Országgyûlési Képviselõ
Tárgy: Interpelláció
"Miért nem tett eleget törvényes kötelességének a
privatizáció ellenõrzésére létrehozott
kormánybizottság?"
T.
Horn Gyula Miniszterelnök
U r n a k
H e l y b e n
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A Magyar Köztársaság Alkotmánya 27. §-a és a Házszabály 90. §-a, valamint 115.
§. (2) bekezdése alapján miniszterelnök úrhoz az alábbi
i n t e r p e l l á c i ó t
intézem:
A privatizáció kormányzati vizsgálata lezárult. Dr. Csiha Judit az Igazságügy
Minisztérium Politikai Államtitkára a sajtótájékoztatón a vizsgálat
tapasztalatait illetõen a következõket mondta:
"A kormánybizottság 200 bejelentésbõl csak 43 ügyet vizsgálat meg. A korábbi
törvények nem rendelkeztek az egyéni felelõsségrõl. Az ÁVÜ és az ÁV Rt
igazgatóságai kollektív döntéseket hoztak, de jegyzõkönyvben nem rogzítették
azokat, így még a szavazásokon leadott voksok mibenlétére sem lehetett
következtetni.
Az iratrendezésre nem volt szabályozás, így nem meglepõ, hogy a
kulcsfontosságú dokumentumok hiányoznak, például a NIKEX ügyben is. Egyes
esetekben nem történt, más esetekben több vagyonértékelés is történt különbözõ
idõpontokban. Az ÁVÜ tanácsadó cégei sokszor függetlenítették magukat, önálló
döntéseket hoztak és csak ritkán ellenõrizték õket.
A bizottság felkérése alapján az ügyészség három ügyben (AUTÓKER, Gerbaud Ház
és a DUNAPHARM) elrendelte a nyomozást, a CAOLA esetében megtagadta."
Végül kijelentette: "Olyan ügyletet azonban ahol kimutatható lenne a
korrupció, a bizottság nem talált, tanulságos azonban, hogy a privatizáció
tisztán nem mûvelhetõ."
A Kormánybizottság személyi felelõsséget nem állapított meg.
Az ismertetett tények megdöbbentõek, mind aprivatizációt irányító ÁVÜ és ÁV
Rt, mind pedig a felülvizsgálatot végzõ kormánybizottság tevékenysége
tekintetében.
1.) Az ÁVÜ és ÁV Rt felelõs vezetõi:
a) azzal, hogy a privatizációs tevékenységekkel kapcsolatos döntésekrõl
jegyzõkönyvek, dokumentumok 1993-1994 években nem készültek, vagy azokat
szándékosan eltüntették,
megsértették az 1991. évi XVIII. Tv. (Számviteli törvény) 83-84-85. §-
aiban, valamint a Btk. 289., 319., 320. §-ban foglalt elõírásokat.
b) azzal, hogy az iratkezelésre nem készítettek szabályzatot lehetõvé
tették, elõsegítették a visszaéléseket.
2.) A Kormánybizottság:
a) azzal, hogy az elkövetõkkel szemben (annak ellenére, hogy azok nagy
rész már nem volt az ÁVÜ és ÁV Rt alkalmazásában) nem tett törvényes
felelõsségrevonásra azonnali intézkedéseket - a feljelentési
kötelezettségét elmulasztotta. Ezzel többszázmilliós, sõt többmilliárdos
ügyek tekintetében a törvénysértéseket legalizálta.
Ennek eredményeképpen nem történt feljelentés a Btk. 288., 289. és 219.
§-aiban foglat bûncselekmények alapos gyanújának tisztázására.
b) azzal, hogy nem vizsgálták a privatizált vagyonok tényleges és
értékesítés szerinti értékét egyrészt súlyos kötelességmulasztást
követett el, másrészt bizonyította, hogy nem is volt szándékában feltárni
és leleplezni a privatizációs törvénysértéseket és a magyar népet ért
sokmilliárdos károkat!
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a bûnüldözést irányító belügyminiszter, a
legfõbb ügyész és a többi kormánytényezõ semmit sem tett a felelõs
személyekkel szemben.
Kérdezem Miniszterelnök Úrtól:
1.) Kíván-e azonnal intézkedést tenni arra, hogy az ügyészség soron kívül
indítson teljes körû vizsgálatot mindazon privatizált vállalatoknál, valamint
azon vezetõk ellen, melyeknél a dokumentumokat nem tudták bemutatni
figyelemmel a Btk. 289. §-ban, valamint a Szt. 283., 284. és 285. §aiban
foglaltakra?
2.) Milyen intézkedést kíván tenni az ÁVÜ és az ÁV Rt volt vezetõinek
felelõsségrevonására, akik lehetõvé tették mindazon szabálytalanságokat,
amelyeket a Kormánybizottság összefoglaló jelentésében megállapított?
Várom Miniszterelnök Úr válaszát!
B u d a p e s t, 1995. július 18.
Tisztelettel:
Dr. Homoki János
FKGP