1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1281.. számú
T Ö R V É N Y J A V A S L A T
az ügyészségi szolgálati viszonyról és az
ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény
módosításáról
elõadó: dr. Vastagh Pál
Budapest, 1995. július
1.§
(1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi
adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 33.§-a a
következõ, új (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (3)-
(5) bekezdés jelölése (5)-(7) bekezdésre változik:
"(3) A végkielégítés mértékének megállapításakor ügyészségi szolgálati
viszonyban töltött idõnek kell tekinteni az ügyészségnél és a bíróságnál
szolgálati viszonyban (munkaviszonyban) eltöltött idõt.
(4) A végkielégítés összegének felére jogosult az ügyész, ha felmentésére
azért került sor, mert a 22.§ (3) bekezdése, illetõleg a 28.§ (3) és (5)
bekezdése szerinti áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a
hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg."
(2) Az Üsztv. 33.§-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Felmentés esetében a végkielégítést a felmentési idõ utolsó napján
kell kifizetni. A legfõbb ügyész azonban - az ügyész kérelmére - úgy is
dönthet, hogy a végkielégítés kifizetésére az utolsó munkában töltött napon
kerüljön sor."
2.§
Az Üsztv. 50.§-a a következõ (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításakor ügyészségi
szolgálati viszonyban töltött idõnek kell tekinteni az ügyészségnél és a
bíróságnál szolgálati viszonyban (munkaviszonyban), továbbá a máshol
szolgálati viszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti
jogviszonyban és munkaviszonyban eltöltött idõt.
(6) Ha az ügyész jogszabály alapján a jubileumi jutalom valamely fokozatára
korábban már jogosultságot szerzett, az ugyanazon fokozat szerinti jutalom
ismételten nem illeti meg."
3.§
Az Üsztv. 81.§-a a következõ, új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi (2)-(5) bekezdés jelölése (3)-(6) bekezdésre változik:
"(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában ügyészségi szolgálati viszonyban
töltött idõnek kell tekinteni az ügyészségnél és a bíróságnál szolgálati
viszonyban (munkaviszonyban), költségvetési szervnél közszolgálati
jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati
viszonyban, illetõleg 1992. július 1-jéig munkaviszonyban eltöltött idõt."
4.§
Az Üsztv. 87.§-ának (3) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:
(A közös megegyezésre, a felmentésre, a lemondásra, a rendkívüli lemondásra, a
határozott idõre létesített ügyészségi szolgálati viszony megszüntetésére, a
végkielégítésre és az ügyészségi szolgálati viszony jogellenes megszüntetésére
a törvénynek az ügyészekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy)
"c) a végkielégítés mértékének megállapításakor ügyészségi szolgálati
viszonyban töltött idõnek kell tekinteni az ügyészségnél és a bíróságnál
szolgálati viszonyban (munkaviszonyban), költségvetési szervnél
közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos
szolgálati viszonyban, illetõleg 1992. július 1-jéig munkaviszonyban
eltöltött idõt."
5.§
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ tizenötödik napon lép
hatályba.
(2) Az 1.§ és a 3-4.§ rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését
követõen közölt felmentés esetében kell alkalmazni.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti
a) az Üsztv. 96.§-a (1) bekezdésének elsõ és második mondata, valamint
104.§-ának (3) bekezdése;
b) a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 15.§-a b)
pontjában az "ügyészségi vagy" szövegrész, 19.§-a (5) bekezdésének b)
pontjában az "ügyészségi" szövegrész, valamint 75.§-a (7) bekezdésében az
"ügyészségi vagy" szövegrész, továbbá
c) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25.§ (2)
bekezdése b) pontjának 3. alpontja.
I N D O K O L Á S
az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi
adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslathoz
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
A gazdasági stabilizációs program végrehajtása során szükségessé
vált az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló
1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) olyan irányú módosítása,
amely - a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a
továbbiakban: Ktv.) juttatási rendszerének a gazdasági stabilizációt szolgáló
egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban:
Gstv.) szerinti módosításához igazodva - mérsékli az ügyészségi alkalmazottak
juttatásaival kapcsolatos kifizetéseket.
A Javaslat elõkészítése során az elõbb említett szemponton túl
figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a Gstv.-ben foglalt szabályok
alkalmazandók lesznek-e a bírák és a bírósági dolgozók vonatkozásában. Azokban
a kérdésekben ugyanis, amelyeket a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Bsz.) nem szabályoz, a Ktv. rendelkezéseit kell a bírák és a
bírósági dolgozók szolgálati viszonyára alkalmazni. Ennek azért van különös
jelentõsége, mivel a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók
elõmenetelérõl és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény, illetve
az Üsztv. megalkotásakor alapvetõ szempont volt, hogy az igazságszolgáltatás e
két ágában a dolgozók juttatási rendszere, munkajogi helyzete - a két
szervezet eltérõ jellegébõl adódó különbségektõl eltekintve - lehetõleg azonos
legyen.
A fenti szempontokra tekintettel a Javaslat az Üsztv-t a
végkielégítés és a jubileumi jutalom megállapításánál figyelembe vehetõ
szolgálati idõ meghatározására, a végkielégítés kifizetésének idõpontjára,
illetõleg összegének bizonyos esetekben történõ mérséklésére, továbbá a
jubileumi jutalom valamely fokozata ismételt igénybevételének kizárására,
valamint a végkielégítéssel kapcsolatos új rendelkezések alkalmazásának
átmeneti szabályára vonatkozóan módosítja.
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
Az 1.§-hoz
A Javaslat 1.§-a a Ktv. módosítás irányának megfelelõen a jelenlegi
szabályozáshoz képest szûkíti a végkielégítésnél figyelembe vehetõ szolgálati
idõt.
Ennek megfelelõen úgy rendelkezik, hogy az ügyészek esetében az
ügyészségnél és a bíróságnál szolgálati viszonyban (munkaviszonyban) eltöltött
idõt lehet a végkielégítés mértékének megállapításakor ügyészségi szolgálati
viszonyban töltött idõnek tekinteni. Nem vehetõ tehát a jövõben figyelembe az
Alkotmánybíróságnál eltöltött idõ. Ezt a változtatást az is indokolja, hogy az
említett idõt a Bsz. sem rendeli figyelembe venni a végkielégítés
számításakor.
A Javaslat átveszi a Gstv-nek a Ktv-t módosító azon rendelkezését,
amely a végkielégítés összegét korlátozza. E szerint a végkielégítés
összegének felére jogosult az ügyész, ha felmentésére a vezetõi kinevezés
visszavonása esetén, illetõleg az ügyészség egyes tevékenységeinek megszûnése,
átszervezés vagy az ügyész alkalmatlansága miatti áthelyezéséhez való
hozzájárulásának megtagadása miatt került sor.
A jogviszony megszûnése tekintetében a hatályos szabályozás tükrében
az ügyészségi szolgálati viszony a közszolgálati jogviszonyhoz közelebb áll,
mint a bírói szolgálati viszonyhoz, ezért az említett szabály átvétele
indokolt.
Hasonló okból a Javaslat - a Ktv. módosításának megfelelõen - úgy
rendelkezik, hogy a végkielégítést a felmentési idõ utolsó napján kell
kifizetni, de az ügyész kérelmére a legfõbb ügyész úgy is dönthet, hogy a
végkielégítés kifizetésére az utolsó munkában töltött napon kerüljön sor.
A 2.§-hoz
A Javaslat a jubileumi jutalomra való jogosultság hatályos
szabályozásához képest szûkíti a figyelembe vehetõ szolgálati idõt. E
tekintetben azonban nem a Gstv. által módosított Ktv-hez, hanem a Bsz.
vonatkozó rendelkezéséhez igazodik, mivel a Bsz. meghatározza a jubileumi
jutalom megállapításának szabályait, ezért a Ktv. e vonatkozásban nem
érvényesül a bírákra és a bírósági dolgozókra.
A Javaslat szerint a jövõben ügyészségi szolgálati viszonyban
töltött idõnek az ügyészségnél és a bíróságnál szolgálati viszonyban
(munkaviszonyban), továbbá a máshol szolgálati viszonyban, közszolgálati
jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban eltöltött idõt
kell tekinteni a jubileumi jutalomra jogosultság megállapításakor. Nem vehetõ
tehát figyelembe az Alkotmánybíróságnál, továbbá a munkavégzési
kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban eltöltött idõ.
Nem indokolt, hogy a jubileumi jutalom ugyanazon fokozata többször
is elérhetõ legyen. Ezért a hatályos szabályozáshoz képest nem csak a korábbi
jogszabályok alapján történõ ismételt jogosultságszerzést, hanem a jövõbeni
jogszabályok alapján történõ jogosultságszerzés lehetõségét is ki kell zárni.
A Javaslat ezért átveszi a módosuló Ktv-nek azt a szabályát, amely
teljeskörûen megszünteti a jubileumi jutalom ismételt igénybevételének
lehetõségét.
A 3.§-hoz
A Javaslat - a Ktv. módosításához hasonlóan - rendelkezik az
ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó végkielégítése megállapításakor
figyelembe vehetõ szolgálati idõk körének csökkentésérõl is. E tekintetben az
ügyészségnél és a bíróságnál szolgálati viszonyban (munkaviszonyban),
költségvetési szervnél közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti
jogviszonyban, hivatásos szolgálati viszonyban, illetõleg 1992. július 1-ig
munkaviszonyban eltöltött idõt rendeli figyelembe venni. A jövõben tehát nem
vehetõ figyelembe az Alkotmánybíróságnál, a munkavégzési kötelezettséggel járó
szövetkezeti tagsági viszonyban, továbbá az 1992. július 1. után
munkaviszonyban töltött idõ.
A 4.§-hoz
A Javaslat meghatározza a tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai
alkalmazott végkielégítése mértékének megállapításakor számításba vehetõ
szolgálati idõk körét, azonosan az ügyészségi titkárra, fogalmazóra és
nyomozóra vonatkozó 3.§-beli szabállyal.
Az 5.§-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezést tartalmaz - a Ktv. hasonló
szabályához igazodva - arra vonatkozóan, hogy a végkielégítéssel kapcsolatos
új szabályokat a Javaslat hatályba lépését követõen közölt felmentés esetében
kell alkalmazni, továbbá hatályon kívül helyezi az Üsztv-nek a módosító
rendelkezésekkel ellentétes szabályait.