagykárokat,

i) a viszontbiztosítási partnereinek nevét,

j) külföldi állandó képviseletének megnyitását, annak áthelyezését vagy

megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó kiküldöttek személyében történõ

változást,

k) a nem engedélyköteles biztosítási módozatok értékesítésének

megkezdését,

l) a Vt. 17. § szerinti megállapodást,

m) az alapszabály módosítását,

n) a tevékenység kihelyezésére kötött szerzõdést,

o) a vezérügynök személyét,

p) a könyvvizsgáló személyét.

(3) A biztosító köteles a Felügyeletnek a terjesztés megkezdését követõ

hatvan napon belül beküldeni a módozattervvel összefüggésben kidolgozott mindazon

egyéb iratokat és ügyféltájékoztatókat, amelyeket az ügyfelek megkapnak.

136. §

(1) A biztosítási alkusz és a biztosítási szaktanácsadó köteles a

Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni

a) a biztosítási alkuszi tevékenységet irányító személyében, a vezetõ

szaktanácsadó személyében tervezett változást,

b) a székhely vagy telephely címének megváltozását,

c) új hálózati egység megnyitását, illetve hálózati egység

megszüntetését,

d) tevékenység szüneteltetését vagy megszüntetését.

(2) A biztosítási alkusz az (1) bekezdésben foglaltakon túl köteles a

Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni a törzstõke (alaptõke) felemelését

vagy leszállítását.

(3) A külföldi biztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül

bejelenteni magyarországi tartós képviseletének megnyitását, annak

áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátók személyében

történt változást.

KILENCEDIK RÉSZ

MAGYAR BIZTOSÍTÁSI TANÁCS

137. §

(1) A Magyar Biztosítási Tanács (továbbiakban: Tanács) feladata a

biztosításügyre vonatkozó koncepcionális és stratégiai ügyekben való

állásfoglalás, a hazai biztosítási kultúra hagyományainak ápolása, a biztosítási

tevékenység megújításának szolgálata, a biztosítói üzletmenet európai normákhoz

való harmonizálódásának alapkérdéseire vonatkozó véleményalkotás.

(2) A Tanács a Felügyelet tanácsadó szerve.

(3) A Tanács jogosult minden olyan ügyben a Felügyelethez fordulni, amelyet a

magyar biztosításügy egésze érdekében kétharmados többséggel fontosnak minõsít.

138. §

(1) A Tanács tagjai a magyar biztosításügyben dolgozó kiemelkedõ szaktudású

személyek lehetnek.

(2) A Tanács tagjait a biztosítási szakma elismert, köztiszteletben álló

szakembereibõl - a szakmai érdekképviseleti szervek véleményének meghallgatása

után - a Felügyelet elnökének javaslatára a pénzügyminiszter kéri fel,

határozatlan idõre.

(3) A Tanács elnökét - a Felügyelet javaslatára - a pénzügyminiszter kéri

fel.

139. §

(1) A Tanácsnak legalább három (közgazdasági-, jogi- és aktuáriusi-)

szekciója mûködik, és legfeljebb harminc tagja lehet.

(2) A Tanács tagját külön díjazás nem illeti meg.

(3) A Tanács mûködésével kapcsolatos költségek a Felügyeletet terhelik.

TIZEDIK RÉSZ

A SZÜKSÉGHELYZETBEN HOZOTT KÜLÖNLEGES INTÉZKEDÉSEK ÉS A FELSZÁMOLÁS SAJÁTOS

SZABÁLYAI

I. FEJEZET

INTÉZKEDÉSEK A BIZTOSÍTÁSI SZÜKSÉGHELYZETBEN

140. §

(1) Ha a biztosító

a) esedékes és elismert fizetési kötelezettségeinek

pénzügyi fedezet hiánya miatt öt munkanapon belül nem tesz eleget, vagy

b) a biztosítástechnikai tartalékok nem érik el a szükséges mértéket,

illetve a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítõ, vagy

c) biztonsági tõkéje az elõírt mérték alá csökkent, vagy

d) a szanálási- illetve a pénzügyi tervét a Felügyelet által

meghatározott idõn belül nem tudja végrehajtani, vagy

e) tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet

alakult ki, amely a biztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti (a

továbbiakban a)-e) pont együtt vagy külön-külön: szükséghelyzet)

a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a biztosítottak érdekében

szükségintézkedést tehet.

(2) Szükséghelyzetben a Felügyelet - a 123. § (1) bekezdésében

szabályozottakon túlmenõen - az alábbi intézkedéseket teheti:

a) kötelezheti a biztosítót - átvételre vállalkozó másik biztosító

esetén - biztosítási állományának átruházására,

b) felfüggesztheti a részvénytársaság, illetve a szövetkezet esedékes

osztalékának kifizetését legfeljebb három hónapra,

c) összehívhatja a közgyûlést a Felügyelet által meghatározott

napirenddel.

(3) Az (2) bekezdésben meghatározott intézkedésekhez a Biztosításfelügyeleti

Bizottság véleményének kikérése szükséges. Ha az intézkedés azonnali végrehajtást

igényel, a Felügyelet elnöke az intézkedésrõl utólag tájékoztatja a

Biztosításfelügyeleti Bizottságot.

II. FEJEZET

A felszámolási eljárás és végelszámolás különleges szabályai

141. §

A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási

eljárásra és végelszámolásra az e fejezetben foglalt eltérésekkel a

csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló többször

módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell

alkalmazni.

142. §

A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet ellen csõdeljárásnak

helye nincs.

A felszámolási eljárás

143. §

(1) A biztosító részvénytársaság és biztosító szövetkezet elleni felszámolási

eljárást - a pénzügyminiszter egyidejû értesítése mellett - a Felügyelet

megindítja, ha

a) a szükséghelyzetben hozott intézkedés ellenére a 140. § (1)

bekezdésének a) vagy d) pontjában meghatározott feltételek fennmaradnak, vagy

b) a biztosító tartozásai saját tõkéjét tartósan meghaladják

(túladósodás).

(2) A felszámolási eljárás kezdeményezésérõl - amennyiben azt nem a

Felügyelet indította meg - a bíróság a Felügyeletet soron kívül értesíti.

(3) A bíróság a felszámolót a Felügyelet egyetértésével jelöli ki.

144. §

(1) A Felügyelet köteles a felszámolás kezdõ idõpontjában a biztosító

tevékenységi engedélyét visszavonni.

(2) A felszámolás kezdõ idõpontjától

a) a biztosítási szerzõdések a folyamatban lévõ állományátruházás esetét

kivéve megszûnnek;

b) a megszûnt biztosítási szerzõdések esetében az esedékes biztosítási

díjak nem szedhetõk be;

c) új biztosítási szerzõdés nem köthetõ és nem hosszabbítható meg,

biztosítási állomány - saját elhatározásból - nem adható és nem vehetõ át.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a biztosítási szerzõdés

megszûnésének tényérõl a biztosító köteles a szerzõdõ felet, illetve a

biztosítottat értesíteni.

145. §

(1) A felszámolás kezdõ idõpontjában a matematikai tartalékhoz tartozó

eszközök listáját azonnal le kell zárni és azt a felügyeleti biztosnak át kell

adni.

(2) A felszámolási eljárás folyamán az (1) bekezdésben meghatározott eszközök

külön kezelendõk és azok csak a matematikai tartalékkal szemben fennálló

biztosítotti (kedvezményezetti) követelések kielégítése után használhatók fel

egyéb kötelezettségek kielégítésére.

(3) Amennyiben a matematikai tartalékhoz tartozó eszközök a kötelezettségekre

nem nyújtanak kellõ fedezetet, úgy - a teljes kielégítés erejéig - a biztosító

egyéb eszközeit kell felhasználni.

146. §

(1) A biztosító biztosítási szerzõdésbõl származó kötelezettségeit a

felszámolási költségeket követõen elégíti ki.

(2) A biztosító biztosítási szerzõdésbõl származó kötelezettségeit az alábbi

sorrendben elégíti ki:

a) az életbiztosítási és betegségbiztosítási díjtartalékból, továbbá a

balesetbiztosítási járadéktartalékból adódó kötelezettségek,

b) a felelõsségbiztosítási járadéktartalékból származó kötelezettségek,

c) a felszámolási eljárás kezdõ idõpontjáig bejelentett biztosítási

események alapján elismert szolgáltatások,

d) az elõre fizetett biztosítási díjak,

e) egyéb kötelezettségek.

A végelszámolás

147. §

A biztosító jogutód nélküli megszûnését kimondó határozatához a Felügyelet

elõzetes egyetértése szükséges.

148. §

A Felügyelet az elõzetes egyetértést akkor adja meg, ha a biztosító a

biztosítási tevékenységbõl eredõ összes kötelezettségét teljesítette, így

különösen

a) az állomány átruházását,

b) a biztosítási szerzõdések felmondását,

c) a biztosítottakkal történõ megállapodást,

és az ezek bizonyítására alkalmas okiratokat a Felügyeletnek benyújtotta.

149. §

A Felügyelet a 147.§-ban foglalat elõzetes egyetértés megadásával egyidejûleg

a biztosító tevékenységi engedélyét is megvonja.

Ügyfélvédelmi alap

150. §

(1) Az ügyfeleknek az egyes biztosítók felszámolásából adódó esetleges

kárainak részleges fedezése céljából a biztosítók elõre kötelesek létrehozni a

biztosítók közös kötelezettségvállalását szolgáló ügyfélvédelmi alapot.

(2) Az ügyfélvédelmi alap mûködésének szabályait külön törvény határozza meg.

TIZENEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

151. §

E törvény 1996. január 1-én lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

152. §

Ahol a Ptk. és a Ptké. a biztosítási szabályzat - a törvény hatályba lépése

elõtt megkötött szerzõdések pedig az általános, illetve különös szerzõdési

feltételek - fogalmát használja, ott az e törvény szerinti biztosítási szerzõdési

feltételeket kell érteni.

153. §

A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ engedélyezési eljárásokra e

törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

154. §

A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságra e törvény szabályai a külön

törvényben foglalt eltérésekkel terjednek ki.

155. §

A 7. § (2) bekezdése a) pontjának való megfelelés érdekében a biztosító

részvénytársaságnak a bemutatóra szóló részvényeit legkésõbb e törvény hatályba

lépését követõ hat hónapon belül kell névre szóló részvényekké átalakítani.

156. §

(1) A már mûködõ biztosítási alkusz tekintetében a 30. § (1) bekezdésében

elõírt alaptõke követelménynek legkésõbb az e törvény hatályba lépésétõl számított

egy éven belül kell megfelelni.

(2) A már mûködõ biztosítási alkusznak a 30. § (2) bekezdésében elõírt

felelõsségbiztosítást e törvény hatályba lépését követõ három hónapon belül kell

megkötni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben elõírt feltételek meglétét az (1) és (2)

bekezdésben meghatározott határidõ leteltét követõ tizenöt napon belül a

Felügyeletnek be kell jelenteni.

157. §

(1) A törvény hatályba lépésekor már mûködõ

a) biztosítási alkusz a 30. § (4) bekezdése,

b) biztosító vezetõje a 47-50. §,

c) a biztosítási szaktanácsadó, illetve a biztosítási szaktanácsadói

tevékenységet folytató gazdasági társaságnál a biztosítási szaktanácsadói

tevékenység irányítója a 36. § szerinti személyi feltételeinek meglétére vonatkozó

igazolását a hatálybalépést követõ hat hónapon belül köteles a Felügyeletnek

benyújtani.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt személyek a törvény szerinti képesítési

feltételekkel nem rendelkeznek, azok megszerzésére indokolt esetben a Felügyelet

egy alkalommal három év türelmi idõt adhat.

158. §

(1) A törvény hatályba lépésekor élet és nem-élet biztosítási ág együttes

mûvelésére vonatkozó engedéllyel rendelkezõ biztosító részvénytársaság jogosult a

két ág együttes mûvelését folytatni, ha egyébként a biztosító szavatoló tõkéje

megfelel a 74. §-ban meghatározott minimális szavatoló tõke szükségletnek.

(2) A törvény hatályba lépésekor már mûködõ biztosító egyesületek

tevékenységüket a törvény hatályba lépésekor már meglévõ tõkével folytathatják, ha

az egyesület szavatoló tõkéje megfelel a 74. §-ban meghatározott minimális

szavatoló tõke szükségletnek.

(3) A törvény hatályba lépésekor biztosítási és egyéb tevékenységet egyaránt

folytató biztosítási egyesület a törvény hatályba lépésétõl számított két év után

biztosítási tevékenységet csak elkülönített számviteli nyilvántartás mellett

végezhet.

(4) A törvény hatályba lépésekor mûködõ, élet- és nem-életbiztosítási ág

együttes mûvelésére jogosult biztosító az (1), (2) és (3) bekezdésben foglaltakon

túlmenõen 1996. december 31. után élet vagy nem-élet biztosítási tevékenységet

csak a belsõ irányítás és gazdálkodás szempontjából elkülönült szervezeti

egységben végezhet. Az elkülönítésnek érvényesülnie kell az eszközök, valamint a

felelõsségi- és hatáskörök szétválasztásában, az üzletáganként kialakított és

vezetett számviteli nyilvántartásban, eredménykimutatásban.

159. §

Az a biztosító részvénytársaság és biztosító egyesület, amely e törvény

hatályba lépésekor nem rendelkezik a biztosítási szerzõdésekbõl adódó

kötelezettségei teljesítéséhez szükséges tartalékfedezettel, köteles a hiányt e

törvény hatályba lépésétõl számított két éven belül pótolni.

160. §

(1) Az a biztosító részvénytársaság, amely a törvény hatályba lépésekor nem

rendelkezik a 74. §-ban meghatározott, az általa folytatott üzleti tevékenység

mértékéhez szükséges minimális szavatoló tõkével, köteles azt legalább e törvény

hatályba lépését követõ három éven belül feltölteni olyan módon, hogy az elsõ

évben az adott évre szükséges minimális szavatoló tõke legalább egyharmadával,

második évben pedig legalább kétharmadával rendelkezzen. Ha a biztosító szavatoló

tõkéje nem éri el a minimális biztonsági tõke szintjét sem, akkor a törvény

hatályba lépése után legkésõbb hat hónap múlva úgy kell kiegészítenie a szavatoló

tõkéjét, hogy a biztonsági tõke hiánya megszûnjék.

(2) Az a biztosító egyesület, amely a törvény hatályba lépésekor nem

rendelkezik a 74. §-ban meghatározott, az általa folytatott üzleti tevékenység

mértékéhez szükséges minimális szavatoló tõkével, köteles azt négy éven belül

feltölteni oly módon, hogy az elsõ évben az adott évre szükséges minimális

szavatoló tõke legalább egynegyedével, a második évben legalább felével, a

harmadik évben pedig legalább háromnegyedével rendelkezzen.

(3) A törvény hatálybalépését követõen a biztosító köteles a tárgyévet

megelõzõ üzleti évre vonatkozó, a 74. §-ban meghatározott szavatoló tõke

szükségletre vonatkozó számítását elvégezni és azt a Felügyeletnek harminc napon

belül megküldeni.

161. §

(1) E törvény hatályba lépése elõtt engedélyezett életbiztosítási módozatok e

törvény hatályba lépését követõ három évig terjeszthetõk, kivéve ha azok egyébként

megfelelnek e törvény elõírásainak.

(2) E törvény hatályba lépése elõtt már engedélyezett biztosítási

módozatoknak az 1. és 2. számú mellékletben foglaltaknak megfelelõ kockázati

besorolását a biztosítónak a hatálybalépést követõ egy éven belül kell elvégeznie

és azt a Felügyelet részére megküldenie.

(3) A hatálybalépés elõtt engedélyezett módozat módosítása esetén az

57. §-ban foglaltak az irányadók.

162. §

A biztosító az e törvény hatálybalépése elõtt engedélyezett életbiztosítási

szerzõdései után az 59. § (2) bekezdésben foglaltak helyett az életbiztosítási ág

matematikai tartalékai befektetési eredményének legalább ötven százalékát köteles

a biztosítottaknak visszajuttatni, amennyiben a biztosító nem vállalt egyéb

kötelezettséget. A visszajuttatás azonban a biztosított számára nem lehet

kedvezõtlenebb a szerzõdésben foglaltaknál. A visszajuttatott rész magában

foglalja a technikai kamatlábnak megfelelõ bevételt is.

163. §

A 83-86. §-okban foglalt befektetési szabályoknak a törvény hatálybalépését

követõ három éven belül kell a biztosítónak megfelelnie.

164. §

A már mûködõ biztosító köteles könyvvizsgálóját e törvény hatályba lépését

követõ egy hónapon belül bejelenteni a Felügyeletnek.

165. §

(1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Önkéntes Kölcsönös

Biztosító Pénztárak Felügyelete (a továbbiakban: Pénztárfelügyelet) megszûnik.

A Pénztárfelügyelet jogutódja a Felügyelet.

(2) Ahol jogszabály Pénztárfelügyeletet, illetve a Pénztárfelügyelet

elnökét, elnökhelyetteseit és érdemi ügyintézõit említi, azon a Felügyeletet,

illetve annak elnökét, elnökhelyetteseit és érdemi ügyintézõit kell érteni.

Felhatalmazó rendelkezések

166. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Országos Takarékpénztár és

Kereskedelmi Bank Rt. által folytatott életbiztosítással egybekötött nyugdíj

elõtakarékossági betétekkel összefüggésben felmerülõ kérdéseket rendeletben

szabályozza.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

a) az életbiztosítási módozatok technikai kamatlábának maximális

mértékét,

b) a biztosítástechnikai tartalékok tartalmát, képzésének és

felhasználásának rendjét,

c) a biztosító 106. § (1) bekezdés szerinti belsõ adatszolgáltatásának

rendjét és tartalmát,

d) a biztosítási alkuszi jelentés szabályait,

e) a gépjármû-felelõsségbiztosítás díjkalkulációjának és eredményének

elszámolási rendjét, a díjkalkulációt, a díjszabást és a biztosítás díját,

f) a nagykockázatok és a nagy károk határértékeit,

g) az értékkövetésnél alkalmazható módszereket,

h) a 129.§ (3) bekezdésében elõírt felügyeleti díj mértékét, és

i) a biztosítási ágak 158.§ (1) bekezdésében elõírt elkülönítésének

módját

rendeletben szabályozza.

Módosuló jogszabályok

167. §

A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 7. §-a (2)

bekezdésének harmadik mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Az ügyfél kérelmére a bíróság a nyilvánosságot kizárhatja akkor is, ha a

tárgyalás során a fél vagyoni helyzetére vonatkozó, pénzintézettõl beszerzett adat

(banktitok) vagy biztosítótól beszerzett adat (biztosítási titok) kerülne

nyilvánosságra."

168. §

Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény

3. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

" (6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi, az igazgatási és

társadalombiztosítási ügyekben, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról, az

árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott ügyekben, valamint a

biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló törvényben

meghatározott ügyekben, továbbá az adó- és jövedéki ügyekben akkor kell

alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik."

169. §

A külföldiek magyarországi befektetéseirõl szóló 1988. évi XXIV. törvény 47. §-a

helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"47. § Ez a törvény nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek a

pénzintézet és a biztosítóintézet külföldi részvétellel történõ alapítására, vagy

belföldi pénzintézetben és biztosítóintézetben történõ külföldi részesedés

szerzésére vonatkoznak."

170. §

(1) A Cstv . 2. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) E törvény csõdeljárásra vonatkozó rendelkezései a biztosító

részvénytársaságra, a biztosító szövetkezetre, az önkéntes kölcsönös biztosító

pénztárakra nem vonatkoznak."

(2) A Cstv. 2. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvénynek

a/ a csõdeljárásra, felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra

vonatkozó rendelkezéseit a pénzintézetekre a pénzintézetekrõl és a

pénzintézeti tevékenységrõl szóló törvényben;

b/ a felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó

rendelkezéseit a biztosító részvénytársaságokra és a biztosító szövetkezetekre

a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló törvényben, az

önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra pedig az önkéntes kölcsönös biztosító

pénztárakról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

171. §

(1) A Vt. 17. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Mentesül a biztosító intézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló

1995. évi .... törvény hatálya alá tartozó biztosítóintézetek közötti megállapodás

a 14. § szerinti tilalom alól akkor is, ha annak tárgya

a) a biztosítási díjak közös kialakítása, ha ez közös statisztikai

adatokon alapul és a nettó biztosítási díjakra (kockázati díj) vonatkozik, kivéve,

ha az ezekhez való csatlakozást a felek kötelezõvé teszik,

b) azonos biztosítási szerzõdési feltételek alkalmazása, ha

1.ennek bevezetése a biztosítottak (szerzõdõk) érdekeit szolgálja és

2.a megállapodást kötõ felek lehetõvé teszik az ezekben foglaltaktól

való eltérést és

3.nem korlátozzák indokolatlan mértékben a versenyt,

c) bizonyos kockázatok közösen történõ biztosítása (együttbiztosítás),

ha

1.a megállapodást kötõ felek nem veszítik el önállóságukat, így

különösen lehetõségük van viszontbiztosítási szerzõdést kötni a megállapodásban

részt nem vevõ biztosítóintézettel és

2. olyan új biztosítóintézet piacra lépését segíti elõ, amelynek a

piacra lépésre egyébként nem lenne módja, vagy

3. elõsegíti olyan új szolgáltatás piacon történõ megjelenését, amelyre

a megállapodás hiányában nem lenne lehetõség, vagy

4. a biztosítható kockázatok körét bõvíti,

d) közös kárrendezés, ha az gyorsított és egyszerûsített kárrendezés,

valamint a követelések közös elszámolása,

e) biztonsági berendezések közös tesztelése és elfogadása,

f) közös információs központ létesítése vagy a nagy kockázatok

nyilvántartása és az ezekre vonatkozó információs rendszerek létrehozása."

(2) A Vt. 35. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A versenyfelügyeletet ellátó szerv versenyfelügyeleti eljárása

során a biztosítási tevékenységet érintõ ügyekben köteles az Állami

Biztosításfelügyeletet meghallgatni. A Biztosításfelügyelet a megkeresésre köteles

álláspontját 15 napon belül írásban közölni."

(3) A Vt. 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A versenyfelügyeleti eljárás díjára külön jogszabály rendelkezései

az irányadók, ha a versenyfelügyeletet az Állami Értékpapír- és Tõzsdefelügyelet

látja el."

(4) A Vt. 52. §-ának (2) bekezdése helyére a következõ rendelkezés lép:

"(2) A versenyfelügyeletet az értékpapírtõzsdei és az árutõzsdei

tevékenység tekintetében az Állami Értékpapír- és Tõzsdefelügyelet látja el;

eljárására és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a külön törvény rendelkezéseit

kell alkalmaznia."

172. §

A rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 68. §-a helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"68. § A Rendõrség nyomozó szervének vezetõje a két évi vagy ennél súlyosabb

szabadságvesztéssel büntetendõ, szándékos bûncselekmény felderítése érdekében

az üggyel összefüggõ adatok szolgáltatását - az ügyész elõzetes jóváhagyásával

- igényelheti az adatot kezelõ pénzintézettõl, biztosító intézettõl,

adóhatóságtól, szolgáltatást nyújtó távközlési szervezettõl. A nyomozó szerv

az adatszolgáltatás teljesítésére határidõt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás

ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra

használható fel."

Hatályukat vesztõ rendelkezések

173. §

E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti

a) az állami pénzügyekrõl szóló 1979. évi II. törvény 33-34/B §-ai,

b) az 1960. évi 11. törvényerejû rendelet (Ptké) 68.§ (1) bekezdése,

c) az állami biztosításfelügyeletrõl szóló 56/1986. (XII.10.) MT

rendelet,

d) az állami biztosításfelügyelet egyes kérdéseirõl szóló 14/1987.

(IV.13.) PM rendelet, továbbá az ezt módosító 50/1989. (XII.28.) PM rendelet és

19/1991. (VII.31.) PM rendelet, 27/1992. (XII.3.) PM rendelet és a 4/1993. (II.4.)

PM rendelet,

e) a biztosító egyesületek induló vagyonának nagyságáról szóló 41/1988.

(X. 14.) PM rendelet,

f) az Országos Takarékpénztár részérõl biztosítási tevékenység

folytatásáról szóló 1057/1985. (X.8.) MT határozat.

g) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi

XCVI. törvény 53. §-nak (1), (4)-(6) bekezdései, a (7) bekezdés a/, b/, c/,

d/, f/ pontjai és a (8) bekezdés,

h) a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény

hatálya alá tartozó szervek jegyzékérõl szóló 1034/1992. (VIII. 1.) Korm.

határozat mellékletébõl az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyelete

szövegrész."

111

1. számú melléklet az 1995. évi ... törvényhez

A. rész

A nem-élet biztosítási ág ágazatok szerinti

besorolása

1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozásból adódó

megbetegedést)

a) egyszeri szolgáltatások,

b) többszöri vagy folyamatos szolgáltatások,

c) kombinált szolgáltatások,

d) szállított személyeknek nyújtott szolgáltatások.

2. Betegség

a) egyszeri szolgáltatások,

b) többszöri vagy folyamatos szolgáltatások,

c) kombinált szolgáltatások.

3. Szárazföldi jármû-casco (sínpályához kötött jármûvek nélkül)

a) közúti jármûvekben;

b) egyéb szárazföldi gépi meghajtású jármûvekben, munkagépekben;

c) gépi meghajtással nem rendelkezõ szárazföldi jármûvekben bekövetkezett

károk.

4. Sínpályához kötött jármûvek cascója

Sínpályához kötött jármûvekben bekövetkezett károk

5. Légijármû - casco

Légijármûvekben bekövetkezett károk

6. Tengeri-, tavi- és folyami jármû - casco

a) folyami,

b) tavi,

c) tengeri jármûvekben bekövetkezett károk.

7. Szállítmány (beleértve árukat, poggyászokat és valamennyi

más vagyontárgyat)

A szállított árukban vagy poggyászokban keletkezett károk, függetlenül a

használt szállítási eszköz típusától.

8. Tûz- és elemi károk

Minden olyan vagyoni kár - amennyiben nem tartozik a 3., 4., 5., 6., vagy a

7. ághoz -, melynek az okozója

a) tûz,

b) robbanás,

c) vihar,

d) a viharon kívüli, egyéb természeti (elemi) kár

e) atomenergia,

f) talajsüllyedés és földrengés.

9. Egyéb vagyoni károk

A 3., 4., 5., 6. és 7. ágazatba nem tartozó vagyontárgyakban bekövetkezett

olyan kár, amelyet jégverés vagy fagy, valamint bármilyen más, a 8. ágazatba

nem tartozó esemény okozott, így például lopás.

10. Önjáró szárazföldi jármûvekkel összefüggõ felelõsség

Önjáró szárazföldi jármûvek használatából eredõ felelõsség, beleértve a

fuvarozó felelõsségét is, ideértve a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítást.

11. Légijármûvekkel összefüggõ felelõsség

Légijármûvek használatából eredõ felelõsség, beleértve a fuvarozó felelõsségét

is.

12. Tengeri, tavi és folyami jármûvekkel összefüggõ felelõsség

Tengeri, tavi és folyami jármûvek használatából eredõ felelõsség, beleértve a

fuvarozó felelõsségét is.

13. Általános felelõsség

Minden olyan egyéb felelõsség, amelyik nem tartozik a 10., 11. és 12.

ágazatokba, így például a környezetszennyezéssel kapcsolatos felelõsség.

14. Hitel

a) általános fizetésképtelenség;

b) exporthitelezés;

c) részletfizetési ügylet;

d) jelzáloghitelezés;

e) mezõgazdasági hitelezés.

15. Kezesség

a) közvetlen kezesség;

b) közvetett kezesség.

16. Különbözõ pénzügyi veszteségek

a) foglalkoztatással összefüggõ kockázatok,

b) elégtelen jövedelem,

c) rossz idõjárás,

d) nyereség-kiesés,

e) folyó mellék- és többletköltségek bármely fajtája,

f) elõre nem látható üzleti mellék- és többletköltségek,

g) értékvesztés,

h) bérleti díj-, vagy jövedelemkiesés,

i) az eddig említettektõl eltérõ közvetett kereskedelmi veszteségek,

j) nem-kereskedelmi pénzbeli veszteségek,

k) egyéb pénzügyi veszteségek.

17. Jogvédelem

18. Segítségnyújtás

Segítségnyújtás az utazás vagy a lakóhelytõl, illetve a szokásos tartózkodási

helytõl való távollét során bajba jutott személyek részére.

B. rész

A több ágazatra is kiterjedõ engedélyek megnevezése

Ha az engedély egyszerre érvényes

a) az 1. és 2. ágazatokra, akkor a "Baleset és betegség",

b) az 1./d., 3., 7., és 10. ágazatokra, akkor a "Gépjármûbiztosítás",

c) az 1./d., 4., 6., 7. és 12. ágazatokra, akkor a "Tengeri-

szállítmányozási biztosítás",

d) az 1./a., 5., 7., és 11. ágazatokra, akkor a "Légi biztosítás",

e) a 8. és 9. ágazatokra,akkor a "Tûz- és egyéb vagyoni károk",

f) a 10., 11., 12 és 13. ágazatokra,akkor a "Felelõsség"

g) a 14. és 15. ágazatokra, akkor a "Hitel és kezesség" elnevezést kell

használni.

A különbözõ biztosítási ágazatokba besorolt kockázatok minden egyéb

kombinációjánál a Felügyelet által jóváhagyott elnevezést kell használni.

C. rész

Kiegészítõ kockázatok

1. Egy ágazatba vagy ágazati csoportba tartozó alapkockázatra engedélyt

kapott biztosító emellett egy másik ágazatba tartozó kockázatokat is

biztosíthat az ezekre vonatkozó engedély megkövetelése nélkül, amennyiben

a) ezek a kockázatok összefüggnek az alapkockázattal,

b) az alapkockázat ellen biztosított vagyontárgyra vonatkoznak és

c) az alapkockázatot fedezõ biztosítási szerzõdés által biztosítottak.

2. Az A) pont 14., 15. és 17. ágazatába tartozó kockázatokat - a 3.

pontban foglaltak kivételével - nem lehet más ágazatok kiegészítõ

kockázatainak tekinteni.

3. A 17. ágazatba (jogvédelmi biztosítás) tartozó kockázatot a 18. ágazat

kiegészítõ kockázatának lehet tekinteni, amennyiben az 1. pontban jelzett

feltételek teljesülnek és az alapkockázat csak az utazás vagy az állandó

lakóhelyétõl, illetve a szokásos tartózkodási helyétõl való távollét során

bajba jutott személynek nyújtott segítségre vonatkozik.

A jogvédelmi biztosítást ugyancsak kiegészítõ kockázatnak lehet tekinteni

az 1. pontban jelzett feltételek esetén, amennyiben a jogvédelmi biztosítás a

tengeri hajók használatából eredõ vagy e használattal kapcsolatban lévõ peres

ügyekre vagy kockázatokra vonatkozik.

D. rész

Nagy kockázatnak minõsülnek

1. az 1. melléklet A. részének 4., 5., 6., 7., 11. és 12. pontja alá

besorolt kockázatok;

2. az 1. melléklet A. részének 14. és 15. pontja alá besorolt kockázatok,

amennyiben a biztosított hivatásszerûen ipari, kereskedelmi vagy

szabadfoglalkozású tevékenységet folytat és a kockázat e tevékenységére

vonatkozik;

3. az 1. melléklet A. részének 8., 9., 13. és 16.pontja alá besorolt

kockázatok, amennyiben a biztosított

a) mérleg fõösszege,

b) üzleti forgalma,

c) átlagos alkalmazotti létszáma közül legalább kettõ meghaladja a

törvény 165. § (2) bekezdés f. pontja alapján kiadott pénzügyminiszteri

rendeletben meghatározott határértéket.

4. A nagykockázatok határértékét a biztosítók érdekképviseleti szervének

véleményét kikérve, a Felügyelet javaslatára a pénzügyminiszter rendeletben

szabályozza.

2. számú melléklet az 1995. évi ... törvényhez

Az élet típusú biztosítási ág ágazatok szerinti

kockázati besorolása

1. Életbiztosítások, így különösen

a) elérésre szóló életbiztosítás

b) halálesetre szóló életbiztosítás

c) járadékbiztosítás.

2. Házassági biztosítás, születési biztosítás

3. Befektetéshez kötött életbiztosítás

4. Feltõkésítési szezõdéssel összefüggõ ügyletek.

3.számú melléklet az 1995. évi ... törvényhez

A biztosítási módozatok engedélyezésérõl

Az engedélyköteles biztosítási módozatokhoz olyan módozattervet kell

benyújtani, amely a következõket tartalmazza:

1. A biztosítási szerzõdési feltételeket

2. A díjkalkulációt

A díjkalkulációnak a következõk egyértelmû és részletes

leírását kell tartalmaznia:

2.1. Az életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó módozat

esetén;

2.1.1. az alkalmazott halandósági táblázatokat;

2.1.2. a szerzõdés alapján közvetlenül átvállalt kockázat fejében

felszámolt és a megtakarítási célzatú díjrész, a nettó díj számításának

módját (díjtáblázatokat);

2.1.3. a nettó díj és a biztosító által szükségesnek ítélt mûködési

költség összegének számítási módját (díjtáblázatokat) (ezen sémától a

Felügyelet engedélyével el lehet térni);

2.1.4. az életbiztosítási díjtartalék számítási módszerét;

2.1.5. a díjmentes leszállítás- vagy meghosszabbítás számításának

módját;

2.1.6. a visszavásárlási összeg meghatározásának módját;

2.1.7. a többlethozam számítását, visszajuttatásának mértékét és módját,

a befektetési hozam és a kockázati nyereség számítását.

2.2. A nem-életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén:

2.2.1. kár- és kockázateloszlásokat vagy egyéb statisztikákat;

2.2.2. a díjkalkulációs elv leírását;

2.2.3. a díjszámítás elemeinek és tervezett paramétereinek

megadását, beleértve a díjtáblázatokat is.

2.3. Az esetleges értékkövetés módszerét.

A 2.2. alponthoz tartozó díjkalkulációnak tartalmaznia kell a kalkuláció

utólagos ellenõrzését szolgáló adatgyûjtésbe vont adatok körét is.

3. Kiegészítõ adatokat

A kiegészítõ adatoknak három évre elõre becsülve - évenkénti bontásban - a

következõket kell tartalmazniuk:

3.1. a tervezett állomány darabszámot és állománydíjat;

3.2. a módozat várható költségfelhasználását: a szerzési-, kárrendezési-,

az igazgatási költségeket;

3.3. a várható díjbevételt;

3.4. a várható kárkifizetést.

A fentiekben meghatározottakon túl utólag, hatvan napon belül, csatolni kell

mindazokat a kapcsolódó egyéb iratokat és ügyféltájékoztatókat, amelyeket a

biztosítottak a biztosítótól megkaphatnak.

Igy például:

1. a kötvényt (mintát);

2. az ajánlatot (mintát);

3. a biztosítási szerzõdési feltételeket és a módozathoz kapcsolódó

írásbeli anyagokat (pl. biztosítási igazolvány, speciális záradékszöveg stb.),

amelyek a szerzõdõt (biztosítottat) érintik.

4. számú melléklet az 1995. évi ... törvényhez

A nem engedélyköteles biztosítási módozatok bejelentésekor fontosabb jellemzõk

leírása:

A Felügyeletnek a módozat terjesztésének megkezdését követõ 30 napon belül be

kell jelenteni:

1. A biztosítási szerzõdési feltételeket

2. Az életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén:

2.1. kár- és kockázateloszlásokat vagy egyéb statisztikákat;

2.2. a díjkalkulációs elv leírását;

2.3. a díjszámítás elemeinek és tervezett paramétereinek megadását,

beleértve a díjtáblázatokat is,

2.4. az esetleges értékkövetés módszerét.

A 2. ponthoz tartozó díjkalkulációnak tartalmaznia kell a kalkuláció utólagos

ellenõrzését szolgáló adatgyûjtésbe vont adatok körét is.

3. Kiegészítõ adatokat

A kiegészítõ adatoknak három évre elõre becsülve - évenkénti bontásban - a

következõket kell tartalmazniuk:

3.1. a tervezett állomány darabszámot és állománydíjat;

3.2. a módozat várható költségfelhasználását;

3.3. a várható díjbevételt;

3.4. a várható kárkifizetést.

122

5. számú melléklet az 1995. évi ... törvényhez

A MINIMÁLIS SZAVATOLÓ TÕKE SZÁMÍTÁSA

A/ Nem-életbiztosítások

I. Eredmény számítása:

(Bevételi index)

a = (+) az utolsó üzleti év direkt üzleteinek díjbevétele

(+) a viszontbiztosításba vett üzletek díjbevétele

(-) a nem életbiztosítási díjbevételt terhelõ adók és illetékek

a1 = az "a" összeg 1 milliárd Ft-ot meg nem haladó része

a2 = az "a" összeg 1 milliárd Ft-ot meghaladó része

(a > 1 mrd Ft)

..............................................................................

........................................

b = a bevételek kalkulációs bizonytalansági együtthatója, amely a tényleges

és a kalkulációban figyelembe vett kockázatok eltérésének várható

maximális értéke.

b1 = az "a1" összeghez tartozó kalkulációs bizonytalansági együttható,

amelynek értéke 0,18.

b2 = az "a2" összeghez tartozó kalkulációs bizonytalansági együttható,

amelynek értéke 0,16.

..............................................................................

........................................

saját kárfelhasználás (viszontbiztosítói rész nélkül)

c = __________________________________________

bruttó kárfelhasználás

Bruttó kárfelhasználás = a direkt és a viszontbiztosításba vett üzletek

kárkifizetéseinek és a kártartalékok növekedésének összege a

viszontbiztosítói kárrészesedés levonása nélkül.

Amennyiben c< 0,50, abban a számításban 0,50-es értékkel kell figyelembe

venni.

...............................................................

I. eredmény:(a1 x b1+ a2 x b2)x c

...............................................................

II. eredmény számítása:

(Kárindex)

a = (+) az utolsó három, illetve hét üzleti év direkt és a

viszontbiztosításba vett üzleteihez kapcsolódó - a

kármegtérülésekkel csökkentett - kárkifizetések összege

(+) függõ kár tartalék az átlagolási idõszak végén

(-) függõ kár tartalék az átlagolási idõszak elején

...............................................................

b = a : 3, illetve a :7

Az átlagolási idõszak általában 3 év, ha azonban a biztosító

díjbevételének több, mint 60 %-a együtt vagy külön-külön hitel-, fagy-,

jég-, vihar-, föld- rengés-, árvízkár kockázatokra kötött szerzõdésekbõl

adódik, akkor az átlagolási idõszak 7 év.

b1 = a "b" összeg 750 millió Ft-ot meg nem haladó része

b2 = a "b" összeg 750 millió Ft-ot meghaladó része

(b > 750 millió Ft)

..............................................................................

........................................

c = a károk kalkulációs bizonytalansági együtthatója, amely a tényleges és a

kalkulációban figyelembe vett kockázatok eltérésének várható maximális

értéke

c1 = a "b1" összeghez tartozó kalkulációs bizonytalansági együttható,

amelynek értéke 0,26.

c2= a "b2" összeghez tartozó kalkulációs bizonytalansági együttható, amelynek

értéke 0,23.

..............................................................................

....................................... saját kárfelhasználás

(viszontbiztosítói rész nélkül)

d = _______________________________

bruttó kárfelhasználása

Amennyiben d < 0,50, abban az esetben a számításban 0,50-es értékkel kel

l figyelembe venni.

..............................................................................

........................................

II. eredmény:(b1 x c1+ b2 x c2) x d

..............................................................................

........................................

A nem-életbiztosítási üzletág összes minimális

szavatolótõke szükséglete:

az I. és II. eredmény közül a magasabb érték.

...........................................................

B/ Életbiztosítások

I. Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tõke

szükségletének meghatározása

(a 2. sz. melléklet 1., 2., 4. sz. ágazatához

tartozó biztosítások esetében)

I. Eredmény számítása

a = a saját kötésû és a viszontbiztosításba vett üzletek matematikai tar

talékainak összege, a viszontbiztosításba adott részre esõ tartalék lev

onása nélkül

..............................................................................

........................................

b = a saját kötésû és a viszontbiztosításba vett üzletek matematikai tar

talékainak összege, a viszontbiztosításba adott részre esõ tartalék lev

onása után

..............................................................................

........................................

c. = b : a (viszontbiztosítási viszonyszám)

Amennyiben a viszonyszám kisebb 0,85-nél, abban az esetben a számítás

nál a viszontbiztosítási viszonyszámot 0,85-ös értékkel kell figyelembe

venni.

..............................................................................

........................................

d = a befektetések hozadékának kalkulációs bizonytalansági együtthatója, ame

ly a kalkulált és a tényleges befektetési hozadék különbségének várhatóa

n maximális értéke. Ennek értéke 0,04.

..............................................................................

........................................

I. eredmény: a x c x d

II. Eredmény számítása

a1 = az egyes életbiztosítások nem negatív, bruttó (a viszontbiztosításba

adott részre esõ kockázati tõkeértékkel nem csökkentett) kockázati

tõkeértékeinek összege, csökkentve a rövid távú (maximum 5 év),halál

esetére szóló életbiztosítások kockázati tõkeértékeinek összegével

a2= a 3 évet meghaladó, de 5 évnél nem hosszabb lejáratú rövid távú, halál

esetére szóló életbiztosítások nem negatív, bruttó (a viszontbiztosításba

adott részre esõ kockázati tõkeértékkel nem csökkentett) kockázati

tõkeértékeinek összege

a3= a 3 évet meg nem haladó rövid távú, halál esetére szóló életbiztosítások

nem negatív, bruttó (a viszontbiztosításba adott részre esõ kockázati

tõkeértékkel nem csökkentett) kockázati tõkeértékeinek összege

..............................................................................

........................................

b1= az egyes életbiztosítások nem negatív, nettó (a viszontbiztosításba adott

részre esõ kockázati tõkeértékkel csökkentett) kockázati tõkeértékeinek

összege, csökkentve a rövid távú (maximum 5 év), halál esetére szóló

életbiztosítások nettó kockázati tõkeértékeinek összegével

b2= a 3 évet meghaladó, de 5 évnél nem hosszabb lejáratú rövid távú, halál

esetére szóló életbiztosítások nem negatív, nettó (a viszontbiztosításba

adott részre esõ kockázati tõkeértékkel csökkentett) kockázati tõkeérté

keinek összege

b3= a 3 évet meg nem haladó rövid távú, halál esetére szóló életbiztosítások

nem negatív, nettó (a viszontbiztosításba adott részre esõ kockázati

tõkeértékkel csökkentett) kockázati tõkeértékeinek összege

Kockázati tõkeérték:

a minimális szavatolótõke-szükséglet meghatározásának idõpontjában

bekövetkezõ halál esetén esedékessé váló biztosítási összeg csökkentve az

adott biztosításra ezen idõpontig képzett matematikai tartalék összegével.

(Negatív kockázati tõkeérték a minimális szavatolótõke-szükséglet

számításánál nem vehetõ figyelembe.)

..............................................................................

........................................c = (b1 + b2 + b3) : (a1 + a2 + a3)

(viszontbiztosítási viszonyszám)

Amennyiben ez a viszonyszám kisebb 0,50-nél, abban az esetben a számításokban

0,50-es értékkel kell figyelembe venni.

..............................................................................

........................................

d1= az életbiztosítások halálozási kockázati bizonytalansági együtthatója, a

rövid távú (maximum 5 év), halál esetére szóló életbiztosítások

kivételével. Ennek értéke 0,003.

d2= a 3 évnél hosszabb, de 5 évnél nem hosszabb idõtartamú, halál esetére

szóló életbiztosítások halálozási kockázati bizonytalansági együtthatója.

Ennek értéke 0,0015.

d3= a 3 évet meg nem haladó, rövid távú, halál esetére szóló életbiztosítások

haláleseti kockázati bizonytalansági együtthatója. Ennek értéke 0,001.

..............................................................................

......................................

e1 = a1 x c x d1

e2 = a2 x c x d2

e3 = a3 x c x d3

..............................................................................

........................................II. eredmény: e1 + e2 + e3

..............................................................................

........................................

I. Az életbiztosítási kockázatok minimális

szavatolótõke-szükséglete:

I. eredmény + II. eredmény

..............................................................................

........................................

II. Az életbiztosítási szerzõdésekhez kapcsolódó,

nem-életbiztosítási kockázatok minimális

szavatoló tõke szükséglete

a = (+) az utolsó üzleti év direkt üzleteinek díjbevétele

(+) a viszontbiztosításba vett üzletek díjbevétele

(-) az életbiztosítási szerzõdésekhez kapcsolódó, nem-életbiztosítási

kockázatokhoz tartozó díjrészt terhelõ adók és illetékek

a1 = az "a" összeg 1 milliárd Ft-ot meg nem haladó része

a2 = az "a" összeg 1 milliárd Ft-ot meghaladó része

(a > 1 mrd Ft)

..............................................................................

........................................

b= a bevételek kalkulációs bizonytalansági együtthatója, amely a tényleges

és a kalkulációban figyelembe vett kockázatok eltérésének várható

maximális értéke.

b1= az "a1" összeghez tartozó kalkulációs bizonytalansági együttható,

amelynek értéke 0,18.

b2= az "a2" összeghez tartozó kalkulációs bizonytalansági együttható,

amelynek értéke 0,16.

..............................................................................

........................................

saját kárfelhasználás (viszontbiztosítói rész nélkül)

c = ________________________________________________

bruttó kárfelhasználás

Bruttó kárfelhasználás = a direkt és a viszontbiztosításba vett üzletek

kárkifizetéseinek összege a viszontbiztosítói kárrészesedés levonása nélkül.

Amennyiben c< 0,50, abban a számításban 0,50-es értékkel kell figyelembe

venni.

..............................................................................

........................................

II. Az életbiztosításokhoz kapcsolódó kiegészítõ

biztosítások minimális szavatoló tõke szükséglete:

(a1 x b1 + a2 x b2)x c

..............................................................................

........................................

II. A befektetési alapokhoz kapcsolódó életbiztosítások

minimális szavatoló tõke szükséglete

(a 2. sz. melléklet 3. sz. ágazata)

I. Eredmény számítása

a1= azon saját kötésû és viszontbiztosításba vett üzletek matematikai

tartalékainak összege - a viszontbiztosításba adott részre esõ tartalék

levonása nélkül -, amely üzleteknél a biztosító átvállalja a befektetési

kockázatot.

a2= azon saját kötésû és viszontbiztosításba vett üzletek matematikai

tartalékainak összege - a viszontbiztosításba adott részre esõ tartalék

levonása nélkül -, amely üzleteknél a biztosító nem vállalja át a

befektetési kockázatot, továbbá amely üzletek lejárata az 5 évet

meghaladja és amelyeknél az igazgatási költségek nagyságát több, mint 5

évre rögzítették.

..............................................................................

........................................b1= azon saját kötésû és

viszontbiztosításba vett üzletek matematikai tartalékainak összege - a

viszontbiztosításba adott részre esõ tartalék levonása után -, amely

üzleteknél a biztosító átvállalja a befektetési kockázatot.

b2= azon saját kötésû és viszontbiztosításba vett üzletek matematikai

tartalékainak összege - a viszontbiztosításba adott részre esõ tartalék

levonása után -, amely üzleteknél a biztosító nem vállalja át a

befektetési kockázatot, továbbá amely üzletek lejárata az 5 évet

meghaladja és amelyeknél az igazgatási költségek nagyságát több, mint 5

évre rögzítették.

c = (b1 + b2) : (a1 + a2) (viszontbiztosítási viszonyszám)

Amennyiben ez a viszonyszám kisebb 0,85-nél, abban az esetben a

viszontbiztosítási viszonyszámot 0,85-ös értékkel kell figyelembe venni.

..............................................................................

........................................d1;d2= befektetések hozadékának

kalkulációs bizonytalansági együtthatója, amely a kalkulált és a tényleges

befektetési hozadék különbségének várhatóan maximális értéke.

Ezek értéke: d1= 0,04, d2= 0,01.

..............................................................................

........................................

I. eredmény: (a1 x c xd1) + (a2 x c x d2)

..............................................................................

........................................

II. Eredmény számítása

A II. eredményt csak azon szerzõdések után kell kiszámítani,amelyeknél a

biztosító elhalálozási kockázatot vállal.

a= az érintett biztosítások nem negatív, bruttó (a viszontbiztosításba adott

részre esõ kockázati tõkével nem csökkentett) kockázati tõkeértékeinek

összege

..............................................................................

........................................

b= az érintett biztosítások nem negatív, nettó (a viszontbiztosításba adott

részre esõ kockázati tõkével csökkentett) kockázati tõkeértékeinek összege

..............................................................................

........................................

c= b : a (viszontbiztosítási viszonyszám)

Amennyiben ez a viszonyszám kisebb 0,50-nél, abban az esetben a

számításokban 0,50-es értékkel kell figyelembe venni.