ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr.Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés Elnöke
H E L Y B E N
Tisztelt Elnök Úr!
A Házsabály 91. §. (1) bekezdése alapján az alábbi kérdést kívánom intézni
Kuncze Gábor belügyminiszter úrhoz "Mennyit ér egy tûzoltó élete és testi
épsége" címmel.
Tisztelt Miniszter Úr!
Nem is olyan régen volt, hogy felszólaltam a hazai tûzoltóságunk ügyében,
amikor a tûzoltók költségvetési támogatásának elégtelentsége miatt kérdeztem
meg a miniszter urat.
A Népszava 1995. június 19-i száma hírt adott arról, hogy Gyurkó Sándor
salgótarjáni tûzoltó egy gázpalack robbanása folytán olyan súlyos sérüléseket
szenvedett, hogy mindkét lábát amputálni kellett.
A kórházban derült ki, hogy életbiztosítása nem volt. Éppúgy ne
rendelkezett életbiztosítással az a két tûzoltó Benkõ Tibor és Csányi István
sem, akik az elmúlt év õszén Budapesten egy Baross utcai ház tetejérõl
tuhantak le és vesztették életüket. Mindkét család megsegítésére a
tûzoltótársaik rendeztek gyûjtést.
A salgótarjáni tûzoltóparancsnok elmondta, hogy soha ne volt központi
biztosítás. Amikor mód volt rá, név nélkül szolgálati csoportokra kötöttek
biztosítást, de erre már nincsen pénz.
A problémát csak növeli az, hogy a Parlament a nem régen elfogadott
törvénymódosítással a tûzoltóságot önkormányzati kézbe adta anélkül, hogy
annak mûködéséhez a kellõ anyagi feltételeket biztoosította volna.
El lehet képzelni, hogy ezután még kilátástalanabb a tûzoltók biztosítása,
mivel az önkormányzatok a saját mûködésükhöz szükséges pénzt is csak nehezen
tudják elõteremteni.
Kérdezem a miniszter úrtól:
1.) Mennyit ér egy tûzoltó élete és testi épsége a költségvetés tükrében?
2.) Vajon a csak akkor érdekes, ha ég a fejük felett a ház, vagy kiöntött
valahol egy folyó?
3.) Mit kíván tenni a belügyi tárca annak érdekében, hogy az életüket
sokszorosan kockáztató tûzoltók balesetbiztosítása megoldódjon?
Várom kedvezõ válaszát!
Budapest, 1995. június 21.
Dr.Torgyán Józsefné Cseh Mária
FKGP